Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-05-24 / 21. szám

f----------Sz

erkesztőség:

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Előfizetési dij:

Egész évre..........5 frt — kr.

Fé

lévre ..............2 B 50 „

Év

negyedre I I 1 „ 25

Egyes szám ára 10 kr.

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉSÍKÖZGAZDÁSZATI HETILAP.

MEGJELENIK MINDEN VASÁENAP.

Kiadó hivatal:

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők.

Hirdetése k

szabott áron fogadtatnak el Gyulán

a kiadó hivatalban.

Nyilttér sora 10 kr.

21-ik szám.

Gyula, 1885. na ájus 24-én.

IV. évfolyam.

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Maasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11 sz. a.; Lang Ltpót Dorottya utcza 8. sz. a., Bécsben• Gppel'tk A.f Schalek Henrikf JMtoose Rudolf és Bukes 31. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon,

Gyula viszálya.

Hírlapiról kötelességünk ellen szándékosan hallgattuk el hónapokon keresztül a Gyulavárosa erkölcsi reputatioja ellen egyes nagyravágyóktól szított mozgalmat, a mely nem kevesebbet akart elérni mint azt, hogy Gyulavárosá megszűnjék rendezett tanácsit város lenni s állítsa vissza a nagy községi szervezetet.

És a mozgalom vezetői czéljuk elérésére megmozdítottak mindent, hogy tervük sikerüljön; egész télen át házröl- bázra járva, kapaczitáltak, s a kapaczitá- cziónak a papiron lett annyi eredménye, hogy az adijitöbbség kikerült, hogy azonban eme többség hiteles e vagy nem, azt nein kutatták, jog- és törvényismeretük odáig nem terjedt; előttük fő volt az Írott többség, s ez Írott többség mellett teljesen meg’voltak győződve arról, hogy a terv sikerül, s eme meggyőződésük még az által is tápot, nyert, hogy úgy a helybeli sajtó, valamint értelmiségünk is az egész mozgalmat egyesek kedvtelésének tartván, hallgatott és nem mozgott.

A kiábrándulásnak keserűnek kellett lenni, mert Békésmegye közönségének kellett tiltakozó szavát felemelni merényletük ellen, s ez oly határozottan tértén ty hogy a kérvény jeremiádái folytonos derültséget keltve, egyetlen egy hang sem akadt, mely a kérvényt . csak némileg is figyelemre méltatta volna, mi által az történt, a mit senki sem hitt, hogy a kérvény ellen felszállalÓ 2 bizottsági tag felszól Inlása után az állandó választmánynak alább egész terjedelmében közölt véleménye folytonos helyeslés között egyhangúlag elfogadtatott s ellene még az elégedetlenek közül sem szóllalt fel senki.

Őszintén kérdjük, volt-e szükség arra, hogy Gyulavárosát saját fiai Békésmegye közönsége előtt compromittálják, vájjon nem látták-e által, hogy midőn egy kizárólagos belügyet a megyei közönség Ítélő- széke elé visznek, oly kiskorúságot árulnak el, melyet Gyulavárosa sem mint megyeszékhely, sem mint az ország közvéleménye előtt intelligensnek ismert város, meg nem érdemelt; a szerencse az, hogy eme kísérlettől az összértelmiség távol tartotta magát, és ha volt egy-kettő, ki tán aláirta, önmagára sütötte az értelmetlenség bélyegét, vezette légyen bár személyes bosszú, vagy önérdek, mert e kettőt lehet csak feltételezni, e kettő nélkül nincs rátiója az aláírásnak.

Mi sajnálkozva kisértük figyelemmel a mozgalmat, de teljes tudatával annak, hogy a mi bekövetkezett úgy kellett, hogy bekövetkezzék, tudtuk azt, hogy azon az úton, a melyen haladnak, azon tanácsokkal, a melyek után indulnak, czélt nem fognak érni, és ez volt oka annak, hogy teljesen passiv állást foglaljunk el az indított mozgalommal szemben; ha felszólalunk, ha védő, ha a mozgalmat akadályozni kívánó állást foglalunk el, tán hóbortjuk martyrjaiúl tüntet.tetik fel magukat a vezetők, úgy azonban a martyr- koszorúbúl bohóczsipka lett, mely derültségre készt minden komolyan gondolkoztak

Sorainkat a jövőre nézve egy kéréssel zárjuk be : ne igyekezzenek hívatlanok és képtelenek egy oly szerepkört betölteni, a mely nem nekik való, hanem igyekezzenek értelmiségünkkel együtt e város közjavát előmozdítani s bizonyosak lehetnek benne, hogy a jelenben minden önzetlen polgár elismerése leend osztályrészük, a jövőben pedig a hívén betöltött kötelesség érzete fogja kebleiket dagasztani, s az utókor hálája fogja tetteiket kisérni, mert csak vállvetett erővel és egyesült akarattal, a hiven betöltött polgári kötelességgel éidemesitheti magát mindenki a valódi polgár nevére.

