Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-25 / 30. szám

a-1nagyobb részének nincs ellenére, az ő támogat itt sukkal, keresse meg a megyei kir. tanfelügyel •e,laéget, hogy terjesztené fel ajánlólag az ügyet [vallás- és közoktatásügyi m.. kir. miniszteriumhi lés mi hiszszük, hogy a kérdés eredmény nyel f< e* Imegoldatni s igy a jövő tanévben már az V. ősz y"|megnyitható is lesz. Mi hogy sikerüljön adj ^Ma z ég! »), * öli ___________ r­l ib| , kl Levelezés. kJ i-l Tekintetes Szerkesztő ur ! Alább Írott soraimnak egész tisztelettel ki rjrek egy kevés helyet becses lapja hasábjain. Folyó hó 22-én délelőtt temettünk el eg .[ifjú nőt, feleséget és édesanyát a szomszéd Csi Mbán, hova Medovarszky Mátyásboz ment férjhez Iáiig 5 évi boldog házas élet után csaknem pi Mnapi szenvedés által teljesen leveretve boldogab Jólétre költözött e földi élet múlandó határairé |Ez ifjú nő Gyóji Etelka, Gyóji Miklós leánytanil Is egyháztanácsos leánya volt, ki oly gyorsan k( „ vette már több testvéreit a halálba, kik csaknei [mindannyian a legszebb korban, a nagykoruv I lét ajtajánál hullottak el. A gyászbeszédet a ház Inál a csabaszöllősi (Jamina) ev. ág. veil. lelkén Iur végezte a meghatottság teljes érzetével, kegye Jengedelmével pedig, minthogy a temetésen gyulai >lak is számosán voltak, a simái imát alant iroi jlmondott, mig Csiszár Sámuel kántor s a gyás .1 alkalomra átment gyulaiak halotti énekeket éne J keltek. A megboldogult egy kedves, beszélni mos I kezdő kis fiacskát hagyott maga után házastáre emlékül, mig első kisdedét maga előtt bocsátá e la minden élőknek utján. A koporsót több rokor lés tisztelői kezek által koszorú ékesité, szomorúa; «borulván véghajlékára annak, ki őket oly igei Iszerette életében s gyöngéd kezekkel soha ms| [nem szűnt ápolni. Szép számú résztvevő gyülekezet jelent mei [úgy a háznál mint sirja mellett a temető kertbei [a lelkészszel együtt, a csabai derék tanítói ka [is több tagja által részt vett a lesújtott tiszttár [valóban mély fájdalmában, szálljon a méltó elis [mérés fejükre! Legyen a vigasztalás és kegyelet) [örök Istene az annyi fájdalommal sújtott szülék [kel, az özvegy ifjú férj és gyermekével, attest [vérekkel közel s távolban is! Ifjú anya 1 sírba roskadál le, Ki a szüléknek öröme valál, A múlt gyászával még fel sem hagyál: Már téged zár enyészet kebele. Férjed és a kicsinyke szerelmén, Győzelmet vett az élet oltó rémi Az ősz atya, nem hosszú időn át, Csak a sirbontás munkáját végzi,' Egymás után hantok alá teszi, Kikért tűrte élte ezer baját 1 Óh életrém! ki szeretsz rombolni, Letépted ezt is, szűnj ostromolni! Rácz János, papjelölt 8 rektor. Tekintetes szerkesztő ur I Tisztelettel kérjük alábbi felszólamlásunk* nak becses lapjában helyt adni. „A b -gyula: polgári fiiskolában az évzáró vizsgák múlt hóban tartattak meg; Az egész vi­lágon az a szokás, hogy nehány nappal a vizs­gák után a tanulóknak bizonyítványuk kiadatik. Mi történik azonban nálunk? Majdnem egy hó­nappal a vizsgák után sem tudják a szülők azt, mily eredménynyel végezték fiaik az iskolát, meg­buktak-e vagy nem, kell-e készülőtök a pót- vagy javilóvizsgálatra ? Nem tudjuk pedig azért, mi­vel az igazgatóság sem értesítőt, sem bizonyít­ványt nem ad ki. Bizonyítványt kiad ugyan, de 1 frt 15 kr. fejében. Ez különben helyes lehet, de miért nem adja ki az igazgatóság az évi szo­kásos értesítőt ? Tán restelli azt a közönség elé hozni ?