Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-03-15 / 11. szám

Az orosházai indóházhoz vezető ut kövezési munkálata teljes erővel folyamatban van s azzal kapcsolatosan, Orosháza község piacztéri csator­náinak eltömése és a piacztér feltöltése, mint szintén az egész község lejtmérezése is megin dittatott. A sebes-körösi foki hid építési vállalatát, a tekintetes bizottság i. évi február hó 9-én 140. kb. szám alatt hozott határozatában nyert felha­talmazás alapján a f. évi február hó 17-én meg­tartott versenytárgyalás eredménye szerint, 25.5°/0 árleengedés mellett 18,103 frt 50 kr erejéig Glas- ner Antal legelőnyösebben ígért vállalkozónak adtam át s az idevonatkozó szerződést f. évi február hó 23-án 187. sz. a. helybenhagytam és megerősítettem. E vállalat terhe fele arányban a megyei közmunkaalap által viselendő. A védgátak megyeszerte jó állapotban van­nak. A sebes-körösi öblözet, a keretébe tartozó gátmiivek megerősítésén és magasításán a múlt hóban 1400 főnyi munkaerővel dolgozott. IV. Vegyesek. 1. A megyei pénztárakban és alapokban, a f. évi február hó 27-én megtartott vizsgálat al­kalmával, a fő- és szaknaplók összesítéseinek megfelelően 359,269 frt 98 % kr találtatott, mely összegből készpénzben van 19,727 frt 60 Va kr takarékpénztári betéti könyvecskékben (a békés­megyei és I. gyulavárosi takarékpénztárnál) 204,204 frt 13 kr, a többi összeg pedig kötvé­nyekben gyümölcsözik. 2. A marha- és lólevelek kezelése körül, különösen vásárok alkalmával, több rendbeli sza­bályellenességet tapasztalván, azok megszüntetése s az állatállomány egészségi állapotának megóvsáa czéljából, az e tekintetben követendő eljárás *°‘ ganatositását, a fenálló törvények és szabályren­deletek intézkedéseinek felsorolásával f. évi febr. hó 28-án 1783. sz. a. kibocsátott rendeletemben a járási tisztviselők és a községi elöljárók külö­nösen kötelességévé tettem s intézkedtem aziránt is, hogy az idevonatkozó rendelkezésekről a nagy közönség is folytonos tudomással birjon. Jancsovics Pál, s. k. A f. évi márczius hó 14-én d. e. 9 óra­kor kezdetét veendő Gyula városi képvise­leti közgyűlés tárgysorozata : 1. Polgármesteri jelentés. 2. A népkert-bizottság jelentése, a népkert létesítéséről. 3. Göndöcs Benedek ajlát ur 10 db. ta­karékpénztári részvényére alapítványt elfogadó határozat hozatala. 4. A nm. magyar kír. belügyminiszter ur rendelete, az erdők eladásának korlátozása tár­gyában. 5„ A városi tanács előterjesztése, a katasz­teri térképek beszerzése tárgyában. 6. Az államépitészeti hivatal átirata, az élöviz-csatornán átvonuló hid tervezett elbontása tárgyában bizottság kirendelése iránt. 7. A felvidéki magyar közművelődési egye­sület körlevele, pártolás iránt. 8. A temesvári magyar nyelvet terjesztő egyesület körlevele pártolás iránt. 9. Kovács Károly kérvénye, hogy a bánomi vadászatbérlet a Pikógátra fordittatnék. 10. Kir. adófelügyelőség felhívása a körös- szabályozási költségek végrehajtás terhe alatti befizetése végett. 11. Időközben érkezhető ügyek. Kelt Gyulán, márczius 11. 1885. Dobay János, polgármester. Újdonságok. Mártiiig tizenötödikére virradtunk. Hol a honfi szív, mely fel ne dobogjon e nap emlé­kezetére, amely nemcsak hazánk történelmének, de a világtörténelemnek is egyik legfényesebb napja ▼olt, E napon egy szívvel egy lélekkel, egy sziv- dobbanásban k< lt fel a nemzet, hogy visszaköve­telje az eltiprott emberjogokat, e nap nyújtott legszebb képet a nemzeti és emberi önérzetről. — Harminczhét év egy emberöltőnél nagyobb idő — folyt le azóta, de e nap emléke el nem avul, mig egyetlen igaz ember, igaz magyar él a Tisza- Duna téréin, — Megyénk minden községe kegye letteljesen megfogja a mai napot ünnepelni. — Gyulán a polgári körben és az újvá­rosi olvasókörben lesz társas vacsora; az újvárosi