Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-24 / 21. szám

Iul halmi posta-kocsis meggyilkolva találtatott, s tőlle lt. a posta-szállitmány elraboltatott. A tettet, saját | vallomása szerint előre megfontolt szándékkal, Í Szívós Lajos szeghalmi illetőségű napszámos, hét ík kiskorú gyermek atyja követte el, ki az említett a-1 útvonalba eső farkas-halmi hid alól leselkedve, a I orozva lőtte le a posta-kocsist s rablotta ^el I pénzszállítmányt. Az elrabolt érték hiány nélki

I megkerült s a gyilkos a békés-gyulai kir. tói ip I vényszék fogházában várja Ítéletét.

Körös-Ladány községben f. évi április h 26-án két községi rendőr hivatalos eljárás közben a mulató legénység megtámadásával ol I véres összeütközést idézett elő, mely az egyij I megtámadott fél Gál István körös-ladáuyi lakó halálával végződött.

Az eset a szeghalmi kir. járásbíróság vizs Igálata alatt van.

II A vagyonbiztonság elleni hüntettek számi 5 a lefolyt 8 hó alatt 44-re megy s azok tárgyál 51 leginkább lólopások képezik.-1 A tűzrendészet a beérkezett jelentések sze- - rint a megyében kielégítő módon láttatik el. A (községek elegendő tüzoltószerekkel vannak el- -I látva, s minden község szabályrendeletileg szer- I vezett tűzrendőrséggel bir. Az éjjeli tűzőrséget Ja tűzrendörség, a toronyőrök s egyes községekben kirendelt községi lakosok teljesitik. Gyula [rendezett tanácsú város egy, 12 egyénből álló [rendszeres tűzoltó csapat felállítását határozta el,

|s remélhető, hogy ezen határozat legközelebb [ foganatosíttatni is fog, BékéB-Csabán a tűzoltó- | szereknek a tűzeset alkalmával való kezelésére [8 egyén vau felfogadva, kik a tűzoltószerekkel való bánásmódra már eleve betanittattak.

III. Közmunka és közlekedésiügyek.

Védtöltés e k.

Az évi zárszámadás eredménye szerint a megyei közmunka-alap 1884-ik évi bevétele [118,105 frt; ugyanazon évi kiadása 103,649 írt- maradványa 14,456 frt 1 követelése 4869 Irt 14 kr,

A közmunka-alap terhére a lefolyt 8 hó alatt következő nagyobb müépitmények nyertek befejezést.

a) teljesen megnyittatott a békési kettős- körösi nagycsatornán lévő faszerkezetű hid;

b) a gyomai és csabai indulóházakhoz vezető kőutak 1884-ik évi november hóban teljesen kiépítve, a forgalomnak átadattak.

Ezenfelül ez idén indíttatott meg a csabai piacztéren átvonuló, az élövizvezető csatornán lévő hídtól, a régi postaközig terjedő útszakasz, valamint az orosházai indnlóházhoz vezető útvonal kikövezése. Valószínű, hogy mindezen munkálatok a jövö hó folyamán befejezést nyernek. Későbbi időre várható a gyulai vasúti indulóházi ut kikövezése, melyre nézve a földmunkálatok különben már folyamatba tétettek. A folyó évi közmunka-felosztási terv és költségvetés szerint összeiratott az 1885-ik évre 36,080 kétfogatu igás és 102,576 kézt napszám, ebből megváltatett 35,810V2 igás és 97,859 kézi napszám; természetben leszolgálandó 269 ya igás s 4717 kézi napszám. Ezen eredményt az 1884. évi adatokkal szembeállítva kitűnik, hogy a folyó évi közmunkaösszeirás eredménye a tavalyinál- 602 igás napszámmal több, ellenben a kézi- - napszámoknál 160-nal kevesebb.

A bejelentett váltságösszeg 19,586 frt 25 krral haladja meg az 1884. évi hason ősszeget, minek oka, az igás közmunka-napszámok váltságdíjának 1 frt 50 krról 2 írtra történt felemelésében fékezik.

A közmunka-alap 1885. évi fedezetének fő czimei következők :

a) múlt évi maradvány . , 14,456 frt, '

b) 1884. évi kömunkavált8ági hátralék................................ 4869 „

c) 1885. évi kövezésekre váltsági járulék

.................................... 120,550 „

d) tőke-kamat járulék . . 500 „

Összesen 140,375 frt.

