Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-03-15 / 11. szám
bán Adolf szavazó bíró. Bírósági jegyző : Z ö 1 d y Géza. A vádat C z i ff r a Imre kir. ügyész, a védelmet H a j ó s s y Ottó és H o ff m a n n Mihály hivatalból kirendelt védőügyvédek képviselték. (Utóbbi Szívós Lajosné Varga Zsuzsánna érdekében, aki orgazdasággal lett vádolva). H u s I k a Mihály elnöklő biró a tárgyalást reggel 9 óra után megnyitván, vádlott Szívós Lajos két fegyveres őr között elövezettetik. A vádlott első pillanatra határozottan megnyerő benyomást kelt. Magas, vézna alak, szőke arczszínnel, szelíd tekintettel, magatartása nyugodt és fásult, csak olykor-olykor rángatózik idegesen, s ekkor tö- rülgeti szemeit. Mellette a vádlottak padján neje, Varga Zsuzsánna ül. A nő 42 éves, 7 évvel fiatalabb férjénél, de ennyivel idősebbnek látszik, a három hónapi szenvedés és korábbi bánatok nagyon megtörték. A szerencsétlen házaspárnak 7 kiskorú gyermeke van, ezek közül egyik a 12 éves M i h á 1 y szintén jelen van a végtárgyaláson mint — tanú. A végtárgyalást bevezetőleg előadó biró és törvényszéki jegyző felváltva olvassák a kir. törvényszék vád alá helyezési határozatát, nyomozási, bonczolási, fegyver- vizsgálati jegyzőkönyveket, a csendőri hivatalos jelentéseket, letartóztatási határozatot, amelyekből a tényálladék következően tűnik ki : Szeghalom községét 1884. évi deczem- ber hó 29-én kora reggeli órákban ama rémhír lepte meg, hogy a szeghalom-ladányi utbau a farkas foki hídnál Patai János postaszálli- tót halva találták. A hulla mintegy 3—4 ölnyire feküdt a hídtól, mellette néhány lépésnyire a postaló állott, két első lábán kötőfékkel megbé- kózva. Kapusi János és Somogyi János nyáj kondásók vették észre s rögtön hírt adtak a faluba Patai János hozzátartozóinak, akik a rémhírre rögtön kisiettek a helyszínére, s a szerencsétlen postaszállitó hulláját kocsin beszállították a községbe. — A hulla elszállítása előtt a jelen volt Patai Bálintnak egy a hid és a hulla között feküdt papírdarab tűnt fel, melyet megtekintvén, azt egy naptárból kiszakított lapnak ösmerte fel, mely perzseltszélü lévén azon gondolatra jött, hogy Pataki Jánost lelőtték; a papírdarabot magához vette, azt a nyomozást időközben megindított bíróság kezeibe juttatta s ezzel a tettes kideritésére a később kifejlettek szerint a nyomozat megkezdésében irányt mutatott. A postaszállitmány ki volt rabolva, két csomag hiányával a tettes magával vitte, a hiány — a mint azt Nagy János szeghalmi postamester kideritette — készpénzben Ilii frtot tett ki Ezenkívül hiányoztak az ajánlott és közönséges levelek is. A tettes kiléte egészen homályban volt. De a nyomozat során a csendőrségnek tudomására jutott, hogy a farkasfok közelében Szívós Lajos és F ü 1 ö p Imre szeghalmi lakosok szoktak vadászni, a figyelem tehát ezekre irányult. Szívósnál csakugyan találtak egy két csövű lőfegyvert, a melynek egyik csöve töltve, másik csöve pedig kilőve volt; egyszersmind szakértőileg meg- állapíttatott, hogy ez utóbbi csőből a lövés r ö v i d idő előtt történhetett. Szívós Lajost már azon körülmény gyanússá tette, hogy a szakértők véleménye ellenére tagadta, hogy az em’itett lövést a fegyverből rövid idő előtt tette. Szívós Lajosnál az ellenében fenforgott gya- nuokok alapján további nyomozás tartatott, mely nek eredményeként házánál egy 1878-iki Kossuth naptár találtatott, melynek a vásárokat tartalmazó részéből egy lap hiányzott 8 melyre nézve tett összehasonlításokból kétségtelennek tűnt fel hogy a hiányzó lap azonos Patai Bálint által a helyszínén talált s fojtásnak bizonyult papírdarabbal. Ezen gyanuokok, valamint azon körülmény, hogy Szívós Lajos letartóztatása alkalmával egy üres töltényt dobott el s ezen töltény