Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1886-07-18 / 29. szám

s szükség, azon nehézkességre, mely a nagy n testületek tanácskozására nehézkedife, a it midőn az eshetőleges válság elhárításához i szükséges eszköz előteremtése 420 ember- szeszélyétől fog függeni; utalt arra, hogy- ha a kisebbség a megye többségével • szemben felebbezési jogával • élne, a vál- : ság elhárításához szükséges eszköz ismét

■ egy oly tényező, nevezetesen a kormány- j hatalom hozzájárulásától függ, melynek i őrködnie kell a megye lakosságát indoko- latlanul terhelő szerződésekkel járó anyagi . felelősség felett. Ebből folyólag azt kér■ dezte: megadhatja-e egy oly corporatio,

; melyet közjogi helyzete oly gyámság alatt ; tart, a hitelnek azon szabad mozgást, a

melyre annak szüksége van, de a mely szabad mozgással épen maga azon testület nem bir, mely a hitel szervezését kezébe akarja venni.

Mindezekből folyólag, a kereskedelmi törvényekben adott szervezkedési módra leendő áttérést ajánlotta. — Áttért végül a 1 kérdés financiális oldalára, itt a következőket mondá. Két megyei pénzintézet keletkezését és fejlődésének egyes phasisait , kisértem figyeleméi, az egyik 50, a másik j 25 ezer forintnyi alaptőkével alakult; ke- , zelési költségét vagyis budget-jét mindegyik alcint rendezte be, hogy csakis az alaptőke forgatásából bejöhető tiszta jövedelem keretén belül állapította meg kiadásait, szóval üzleti költségeit; az egyiknek évi budgetje alig tett kétezer, a má- - siké alig ezer kétszáz forintot, az üzleti költségeket mindegyik csakis a forgalom növekedtével s mindig gondos megfontolás után tágitotta, s csakis évek múltával ' emelte oda, a hol ma állanak. 1

Mi azonban a dolgot e téren is meg- « fordítjuk. Megállapítunk egy chimaericus £ orgulmat, e chimaericus forgalom alapján épen oly chimaericus jövedelmet vá- ( runk előre is busás fizetést, s nyolcz ezer £ l’orintra praelimináljuk az üzleti költsége- ( cet. Lássuk tehát uraim, hogy lesz fel- lajtható egy százalékra kamat-disconto mellett, a 8000 frtnyi üzleti költség. A megyének van 300 ezer forintnyi alapja, miután azonban ezen alapok maguknak i 8%-ot követelnek, lesz az itt mutatkozó jövedelem 3 ezer forint, tehát még szükség van öt ezerre. Ha ez öt ezer forintot e betétekből akarjuk felhajtani, miután a t betétek ma még nálunk 5°/o‘°f követel- j nek s olcsóbb pénz nálunk ennél nem is c képzelhető ma még, szükségünk lenne épen félmiliő betétre.

Hol van uraim ez a félmillió betét, f s ha ez nincs, hogy állítjuk elő a 8 ezer forintnyi kézelési költséget (dr. Szemián Kálmán közbeszól : hát emeljük a kamatlábat). Hátra volna uraim a reescompte, tegyük fel á^o/o-ra kapnánk pénzt, is- £ mét szükségünk volna mintegy 340 ezer 1 forintnyi kölcsönre, hogy 1 és VWo'09 I kamatdiseontóval csak a kezelési költség t fedezhető tegyen. Megkivántatnék, hogy t ez összeg egyszerre rendelkezésünkre álljon, hogy az a nagy közönség közzé dob ható legyen egy varázsütéssel, hogy az dolgát folyton végezze s hogy abból semmi £ el ne vesszen. Azonban itt uraim, mindig jj nem történt számítás az időközi kama- £ tokra, nem történt számítás a tartalék- i tőke teremtésére, nem történt számítás a £ kamatokra. — De hol van, kérdem ismét i az a 340 ezer forint, ki fogja ezt kölcsönözni, és mire ? mert hát a pénz uraim ( mindig biztosítékot követel. Ennélfogva i én a tek, küldöttségnek óvatosságot aján-: lók; ha uraim nincs kilátásunk ahhoz, hogy oly forgalmi tőkével rendelkezhessünk, mely mellett egy %-os kamat dis- contoval subsistálhassunk (dr. Szemián Kálmán közbeszól : hát akkor liquidálunk), a megye közönségével szemben adott nagyhangú ígéretet beválthassuk, hogy t. i. azt olcsó kölcsönhöz juttatjuk, akkor uraim, ne tegyük ki magunkat, illetőleg a megyét a be nem váltható Ígéretből kifolyó erkölcsi vereségnek.

