Békés, 1886 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1886-07-04 / 27. szám
jóakaratát, a mely téren megadhatná a tanítónak a szükséges utasítást; annak a férfiúnak, ki teljes életét .ugyszólva, az iskola padjain, a tudományok oltára körül forgódásban töltötte, megadhatna mondún, egy oly ember is, a ki alig végzett 3—4 elemi osztályt is! Ez, valljuk meg, nem ismerése, nem méltatása, kicsinylése azon pályának mely, mint fentebb emlitém, fenséges hivatáskörrel bir, messze kiható működést igényel, eiről is a hullámok alá önként temetkező költő szava : Saruit a bölcs is megoldja: Szent csarnokomba — hogyha lép, S te jösz vakon ? . . . Az egyszerű mesterembernek végig nézzük munkáját, a nélkül, hogy azt igazgatnánk, amely pedig nem rejt annyi tanulmányozni valót magában; engedjük szabadon végezni azon teendőjét, amelyet 3-4 óv alatt elsajátított tanulmánya után tett magáévá; és a tanítói pályán, amely tagadhatatlanul sokkal többoldalúságot feltételez, beleszólunk, belebeszélünk, minden előkészület nélkül, ugyszólva, mintha épen ez a mező volna az, amelynek ismerete kinek-kinek mór születésével jöne a világra, melyet aként kap, mint az uralkodó gyermeke atyja székét, a kis gróf, báró, herczeg a" grófságot, báróságot, herczegséget. Ez, ismétlem uraim I nem ismerése, nem méltatása, kicsinylése az emberiségre nézve egyik legfontosabb és igy legkritikusabb pályának. I_.©TTOl©ZiéSBékés 1886. junius 28. Tekintetes Szerkesztő url Békésváros nagyközönségének érdekében tisztelettel kérem tekintetes szerkesztő urat, hogy alábbi soraimnak becses lapjában tért nyitni szíveskedjék. Van Békésen egy intézmény, egy hivatal, a melynek körében tapasztalható dolgok a kevéssé figyelmes szemlélőben is azon gondolatot ébresztik, hogy mi más város lakosainál legalább ötven évvel állunk hátrább, s hogy e téren öt évtized alatt egyetlen lépést sem tettünk előre. Értem a postai intézményt, a postahivatalt, mert I részben majdnem ott állunk, mint mikor a levél és üzenetváltás csak gyalogposta közvetítésével történt. Hogy engem, kit kizárólag a nagyközönség jól felfogott érdeke és megérdemelt kényelme vezérel felszólalásomban, jogosan senki se vádolhasson személyeskedni akaró czélzatossággal, előre is kijelentem, hogy elfogok tekinteni azon folyton folyvást megújuló panaszoktól, melyeket különösen kereskedőink hangoztatnak a küldemények gyakori megrongáltatása, rendetlen kezelés, s a kezelő személyzetnek nem épen barátságos viselkedése miatt; — nem is ide tartozván annak elbírálása, hogy e panaszok mennyiben alaposak, s mennyiben nem, — csak két körülmény konsta- tálására fogok szorítkozni, melyek azonban mint 3zemtpel látható és megczáfolbatlan tények véleményem szerint elég meggyőzően lógják igazolni helybeli postaügyünk tarthatatlanságát. Ilyen tény először is az, hogy a postai hivatalos helyiség nem a központban, hanem a városházától — mely fekvésénél fogva is központnak tekinthető — majdnem egy kilometer távolban van elhelyezve. Ennek természetes következménye, hogy leveleinket s nevünkre szóló értékküldeményeinket csak nagykésőn, sokszor 3—4 órával a posta megérkezése után kaphatjuk meg; ha pedig valakit, a postára küldünk, ugyan igyekezzék az illető, hogy negyed óra alatt a postához erjen, mi pedig örüljünk, ha küldöttünk fél óra múlva visszaérkezik. Az ebből folyó hátrányokat bárki is könnyen beláthatja, ha meggondolja, hogy postai, de különösen távirdai üzenetváltásoknál sokszor egy pereznyi idő is elhatározó, döntő befolyással van a legfontosabb érdekek kedvező vagy kedvezőtlen elintézésére, kimenetelére; s hogy sokszor nemcsak egyesek s testületek, hanem az egész város közjava forog kérdésben, mint azt bő