Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-05-24 / 21. szám
Nemeslelküadomány. Fejérváry Mik- iósné szül. Kárász Sarolta úrnő Amerikából Dawenportból 50 forintot küldött a magyarországi tanítók özvegyeinek és árváinak segélyalapjára Göndöcs Benedek apátboz a kővetkező sorok kíséretében : „Főtisztelendő apát nr ! Légrády Imre jószágigazgatómat megbíztam, bogy Nagyságodnak 50 forintot kézbesítsen, kérve azt, mint hozzájárulásomat, | magyarországi tanítók özvegyei és árvái gyámolitására elfogadni I rendeltetése helyére juttatni; — kiváló tisztelettel vagyok Dawenport ápril 30-án 1885. Főtisztelendősegednek hódoló tisztelettel Fejérváry Sarolta. Az alsófehér-körösi-öblözet f. hó 23-án választmányi s ezt követőleg közgyűlést tartott, melynek tárgyai a következők voltak : Z ö 1 d y János elnök megható szavakkal emlékezik meg az öblözet — előbb társulat elnökének — utóbb igazgatójának, Farkas Bélának elbunytáról, aki 1871. óta vezetve önzetlenül, díjazás nélkül a társulat ügyeit, azt elismerő hálára kötelezte, mely hátának a társulat jegyzőkönyve lapjain is kifejezést adott s ezt a boldogult özvegyével közölni határozta ; — szintén fájdalmas részvéttel emlékezett meg az öblözet választmányi tagjának, Farkas Zsigraoudnak f. hó 21-én bekövetkezett elhunytáról, a mely szinte az öblözet jegyzőkönyvének lapjain találand részvétteljes kifejezésre. — A folyó ügyek közül: az öblözet kijelenti, hogy azon eshetőséggel szemben, miszerint az öblözet uj szervezést nyerhetend, a tisztviselők választását, e kérdés megoldásáig, nem kívánja foganatositani; de Farkas Zsigmond elhunyt választmányi tag helyére Dr. Hajnal Istvánt választja meg; — a közmunka és közlekedésügyi minisztertől leérkezett, helybenhagyott zsiliptervet foganatosítás végett kiadja a társulat mérnökének, hogy azt házikezelés mellett, választott bizottság bözbenjöttével, mielőbb készítse el, — az öblözet által felveendő 100 ezer forintos kölcsönnel az elnököt bízza meg, s a kötvény aláírására az elnök, pénztárnok és Gyula városa polgármestere kérettek fel. Az élővíz és belvíz levezető csatorna társulat alakitásának tervezetére kidolgozott alapszabályok szétküldettek a hét folyamán az érdekeltség tagjainak beható tanulmányozás végett. Az alapszabályok végleges megállapítása az alakuló közgyűlésen lesz, mely j u n i u s 2-án délelőtt 9 órakor lesz Gyulán a polgármesteri hivatalban. A gyulai társadalom ismét egy megérdemelt közszeretetben és közbecsülésben részesült tősgyökeres régi tagját veszítette el. Farkas Zsigmond, a gr. Wenckheim család urad. számtartója, a kedves derék öreg ur nincs többé. A gyászeset nem meglepő, mert a boldogult — akit néhány bét alatt két fájdalmas csapás, nevezetesen egyetlen fia, majd testvérbátyja halála kedélyileg is mélyen érintett — közel egy félév óta betegeskedett, s noha halála különösen mióta a fürdőből hazajött, előre várható volt, barátainak, nagyszámú ösmerőseinek, mindmegannyi tisztelőinek mégis nehezen lehet megszoknunk a fájdalmas gondolatot, hogy a sziporkázó kedélyű, páratlanul rokonszenves modorú kedves „Zsiga bácsi“-t örökre elvesztettük. Végtisztessége — ugyanott, ahonnan pár hóval ezelőtt boldogult Gyula fiát kísértük örök nyugalomra, a kastély homlokzat előtti téren — rendkívül nagyszámú közönség előtt folyt le ; a temetési szertartást Göndöcs Benedek apát és lelkész ur végezte teljes segédlettel. A gyászesetről kiadott értesítés következőleg szól: Özvegy Farkas Zsigmondné szül. Erkel Terézia úgy maga, mint gyermeke: Mária férjezett Eleméri Aurélné, veje Eleméri Aurél és ezek gyermekei: Gyula István, Ferencz, Irma és Klára, valamint Farkas Gábor testvér és számos rokon nevében fájó szívvel tudatja a szeretett férj, a legjobb apa, nagyapa s illetve testvér Nagynyújtodi Farkas Zsigmond, méltósá- gos gróf Wenckheim család uradalmi számtartójának, B.-Gyulán. 