Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-04-19 / 16. szám

ban Glftsner és Eibesütz társ vállalkozókká kö­tött szerződés jóváhagyatott. 13. A csaba-orosházi ut Gerendás előtti la­posának községi közmunkaerövel leendő kitöltés Csaba községének meghagyatott. 14. A gyulai járási szolgabirájának beter­jesztett kérelme folytán a gyula-varsándi útnak kihomokozása elhatároztatott, és ennek foganato­sítása iránti javaslattételre a kir. építészeti hiva­tal utasittatott. 15. A szeghalmi járás területén teljesítendő földmunkálatok vállalatba adása 1038 frt összeg­gel helybenhagyatott. 16. Békés-község közműn kávái tsága 13011 frt 50 krban Körös-Tarcsa-községe 2123 frt 50 krban jóváhagyatott. 17. A puszta-földvári iskolai tanterem fel épitése tárgyában Glacz János vállalkozóval kő' tött szerződés 3691 frt összegben, 336 kézi és 376 igás napszámmal jóváhagyatott. 18. A m. kir. államvasutak igazgatóságé nak átirata szerint a gyomai, szarvasi és mező' herényi vasúti állomási terek kikövezése még ez évben eszközöltetni fog — tudomásul vétetett. 19. Glasner és Eibesütz társvállalkozók ré szére az orosházai vasúti indulóházi kőut első ke reseti kimutatása alapján 15000 frt utalványozta- tott, a közmunkaváltsági-alap-pénztár terhére. 20. Glasner és Mandel társvállalkozóknak a gyulai fehér-körösi hid kiépítésé folytán hennám radt 1300 írt biztosítéki összegük, a jótállási idő lejárván: kiutalványoztatott. * I. II. III. .Alispáni jelentés Békésmegye tek. közigazgatási bizottságának f. é. ápril 13-án tartott ülésén. Méltóságos Főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság. A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak folyó évi márczius havi állapotáról szóló jelentésemet, az 1876. VI. törvényczikk alapján tisztelettel következőkben terjesztem elő. I. Közegészségügy. A megye területén a lefolyt hóban járvá­nyos kórok nem uralkodtak. A ragályos betegségek közül a roncsoló toroklob Doboz községben szórványosan mutat­kozott, ugyanezen kór megszűntnek jelezhető Békés-Csabán, hol folyó hó 2-ika óta egyetlen eset sem merült fel. — A roncsoló toroklob le­folyása B.-Ceabán, a zárjelentés szerint követ­kező volt: 1885. január 20-ika óta április 2-ig megbetegült 27. egyén, ebből meggyógyult 12. meghalt lő. egyén. Himlő betegülési esetek, szórványosan és egyre csökkenő számban Béké­sen, M.-Berényben és Körös-Tárcsán a múlt hóban is fordultak elő; ellenben a Körös-La- dány községben fellépett himlő járvány márczius hóban megszűnt. A zárjelentés eredménye szerint a 31. betegülési esetből ő. halállal, 26. pedig gyógyulással végződött. A hasznos házi és gazdasági állatok egész­ségi állapota teljesen ragály és járvány mentes. II. Közbiztonság. A személybiztonság a lefolyt hóban bűn­cselekmények által egy Ízben sem volt meg­támadva. A vagyonbiztonságot következő említést ér­demlő, esetek zavarták. Márczius hó 14-én Gyomán Izsó Gerzson vegyeskereskedő kárára 140 frt értékű bolti czikket lopott el Goldstein Lipót, ki egyébb ré­gibb keletű lopásban is bűnösnek vallotta magát. Dobozon özvegy P. Szabó Jánosnétól betöréssel párosulva 42 frt 50 kr értékű ingóság, gyula­vári községben Túri Gábor kárára 100 frt kész­pénz lopatott el ismeretlen tettesek által. Szintén ismeretlenek azon lopások tettesei, melyek Baumgartner Benjamin puszta szent­tornyai birtokos kárára 320 frt, — s Szeremlei Ferencz cserepesi majorbeli juhász számadó ká­rára 20 forint erejéig elkövettettek. Ellenben a szarvasi járásban előfordult sertés lopás tettese kinyomoztatott s a bíróságnak átadatott. Tűzveszély B.-Gyulán 4. B.