Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-07-18 / 29. szám
G-yula, 1886. julius 18-án V. évfolyam 39 ik szám. r Szerkesztőség: 1 Újváros, 1301. sz. a. házban, hova a lap szellemi részét illető közlemények külden- 'dők. Kéziratok nem adatnak viasza. Előfizetési díj: Egész évre ..........5 írt — kr. Fé lévre .. .........2 „ 50 „ Évnegyedre .. .. 1 „ 25 „ L. Egyes szám ára 10 kr. T ársadalmi és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadja: Gyula városa értelmiségéből alakult társaság. Felelős szerkesztő: Oláh Cryörgy, munkatárs: Bocloky Zoltán* Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Jjipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon Törvényliatósági és községi Iszözé let. Egy informatio, a melyben nincs köszönet. Régi közmondás: hogy barátaimtól ments meg isten, ellenségeimtől majd csak meg védem magamat. — Ez jutott eszembe, midőn a „Békés-Gyulai Hiradó“ f. évi 20-ik számában Finta Ignácz urnák a békésmegyei törvényhatósági hitelintézetről írott czikkét olvastam. Hogy mit fognak e czikkhez mondani azon általam igen tisztelt férfiak, kik a törvényhatósági hitelintézet alapszabályait indokolva előterjesztették : nem tudom; hanem annyi bizonyos, hogy ha meggyőződésem azt parancsolná, hogy közöttük foglaljak helyet, indítványt tennék arra nézve : hogy czikk- iróval szemben az ügy érdekében cloture alkalmaztassák. — Én persze, ki az ellentáborban vagyok, e cloture-t nem szavazom meg, sőt azt kell óhajtanom, hogy csakugyan a közönség minden irányban leendő informálása érdekében minél több ilyen czikk jelenjen meg. E czikkre akarom e sorokban megtenni reflexióimat. Midőn valamely mozgalom bármely irányban megindul, annak ’czéljának is kell lenni, mert valamely mozgalmat czél és pedig üdvös czél nélkül semmi, jogosultsággal nem bir. A békésmegyei hitel- intézet — s ezt a legnagyobb készséggel ismerem el, — azon kétségtelenül üdvös czélt tűzte maga elé, hogy a megyei takarékpénztárak 8% kamatlábját az által, hogy azokkal versenyre kél, megtörje s ez által olcsóbb hitel élvezethez juthasson a közönség. Ezt hangsúlyozza az indokolás s ezt centemplálják az alapszabályok. — És ime e czéllal szemben ön, — mint a bánfalvai takarékpénztár egyik igazgatósági tagja egyúttal azon intézetnek, mint tudom, erős részvényese, mintha vigasztalni akarná önmagát, idézett czikkó- ben következő szavakat teszi papírra. „Hogy takarékpénztári emberek és nagyobb részvényesek ellene vannak saját szempontjukból: azt eddig értjük; de nem értjük azt, hogy bármely megyében felállítandó hitelintézet a takarékpénztárak működését, forgalmát, zavarni, vagy plane csökkenteni fogja. — Vegyünk csak egy példát. Tegyük fel, hogy megyénkben lé- tesittetni fog egy ily olcsóbb kamatra dolgozó intézet. Ennek hitelre lesz szüksége, de mi úgy gondoljuk, hogy egyelőre még egy millió forint hitelt sem élvezhet, de ha élvezne is, tessék ez egy milliót a vár- megye minden egyes községe között egyenlő igazságos arányban elosztani, ugyan mi jut egy részre ? Ugyan mennyiben fogja ez a takarékpénztárakat zavarni ? Semmiben !“ Na tehát uram, ha az ön meggyőződése szerint semmiben sem fogja zavarni; ha tehát, azok a megyei takarékpénztárak továbbra is 8°/0-al fognak dolgozni a törvényhatósági hitelintézet felállítása után 1 ugyan kérdem, nem önnönmaga mondja-e ki, hogy a felállítandó hitelintézet nem fogja leszoríthatni a térről a 8°/o-os kamatlábat, nem ön teszi-e ennélfogva ily nemű indokolással praecariussá a czélt, indokolatlanná a vármegye lakosságának 70 ezer forintnyi pótadóval való megterhelését. — Azonban ön erre azt mondhatja, hogy hát igaz, hogy a megyei hitelintézet a megye összes lakosságának hitelszükségletét olcsó pénzzel ki ném elégítheti, de már abban is nagy nyereség van, ha egy részének hitelszükségletét kielégítette. Helyes! — Tegyük fel, hogy minden 100 hitel élvezőből 10-nek vagy Túsznak hitelszükségletét ki bírja elégíteni, mJndja meg ön