1885. május 21-én esteli 3/48 órakor életének 67-ik és boldog házásságának 38-ik évében hosszas szenvedés után mellvizkór folytán bekövetkezett csendes elhunyták A drága halott hült tetemei folyó hó 23-án d u. 4 órakor fognak a helybeli szélmalommelletti sirkertben levő családi sírboltban örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szent mise-áldozat pedig f. hó 23-án reggeli 9 órakor fog a helybeli rom. kath. nagytemplomban a Mindenhatónak bemutattatni. B.-Gyula, május 22-én 1885. Béke lengjen hamvai felett! A „b.-gyulavidéki r. k. néptanitó-egylet“ f. 1885-ik év május 26-án délelőtt 10 órakor B.-Gyulán a plébánia lakban, rendes választmányi ülést tart, melyre a t. választmányi tag urak tisztelettel meghivatnak. — Tárgysorozat; Elnöki és könyvtárnoki jelentés. A beérkezett pályaművek megvizsgálása, esetleg újabb határidő kitűzése, A „Segély-alap“ helyi kezelőbizottságának előterjesztése. Egyéb ügyek és indítványok tárgyalása. A közgyűlés napjának kijelölése. — B.-Gyulán, 1885. május 20-án. Az elnök helyett: Plank Alajos, alelnök, Sztár ill Lajos, jegyző. A polgári fiúiskola majálisa, vagyis inkább már juniálisa jövő hó 3-án (szerdán) lesz a kastélykert körösön túli részében, amelyet nemes szivü tulajdonosnője Almás; Kálmán grófné ő méltósága készséggel bocsátott a rendezőség rendelkezése alá. Kedvező idő esetében a nyári mulatság, amelynek színhelyéhez a kiállítási fényes bál hervadhatlan emléke fűződik, igen sikerültnek ígérkezik, — kedvezőtlen idő esetében a majálist jumus 6-án fogják megtartani. Az újvárosi olvasó kör, részint könyvtára, részint házvételi alapja javára fordítandó tiszta jövedelemmel ünnep másodnapján saját helyiségében zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti dij egyénenként 50 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és „Békés“-beu nyugtáztalak. Házasság. Márk; Gábor államvasuti hivatalnok és tartalékos honvédhadnagy f. hó 19-én vezette oltárhoz a békési r. kath. templomban aráját, Wieland Lotti kisasszonyt, Wieland János nyug. urad. tiszttartó kedves leányát. Az ifjú pár barátaival s tisztelőivel együtt legőszintébb szerencsekivánatuukat fűzzük a szeut frigyhez. A belső vásár — noba vasárnap határo- -zottan kedvezőbb idő volt mint szombaton — a kereskedő- és iparos osztályra egyaránt oly gyengén ütött ki, hogy a legszerényebb várakozáson is messze alól maradt. A lóvásár is oly csekély forgalmú volt, aminő hason évszakban már évek óta nem. Szombaton éjjel aggodalomteljes éjszakát töltöttünk el, de — Istennek hála — a fagy, mely szinte kikerülhetlennek mutatkozott, nem következett be, mert noha éjféltájban egészen kiderült, a levegő is szépen megenyhült. Az elmúlt hét közepe táján hosszas hideg esőzés után a levegő ismét nagyon meghűlt, a fagy és dér rémképei újra fenyegettek, de szerencsére, a rémképek ezúttal sem valósultak. Ha a népmondának hinni lehetne — de amit fájdalom, a tavalyi esztendő is megczáfolt, miután az ország némely részében júniusban volt fagy — Orbán napján túl, mely holnapra esik, a hidegtől nem kellene tartanunk. Adja az Ég, hogy úgy legyen. Tompa Mihály összes költeményei. Régóta érzett szükség betöltésére vállalkozott Mehner Vilmos, legkiválóbb könyvkiadóink egyike, amidőn a hamisítatlan érzés és mélységben eddig utol nem ért Írónknak, Tompa Mihálynak összes költeményeit kiadja. E hírhez nem kell semmi reklámot csatolni, annál kevésbé, mert a hírneves költő müvei utóbbi években semmiféle könyvárusnál nem voltak kaphatók, pádig ugyancsak keresték. Tudjuk, hogy Gyuláról is sokan rendelték — eredmény nélkül. E sorokban tehát értesítjük mindazokat, akiknek könyvtára Tompa költeményeivel való kiegészítésre vár, hogy a munkát füzetesen megrendelhetik Nagy Ferencz könyvkereskedésében. Az egész mü (virágregékkel együtt) 26—28 füzetre fog terjedni, egyes füzet ára 35 kr, a bolti ár tetemesen nagyobb lesz a megrendelési árnál. A két első füzet igen szép kiállításban már