-Csabán 1. Bé­késen 1. Mezö-Berónyben 1. Körös-Ladányban 1. s Szeghalmon 1. Összesen 9 esetben fordult elő. A szeghalmi eset szándékos gyújtásból keletkez­vén, a tettes dévaványai Szabó Ferencz, az ille­tékes bíróság elé állíttatott. III. Közutak. Hidak. Védtöltések. A közutak, a múlt hó folyamán, rég nem tapasztalt járható s a közlekedési igényeket teljesen kielégítő állapotban voltak. Habár azonban a szerencsés időjárás és ut- kaparóink serény munkálkodása következtében sa ját területünkön levő utaink a közlekedés érdé keinek megfelelnek is, a közlekedés folytonossá­gát még sem látom minden vonalon biztosítva azon ok miatt, mert nem minden szomszédos tör­vényhatóság gondoskodik a területére átmenő utak további jókarbantartósáról. így például a mezőhegyes- sarkadi ország- útnak Békés-Gyulától a fekete-körös-remetei hid jáig terjedő része, mintegy 3 kilómeternyi hossz bah kikövezve ezentúl a hidig terjedő részében pedig utkaparók által folytonosan gondozva a közlekedés igényeit a mi alföldi viszonyaink kö­zött teljesen kielégítő állapotban tartatik; a hí­don túl Biharmegyébe eső vonalrósz azonban csaknem semmi gondozásban sem részesül, s azon még rendes időjárási viszonyok mel'ett is akadályozva van a közlekedés folytonossá?a. Az ebből származó közlekedési hátrányok bővebb magyarázatra nem szorulván: tisztelettel javas­lom, méltóztassék Biharraegye törvényhatóságát oly irányú intézkedések foganatosítása végett meg­keresni, melyek a szóban lévő útvonalon a közle­kedés folytonossága érdekeit lehetőség szei ut kielégitendik. Az orosházai indóbázi ut kövezési munka tatainak felerésze, valamint az azon tervezet öt áteresz közül három áteresz elkészült. Kedvező időjárás esetén az ut junius hó folyamán a for galomnak valószínűleg átadható lesz. A gyulai járás szolgabirája havi jelentésé ben ismételve utal a dobozi kettős-körösi hid ge rondáinak korhadt állapotára. A kir. építészeti hivatalt, a jelzett hiányok megállapítására s az annak folytán szükséges költségek előirányzatá' nak elkészítésére és bemutatására utasitandónak vélem. A vizvédmüvek közül teljes erővel folyik 23-ik számú átmetszés kiképzésénél; továbbá 1500 főnyi munkaerővel dolgozik a sebes-körösi öblözet gátrendszere erősítésén és emelésén. A tavaszi árvizek a gátak legkisebb vészé lyeztetése nélkül vonultak le a megye területéről IV. Vegyesek: 1. A megyei pénztárak és alapok, úgy az árvapénztáraik önálló kezelésére fel nem jogosí­tott községek központi gyámpénztára f. évi már­czius hó 24-én szokásosan megvizsgáltatván azokban rendszeres kezelés mellett 350,965 forint 52 kr. találtatott; mely összegből 7452 frt 66 kr. készpénzben a többi összeg pedig takarékpénztári betétekben s állami- és magánkötvényekben volt elhelyezve. 2. A cs. és kir. 14-ik számú huszárezred egyik századának elhelyezésére nézve, a törvény­hatósági bizottság akként határozott, hogy azon század az 1885. évi szeptember hó 1-ét követő három éven át Békés községében szállásoltassék — Minthogy azonban a m. királyi honvédelmi miniszter ur e megye területén csakis az 1887. évtől terjedő két évre rendelt egy huszárszázadot elhelyezni, az elszállásolási állomás kijelölése és a szükséges előmunkálatok megtétele felett a hatá­rozathozatalt, a megyei törvényhatóság f. é. má­jusi közgyűlésének tartottam fenn. Békés-Gyulán, 1885. április hó 12-én. Jancsovics Pál, alispán. Újdonságok. Rendkívüli megyei közgyűlés lesz f. hó 22-én, a melynek egyedüli tanácskozási tárgyát a múlt évi deczember hó 16-án és következő nap­jain tartott bizottsági ülésben hozott határozattal csabai h a d s z e r k é s z I e t i raktár ügyében megbízott küldöttség jelentése fogja ké­pezni. A meghívók a bizottság tagjai közt szét­küldettek. A tavaszi rendes közgyűlés — ér­tesülésünk szerint — május hó 18-án és kö­vetkező napjain fog megtartatni. Az orosházi függetlenségi és 48-as párt hó 12-én délután a függetlenségi