nekem, hogy a másik 90 vagy 80, a ki a 70 ezer forinthoz adójával hozzá járult, nem érezheti magát jogosan sújtva a hitelt élvező másik tiz vagy húsz mellett, ő, ki befizette ugyan adóját, de továbbra is a 8°/o_os drága hitellel kénytelen küzdeni. Miután pedig, azzal ma már minden ember tisztában van, hogy az az élvezendő lítel nagyon is mérsékelt lehet, sőt idézett soraiban önnek a hitel ezen korlátoltsága csakugyan ott kuttog s igy aztán az olcsó pénzről már eleve beszélni annyi, mint alkudni a meg nem fogott medve bőrére ; csakugyan joggal kérdezhetjük, nem volt-e igaza annak, a ki azt mondotta, hogy csak egy takarékpénztárral lesz több a megyében, a melyre aztán hogy van-e szükség, az ön soraiból ugyan, legalább ki nem tűnik. De tovább megyek. — Ha valaki valamely eszme vagy tervezet mellett szót emel sőt a mellett kardoskodik is, ez eljárás már önmagában foglalja azt, hogy az illető a felvetett eszmét vagy tervezetet absolut helyesnek, jónak és üdvösnek ismerte legyen el. Ebből folyólag oly alternatívát még csak meg sem engedhet, mint a minő ön czikkének utolsó kikezdésében foglaltatik, midőn azt mondja : hogy az eszme vagy káros vagy áldásthozó a vármegyére, még kevésbé engedhető meg, hogy azt, mint pusztán a jóakarat szülte egészet a békés feledékenység néma temetőjébe csendesen eltemesse, mert hát uram, e feltevés önnel szemben már csakugyan azt igazolja, hogy az ön kardoskodásának komoly jelentősége egyáltalában nincs. — Minő értéke van aztán a tizenegy szavazat között az önének ? váljon aztán az ön által gyenge emberekül tudott megyei Cicerók helyett nem alaposan elfogja-e ön végezni a békés feledékenység néma temetőjébe leendő csendes eltemetés bus szerepét ilynemű eljárásával! — Valóban uram, az alapjában nemes eszme nem érdemelte meg ezt a kíméletlen elbánást, épen az eszme egyik apostolának részéről. Na de aztán vigasztalódjál békésmegyei hitelintézet, hiszen most jön a java : Finta ur büntetlenül nem engedi végezni az általa kilátásban lehető temetkezés bus szertartását, mert hát még is, ki mind ezt kilátásba helyezi, az actio végett a reactio elsöpörheti. „Mert utóvégre is uraim, vagy leszen igazság, vagy veszszen a világ.“ Ha pedig e czikket Titán Laczi dörögné világgá, utánna tenné : Kellner, a Glas Wasser und a leere Csibuk ! A közigazgatási bizottság üléséről. Bókésmegye közigazgatási bizottságának évi julius hó 12-én tartott üléséről tárgybalraaz miatt tudósítást nem közölhetvén, az ülés lefolyá sáról röviden a következőkben emlékezünk meg. Elnöklő alispán jelentésének tudomásul vétele után Alt Mátyás endrődi és Kneifet András gyulai illetőségű katonák ideiglenes hadmentessége iránt hozott kedvező határozatok az illetékes katonai parancsnoksághoz áttétettek. Ravasz Ferencz orosházi illetőségű katonának kivételes nősülési engedély nem adatott, Hoffmann Gyula és Schrif- fert József bgyulai, Wagner Márton és Balog Ferencz m. herényi illetőségű katonák kivételes nő- sülósi engedélyért való folyamodványai pártolólag terjesztettek fel a honvédelmi ministeriumhoz. Több község közmunkaváltsági hátralék iránti ügyének elintézése után a gyulai izraelita anyakönyvi területnek az anya-könyv-vezető választására időhalasztást kérő folyamodványának hely adatott, Rosenfeld Józsefnek az orosházi kerületben anya-könyv-vezetövé választásáról szóló jelentés okmányokkal való felszerelés végett visz- sza adatott, Ehrlich Mór rabbi helyettesnek a szeghalmi kerület anya-köuyv-vezetőjévé történt megválasztása tudomásul vétetett. A megyei árvaszéki elnök. kir. ügyész, kir. adófelügyelő, tanfelügyelő, az építészeti kivatal főnöke és a megyei t. ügyész rendes havi jelentései tudomásul vétettek, s több apró közérdokű ügy elintézése után az ülés déli 12 órakor be- rekesztetett. A törvényhatósági hitelintézet. A megyei hitelintézet felállítása felett való tanácskozás végett kiküldött bizottság, mint lapunk múlt számában röviden jeleztük, f. 10-én tartotta meg