olvasókörben az ünnepély a „Hym- nusz“ eléneklésével veszi kezdetét. A beszédek •órát R á c z János rektor és a kör tagja, fogja megkezdeni. F i n t a Ignácz alkalmi költeményt szaval, ezután az összes jelenlevők énekelik a „Szózat“-ot. Az érdeklődés az ünnepély iránt valóban örvendetes, már is tömegesen jelentkez­tek a részvételre. Gyula városai, hó 14-én tartott képvise­leti közgyűlésében a következő tárgyak intéztet­ek : 1. A polgármesteri jelentés iolytán a város közönsége kijelenti, a) bogy az élővizet továbbra is fentartatni kivánja s a társulatban képviselte- tésére küldöttséget választ oly határozott utasí­tással, hogy a netán felmerülhető „csohosi“ bal­parti munkálatok költségeit el ne fogadja. — b) az I. gyulavárosi takarékpénztárnak a népkert részére adományozott 50 frt, valamint az ápolda részére adományozott 50 frt 69 krért, jegyző­könyvileg köszönetét szavaz. — c) a szegények pénztára 200 frt és a városi nyilvántartó ré­szére a kataszteri suramarium ügyében Sze­geden végbevitt munkáért költségek czimén a tanács által utalványozott 140 frtot jóvá­hagyja. — d) Ormos János és id. Góg Mihály képviselők elhunytat bánatos részvéttel jegyző­könyvébe veszi s erről az elhunytnak család­jait értesíti. 2. A népkert részére kisajátítandó szőlőterületek után a szerződéseket a bizottsági javaslat értelmében elfogadja. 3 Göndöcs Bene­dek apát által szegények segélyezésére ajándé­kozott 10 db. városi takarékpénztári részvényre belügyminiszteri rendelet értelmében a záradé­kot rávezetni s az alapitó oklevelet felterjesz­teni határozza. 4. A belügyminiszter rendeletét az erdők eladásának korlátozása tárgyában kö­vetendő eljárásként tudomásul veszi. 5. A ka­taszteri térképek beszerzését a telekkönyvek és birtokviszonyok kilátásba helyezeti határozott rendezéséig függőben tartja. 6. Az ólővizcsa- tornán átvonuló nagy-hidnak tervezett elbontá­sához a küldöttséget megválasztja. 7. A felvidéki magyar közművelődési egyesület pártoló tagjai­nak sorába 10 évre belép. — 8. A temesvári magyar nyelvet terjesztő egyesület alapitó tagjául belép. — 9. A „bánomi“ zsellérek árvíz elleni védelmezésre az ő területökröl befolyt vadászati jövedelmet fordítani elhatározza. — 10. A körös- szabályozási költségek hátralékainak beszedésére, az ártereseken a tanácsot félhivja. — 11. A kis- pili legelő szántóföldjeire kötött 5 évi szerződést jóváhagyja, 1 végre 12 A laktanya pénztár con- versálásának javaslatára küldöttséget választ. — A polgármesteri jelentést — térszüke miatt — lapunk jövő száma hozandja. A közigazgatási bizottság f. hó 9-ikére hirdetett rendes ülését nem tarthatta meg, miután az alispán sorozáson a megyében, a főis­pán pedig gátolva volt az átjövetelben. — Egy később érkezett távirattal tudatta a belügyminisz­térium, hogy ily esetekben a főjegyző is elnököl­het ; minek folytán a bizottsági ülés — amelyről lapunk más rovatában adunk tudósítást — f. hó 13-án tartatott meg Márki Lajos főjegyző elnöklete alatt. A polgári iskolaszéknek — f. hó 8-án tartott ülésének fontosabb tárgyai voltak a köz- igazgatási bizottság megkeresése a végett, hogy] választási elnököt declaraljon, s egyúttal utasítsa azt, az ismétlő iskolánál most már tán 4-ed Íz­ben üresedésben levő leánytanitói állomás betöl­tése felöl teendő intézkedések tárgyában. Névváltoztatás. Lichtfusz Ferencz csabai lakos vezetéknevét belügymiuiszteri enge­déllyel „Ligeti“-re magyarosította. Gyula városa szürotelés: határidő meg­állapítására vonatkozó szabályrendeletét a bel­ügyminiszter jóváhagyta. Gazdasági tudósítók Békésmegyében. A hivatalos lap keddi száma közli, hogy a föld- mivelés ipar- és kereskedelmi miniszter F a 1 u d i Ignácz öcsödi lakost a szarvasi járásra, — Pó­lyák Károly dobozi lakost a gyulai járásra, — M o o | u b a Ferencz füzes-gyarmati lakost a szeghalmi járásra és if. K a 1 o c s a Lajos gyo­mai lakost a gyomai járásra nézve állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. A katouai ujonczáliitás s illetőleg so­rozás Gyulán e hét folyamán fog eszközöltetni. Márczius 17- és 18-án a járási községek, — 19-, 20- és 21-én pedig a gyulavárosi hadkötelesek soroztainak. A megye részéről Jancsovics Pál alispán fog elnökölni. Tűz volt a német városon f. hó 10-én déli tizenkét órát megelőzőleg mintegy negyed-, órával. P i 11 n e r Alajos kerékgyártó mesternek közvetlenül a vereskereszt mellett levő 1117-ik számú háza nádfödele lett a lángok martaléka, A tűz az épület közepén közvetlenül a kémény mellett belülről keletkezett volt ösmeretlen okból, a háziak nem voltak otthon, s így a tüzet csak' későn vették észre, amikor a házat nem lehetett megmenteni. így is ezer szerencse, hogy a vész ennyi martalékkal megelégedett, mert száraz szél­viharos idő volt, a szél a pernyét a belvároson és újvároson keresztül egész a nagyoláhvárosig sodorta. A nádtetőn kívül a padláson megégett sok fanemü, kész kerékgyártó munka és sok fe­hérnemű. Az épület az első magyar általános biz­tositó társaságnál 500 írtra volt biztosítva. Tarosunk egyik legkiválóbb polgárá­tól, aki tűzoltó egylet létesítésével kapcsolat­ban évek óta buzgólkodik rajta, hogy a tűzvész elleni védekezésnek bizonyos egyöntetűsége és rendszere legyen, vesszük az alábbi — saját né­zetünket is mindenben élénken kifejező — meg­győződés sugalta sorokat : „Gyula városa hala­dásnak indult s áldozatot hoz, hogy haladását á világ előtt bebizonyítsa. — így például csak | legközelebbi képviselői gyűlés határozatát emli- tem fel, melyben nagy szavazattöbbséggel egy, Gyulán létesítendő népkert költségeire 10 ezer forintot szavazott meg, — mi minden tekintet­ben a haladást bizonyítja. — De a minő mérv­ben egyik oldalról tekiutve e dolgot, ez haladást, époly mérvben más oldalról tekintve elmaradást mutat, mert: 30 óv óta Gyula városa képviselő­testülete számtalanszor felkéretett arra, bogy a gyulai önkéntes tűzoltó-egylet megalakulhatását azzal elősegíteni szíveskedjék, miszerint néhány egyént, kik felváltva éjjel és nappal a város­házánál őrködve, tűzveszély alkalmával a fecs­kendőkkel, melyeket rendes és tiszta állapotban tartani kötelesek, és melyek kezelését jól begya­korolják, a helyszínén megjelenve, a tűz sikeres oltását eszközöljék. — De 30 év alatt nem le­hetett a város képviselő testületét arra reá bírni, hogy évenkint egy csekély áldozathozatallal na­gyobb kártól vagy talán a végelpusztulástól meg­mentse a város lakóit. — Borzasztó látvány szemtanúja az ember, ha a város valamely ré­szében tűz támad, — itt minden egyes jólelkü segítő és oltó egyén a saját maga belátása sze­rint működik, a működésben egyöntetűség nincsen — a mi pedig a tűzoltó-szereket illeti, van a vá­rosnak elég tűzfecskendöje, ezek között egy pár olyan, hogy a legrendezettebb tűzoltó-egyesület­nek sincs külömb, de mit használ ez a vész he­lyén ? Semmit. Mert nincs, a ki e fecskendőkkel bánni, azokat kezelni tudná, és igy még azon esetbeu is ha a fecskendők — a mi ugyan ritkán szokott megtörténni — elég korán érkeznek is a vész helyére, — a miatt, mert azok kezelését nem minden gyakorlat nélküli ember ismeri, sok­szor félórába is belé kerül, mig azokat használni lehet, — s ennyi idő alatt a vész oly óriási mér­vet ölthet, hogy az csak a város szélén — ha már házat és gyuló anyagot nem talál — álla­podik meg. — Ez azután a haladás helyett ma­radást jelent. Figyelmébe ajánlom minden gyulai lakos és háztulajdonosnak e szerény nézetemet, és ajánlom, hogy egy önkéntes tűzoltó egylet alakithatása czéljából áldozzon évenként valamit mindnyájunk vagyona megmentésére.