olvasó nép­kör helyiségeiben mintegy 600 választó polgár és párttagnak részvéte mellett közgyűlést tartott, amelyen Dr. László Elek pártelnöknek nagy lelkesedés s tüntetőén zajos éljenzés mellett egy­hangúlag teljes bizalom szavaztatott. _ Ug yancsak teljes bizalmat szavazott Dr. László Eleknek a függetlenségi olvasó-kör f. hó 5-én amiről is következő nyilatkozat adatott ki: Nyilatkozat. Az orosházi függetlenségi olvasó népkör f. hó 5-én azaz husvét vasárnap d. u. 4 órakor tartott népes értekezletén, melyed tagok nagyrésze jelen volt, Dr. László Elek urnák mint a kör tiszteletbeli tagjának — tagság fentartasa mellett — egyhangúlag teljes bizalmat szavazott. Az értekezlet megbízásából az elnök­ség.“ Eme két bizalmi szavazat méltó megtor­lása ama hajszának, amelyet Orosháza némely társadalmi rétegei utóbbi időben Dr. László Elek ellen indítottak, amely hajszának nemtelen- ségét illustrálja ama körülmény, hogy aláírási ivek is kerengtek, miszerint Dr. László Elek a községi orvosi állástól elmozdittassék. Az oros­házi függetlenségi és 48-as elvtársakat a közsé­gükben mesterségesen szított fanatikus mozgal­makkal szemben tanúsított eme férfias és nemes magatartásukhoz őszintén gratuláljuk. |Györy Vilmos. Egykor megyénk büszke­sége, az orosházi evang. egyháznak apostoli lel­kületű volt hírneves papja, a jeles iró és első rangú műfordító f. hó 14-én délután kiszenvedett. 1876-ban költözött el körünkből, de mi azután is mindig magunkénak vallottuk őt, s ő is min­dig kellemesen emlékezett Békésmegyére, amely ben —• fájdalom oly röviddé vált életének leg­szebb napjait élte le. Győry Vilmos élete örökös tevékenység, szakadatlan munka volt mindaddig, mig az erőteljes férfi múlt ősszel betegágyb nem került. Hónapokon át küzdött a halálai néhány héttel ezelőtt egyszer már hire járt, hogy meghalt. A mi akkor csak kósza hir volt. az ma fájdalom! beteljesült. Győry Vilmos sokkal többet dolgozott, sokkal kiválóbbat alkotott, sem hogy emlékezetét kegyelettel ne őrizné irodai műnk. Magas tehetségével ritka szorgalom, széles körű műveltség őb nemes lelkesedés párosult. Sokoldalúság jellemzi írói egyéniségét s minden téren figyelemre méltó eredményt birt felmu­tatni. Működése átölelte a költészet, az elbeszé lés, a színmű az ifjúsági és egyházi irodalom különböző ágait. S irodalmi működésének súly­pontja. Orosházára esik, hol tizennégy évig hirdette Isten igéit, innen már mint elös- mert hírneves költőt választotta meg a budapesti evang. egyház a halhatatlan emlékű Székács utódjának. Orosházán lakása alatt szorgalmas dolgozó társa volt a „Békés“-nek is, mint akkor- tájban a megye egyetlen lapjának, melyben több eredeti költeménye és fordítása jelent meg. A főrárosi hírlapok kivétel nélkül mindnyájan Dagyterjedelmű nekrológokban rendkívüli kegye­lettel emlékeznek meg az elhunytról s temetésé­ről, mely imposans részvét mellett folyt le f. hó I7-én. Orosháza községe, az ottani ág. evang, egyház és az izraelita hitközség küldöttségileg képviseltették magukat a temetésen s mindegyik diszes koszorút is helyezett el a ravatalra. — Dalmady Győző remek gyászbeszéde után az orosházi evangélikus egyházfi lépett a sír mellé, törődött ősz ember kezében egy kis csomag, amelyben a megboldogult édes atyja sirjáról né­hány marék fáld volt. Könnyes szemekkel dobta sírba mint megemlékezést orosházi volt hívei részéről. Győry Vilmos emléke élni fog közöt­tünk évek s évek múlva is. Nyugodjanak béké­ben hamvai! A kataszteri járási utazó küldöttség működését Csabán — ahol mintegy 3000 felszó­lamlás volt — a múlt hét folyamán bevégezvén, Gyulán a kataszteri osztálybasorozások ellen történt reklamácziókat f. hó 20-án, vagyis holnap kezdi helyszinelni. Az utazó küldöttség a hely­színelést