Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-01-11 / 2. szám
2-ik szám Gyula, 1885. január 11-én IV. évfolyam f ^ Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak visiza. Előfizetési díj: Egész évre ..........5 írt — kr. Fé lévre ..............2 „ 50 „ Év negyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. ____________________-iá F # P OLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. MEGJELENIK MINDENT VASÁRNAP. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttór tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Bukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. Előfizetési felhívás 1885-ik évi IV-ik évfolyamára. Előfizetési dij : Egész évre ...........................5 frt — kr. Fé léyre......................................2 frt 50 kr. Évnegyedre .................................1 frt 25 kr. Az előfizetési pénz a kiadó hivatalba : Főtér, Prág-féle ház küldendők. Gyulavárosa Körös-szabályozási Ugye a jelen stádiumban. Ha röviden akarjuk jelezni körös- szabályozási ügyünket, mint város röviden két szóban foglalhatjuk össze : „nem fizetünk.“ Ennél jobbat, tetszetősebbet mondani, a mai korban nem lehet; — csak hogy a dolognak egy hübnere van : fizetni kell vagy akarunk, vagy nem. Hogy már most miképen, mimódon és kik fognak fizetni mindaddig, mig az ártér-fejlesztés be leend fejezve? ez nehéz kérdés. Azok-e, a kik a társulat alakitásától 1854-ben fizettek 1878-ig, — vagy a kik 1876-ban nézetük szerint sérelmesen árteresekül lettek kijelölve — de kevesen, mert ők többet óhajtottak — ezt az illetékes hatóságnak, sőt a mint a viszonyok ma állanak, Magyarország legfőbb bíróságának lesz fentartva kimondani. Mert hogy ez ügy a városi képviselő- testületnek múlt hó 27-én tartott ülésében rendes mederbe tereltetett volna az által, hogy a főispán lett felkérve annak a köz- igazgatási bizottság elé terjesztésére, s ez hozzon benne határozatot, ezt törvényesnek nem ismerhetjük el. Az 1871. évi 39. t.-cz. a meg nem elégedő félnek első fórumául a társulati közgyűlést, másodsorban pedig fórumul az alispánt jelöli meg; az ennek határozatával be nem elégedő fél kereshet magának a törvény rendes utján orvoslást, de a törvény rendes útja sem a főispán, sem a közigazgatási bizottság. Ez a mi nézetünk, s eme nézetünk törvényen alapszik Ez ellen hiába hozzák fel az 1884. évi 14. tczikket ; ezt csak ott lehet életbe léptetni, a hol a társulati viszonyok rendes mederben vannak, — nálunk, a hol még csak ezután fognak rendes mederbe jönni: a törvény csak ez után lehet életbe, léptethető. Erre látszik utalni az idézett törvénynek 22. szakasza, mely 3. bekezdésében felhatalmazza a kormányt, hogy ártér fejlesztés és kivetési kulcs nem léte esetében ideiglenesen az ártérbe eső földbirtok után fizetendő földadó arányában vethesse ki a szabályozási költségeket. Már pedig akárki mit mond, maga a város jóllehet már eddig is részben költséges körgátakkal van védve, mégis ártérben van. — A kérdés csak az, hogy az utóbb kivetett költség arányt tartott-e az 1876-iki ártérfejlesztésben kitüntetett értéknövekedésnél a városra és külsőségekre. — Ha qzt megtartotta, az esetben az alispánl sérelmes határozat legfőbb helyen helybe fog hagyatni, mindaddig, mig egy uj ártérfejlesztés más viszonyokat nem tüntet fel. Kíváncsian várjuk ez ügyben a holnapi közig, bizottsági gyűlés határozatát ; s erre már azon oknál fogva is kiváncsiak vagyunk, mert ez ügy orvoslását nem csak! ott szorgalmazzák, hanem egyesek a tör- i vény rendes útjára térve perrel támadták meg azokat, a kik az ügyben semmi más, mint a felsőbb rendeletek végrehajtó közegei. öt év óta vajúdik e kérdés a nélkül, hogy az megoldható lett volna ; mi a megoldhatás nehézségéül ama viszonyt tartjuk, mely a társulat keletkezésétől törvény nem létében követtetett s folytattatok az 1871-ik 39. t. ez. életbe lépte után, s meg van ma, midőn az 1884. évi 14. t. ez. is életbe lépett. — Szerződésre léptünk 1871-ben a törvény figyelmen kivül hagyásával, mert nem gondolhattuk azt, hogy a szabályozási viszonyokra befolyással legyenek az 1875-ben kezdetüket vett kataszteri munkálatok. — A társulat legfőbb figyelmét és költségeit nem a munka és szabályozás kezdetére, hanem a töltések épitésére fordította. S az eredmény az igyekezetnek meg is felel : a töltések a legkitűnőbb karban vannak, árvíztől nem félhetünk, — de a társulat