Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-24 / 21. szám

Nemeslelküadomány. Fejérváry Mik- iósné szül. Kárász Sarolta úrnő Amerikából Dawenportból 50 forintot küldött a magyarországi tanítók özvegyeinek és árváinak segélyalapjára Göndöcs Benedek apátboz a kővetkező sorok kí­séretében : „Főtisztelendő apát nr ! Légrády Imre jószágigazgatómat megbíztam, bogy Nagyságodnak 50 forintot kézbesítsen, kérve azt, mint hozzájá­rulásomat, | magyarországi tanítók özvegyei és árvái gyámolitására elfogadni I rendeltetése helyére juttatni; — kiváló tisztelettel vagyok Dawenport ápril 30-án 1885. Főtisztelendősegednek hódoló tisztelettel Fejérváry Sarolta. Az alsófehér-körösi-öblözet f. hó 23-án választmányi s ezt követőleg közgyűlést tartott, melynek tárgyai a következők voltak : Z ö 1 d y János elnök megható szavakkal emlékezik meg az öblözet — előbb társulat elnökének — utóbb igazgatójának, Farkas Bélának elbunytáról, aki 1871. óta vezetve önzetlenül, díjazás nélkül a társulat ügyeit, azt elismerő hálára kötelezte, mely hátának a társulat jegyzőkönyve lapjain is kifejezést adott s ezt a boldogult özvegyével kö­zölni határozta ; — szintén fájdalmas részvéttel emlékezett meg az öblözet választmányi tagjá­nak, Farkas Zsigraoudnak f. hó 21-én bekövet­kezett elhunytáról, a mely szinte az öblözet jegy­zőkönyvének lapjain találand részvétteljes kifeje­zésre. — A folyó ügyek közül: az öblözet kije­lenti, hogy azon eshetőséggel szemben, miszerint az öblözet uj szervezést nyerhetend, a tisztviselők választását, e kérdés megoldásáig, nem kívánja foganatositani; de Farkas Zsigmond elhunyt vá­lasztmányi tag helyére Dr. Hajnal Istvánt vá­lasztja meg; — a közmunka és közlekedésügyi minisztertől leérkezett, helybenhagyott zsiliptervet foganatosítás végett kiadja a társulat mérnökének, hogy azt házikezelés mellett, választott bizottság bözbenjöttével, mielőbb készítse el, — az öblö­zet által felveendő 100 ezer forintos kölcsönnel az elnököt bízza meg, s a kötvény aláírására az el­nök, pénztárnok és Gyula városa polgármestere kérettek fel. Az élővíz és belvíz levezető csatorna tár­sulat alakitásának tervezetére kidolgozott alap­szabályok szétküldettek a hét folyamán az érde­keltség tagjainak beható tanulmányozás végett. Az alapszabályok végleges megállapítása az ala­kuló közgyűlésen lesz, mely j u n i u s 2-án dél­előtt 9 órakor lesz Gyulán a polgármesteri hivatalban. A gyulai társadalom ismét egy megér­demelt közszeretetben és közbecsülésben részesült tősgyökeres régi tagját veszítette el. Farkas Zsigmond, a gr. Wenckheim család urad. számtar­tója, a kedves derék öreg ur nincs többé. A gyászeset nem meglepő, mert a boldogult — akit néhány bét alatt két fájdalmas csapás, nevezetesen egyetlen fia, majd testvérbátyja halála kedélyileg is mélyen érintett — közel egy félév óta beteges­kedett, s noha halála különösen mióta a fürdőből hazajött, előre várható volt, barátainak, nagyszámú ösmerőseinek, mindmegannyi tisztelőinek mégis nehezen lehet megszoknunk a fájdalmas gondo­latot, hogy a sziporkázó kedélyű, páratlanul rokonszenves modorú kedves „Zsiga bácsi“-t örökre elvesztettük. Végtisztessége — ugyanott, ahonnan pár hóval ezelőtt boldogult Gyula fiát kísértük örök nyugalomra, a kastély homlokzat előtti téren — rendkívül nagyszámú közönség előtt folyt le ; a temetési szertartást Göndöcs Benedek apát és lelkész ur végezte teljes segéd­lettel. A gyászesetről kiadott értesítés követke­zőleg szól: Özvegy Farkas Zsigmondné szül. Erkel Terézia úgy maga, mint gyermeke: Mária férjezett Eleméri Aurélné, veje Eleméri Aurél és ezek gyermekei: Gyula István, Ferencz, Irma és Klára, valamint Farkas Gábor testvér és számos rokon nevében fájó szívvel tudatja a szeretett férj, a legjobb apa, nagyapa s illetve testvér Nagynyújtodi Farkas Zsigmond, méltósá- gos gróf Wenckheim család uradalmi számtartó­jának, B.-Gyulán. 1885. május 21-én esteli 3/48 órakor életének 67-ik és boldog házásságának 38-ik évében hosszas szenvedés után mellvizkór folytán bekövetkezett csendes elhunyták A drága halott hült tetemei folyó hó 23-án d u. 4 órakor fognak a helybeli szélmalommelletti sirkertben levő családi sírboltban örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szent mise-áldozat pedig f. hó 23-án reggeli 9 órakor fog a helybeli rom. kath. nagy­templomban a Mindenhatónak bemutattatni. B.-Gyula, május 22-én 1885. Béke lengjen ham­vai felett! A „b.-gyulavidéki r. k. néptanitó-egylet“ f. 1885-ik év május 26-án délelőtt 10 órakor B.-Gyulán a plébánia lakban, rendes vá­lasztmányi ülést tart, melyre a t. vá­lasztmányi tag urak tisztelettel meghivatnak. — Tárgysorozat; Elnöki és könyvtárnoki jelentés. A beérkezett pályaművek megvizsgálása, esetleg újabb határidő kitűzése, A „Segély-alap“ helyi kezelőbizottságának előterjesztése. Egyéb ügyek és indítványok tárgyalása. A közgyűlés napjának kijelölése. — B.-Gyulán, 1885. május 20-án. Az elnök helyett: Plank Alajos, alelnök, Sztár ill Lajos, jegyző. A polgári fiúiskola majálisa, vagyis in­kább már juniálisa jövő hó 3-án (szerdán) lesz a kastélykert körösön túli részében, amelyet nemes szivü tulajdonosnője Almás; Kálmán grófné ő méltósága készséggel bocsátott a rende­zőség rendelkezése alá. Kedvező idő esetében a nyári mulatság, amelynek színhelyéhez a kiállítási fényes bál hervadhatlan emléke fűződik, igen si­kerültnek ígérkezik, — kedvezőtlen idő esetében a majálist jumus 6-án fogják megtartani. Az újvárosi olvasó kör, részint könyv­tára, részint házvételi alapja javára fordítandó tiszta jövedelemmel ünnep másodnapján saját helyiségében zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti dij egyénenként 50 kr. Felülfizetések kö­szönettel fogadtatnak és „Békés“-beu nyugtáz­talak. Házasság. Márk; Gábor államvasuti hi­vatalnok és tartalékos honvédhadnagy f. hó 19-én vezette oltárhoz a békési r. kath. templomban ará­ját, Wieland Lotti kisasszonyt, Wieland János nyug. urad. tiszttartó kedves leányát. Az ifjú pár barátaival s tisztelőivel együtt legőszintébb szerencsekivánatuukat fűzzük a szeut frigyhez. A belső vásár — noba vasárnap határo- -zottan kedvezőbb idő volt mint szombaton — a kereskedő- és iparos osztályra egyaránt oly gyen­gén ütött ki, hogy a legszerényebb várakozáson is messze alól maradt. A lóvásár is oly csekély forgalmú volt, aminő hason évszakban már évek óta nem. Szombaton éjjel aggodalomteljes éjsza­kát töltöttünk el, de — Istennek hála — a fagy, mely szinte kikerülhetlennek mutatkozott, nem következett be, mert noha éjféltájban egészen ki­derült, a levegő is szépen