Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-25 / 30. szám

adhatott kifejezést, — itt aztán ősmagyarosan megeredt a szó árja, mint a zápor eső.

Térzene. ' Mint örömmel értesülünk csakugyan lesz térzene s a kezdeményezés érdeme a népkert elnökségét illeti. A vett értesítés következőleg szól: |H gyulai legújabban felállított népkert elnöksége részéről közhírré tétetik, hogy július 27-től kezdve, minden héten kedden és szombaton esti 8 órától 10 óráig a népkertben térzene lesz, iff. Rácz Jancsi jó zenekara log játszani, belépti díj személyenként 20 kr, mely bevétel az ott újonnan felállítandó csarnok és a zenészek fizetésére fog fordit- tatni. Hideg ételekkel és bűgitő italokkal Huszka János vendéglős fogja pénzért a t. közönséget ellátni. Kéretik a t. közönség, hogy tekintve e nemes czélt, — a térzenét minél sűrűbb "látogatásával megtisztelni szíveskedjék. Esős idő alkalmával az estély elmarad. Népkert elnöksége.

Leánykézi munka iskola. Gróf Wenck- heim Frigyesné árvaházában megnyílt a leánykézi munka iskola; 12 éven aluli leánykák nem vétetnek fel. A bejárók a varráshoz szükségesek beszerzésére, havonkint egy forintot fizetnek, a szegények pedig ingyen tanittatnak. Munka idő délelőtt 8 órától fél 12-ig, délután 2 órától 6-ig. Az árva ház igazgatósága.

öngyilkosság. Az öngyilkosságoknak meg- renditőn emelkedő számát, ismét egy általánosan ismert és kedvelt fiatal ember szaporította. Szlabur Béla vetett véget életének egy pisztoly lövéssel Budapesten, hová tanulmányai befejezése végett ment tel a múlt őszszel. Hogy mi volt az öngyilkosság oka, azt nem nehéz eltalálni. Igaz és Őszinte részvéttel hallottuk s közöljük a mélyen elszomorító Lirt s az általános részvét nyújtson vigaszt a gyászoló testvéreknek' és jó barátoknak. Az elhunyt családja a következő gyászjelentést adta ki: Alólirottak'szomorú szívvel jelentik a maguk s többi rokonok és barátok nevében Szlabur Béla szigorló-orvosnak, folyó évi julius hó 17-én, rövid szenvedés után, életének 27-ik évében történt gyászos kimultát. A boldogultnak földi maradványai folyó hó 19-ón, délutáni 5 órakor fognak a Szt. Rókus kórház kápolnájában a róm. kath. egyház szertartásai szerint beszenteltétni és azután a kerepesi ut melletti sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise- áldcrat folyó hó 21-én fog Körös-Ladányban az egei» Urának bemutattatok Budapest, 1886. évi julius hó 19-én. Áldás emlékére! Kreucbel Sámuel mint atyja. Szlabur Géza, Kreuchel Gyula mint testvérei. Dr. Kazay Kálmán mint barátja. Szlabur Tomka Róza mint sógornője.

Színészet Békésen. Békésre f. hó 15-én érkezett meg az eddig H.-M.-Vásárhelyen működött s Follinus Aurél, Rónay Gyula és Szepesi Gusztáv vezetése alatt lévő színtársulat, s előadásai sorát f. hó 18-án kezdte meg. Bemutató előadásul „A sabin nők elrablása“ czimü vígjáték került színre. Habár ezen darab már nem tarozik nálunk az újak közzé, - amennyiben az már más társplat által is előadatott, mégis újnak tűnt fel előttünk igen jó szereposztásánál és correct előadásánál fogva, mely körülmények jogosan engedik következtetni, hogy ezen társulat, mely csekély számú személyzete mellett is igen jó erőkkel látszik rendelkezni, — a kellő pártolásban fog részesülni a közönség részéről. — Második előadásul kedden, f. hó 20-án Moser vigjátéka : „Az elefánt“ adatott-itt először bér'et 1-8Ő számban, csekély Bzámu közönség előtt, melynek, oka főleg abban rejlik, hogy a színházba. járók egy része a gazdálkodással van moBt elfoglalva. Az előadás ismét kerekded volt. Kitűntek Rónayné-Balog Etel, ki Holczkirch nejét, Elizt személyesítette; kedves megjelenése és ügyes játéaa által, — Berzsenyiné — ki Aurélia szerepét játsztá, és Follinusz mint Wingen sze- mélyesitője, utóbbiak ügyes alákitásukért tapsot is arattak, a többi szereplő is elismerésre méltó igyekezettel játszotta szerepét. — Szerdán, f. hó

