Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-07-25 / 30. szám
a-1nagyobb részének nincs ellenére, az ő támogat itt sukkal, keresse meg a megyei kir. tanfelügyel •e,laéget, hogy terjesztené fel ajánlólag az ügyet [vallás- és közoktatásügyi m.. kir. miniszteriumhi lés mi hiszszük, hogy a kérdés eredmény nyel f< e* Imegoldatni s igy a jövő tanévben már az V. ősz y"|megnyitható is lesz. Mi hogy sikerüljön adj ^Ma z ég! »), * öli ___________ rl ib| , kl Levelezés. kJ i-l Tekintetes Szerkesztő ur ! Alább Írott soraimnak egész tisztelettel ki rjrek egy kevés helyet becses lapja hasábjain. Folyó hó 22-én délelőtt temettünk el eg .[ifjú nőt, feleséget és édesanyát a szomszéd Csi Mbán, hova Medovarszky Mátyásboz ment férjhez Iáiig 5 évi boldog házas élet után csaknem pi Mnapi szenvedés által teljesen leveretve boldogab Jólétre költözött e földi élet múlandó határairé |Ez ifjú nő Gyóji Etelka, Gyóji Miklós leánytanil Is egyháztanácsos leánya volt, ki oly gyorsan k( „ vette már több testvéreit a halálba, kik csaknei [mindannyian a legszebb korban, a nagykoruv I lét ajtajánál hullottak el. A gyászbeszédet a ház Inál a csabaszöllősi (Jamina) ev. ág. veil. lelkén Iur végezte a meghatottság teljes érzetével, kegye Jengedelmével pedig, minthogy a temetésen gyulai >lak is számosán voltak, a simái imát alant iroi jlmondott, mig Csiszár Sámuel kántor s a gyás .1 alkalomra átment gyulaiak halotti énekeket éne J keltek. A megboldogult egy kedves, beszélni mos I kezdő kis fiacskát hagyott maga után házastáre emlékül, mig első kisdedét maga előtt bocsátá e la minden élőknek utján. A koporsót több rokor lés tisztelői kezek által koszorú ékesité, szomorúa; «borulván véghajlékára annak, ki őket oly igei Iszerette életében s gyöngéd kezekkel soha ms| [nem szűnt ápolni. Szép számú résztvevő gyülekezet jelent mei [úgy a háznál mint sirja mellett a temető kertbei [a lelkészszel együtt, a csabai derék tanítói ka [is több tagja által részt vett a lesújtott tiszttár [valóban mély fájdalmában, szálljon a méltó elis [mérés fejükre! Legyen a vigasztalás és kegyelet) [örök Istene az annyi fájdalommal sújtott szülék [kel, az özvegy ifjú férj és gyermekével, attest [vérekkel közel s távolban is! Ifjú anya 1 sírba roskadál le, Ki a szüléknek öröme valál, A múlt gyászával még fel sem hagyál: Már téged zár enyészet kebele. Férjed és a kicsinyke szerelmén, Győzelmet vett az élet oltó rémi Az ősz atya, nem hosszú időn át, Csak a sirbontás munkáját végzi,' Egymás után hantok alá teszi, Kikért tűrte élte ezer baját 1 Óh életrém! ki szeretsz rombolni, Letépted ezt is, szűnj ostromolni! Rácz János, papjelölt 8 rektor. Tekintetes szerkesztő ur I Tisztelettel kérjük alábbi felszólamlásunk* nak becses lapjában helyt adni. „A b -gyula: polgári fiiskolában az évzáró vizsgák múlt hóban tartattak meg; Az egész világon az a szokás, hogy nehány nappal a vizsgák után a tanulóknak bizonyítványuk kiadatik. Mi történik azonban nálunk? Majdnem egy hónappal a vizsgák után sem tudják a szülők azt, mily eredménynyel végezték fiaik az iskolát, megbuktak-e vagy nem, kell-e készülőtök a pót- vagy javilóvizsgálatra ? Nem tudjuk pedig azért, mivel az igazgatóság sem értesítőt, sem bizonyítványt nem ad ki. Bizonyítványt kiad ugyan, de 1 frt 15 kr. fejében. Ez különben helyes lehet, de miért nem adja ki az igazgatóság az évi szokásos értesítőt ? Tán restelli azt a közönség elé hozni ?