Ezen fedezeti alapot következő kiadások terhelik :

a( kezelés: czimen . . . 4500 frt,

b) ut és hid fenntartási és

hídépítési költségjárulékok . , 43,408 f

c) rendkívüli építkezések czimén a mező-herényi, csabai, gyulai és orosházai vasúti indó- házakhoz vezető kőutak létesítési költségeinek ez évre eső részletekép ........................................ 79,573 „

Összesen 127,481 frt.

Vagyis a pénztári maradvány 1886-ik évre

12,894 Írttal van előirányozva.

Ezen maradványi összegen felül a szarvasi, gyomai, mező-berényi és csabai kőutak 1885.

évi vámjövedelme 16,500 írttal van előirányozva, mely összeg kizárólag az említett útvonalak fen- tartására fog fordittatni.

A tekintetes megyebizottság múlt évi szeptember hava 15-én s folytatva tartott közgyűléséből 228. bgy. szám alatt kelt • határozatával megbízott küldöttség a megyei kőutakon feláll!

kintetben már intézkedés történt s állomás' Békés község kijelöltetett — tudomásul szolgál Tolnamegy ének, — a megyék monograph« jának a honfoglalás ezredéves ünnepére leenc elkészitése tárgyában kelt átirata folytán megyén egyik jelese, Haan Lajos a magyar tudós társa ság tagja, felkéretni határoztatott aziránt, hogy „Békésmegye hajdana“ czimén közzétett s annj elismerésben részesült munkáját az utóbbi ese ményekkel kiegészítve a nagy nemzeti ünne idejére sajtó alá rendezni szíveskedjék.

(Vége kövj-AJispAni jelentés

Sékésmegye bizottságának f. ó. május hó 18. és folyta) vi tartott ülésén.

Méltóságos Főispán ur!

Tekintetes törvényhatósági bizottság.

A vármegye állapotáról és a múlt 1884 évi őszi közgyűléstől a mai napig közbeesett ide alatt tett nevezetesebb intézkedéseimről szóló rendszerinti jelentésemet, az 1870. évi XLII. tör- vényezikk 58. §. o) pontja értelmében, van szerencsém tisztelettel következőkben előterjeszteni.

I. Népmozgalmi viszonyok. Közegesz- ségi állapot.

A megye területén 1884. évben születeit 12.725 egyén, még pedig 6597 fi- és 6178 nő, meghalt 7666, jelesül 8877 fi- és 3789 nő, vagyis a szaporodás 5059 lélek, mi által megyénk népessége 245.465 főre emelkedett.

A szülöttekből törvénytelen származású volt 530 gyermek, vagyis a szülötteknek 4. 17°/0-a. I Az emelkedés, az 1883. évi adatokhoz képest hatszázadrész százalék.

A felmerült 7666 halálozási esetből az öt | éves korig elhaltakra esik 4404 fő, vagyis több | mint 57-°/0 8 igy az arány az 1883. évinél ked-J vezötlenebbre hajlott 4%-kal.

A 7. éven alul elhalt 4589 gyermekből or- [ vosi gyógykezelésben nem részesült 1301 azaz a I megbetegültek 29°/0-a. A javulás, az előző évi eredményhez képest 2#/0. A köteles gyógykezelési elmulasztásából eredt bírságolási esetek száma 94.

A közegészségi állapot megyeszerte megnyugtató volt. — Járványos elterjedésre hajló, különösen ragályzó kóralakok járványnyá sehol I sem fejlődtek.

A kór állapot határozott jelleggel nem birt, | a legkülönbözőbb kórnemek vegyülete volt észlel-1 hető. — A tüdölobban és gümő kórban, valamint I I gyermekeknél bélhurutban történt balálozások | emelkedést mutatnak az 1883-ik évhez viszo-l nyitva. Ez év elején lehető szelíd lefolyással a 1 roncsoló torok lob szorváDyos esetei mutatkoztak 11 Békés-Csaba, Gyoma, Doboz, Szarvas és Orosháza j községekben; a himlő pedig Körös-Ladány, Körös- ( Tárcsa, Békés és Mező-Berény községek lakoB- j ságából szedett néhány főnyi áldozatot.

A megyei egészségügyi személyzet létszáma j az 1884. év végén ez volt: orvos-tudor 44, sebész- < mester és polgári sebész 14, állatorvos 18, gyógy- ( szertár tulajdonos és kezeléssel megbízott felügyelő 22, okleveles szülésznő 116, szabadalma- ' zott bába 57.