21- én két kiesebb darabot, egy vígjáték és egy bohózat: „Naplemente után“, és „Vidám Náczi“ került színre.*—• A bohózat czimszerepében Follinusz mint Vidám Náczi művészies játékával folytonos derültségben tartotta a nem nagyszámú közönséget és számos tapsot aratott. Szepesi., mint „Seregély Miklós“, Berzsenyi Margit, mint „Lilla“, és Kovács mint „Veréb Mátyás“, szintén jól megálltak helyeiket. — Csütörtökön, julius

22- én Nikó Lina asszony első fellépteül: „Csókon szerzett vőlegény“ adatott. Szombaton, f; hó 24-én pedig „Lili“ került színre. — y. —

Vasúti menetrend visszássága. Mint a „Szarvas“ Írja, junius 1-én a szarvasi vasút menetrendjében az utazó közönségre nézye rendkívül hátrányos változás állott be az által, hogy az aradi vonatnak, mely eddig d. u. Va6-kor érkezett Szarvasra, a pesti omnibus-vonatot kell bevárnia, melyen hétszámra alig jő egy-egy szál utazó, most 3Va óráig kell M.-Túron várnia, e

miatt az utazók csak 7 órakor érnek Szarvasra s a po'stát is, a' megye székhelyéről jövőt, tehát legfontosabbat, csak másnap kapja meg a közönség. Ceudáljuk, hogy a vasúti igazgatóság — a mely elvül a megtakarításokat tűzte ki újabb vasúti üzletvezetésében, a város régobbeu beadott felfolyamodása .daczára, e bajon eddig segiteni nem tartotta kötelességének.

Egy nagyon erős ember. Müller Vilmos produkálta a héten magát Orosházán, s mint ottani levelezőnk irja, bámulatos nagy erejéről tett tanúbizonyságot.

A kendertermelés és áztatásről tartott értekezletet B.-Csabán e hó 17-én Bakay Nándor szegedi kendertermelö-biztos, ki a városi képviselőtestület meghívása következtében ment Csabára. A gazdák nagy számban voltak jelon az előadáson 1 az érdekes felolvasást élénk figyelemmel hallgatták végig.

A keleti lovarda, melyet a vásár hozott városunkba, csütörtökön este tartotta utolsó előadását. Az előadást nagyszámú közönség nézte végig,* a tagok ilyen vásári .“circusnál szokatlan ügyes mutatványokkal léptek fel.

Az iskolai értesítők nagy számban jelennek meg most is mint rendesen a szünidők alatt, s hozzánk is több értesítő küldetett be, lapunk szűk tere miatt azonban ismertetést belőlük ezúttal nem közölhetünk, * esetleg azonban még visszatérünk azokra.

Lapunk mai számából több érdekes közlemény, igy a megyei hírek és rendes tárcza- rovatunk is — közlendők halmaza miatt — kimaradt.

Egyháztauács. A múlt vasárnap délután 6 órakor a rom. kath. egyház tanács csekély érdeklődés .mellett ülést tartott, melyen több, többé kevésbbé fontos ügy intéztetett el.

Építkezések és renoválások. A jó meleg nyári időt felhasználják az építtetők ; a római katholikus és görög keleti templomot valamint a törvényszék épületét is tatarozzák s meszelik, s a görög templomon nagyobb mérvű ujjitások tétettek. A fö-uton Csausz Lajos földbirtokos ur építteti újra régi házát s díszes épülettel fogja emelni a város ezen részét, a várkert közelében pedig Oláh György lapunk szerkesztője építtet igen csinos magánlakot.