“ Kérésünket megújítva, vagyunk a tek. szer­kesztőségnek B,-Gyulán, 1S86. julius 21-ón. Alázatos szolgái: Több szülő. Hírek. A nagy-váradi püspöknél tisztelgő kül­döttséget Göndöcs Benedek apát-és képviselő ur nagyváradi kies nyaralójában megvendégelte. Igen kedélyesen telt el az idő a vendégszerető apát urnái egész a vonat elindulásáig. Miután a fényes püspöki ebéden érzelmeinek tosztban senki' sem ke-|vélye8 szót intézve a növendékekhez, a vizsgál lz ltot megnyitotta. A kik az idei vizsgálaton ( r~ [voltak, annak lefolyásával meglehetnek elégedv | mert az igen jól sikerült. az| iz-J A növendékek osztály külömbség nélkül szí ,z_ [pen és értelmesen feleltek minden egyes tantárg | ból, de a legszebb és legmeglepőbb eredmén; ^ I mégis a magyar és némot nyelvből, a földrajzbe | különösebben pedig a hazai és világtörténelemb I tanúsították. Örülünk, hogy épen a nevezett tá aHgyakban tapasztaltuk a növendékek legnagyot sa| élőhaladottságát, mert épen azon tantárgyak vanns 0- [hivatva első sorban arra, hogy egykor belőlü a. [mivolt 8 édes magyar hazájukat önzetlenül sze | rétni tudó honleányok váljanak. A magyar i ’^1 német szavalatok is megletősen sikerültek, baba in|e tekintetben még sokat lehet tenni. A költemény °'|uek egyszerű, halk hangon való fölmondása mé S-Jnem szavalat; azt átérezve, jól felfogva és kell 1- [értelmi hangsúlyozással kell előadni, de azér j.'l minden túlzás és afiectálás nélkül, mert csak ig, Ihathat igazán a hallgató közönségre. Szerintiiül [nagyon kívánatos lenne, ha a tanév alatt többszö [gyakoroltatnának a leánynövendékek, kedélyük é lZ|értelmi világuknak megfelelő vig, komoly szava '"[latok szép és értelmes előadásában. Nagy képzi i-[hatása van ennek úgy az előadásra valamint i | Ibátor és nyugodt föllépésre, testtartásra, de min ’ Jszivnemesitő eszköz is igán nagy fontosságú. 11 A németül szavaltok közt kiváltak : Szénás} el Matild IV. oszt. tanuló, ki Geöthének „Erlkönig* 1 czimü költeményét szavalta elég sikerrel, további a[fIajosy Krisztina, ki Rückernek „der Undank- [bare“ ez. költeményét szintén elég szépen adts [elő. A magyar szavaltatok közül: Schmidt Nelli ’ 11. oszt. és Kutschera Etelka IV. oszt. növendó- 8 [köknek szavallatai keltettek nagyobb hatást. Sza- 11valltak még ezeken kívül: Fluck Nelli, Körös -[Etelka, Czinczár Mariska. A kiállított szabadkézi s[rajzok, szépirási füzetek jóságuk és tisztaságuk J miatt igen tetszettek. Különösen Marsalkó Erzsi [és Kliment Gabri IV. oszt. növendékek rajzai '1 vonták magukra figyelmünket. M A szépirási lapok tartalmát illetőleg az a .