alkalmunk is vala tapasztalni a közelmúltban rajtunk keresztül vonult árvízveszély idejében. Másik türhetlen állapot a postahelyiség szűk, kényelmetlen volta, s a békési forgalom nagyságával arányban nem álló czélszerütlen berendezése. Nálunk ugyanis a postai hivatalos helyiség ajtaja nem„nyilt térre nyílik, — mint teszem azt az ugyanazon épületben lévő rőfös üzlethelyiség, — hanem előbb egy ronda udvaron kell keresztül hatolni, s valami szűk nyíláson — némelyek ezt ajtónak képzelik — két rét görnyedve s oldalt fordulva kell az embernek magát nagy ügygyel- bajjal beeröszakolni, hogy a hivatalos helyiség előtornáczába — valamikor éléskamra lehetett — bejuthasson. Az előszoba azonban oly szűk, sötét és piszkos, hogy a bentlevőknek, ha hárman vannak is, közvetlen sokszor nem épen kellemes érintkezésbe kell jönniük; látni pedig csak búza mosabb idő múlva, szemünknek nagy mérvű megerőltetése után lehetséges; de még azonkívül, hogy az itt garmadába hányt küldemények reánk omlással fenyegetnek, bizonyos rettegés szállja meg az ember szivét, ha valami hirtelen tűzveszélyre gondol, mert iunen ugyan amúgy könnyű szerrel megmenekülni csaknem lehetetlennek látszik. A hivatalos személyzettel való értekezés végett egy lyuk van számunkra fenntartva, hol fejünket bedughatjuk, s rövid szemle után arról is meggyőződhetünk, hogy a hivatalos személyzet munkateréül rendelt hivatalos helyiség nem nagyobb egy közönséges lakószobánál, melyet csak gyengén világit be az egyetlen ablakon beszűrődő csekély világosság. Postai czélra alkalmatlanabb helyet, mint ezen hivatalos szoba, hova a táviró-bivatal is szorítva van, már képzelni sem lehet. Jobbról üzlethelyiség, balról családi szoba, az utcza felöl üres falak, s a negyedik oldalon a sötét üregből bekandikáló közönség zavaros alakjai. Valóban szánalmas helyzet úgy a nagy közönségre, mely a postaszemélyzet szolgálatának igénybe vételére van kárhoztatva, mint magára a hivatalos személyzetre nézve; előbbiekre azért, mert az egyes levél- vagy küldeményfeladók csak számos oldalbadöfések és döfetések árán, mint megannyi küzdöfelek, juthatnak kívánt czélhoz; a két tagú postaszemélyzetre nézve pedig annyiban, mert csak a legnagyobb elővigyázattal s óvatossággal kerülhetik ki, hogy minden lépten-nyomon egymáson keresztül ne bukdossanak. Bátran merem állítani, hogy e piszkos odúból nemcsak az értékesebb csomagokat, hanem magát a postai pénztárt sem lehetne megmenteni. Bátor vagyok most már kérdeni a tek. vá- radi postaigazgatóságtól, hogy a postai intézményt úgy, amint az Békésen áll, — elég alkalmasnak gondolja-e arra, hogy mindazon igényeknek kellően megfeleljen, melyeket egy, 23 ezer lakosú város, az állam iránt tartozó kötelezettségeinek lerovása mellett, s a postai illetmények kényszerű lefizetése után jogosan támaszthat a postai közegekkel szemben, kiknek a nagy közönség érdekét szolgálni hivatásszerű kötelességükben áll. Gondolja-e a tek. n.-váradi postaigazgatóság, hogy a békési postahivatal jelen nyomorult helyzetében megfelel rendeltetésének, 8 nem látja-e elérkezettnek az időt arrai hogy ily nagy forgalmú városban, mint Békés, hol szolgabiróság, járásbíróság, közjegyzőség, adóhivatal, cseodőrség, pénzügyőrség, három lelkészi hivatal, népbank stb. van, 1-ör a posta- és táviróhivatal a központban helyeztessék el, i 2-or, hogy az minden tekintetben czélszerüen s kényelmesen rendez- tessék be? Azon reményben vagyok, hogy a tekintete® n -varadi postaigazgatóság ez ügybeni felszólamlás után nem fog elzárkózni a békési közönség jogos óhajtása elől, sőt latba fogja vetni tekintélyes közbenjárását felettes hatósága előtt Békés varosa érdekeben: i nem fogja bevárni, hogy az ő személyes közbenjárása mellőzésével a tü relmét elvesztett közönség, mint egy ember kívánja, sőt követelje, hogy az e téren már régóta tapasztalt s súlyosan érzett abnormitá- sok elvégre valabára beszüntettessenek. Legmélyebb tisztelettel vagyok tek. Szerkesztő urnák alázatos szolgája o. k. Előfizetési felhívás. Egész évre . . . 