A kalács irigység. Kenyér irigységről már sokat hallottunk, de hogy a mézes kalács árulását megirigyeljék, az csak a gyulai vásáron történhetett meg, a hol egy Pestről ide került rné zeskalácsos ellen valóságos hajszát indítottak az ide való mézesek. Valódi tragikomikumot játszott el a vásár alatt ez a szegény asszony a ki Drezdába való, de budapesti illetőségű; a mint ugyanis megérkezett, elveszítette az ipar engedélyét, de egy ifjú megtalálván felvitte a rendőrségre s a dologban az volt az eredeti hogy éppen akkor, mikor a helybeli mézeskalácsosok egy deputatiója a rendőrségnél járt, hogy ennek az asszonynak nem szabad megengedni az árusítást, mert nincs iparengedélye. Persze boszantotta a tisztelt ura kát, hogy annak jobb portékája lévén, inkább attól vásároltak mint tőlük -s a jobb árú készítése helyett sokkal kényelmesebbnek találták, ba elmennek a városházára árulkodni, persze csúfot láttak, mert volt iparengedély. Akkor azután más módhoz folyamodtak, miután az is orrukba volt, hogy mig hazamentek kipihenni a napi fáradalmakat, addig az a drezdai asszony nem restéit sátrában lámpát gyújtani s este is árulni, a feljelentették, hogy pondrós a mézeskalácsa, do hiába nézték ólt maguk | hiába vizsgálta még a város Orvosa, egy árva pondrót sem lehetett muzsikaszóval sem elöcsalogatni a mézeskalácsokból, b igy a város orvosa kijelentette, hogy azok teljesen egészséges árúk, Ez a való tényállás i igy nagyon természetes, hogy mikor azután megint azzal akartak kísérletet tenni, bogy pondrós mézeskalács árulásával vádolják a mézeskalácsosuőt a rendőrkapitány azt felelte, hogy ő a városi orvossal megvizsgáltatta az árúkat s az azokat jóknak találván, ő semmi intézkedést nem tehet. Bizony sokkal helyesebb dolog lenne olyan portékát készíteni, a mivel ki lehet állni a versenyt, s nem ilyen fogásokkal próbálni meg egy törekvő iparost a versenytérről leszorítani, mert azzal csak fiaskót vallanak, úti figura, dooet.

A távírdát azért találták fel, hogy híreket gyorsan lehessen tudatni, s ami a gépre van bízva, az meg is történik elég gyorsan, de fájdalom, emberi segítség is kell ahhoz, hogy a távirat rendeltetési helyére jusson s itt térnek el nagyban a nézetek, például a gyulai táviróhiva- tal úgy van meggyőződve, hogy a reggel 9 órakor ide érkező táviratot tökéletesen elég délután 3 órakor kézbesíteni. Hát az bizonyos, hogy a veteményes kert rendbentartása igen fontos dolog, de még sem olyan sürgős, mint a távirat kézbesítése.

Mikor á ezukrász fürdőbe megy, nagyon természetes, ’hogy akkor a ezukrászdát be kell csukni, annyival is inkább, mert télen úgy sem megy a ezukrász fürdőbe csak nyáron s igy a télen majd lehet fagylaltózni, de egy kicsit mégis csak különös, kogy egy városban, a melyik a megye székhelye is, csak akkor mehessen a közönség ezukrászdába, ha a ezukrász ur nem időzik fürdőbe.

Vizsga. Bugyásné, jó hírnévnek örvendő tanintézetében f. hó 20-án folyt le a jövendőbeli feleségek vizsgája igen szép eredménynyel. — A vizsgán jelen volt Göndöcs Benedek apát-lelkész és országgyűlési képviselő, Bánhegyi István tan- felügyelő ur és a nagyszámban jelenvolt érdeklődők teljes megelégedéssel távoztak. Hogy a kicsinyek öröme is nagy volt a szünidő elérkezte felett, azt mondani is felesleges. '

Árverés. A néhai Szmetán Fülöp fűszer- kereskedésében a csőd folytán elrendelt árverés pénteken vette kezdetét s valószínűleg megtart nehány napon át.

, Csőd. A „Neubauer Mór és társa“ ezég közkereseti társaság ellen a törvényszék e csődöt elrendelte | tömeggondnokul Keller Imre ügyvédet nevezte ki. A ezég másik tagja az öngyilkos Szmetán Fülöp volt, s igy előre lehetett látni, hogy az ő vagyoni bukását követni fogja a társas ezégé is.

. A rendőrség figyelmébe- A szabadban való fürdés kétségtelenül nagyon kellemes dolog különösen nyáron és kivált annak, a ki a vízben van, de már kevésbé kellemes a várkertbeu sétálókra nézve, igy ha utjok a köröspartra vezeti s kénytelenek gyönyörködni a nymphák, faumok és satyrok légióiban, a kik a nyár melegétől való szabadulásuk feletti örömüknek hangos sikoltozásokban adnak kifejezést. Úgy emlékszünk, a kihágási törvény intézkedik az eféle szabad fürdőzésekről s reméljük, bogy mint minden esetben, úgy ebben is érvényt fog szerezni a törvénynek rendőrségünk.