eldobásának indokát adni nem tudta, kétségtelennek mu tatták, hogy a fenforgó bűncselekmény tettese Szívós Lajos volt. Szívós Lajos az eként reásulyosodó gyanú okok behatása alatt, úgyszintén M i s s u r a y János csendörfőhadnagy tapintatos fellépése folytán a bűntett elkövetését beösmerte. Beismerte ugyanis, hogy már hetek óta folytonosan azzal a gondolattal foglalkozott, hogy a postás legényt megöli és a postaszállitmányt kirabolja; még deczeraber 28-án este bűnös tervét teljesen megérlelvén a következő nap reggelén puskája egyik csövéből a serétet kiszedte 8 ennek helyébe egy golyót bocsátott le, azt a kalendáriumból kiszakított lappal leszorította s eként elkészülve reggeli 4—5 óra között a farkasfoki hídhoz ment, ott lesbe állott, oda érkezte után alig 5 perez múlva az arra elhaladni akaró Patai János postalegényre lőtt, aki — előze- zetesen leszállóit a lóról, mert a ló a hid előtt . horkolni kezdett, anélkül, hogy őt észrevehette volna. A lövés végzetes volt, behatolt a jobb lapoczka alatt a 9. és 10-ik borda között a mellüregbe és rögtön halált okozott. Szívós a lovon volt posta táska szijjait felvágta, a táskákat kiürítette s az elrablott tárgyakat hazamenve elrejtette. A bűntény bevallása után lakására vezettetvén a kamarában előadta a posta zsákot a csomagokkal együtt, majd az udvaron levő szalmakazalt mutatta meg, hol a postaküldemények között volt Petőfi Sándor diszkiadásu költeményei szintén feltaláltattak. A hiányzó pénzküldemények hol léte iránt megkérdeztetvén előbb a ház ereszét jelölte meg, ott azonban nem találtatott; vádlott azután ráparancsolt nejére hogy a pénzt adja át, ez kezdetben tagadta, hogy a pénz hollétéről tudomása lenne, később azonban a pénzt egy dunyhából elővéve átadta. Az átadott összeg 1124 frt néhány krajezár volt. A mai napon tartott végtárgyalás, amelyet H u s z k a elnöklő biró rendkívüli tapintattal és beható éleslátással vezetett, eme tényálladékot mindenben megerősítette ; újabb momentumok, amelyek a bűntettet más világításba helyeznék, alig fordultak elő. Vádlott és tanuk egyetértőleg megerősítették a vizsgálat folyamán tett vallomásaikat. A végtárgyalás mindazáltal nem volt hijján a megható, mondhatni tragikus momentumoknak. Nagy részvétet keltett a szerencsétlen áldozat Patai János özvegyének úgyszintén a tettes nejének és 12 éves fiának kihallgatása. Utóbbi — majdnem gyermek — egészen meg volt zavarodva a fényes terem és nagyszámú hallgatóság láttára, egy hangja sem volt az elnöklő biró kérdéseire az egyetlen „n e ma szócskán kívül, amelylyel jelezte, hogy édes apja ellen nem akar vallani. Vádlott Szívós Lajos — mint előre bocsátottuk — fásultan, nyugodtan viselte magát Többnyire mereven, lesütött szemekkel nézett maga elé. Kihallgatása alkalmából gépiesen felállott helyéről (mindig két fegyveres őr között ült) s teljes biztonsággal csak nem kimért szavakkal adta feleleteit.. Vizsgálat során tett vallomását semmiben sem módosította s a keresztkérdések közepette sem jött ellenmondásba. Valamint a vizsgálat folyamán, úgy végtárgyaláson is azt mondta végzetes tettének indokául, hegy nem volt elég keresete, amelylyel mint napszámos nagyszámú családját fentarthatta volna, e miatt apósa és’ felesége is több ízben korholták, noha nagyobb összekoczczanás avagy állandó viszálykodás amely türhetlenné vált volna, nem fordult elő közöttük. A rablás gondolata hetekig foglalkoztatta, s nem tudott tőle szabadulni, „ugy megkapott volt — mondja — hogy sehogy se tudott kimenni az eszemből. A bizonyítási eljárás délig nagyobbára be volt fejezve; addig az összes tanuk is kihallgattattak, délután 3 órakor — amikor a tárgyalás folytatódott, a délelőttinél is nagyobb számú közönség jelenlétében, — csak a vizsgálat