[megjegyzésünk van, hogy a növendék olyan do- [logról írjon, a mit ért. Női kézimunkát nem [láttunk egyet sem. Ez azonban nem azt teszi, ’[— mint értesülve lettünk, — hogy ez iskola nö- Mvéndékei kiállításra méltó tárgyakat nem fudná- -|nak készíteni, sőt ellenkezőleg, nagyon is hasz­nosakat és szépeket készítenek, csakhogy mi- jjhelyt elkészítették, nem szokták félretenni a ki­állításra, hanem azonnal használat alá fogják. [Mi részünkről mindezek daczára előnyt adunk Ja kézimunkák vizsgálati kiállításának, mert az [általános jó szokás, kivált leányiskoláknál. Ki kell azokat állítani, csak úgy, mint a [rajz- és szépirási füzeteket, hadd lássa a közön­ség mit, hogyan végeztek és készítettek. Midőn [már az utolsóra kérőit tantárgyból is kihallgat- |ták a növendékeket, előlépett Cziffra Lujza IV. [oszt. tanuló s egy ügyesen szerkesztett beszéd­ben szépen megköszönte először is az intézet tu- | lajdonosának : Budjáts Andorné urhölgynek és a [többi tanító uraknak is a nevelésoktatás körül [tanúsított fáradhatatlan munkásságukat, tanácsai-1 [kát s jóintéseiket, azután Göudöcs Benedek apát [urnák és .a szülőknek köszönte meg jelenlétüket |s az intézet irányában tanúsított támogató jó­akaratukat is. Erre az elnök ur emelt még egyszer szót, [kifejezve teljes megelégedését a látottak és hal- [lottak felett; s egyúttal azon kívánságának adott [még kifejezést, hogy a növendékek továbbra is [kitartó szorgalommal és igyekezettel végezzék [kötelességeiket, hogy igy szülőik, tanítóik ben- [nük örömüket mindig föltalálhassák. Ezután a | vizsga 7 órakor véget ért. Most pedig, mielőtt a vizsgálatra vonatkozó] [észrevételeinket befejeznök, azon óhajunknak ki-1 [vánunk még kifejezést adni: miszerint nagyon| [czélszerü volna, ha az intézet négy osztálya] [hatra egészittetnék ki. A növendékek szempont-] jából czélszerü volna azért, mert nem lennének] [annyira túlterhelve, mint jelenleg vannak, mert [a tény az, hogy e leánynöveudék'ek több isme­retekben részesüljek, mint más hasonrangu is­kolák növendékei, ugyanazon négy évi idő alatt. Ennek oka a hely sajátos viszonyaiban kereseudő. A szülők szempontjából pedig czélszerü volna azért, mert igy azzal a biztos tudattal k'üldbetnék leányaikat oda, hogy bat év leforgása alatt mind­azon ismereteket, melyekre egy miveit magyar nőnek szüksége lesz, könnyen minden túlterhelés nélkül elsajátíthatnak. De üdvös volna a kiegé­szítés még azon fontos okoknál fogva is, hogy akkor a felsőbb osztályokban a kézimunka kü- lönbözó nemein kívül még a háztartástannal, a i levelezések különféle fajaival, a költészettel, esel- leg a franczia nyelvvel is foglalkozhatnának. Azért tehát méltassa figyelemre az intézet tulajdonossá ez eszmét s ba az érdekelt szülők Ikíntélye felett őrködnék és a növendé —[két a tanítóknak tiszteletben tartására bi r-fditják, figyelmeztetik, s általában hatás! zt|körlikben mindent elkövetnek, hogy ?