Nagy tűz volt szombaton déli 12 órakor Körös-Ladányban, mint ottani levelezőnk irja. A község közepén gyuladt ki egy gazdaember háza s melléképületeivel együtt leégett, szerencsére a nagy szál dac^ra, localizálni bírták a .tüzet.

A csabai artézi kút rendkívül lassan halad előre, bizony már elég nagy ideje fúrják, a munkálat lassúságáért a „Békósmegyei Közlöny“ Goid János kútmestert okolja.

' Merénylet. Friedmann Márkusz szobafestő ablakán Orosházán e hó 14-én fényes nappal valaki belőtt. Úgy a tettes, mint a merénylet oka ez ideig még ismeretlen.

Gyújtogatás. Diószegi József gyomai kovács, mostohaanyján bosznt akarván állni, mivel az állítólag örökségét kiadni vonakodott, a szomszédos házat felgyújtotta azon számítással, hogy a tűz mostohaanyja házára is el fog terjedni. A tüzet azonban észrevették s még idejében elfojtották, a tettes átszolgáltatott a csabai járás bírósághoz.

Megyénk küldöttsége Ipolyi Arnold nagyváradi püspöknél folyó hó 21-én tisztelgett, s nyilvánitá Békésmegye örömét, üdvözletét a fen- költ szellemű főpapnak. A küldöttség a legszi- vélyesebben fogadtatott. Tagjai voltak az alispán vezetése mellett: Novák Kamill, Dobay János, Oláh György díszmagyarban,| Göndöcs Benedek apát, Póky Antal ez.. kanonok,' Biberea Péter gyulai gör. kel. lelkész egyházi díszben, Cziffra Imre és Zsilinszky Mihály országgyül. képviselők.

Halálozás. Petrovics János, kinek elhunytéról múlt számunkban csak röviden emlékezhettünk meg, 1828-ban született Kigyóson s egész a legutóbbi időkig mint megyei állatorvos működött teljes megelégedésre. Résztvett a forradalomban is I a Hunyadi-huszároknál hadnagy vo'lt. Az idén érte a kitüntetés, hogy előre haladott kora daczára, állami állatorvossá neveztetett ki, miután a kormány is figyelembe vette érdemeit. Rég idő óta betegeskedett, mellbaja volt mi miatt Gleicbenbergbeu is járt s úgyszólván hivatásának lett áldozata, a vásári nagy porban négyszer ment ki kocsin, kötelességét teljesíteni, s a nagy hőség s a por okozta hirtelen- elhunytét. Temetése általános részvét mellett f. hó 19-én délután ment végbe görög-keleti szertartás szerint. Béke poraira !

Búcsú-estély. A körüukből f. hó 20-án eltávozott színtársulat több tagja tiszteletére az ifjúság köz’zü! nehányan a „Komló“ vendéglő helyiségében búcsú-estélyt rendeztek, mely minden tekintetben jól sikerült 1 a kedélyes társaságot Rácz Jancsi bandája uótáival a kora reggelig együtt tartotta.

Sz;In.:h.ázAddig beszéltük mindig, hogy a közönség nem jár a színházba, mig 1 színészek elmentek, s most már a hol eddig a vig múzsa honolt, a hol vidám zene, kaczaj hangzott, szomorúság és bánat tolmácsoltatott, többé-kevésbé jól; — ott most síri csend uralkodik s a pitypalaty egyhangú danáját nem zavarja semmi sem, a vendéglősnek igen nagy szomorúságára, a ki hogy legjobban gyászolja a színészek eltávozását az bizonyos, mert neki a zsebe érzi s ez az embernek a legérzékenyebb réséé (a szerelmesek szivétől eltekintve). A vendéglős után a sajnálkozásban mindjárt ón következem, mert nekem is kárt okoztak, milyen pompásan meg lehetett tölteni két hasábot az újságban kritikával s most ennek is vége van, következik ezntán a sajnálkozásban az udvarlók serege s záradékul a nagy közönség, örömet az eltávozás csak a papáknak és mamáknak okoz, mert nem kell több jegyet váltani, s nem kell többet színházba menni, — valljon mi lehet annak az oka, hogy a mamák nem szeretnek színházba járni, én tudom, de nem mondom meg, mert szeretek jó barátságban lenni a mamákkal.