Az eredményt röviden összefoglalva,- tizenegyen a javaslat mellett, heten pedig ellene szólván, elnöklő alispán által kimondatott, hogy az értekezlet egy megyei hitelintézet felállítását szükségesnek látja, s a részletek feletti tanácskozás megtartására az idő előrehaladottsága miatt az értekezlet tagjai újból össze fognak hivatni, minek idejéről meghívók által fognak értesittetni Ezzel az ülés befejeztetett.

A belügyminiszter értesíti" a megye közönségét, hogy a sz.-andrási gyógyszertár személyes üzleti jogát Pollatsek Vilmos okleveles gyógyszerészre étruházta.

A belügyminiszter jóváhagyta a megye közönségének azon határozatát, melyben Party Ferencz volt megyei főpénztárnokot 500 frt évi nyugdíjban kivánja részesíteni. *

Az öcsödi függetlenségi kör alapszabályai újabb módosítások végett leköldettek.

Bánfalva község kérvényt intézett a megye közgyűléséhez, melyben az óvodafelállitás kötelezettsége alól magát felmentetni kéri*

Orosházán özvegy Díváid Józsefné szül. László Emilia nyilvános jellegű óvodát óhajt felállítani, egy évre szóló engedélyért folyamodott.

Bánfalva község közmunkája kezeléséről szabályrendeletet alkotott s azt megerősítés végett a megyéhez beterjesztette.

Közmürelödís, társadalom

és közgazdaság.

Az ipariskolai fegyelemről.*)

Békésvármegyc törvényhatósági bizottsága f. 1886. évi julius hó 26-án d. e. 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart.

Az ipariskola is, mint minden jóra- való iskola a világon, nevelő és tanító intézet. Nemes hivatásának megfelelően tanítja a gondjaira bizott növendéket mindazon hasznos ismeretekre, a melyek élet- aályáján az anyagi boldogulást könnyebbé és biztosabbá teszik számára; neveli mindazon erényekben, a melyek neki, mint embernek, értéket adnak és őtet arra ké- esitik hogy szent kötelességeit, úgy is, mint hazájának htt fia, úgy is, mint egy- lázának buzgó tagja és a mennyország eendő részese, teljesíteni akarja is, tudja is. Azonban az ipariskola ezen kettős és egyaránt fontos feladatának egyedül csak elyes, a nevelés és tanítás tudományának üllőjéből táplálkozó fegyelem által képes megfelelni. Valamint gabonát termeszteni jól megművelt föld, igavonó barom és czélirányos gazdasági eszközök nélkül nem lehet: úgy nevelni és tanítani sem ehet fegyelem nélkül. Ezért mi sem igényel kiválóbb gondot és figyelmet, mint fegyelem, főleg pedig az iskolai fegye- em. A bázi nevelés évről-évre elnézőbb, puhább lesz: társadalmi köreinkben az er- ölcsök lazulása tapasztalható; sok szülő yermekének csak test szerint való apja és anyja, s távolról sem érzi a felelősség úlyát, mely lelkét gyermekével szemben terheli. A házinevelés ferdeségeit, a mai társadalomnak sok tekintetben rontó hatását, a lelkiismeretlen szülők kárhozatos könnyelműségét helyrehozni, ellensúlyozni, jóvá tenni már alig tudja, vagy tudhatja, mint az iskola a maga bölcsen alkalmazott fegyelmi eszközeivel. És ha ennek az ellenkezője állana, akkor az iskola megérdemelné, hogy mindazon tiszteletet, anyagi és erkölcsi támogatást, a melyben észesül, végkép elveszitse.