során kihallgatott de a végtárgyalásra meg nem idézett tanuk vallomásai olvastattak fel. C z i ff r a Imre kir. ügyész vádbeszéde szigorú tárgyilagossága mellett lendületteljes előadásával egyaránt kitűnt. Előadta a beigazolt tényálladékot a btk. 278. §-ában megállapított gyilkosság s a 344. §-ban megállapított rablás bűntettében kérte Szívós Lajost bűnösnek kimondatni, összbüntetésképen kötél általi halált indítványozva, mig másodrendű vádlott Szívós Lajosnéval szemben a vádat véglegesen elejtette. H a j ó s s y Ottó védő ügyvédnek a vizsgálat, tárgyalás és vallomások tényálla- dékával szemben nehéz feladata volt. Véd- beszédében mégis mindazt kiemelte, ami a szörnyű bűntettben Szívós Lajosra nézve megközelítőleg is szolgálhatna enyhítő körülményül. Megkapólag ecsetelte, hogy Szívós Lajosra nézve az élet kora ifjúságától kezdve egész a bűntett napjáig, a megpróbáltatások nak, a szegénységnek, sőt nyomornak isko Iája volt. Ecsetelte továbbá hiányos nevelését, jelezve, hogy az anyagi és szellemi sze génységhez mily könnyen és természetszerűleg csatlakozik a — bűn. Állította s lélektanilag igazolta az ügyész vádjával szemben hogy Szívós Lajos a bűntett véghezvitelénél nem volt beszámítható állapotban, a praeme- ditatiót nem látja beigazoltnak, mely körülmény kizárja a halálbüntetés alkalmazását, a halálbüntetését, amelyet — anélkül, hogy annak jogosultsága felett akadémikus diskus- sióba bocsátkozni akarna — ő a maga részéről igazságtalannak és czéltalannak tekint Védenczét — beszéde végén — a törvényszék kegyelmébe ajánlja. A védbeszéd alatt vádlott megtörtén sirt, olykor zokogva, sirt neje és fia is, ami igazán megható látvány volt. Hoffmann Mihály védőügyvéd tudomásul véve hogy a kir. ügyész védenczével szemben az orgazdaság vádját elejtette, szin tén kéri a törvényszéket, hogy Varga Zsuzsánna ellen a további eljárást beszüntesse. C z i ff r a Imre kir. ügyésznek a praeme- ditátiót igazoló rövid replikája után a biróság délután 4 órakor tanácskozásra visszavonult, s más fél órai tanácskozás után. H u s z k a Mihály bírósági elnök kihirdette a következő Ítéletet: 0 felsége a király nevében ! A b.-gyulai kir. törvényszék gyil kosság és rablás bűntettével vádolt Szívós Lajos és orgazdaság bűntettével vádolt Szívós Lajosné szül. Varga Zsuzsánna szeghalmi lakosok elleni bűnügyben Cziffra Imre kir. ügyész véginditványá- nak, valamint Hajóssy Oltó és Hoffman Mihály védőügyvédek védelmének meghallgatása után következőleg ítélt: Elsőrendű vádlott Szívós Lajos, Patai János ellenében elkövetett s a btk. 278. §-ába ütköző gyilkosság1 bűntettében és a btk. 344. §-a alá eső rablás bűntettében bűnösnek mondatik ki s ezért a btk. 96. §-ának alkalmazásával összbüntetésképen a 21. §. szerint végrehajtandó kötél általi halálra Ítéltetik. Elmarasztaltatik vádlott azonfelül eddig felmerült és az ezután felmerülendő élelmezési és eljárási költségeknek 15 nap »latt végrehajtás terhe mellett leendő megfizetésében. Vádlottul lefoglalt s letétben kezelt 1124 frt 10 krról 724/885 bf. sz. a. tétetik intézkedés. Másodrendű vádlott Szívós Laa josné a btk. 378. §-a alapján az ellene emelt vád és következményeinek terhe alul felmentetik. Az indokolás behatóan ismerteti a vizsgálat és végtárgyalás során beigazolt vádcselekményt, beigazoltnak állítja az előre megfontolt gyilkossági és rablási szándékot, s a büntetés kiszabását illetőleg nem talál oly enyhítő körülményeket, a melyek a btk. 91, és 92. §. alkalmazását szabnák elő. Az ítéletet a hallgatóság visszafoj tott lélekzettel hallgatta végig; vádlott Szívós Lajosnak sem akkor, midőn a kir. ügyész vádinditványában, sem akkor, midőn az elnök az Ítéletben említette s mintegy hangsúlyozta „a kötél általi halál“-t, egyetlen arcz izma sem rándult meg, mintha nem is hallotta, vagy valami közönyös szót említettek volna. Áz elnöklő biró kérdésére, hogy megértette-e az Ítéletet s akarja-e azt apellálni minden meghatottság nélkül, s oly naivitással amely mosolyra méltó volna, ha a tragikus körülmények között szívfacsaró nem lenne, szóról-szóra ezt mondta: „Én nem tudom hogymitkell ilyenkor mondani“ majd a pénzvisszatérítését elrendelő Ítéletre „Mondom, nem tudom mit kell véli c s i n á 1 n i.