Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-04-19 / 16. szám

lG-ik szám.

Gyula, 1885. április 19-én.

IV- évfolyam.

f 1

Szerkesztőség:

Főtér, Prág-rféle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kéziratok nem adatnák vissza.

Előfizetési díj:

Egész évre .. ..

.. 5 frt —^ kr.

Félévre .. .. ..

** 2 » :5? ,» ,

Évnegyedre ,.

•• i » 25,

Egyes szám _____

ár

a 10 kr.

A

r

i,

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP.

MEGJELENIK MINDEN VASAENAP.

Kiadó hivatal:

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hoVa a hirdetések és nyílt*- téri közlemények küldendőit.

H i r d e t é s e k

szabott áron fogadtatnak el Gyulán

a kiadó Hivatalban.

L

Nyllttér tora 10

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Hamenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya uteza 11. ez. a.; Long Lípót Dorottya utcza 8. sz. a.;—Récében: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon.

Szeghalom, I885: aprít hó I8.

Pár hóval ezelőtt, mikor- az a hír szárnyalta be a megyét, hogy Szeghalom községe a regálét és a D’Orsay-féle kastélyt megvette, — nem titkolhattuk el örömünket; mert eme vételben a község felvirágzásának, hova-további emelkedésének alapját láttuk megvetni.

Azonban e feletti örömünk nem sokáig tarthatott; mert hát1: „homo propo- nit, elöljáróság disponit. “

Ugyanis az elöljáróság, — tudjuk ugyani de nem akarjuk elárulni, hogy kinek ajánlatára, — elég az, hozzá, hogy két eszmét akar a képviselőtestülettel határozattá emeltetni. Először, hogy a piaczot elviszi a kastély elé, s ott hogy legyen tér, a 30 év óta viruló parkot kivágatja. Másodszor, hogy kapjon évenként 300 frt bért, a mostani községházát kiadja csendőr- laktanyának.

De maradjunk az első eszménél.

Aki Szeghalmot ismeri, . nagyon (jól tudja, hogy a mostani piacztér a község legszebb része. Az építkezés folytonosan itt terjeszkedett. Itt van a szolgabirói hivatal, Kárász-féle kastély, iskolák, kereskedések,— szóval, a legszebb épületek. Maga a tér őlyaii, hegy niost rtíár, mikor „csali“ városokhoz többé nem lesz szerencsénk, a czélnak tökéletesen megfelel. Es innen a piaczot most el akarják vinni. Miért? Talán azért, hogy az elöljáróság a kastély, ablakaiból gyönyörködhessék a vásárlók — festőecsetjére méltó — tarka seregében, avagy talán, hogy minél közelebb érhesse esetleges bevásárlásai forrását.

De hát ez nem indok, és e helyen azt a kérdést koczkáztatjuk : okvetlenül szükséges-e, hogy a piacz a községháza ablakai alatt legyen ? Mi, azt hisszük : nem;— lehet az másutt is, mint ezt Gyulavárosa, Szarvas, K.-Ladány, Endrőd és több más megyebeli község igazolják.

Mindennek daczára, ha piacztérül jobb helyet találnak a mostaninál, amit ugyan nem hiszünk, -— ám vigyék el a piaczot, semmi kifogásunk ellene, de ne vágassák ki azt a gyönyörű parkot. Mert mikor ezt a 30 évig ápolt parkot kivágatják, tudják meg, hogy vétkeznek maguk és a jövö ellen, Mig ha népkertnek meghagyják, a közegészségnek óriási előnyt biztosítanak, a szépészet érdekében sokat teendenek, s nevöket az utókor hálával emlegetendi'! . . .

Hiszen az a park ma egy megbecsülhetetlen vagyon, melyet Gyula városa, ha tehetné, drága pénzen vásárolna meg, és nem költené most ezreket, hogy az elődök bűneit pótolandó, egy, városa jólétéért buzgó férfiú, Göndöcs Benedek apát és országgyűlési képviselő ajánlatára, népkertet teremtsen.

Milyen szép lenne, ha pár év múltával, ünnep- és vasárnapokon köznépünk is sétálva élvezhetné a tiszta levegőt a nép- kertben, mint teszi azt a tótnak nevezett, de magyar érzelmű és okos csabai. Idővel építhetnének oda egy kis mulatóhelyet, vagy nyári színkört, vagy mindakettőt., s odavinnénk a dolgot, hogy községünkben megforduló idegen dicsérőleg nyilatkoznék népkertünkről, mint teszi a csabai nép- kertről, mely a megyében páratlan, addig, mig mi pénzt és piacztér ét csinálandó, ki nem vagdostatjuk a parkot.

E szép kert kivágatásának szükségességét javasló ezen indokolást, hogy a kertet kerítéssel, nem leszünk képesek eltartani • — ismerjük. Ez azonban olyan érv, a melyre, akarva, nem akarva, mosolyra

nyílik ajkunk, és még az ellenkező állitás bizonyítékába sem megyünk belé! . . .

De lássuk a másik eszmét. Hogy a község egy pár 100 forint jövedelemre szert tehessen, a mostani község házát kiadja csendőr-laktanyának s az uj-község-háza mellett akar idővel — valószínűleg jó olcsón, sárból — vendégfogadót csinálni.

Hát ezt a gazdálkodást ismét nem értjük s e helyett a másikra hivjuk fel az érdemes elöljáróság figyelmét, a mely talán az előbbinél előnyösebb lenne.

Mindannyian tudjuk — tudja az elöljáróság is, hogy a mostani, u. n. nagy- vendéglő, igazabban korcsma, mig egyrészről elcsufitója a térnek, másrészről czéljá- nak meg nem felel; — hogy örökös a panasz az ellen a vendégszobának nevezett 2 lyuk ellen, melylyel e korcsma dicsekszik.

Hogy ez égető bajon segítve legyen, az idővel építendő vendéglő helyett, nem leUne-e üdvösebb, ha a mostani községházát alakítanánk át vendégfogadóvá, olyanformán, , hogy a nagykorcsmát lebontva, építenénk hozzá egy szép nagy termet és annyi vendégszobát, a mennyi a czélnak jövőben is megfelelne. S ez ál tál, mig egyrészről a község egy szép épületet nyerne, másrészről lenne egy oly vendégfogadója, amelyért nem kellene többet pirulni.

Erős reményünk lehet, hogy nem sokára vasutat is kapunk: nincs-e, nem lesze-e hát nagy szükségünk erre a tisztességes vendégfogadóra ?

Mi azt hisszük, hogy lesz!

Megpendítettük az eszmét, mert szeretjük községünket ; félénken csüggünk haladásán, és így nem nézhetjük összedugott kézzel s nemes rezignátióval azon megteendő intézkedéseket, mélyek községü/nk romlását nyilván okoznák s haladását sírba ásnák.

Ismerjük községünk derék, felvilágosodott elöljáróit, a korral haladó képviselőtestületi tagjait egytől egyig, s hisszük, megvagyunk győződve, hogy nem engedi magát félrevezettetni, bárkitől kapta légyen is azt a téves eszmét, melylyel mái részben megbarátkozott; hogy szavazatával egyedül a közjó, a község jövője vezetendi. Es ha a képviselőtestületi gyűlés, mely hivatva lesz e fontos ügyben határozatot hozni, megpeósételendi és megtestesitendi a fentebb már jelzett téves eszméket, ~fog ákadrii független képviselő, ki e határozat ellen felebbezését bejelentendi.

Úgy legyen!

Szeghalmi.

Megyei közügyek. Békésvármegye közigazgatási bizottságának, Gyulán 1885. ápril hó 13-án tartott ülése.

Jelenvoltak: Beliczey István megyéi főispán elnöklete alatt, Jancsovics Pál a megye alispánja, Márki Lajos főjegyző, Nagy Károly árvaszéki elnök, Oláh György tiszti ügyész, Dr. Kovács István tiszti főorvos, Keller Imre erdőbizottsági elnök, Cziífra Imre kir. ügyész, Kaczvinszky Kálmán kir. adófelügyelö, Tbaly István kir. államépitészeti főmérnök, Gallacz János kir. folyamszabályozási főmérnök, Haviár Dani, Ladies György és Kalmár Mihály bizottsági tagok.

Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Dr. Hajnal István és Fejér Béla bizottsági tagok távollétüket igazolták.

Tárgy altattak :

A megye alispánjának a lefolyt márcziús hóban a megye állapotáról és tett' nevezetesebb intézkedéseiről szóló rendszerinti jelentése, mély egész terjedelmében helyeslő tudomásul Vé- tetett.

A közigazgatási bizottság határkörébe eső,' ülésen kívül előadott tárgyakról bemutatott jegyzék szintért tudomásul vétetett.

Előadói javaslatai szerint:

1. Beinscbrott Adám gyomai.

2. Eiler Márton mező-herényi.

3. Eiler Mihály mező-berényi illetőségű védköteles egyéneknek kivételes uösülési engedély iránti kérvényük a m. kir. honvédelmi miniszterhez ajánlólag felterjesztetni rendeltettek.

4. Pittner Gyula orosházi.

5. Frey Mihály méző-berényi lakosok kivételes nösülósi engedély kinyerése iránti kérvényeik elutasittattak.

6. Sámson községében tévedésből kétszer kivetett 7 frt 50 kr közmunka váltsági összeg töröltetni rendelteti.

A megyei árvaszék elnökének, az árvaszék ügy forgalmáról éfs tevékenységéről szóló jelentése tudomásul vétetett, de egyszersmind utasittatott, hogy jövőben a hagyatékok számáról azok elintézéséről és a hátralékokról negyedévenként előterjesztendő számszerű jelentés tételre.

A megye tiszti ügyészének előadmáDyai alapján :- 1. A megye közigazgatási bizottsága által .ka-yriérai Wodiáner Albert gyomai nagybirtokos közmunka kivetési ügyében hozott határozat ellen, Kruchió József gyomai községi bíró feleb- bezése folytán leküldött1 közmunka- és közieké- désügyi m. kir. miniszteri rendelet tüzetes vizsgálat cs jelentéstétel végett a gyomai járás szolgabirájának kiadatott.

2. Mező-berény község képviselő testületé nek a községi kerületek rendezése tárgyában hozott határozata Dobozy János felebbezése folytán véleményes jelentéstétel végett a békési járás szolgabirájának kiadatott;

8. Schiffuer Ede endrödi lakos prépost plébános kérvénye, az egyházi tulajdont képező földek után járó adók fizetésére Endrőd község köteleztetése iránt, niiDt a törvény rendes útjára tartozó polgáriügy elutasittatott,

4. Grimm Sámuel gyomai lakos regale bérlőnek — Izsó Gerzson és társai elleni regale csonkítás! ügyében hozott közigazgatási bizottsági határozat, a m. kir. belügyminiszter által jóváhagyatván az ezt' tárgyazó rendelet todomás vétel végett a telekkel közöltetni rendeltetett.

5. Száméi György és Varga István békési lakos mészáros iparosok kérvénye tárgyában hozott II. fokú határozat feloldása mellett a békési járás szolgabirája első fokú határozatho zatalára utasittatott.

6. A szarvas mező-turi szárnyvasut kamat gafautiájának megváltásából származó községi kiadások viselésének terhe alul, úgy a járási szólgabiró tisztség tiszti személyzete, mint az ottani kir. járásbíróságnál alkalmazott bírák és albiráki s bírósági hivatalnokok felmentettek.

A kir. ügyésznek a lelügyelete alatt álló törvényszéki fogház márcziús havi állapotáról szóló jelentése, — melyszerint a létszám 130 volt, és pedig 119 férfi 11 nő, — a betegek létszáma 8. járvány nem uralkodott, halálozás 1 eset fordult elő, íelliasználtatott 1540 munka nap, mely után 18 frt 25 kr vét' leztetett be az állampénztárba — tudomásul vétetett.

A kir. adófelügyelő havi jelentése szerint márCzius havában befolyt 38458 frt 06 kr, mi l'Ö785 frt 27 krral több, — hadmentességi dijban 3145 frt 34 kr mi 1503 frt 58 krral kevesebb azon összegnél, melyek a múlt ev hasonló hónapjában ily czimeken befolyt; Urszinyi Andor csabai lakosnak 1 évre bázadómentesség adatott; adófizetési halasztás nem kéretett ; a békési kir. adóhivatalnál 38 frt 7 kr a csabainál 198 frt 53 hr a gyomainál 3 frt a szarvasinai 28 frt' 95 kr osézéseh 269 frt 23 kr adótartozás töröltetett tudomásul szolgált.

A kir. államépitésznti hivatal főnökének a

hatásköre alá utalt közig, ágazat márcziús havi állapotáról szóló jelentése; mely szerint a gyulai kóuton 498 köbméter kavics széthordáto'tt és el- terittetett; az orosházai' vasúti in'dulóházhoz vezető köút felerészben már elkészült, és május hó végére a munkálat véglegesen be fog fejeztetni; a csabai kőút további kiépítése iránt Glaszner és Eibesütz társ-vállalkozókkal a szerződést megkötötte s azon reményben^ hogy a jelen ülés folyamán előterjesztendő szerződés jóvábagyatik, a munkálat megkezdetett; az utak igen jó állapot-, ban voltak; a postajáratban semmi akadály fel nem merült; — tudomásul vétetett, s egyszersmind :

1. 100 irt utalványoztatótt a megyéi utak és hidak kissebb javítási költségeire utólagos' elszámolás mellett.

2. Utasittatott az építészeti mérnökség, hogy a gyulai élőviz-csatOrna kőhidjának kijavítása iránt valamelyik vállalkozóval szerződjék és a szerződést jóváhagyás végett a megye alispánjának mu'assá be; ki is ez iránt felhatalmaz- tatott.

3. Glaszúór és EibesÖtZ társ-vállalkozók felhivatni határoztattak, hogy a mennyiben a kü- utak korai rontása munkásaik értetlenségéből származik, a kőutakhoz szakképzett munkásokat alkalmazzon.

Előterjesztéseire V

A közmunka- és közlekedési m. kir. minisztertől leérkezett gőzkazánhasználati engedélyek tudomás vétel végett 1

1. LubiDszky Ede orosházi ;

2. Medgyaszay János és társai orosházi;

3. Sárkány György szarvasi;

4. Kondács és Gelát szarvasi;

5. A m. kir, államvasutak gyomai állomásának ;

6. Reisner testvéreknek Gyula ;

7. Geiszt Gáspár örököseinek csorvási lakosoknak kiadatni rendeltettek.

8. A közmunka- és közlekedési m. kir. miniszternek a gőztartók és gőzforgók kezelése és vizsgálata tárgyában kelt rendelete a járási szol-, gabiráknak, Gyulaváros polgármesterépek és a kir. építészeti hivatalnak tudomás és miheztartás végett; — a gőzkazánok vizsgálata alkalmával jövőben a gőzkazán gőznyomásának megfelelő gőzrugó feszerejének kilogrammokban leendő ki-; számítása tárgyában kiadott körrendeleté a kir. államépitészeti -hivatalnak végrehajtás végett ki- adátott.

9. A szarvas-szent-andrási . kőút kiépítése tárgyában a szarvasi-, a gyoma-endrődi kö-út kiépítése tárgyában a gyomai járás szolgabirája által beterjesztett községi képviseleti közgyűlési határozatok szerint, az érdekelt községek ezeD, rájok nézve egyedül előnyös utak kiépítésének költségeihez hozzájárulni nem hajlandók — tudomásul vétetett, mindemellett a bizottság ezen útak létesítését közérdekűnek véve :

A kőutak kiépítése körül:

1. A szarvasi regale közbirtokosságot és Szí-András községet az anyagok szállításáért járó hidvámok elengedése iránt.

2. Békés községét a békés-földvári vasút teherforgalmából járó jutalékának elengedése iránt felszólítani határozta, és

3. A szarvasi regale közbirtokosságot a szarvasi hid mellett léVo' rozzant átereszeknek szilárd kiépítésére, s amennyiben pedig azt szükségesnek nem tartanak, betömésére hívta fel.

10. Gyulavárös tanácsának az 1885'. évi közmunka összeírás helybenhagyása iránti kérelme elutasittatott. '

11. Gyulavárös közönsége 'kérelmébe a m. kir. közmunka és közlekedési miniszter felkéretni határoztatott, hogy a junius 1-vel Búdapést-Arad között életbe léptetendő gyorsvonathoz a Gyuláról leendő csatlakozást egy oninibns Vonat közle- keoéssel lehefóvé tenni szíveskedjék.

12. A Csabái köztit totfibb építése tárg^á-