Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-25 / 30. szám

benne s úgy látszik, feladatának teljesen tuda­tában volt. Sok szeretetreinéltósággal és bájjal ruházta föl, s arról győzött meg bennünket, hogy a franczia nőket nagyon jól ismeri. A márkiné rendkivül szeret házasitani, mert e téren sok ta­pasztalata van. ö maga is már háromszor ment férjhez, volt franczia, orosz és olasz ura, i most egy osztrák követségi attachéhoz készül nőül menni. Ez a „valóságos európai konczert," mint I szerző megjegyzi. Igen mulattató a darabban, mikor a márkiné különböző házassági históriáit elbeszéli s gazdag tapasztalatait kitárja. Andor megkéri Marosát, a ki eleintén ha­bozik, de utóbb beleegyezését adja. Meglátszik azonban egész lényén, hogy nem boldog, hogy va­lami titok nehezül reá, mely nem ongodi, hogy menyasszonyságának örömeit zavartalanul élvezze. — A titok csakhamar kisül. — Marosának, a női becsület és kellem mintaképének, viszonya volt ezelőtt két évvel Nizzában Maróti Mihálylyal. Viszonyuk bűnös volt. Hogy Marosa hogy alázhatta meg magát annyira, mikor a szerző oly kitűnőnek testi, arra csak egy feleletet talá­lunk, azért mert czigányleány. A bűnös viszony felbomlik, mert Marcsa meg­tudja, hogy Maróti nős. Pénzért házasodott s amit feleségénél nem talált meg, Marosánál ke­reste az idillt és boldogságot. .Marótinak Marosától egy csomó levele ma­radt. Mikor meghallja, hogy Zilhai herczeg meg­kérte a leányt, elmegy Marosához s szerelmével ostromolja és fenyegeti. Marcsa sokáig gondolko­dik és habozik. Legjobb volna Marótit eltenni láb alól. Erre van is alkalom, mert Maróti kijelenti, hogy este visszatér. Marosának van két óriási szelindeke. Ezeket szabadon ereszteti, s ráuszit- tatja a távozó Marótira. A nemes, ideális leány tehát képes az orgyilkosságra, csak azért, mert Maróti ellene tört. A kutyák nem ölik meg Marótit, ki felgyó­gyulván, Oroszországba megy, a nihilisták közé keveredik, s hire jár, hogy száműzték Szibériába'. Marcsa boldog, mert titkát megőrizve látja. Elérkezik az esküvő napja, a várva-várt, rettegett nap. Már a templomba készülnek, mi­kor Marcsa levelet kap Marótitól, melyben ez tudatja, bogy a herczegnek mindent megirt. — Marcsa kétségbeesése csakhamar örömre válto­zik. Amit | nem mert volna megmondani, azt megmondta más. Remény és aggodalom közt várja jegyesét, aki örömsugárzó arczczal lép be. Boldog és elégedett. Csak barátja, Maróti sorsa aggasztja, aki a nihilistákhoz szegődött. Marcii­ról beszólnék is. Marcsa félve hozza elő nevét, s a herczeg válaszából azt sejti, hogy már elolvasta a felfedező levelet, s* hogy mindent tud. De a herczeg még nőm kapta meg a levelet s igy örömmel szorítja Marosát keblére és megeskü­szik, hogy elhatározását soha sem fogja megbánni. Ezen félreértés kepezi a dráma forduló pontját? De hát lehet-e itt félreértésről szó? Olyan kiváló nő, mint aminő Marasa, ki eszességének és ravaszságá­nak annyi jelét adta, lehetetlen, hogy ne tudja azt, hogy az ö vétkét tisztosséges ember Dóm bocsáthatja meg. Lehetetlen, hogy ne tudja, hogy ő méltatlan olyan emberhez, mint amiuönek Andort ismerjük. Lehetetlen, hogy félrevezethesse az örömsugárzó arcz és a boldogság mámora. De hát Marcsa czi- gánylány, következéskép ostoba, s igy a szerző kénye-kedve szerint idomíthatja aszerint, amint neki tetszik.- Az esküvőnek vége. A fiatalok visszatértek a szalonba, hol Várhelyi némi aggodalom után átadja Zilahinak Maróti felfedező levelét, melyet a szölga oly későn hozott el, hogy a herczeg az esküvő előtt nem kaphatta meg. Zilahi megtud­ván mindent, erős szemrehányások után elhagyja hitvesét. Ezzel végződik a harmadik felvonás. A negyedik Magyarországon játszik. Marcsa betegen jön Várhelyi kastélyába, hová a Várhelyi közbenjárása folytán kiszabadult Maróti is megér­kezik. Várhelyi erős szemrehányásokat tesz nevelt fiának, hogy e felfedező levelet neki kellett a her­czegnek átadnia, párbajra hívja és megöli. A fel­vonás végért, megérkezik a herczeg is, aki meg akar bocsátani Marosának, do már késő, mert Marcsa karjai közt kiszenved. A herczeg fájdalma nagy, de környezői azzal vigasztalják, hogy sze­resse a hazát, s ez kárpótolni fogja szenvedéseiért. A mese szövése és a helyzetek érdekessé tétele dolgában a szerző nagyon messze álla mo­dern irodalom nagy mestereitől : Sardoutél, Du- mastól, Augiertől. Sok lapos jelenet és közhely követi egymást, sok érdektelen üresség váltako­zik benne. A jelenetek előkészítése dolgában nem láttuk az újabb drátnairás vívmányait, s a régi, elkoptatott fogások gyakori alkalmazása azt bizonyiiják, hogy 1 Zilah herczeg egyátalá- ban nem tartozik a jó darabok közé. A darabhoz a fővárosi újságok kritikája után nem sok reményt kötöttünk, de még | ke­vésben is csalatkoztunk. A szereplők törekedtek megállani helyöket i nem rontottak a darabon sommit. Bihari kinek jutalomjátéka volt sok taps ban részesült mit méltán megérdemelt, úgyszintén Breznai Anna is ki szépen oldotta meg feladatát 8 igyekezett játékául érthetővé és hihetővé tenni Marcsa meglehetősen képtelen szerepét. Közönség nagy számhan volt jelen s az elő­adás végén lelkes éljenzéssel és tapsokkal vett búcsút a társulattól. S ezzel letéve a kritikai tollat, mely nem volt nagyon kemény, sokszor talán a túlságos jóakarat vezette, — elhelyeztetik az a lomtárba, s a színtársulatnak szívélyes Isten hozzádot mondva, kívánom, hogy Szentesen jobb anyagi siker legyen fáradozásának eredménye. C*. A „Thalia“ színész-szövetkezet tagjai voltak : Breznaynó Róza. Breznay Anna. Bogár- diné Paula. Ditróine E. Mari. Hatvaniné Amália. Kissné H. -Mari. Latzkó Aranka. Török né Sz. Róza. Breznay Géza. Bihari Béla. Ditroi Mór. Hunfi Imre. Hevesi Gábor. Hatvani Károly. Kiss Pista. Pusztai Béla. Szinai Lajos. Sztupa Andor. Török Miklós. Karszemólyzet: Hevesi Cornél. Makainé Ilka. Mészáros Mari. Pusztainé Janka. Benkö Jolán. Szabóné Eszter. Szabó Dani. Hevesi János. Kiss József. Erős József. Körmendi János. Éltető Gyula. Karnagy: Zuojemszky Nándor. Hat tagból álló zenekar. Súgó: Makai Zsigmond. A szövetkezet tartott összesen 40 előadást. — Sziure kerültek a darabok : Felhő Klári. Gasparone. (2-er.) Arany ember. Sabin nők elrablása. (2-er.) Csókon szerzett vőlegény. Rip-Rip. Utolsó szere­lem. Eleven ördög. Peleskei nótárius. Sári néni. Fekete gyémántok. Kornevillei harangok. Deoise. Koldusdiák. Sötét pont. (2-er) Három pár czipő. Csók. Sárga csikó. II. Rákóczi Ferencz fogsága. Tót leány. Lecouvreur Adrienne. Szerelmi varázs­ital. Kis vihar. Bálkirálynő. Vasgyáros. Czigány. Czigánybáró. (3»or.) Egy szegény ifjú története. Delila. Szökött katona. Szop Helena/ Czigány* princz. Kis szórakozott. Budavár bevétele. Zilah herczeg. Viola, az alföldi haramia. Jutalomjáték volt 6 és pedig Latzkó Aranka javára „Denise.* — Breznay Géza javára „Három pár czipő.“ — Hissnó H. Mari javára „Tót leány.“ — Hatvaniné Amália javára „Szép Helena.“ — Pusztai Béla javára „Sabin nők elrablása.“ — Bihari Béla ja­vára „Zilah herczeg.“ Mint vendég 6-or műkö­dött Kissné Hegyesi Mari a budapesti nemzeti- szinház tagja. A kiadóhivatal üzenete. Özvegy Csausz Istvánná úrnőnek Csorvás. A lapokat rendeson küldjük. Tessék az ottani postahivatalba kerestetni. Az eddig megjelent számokat elfogjuk küldeni. HIJRDETÉSEK1. KltUntettetett: A gi&oil 1880. évi őrs*, kiállításon elismerési oklevéllel» A trieszti 1883. évi kiállításon bronz-éremmel. A béosl 1883. é. nemzetk. gyógyszerész, kiállításon ezttat-éremmel, A toróntál-megyel gazdas. kiállításon 1884-ben ez. díszoklevéllel. A budapesti 1885. évi orsz. kiállításon a nagy éremmel^^^^iggSE haladás- és versenyképességért. SAVANYUVIZE kitűnő szolgálatot tesz főleg az emész téli zavaroknál a a gyomornak az idegrendszer Dantaunain alapúié bajaiban. Általában a víz mindazon kóroknál kiváló figyelmet érdemel, melyekben a azervi élet támogatása és az idegrendszer működésének fölfokozása kívánatos. Borral használva kiterjedt kedvességnek örvend. BB _ _ ■ m. kir. ndv. Kizárólagos fc mmm bJsu H szállítónál főraktár KbiUv9KU Ili BBS Budapesten. Úgyszintén kapható minden gyógyszertárban, füszerkereskedésben és vendéglőben, Az 1885-ik évi elszállítás B.-Gyulán kapható: Ferentzy Alajos, ifj. Kohlmann Ferencz, és özv. Féhn Jánosnénál. 49.8­Mogyoróssá Ferencz bútorraktára B.-G-yulán, a kápolna téren. Saját h. á z á To a n. író, varró és öltöző asztalkák, heverő díványok, különféle butor- összetétek és ezekhez bevouó szövetek igen nagy választékban. Fali, álló és toillette tükrök, náilfonatu és kerti székok, raktáron tartatnak.- Elvállal ócska bútorok ujbóü bevonását és elavult nádszé­kek fatetöre való szegezésél. Egy ujonan készült ruganyos mafracz 7 Irt. A n. é. közönség becses megrendeléseit kérem. 97 5 _6 IMIog-yoróss-y Persncz.

Next

/
Thumbnails
Contents