Kritizáljunk hát még egyszer és utoljára.

Szombaton, julius hó 17-én adatott „Budavár bevétele 1849-ben“,. eredeti pályanyertes színmű 3 felvonásban, irta Vachot Imre. Inkább lehetne hazafias jeleneteknek nevezni, mint színműnek, van benne minden, a mi csak egy darabban lehet, még allegorikus néma képlet is, esak a görög tűz volt kevés. Breznai jó alakításban mutatott be egy budai spiszbürgert, Breznai Anna (Gizella) ég Laczkó Aranka. (Julia) érzéssel és szépen játszottak, közönség nagyon kis számban volt jelen, úgy látszik, már nem gyakorol vonz erőt az e fajta látványos szinmü a mi nem is csnda, különösen vidéki színpadon, a hol már megszokta a közönség, bogy a látványosságból édes keveset láthat.

Vasárnap, jul. 18-án utolsó bérletben adatott „Viola, az alíöldi haramia“, Szigeti József népszínműve, a darab tudvalevőleg Eötvösnek „Falu jegyzője“ czimü regénye után van Írva, a nagyszámban megjelent közönség jól mulat- tott az ócska de érdekes nénszinmüvön s különösen Brezna* játéka vívott ki osztatlan tetszést, kitűnő alakításban matatta be Peti czigányt; mellette legtöbb tapsot Kiss Pista aratott érzéssel 'előadott dalaival. Breznai Anna (Vilma), Bihari (Viola) Törökné (Zsuzsi) és Hevesi (Macskaházi) szerepében járultak hozzá az előadás sikeréhez. Különösen ki kell még emelnünk Bo- gáidinét a ki páratlanul jól játsza a sápitó öreg asszonyokat.

Hétfőn, jul. 19-én Bihari Béla jutalomjátékául s a színtársulat búcsú fellépteül adatott: „Zilah herczeg“ Claretie Gyula négy felvonásos színmüve, mely regényből van átdolgozva; a fran- czia eredeti színdarab még több baklövéssel dicsekedhetik s bár a fordítás sokkal közelebb hozta hozzánk, azért mégis telve van az idő és térbeli képtelenségek halmazával, nemis beszélve arról, hogy már 1868-6an a nihilizmusról álmodozik, holott ez a mozgalom sokkal későbbi eredetű, nem is említve azt a csekélységet, hogy Frolowt az oroszok hóhérját már 1868-ban szerepelteti, holott csak 1876-ban nevezték ki a bakóság magasztos tisztére, ezeken kívül is a mü csak agy duzzad a lehetetlenségektől.

Leglehetetlenebb a hősnő : Marcsa. — Egy szelíd és vad, egy ártatlan és szenvedélyes, egy igaz és vétkes leányt akar benne eléDkbe állítani. Anyja magyar czigányasszony volt, ki 1848- ban az osztrákok és oroszok ellen fegyverrel harczolt. Egy cserkesz herczeg, ki az orosz hadseregben tábornoki tisztet viselt, beleszeretett és magával hnrczolta. így született Marcsa, a ki gyűlöli az oroszt és szereti a magyart, mert anyja beleöntötte a hazaszeretetet.

Mikor i darab kezdődik, Marcsa 19 éves, ki PárÍ9ban él rokonával, Yogotsin orosz tábornokkal. A tábornok, a ki sok dicsőséges csatát harczolt végig, nagyon fél a nihilistáktól, s leginkább | külföldön élő magyarok társaságában tölti idejét. Ezek közé. tartozik Várhelyi gróf és ennek nevelt fia, Marőti Mihály gróf, továbbá Zilahi Andor bg, a hölgyek bálványa, a lovagiasság mintaképe, a gavallérok igazi példánya. Itt említjük meg,'hogy a darab czime nőm helyesen van fordítva. Mert Andor neve nem Zilah, hanem Zilahi, s igy | darab czimének nem igy kell hangzani : Zilab herczeg, hanem vagy Zilahi herczeg, vagy Zilab herczege.

Andorba szerelmes az egész világ. Marcsa is. Andor azonban csak Marosába szerelmes. A fiatalokat egy érdekes asszonyság, Dinali márkiné hozza" össze. Ez a márkiné a darab legérdekesebb.alakja. A szerző igazi franczia nőt festett