Az orvostartásra törvényileg kötelezett 17 községen kívül, az önként orvosttartó községek ^ száma 11, — úgy, hogy Gyula-Vári községen kívül, mely e nembeli szükségletét az 5. kilométernyire eső B.-Gyula városból látja el, a | megyének minden egyes községe rendes tiszti ] orvost tart.

Az egészségre ártalmas italok és tápszerek, j valamint az egészségre veszélyes tárgyak iránt 1189. hatósági szemle foganatosíttatott; elkobzás ( 111, lefoglalás 19 s vegyvizsgálat 24 esetben történt.

A tanintézetek 271, a közhelyiségek 537, egészségtelen lakások 374 esetben vizsgáltat- ' tak meg.

Védhimlő oltás 9962 gyermeken történt; 1202-vel több mint az 1883-ik évben. Újra oltás szüksége 1536 esetben merült fel.

A hasznos házi és gazdasági állatok egészségi állapota teljesen kielégítő. — Szeghalom 1 község borjugulyájában 27 esetben, az Öcsöd községhez tartozó Báboczka pusztán a szarvas marhák között 5 esetben a lépfene, Gyula-Vári község lóállományában pedig 7 esetben takonykor jelentkezett ugyan, — az alkalmazott óv- és gyógyintézkedések azonban e kórok tova terjedését megakadályozták.

II. Közbiztonság.

A személybiztonság ellen elkövetett büntettek időszaki sorrendje ez:

1884. évi deczember hó 13-ára viradólag Tót Sáudorné öcsödi lakos s ennek Eszti nevű 7 éves s Lidi nevű csecsemő gyermeke, a család tűzhelyen, a lakó szobában, valószínűleg konyha késsel lemészárolva találtattak. Daczára annak, hogy e hármas gyilkossági bűntényre nézve a szolgabiróság, csendörség, kir. ügyészség s járásbíróság részéről, a nyomozás azonnal megindit- tatott, a valódi tettes kipuhatolható nem volt.

1884. évi deczember hó 29-én hajnalban, a Szeghalom-k.-ladányi postauton Patai János szegtandó vámtariffak egyenlősége tárgyában a nagy- méltósagu m. kir. közmunka- és közfekedési miniszter úrhoz intézett feliratot múlt évi október havában a miniszter urnák személyesen átnyújtván, sőt a felterjesztésnek a megyei határozat értelmében való megoldására élő szóval felkérvén, sujuálattal kell bejelentenem, hogy a miniszter ur a megye feliratát pártolni hajlandónak nem mutatkozott, miről később a megye közönségét múlt évi november 1-én 38,781. sz. a. intézett rendeletével oly kijelentésed értesítette, hogy miután a vámszedési jog engedélyezésének czélja, 1 a befolyó jövedelmeknek rendeltetése nem lehet egyéb, mint az illető ut kiépítési és fentartási költségeinek fedezhetése, miből folyó lag csakis oly díjtételek engedélyezhetek, melyek I Czélt biztosítják, az e czélon túl menő oly díj tételek engedélyezése, melyek mellett bizonyos más czélok elérésére és más érdekek kielé'ité sére szolgáló jövedelmi felesleg mutatkozhassék nemcsak a vámfizető s az illető vámos utat hasz náló közöuség érdekei szempontjából volna serei mes sőt jogtalan, hanem ellenkeznék régibb, 'de még mindig érvényben álló törvényeink azon szellemével, mely szerint csak annyi vám szedes sélc, mennyi okvetetlenül szükséges.