“ Kérésünket megújítva, vagyunk a tek. szerkesztőségnek B,-Gyulán, 1S86. julius 21-ón. Alázatos szolgái: Több szülő. Hírek. A nagy-váradi püspöknél tisztelgő küldöttséget Göndöcs Benedek apát-és képviselő ur nagyváradi kies nyaralójában megvendégelte. Igen kedélyesen telt el az idő a vendégszerető apát urnái egész a vonat elindulásáig. Miután a fényes püspöki ebéden érzelmeinek tosztban senki' sem ke-|vélye8 szót intézve a növendékekhez, a vizsgál lz ltot megnyitotta. A kik az idei vizsgálaton ( r~ [voltak, annak lefolyásával meglehetnek elégedv | mert az igen jól sikerült. az| iz-J A növendékek osztály külömbség nélkül szí ,z_ [pen és értelmesen feleltek minden egyes tantárg | ból, de a legszebb és legmeglepőbb eredmén; ^ I mégis a magyar és némot nyelvből, a földrajzbe | különösebben pedig a hazai és világtörténelemb I tanúsították. Örülünk, hogy épen a nevezett tá aHgyakban tapasztaltuk a növendékek legnagyot sa| élőhaladottságát, mert épen azon tantárgyak vanns 0- [hivatva első sorban arra, hogy egykor belőlü a. [mivolt 8 édes magyar hazájukat önzetlenül sze | rétni tudó honleányok váljanak. A magyar i ’^1 német szavalatok is megletősen sikerültek, baba in|e tekintetben még sokat lehet tenni. A költemény °'|uek egyszerű, halk hangon való fölmondása mé S-Jnem szavalat; azt átérezve, jól felfogva és kell 1- [értelmi hangsúlyozással kell előadni, de azér j.'l minden túlzás és afiectálás nélkül, mert csak ig, Ihathat igazán a hallgató közönségre. Szerintiiül [nagyon kívánatos lenne, ha a tanév alatt többszö [gyakoroltatnának a leánynövendékek, kedélyük é lZ|értelmi világuknak megfelelő vig, komoly szava '"[latok szép és értelmes előadásában. Nagy képzi i-[hatása van ennek úgy az előadásra valamint i | Ibátor és nyugodt föllépésre, testtartásra, de min ’ Jszivnemesitő eszköz is igán nagy fontosságú. 11 A németül szavaltok közt kiváltak : Szénás} el Matild IV. oszt. tanuló, ki Geöthének „Erlkönig* 1 czimü költeményét szavalta elég sikerrel, további a[fIajosy Krisztina, ki Rückernek „der Undank- [bare“ ez. költeményét szintén elég szépen adts [elő. A magyar szavaltatok közül: Schmidt Nelli ’ 11. oszt. és Kutschera Etelka IV. oszt. növendó- 8 [köknek szavallatai keltettek nagyobb hatást. Sza- 11valltak még ezeken kívül: Fluck Nelli, Körös -[Etelka, Czinczár Mariska. A kiállított szabadkézi s[rajzok, szépirási füzetek jóságuk és tisztaságuk J miatt igen tetszettek. Különösen Marsalkó Erzsi [és Kliment Gabri IV. oszt. növendékek rajzai '1 vonták magukra figyelmünket. M A szépirási lapok tartalmát illetőleg az a .[megjegyzésünk van, hogy a növendék olyan do- [logról írjon, a mit ért. Női kézimunkát nem [láttunk egyet sem. Ez azonban nem azt teszi, ’[— mint értesülve lettünk, — hogy ez iskola nö- Mvéndékei kiállításra méltó tárgyakat nem fudná- -|nak készíteni, sőt ellenkezőleg, nagyon is hasznosakat és szépeket készítenek, csakhogy mi- jjhelyt elkészítették, nem szokták félretenni a kiállításra, hanem azonnal használat alá fogják. [Mi részünkről mindezek daczára előnyt adunk Ja kézimunkák vizsgálati kiállításának, mert az [általános jó szokás, kivált leányiskoláknál. Ki kell azokat állítani, csak úgy, mint a [rajz- és szépirási füzeteket, hadd lássa a közönség mit, hogyan végeztek és készítettek. Midőn [már az utolsóra kérőit tantárgyból is kihallgat- |ták a növendékeket, előlépett Cziffra Lujza IV. [oszt. tanuló s egy ügyesen szerkesztett beszédben szépen megköszönte először is az intézet tu- | lajdonosának : Budjáts Andorné urhölgynek és a [többi tanító uraknak is a nevelésoktatás körül [tanúsított fáradhatatlan munkásságukat, tanácsai-1 [kát s jóintéseiket, azután Göudöcs Benedek apát [urnák és .a szülőknek köszönte meg jelenlétüket |s az intézet irányában tanúsított támogató jóakaratukat is. Erre az elnök ur emelt még egyszer szót, [kifejezve teljes megelégedését a látottak és hal- [lottak felett; s egyúttal azon kívánságának adott [még kifejezést, hogy a növendékek továbbra is [kitartó szorgalommal és igyekezettel végezzék [kötelességeiket, hogy igy szülőik, tanítóik ben- [nük örömüket mindig föltalálhassák. Ezután a | vizsga 7 órakor véget ért. Most pedig, mielőtt a vizsgálatra vonatkozó] [észrevételeinket befejeznök, azon óhajunknak ki-1 [vánunk még kifejezést adni: miszerint nagyon| [czélszerü volna, ha az intézet négy osztálya] [hatra egészittetnék ki. A növendékek szempont-] jából czélszerü volna azért, mert nem lennének] [annyira túlterhelve, mint jelenleg vannak, mert [a tény az, hogy e leánynöveudék'ek több ismeretekben részesüljek, mint más hasonrangu iskolák növendékei, ugyanazon négy évi idő alatt. Ennek oka a hely sajátos viszonyaiban kereseudő. A szülők szempontjából pedig czélszerü volna azért, mert igy azzal a biztos tudattal k'üldbetnék leányaikat oda, hogy bat év leforgása alatt mindazon ismereteket, melyekre egy miveit magyar nőnek szüksége lesz, könnyen minden túlterhelés nélkül elsajátíthatnak. De üdvös volna a kiegészítés még azon fontos okoknál fogva is, hogy akkor a felsőbb osztályokban a kézimunka kü- lönbözó nemein kívül még a háztartástannal, a i levelezések különféle fajaival, a költészettel, esel- leg a franczia nyelvvel is foglalkozhatnának. Azért tehát méltassa figyelemre az intézet tulajdonossá ez eszmét s ba az érdekelt szülők Ikíntélye felett őrködnék és a növendé —[két a tanítóknak tiszteletben tartására bi r-fditják, figyelmeztetik, s általában hatás! zt|körlikben mindent elkövetnek, hogy ?