megenyhült. Az elmúlt hét közepe táján hosszas hideg esőzés után a levegő ismét nagyon meghűlt, a fagy és dér rém­képei újra fenyegettek, de szerencsére, a rém­képek ezúttal sem valósultak. Ha a népmondá­nak hinni lehetne — de amit fájdalom, a tavalyi esztendő is megczáfolt, miután az ország némely részében júniusban volt fagy — Orbán napján túl, mely holnapra esik, a hidegtől nem kellene tar­tanunk. Adja az Ég, hogy úgy legyen. Tompa Mihály összes költeményei. Régóta érzett szükség betöltésére vállalkozott Mehner Vilmos, legkiválóbb könyvkiadóink egyike, amidőn a hamisítatlan érzés és mélység­ben eddig utol nem ért Írónknak, Tompa Mi­hálynak összes költeményeit kiadja. E hírhez nem kell semmi reklámot csatolni, annál kevésbé, mert a hírneves költő müvei utóbbi években semmiféle könyvárusnál nem voltak kaphatók, pádig ugyancsak keresték. Tudjuk, hogy Gyulá­ról is sokan rendelték — eredmény nélkül. E sorokban tehát értesítjük mindazokat, akiknek könyvtára Tompa költeményeivel való kiegészí­tésre vár, hogy a munkát füzetesen megrendelhetik Nagy Ferencz könyvkereskedésében. Az egész mü (virágregékkel együtt) 26—28 füzetre fog ter­jedni, egyes füzet ára 35 kr, a bolti ár teteme­sen nagyobb lesz a megrendelési árnál. A két első füzet igen szép kiállításban már megjelent s kapható Nagy Ferencz könyvkereskedésében. A csabai kataszteri becslőjárás földadó bizottsága, Zsilinszky Mihály elnöklete alatt f. hó 19-én délután 8 órakor tartotta Gyulán a városház tanácstermében utolsó ülését. Az ülés- uek egyedüli tárgyát a járási utazó küldöttség­nek a csabai ób gyulai reklamácziók ügyében tett eljárása képezte. Az utazó küldöttség és a ki­rályi becslöbiztos a reklamácziókat illetőleg azo­nos véleményt terjesztettek elő, melyet a bizott­ság egyhangúlag elfogadott. — A földbirtokosok közül csupán egy adott felebbezést be, amelyet azonban a bizottság beható tanácskozás után el­utasított, illetőleg az ügyiratokkal kapcsolatban a kerülethez felterjeszteni határozott. Az utazó kül­döttség jelentését a következőkben foglalhatjuk össze. Csabán az uj kataszteri munkálatok alapján 611,399 frt tiszta jövedelem volt, amely­nek 155,620 frt töldadó felel meg. Felszólalással éltek 3188-an, ezek közül elutasittatott 1031, le- szállittatott 2157 parczella. A reklamáczió foly­tán apadt a tiszta jövedelem 36,404 frttal, a föld­adó pedig 9283 frttal. Gyulán (Eperjest nem szá­mítva) az uj kataszteri munkálatok alapján a tiszta jövedelem 161,006 frt a földadó 40801 frt a reklamáczió folytán apadt a tiszta jövedelem 6666 frttal, a földadó pedig 1699 frttal. —, Fel­szólalással éltek 673 parczella elleD, ezek közül részint elutasittatott, részint visszavonatott 79, le- szállittatott 594 parczella adója. — A bizottság az utazó küldöttség tevékeny elnökének, Szé­kács Istvánnak, úgyszintén Vidovich Jó­zsef kát. becslőbiztosnak fárasztó lelkiismeretes munkájukért s illetőleg eljárásukért egyhangúlag jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Batti János állatsereglet tu'ajdonos Szarvason — ahol néhány bét óta mutogatta seregletét — f. hó 18-án typhuszban meghalt. Nőt és kiskorú gyermekeket hagyott hátra. Gyula-Yarsándou 1. hó 21-én rom. kath. kántor-tanitó választás volt. A pályázatra jelent­kezett tizenegy, a próbára megjelent 8 okleveles kántortaDÍtó, akik közül túlnyomó szavazattöbb­séggel T a k á c 8 y László pásztói tanító lett megválasztva. A választás — a nagy érdeklődés mellett — legszebb rendben folyt le. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Az aradi kereskedelmi- és iparkamara felterjesztése a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumhoz véleményével az alkotandó szabadalmi törvény föelvei iránt. (Vége.) Váljon mit árt az, ha valaki, mint annak idejen Drake a burgonyával tette, uj élelmi szert honosít meg. Az orvos szerek szabadalmazása sem lehet károsabb, mint azok megengedett foly­tonos hirdetése a lapokban. Sőt haszna az lenne, hogy titkos összetételű gyógyszerek ritkábban fordulnának elő. A vegyészeti tudomány felfede­zései pedig egyátalán nem tekinthetők. Miért ne részesülhetne tehát védelemben, az aki már össze­tétel, akár vegybontás utján oly vegyészeti uj czikket állított elő, melyet iparszerüen lehet ér­tékesíteni. Es a rendőri és egészségi törvények hatálya nézetünk szerint elegendő arra, hogy a visszaélések közvetlenül megtoroltatván, ez által azok közvetve lehetőleg megelöztessenek. Az első czim kílenczedik pontjának rendel­kezését, melyszerint az államhivatalnok a szol­gálati ágakban tett találmányra nem nyerhet szabadalmat, ha a hivatal által nyújtott eszközök segélyével jutott találmányához vagy fennálló szer­ződése kötelezi, hogy találmányát ingyen vagy dijért tartozik az államnak átengedni, mint nem szabadalmi, hanem esetleg közszolgálati törvénybe valót, innen kihagy andónak tartjuk. A második czimre vonatkozólag a bevezetés­ben mondottakon kívül, három kifogásunk van. Az egyik az, hogy a szabadalmak tartamának meghosszabbitását nem tartjuk indokoltnak. A mennyire áll, hogy egy két év valamely értéke­sebb szabadalom életbeléptetésére igen rövid idő, ép úgy bizonyos az is, hogy a valóban hasznos szabadalmak 15 év alatt szépen jövedelmeznek a feltalálóknak, vagy engedményeseiknek. Ez idő alatt azonban a legtöbb hasznos találmány a technika mai rohamos haladása folytán túlszár­nyaltad és azt is rendszerint fel lehet tenni, hogy bizonyos idő alatt minden találmány mások felfedezése utján forgalomba jött volna. Teljesen igaz ugyan, hogy vannak egyes korszakot alkotó uj dolgok vagy uj előállítási mó­dok, a minő pl. a gőzgép, vagy a villanyosság nevezetesebb alkalmazásai, melyekért feltalálóikat eléggé sohasem jutalmazhatja meg az emberiség, de az ilyenek oly ritkán és a feltalálókra nézve sokszor oly kedvezőtlen körülmények közt kerül­nek felszínre, hogy azok szempontjából a nagyobb­részt aprólékos találmányok védelmét szabályozni nem lehet. Mi tehát az eddigi 15 év megtartása mellett nyilatkozunk. Második kifogásunk e czimnél abban áll, hogy a dijak rendkívül magasan állapíttattak meg, miáltal a szegény iparosokat roppantul sújtanák. Ezáltal mi a legdrágábban szabadalmazó országok sorába lépnénk, a minek a monarchia iparviszo­nyai közt alig van értelme. Leghelyesebbnek tar­tanok tehát, ba alapdijul 20 frt fogadtatnék el és a dij azután évenkint 5 frttal emelkednék, a mi 15 év alatt a javasolt 2030 frt helyett 825 irtot tenne. Harmadik kifogásunk arra vonatkozik, hogy a 21. pont értelmében minden szabadalmazott ta­lálmány leírása és rajza az e czélból kiadandó