első ülését, ígéretünkhöz képest az ülésen történt felszólalásokat röviden a következőkben ös- mertetjük: Az első felszólaló G ö n d ö c s Benedek apát 8 országgyűlési képviselő volt. Üdvözölte a tárgyalás alatti eszme indítványozását, mint kik a megye közönsége alsóbb ősz tályainak segélyezését tűzték ki nemes feladatul, s legdusabb sikert kivánta nemes törekvésükben. Szerinte oly üdvös ez eszme, mely jelenleg megvitatás tárgyává tétetett, hogy ennek el, vagy el nem fogadásához szó sem férhet, s csakis az akadályok mikénti leküzdéséről lehet szó, s csakis a netáni nehézségek mikénti eloszlatása képezheti a jelenlegi eszmecsere tárgyát. A takarékpénztárak oly magas kamat lábat használnak, mely nem felel meg a mai pénzviszo- nyoknnk, s mely mellett a jelenlegi gazdasági viszonyok között a fennállhatás és boldogulhatás lehetetlen. Okvetlen szükséges, hogy e ferde állapotokon segítve legyen, s egyedüli mentő eszközt talál erre nézve a hitelszövetkezetek, s a hatósági, minden nyerészkedést kizáró hitelintézetek alkotásában. Kívánja hogy az intézet létre jöjjön, s a megye népének boldogulására vezessen. Karassiay István elörebocsátván, hogy azoknak kik reális hypothékával bírnak a mai pénzügyi viszonyok mellett, midőn alacsony a kamatláb, könnyű olcsó hitelt szerezni, azon közönség érdekében, mely személyi hitelre van szorítva, 1 mely a magasabb pénzintézetekhez nem fordulhat kölcsönért, mint milyenek a kisebb gazdák, kereskedők és iparosok, tartja szükségesnek e tervbe vett hitelintézet felállítását. Megyénk közönsége leginkább ily kisebb vagyonú gazdákból, kereskedőkből s iparosokból áll, s igy a megye bizottsá gának, mely a megye közönségének éidekeit van hivatva előmozdítani, 8 megóvni, legpregnaDsabb feladatát képezi módot találni, melylyel a jelzett osztály érdekein segítve legyen. A módot az olcsó hitel biztosításában, s nevezetesen hatósági hitelintézet felállítása által véli elérhetőnek. A takarékpénztárak által nyújtott magas kamatú kölcsönök mellett boldogulni nem lehet, okvetlen szükséges, hogy ez abnormális állapoton segítve legyen. A megyei hitelintézet a kívánt czél elérésére véleménye szerint teljes biztosítékot nyújt és segítvén jelenleg az ennek létesítésére leginkább szorult társadalmi osztályon, később tág pénzügyi életünkben is kívánatos változásokat idézhetend elő. Ajánlja a hitelintézet eszméjének elfogadd sát, annálinkább is, mert annak felállítása nézete szerint törvénybe nem ütközik, 8 mert a törvényhatósághan az intézet oly vezető s fel ügyelő hatóságot nyerend, mely leginkább van hivatva ily intézet létesítésére, és sikerben dús fenntartására. H a v i á r Dániel annak, hogy a hitel olcsóbbá tétessék, szükségét látja, habár az indít váDy indokolásában összehozott ellenmondó és nemzetgazdaságilag elégtelen elvek őt ez irányban meg nem győzték, s habár ezt sem tartja, mit az élet is igazol, hogy a jelenlegi 8°/0-nyi kamatú hitel mellett a kis gazda s iparos meg uem élhetne, mert az viszonylagos, hogy prosperálhat-e valaki olcsó pénzzel vagy nagyobbal. Nem állítja ugyan azt, hogy a 8%-cw pénz a jelenlegi gazdasági viszonyok mellett általában kielégítő s olcsó volna, de az sem állítható, íiogy ily kölcsönök mellett hasznos üzlet nem volna folytatható. Eddig is volt más államokban is nagy kamatláb, s azért az anyagi jóllét növekedett, s a vállalatok kedvező sikerrel folytattalak. Természetesen a pénz megtorlódásával s a pénzügyi helyzet javultával a kamatláb le- jebb száll, B nem szükséges, akkor hat£Bági intézkedések életbeléptetése, hogy ez a czél eléressék, a kínálat és kereslet viszonya eme eredményhez fognak mindenkoron vezetni. Kételkedik azonban abban, hogy ezen czél hatósági intézmények s nevezetesen hatósági intézet felállítása által elérhető volna. A törvényhatóság nem alkalmas ily ütését vezetésére, s ez intézet sem szülné meg a kedvező sikert. A törvényhatósági törvény megszabja a megye hatáskörét, s e hatáskör ki nem