megjelent s kapható Nagy Ferencz könyvkereskedésében. A csabai kataszteri becslőjárás földadó bizottsága, Zsilinszky Mihály elnöklete alatt f. hó 19-én délután 8 órakor tartotta Gyulán a városház tanácstermében utolsó ülését. Az ülés- uek egyedüli tárgyát a járási utazó küldöttségnek a csabai ób gyulai reklamácziók ügyében tett eljárása képezte. Az utazó küldöttség és a királyi becslöbiztos a reklamácziókat illetőleg azonos véleményt terjesztettek elő, melyet a bizottság egyhangúlag elfogadott. — A földbirtokosok közül csupán egy adott felebbezést be, amelyet azonban a bizottság beható tanácskozás után elutasított, illetőleg az ügyiratokkal kapcsolatban a kerülethez felterjeszteni határozott. Az utazó küldöttség jelentését a következőkben foglalhatjuk össze. Csabán az uj kataszteri munkálatok alapján 611,399 frt tiszta jövedelem volt, amelynek 155,620 frt töldadó felel meg. Felszólalással éltek 3188-an, ezek közül elutasittatott 1031, le- szállittatott 2157 parczella. A reklamáczió folytán apadt a tiszta jövedelem 36,404 frttal, a földadó pedig 9283 frttal. Gyulán (Eperjest nem számítva) az uj kataszteri munkálatok alapján a tiszta jövedelem 161,006 frt a földadó 40801 frt a reklamáczió folytán apadt a tiszta jövedelem 6666 frttal, a földadó pedig 1699 frttal. —, Felszólalással éltek 673 parczella elleD, ezek közül részint elutasittatott, részint visszavonatott 79, le- szállittatott 594 parczella adója. — A bizottság az utazó küldöttség tevékeny elnökének, Székács Istvánnak, úgyszintén Vidovich József kát. becslőbiztosnak fárasztó lelkiismeretes munkájukért s illetőleg eljárásukért egyhangúlag jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Batti János állatsereglet tu'ajdonos Szarvason — ahol néhány bét óta mutogatta seregletét — f. hó 18-án typhuszban meghalt. Nőt és kiskorú gyermekeket hagyott hátra. Gyula-Yarsándou 1. hó 21-én rom. kath. kántor-tanitó választás volt. A pályázatra jelentkezett tizenegy, a próbára megjelent 8 okleveles kántortaDÍtó, akik közül túlnyomó szavazattöbbséggel T a k á c 8 y László pásztói tanító lett megválasztva. A választás — a nagy érdeklődés mellett — legszebb rendben folyt le. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Az aradi kereskedelmi- és iparkamara felterjesztése a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumhoz véleményével az alkotandó szabadalmi törvény föelvei iránt. (Vége.) Váljon mit árt az, ha valaki, mint annak idejen Drake a burgonyával tette, uj élelmi szert honosít meg. Az orvos szerek szabadalmazása sem lehet károsabb, mint azok megengedett folytonos hirdetése a lapokban. Sőt haszna az lenne, hogy titkos összetételű gyógyszerek ritkábban fordulnának elő. A vegyészeti tudomány felfedezései pedig egyátalán nem tekinthetők. Miért ne részesülhetne tehát védelemben, az aki már összetétel, akár vegybontás utján oly vegyészeti uj czikket állított elő, melyet iparszerüen lehet értékesíteni. Es a rendőri és egészségi törvények hatálya nézetünk szerint elegendő arra, hogy a visszaélések közvetlenül megtoroltatván, ez által azok közvetve lehetőleg megelöztessenek. Az első czim kílenczedik pontjának rendelkezését, melyszerint az államhivatalnok a szolgálati ágakban tett találmányra nem nyerhet szabadalmat, ha a hivatal által nyújtott eszközök segélyével jutott találmányához vagy fennálló szerződése kötelezi, hogy találmányát ingyen vagy dijért tartozik az államnak átengedni, mint nem szabadalmi, hanem esetleg közszolgálati törvénybe valót, innen kihagy andónak tartjuk. A második czimre vonatkozólag a bevezetésben mondottakon kívül, három kifogásunk van. Az egyik az, hogy a szabadalmak tartamának meghosszabbitását nem tartjuk indokoltnak. A mennyire áll, hogy egy két év valamely értékesebb szabadalom életbeléptetésére igen rövid idő, ép úgy bizonyos az is, hogy a valóban hasznos szabadalmak 15 év alatt szépen jövedelmeznek a feltalálóknak, vagy