Röviden foglalkoztunk ez ügygyei most is, s óhajtjuk, hogy jövőben még említést se legyen alkalmunk tenni róla.

Tárgyaltatott Gerléin Mihály és társai gyulai lakosoknak Gyula r. t. városnak nagyközséggé leendő átalakítása tárgyában beadott kér- v’óuye.

Tekintve, hogy a kérvényezők névaláírásának hitelességéhez alapos kétség fér, amennyiben alsók csak városrészenként, s százakra menő aláírások együttesen, különböző tintával, s igy nyil- vánvalólag nem az aláírókkal egyidejűleg vannak tanuk által előttemezve a kérelem már az aláírások valódiságának bizonyítása hiányából, nem o'kmányszerű kiállítása miatt, alaki tekintetből is visszautasítandó lenne; minthogy azonban az aláírások kétséges volta folytán elesik annak valószínűsége is, hogy a nagyközséggé való átalakulást a lakosság azon része kívánja, mely a város egyenes államadójának fölénél nagyobb részét fizeti, s különösen, minthogy a kérelemben nincs igazolva azon körülmény, hogy Gyula városa szellemi vagy anyagi erők hiányából a rendezett tanács fentartására képtelen, a kérelem érdemileg stem felel meg a hason átalakításokat tárgyazó 1876. V. t. czikknek, illetve azon követelmények- neky melyeket az ezen tr'czitík íörg-a'Tendezetr tanácsú városok nagyközséggé való alakulásának feltételéül elöir.

A kérelem a szellemi erők hiányának feltüntetésére ki sem terjeszkedik, azon, alapérvül szolgáló indok pedig, hogy Gyulaváros közönsége azon kötelezettségeknek, melyek a rendezett ta- uácsu rendszer mellett reá hárulnak, anyagi erők hiányában megfelelni nem képes, a legkevésbbé sincs beigazolva.

Az ezen indok igazolására felhozott, s a város anyagi helyzetét felette sötét színben feltüntető állítások ugyanis részbőn mivel sem igazolt általános szólamok, részben pedig éppen azon körülményt igazolják,. — mint a lakosságnak viz- szabályozási költségekkel való megterlioltetése, az iparnak, nemcsak Gyulán, de országszerte panaszos tárgyát képező hanyatlása, a vadvizek fel- fakadásainak következményei stb. — hogy a lakosságnak részben valóban fennálló nyomasztó anyagi helyzete, nem a rendezett tanács működéséből származik, hanem az, attól egészen külön álló okok okozata.

A város, mint erkölcsi testület elszegényedése pedig éppen nem hogy igazolva volna, de a kérelem mellett csatolva lévő városi leltár s a szenvedő állapotot feltüntető számvevői kimutatásból éppen az ellenkező tűnik ki, vagyis hogy Gyula városa 49,010 Irt 38 kr. adóssággal szom- beu 400,991 frt 63 kr. cselekvő vagyonnal bir, s igy közel sem áll az anyagi sülyedés lejtőjén. S amennyiben a város a leltárban feltüntetett vagyona legnagyobb részét köztudomás szerint épen a rendezett tanácsú szervezet alatt szerezte, a rendezett tanács a város vagyoni viszonyaira nézve épen üdvös hatásúnak bizonyul.

S hogy Gyulavárosa azon kötelezettségeinek, melyek rá a rendezett tanács feutartása mellett hárulnak megfelelni, s lakosainak túlterheltetéso nélkül megfelelni képes, kitűnik abból is, hogy az iratokhoz mellékelt, s lényegtelen módosítással érvényben lévő f. évi városi költségvetés sze- nut a reudezett tanácscsal való igazgatás szükségleteinek fedezésére az I. csoportbeli adónemek egyes forintja után csupán csak 24'/l0-ed kr a Il-ik csoportban 8 kr, és a Ill-ik csoportban csupán 14 kr pótadó kivetése volt szükséges, mely adólábak nemhogy túlterhesek volnának, de viszonyítva az ország hasonló népességű városaihoz igen is mérsékeltek s tekintve, bogy az iratok közt O. alatt lévő kimutatás szerint a rendezett tanács életbeléptét megelőző időben a nagyközségi szervezetre hat évi átlagban 29 %"ny* — inig ezzel szemben a rendezett tanács mellett szintén hat évi átlagban csupán 26.8%-nyi pótadó kivetése volt szükséges, s hasonlítva az idei városi pótadót a nagyközségi szervezettel biró megyebeli Csaba, Békés és Szarvas községek adó- lábjaiboz, hol a megyei számvevőség előterjesztése szerint a f. évre.