“ Kir. ügyész az Ítéletben megnyugodott, kérve azt mindazáltal felülbírálás végett a kir táblához felterjeszteni. Hajóssy Ottó védő ügyvéd felebbezését jelentette be. A tárgyalás délután háromnegyed 6 órakor ért véget Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Jelentés a békésmegyei gazdasági egyesület álta kisérletkép eszközölt kendertermelés ered méuyéről. A békésmegyei gazd. egylet választmány 1882-ik év őszén elhatározta, a központ B.-Csaba határában kendertermelési kísérleteket tenni. Ezen kísérletek vezetésével s a kender további kezeié sével megbízott három tagú bizottság munkáját befejezvén, ./' alatt ide mellékelve a jövedelmi kimutatást, ezzel egyúttal idevonatkozó jelentését tiszteletteljesen beterjeszti. A választmányt ezen kisérlettételre több foútos tényező indította, jelesen 1. azon szomorú tény, hogy hazánk, daczára nagy kiterjedésű kitűnő kendertalajainak, mégis nagymennyiségű kendert importál a külföldről — Olasz, Orosz, sőt Törökországból is — s igy olyan gazdasági terményért, mely nálunk bő hozamot s kitűnő anyagot ad, százezreket vándoroltat ki a külföldre. Állittatib ugyan, hogy nyers kender kivitelünk évenkint 1 millió frt értéket képvisel 11—13 millió értékű kész áru behozatalával szemben. Ha az utóbbi — statisztikai adatokon alapuló — tételt el is fogadjuk, de az első tétel valóságára nézve mégis némi kételyeink vannak, és pedig annyiban, a mennyiben az csak nyers anyagkivitelről szól, nyers anyag behozatalról pedig semmi említést nem tesz. Pedig hogy ez is importálta- tik a külföldről, azt első rendű országos szaktekintélyünk — Bakay Nándor úrtól — tudjuk. Statisztikai adatok hiánya miatt nem constatál- batjuk ugyan ezúttal, mennyi a nyers kender importunk, de aligha nem haladja meg ez is kivitelünket. De ha nem is haladná meg, ez esetben is azon szomorú ténynyel állunk szemközt, mely arról tanúskodik, hogy hazánk a külföldi kender- iparosoknak s gyárosoknak évenkint legalább is 11 millió írttal adózik. • 2. Azon köztudomású dolog, hogy a kenderszükséglet évről évre óriási mérvekben növekedik. Mindamellett, hogy a surrogatumok: a jutta, gyapot, vas a kender hatalmas versenytársai, ezt sohasem fogják a világpiaczról leszoríthatni, mert sem tartósság, sem általános használhatóság tekintetében versenyezni vele nem képesek. A kender nem nélkülözhető sem háztartásban, sem gazdaságban, sem a hajózásnál, sőt a gőzgépeknél sem. Ha csak azt az egy körülményt is vesz- szük tekintetbe, mily óriási dimeusiókban szaporodnak évenkint a tengeri hajók, s hogy egy-egy nagyobb hajónak a kötélzete 5000—8000 írtba kerül, igy egy kis fogalmat alkothatunk magunknak azon kendermennyiségről, mely évenkint a legkisebb kunyhótól kezdve a várakhoz hasonló hadihajókig szükségeltetik. Hogy a kender mennyire szükséges s nél- külözhetlen termény, bizonyítja az a körülmény is, hogy azon gazdasági válság közepette is, mely ez idő szerint a kenyértermények nagy mérvű, s ugy látszik, állandó árcsökkenése folytán az egész világ gazdáit végveszélylyel fenyegeti, a kender ép ugy, mint a marhahús, megtartotta régi árát. Szolgáljou ez intő szózatul egyrészt a kormánynak, másrészt a gazdáknak, hogy amaz irányt adjon, ezek pedig komolyan hozzáfogjanak eddigi gazdasági rendszer a jelenkor kívánalmainak megfelelő átalakításához. 