beladministra- tiója zilált, szabálytalan, s ma már törvénytelen is. Mikor leend ebből kibontakozás ? Gyula rendezett tanácsú város szervezeti szabályrendelete. (Vége.) II. A rendőrség hatásköre. A városi rendőrség hatás- és működési köre úgy a város belterületére, mint egész határ ra terjed ki. III. A rendőrség feladata általában. A rendőrség feladata úgy ejjel mint nappsl, a személy- és vagyonbiztonság, a rend, tisztaság, közegészség, közerkölcsiség, tűz- és vizve- szélyek felett őrködni, s mindezek tekintetében a felmerült és észrevett bárminemű s a rendőrség által el nem hárítható rendellenes eseteket a lehető gyorsasággal a városi tanácsnak bejelenteni. A rendőrség, az elöljáróság s általában a felebbvalók iránt feltétlen engedelmességet, szolgálatában szigorú katonai pontosságot, általában a közönség iránt tisztességes s kiválólag hivatalos eljárása közben a letartóztatott egyéne kke méltányos és emberséges modort köteles tanúsítani. IY. A rendőrség kötelessége részletesen. 1. A népcsoportosulások alkalmával, u. m. országos- és hetivásárokon, nyilvános mulatóhelyeken, a vasutmeneteknél, ujonczozásnál, tömeges választásoknál, népgyüléseknél stb. a kihágásokat, garázdálkodást, lármát, erőszakoskodást, akadályozni, a szekereket és gyalögközle- kedést rendben tartani s általában minden tekintetben rendet eszközölni. 2. Nyilvános mulató helyeken es korcsmákban a záridő szigorú megtartására ügyelni, a záridőn túl mulatókat szétoszlatni; titkos törvénytelen mulatozási helyeket különösen erköl- csiség szempontjából akadályozni3. Közutak, járdák, hidak, élő és körgátak, töltések erőszakos rongálását gátolni s az ezeken észlelt hiányokat bejelenteni. 4. Az egyesek személyét és vagyonát erőszak és megtámadás ellen védeni. 5. Szökött katonákat és ujoncz szökevényeket elfogni és az elöljáróság kezeihez szolgáltatni. 6. A csendháborító, garázdálkodó egyéneket rendre utasítani esetleg letartóztatni. 7. A mértékek helyes használatát a vásárokon, piaczokon, székekben, korcsmákban, boltokban és malmokban ellenőrizni, az elárusitásra szánt italok és ételekre egészségi szempontból felügyelni s ezek tekintetében tapasztalt törvényellenességeket rögtön bejelenteni. 8. Kutakat és kutak kerítéseit, kéményeket, -tüzelés vezetésére alkalmarott csöveket vizsgálni s az észrevett hiányokat bejelenteni. 9. Nyilvános helyekre kidobott mindennemű szemetet, pernyét, trágyát, állati hulladékot s mindazon akadályokat, melyek a szabad közlekedést akadályozzák, egészségi és közrendőri szempontból veszélyesek s a vizek lefolyását gátolják, szemmel tartani s azok elhárítása végett jelentést tenni. Úgyszintén a vágóhidak tisztántartására felügyelni s e tekintetben a fsnnálló •rendszabályok foganatosítása felett őrködni. 10. Holttestek találása, tűzesetek, betörések, lopások, egyszóval a város területén és határán előforduló bűntettek, vétségek és kihágások eseteiről pontos tudomást szerezni s e tekintetben nyomozni és jelentést tenni. 11. Koldulást engedélyezetten adománygyűjtést és kéregetést, jogosulatlan házalást, tiltott játékok üzését, sorsjegyek árulását, aláírások gyűjtését, eugedélyezetlen tánczv-galmak s egyéb előadások tartását ellenőrizni és akadályozni. 12. Szolgálat- és keresetnélküli csavargók, jíselédkönyv nélkül szolgálatba álló helybeli és cselédek, bcjeler*4? nélkül & .napon túl a városban, vagy határában tartózkodó idegeneket kikutatni s irányukban a fennálló törvények és szabályog értelmében eljárni. 13. Titkos kéjelgési- és tivornyahelyeket felfedezni s ez érdemben a fennálló szabályok értelmében eljárni. 14. Bármi tekintetben veszélyes állatok ártalmatlanná tételét és szükséghez képest ezek megsemmisítését eszközölni. 15. Eugedélyezetlen helyeken fürdést és állatok fürösztését, úgyszintén a kenderáztatást akadályozni. 16. Tűzveszélyek eseteinél az élet- és vagyonbiztonság felett őrködni. 17. A vadász- és halászati-törvény foganatosítása felett őrködni s az e tekintetbeni kihágások esetében a törvény szerint eljárni. A rendőr csupán kivételesen van jogosítva szolgálatból bármely házba lépni t. i. midőn a lakóknak életét, vagy tulajdonát fenyegethető veszély elhárítása vagy valamely gonosztevő üldözése van szóban ; máskülönben csak Írott vagy szóbeli hatósági parancs folytán engedtetik meg a belépés. V. Szolgálati szabályok s azokból szármázó viszonyok. 