A fegyelem nemcsak a tanteremben érvényesíti jótékony befolyását, hanem mindenütt, hol a gyermektől, mint az iskola növendékétől, várni, követelni valója van. Magaviseletének szabályozója, ismeretbeli gyaiapodásának észközlője, utczán, szülői házban, iparos-műhelyben; hogy a jó szellem, mely általa az iskolában életre serkent, folyton erősbödjék s állandó kincse maradjon a növendéknek az iskolai pálya bevégezte után is. A rendre, szorgalomra, figyelemre, tisztességtudásra, vallásos és erkölcsös cselekedetekre szoktatott növendék n«m szűnik meg olyan lenni akkor se, midőn az iskolát elhagyva, embertársaival komolyabb érintkezésbe lép. Egy jól fegyelmezett gyermek, még ha földi javakkal nincsen is valami gazdagon megáldva, becsülettel megfogja állani azt a helyet, ahova őt az isteni gondviselés állítja, sokkal inkább mint az, a kiben a fegyelem aranynál, ezüstnél többet érőbb tulajdonságokat nem teremthetett. Az ilyent, mint a fa féregrágta ágát, az első vihar a földre teríti s irgalmatlanul az enyészet martalékául dobja. A leg®) £ figyelemreméltó czikkot a b.-csabai ipariskola 1885/o-ik tanévi értesítőjéből közöljük. Ajánljuk e kiváló szakértelemmel irt általános érdekű közleményt olvasóink, különösen az iparhatóságok 1 iparosok figyelmébe.

Szerk.

•fezt kimutatni nem tudjuk, a ezégjegyzé 'Ijoggal megtagadható. Ennélfogva uraim é: [kijelentem, hogy részemről, egyéni ezége la szövetkezeti utón létrejött kereskedelm (társulat szervezkedésével a fennálló tprvé ínyekkel szemben valósággal jogi ellen [mondásnak ennélfogva jogi fictionak tar [tok. (Dr. Szemian Kálmán közbe szóll [nem jogi fictio.) Szónok : ismételve kije jlentem: jogi fictio! — Felhozatik itt, hogj ja nagybányai takarékpénztár mint egyén [ezég jegyeztetett, ergo: a békésmegyei hi [telmtézet is jegyezhető mint egyéni ezég Semmi kétség felette, hogy a nagybányai takarékpénztár mint egyéni ezég jegyeztetett. De a kérdés lényege jelenleg nem a ezégjegyzés ténye, hanem a körű forog: mikor keletkezett a nagybányai takarékpénztár: a kereskedelmi törvények megalkotása előtte e, vagy az után? Miután pedig köztudomású dolog, hogy 1858-ba keletkezett, a kereskedelmi törvények pedig 1876-ben lettek meghozva, a törvény nem gyakorolhatván viszszaható erőt, megkellett hagyni oly intézetet, melyet elseperni senkinek érdekében nem állt, sőt talán komoly érdekeket sértett volna s igy utólag még jogi fictio megalkotásával is jegyezni kellett.

Azonban nraim ne méltóztassanak felejteni, hogy egészen más a helyzet akkor midőn még bizonyos viszonyok törvény- liozásilag szabályozva nincsenek ; egészen más ismét akkor, midőn ugyanazon viszo- ayok már törvényhozásilag szabályozva vannak ; a békésmegyei hitelintézet ezég- [egyzésének kérdése pedig épen azon törvényhozásilag szabályozott viszonyokat ta- álja magával szemben. Annálfogva tek. cüldöttség, vagy helyesen vannak azon lemzetgazdászati elvek a gyakorlattól elvonva, melyeken kereskedelmi törvényeink íyugszanak, vagy nem helyesek az elvont lemzetgazdászati elvek, melyek kereske- lelmi törvényeinknek irányadóul szolgáltak.

Ha nem helyesek s nem ölelik fel a gyakorlati élet követelményeit: meg kell iket kérlelhetlenül változtatnunk; de ha telyeseknek ismerte fel őket egy nemzet örvényhozása, ne szaporítsuk uraim a jogi ictiókat, mert félő hogy majd a jogi fic- iók lesznek a szabály s a törvénynek meg- elelő cengruens szervezkedés a kivétel ; ly állapot pedig egy jogállamban sem 'hajtandó.