engedményeseiknek. Ez idő alatt azonban a legtöbb hasznos találmány a technika mai rohamos haladása folytán túlszárnyaltad és azt is rendszerint fel lehet tenni, hogy bizonyos idő alatt minden találmány mások felfedezése utján forgalomba jött volna. Teljesen igaz ugyan, hogy vannak egyes korszakot alkotó uj dolgok vagy uj előállítási módok, a minő pl. a gőzgép, vagy a villanyosság nevezetesebb alkalmazásai, melyekért feltalálóikat eléggé sohasem jutalmazhatja meg az emberiség, de az ilyenek oly ritkán és a feltalálókra nézve sokszor oly kedvezőtlen körülmények közt kerülnek felszínre, hogy azok szempontjából a nagyobbrészt aprólékos találmányok védelmét szabályozni nem lehet. Mi tehát az eddigi 15 év megtartása mellett nyilatkozunk. Második kifogásunk e czimnél abban áll, hogy a dijak rendkívül magasan állapíttattak meg, miáltal a szegény iparosokat roppantul sújtanák. Ezáltal mi a legdrágábban szabadalmazó országok sorába lépnénk, a minek a monarchia iparviszonyai közt alig van értelme. Leghelyesebbnek tartanok tehát, ba alapdijul 20 frt fogadtatnék el és a dij azután évenkint 5 frttal emelkednék, a mi 15 év alatt a javasolt 2030 frt helyett 825 irtot tenne. Harmadik kifogásunk arra vonatkozik, hogy a 21. pont értelmében minden szabadalmazott találmány leírása és rajza az e czélból kiadandó időszaki lapban közzététetik és még egy pár hónapig sem engedtetik annak titokban tartása, a mi sokszor káros lehet a feltalálóra, mert a külföldön, mielőtt találmányát szabadalmazhatná, mások azt könnyen utánozhatják és azután a találmány újdonságát ott szükség esetén nehéz leend bizonyítani. A negyedik czim intézkedései közül pártoljuk a szabadalomnak közérdek szempontjóból lehető kisajátítását, természetesen a szabadalmazott teljes kárpótlása mellett. Az átengedési kényszert azonban nem kívánjuk nálunk meghonosítani, mert váljon melyik szabadalomtulajdonos lesz abban a helyzetben, hogy minden körülményt számításba vevén, alaposan állapíthassa meg, hogy mit használ valamely szabadalom követelt használata másnak és mit árthat neki. Sőt ezen részleges kisajátítás értéke alig állapítható meg a bíróság által is. És azután ha a szabadalom már megadatott és az csakugyan hasznos találmányra vonatkozik, melyet tulajdonosa kellőleg értékesíteni is képes úgy, hogy | ezt mással nem hajlandó megosztani, azért megegyezni sem akar e végből mással : miért keljen őt magánérdekek javára működésében korlátolni? A találmány, ha nem támadható meg jogosan, oly tulajdont képez, melyet nem szabad csakis a közérdek szempontjából mogszoritani. Az átengedést kenyszeit tehát1 melynek behozatalát nálunk is több testület sürgeti, mi határozottan igazságtalannak és a tulajdon fogalmával össze nem egyeztethetőnek tartjuk. A negyedik czim rendelkezései közül ki kell, emelnünk azt, hogy melyszerint (34. c.) a szabadalom önmagától megszűnik, ha a szabadalom meghosszabbítási dijak nem fizettetnek, vagy ha (34. d.) a szabadalom keltétől számítva két év alatt gyakorlatba nem vétetett, vagy ha a gyakorlatba vétel a szabadalmazási idő alatt 2 évig félbeszakittatott. Az utóbbi rendelkezést feleslegesnek, sőt egyes esetekben károsnak tartjuk, mert alig képzelhető, hogy egy valamire való találmányt, melynek kivitele hasznos lehetne, vagy maga a feltaláló, vagy más, a kinek azt átengedi ne alkalmazná és ennek daczára a dijakat folyton fizesse erette. Itt az önérdek a visszaélés ellen a legjobb biztosíték, tehát ez irányban kár alig fordulhat elő. Az ellenben könnyen megtörténhetik, hogy egy nagyobb jelentőségű találmány két év alatt a töke bizalmatlansága vagy az előkészület nehézségei folytán nem lesz valósítható. Ha azután e miatt egy érdemes feltaláló elesik a védelem kedvezményétől, az méltánytalan, sőt igazságtalan dolog lenne. Az előbbi intézkedésre nézve pedig ajánljuk, hogy az az 1884. évi belga szabadalmi törvénynek 22 czikkét módosító 1857. évi márczius hó 27-iki ottani törvény azon határozatával egyértelmüleg enyhiteesék, mely szerint ha a dij rendesen nem fizettetik, a fizetni köteles a lejárat után egy bizonyos idő múlva a fizetésre felszóllittassék és mulasztásáért néhány forint bírságot legyen kénytelen letenni. És csak ha ez sem használ, akkor szűnjék meg szabadalma. A pótszabadalomért ha azt az eredeti szabadalom tulajdonosa kéri, véleményünk szerint dij nem lenne fizetendő. A hetedik czim alatti rendelkezések nagy részét helyeseljük, de kifogásoljuk azt, hogy a szabadalmi peres ügyek nem a rendes bíróságokra bízatnak és hogy azok tekintetében feleb- bezésnek nincs helye. E kamara a szadalmi hivatalt nem akarja úgy szervezni, hogy az a szak- bíróság jellegével is bírhasson. De az teljesen áll, hogy politikai hatóságokra szabadalmi peree ügyeket nem tanácsos bízni, mert az eddigi tapasztalatok, melyeket azok működésével szerezni lehetett, e részben egyátalán nem biztatók. És miután mi úgy fogjuk fel a szabadalmat, hogy az uem egyszerű iparjogot, hanem teljes tulajdont szerez a feltalálónak vagy engedményesének, természetes, hogy mi a tulajdon feletti ítélkezést másnak, mint az igazságszolgáltatás garancziáival felruházott bíróságnak kezeibe adni hajlandók nem lehetünk. Nagyon tanácsosnak tartanók azonban, ha nem minden első folyamodású törvényszék, hanem csak az bízatnék meg a szabadalmi bíráskodással, melynek székhelyén kereskedelmi- és iparkamara van. Úgy vagyunk t. i. meggyőződve, bogy a szabadalmi ügyek helyes, alapos elintézése sok technikai szakismeretet is igényel. Véleményünk szerint tehát, valamint a valtóbiráskodás- boz a kamara választ szakavatott bírákat, ép úgy kellene a szabadalmi bíráskodáshoz technikai szakembereket kiküldésié, a kik az illető törvényszék egyik tanácsának koronkint behozott tagjai lennének. A felebbvitel azután a másod és harmad toku bírósághoz ép úgy úgy meg lenne engedve, mint a váltó ügyekben. Véleményünk szerint viszonyaink között czélszerübben és mégis ily kevés költségtöbblettel alig lehetne a szabadalmi bíráskodást szabályozni. Végül még csak kettőt akarunk befejezésül megjegyezni. Először azt, hogy mi az úgynevezett szabadalmi ügynökök intézményét, mely azután bizonyos kiváltságokkal lenne az állam által felruházandó, merőben feleslegesnek tartjuk. A szabadalmi peres ügy olyan, roiDt minden más per, az abban való képviselet czéljaira tehát külön törvényes intézményt nem tartunk szükségesnek. Második és utolsó megjegyzésünk pedig arra vonatkozik, hogy mi minden újabb közösséget Ausztriával és igy a szabadalmi ügy szabályozása tekintetében is a leghatározottabban perhorrescá- lünk. Nem látjuk be, hogy ba erre eddig nem volt szükség, miért kelljen azt épen most létesítenünk. E részben csak arra vagyunk bátrak hivatkozni, a mit a magyar kormánynak azon megbízottja mondott jelentésében, a ki azt az 1878. évi párisi nemzetközi szabadalmi Congressuson képviselte, ő ugyanis látván, hogy mennyire nem ismerik hazánk közjogi helyzetét a külföldön, állami önállásunk védelmét melegen ajánlhatta a kormány figyelmébe. Mi a szabadalmi ügy szabályozása alkalmából is csatlakozunk ezen kívánságához azokkal szemben, akik képzelt technikai előnyökért annak követelményeiről megfeledkezni látszanak. Ezekben volt szerencsénk a velünk közölt (óbb elvekre véleményünket elmondani és midőn azt befejezzük, csak arra kérjük Nagyméltóságodat, hogy annak idején, midőn ezen főbb elvek alapján a szabadalmi törvény szövegezve is lesz, törvényjavaslatát, mielőtt az véglegesen megálla- pittatván, az országgyűlésnek benyujtatnék, a részletek tüzetesebb megvitathatása végett velünk szintén közölni méltóztassék. Az aradi kereskedelmi és iparkamarának 1885. évi április hó 28-án tartott teljes üléséből: GrUnwald Ferencz, s. k. Dr. Geel Jenő, s. k. elnök. titkár. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dobay János,