*|iskola népszerűségben emelkedjék s ki k [felkarolásban részesüljön. Az iparos os Oltály is nyújthat segédkezet az iparisko í-fnak a növendékek fegyelmezése körül; ;Jpedig úgy, hogy épületes példájával, k '’Mmoly intéseivel, emberies bánásmódjáv I mindé i lehetőt megtesz, hogy a befolyá •t alatt álló iparos ifjúság józan gondolk -[zásra, rendre, iparkodásra, illemes mag •[viseletre bnzdulva, az ipariskolában ej Moly üdvös intézményt lásson és ismerj« Mfel, mely az iparos képzésnek fontos t [nyezője, s a melyben káros következni [nyék nélkül egy perczet sem szabad fe M használatlanul elreppeni hagyni. Az ő uj ![mutatása s vezérlete mellett váljék állal Mdóvá az ipar kezdő munkásainak leikébe llaz a meggyőződés, hogy az iparossághc '[koránt sem elégséges a testi erő és ügyei [ség, hanem hogy ahhoz még szellemi ml [veltségnek is kell járulnia, s hogy e né [külözhetlen tulajdon egyedül csak ere [akarat, kitartó szorgalom s igyekezet áltt [szerezhető meg. A tanuló az ő mestei [példájából, tettéből és szavából sajátítsa e mind örökre kiválasztott pályája iránt szeretetni, a ragaszkodást, ügyanazon fői írásból, megtanulván azt is, hogy az elé jgedetlenség s boldogtalanság ellen nine [biztosabb óvszer annál. És hogy ha az ifji pályája iránt nem érez idegenkedést, ellen [szenvet, hanem ahhoz szive, lelke telje [melegével vonzódik, akkor bizonyára mindéi [alkalmat fel fog használni arra, bog; [magát naponként jobbá, tökéletesbbé tegye [Minden ügy azokkal áll, avagy esik, akii [hivatva vannak azt a világ előtt képvi selni; az iparos tanulók érdekeinek a meg [óvása is első sorban maguktól az iparo [oolxtJl ifüg^. istent kötelességet teljesi [azért az^ a ki a gondjaira bízott nemzé dék lelki-testi izmosodásának eszközléséi |lelkiismeretes hűséggel munkálkodik, kezet fogva az iskolával arra törekszik, hogy az iparos osztály minél töbl értelmes, jellemszilárd, jólétre és boldogságra törekvő taggal szaporodjék. Tagadhatatlan, hogy az ipariskolának ma még, különösen pedig fegyelem tekintetében, nevezetes hiányai vannak; de azért se jelene felett pálezát törni, se jö vője miatt kétségbeesni senkinek joga nincs. Az ipariskola, igaz, csak részben elégítheti ki az irányában támasztott igényeket ; de a körülmények tekintetbevétele mellett elnézést, türelmet érdemel, mert létezése hajnalán állva, időre van szüksége, melynek okos felhasználásával mindenesetre tökéletesbülni fog. Elég nyereség az, hogy létezik már, s most sem teszi legutolsóját azoknak a gyógyszereknek, a melyek százados sebeket vannak hivatva begyógyítani; nem utolsója amaz eszközöknek, amelyeknek alkalmazása ál tál iparügyünk szebb jövője készíttetik elő. Reméljük, hogy az iparhatóságok éber őrködése, a tanférfiak ügybuzgalma és szakértelme s az iparos osztály lelkes támogatása mellett az elhintett mag kikel, gyümölcsöt hoz, és ipariskoláink el fogják érni azt a színvonalat, a mely felé most haladnak s a melynek elérését minden önzetlen hazafi őszintén kívánja és óhajtja nekik. Németh Lajos. A „Budjácsné leány nevelő intézetéről/ A b.-gyulai Budjáts féle* magán-elemi leányiskolában az l885/6 tanév záró vizsgálata Göndöci Benedek apát ur elnöklete alatt folyó hó 20-ái tartatott meg, igen szép számmal egybegyült közönség jelenlétében. Az elnöklő apát urat valamint a többi vendégeket is, az egyes osztályol növendékei nevében, Sál Teréz III. oszt. tanuk fogadta egy szép üdvözlő beszéddel. Az elnök ui megköszönve a jelenlévő szülők és iskolabarátol nevében is a szives fogadtatást, még néhány szívül tó mind