*|iskola népszerűségben emelkedjék s ki k [felkarolásban részesüljön. Az iparos os Oltály is nyújthat segédkezet az iparisko í-fnak a növendékek fegyelmezése körül; ;Jpedig úgy, hogy épületes példájával, k '’Mmoly intéseivel, emberies bánásmódjáv I mindé i lehetőt megtesz, hogy a befolyá •t alatt álló iparos ifjúság józan gondolk -[zásra, rendre, iparkodásra, illemes mag •[viseletre bnzdulva, az ipariskolában ej Moly üdvös intézményt lásson és ismerj« Mfel, mely az iparos képzésnek fontos t [nyezője, s a melyben káros következni [nyék nélkül egy perczet sem szabad fe M használatlanul elreppeni hagyni. Az ő uj ![mutatása s vezérlete mellett váljék állal Mdóvá az ipar kezdő munkásainak leikébe llaz a meggyőződés, hogy az iparossághc '[koránt sem elégséges a testi erő és ügyei [ség, hanem hogy ahhoz még szellemi ml [veltségnek is kell járulnia, s hogy e né [külözhetlen tulajdon egyedül csak ere [akarat, kitartó szorgalom s igyekezet áltt [szerezhető meg. A tanuló az ő mestei [példájából, tettéből és szavából sajátítsa e mind örökre kiválasztott pályája iránt szeretetni, a ragaszkodást, ügyanazon fői írásból, megtanulván azt is, hogy az elé jgedetlenség s boldogtalanság ellen nine [biztosabb óvszer annál. És hogy ha az ifji pályája iránt nem érez idegenkedést, ellen [szenvet, hanem ahhoz szive, lelke telje [melegével vonzódik, akkor bizonyára mindéi [alkalmat fel fog használni arra, bog; [magát naponként jobbá, tökéletesbbé tegye [Minden ügy azokkal áll, avagy esik, akii [hivatva vannak azt a világ előtt képvi selni; az iparos tanulók érdekeinek a meg [óvása is első sorban maguktól az iparo [oolxtJl ifüg^. istent kötelességet teljesi [azért az^ a ki a gondjaira bízott nemzé dék lelki-testi izmosodásának eszközléséi |lelkiismeretes hűséggel munkálkodik, kezet fogva az iskolával arra törek­szik, hogy az iparos osztály minél töbl értelmes, jellemszilárd, jólétre és boldog­ságra törekvő taggal szaporodjék. Tagadhatatlan, hogy az ipariskolának ma még, különösen pedig fegyelem tekin­tetében, nevezetes hiányai vannak; de azért se jelene felett pálezát törni, se jö vője miatt kétségbeesni senkinek joga nincs. Az ipariskola, igaz, csak részben elégítheti ki az irányában támasztott igé­nyeket ; de a körülmények tekintetbevé­tele mellett elnézést, türelmet érdemel, mert létezése hajnalán állva, időre van szüksége, melynek okos felhasználásával mindenesetre tökéletesbülni fog. Elég nye­reség az, hogy létezik már, s most sem teszi legutolsóját azoknak a gyógyszerek­nek, a melyek százados sebeket vannak hivatva begyógyítani; nem utolsója amaz eszközöknek, amelyeknek alkalmazása ál tál iparügyünk szebb jövője készíttetik elő. Reméljük, hogy az iparhatóságok éber őrködése, a tanférfiak ügybuzgalma és szakértelme s az iparos osztály lelkes támogatása mellett az elhintett mag kikel, gyümölcsöt hoz, és ipariskoláink el fog­ják érni azt a színvonalat, a mely felé most haladnak s a melynek elérését min­den önzetlen hazafi őszintén kívánja és óhajtja nekik. Németh Lajos. A „Budjácsné leány nevelő intézetéről/ A b.-gyulai Budjáts féle* magán-elemi leány­iskolában az l885/6 tanév záró vizsgálata Göndöci Benedek apát ur elnöklete alatt folyó hó 20-ái tartatott meg, igen szép számmal egybegyült kö­zönség jelenlétében. Az elnöklő apát urat vala­mint a többi vendégeket is, az egyes osztályol növendékei nevében, Sál Teréz III. oszt. tanuk fogadta egy szép üdvözlő beszéddel. Az elnök ui megköszönve a jelenlévő szülők és iskolabarátol nevében is a szives fogadtatást, még néhány szí­vül tó mind honoráltatni fog és