Ugyanezen küldöttség ugyanazon alkalom' mai a nagyméltóságu közmunka- és közlekedési m. kir. miniszter urnák személyesen átnyújtotta a megyebizottság m. évi májusi közgyűlésében 69. bgy. sz. a. kelt határozat alapján intézett ieliratot is, a „Kálló“ belvizének a Berettyóba tervezett levezetése tárgyában oly kérelemmel hogy mihelyest a tervezett viziműveletre vonatkozó műiratok Biharmogye alispánja utján a köz munka- és közlekedési m. kir. miniszter úrhoz felterjesztelek, a megye alispánjának a berettyó- ivánfenék-mezö-túr-mesterszállási vizszabályozó- és ármentesitő-társulatuak azon határozata ellen, miszerint | Kálló belvizeinek szabályozssára nézve ama javaslatot fogadta el, hogy a „Kálló“ Konyár és Derecske biharinegyei községektől kiindulva, a bóczi hosszabb vonal mellőzésével Berettyó-Ujfalu község közelében, a Berettyó folyóba vezettessék le, Biharmegye alispánjához benyújtott felszólalását figyelemre méltatni és érvényesíteni méltóztassék; mely feliratot a miniszter ur megnyugtató válasszal elfogadni mél- tóztatott; s a mennyiben Biharmegye alispánja m. évi szeptember 17-én 7773. sz. a. hozott és Békésmegye alispánjával is közölt határozatával I berettyó-ivánfenék-mezö túr-mesterszállási vizszabályozó- és ármentesitő-társulat fent jelzett határozatát feloldotta, s a szóban forgó második alternativ tervezetet, melyszerint a „Kék-Kálló“, Berettyó-Ujfalu község határában a Berettyó folyóba szándékoltatik levezettetni, hatóságilag meg nem erősítette, a kedvező eredmény biztosítottnak mutatkozik.

(Folyt, köv.)

819.

1885.

Az 1885. évi XXIII. t.-cz. értelmében felhivatnak mindazok, kik az 1885. évi augusztus 1-től 1886. évi Julius 31-ig terjedő időszakra fegyver- vagy vadászatiengedélyt nyerni óhajtanak, hogy f. évi juuius hó 1-ső napjától 30-áig bezárólag bejelentéseiket megtegyék; mi czélból fent jelzett idő alatt azok, kik vadászati engedélyt óhajtanak nyerni Gyulaváros polgármesterénél, azok pedig, kik vadászatra használható fegyvert, habár csakis önvédelemre, tartanak, miután fegyveradót tartoznak fizetni Gyulaváros adóhivatalánál — az 1883. évi XXIII. t.-cz 42. és 43. §§ban mondott következmények terhe alatt — okvetlenül jelentkezzenek.

Gyula, 1885. május 22-én.

Dobay János, polgármester.

Gyula városa községi választóinak névjegyzéke választókerületenként összeállítva lévén, az íolyó évi május hó 25-ik napjától május hó 29-ig terjedő öt napon át a jegyzői irodában közszemlére kitéve leend; s az az ellen netalán fennforgó észrevételek ugyanazon idő alatt a városi főjegyzőnél beadhatók. Megjegyeztetik, hogy a beadott észrevételek alapján a névjegyzék a következő öt napon át, vagyis május 30-tól juuius 3-ik napjáig fog kiigazittatni.

Újdonságok.

Piros pünkösd napjára ébredtünk. A szent lélek közöltetésének, a szeretet vallása megalapításának emlékünnepe e nap, amelyen az előre haladott tavaszi idő teljes szinpompáját fejti ki. A nagy természetűek pünkösd a ked vencz ünnepe; fű, fa és virágok teljes fejlődésben, a lég balzsamillata, csaknem megrészegíti a járó

kelőket, mindenütt élet, mindenütt derű és vidámság sugároz elénk. A szórakozások is leginkább I főúri jegyes pár eme „belle alliance“-ához.

ez ünnephez fűződnek, különösen megyénkben, ahol már évek óta mintegy hagyományosan tartják pünkösd másodnapján a lóversenyt, mely noha a csabai gyepen folyik le, a fél megyének találkozási helye. Azonkívül alig van község melyben ez alkalomból tánczvigalom vagy egyéb mulatság nem tartatnék. Gyulán — ahol a nagy jég- pusztitás emlékére pünkösd harmadnapja is hit- felekezet különbség nélküli város fogadott ünnep — csak kedden este lesz a közönségnek alkalma igen kellemesen szórakozni a „Koroná“- ban, ahol a lapunk múlt Leti számában bővebben jelzett jótékouyczélu műkedvelői kon- ezért és ezzel kapcsolatos tánczvigalom fog tartatni. Kedvező idő esetében a kettős mulatság már eleve is pompás sikerűnek ígérkezik, s bogy minél jövedelmezőbb is legyen, azt a hozzáfíiződő igazán nemes czél iránti tekintetből is nagyon óhajtjuk.