időszaki lapban közzététetik és még egy pár hó­napig sem engedtetik annak titokban tartása, a mi sokszor káros lehet a feltalálóra, mert a kül­földön, mielőtt találmányát szabadalmazhatná, má­sok azt könnyen utánozhatják és azután a talál­mány újdonságát ott szükség esetén nehéz leend bizonyítani. A negyedik czim intézkedései közül pártol­juk a szabadalomnak közérdek szempontjóból le­hető kisajátítását, természetesen a szabadalmazott teljes kárpótlása mellett. Az átengedési kényszert azonban nem kívánjuk nálunk meghonosítani, mert váljon melyik szabadalomtulajdonos lesz abban a helyzetben, hogy minden körülményt számításba vevén, alaposan állapíthassa meg, hogy mit hasz­nál valamely szabadalom követelt használata más­nak és mit árthat neki. Sőt ezen részleges kisa­játítás értéke alig állapítható meg a bíróság ál­tal is. És azután ha a szabadalom már megada­tott és az csakugyan hasznos találmányra vonat­kozik, melyet tulajdonosa kellőleg értékesíteni is képes úgy, hogy | ezt mással nem hajlandó meg­osztani, azért megegyezni sem akar e végből mással : miért keljen őt magánérdekek javára működésében korlátolni? A találmány, ha nem támadható meg jogosan, oly tulajdont képez, melyet nem szabad csakis a közérdek szempont­jából mogszoritani. Az átengedést kenyszeit tehát1 melynek behozatalát nálunk is több testület sür­geti, mi határozottan igazságtalannak és a tulaj­don fogalmával össze nem egyeztethetőnek tartjuk. A negyedik czim rendelkezései közül ki kell, emelnünk azt, hogy melyszerint (34. c.) a szaba­dalom önmagától megszűnik, ha a szabadalom meghosszabbítási dijak nem fizettetnek, vagy ha (34. d.) a szabadalom keltétől számítva két év alatt gyakorlatba nem vétetett, vagy ha a gya­korlatba vétel a szabadalmazási idő alatt 2 évig félbeszakittatott. Az utóbbi rendelkezést felesle­gesnek, sőt egyes esetekben károsnak tartjuk, mert alig képzelhető, hogy egy valamire való ta­lálmányt, melynek kivitele hasznos lehetne, vagy maga a feltaláló, vagy más, a kinek azt átengedi ne alkalmazná és ennek daczára a dijakat foly­ton fizesse erette. Itt az önérdek a visszaélés el­len a legjobb biztosíték, tehát ez irányban kár alig fordulhat elő. Az ellenben könnyen megtörténhe­tik, hogy egy nagyobb jelentőségű találmány két év alatt a töke bizalmatlansága vagy az előké­szület nehézségei folytán nem lesz valósítható. Ha azután e miatt egy érdemes feltaláló elesik a védelem kedvezményétől, az méltánytalan, sőt igazságtalan dolog lenne. Az előbbi intézkedésre nézve pedig ajánljuk, hogy az az 1884. évi belga szabadalmi törvénynek 22 czikkét módosító 1857. évi márczius hó 27-iki ottani törvény azon hatá­rozatával egyértelmüleg enyhiteesék, mely szerint ha a dij rendesen nem fizettetik, a fizetni köte­les a lejárat után egy bizonyos idő múlva a fize­tésre felszóllittassék és mulasztásáért néhány fo­rint bírságot legyen kénytelen letenni. És csak ha ez sem használ, akkor szűnjék meg szabadalma. A pótszabadalomért ha azt az eredeti szabada­lom tulajdonosa kéri, véleményünk szerint dij nem lenne fizetendő. A hetedik czim alatti rendelkezések nagy részét helyeseljük, de kifogásoljuk azt, hogy a szabadalmi peres ügyek nem a rendes bírósá­gokra bízatnak és hogy azok tekintetében feleb- bezésnek nincs helye. E kamara a szadalmi hiva­talt nem akarja úgy szervezni, hogy az a szak- bíróság jellegével is bírhasson. De az teljesen áll, hogy politikai hatóságokra szabadalmi peree ügyeket nem tanácsos bízni, mert az eddigi ta­pasztalatok, melyeket azok működésével szerezni lehetett, e részben egyátalán nem biztatók. És miután mi úgy fogjuk fel a szabadalmat, hogy az uem egyszerű iparjogot, hanem teljes tulajdont szerez a feltalálónak vagy engedményesének, ter­mészetes, hogy mi a tulajdon feletti ítélkezést másnak, mint az igazságszolgáltatás garancziáival felruházott bíróságnak kezeibe adni hajlandók nem lehetünk. Nagyon tanácsosnak tartanók azonban, ha nem minden első folyamodású törvényszék, hanem csak az bízatnék meg a szabadalmi bírás­kodással, melynek székhelyén kereskedelmi- és iparkamara van. Úgy vagyunk t. i. meggyőződve, bogy a szabadalmi ügyek helyes, alapos elintézése sok technikai szakismeretet is igényel. Vélemé­nyünk szerint tehát, valamint a valtóbiráskodás- boz a kamara választ szakavatott bírákat, ép úgy kellene a szabadalmi bíráskodáshoz technikai szakembereket kiküldésié, a kik az illető törvény­szék egyik tanácsának koronkint behozott tagjai lennének. A felebbvitel azután a másod és harmad toku bírósághoz ép úgy úgy meg lenne engedve, mint a váltó ügyekben. Véleményünk szerint viszonyaink között czélszerübben és mégis ily kevés költségtöbblettel alig lehetne a szabadalmi bíráskodást szabályozni. Végül még csak kettőt akarunk befejezésül megjegyezni. Először azt, hogy mi az úgynevezett szabadalmi ügynökök intézményét, mely azután bizonyos kiváltságokkal lenne az állam által fel­ruházandó, merőben feleslegesnek tartjuk. A szaba­dalmi peres ügy olyan, roiDt minden más per, az abban való képviselet czéljaira tehát külön tör­vényes intézményt nem tartunk szükségesnek. Második és utolsó megjegyzésünk pedig arra vonatkozik, hogy mi minden újabb közösséget Ausztriával és igy a szabadalmi ügy szabályozása tekintetében is a leghatározottabban perhorrescá- lünk. Nem látjuk be, hogy ba erre eddig nem volt szükség, miért kelljen azt épen most létesí­tenünk. E részben csak arra vagyunk bátrak hi­vatkozni, a mit a magyar kormánynak azon meg­bízottja mondott jelentésében, a ki azt az 1878. évi párisi nemzetközi szabadalmi Congressuson képviselte, ő ugyanis látván, hogy mennyire nem ismerik hazánk közjogi helyzetét a külföldön, állami önállásunk védelmét melegen ajánlhatta a kormány figyelmébe. Mi a szabadalmi ügy szabá­lyozása alkalmából is csatlakozunk ezen kívánsá­gához azokkal szemben, akik képzelt technikai előnyökért annak követelményeiről megfeledkezni látszanak. Ezekben volt szerencsénk a velünk közölt (óbb elvekre véleményünket elmondani és midőn azt befejezzük, csak arra kérjük Nagyméltóságo­dat, hogy annak idején, midőn ezen főbb elvek alapján a szabadalmi törvény szövegezve is lesz, törvényjavaslatát, mielőtt az véglegesen megálla- pittatván, az országgyűlésnek benyujtatnék, a részletek tüzetesebb megvitathatása végett velünk szintén közölni méltóztassék. Az aradi kereskedelmi és iparkamarának 1885. évi április hó 28-án tartott teljes üléséből: GrUnwald Ferencz, s. k. Dr. Geel Jenő, s. k. elnök. titkár. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: Dobay János,

Next

/
Thumbnails
Contents