Áttért ezután a dolog érdemi részére azon kérdést vetette fel mint elvi kérést : helyes-e azon eljárás, hogy a magán ítélt akár az államhatalom, akár az állam- atalmi emanatiójaként tekintendő bármely olitikai hatóság szervezze és közvetítse. Ki- slentette, hogy ez eljárást helyesnek nem artja; e kijelentését az angol bank, majd i Law-féle bank, majd ismét a franczia asignáták történetéből merített példákkal ámogatta; továbbá idézte az osztrák lemzeti bank történetét, mely két ízben ett megszüntetve épen a miatt, mert az -Ham nem mutatkozott a hitelszervezke- lés alkalmas tényezőjeként, mig beszélőnek ezen részében példákat idézétt arra, iogy az állam által szervezett bankokkal zemben miként prosperáltak a magán- >ankok, mig amazok elbuktak. — Alkal nazta az e téren szerzett tapasztalatokat I megyére, mint az állami Organismus izerves kiegészítő részére; hangsúlyozta, i°gy | hitelnek távol kell magától tar- ani minden oly szövetkezést, mely szi- árdságát leghamarabb képes megingatni i hogy oda kell törekednie, hogy magá- lak független és szabad mozgást biztosit- ton. Ezek előre bocsátásával azt kér- lezte : hogy alkalmas-e egy oly corpora- io a magánhitel szervezésére és közvetítésére, mely mint az államorganismus kikészítő része, az államhatalom minden •ázkódását és oscillatioját a dolog termé- izetéből kifolyólag megérezni kénytelen: ízt kérdezte, hogy egy oly testület, mely így közjogi szervezkedésében folytonos ényeges változásoknak van alávetve, mint imint egyéneiben rövid időközönkint megújuló oscillatiok alatt áll, a midőn aztán | aj egyénekkel uj nézetek, czélok és törekvések léphetnek i megye termébe, nondá egy oly testület, alkalmas-e a magánhitel szervezésére és közvetitésére; najd áttért a megyék bizonytalan jövő- ére I arra, hogy hiszen a megyék köz- ogi szervezete a közigazgatás államosításával oly módon változhatik meg, hogy i mostani szervezetbe beillesztett megyei Jankót nem tudjuk majd beilleszteni a negváltozandó szervezetbe ; végül utalt íz eshetőleges hitelválságokra, ezekkel izemben, a mikor gyors eljárásra volna

vélt bejegyzési illetőleg azt hiszem, hogy intés zetünk, mint egyéni ezég be lesz jsgyeehe mert a megye, mint jogi. személy, ha kérést delmi ügyletekkel foglalkozik, kereskedőnek I kiütendő. Nem értem, mit akar Haviár ur a ke kereseti társasággal, amely közkereső társat fi tételez. Egyébiránt bemutatom Nagybánya szab kir. város hasonló intézetének szabályait, amel bői kitűnik, hogy a kormánynak nem volt kit gésa az ellen, miszerint a törvényhatóság hite ügyletekkel foglalkozzék, tehát kereskedő is 1 gyen és hogy mint egyéni ezég, be is jegyest tett A midőn tehát az elmélet ekként egyezik gyakorlattal, — egészen hiába való dolog jog képtelenségről beszélni.

Ladies György kijelenti, hogy a bit olcsóbbá tételét mindenesetre szükségesnek tartj nem véli azonban eme czélt az indítványba te tüntetett tan által elérhetőnek. A törvényhatósá nézete szerint is nem bir oly hatáskörrel, me! szerint Uy intézet vezetése reá bízható volna.

Jogkörét képezi a megyének az önkormán] zat, az állami igazgatás közvetítése és közérdek dolgok megbeszélése, s e részben a kormánybo való felirási jog, azonban nem az olyan kő: érdekű dolgoknak, melyek az igazgatástól telje sen távol allanak, foganatositása is. A gazdaság válság kétségtelen, tárgyaljuk annak elhárítás módozatait törvényhatósági közgyűlésünkben írjunk fel orvoslás iránt a kormányhoz, azonba ne akarjunk olyat alkotni, mi nem tartozik ha táskörüukhöz. A hitel olcsóbbá tételére legüdvc sebbnek vélné, ha az osztrák-magyar bank Bé késmegyében fiókot állitana fel, s ajánlja, bog az e részben teendő felirat végett tétessék közgyűlés elé előterjesztés.