1. A rendőrkapitány. A rendőrkapitány munka- és hatásköre fentebb 31. §. alatt már megállapítva lévén, e helyen teendőiként különösen megemlittetik még: c) Az alája rendelt összes rendőri közegeket kötelezettségük pontos ismeretére oktatja, azoknak szolgálati utasítást ad, nappali és éjjeli szolgálatot közöttük czélszerüen beosztja, a szolgálat pontos teljesítése tekintetéből őket ellenőrzi és naponta számoltatja. b) A rendőrkapitány főleg Írásbeli teendők kel lévén megbízva, e végből hivatalos órákban a hivatalban köteles lenni. , 2. A rendőrbiztos. A rendörbjztos, ki egyszersmint mértékhitelesítő ig — rendörbiztosi minőségben a rendőrkapitány közvetlen felügyelete és rendelkezése alatt áll s ennek rendőri ügyekbe vágó utasításait és parancsait teljesíteni s eljárásáról jelentést tenni köteles; ezeken felül különös teendője még a rendőrbiztosnak: a) rendőrökkel fegyvergyakorlatot tartani s azokat a szolgálati teendőkben oktatni. b) Felügyelni arra, hogy a rendőrök szolgálataikban pontosan és rendesen eljárjanak, köteles lévén a tapasztalt mulasztásokat s egyéb visszaéléseket a kapitányság azonnal bejelentem. A rendőrbiztos a rendőrség szolgálati pontosságának ellenőrzése és tapasztalatok gyűjtése czéljából nappal és éjjel egy rendőr kíséretében a város területén czirkálni tartozik. A rendőrbiztos a hivatalban csakis annyi időt tölt, mennyi mértékhitelesitési teendőinek elvégzésére megkivántatik, egyéb idejét nyomozással és tapasztalatok gyűjtésével a város területén tölti. c) A rendőrbiztos minden a város területén és határában felmerült bűnesetet a rendőrkapitánynak azonnal bejelenteni köteles, — végre pedig: Az egyes földbirtokosok által alkalmazandó csőszök csakis a rendőrkapitány által egybehívott s annak elnöklete alatt hozott gyűléseken fogadhatók tel és pedig kizárólag kifogástalánul előéletű egyének, kik a törvényben előirt esküt a kapitány előtt letenni kötelesek. 3. A közrendőrök. a) A rendőrkapitány főfelügyelete, közvetlenül azonban a rendőrbiztos kezelése és ügyelete alatt állanak; azokat mint főnöküket tisztelni, nekik feltétlenül engedelmeskedni, rendele.teiket és utasításaikat katonai pontossággal végrehajtani és foganatosítani tartoznak. b) A közrendőrők éjjel és nappal idő és helyre való tekintet nélkül, úgy a város területén, valamint annak határán, sót rendkívüli esetben — felsőbb parancsra — mindenkor és mindenütt, a hfel a személy- és vagyonbiztonság érdeke megkívánja, fegyveres szolgálatot teljesíteni kötelesek. VI. Fegyverek. A rendőrbiztos fegyvere kard és revolver. A közrendőrök fegyverzete egy kurta vágó szuronynyal ellátott hátultöltő golyós lőfegyver. A vágó szurony nappal oldalfegyverül használandó. VII. Mezei rendőrség. A határban a mezei rendőr felügyelet — magán — felfogadott mezei csőszök által gya- koroltatik s ezek szolgálatuk mikénti teljesítése körül a rendőrség által ellenőriztetnek. Kelt Gyulán 1884 évi okt. hó 27-ik napján tartott városi képviseleti közgyűlésből. Fővárosi tárczalevél. A czimbalom múltja, jelene és jövője. Egy évezreddel ezelőtt Ázsia síkjain verték a czimbalmot puszta vashotocskákkal azon idők naiv „zene értői.“ Még csak tizenöt évvel ezelőtt kizárólag barna zenészeszeink szabadalmát képezte a keskeny testű czimbalom zengő bongó hangjával édesbusulásra fakasztani a vigadót. Ma már kótába van szedve és biztos alakba, határozott ütembe varázsolva a régi, sokszor rendetlen, vad és még is oly andalítóan hízelgő és szenvedélyesen felvillanyozó magyar nóta. — Ma már nem csak napbarnított kezek vezetik a czimbalom verőjét, hanem gyakran finom aristokratikus metszésű kezecskék is. — Ma már nem zajong e hangszer azelőtt, hogy a játszó nem értette meg sajat játékát; mert a hangfogó akár egy zongoránál, úgy fékezi a mámoritó hangokat. — Ma már nem csak kurta korcsmákban és kávéházakban jarja a czimbalom, hanem a legelőkelőbb főúri szalonok és az első rangú színházak nyílnak meg csábos hangjai előtt. És midőn egy Liszt, egy Erkel, Huber Alaga stb. foglalkoznak a czimbalommal és hordják szivükön jövőjét, mikor nemcsak hazánk, hanem a müveit külföld is mindjobban megismeri kedves specziális hangszerünket: mily jövőt jósolhatunk neki akkor ? A czimbalomnak Ázsia volt szülőhazája, amit az is bizonyít, hogy a czimbalomhoz hasonló hangszerek eredetét, régi kezdetleges alakjukban primitiv szerkezetükben, melyből később ami czimbalmunk fejlődött, Ázsia különféle népei-