A megyei tavaszi rendes közgyűlés, melynek lefolyásáról lapunk más rovatában részletes referádát adunk, a tegnapi napon ért véget. A jegyzőkönyvi hitelesítés ünnep utánra marad. Az első két napon — hétfőn és kedden, s különösen utóbbi napon, amidőn a megüresedett tisztviselői állások töltettek be, a bizottság tagjai vidékről is nagy számban vettek részt a gyűlésben, de az utolsó négy napon a terem csaknem kongott az ürességtől, amint az már rendesen Bzokás. Különös érdekességet kölcsönzött a közgyűlésnek A p p o n y i Albert gróf bizottsági tag, aki három napon át vett részt a tanácskozásokban, s a tárgysorozat több pontjánál szólalt fel Különös és maradandó hatást keltett Zólyom vármegye átiratának tárgyalásánál, a melyet a gróf nagy ékesszólással s kiváló opportunitással képvisel, oly — részben uj, és a szónok kiváló egyéniségénél s politikai súlyánál fogva nagyjelentőségű érvekkel védve a tisztviselők kinevezésének eszméjét, mely a legszélesebb körökben van hivatva feltűnést kelteni. A beszédre — melyre közlendők halmaza miatt önálló czikkbeu tesszük meg észrevételeinket — s amit közlendők halmaza miatt ezúttal sajnálattal nem tehetünk, lapunk jövő számában visszatérünk. A vitához, mely általában emelkedettnek volt mondható többen hozzáezólottak, s a szónokok közt még Jancsovics Pál alispán és Terényi Lajos szolgairó keltettek felszólamlásaikkal nagyobb hatást, k túlnyomó többség az önkormányzati jognak fenntartása, fejlesztése és a tisztviselőknek életfogytiglani választása mellett nyilatkozott. A közgyűlés folyamán nagyobb vitát és behatóbb tár- yalást keltettek még az árvaügyek kezelésével megbizott megyei küldöttség eljárása, 1 csabai és öcsödi gyógytárak kérdése, a nagyközségi szervezetet kérvényező gyulaiak, a megüresedett árvaszéki ülnöki állás betöltésének kérdése, mely utóbbi aként oldatott meg, hogy a választás a szeptemberi közgyűlésre halasztatott, addig pedig főispánt felhatalmazta a közgyűlés, hogy egy árvaszéki ülDÖköt helyettesítsen. Ezzel kapcsolatban elfogadtatott ama indítvány, hogy a megválasztandó árvaszéki ülnök fizetése helyettes elnöki minőségében — 1600 írtra emeltessék. A köz- yülésen igy tényleg csak két tisztviselői állás töltetett be, nevezetesen a közigazgatási r Iső aljegyzői, melyre F ó b r y Sándor eddigi másod- aljegyző, úgyis mint egyedüli pályázó, lelkes éljenzések között egyhangúlag választatott meg. A másod aljegyzői állásra Popovics Sylvius Lukács Endre pályáztak, de miután a túlnyomó többség észrevehetőig előbbi mellett sorakozott, s húsz bizottsági tag nem kérte a névszerinti szavazás elrendelését, a főispán P o- o v i c s Sylviust mondta ki megválasztottnak. A két uj tisztviselő még a közgyűlés folyamán letette az esküt. Megemlítjük még, hogy a közgyűlés minden napján Beliczey István fő- pán elnökölt, s mint mindenkor, ezúttal is kiváló tárgyilagossággal s tapintattal vezette a ta- ácskozást, noha önmaga is tevékeny osztályrészt vett a vitákban. A közgyűlések után a bizottsági tagok és tisztikar felváltva élvezték a főispán vendégszeretetét.

Üdvözlő felirat Tiszának. A megyei rendes közgyűléshez vasárnap indítvány adatott be az iránt, hogy Tisza Kálmán miniszterelnökhöz 10 évi miniszteri jubilaeuma alkalmából a inegye üdvözlő feliratot intézzen. Az indítvány azonban a gyűlést. megelőzőleg visszavon a- o 11, ami a közönség körében érdekes megjegyzésekre szolgáltat igen hálás anyagot.

A főispán a f. hó 21-iki közgyűlésen Márki ános orosházi ügyvédet tiszteletbeli ügyésznek, Dr. 8 a 1 a c z Uszkárt pedig tiszteletbeli aljegyzőnek nevezte ki.

Főúri eljegyzés. Wenckheim Henrik gróf, boldogult Wenckheim Antal gróf fia, eljegyezte Konstantinápolyban Széchenyi Vanda grófkisasszonyt. A bájos ara, Széchenyi Ödön gróf leánya, a legnagyobb magyar, Széchenyi István gróf unokája, még 16-ik évében van, az egybekelés csak a jövő ősz derekán megy végre. A legőszintébb szerencsekivánatainkat kapcsoljuk a