Kiterjeszkedvén továbbá a betéti alapokoi nyugvó pénzintézetek ingatag és veszélyes vol tára, I tervbe vett pénzintézetet különben i helytelen szervezetre fektetettnek jelezi, s feétsé gát fejezvén ki az intézet bejegyezbetésére nézvi is, az indítványt elvetendünek tartja s javaslata elfogadásra ajánlja.

A délutáni órákban folytatott tanácskozás első szónokául dr. Ko ács István je lentkezett. Rendkívül érdekes és tanulságos beszédéből minek hatását emelte a szép előadás — lapunk szüktere az egész terjedelemben való közlését meg nem engedvén — csupán a következőket közölhetjük :

.Jogásznem vagyok s talán némi vakmerőség kívántatik hozzá, hogy a kérdés nek épen jogi oldalához szólok legelőször. Amint a Sékésmegyei hitelintézet eszméje felmerült a ezégjegyzésre vonatkozólag a jogtudományban jártasnak vélt több ügyvédhez intéztem kérdést, azouban a kérdésre adott válasz egymástól anynvira elütő volt, hogy végre is saját erőmre kellett támaszkodni. Elővettem a kereskedelmi törvényeket, elővettem az azokhoz irt commentárokat s a végeredmény amelyhez jutottam következő; A ezégjegyzék nem egyéb, mint a kereskedők és kereskedelmi társulatok telekkönyve és valamint a közönséges telekkönyv sem tartalmazhat valótlanságokat a nélkül, hogy megbízható okmányi minősége megszűnjék, épen úgy nem tartalmazhat valótlanságot a ezégjegy- zések könyve, miből önkéut következik, hogy egy bejegyzett czégnél sem állhat ellentétben, a ezég alakja a ezég lényegével. A békésmegyei hitelintézet magát mint egyéni ezég kívánja jegyeztetni. Lássuk mit kiván erre vonatkozólag a törvény ? Megkívánja először, hogy az illető ipar- szerüleg foglalkozzék bizonyos üzletággal; megkívánja, hogy az illető physicai személy legyen, megkívánja, hogy saját polgári nevét használja, végül tiltja, hogy az egyéni ezég a maga czégénél oly toldásul éljen, mely társas jellegre mutatna. — És most azt vagyok bátor kérdezni: való-e az, hogy Békésmegye lakossága akár a maga egészében, akár pedig megyebizottsági representatiójában, melynek pedig saját specialis administrativ hivatása törvé nyilegelő van Írva, iparszerülegtoglalkozik valamely üzlet ággal; azt vagyok bátor kérdezni létezik e egy physicai személy, mely békésmegyei hitelintézet ; létezik-e egyén, melynekfpolgári neve Békésmegye egyeteme, vagy Békésmegye bizottsága, vagy békés megyei hitelintézet; azt vagyok bátor kér dezni,hogy ha az egyéni czégnél tiltatik oly jelző használata, mely társas jellegre mn tetna, meg lehet-e egyeztetni a törvény intézkedéseivel azt, . hogy mi nem csaj társas jellegre mutató nevet, de társas jel legre mutató szervezetet akarunk egyén ezég alatt létesíteni ?

Az egyéoi ezégek nem ismernek sen: igazgatóságot sem felügyelő bizottságot azoknál csak személyes procura van minélfogva ha valamely czégnél a ezég- jegyző törvényszék az alapszabályig megállapított igazgatóságot és felügyeli bizottságot mint a szövetkezeti utón létrejött kereskedelmi társulatok attribútumát ott látja, azonnal azt fogja kérdezni; hány részvény vagy bányád* részvény bocsáttatott ki, kik a részvényesek, megtarta tott-e az alakulási közgyűlés, befizettetett-e az alaptőke egy harmada? Ha pedig