5 frt. — kr. Fél évre . . . . 2 „ 50 „ Negyed évre . . . 1 „ 25 „ mely tetszés szerinti összeg a „BÉKÉS“ kiadó-hivatalához Gyulán legczélszeriibben postautalványnyal beküldendő. A „BÉKÉS“ ki adó-hivatal a. Hírek. Juniális. A polgári iskola és az ipariskola növendékei áltál a várkert Körösön túli részében rendezett nyári mulatság múlt hó 26-án tartatott meg § fényesen sikerült. A táncz-helyiség igen csinosan nézett ki, az idő is kedvezett a mulatságnak i a párok vígan járták 1 kora reggeli órákig. A négyeseket mintegy 70—80 pár tán- czolta két colonneban. A rendezőségnek fáradozásáért fényes jutalmat nyújtott a szépen sikerült mulatság. A mulatságon részt vettek közül a következőket jegyeztük fel: Jancsovics Margit és Leona, Hücke Mariska, Keller Juliska, Zöldy Róza és Gabriella, Védel Ilona, Nagy Aranka, Szont- miháiyi Mariska, Kalmár Ilona, Köpf Dóra, Uj- faiussy nővérek, Hajóssy nővérek, Laczkó Aranka, Breznay Anna, Uferbach Róza és Mariska, Bauer Lujza, Hegyi Róza, Paulovics Ilona, Kohn nővérek, Schwartz Róza, Gyurkó Ágnes, Scher Ilona, Poilák Giza, Tőkés Ilona, Uhrinyi Erzsiké (Kígyós), Pándi Sarolta (Kígyós), Kazek nővérek (Sarkad), Stark nővérek (Kétegyháza), Darnai Jolán (Orosháza), Majer Róza (Doboz) és Kis Judit (Kétegyháza) kisasszonyok. Továbbá: Jancsovics Pálné, özv. Czingulszki Jóaeíhé, Keller Imréné, Zöldy Jánosné, Védel Károlyné, Nagy Károlyné, Szent- mihályi Lajosné, Kalmár Mihályné, Köpfné, Uj- falussy Dezsőné, Hajóssy Ottoné, Kiss Pistáné, özv. Laczkóné, Breznay Gézáné, Hatvaniné, Hevesi Gézáné, ifj. Uferbach Jánosné, Bauer Lipótnó, özv: Hegyi Mártonné, Uferbach Antalné, Uferbacb Józsefné, Paulovics Bélánó, Shwartz Hermannő, Gyurkó Istvánná, Scher Konradné, Tőkés Sandorné, Dr. Hajnal Albertnó (Kígyós), Pándi Jánosné (Sarkad), Starkné (Kétegyháza), Pólyák Károlyné (Doboz), Böhm Miklósné (Kétegyháza), Czégényi Gézáné (H.-M.-Vásárhely), Bandhauer Györgyné, Végh Gáborné, Dr. Bárdos Arturné, Goldstein Mórné, Deutsch Jakabné, Braun Mórné, Messinger Ignáczné, Bak Lajosné, Bak Gusztavnó és Czin- czár Adolfné úrnők. A mulatság szépen jövedelmezett a jótékony czélra is, a tiszta jövedelem mint halljuk, több mint 100 forint. Olcsó hús. A marhahús ára tetemesen lé- szállott a gazdasszonyok nagy örömére, mert mig eddig egy kilót 40 krórt adtak, most mar har- minczkettőért vesztegetik. Az érdem Szabados Antal mészárost illeti meg, a ki első volt s a concurentiával a többi mészárosokat is kenysze- ritse arra, bogy a bust olcsóbban adják. Ki Írjuk a szakácsnők nem kis boszuságára, hogy tisztelt gazdasszonyok a hús kilója ezentúl nem negyven hanem harmiuezkét krajezár. Galamb és gömb lövészet lesz e hó 10-én városunkban, melyet a sport kedvellő ifjúság rendez, mint halljuk a vidékről is többen fognak bejönui Gyulára az érdekesnek ígérkező versenyre. Áthelyezés. N a gy Emil honvéd-hadnagy kinek eljegyzéséről múlt számunkban emlékeztünk meg, mint halljuk át lett helyezve saját kérelmére Sopronba. Zsidó pap beiktatás volt Orosházán e hó 30-án Dr. Rosenfeld József rabbit iktaták be a hitközségnél, ki még április hó 4-én lett megválasztva. A békésmegyei gazdasági-egy let nagy- érdekű kísérletet fog tenni f. é. julius 5-én és 6-án B.-Csabán egy kévekötő és két marokrakó aratógéppel, 7-én és 8-án pedig egy 4 lóerejü kis gőzcséplőgéppel, mely kísérletre a gazdaközönség ezennel meghivatik. Kelt B.-Csabán, Junius 30-án 1886. Az elnökség megbízásából: Mokry Sámuel. Esküvő Csabán e hó 19-én vezette oltárhoz Bukovszki János algymnasiumi tanár, Aradi András gazdálkodó kedves leányát Honát. Irányi Dániel Békésváros képviselője múlt vasávnap tartotta nagyszámú választók jelenlété beu beszámoló beszédét. A szeretett képviselő elibe Puszta-Földvárig deputatió ment. Tűz volt e hó 28-án Békésen, a nagygőzmalom egy busz öles mellék épülete égett le. Kissné Hegyessi Mari asszony a nemzeti színház első rendű művésznője körünkben időzik s a művészet kedvelőinek nyújt valódi élvezetet vendégjátékaival. Mint halljuk hatszor fog fellépni Lecouvreur Adrient már játszotta (lásd színház rovatunkat) s ezen kívül a „Vasgyáros“ „Delila“ „A czigány“ „Lovoodi árva* „Tündér ujjak“ s esetleg az „Uj ezég“ czinoü darabokban fog fellépni. Mint ezekből látszik a repertoir a legkitűnőbb darabokból van összeállítva. Óhajtjuk hogy a kedves művésznő körünkben jól találja magát s minél többen gyönyörködjenek művészi játékában. A b.-gynlai önkéntes tűzoltó egylet működő tagjai mint halljuk a jövő hét folyamán a parancsnok és alparancsnok személyének megállapítása czéljából összejövetelt fegnak tartani. Az értekezlet lefolyásáról annak idején értesítjük olvasó közönségünket. A regale megváltása érdekében buzgol- kodók szükebb körű értekezletet tartottak kedden melyen számosán jelentek meg s elvben elfogadták a regale megváltásának szükségességét. Érdekes végtárgyalás lesz e hóö-én hétfőn a törvényszék bűnfenyitö osztályánál Farkas János és társai bűnügyében kik gyilkosság, rabiás és hatóság elleni erőszakkal vannak vádolva. Beszámoló beszéd. Haviár Dániel Szarvas városának érdemes képviselője ma azaz jul. 4-én vasárnap tartja meg Szarvason beszámoló beszédjét a délelőtti isten tisztelet után, melyre a választók pártkülömbség nélkül meghivattak. Erömüvész mulattatja most a szarvasi közönséget s mint ottani levelezőnk írja Müller Vilmos acrobata igen szép mutatványokat ad elő. Mükedveliöi előadás. Szarvason a nő egylet által rendezett mükedveliöi előadás jövedelme 126 frt 13 krt tesz. Eljegyzés. Kalas István körös-ladányi volt segéd lelkész most Ér-tarcsai lelkész, e hó 30-án váltott jegyet Körüs-Ladányban Eőry Endre tanító müveit és kedves leányával Vilmával. Színészet Körös-Ladányban. Alig hagyta ®1 egyik színtársulat Körös-Ladányt, már ott játszik a másik, de az első annyira elrontotta a renomét, hogy mint körös-ladányi levelezőnk írja a mostani színtársulatnak kevesebb a néző közönsége, mint amennyien játszanak. Baleset. Viczián Judith 1 és fél éves gyermek a múlt hó 29-én mint csabai levelezőnk írja a kút mellett lévő mész gödörbe fulladt. Vizsga. A szarvasi polgári leány-iskolában hétfőn és szerdán tartattak meg szép eredményei a vizsgálatok. f Halálozás. A következő gyászjelentést vettük : Szabó Anoa, férjezett Hoffmann Rezsöné s férje : dr. Szabó József s neje, szül. Hajnóoi Lujza ; Szabó Róza, férjezett Erkel Sándorné, s férje ; Szabó Krisztina, férj. Keajár Mártonné, férje és gyermekei: Béla, Olga, Blanka, s több számos rokonok nevében mélyen szomorodott szívvel tudatják a forrón szeretett édes jó anya, illetőleg anyós, nagyanya s rokonnak özv. Szabó Józsefné szül. Stefanovics Annának f. hó 28-án d, u. 1 órakor életének 61-ik óvében bosszú s nehéz betegség után történt gyászos elhunytát. Az elhunyfnak földi maradványai 1886. évi f. jun. hó 29-én 5 órakor d. u. fognak a római hath. egyb. szert, szerint, orosbázi-ut 665. sz. házból a vasút melletti sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat folyó hó 30-án 8 órakor reggel fog az egek Urának bemutatni. B.-Csabán, 1886. junius hó 28-án. Áldás és béke lengjen emléke s porai felett I Vásár. A f. hó 25—26-án Körös-Ladányban tartott vásár ismét kedvező eredménynyel folyt le, habár nem volt oly népes, mint a májusi, mi abban találja megoldását, mert népünk e napokon már a takarási munkát kezdvén, hála Istennek, a vásár kedvéért félbe nem szakasztá, e vásár egy borzasztó szerencsétlenséget is teremtett. Laczkó Pál békési pusztai lakos felette élvezvén a magyar regále olcsó és jó nedvét, midőn haza felé menet, kocsijára fel akart mászni, természetesen hamarabb verte a lovait vásáros ember módjára, lába a felhágón elcsúszott, ő félig a kocsi alá esvén, a robogó kocsi kereke tejét úgy sértette, hogy azonnal meghalt, a boldogtalan özvegy és 4 kiskorú árvát hagyott hátra. SzIn3nLá,!ZL Két kiváló estéje volt a színkörnek a héten. Kissné-Hegyessi Mari vendégjátéka s Kissné-Honti Mari jutalomjátéka; a közönség úgy látszik kezd beszokni a színkörbe, mert az most már nem tátong annyira az ürességtől, mint eddig, s miután a szinireferáda mindég a szombati előadással szokott kezdődni, ne bogy kevéssé tájékozott olvasóim arra a gondolatra jöjjenek, hogy a szombati előadásról elfelejtkeztem, mielőtt hozzá kezdenék a kritikai szigorúság gyakorlásához sietek kijelenteni, hogy a szombati előadásról azért nem referálok, mert akkor a közönség játszott és nem is a színkörbe, hanem a várkertbe s ez már kívül esik hatáskörömön. Vasárnap junius hó 27-én Szigligeti hazafias szellemű darabja „II. Rákóczy Ferencz fogsága“ került szinre nagyszámú közönség előtt, a czimszerepben Biharival, ki ismét tanu- jelét adta, bogy ügyes színész s egyformán jól játszotta a jezsuita növendéket, a bécsi udvaroncz s a hazáért s szabadságért lelkesülő Rákóczit, de legsikerültebb alakítása volt szerepének a második felvonásbeli, midőn bécsi barátaival időz s Bercsényit fogadja. Heszeni Amáliát Laczkó Aranka igen szépen játszotta s teljes közvetlenséggel mutatta be a nemes lelkű nőt ki uj hazája boldogulásáért szerelmét is képes feláldozni. Pater Knitelius szerepében Sztupa győzött meg arról, hogy jó színész, játékát feltétlen elismerés illeti. Törökné mint Zrínyi Hona érdemelt ki tapsokat, szépen tolmácsolva az • anya s a magyar nő keservét midőn fiában egyetlen reményében csalatkozik (nem tudva, hogy az akkor csak színlel.) Ditrói mint Bercsényi tűnt ki, Breznay kitűnő maszki- rozásával hatott Zrínyi Boldizsár szerepében. A főbb szereplők által nyújtott élvezetért készséggel megbocsátjuk az előadás egyes hibáit, habár azt nem mulaszthatjuk el felemlíteni, hogy az rendkívül rontja az illusiot mikor ugyan azzal az emberrel öletik meg Lehmanut, a kit előzőleg mint heszeni fejedelmet láttunk. Hétfőn - 28-án szinre került másodszor a „Sötét pont“ úgy látszik múltkori felszólalásunk, mikor figyelmeztettük a színtársulatot, hogy ugyan azt a darabot a rövid színi idény alatt ne játszassa kétszer hiába való volt, s most meggyőződhettek róla, hogy nekünk van igazunk, a közönség oly csekély számmal jelent meg, de hiába nagy külömbség az előbb adni valamely darabot bérletbe s azután bérletszünetbe vagy megfordítva. Ismételve figyelmeztetjük a müvezetőségét a színtársulat érdekében, (mert a közönség könnyen túl teszi magát az ilyesmiu egyszerűen nem megy el a színházba,) hogy az e fajta kísérletekkel hagyjon fel, s inkább ne játszanak, ha már éppen nincs mit elővenni, mint hogy ismételjenek. A darabot a múltkori előadás alkalmával elég részletesen ösmertettük, az előadás talán valamivel gyengébb volt mint a múltkor, aminek az lehet az oka, hogy a színészek sem játszanak olyan aniraóval üres színház előtt Kedden folyó 29-én, Kissné-Honti Mari asz- szony jutalomjétékául színre került „Tót leány“