“ Liedl Ferencz hegedű és Hegyei Géza zongora művészek f. hó 12-én hangversenyeztek a „Korona“ vendéglő termében nem nagyszámú ugyan, de válogatott szép közönség előtt. Liedl Ferencz már több Ízben volt Gyulán s a közön­ségnek már volt alkalma művészi játékában gyö­nyörködhetni, mostani fellépésével is csak gyara­pította ama elismerést, amelylyel művészetének adózunk. Hegyei Géza nagyon rokonszenves megjelenésű fiatal ember, s teljes joggal igényli a művészi elnevezést. Virtuóz a zongorán, bámu­latos szép technikájú művészi nyugalommal s ön­mérséklettel párosul. A nagyobbára műértő kö­zönség teljes élvezettel hallgatta játékát. A mű­vészpár — tegnap este — Békésen játszott, ma este pedig újra Gyulán ád hangversenyt a Koronában, melynek — miután tánczvigalom- mal is össze van kapcsolva — közönsége bizto­sítva van. A műsor egészen uj s — hozzátehet­jük — szerencsésebb összeállítású a csütörtökinél. Ajánljuk a műpártoló közönség figyelmébe. Mindazon jóakaróim, kik a f. hó 2-án megtartott 25 éves tanítói jubileumom alkalmá­val személyes vagy Írásbeli üdvözletükkel meg­tisztelni kegyeskedtek, fogadják ez utón mélyen megindított szivem forró és hálatelt köszönetét. Tartsanak meg továbbra is jóakaró szeretőtök­ben, mint a hogy mindvégig szivébe vésve hordja önök emlékét — tisztelőjük : Schäfer Lipót, néptanító. Az orosházi függetlenségi olvasó nép- kör 1848. márczius 15-ike emlékére ma este az „Alföld“ szálloda nagytermében — saját könyvtára javára és jótékony czélokra — táncz- vigalmat rendez. Belépti díj : férfi 1 frt, nő 40 kr. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Borital ingyen fog ki szolgáltatni. Kezdete este 6 órakor. Szivünkből kívánjuk, hogy orosházi 48-as elvtársaink — akiknek márczius 15-iki báljuk népesség tekin­tetében páratlanul áll az egész országban — az idén is jól mulassanak. A belügyminiszter az orosházi ke­resztény 150 frtos temetkezési-egylet alapszabá­lyait jóváhagyási záradékkal ellátva beküldte a megyének. Mátyus István orosházi műlakatos saját találmányu ajtózárra szabadalom nyerése végett folyamodványt adott be az orosházi szolgabiró- hoz, mely az alispán utján a minisztériumhoz terjesztetett fel. Pályázati hirdetés. A „Magyar Háziasz- szony“ czimű, városunkban és megyénkben is nagy elterjedtségnek és kedvességnek örvendő háztartási, gazdasági és szépirodalmi hetilap újabban ismét élénk jelét adta annak, hogy ko­moly törekvése az általa képviselt szakirodalmat hazánkban minél magasabb színvonalra emelni. E végből a lolyó IV. évfolyam 9-ik számában pályázatot is hirdetett egy, a „Magyar Háziasz- szony“ számára írandó és a lapban megjele­nendő czikkre, melynek föltételeit alább közöl­jük. Óhajtandó volna, hogy városunkból és me­gyénkből is, hol a lapnak oly sok olvasója és barátja van, minél többen vennének részt e pá­lyázatban. A feltételek a következők : A czikk tartalma bármely, a nővilágból me­rített, a nőket kiválóan érdeklő kérdés; a tárgy lehet társadalmi, háztartási, gazdasági, nevelési stb., a megválasztása teljesen a pályázókra bi- zatik. A pályamű terjedelme ne haladjon meg száz sort. A kéziratok könnyen olvashatók és csak a papir egyik oldalára logyenek írva : Előnyben részesülnek oly müvek, melyek tárgyukat a társadalomból merítik. Pályadijak.Első dij : k é t c s. k. arany, má­sodik díj: egy diszkötésü irodalmi mü. Pályázati határidő ; 1885. márczius 31. Pályabírók: a „Magyar Háziasszony“ szer­kesztőségének beltagjai. A pályadijra mindenki pályázhat. A pályadij a pályabirák által legjobbnak ítélendő műnek ápril 15-én fog kiszolgáltatni és ez a „Magyar Háziasszony“ legközelebbi számá­ban fog megjelenni. A szerkesztőség fentartja magának azonban azt a jogot, hogy egyéb, kü­lönösen a pályabirák által dicséretre méltatandó pályaműveket is közzétehessen. A pályaművek jeligével látandók el és