I. 26.3, II. 0.6, III. 26.7.

I. 19.57, II. 10.’ HL 21.

I 16.36, II.,.25.0,, III..4.4. százaléknyi pótadó vettetik ti, semmi esétre sem tünteti tel Gyulaváros pótadója azou körülményt,

hogy a rendezett tanácsú szervezet oly felette sókba kerülne, s különösen, hogy a vagyoni tönk elé vinné a várost.

De nincs igazolva azon körülmény som, hogy nagyközségi szervezetnek behozatala által valami tekintetbe vehető s külnönösen a várost a kérvényben annyira hangoztatott vagyoni sülye- dfsből kimentő megtakarítások tétetnének. A niennyiben a kérvényhez csatolt, s az életbelép- tdtendő községi elöljáróság szervezetét és költségeit feltüntetni igyekvő tervezet, a népességénél, értelmiségénél, forgalmas vásárainál fogva kitűnő közigazgatást igénylő Gyula városában csekély számra szorított elöljáróság, s 60 írttal fizetendő esküdtek feivételo mellett ideális s keresztül nem vihető alapokon nyugszik, s még igy isi a közigazgatás kétségtelen hátránya mellett csupán 7000 frtnyi évi megtakarítási különböze- tet matat fel. — De hogy a tervezet helytelen s a {nagyközségi szervezet még annyi, s igen valószínűleg semmi megtakarítást sem eszközölhetne, kijünik abból, hogy a nagyközségi szervezet ugyancsak | megyei számvevőség adatai szerint Csabán 29.504 írtba, Békésen 22.510 Írtba kerül, s így általában annyiba, mint a hason költségekre jelenleg 22.899 frtot fordító Gyulán a rendezett tanács.

Nem lévén tehát kétséget kizárólag feltüntetve, hogy a nagy községgé való átalakulást a lakosság azon része kívánja, mely a város egyenes állam adójának felénél nagyobb részét fizeti; nem lóvén beigazolva, hogy Gyula városa azon, kötelezettségeknek, melyek reá a rendezeti tanács féltartása mellett hárulnak, szellemi vagy anyagi erők hiányából megfelelni képtelen, a kérelem az 11.876. V. t. ez. 45. §. rendelkezéseinek íegFévésbeT sem felel meg, s ennélfogva, tekintve még, hogy az sincs csak valószínűvé sem téve, hogy a nagy községgé való átalakulás által tekintetbe vehető megtakarítás, vagy más valami üdvös czél éretnék el, tekintve, hogy Gyula városa, mint mely a megyében legnagyobb értelmiséggel bir, mely | megye tvszék székhelye, hol adófeliigyelőség, illeték kiszabási, adó államcpitészeti — folyam- mérnökségi hivatalok, csendőrparancsnokság létezik, s melynek rendkívüli forgalmú vásárai vannak a tökéletesebb rendszerű közigazgatást méltán igényelheti, tekintve, hogy a megye bizottsága Gyula városában a rendezett tanácsnak 12 éves fennállása óta annak úgy a közig, ellátásá- sában mint különösen a közmivelődés előmozdítása terén csak üdvös hatását tapasztalta, tekintve, hogy a kérelem csak azon előnyöknek fel nem ismeretéből szárma .hátik, melyeket mint a piaczi, mezei, vásári, építészeti, közegészségi rendészet, az árva és gyámhatóság önnáltd kezelése, csak a kiterjedtebb kormányzati alapon fekvő rendezett tanácsú szervezet nyújthatja, folyamo dók kérelme azon véleménnyel illetve kérelemmel terjesztendő fel, az érdemleges intézkedésre illetékes m. kir. belügyminiszter úrhoz, hogy folyamodókat kérelmükkel elutasítani, és Gyulaváros szervezete tekintetében a jelenlegi állapot fenntartását elrendelni méllóztatássék.

Megyei közügyek.

Békésmegye törvényhatósági bizottságának B.-Gyulán 1885. május hó 18-án és folytatva tartott tavaszi közgyűlése.

■ Az e közgyűlés tárgysorozatában felsorolt számos és fontos ügyek iránt a megyebizottsági tagok tömeges megjelenésükkel, nagy érdeklődést mutattak, kiket az elnöklő megyei főispán üdvözölvén, a tanácskozást megnyitotta.

Tárgyaltattak a következő fontosabb ügyek.

A megye alispánjának | megye állapotáról és a múlt évi szeptember havi közgyűléstől a jelen közgyűlésig terjedő idő alatt tett nevezetesebb intézkedésekről szóló rendszerinti jelentése, tudomásul vétetett, s a megye közönsége Németh József árvaszéki ülnöknek, előbb a megye volt táblabirájának elhunyta felett fájdalmas részvétét nyilvánította.

A megyei közigazgatási bizottságnak a múlt 1884-ik év Il-ik feléről szóló jelentése, — az ellen észrevétel fenn nem forogván: egész terjedelmében tudomásul vétetett.

A megyei árvaszóknek a felügyelete alatt lévő gyámoitak és gondnokoltak szellemi és anyagi állapotáról szóló jelentése, oly felhívással adatott vissza, hogy a községi gyámpénztárak vizsgálatáról felvett jegyzőkönyvekben feltüntetett szabálytalanságok megszüntetése iránt községenként tett intézkedéseket, és eljárása eredményét még a jelen közgyűlés folyamán hozza a közönség tudomására.

A megürült árvaszéki állás betöltése tárgyában, a megye közönsége határozatiig kijelentette, hogy amennyiben e körülmény az idő rövidsége folytán kellőleg tudomásra hozható nem volt. ' ezen állás betöltését a napi rendről letette és a f. év szeptemberi őszi közgyűlésre halasztotta el. Amennyiben pedig az állás fontossága szakképzett és munkaképes egyént hiván, hogy eme czél Inkább elérhető legyen, az eddig volt I-ső ülnöki 120Ö frt fizetést 1400 írtra és 20Ö frt lakbérre emelté fel, s felkéretni hátározta a megyei főispánt a megürült állást ideiglenesen helyettesítés utján ieendö betöltésé iránt. A két aljegyzői állás betöltése vegett a kijelölő választmány következőleg alakíttatott meg a megye részéről: Göndöcs Benedek, Urszinyi János és Zsilinszky Mihály váLsztva, a főispán részéről: Novak Kamii, Tatay Isván, és Kertay Zsigmond kinevezve.

A mégvoi tiszti nyugdijj-intézeti szabályrendelet értelmébeu alakítandó a munkaképtelenség megállapítására hivatott szakbizottságba: Dr. Kovács István, Dr. Hajnal István és Dr. Télessy József orvosok választattak meg.

Az üresedésben volt megyei I. aljegyzői állásra a megye eddig Il-od aljegyzője — mint egyedüli pályázó — közfelkiáltással választatott meg; az Tg/ megürült' TT-ed aljegyzői állásra Popovics Sylvius és Lukács Endre közigazgatási gyakornokok jelentkeztek, 1 miután Lukács Endre érdekében névszerinti szavazás elrendelését ezélzó 10 bizottsági tag által aláirt szabálytalan kérvény elvettetett: Popovics Sylvius szintén közfelkiáltással választatott meg. Az ekként megválasztottak a tiszti esküt, a közgyűlés szine előtt a szokásos ünnepélyességgel le is tették.

Ormós János megyebizottsági tag elhalálozása folytán a megyei központi választmányban és a megyei közkórházi bizottságban megürült egy-egy tagsági helyre: Terényi Lajos gyulai járási szolgabiró választatott meg.

Kiskorú Gróf Hoyos Fülöpnek, mint a Wenckheim-féle hitbizományi javak örökösének legfelsőbb királyi kegygyei a „Wenckheim“ családi névnek engedélyezését tudató m. kir. belügyminiszteri rendelet, úgy az 1883. évi gyámpénztári számádás és mérleg megvizsgálását, valamint az 1884. évi megyei gyámpénztári mérleg felterjesztését tárgy ázó rendeletéi — tudomásul vétettek.

A ni. kir, belügymiuiszternek Kapriórai Wodiáner Albert gyomai ó* endrödi nagybirtokos által Gyomán alapított „Wodiáner árvaház“ alapitó oklevelét jóváhagyó rendelete tudomásul vétetvén: az alapitó felbivatott, hogy a 60,000 frt névértékű papírokat és az 500 frt készpénzt a megyei pénztárba tegye le és az alapítvány egyébb ingatlan tárgyainak telekkönyvi áthelyezését eszközöltesse.

A budapesti országos kiállítással egybekötött orvos és közegészségügyi congressuson a megye képviseletében leendő megjelenésre a megye alispánja és Dr. Kovács István tisz-ti főorvos küldettek ki.

Az élelmezésre szolgáló apróbb állatokkal való bánás-mód tárgyában leküldött belügymiuiszteri körrendelet — tudomásul vétetett.

A KÖrös-Tarcsa községében felállítandó gyógyszertár ügyében kelt szintén belügyminiszteri rendelet folytán a megye közönsége annak ez időszerinti szükségtelenségéről rendelte feliratilag a belügyi m. kir. minisztert értesíteni.

A megye területén 2 év lefolyása alatt legelőbb ártézi kutat létesitő község részére a megyei tartalékalap pénztárból adandó 1000 frt segély nyújtását a in. kir. belügyminiszter tudomásul vévén, annak esetleges kiutalványozása s ennek feltételei elrendeltetett.

A m. kir. honvédelmi miniszter rendelete a 14-ik huszárezred egyik századának a megyében leendő elhelyezése tárgyában, minthogy e te-