kedvező idő esetében megszakítás nél­kül naponként teljesíti s a hét végéig be is fogja fejezni. A városi tanács minden egyes fel­szólalót értesité, hogy mikor fog az utazó kül­döttség a reklamált területen megjelenni, s egy- ideüleg felhívta, hogy eme napon, s esetleg az azt követő napon minden reklamáló, földjén tar­tózkodjék. A helyszínelés f. hó 20-án (hétfőn) az ökörjáráson kezdődik. Eme napon az ökörjárási és oláhréti szántó- és zsellérföldek vizsgáltat- ak meg. 21-én (kedden) a csíkoséri, török­zugi és szeregyházi földek s esetleg biczere, 22-én (szerdán) Siórét, györkehely, és a pejréti dűlő, 23-án (csütörtökön) Szabadka, és uradalmi Benedek, 24-én (pénteken) Szlányi, német Bene­dek, Farkashalom és Kispél fognak helyszínel- tetni. A megyei tiszti nyugdíj-szabályzat magküldése iránt kereste meg Hont vármegye alispánja megyénket, mert — mint átiratában jelzi — Hont megye is szándékozik ilyen nyug­díj-alapot létesiteni. Kétkedünk, bogy en bloc el fogia-e fogadni minden változtatás nélkül. A közmunka- és közlekedésügyi mi­niszter a Szarvas és Endröd községek ha­tárában elfoglalandó földterületekre nézve a k i- ajátitási eljárást elrendelte. Gyula városa népkertje — mely lakos­ságunk nagy részének az anyagi tönkrejutáshoz nnyira indított feltevése daczára az értelmetlen­ség ellenszenvének, mindinkább közeledik lehető­leg a f. év elkésett időszakában is befejezésé­hez. — A 40 év óta ganéjas trágya lerakodó hely ma már legnagyobb részben földdel elfedve az arra járókelőket meglepi. — Valóban ideje volt, hogy Gyula városa legszebbnek Ígérkező legegyenesebb ezen utczájának ronda helye a mai kor igényelte díszt megnyerje s az egészség­rontó büzhödt levegő megtisztittassék. A népkert legújabban kisajátított fatelep által szép négy­szög alakot nyert, s az ott folyó parkirozási munkálat által az előbaladott idény daczára is élvezetes szemlélődést nyújt. A népkert részére az adakozások eddigelé az 500 irtot meghalad­ják, mi által ellensúlyozva van azon ellenszenv­nek látszata, mely a lakosság bizonyos rétegé­ben ellene nyilvánult, mert az adakozók között több olyan polgártársunk nevét látjuk, a ki annak idejében a népkert létesítése ellen szavazott. A népkert eddigi terjedelme az 5 holdat megha­ladja s kilátás van rá, hogy idővel terjeszkedni is fog, a mennyiben alig hihető, hogy a népkert szomszédságában levő szőlőtulajdonosok sokáig fentarthasBák ott túlzott követeléseik miatt ki nem sajátíthatott szőlőiket. — A nópkert részére szük­ségelt fákat és dísznövényeket nagyobb mennyi­ségben ajándékoztak: Gr. Wenckheim Károly Ger- láról, Gr. Wenckheim Rudolf Dobozról, Gr. Frigyes Kígyósról s Gr. Almássy Kálmánná gyulai kastély­kertjéből. ő méltóságaiknak eme nagylelkű ado­mányaikért, a melyet díjmentesen saját igáikkal küldtek, a város csak legnagyobb háláját nyilvá­níthatja. — A bevégzett munka után hisszük, hogy az ellenvélemények elfognak némulni, s azok is gyönyörködni fognak a művön, a kik ma szűk látkörükből kiindulva az egész munkát felesleges­nek szeretnék feltüntetni. — A földmunkák be­fejezte után az egész terület vastag drót rostély- zattal leend körülvéve. A gyulai iparos ifjúság önképző- és betegsegélyző-egylete tisztujitással egybekapcsolt évi rendes közgyűlése, miután a rendes tagok az alapszabályban előszabott számban nem jelentek meg, jövő vasárnapon vagyis folyó hó 26-án fog megtartatni. Az egylet körében azonban már f. hó 12-én nagyobb mérvű mozgalom indult meg, hogy az országos kiállítással kapcsolatos munkakiállitáson, amelynek programmját lapunk egyik előbbi számában egész terjedelemben közétettünk, a gyulai segédekés tanonezok minél ömegesebb számban vegyenek észt. Az ifjúsági egylet maga részéről minden eszközt felhasznál, hogy a