azután || dezem, mennyire méltóztatik becsülni a a forgalmat, amit ez a mellékhely egy é ben csinálhat? Tekintettel arra, hogy m gyénkben igen sok a kisbirtokos I néptin általában józan és takarékos és hogy 1 milliót meghalad a megyebeli pónziutéz tek évi forgalma — én ezt a forgalmi egyelőre 4 millió írtra teszem. Nos tehi a törvényhatósági hitelintézet, mint báni mellékhely, már ilyen forgalpm mellett a provisióból 10000 frt haszonra fog szel tenni, j Ez épen elég ahhoz, hogy intéz« tünk összes regieje fedezve legyen. A fői galom növekedése pedig lehetővé teenc azt, hogy tartalék alapot képezzünk és megye távolabb eső részében, mint Szarva son, Orosházán stb, fiókokat állítsunk. De,, és ez az, a mire én a legnagyobl súlyt fektetem, hitelintézetünknek ban! nellékhelyül való alkalmazása azt abba i szerencsés helyzetbe fogja juttatni, hog; edezve lévén fentartartási költsége, sajá jénzét, saját betétjeit, és saját hitelét mindéi rámát külömbözet nélkül adhatja ki. Ekkép, igen tisztelt főorvos ur, meg »irkozván egyikével falra festett ördögei iek — engedje remélnünk, hogy tovább oüködésünkben az Ön hathatós támogató ára is számíthassunk. Az a ki oly lele- uényes az akadályok mesterséges előálli- isában, bizonyára megbecsülhetetlen mun atárs lenne abban, hogy a létezők, s rilyen például az értelmetlenség és az ön- ésből fakadó roszakarat, minél könnyében Ihárittassanak. Mi jót akarunk, a jóknak tehát mel­ütünk van a helye. dp. 8z—n. 1140 sz. 1886". Felhivatnak mindazok, kik a folyó évi I-s° Il-ik neeved végével akár egyenes adó, akár dig egyéb kincstári avagy városi tartozások- 1 hátralékban állanak, hogy ebbeli kötelezett­jeiknek 8 nap alatt annál bizonyosabban ele- t tegyenek, mivel annak eltelte után minden rabbi értesítés nélkül a lezálogolt tárgyakra a -ad fokú végrehajtás fog alkalmaztatni. B.-Gyulán, 1886. évi julius bó 25-én. Dobay János, polgármester. 1135. 1886. Értesítem a t. közönséget, miszerint az 86. évi hadmentességi-dij lajstrom számvevői- ; felülvizsgálva, a kir. adófelügyelőség által rábagyatott s az 1883. évi XLIV. t.-cz. 19. §-a leimében f. hó 25-től augusztus hó 3-ig a vá­ri adóhivatalnál közszemlére kitéve tartatik. B.-Gyulán, 1886. julius hó 24-én. Dob ay János, polgármester. t Az ipariskolai fegyelemről. (Vége.) ( Az ipariskolai fegyelem fenntartása < lajdnem egészen a tauitó nevelői és tani- t >i személyiségétől függ ugyan, de nagy- f an megkönnyíthetik azt egyesek és tes- j iletek, tehát az iparhatóságok és általában 1 ! iparosok részéröl jövő támogatás. Az < larhatóságok részéröl jövő támogatásnak < )ban kell nyilvánulnia, hogy az iparis­alát édes gyermeküknek tekintve, azt gfőbb gondjaikra méltatják ; féltékenyen -ködnek a felett, hogy abba a növendé- :k pontosan feljárjanak, a tanulásra szén­it órákat számba vehető ok nélkül el ne ; ulasszák s azok a tanítás eredményét 1 ztositó eszközökkel a szükséghez képest 1 I legyének szerelve. Az ipariskolát sűrűn 1 Ikeresik, annak szellemével, tanítási mód- 1 ral, a tanításban elért eredménynyel kö- j lebbről és alaposan megismerkednek; az r

Next

/
Thumbnails
Contents