terjesztethetik hason intézetek felállithatására és vezethetésére. Örvendetes volna, ha a megye törvénynyel reá ruházott kötelességeit tudná kielégítően teljesíteni, nem hogy feladatához nem tartozó újabb terhek- ke járó vállalatokba fogna. Az administratio a megye feladata, a társadalmi szükséglet kielégítése a társadalomé. A megye hatásköre az indítvány szellemében ki nem terjeszthető, mint ki nem terjeszthető a községeké, melyeknek tisztviselői a községi törvény értelmében nem kötelezhetők arra, hogy törvényszerinti kötelességeik mellőzésével üzleti czélból a tervbe vett banknak teendő jelentéstételekkel elfoglaltassanak.. — Nézete szerint azonban a megyei hitelintézet máskülönben is törvénybe ütközik s meg nem alkotható, amennyiben a fennálló kereskedelmi törvény szerint be 6em jegyezhető. A törvény meghatározza a bejegyezhető ezégek minemüsó- gét, s a bejegyezhetés feltételeit, 8 a törvény kívánalmainak az indítvány szerinti hitelintézet meg nem felel. Veszélyesnek is tartja továbbá azt, hogy a hatóság hitelintézet vezetőjévé tétesssék, ameny- nyiben a kormány, a főispán által, kinek a can- didatiooalis bizottság szervezete folytán az ösz- szes megyei tisztviselők választása tetszésétől van függővé téve, máris kezében bírja a teljes helyi administratiót, s ha még a leghatalmasabb eszközt, a pénzt s a hitel tetszése szerinti nyujtha- tását is kezébe adjuk, az az önkormányzatot s az egyéni szabadságot teljesen absorbeálandja. Az indítványt el nem fogadja. Szemián Kálmán beszédéből közöljük a következőket: Tisztelt értekezlet 1 Mint egyike az indítványt aláíróknak igen természetes, hogy a törvényhatósági hitelintézet felállítását szükségesnek tartom és pedig úgy és abban a formában, amint az az indítványban contemplálva van. Szabad legyen azonban Haviár tisztelt tagtársam előadására néhány észrevételt tenni, ő tervezetünket el nem fogadja, mert efféle hitelintézetre kis gazdasági szempontból szükség nincs ; mert az abban a formában törvénybe ütközik s végre, mert annak felállítása az administratio rovására történnék és maga után vonná a független politikai érzület megsemmisítését. — Azt mondja, hogy magas-e a 8-%-kos kamat, az egészen relatív dolog, mert látott már boldogulni 20°/o-kos pénzzel is, mig viszont látta azt is, hogy a 8°/0-kon alóli kölcsön is romlásra vezethet. Ez igaz, de ebből a szempontból ellenezni olyan törekvést, mely azt ezéluzza, hogy a megye hitelt érdemlő közönsége K-hetőleg olcsó 3%-nál mindenesetre sokkal olcsóbb kölcsönökhöz jusson nagyon sajátságos közgazdasági elmélet és épen nem dönti meg azon állításunkat, hogy olcsóbb pénzzel eredményesebb gazdasági tevékenység folytatható. A jogi képtelenséget azért látja fenforogni, mert a köztörvényhatóságokról s községekről szoló törvények precise körül írják a hatáskört és sehol sem szólnak ilyen irányú tevékenységről, és mert a kereskedelmi törvényben foglalt társasági formák egyike sem s igy nevezetesen a közkereseti társaság alakzata a tervezett intézetre nem alkalmazható A köztörvényhatóségokról szoló törvény a megyéket önkormányzati joggal ruházza tel. Lehet, hogy a tisztelt képviselő ur elég sajátságosán ez alatt csak a tisztviselők választását érti, éu ellenkezőleg azt hiszem, hogy a megyei közgazdasági érdekek előmozdítása egyik legfontosabb feladata az önkormányzatnak, amit az is bizonyít, hogy a megyék háztartásáról szoló törvény e czélból megengedi azt, miszerint a megyék magokat minden felsöbbségi engedély nélkül 3%-kal megadóztassák. A hitelviszonyok javítása szerintem eminens közgazdasági érdek s mint ilyen sz önkormányzat fogalma alá bevonható. A községi elöljáróknak igénybe vétele sem törvénybe ütköző, mert én úgy tudom, hogy a megye reájok ruházhat olyan teendőket melyek végzésétől a törvéuy el nem tiltja. Egyébiránt a tervezet eme része olyan részlet, mely ha a vidéki közvetítés alkalmasabb formája^ fog ajánl- tatni, szívesen el fog ejtetni. A ezógjegyzékbe