munkakiállitásra Gyu­láról mennél több tagot toborozzon. A czél el­érésére hajlandó a kiállítandó tárgyak csomago­lási és felszállitási (vasúti) költségeit az egylet énztárából fedezni, s miután a munka- kiállitás programmja szerint a tárgyak vissza­szállítását — ha a kiállításon el nem kelnének — az országos kiállítási bizottság saját költ­ég é n fedezi, miután továbbá a tárgyakért é r d i j a k nem fizetendők : a segédeknek és tanonezoknak a kiállítási tárgy elkészítésén, lletöleg a munkaadó önálló iparosoknak a tárgy elkészítésének engedélyezésén kivül semmi névon nevezendő egyébb kiadásuk 8 költségük nincsen. munkakiállitá8 czélja : iparos tanonezokat és segédeket, részben a műhelyben, részben azon­kívül a szabad órákban oly önálló munkák ké­szítésére serkenteni, amelyek szakmájukban való előhaladásról, egyszersmind szorgalomról és a zükséges elméleti ismeretekről tanúskodnak. Költséges, úgynevezett remek munkák, melyek kiállítása nagy költséget igényel, mint a munka- kiállitás czéljával ellenkező nem fogadtat- a k el. A dijak arany-, ezüst és bronz okleve­lek, továbbá egy, két és öt aranyból álló pénz­beli jutalmak lesznek. A munkakiállitás mint teljesen önálló csoportozat rendeztetik, mely f. évi j u 1 i u 8 hó 1-én kezdődik s tart augusztus 0-ikéig. A bejelentések legkésőbb ápril 28-i káigteendők Kóhn Dávid iparos fjusági egyleti jegyzőnél, a kiállítási tárgyak ,u n i u s hó 15-é kéig szállitandók be az ifjúsági egylet helyiségébe. Kettős szem­pontból különlegesen is szükségesnek tartjuk, hogy Gyuláról a munkakiállitáson számosán ve­gyenek részt. Először azért, mert önálló iparosok különben is alig vesznek részt városuukból az országos kiállításon, másodszor pedig azért, mivel a Gyulán 1883-ban tartott országos munka­kiállitás mintegy erkölcsi kötelezettséget rótt Gyulára, hogy a következő tehát mostani munka­kiállitáson — amelynek megtartása épen nálunk mondatott ki az orsz. vándorgyűlés alkalmával gyulaiak méltó számban legyenek kép­viselve. A tavaszi lóvizsgálat folyó hó 24-én és 25-én tartatik meg a „Magyar Király“ vendéglő előtti téren, — 24-én a belváros, nagy-magyar- város, kisváros, oldalkosár, kis-oláhváros, német­város, 25-én az újvárosiak, a nagy-oláhváros, külsőségek és tanyák lovai vizsgáltatnak meg. A lakosság külön felhívás utján értesítve lesz s kö­teles az idéző lapot elhozni. A lapon kitett órák pontosan betartandók, hogy a csoportosulás ki­kerülve legyen. Kik lovaikat bármi oknál fogva elő nem vezetik s ezt nem igazoljak, 10 frt pénzbírsággal bűntetteinek. Pálmay Ilka Csabán. Folyó hó 12-én Csaba városa ünnepet ült, azzá tette azt Pálmay Ilka művészete. Az állomást d. u. 1 órakor min­den rendű és rangú óriási uéptömeg foglalta el, várva a sokat emlegetett primadonnát. 2 órakor végre a vonat megérkezett, magával hozva a mű­vésznőt, kit kiszállása alkalmával a mulatságot rendező B a r t ó k y Lászlone urno fogadott, C h r i s z t ó Miklós pedig a rendezőség és 29 — festői látványt nyújtó — szép parasztleány élén üdvözölt. A művésznő melegen köszönte üdvözlé­sét ; kellemesen lepte meg a fogadtatás, melyről több ízben meg is emlékezett. — Ezután a ven- dégmüvésznő, ki unokanővére kíséretében jött, kisérve a rendezőség és a festői öltözetű lányok által, a „Fiúméba“ hajtatott, hol részére két szoba volt berendezve. — Maga a hangverseny este 7 órakor vette kezdetét. — A színház egészen meg­telt, s mikor a függöny felgördült és a 29 pa­rasztleány közül Pálmay Ilka kivált és éne­kelni kezdett, a közönség szűnni nem akaró taps­viharral jutalmazta művészetét, melyet minden egyes dalánál megismételt; ezenkívül 2 gyönyörű és értékes széles szelyem-szalagu koszorúval is megtisztelte. Majd Danes Ferencz hegedült

Next

/
Thumbnails
Contents