mind- egyik pályaműhöz egy, a pályázó nevét tartal­mazó és kívül ugyanoly jeligével ellátott zárt boríték csatolandó. A pályaművek ily czimen küldendők : A „Magyar Háziasszony“ szerkesztősége, Budapest, váczi-körut 20. Irodalom és művészet. Az „Ország-Világ“, e szép képekben és becses czikkekben leggazdagabb magyar képes lap ez évi 10-ik száma a következő tartalommal jelent meg : Tisza Kálmán (arczképpel) Bekcsics Gusztávtól, egy szellemes epigramm Szontágh Páltól, a képviselőház alelnökétől. Az első kliens Tóth Józseftől. „A falu urai“, regény Tolnai Lajostól. „Őskori bányászszobrok“, Téglás Gá­bortól. „Az erdőben“, Eugéne Manu-d szép köl­teménye, fordította Bogdánffy Lajos, „Művész­világból“; irta Jesson, angolból fordította Sámi Lászlóné, „A divat és a gyermekek“, irta Kle- menszky Mihály, „Három vár“, rajzolta és irta Agyagfalvi Goró Lajos, „A hét története“, Szé­kely Huszártól. A képek közül megemlítjük Ve­nus és Ámor, Müvésznövendékek, Canadai favá­gók tanyája stb. czimüeket. Végül a rendkívül változatos és gazdag rovatok: Tudomány és iro­dalom, színház és művészet, újdonságok, nők vi­lága, könyvpiaca, vidéki élet, sport, hymen, gyász­rovat, rejtvények. — Az „Ország-Világ“ előfizetési ára január—deczemberre 10 frt, január—júniusra 5 frt, január—márcziusra 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek a Pallas irodalmi és nyomdai részvénytár­sasághoz küldendők, gránátos-uteza 6. szám. Vettük a „Gondüzö“ 24 ik számát, mely változatos tartalma mellett, még ünnepi számnak is mondható, mert Jókai Mór születése napjának hatvanadik évfordulóját ünnepli meg, még pedig oly módon, minőn azt hazánk egyetlen lapja se tette és moly méltó a nagy férfiúhoz, hazai iro­dalmunk büszkeségéhez. Mert csakugyan helyesen említi L . . . s, a czikk kitűnő Írója, hogy „Első eset, hogy magyar iró oly általános ünnepeltetés- ben részesüljön a királyi családtól le a legutolsó magyar kunyhóig.“ Köszönet érte a hazafias ér­zelmű kiadónak. E czikket követi : „Szalmady Pál politikai tanácsai Gelsey Mihályhoz,“ satyra Tóth Endrétől; Az uj főispán,“ regény, Tolnai Lajostól; „A király kegyelme.“ Mikszáth Kálmán­tól ; A végzet,“ regény, Margitay Dezsőtől ; „Ki tette ?“ elbeszélés, Kazár Emiltől ; „Székely tá­mad székely bánja,“ történeti regény P. Szath- máry Károlytól ; „A gránátköves asszony.“ Mar- litt E. legújabb regénye, fordította Mártonffy Frigyes. Ezeket követi a boríték érdekes tar­talma u. m. A magyar gazdaszouy, vegyesek, ta­lányok, talányfejtők és szerkesztői posta. A minden vasárnap megjelenő „Gondüző“ előfizetési ára: negyedévre 1 frt 50 kr, egy hónapra 50 kr. Az előfizetési pénzek Székely Aladár kiadótulaj­donoshoz küldendők Budapesten, VII., dobuteza 14. Figyelmeztetjük olvasóinkat e kitűnő lapra, melyből a kiadó mindenkinek szolgál mutatvány- számmal ingyen és bérmentve, ki e végre hozzá­fordul. Törvényszéki csarnok. A szeghalmi póstarablógyilkosság. — Mártim 12. — Évtized óta nem tapasztalt rendkívüli érdeklődés mellett folyt le S z i v ó s Lajos szeghalmi lakosnak bűnügyi végtárgyalása Békés vármegye díszes székháza termében, amelyet ugyanis a kir. törvényszék ama nagy érdeklődés iránti tekintetből, amelyet a rabló- gyilkosság végtargyalása a nagyközönség kö­rében keltett, a megye alispánjától e czélra átengedni kért, s-amelyet 1 megye első tiszt­viselője a kir. törvényszék részére a legna­gyobb előzékenységgel át is adott. A díszes termet a közönség már reggel I óra előtt zsúfolásig betöltötte. A karzatot szintén díszes hölgyközönség népesítette be, mely lankadatlan figyelemmel kisérte a kü­lönben is eléggé szenzácziós bünper lebonyo­lítását. A kir. törvényszék következőleg alakult meg : H u s z k a Mihály törvénysz. biró el­nök, K irileszku Gyula előadó és Ur-

Next

/
Thumbnails
Contents