honoráltatni fog és azután || dezem, mennyire méltóztatik becsülni a a forgalmat, amit ez a mellékhely egy é ben csinálhat? Tekintettel arra, hogy m gyénkben igen sok a kisbirtokos I néptin általában józan és takarékos és hogy 1 milliót meghalad a megyebeli pónziutéz tek évi forgalma — én ezt a forgalmi egyelőre 4 millió írtra teszem. Nos tehi a törvényhatósági hitelintézet, mint báni mellékhely, már ilyen forgalpm mellett a provisióból 10000 frt haszonra fog szel tenni, j Ez épen elég ahhoz, hogy intéz« tünk összes regieje fedezve legyen. A fői galom növekedése pedig lehetővé teenc azt, hogy tartalék alapot képezzünk és megye távolabb eső részében, mint Szarva son, Orosházán stb, fiókokat állítsunk. De,, és ez az, a mire én a legnagyobl súlyt fektetem, hitelintézetünknek ban! nellékhelyül való alkalmazása azt abba i szerencsés helyzetbe fogja juttatni, hog; edezve lévén fentartartási költsége, sajá jénzét, saját betétjeit, és saját hitelét mindéi rámát külömbözet nélkül adhatja ki. Ekkép, igen tisztelt főorvos ur, meg »irkozván egyikével falra festett ördögei iek — engedje remélnünk, hogy tovább oüködésünkben az Ön hathatós támogató ára is számíthassunk. Az a ki oly lele- uényes az akadályok mesterséges előálli- isában, bizonyára megbecsülhetetlen mun atárs lenne abban, hogy a létezők, s rilyen például az értelmetlenség és az ön- ésből fakadó roszakarat, minél könnyében Ihárittassanak. Mi jót akarunk, a jóknak tehát melütünk van a helye. dp. 8z—n. 1140 sz. 1886". Felhivatnak mindazok, kik a folyó évi I-s° Il-ik neeved végével akár egyenes adó, akár dig egyéb kincstári avagy városi tartozások- 1 hátralékban állanak, hogy ebbeli kötelezettjeiknek 8 nap alatt annál bizonyosabban ele- t tegyenek, mivel annak eltelte után minden rabbi értesítés nélkül a lezálogolt tárgyakra a -ad fokú végrehajtás fog alkalmaztatni. B.-Gyulán, 1886. évi julius bó 25-én. Dobay János, polgármester. 1135. 1886. Értesítem a t. közönséget, miszerint az 86. évi hadmentességi-dij lajstrom számvevői- ; felülvizsgálva, a kir. adófelügyelőség által rábagyatott s az 1883. évi XLIV. t.-cz. 19. §-a leimében f. hó 25-től augusztus hó 3-ig a vári adóhivatalnál közszemlére kitéve tartatik. B.-Gyulán, 1886. julius hó 24-én. Dob ay János, polgármester. t Az ipariskolai fegyelemről. (Vége.) ( Az ipariskolai fegyelem fenntartása < lajdnem egészen a tauitó nevelői és tani- t >i személyiségétől függ ugyan, de nagy- f an megkönnyíthetik azt egyesek és tes- j iletek, tehát az iparhatóságok és általában 1 ! iparosok részéröl jövő támogatás. Az < larhatóságok részéröl jövő támogatásnak < )ban kell nyilvánulnia, hogy az iparisalát édes gyermeküknek tekintve, azt gfőbb gondjaikra méltatják ; féltékenyen -ködnek a felett, hogy abba a növendé- :k pontosan feljárjanak, a tanulásra szénit órákat számba vehető ok nélkül el ne ; ulasszák s azok a tanítás eredményét 1 ztositó eszközökkel a szükséghez képest 1 I legyének szerelve. Az ipariskolát sűrűn 1 Ikeresik, annak szellemével, tanítási mód- 1 ral, a tanításban elért eredménynyel kö- j lebbről és alaposan megismerkednek; az r