3. Azon fontos feladat, mely parancaolólag kötelezi a gazd. egyleteket arra, hogy minden egyes gazdasági művelet körül az okszerű eljárást a nepnek bemutatva, azt a haladásra serkentse s igy intensiv módon a kisebb gazdákat oktassa, i mintegy akarata ellenére is jobb létre vezesse s juttassa. Nincs talán gazdasági termény, mely primitívebb mivelés- és kezelésben részesülne nálunk, mint a kender s valószínű, hogy századok óta egy lépéssel sem haladt előre. S miért? Nézetünk szerint azért, mert ezen gazd. partörvényt a gazd. intelligentia csaknem teljesen a népre bizta, maga megfoghatatlan okokból tartózkodva gazd. üzemébe való felvételtől. Vessünk csak egy futólagos pillantást a 48 előtti időkbe. Midőn egyik-másik nagybirtokos a faekéket tűzre dobva, vasekékkel kezdte azokat helyettesíteni, mennyi ellenszenvvel, sőt gúnnyal találkozott kezdetben Vidacs gyártmánya a paraszt- gazdák részéről ? S ma ? Bátran mondhatjuk, hogy a muzeum részére sem lehetne nálunk többé faekét találni, — s igy ment ez a többi gazd. gépekkel is. Ebből íb azt a tanulságot lehet levonni, hogy a conservativ jellemű nép tud is, akar is haladni, de csak akkor, ha jobbat saját szemeivel láthatja s megismerheti. De a mi a kendertermelést különösen ajánlatossá teszi a neki megfelelő talajon, az azon kiváló és megbecsülhetetlen tulajdonsága, hogy éppen a kisebb gazdák üzemébe elvitázhatatlanul legjobban beillik, a mennyiben oly háziiparanya- got szolgáltat, melynek feldolgozása egyrészt a téli időszakra esik, s mely másrészt a kis gazda nehezebb munkára képtelen családjának a bosszú téli estéken folytonos hasznos foglalkozást nyújt. S ki merné tagadni, hogy ezen foglalkozás, eltekintve az anyagi haszontól, nem egyik hatalmas eszköze a munkássághoz való szoktatásnak? Avagy ki merné kétségbe vonni azon lélektani tétel igazságát, melyszerint a folytonos munkálkodás a leghatalmasabb támoszlopa s emeltyűje a közer- kölcsiségnek ? Hiszen a régi közmondás szerint: Müssigang ist aller Laster Anfang. Serkentsük tehát első sorban a népet ezen hasznos mivelési ág szélesebb körökben felkarolására, de egyszersmind nyújtsunk neki alkalmat arra is, hogy az okszerűbb kendertermelést és áztatást, mi egyedüli alapját képezi e gazd. iparág észszerű fejlesztésének, elsajátíthassa és igy a kezdetlegesség hínárjából hova hamarább kimenekülhessen. (Folyt, köv.) Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos; Dobay János. Meghívás. A békésmegyei takarékpénztári-egyesület 1885. évi márczins hó 17-én délelőtti 10 órakor Gyulán, saját helyiségében tartandja rendes évi közgyűlését, melyre a t. részvényeseket ezennel tisztelettel meghívom. A közgyűlés tárgyai: 1. Igazgatósági jelentés. 2. Felügyelő bizottsági jelentés. 3. A tiszta jövedelem iránti intézkedés. 4. öt igazgatósági tag választása. 5. Az alapszabályok 15. §-án alapuló netaláni indítványok. Kelt Gyulán, 1885. évi március 1-én. Gróf Wenckheim Frigyes, 41 I—3 elnök. . Harcz révén a győzelemhez! Daczára a sok gyanúsításoknak, a valódi horgony Pain-Expeller ma mégis a legelterjedtebb és legkedveltebb háziszer. Ezrek tudják saját tapasztalatuk folytán, hogy csúz és köszveny ellen jobb szer nem létezik, mint a.valódi Pain- Expeller. Ezért jogg1 tsncésoljuk tannak megpró- bálását. Ár 40 és 70 kr. Készletben a legtöbb gyógyszertárba 1 készletben van. Richter F. Ad. és tsa, Bécs. Főraktár Prágában az „arany oroszlán“ gyógyszertárban, Niklasplatz 7. Kapható Török József gyógyszertárában Budapest, Király-utcza, 12. sz. r ’ 14 8—4 ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ 43 * ftDÖTS* "HD oyaDDiPJ eb# * fl. 2.80 THN fl. 1.10 •pw 1 * 2-5 87. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦
