Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-01-11 / 2. szám

nél, igy különösen Indiában és Chinában még ma is hassnálatban vannak.

Á velenczei dogé palotának egyik legrégibb festményén más akkor dívott hangszerek mellett, egy a ozimbalomhos teljesen hasonló hangszer is látható.

A londoni „Brittisch muzeu<n“-ban nyolcz szintén czimbalmunkhoz hasonló sokkal kisebb, rendkívül művészi, keleti modorban, pazar díszítéssel készült és Indiából behozott régi hangszer látható § mig a párizi Laxenburg palota múzeumában egy XIV. Lajos idejében szintén Indiából hozott ily régi hangszer van kiállítva.

A magyaroknál honosult meg és fejlődött ki e hangszer leginkább, sőt Mátyás király idejében még udvarképes is volt. — Mint Harpfner Fe- rencznek Münchenben megjelent „Egyetemes ze- netörté“-ből kitűnik, egy Willimen Tamás nevű az időbeli velenczei követ Mátyás udvaránál már elragadtatással nyilatkozott ezen hangszerről, melyet egy Márton mester nevű királyi művész kezelt. — Azóta mindjobban terjedt, de a valódi polgárjogot, a nagyobb elterjedést és tökéletességet, mely által szalonképessé lett, mindössze néhány éve, bogy elérte.

Egy idegen hangzású névvel, de hazafias magyarérzelmü szívvel biró derék iparos: S c h u n d a

V. J. budapesti udvari hangszerész volt az első, aki ez, addig elhanyagolt és külföldön teljesen i-s meretlen és akkor még Magyarországban is lenézett hangszerben felismerte a benne rejlő erőt és szalonképességet. — ő volt az első, a ki ujji- tásaival lassan-lassan a magasabb körök és a külföld előtt is kedveltté tette e hangszert. — Először a bécsi, azután párási világtárlaton okozott javított pedál-czimbalmaival feltűnést, majd Alaga Géza jeles zenei szakktekintélyünkkel szövetkezve, áldozatok árán egy czimbalom iskolát adott ki, mely ma már több javított és bővített kiadást ért meg, melynek segítségével a czimbalom kezelését bárki is könnyen elsajátíthatja, mely körülmény a czimbalom terjedését úgy hazánkban, mint a külföldön is lényegesen előmozdította.

Ma már nemcsak hazánkban van kevés főúri szalon, ahol a pedal czimbalom hiányoznék de Ausztriában is nagyon el van terjedve, sőt Schunda már Angliába, Francziaországba, Orosz-, Olasz-, Spanyol- és Törökországba, sőt Amerikába is szállított számos ily pedál czimbalmot.

Ha Magyar-utcza 26. sz. alatti üzletébe nyitunk, alig tudunk mozogni a sok elkészült és szállításra váró czimbalomtól és egyéb fúvó-, vonó- és verő hangszerektől. — Nagy, tágas mű- helyében egy egész gárda munkás dolgozik, de még több is elkelne, ha nálunk e szakmabeli elég ügyes munkás találkoznék, mert alig győzi a különféle hangszerekre, de különösen a czim- balomra érkező megrendeléseket effectuálni.

Ha a pedál-czimbalom már oly tökéletes, hogy alig van rajta mit javítani és bizton hisszük, hogy a májusban megnyitandó országos kiállítás után, melyre Schunda bizonyára méltán lesz képviselve, és melyen mint értesülünk, ismét egy kitűnő újítást fog bemutatni, úgy nálunk mint a külföldön még jobban fog terjedni és lassan-lassaD el fogja foglalni a többi nagy zenekari és zeneköltészeti hangszerek közt az őt méltán megillető helyet.

Orpheus.

A biztosításügy az 1884. évben.*)

A nemzetgazdaság egyik legfontosabb ága kétségkivül a biztosításügy és habár Magyarországon még nem dicsekedhetik oly múlttal, mint a nyugoti államokban, annyira már nálunk is fejlődött, högy az uj év elején, mint közgazdaságunk egyik kiváló tényezőjére visszapillantsunk és lássuk : mi jót és roszat hozott a biztosítási ügyre az elmúlt év.

A biztosítási üzlet az elmúlt évben meglehetős kielégítő eredményű volt és am< unyire a viszonyok már most áttekinthetők, a mérlegek általában nagyobb nyereségekkel lógnak lezáratni, mint 1883-ban. Ezt azonban csak általánosságban állíthatni, mert a valóságnak megíelelő alapon, a legtöbb biztositó intézet nem lenne képes az 1883-iki nyereségnél nagyobbat felmutatni. A mérleg-készítés, illetőleg szépítés azonban nem nagy mesterség és igy már ma megjósolhatjuk, hogy valamennyi intézet fog nagyobb nyereséget felmutatni, természetes, hogy egyesek az említett reális a'ap mellőzésével. így ha például visszaidézzük emlékezetünkbe a Magyar-Franczia biztosító társulat elmúlt évi üzlet-kötéseit és levonjuk az intézetet ért nagy veszteségeket, természetes, hogy arra a következtetésre kell jutnunk, hogy ez az intézet épenséggel nem képes az 1883-ikinál nagyobb nyereséget felmutatni. Ez intézetnek tőkéi nagy részben erősen fluktuáló rész vénypapírokban vannak fektetve és miután

*) Felhívjuk olvasóink figyelmét a „Magyar Pénzügy“ ezen czikkére, a mely a biztosítási ügygyei foglalkozva, e tekintetben gyakorlati útmutatásokat ád. — A „Magyar Pénzügy“ szerkesztője Eormos Alfréd Budapest, Bálvány-utcza 11. szám és előfizetési ára egy évre 10 fit.

úgy a véletlen, valamint szándékos puszirozás következtében a legtöbb részvénypapir 1884. végén magasabban jegyeztetett, mint 1883. végén, könnyű lesz az 1884. évi mérlegben kimutatni a gyarapodást. Ámde most nem az a feladatunk, hogy bíráljuk az üzlet-eredmények felállítását, végezzék azt az intézetek belátásuk és tetszésük szerint ; — lesz még időnk birálni, ha megjelennek a mérlegek. Ezúttal csupán magaval, az elmúlt év biztosítási üzletével akarunk foglalkozni. ' ;

A tüzbiztositási üzlet a lefolyj évben isu ét nyert kiterjedésben és igen csekély kivétellel, e brancheban magasabbak voltak a díjbevételek, mint az elmúlt évben. Az év első felében károk igen mérsékelt arányban fordultak elő és még I kielégítőbb lett volna az eredmény, ha a második félévben nem fordulnak elő nagyobb tűzkárok, különösen gyárégósek. — Oly károk, mint a minő például a nagysurányi czukorgyárnál érdekelt J társulatokat érte, lényegesen alászállitják az egyes intézetek nyereségét, de általánosságban kielégítő volt a tüzbiztositási üzlet, mert a kisebb károk teljes kiegyenlítést találtak, a tűzbiztosítás nagyobb kiterjedéséből származó díjbevételek által.

A jégbiztosítás is az elmúlt évben, ha nem is jó, minden esetre jobb eredményű volt, mint az elmúlt években. Az állandó és jelentékeny veszteségek, melyek a biztositó társulatokat az utolsó években e brancheban érték, közös értekezleteket és tarifa-reformokat tettek szükségessé, melyek ba véglegesen nem állapíttattak is még meg, legalább azt eredményezték, hogy a díjtételek a jógveszélyességről hírhedt vidékeken, jobb ös8zhangzatba hozattak a rizikó nagyságával. Az uj rendszabályok, melyek részben a díjtételek felemelésében állottak, mindenesetre megnehezítették a jégbiztositási aquiziciiókat; de a biztositó társulatoknak nem állott érdekében a nagy üzleti forgalom ezen, a számításos kombinálás alól magát egészen kivonó brancheban. Vájjon az eszköz ésszerü-e és az óvatos üzleti forgalom szempontjából helyeslendő-e, annak fejtegetésébe ezúttal nem bocsátkozunk. Az 1884-ik esztendőben jónak bizonyult, mert bála az elmúlt nyár időjárási viszonyainak, kevesebb intenzív jégeső volt, mint a megelőző években és a kárszázalék tétele meglepően kedvezően alakult, úgy hogy a társulatok e bian- cheban is haszonnal zárhatják le az 1884-iki mérleget.

A harmadik elemi branche, a szállitás- biztositást alig kultiválják szolid társulatainrf.c-6 azért bővebb megjegyzésekre nem is nyújt alkalmat. Az üzletre vonatkozólag közlik velünk, hogy annak lefolyása normális volt és a forgalom mérsékelt hasznot hozott.

Midőn végre az életbiztosításra fordit- uk figyelmünket, elégtétollel konstatálhatjuk, hogy az uj üzletek aquicziója igen jelentékeny volt és a halálozási viszonyok is általában kedvezően alakultak. A kolerától szerencsére megvoltunk óva és a biztosító társulatok, a fenyegető ragályból elég hasznot húzhattak, anélkül, hogy következményeit is viselniük .kellett volna. Az összes tényezők hozzájárultak tehát, hogy az üzleti eredményeket e fontos brancheban kedvezően befolyásolják. Nem leone teljes e szemlénk, ha meg nem említenék a lapunk által annak idejében közölt reformokat, melyeket az El^pnagyaf általános biztosító társulat életbe léptetett. Huszonhat éve mull, hogy e leghatalmasabb és legmagyarabb társulat fenn áll, s ma is bü azon eligéhez, melyet alapitói zászlajára írlak, s a mely hazánk anyagi jólétének a biztosítási üzlet meghonosítása és terjesztése által való fejleszté sét tűzte ki feladatául. A társaság megelégedéssel tekinthet vissza múltjára. Hivatásának mindenkor becsülettel megfelelt s működésében nemcsak a jelennel számolt, hanem éber figyelemmel kisérve a társadalmi élet igényeit, és fejlődéseit, folyton tekintettel volt a jövőre is ; már eieve lerakván az alapköveket, melyekre később, a viszonyok változtával is bizton építhet. S valóban, senki sem vetheti szemére, hogy az aratott sikerrel beéri, hogy a biztosítási üzlet elméleti vagy gyakorlati terén előforduló újításokat figyelmen kívül hagyja. De viszont a másik szélsőzégbe sem esett át, s nem alkalmaz feltétlenül mindent, a mi uj. óvakodva, érett megfontolással cselekszik és az üzlet fejlesztése érdekében csak oly intézkedéseket tesz, melyek üdvösségéről meg van győződve.

Mindent összevéve, az 1884-iki év, a biztosító társulatok üzleti viszonyainak alakulására, kedvezőnek mondható és szeretnők remélni, hogy hasonlót fogunk mondhatni a most megindult 1885-iki évről is. Sajnos azonban, hogy a kilátások nem igen nyújtanak erre nézve elég támpontot. A különböző válságoknak okvetlenül lesz kisebb-nagyobb befolyásuk a biztosítási üzletre is, és ekkor ismét be fog bizonyulni — persze nagyon kellemetlen alkalomból — hogy mily szoros összefüggésben áll a biztosítási ügy, az összes gazdasági élettel. Még egy veszélyről kell megemlékeznünk, a mely a biztosítás ügy

üdvös fejlődését gátolhatja. Ausztriában már importáltak egyes eszméket Bismarck herczeg állambiztositási elméleteiből és a munkások baleset elleni biztosítása, még ez évben törvényerőre fog emelkedni. Az állami biztositás áramlata könnyen jöhet át a Lajtán, és bogy a magyar kormányban is van hajlandóság beavatkozni a biztosítási ügybe, mutatja az a — különben helyes — rendelet, melyet a tűz túlbiztosításokra vonatkozólag a múlt évben kibocsátott.

Es mig Németország államosítja a biztosítási ügyet, addig nálunk az elmúlt évben „nem- zetesitették.“ Az 1884-ik évben két nemzetiségi eszmében gyökerező biztosító társulat alakult Magyarországon, illetőleg Horvátországban. A „Tátra“ Turócz-Szent-Mártonban és a „Croatia“ Zágrábban. Mindkettő gyenge hajtás és utóbbinál nagyon kérdéses, vájjon nyereség-e a biztosítási ügyre. A „Tátra“ azonban még csak alakulóban van és igy nem szaporítja meg a magyar biztositó társulatok számában beállott csökkenést. — A tőrz8gyökeres magyar „Tisza“ biztosító társulat hosszú küzdés után az elmúlt év elején határozta el a liquidálást és néhány hónappal reá csődbe került.

Levelezés.

Békés, Január 5. J885.

Tekintetes Szerkesztő ur!

Tudván azt, hogy tek. szerkesztő ur becses lapjában egyéb közérdekű ügyek közlésén kívül a tanitás-nevelés ügye érdekében forgolódott érdemes emberek elhunyta közlésére tért nyújtani szíveskedik: kérem közelebbi számú lapjában az alábbi közleményt felvenni:

Folyó évi január 4-én hunyt el városunkban Szabados Sándor hel. hitv. tanító, ki 76 élet évéből 53 évet a tanitás-nevelés terén töltött el s s közvetlen működése közben halt el. — A temetés nagy részvét mellett történt A templomban megható imát nagytiszteletü Szegedy Károly lelkipásztor ur mondott. A simái pedig Bányai Imre tanító ur tartott szép siri beszédet. — A gyászjelentést s temetés rendezését, gyászkoszoru beszerzését a tanítói kar intézte el. Az egyház is szép koszorút tett le a szeretve tisztelt nestora koporsójára.

Béke és áldás hamvaira.

A reménylett közlésért szives érdeklődését megköszönve: maradok tekintetes szerkesztő urnák alázatos szolgája M. N. B. m. k.

mint az elhunytnak egykori tanítványa.

házi káplánná tétetett át. Az egyenes jellemű, kedves modorú derék fiatal pap távozását őszintén sajnáljuk. Helyébe a megyés püspök Kozma Gusztáv szilágysoínlyói káplánt rendelte ide.

Adófizetők figyelmébe. A föld- és házbirtokra esedékes általános jövedelmi pótadóbői az 1883. évi XLVI. tcz. 13. §-a értelmében 1 e- vonandó a ház- és földbirtokra betáblázott és még tényleg is fennálló tartozás kamatjainak 10 százaléka. Példával élve : ha valakinek 1000 frt árvapénztári adóssága van, mely után évenként 60 frt kamatot fizet, akkor adójából levo- natik 6 frt. A békésmegyei, gyulavárosi, vagy egyéb takarékpéoztároál fenlevő, betáblázott 1000 forint adósság után évenkéot fizetendő 80 forint kamat után az adóelengedés 8 forint. Minden forint kamat a pótadót tiz krajczárral kevesiti. Az adófizető azonban csak akkor részesül eme adóelengedési kedvezményben, ha a megfelelő pótadó-vallomási ívet január h ó 20-á ig a községi elöljáróságnál benyújtja. *— Felhívjuk rá olvazéink figyelmét, hagy eme bejelentést ne mulaszszák el. A pótadó anélkül is erősen növekedett, mert mig 1883-ban a föladó 1 forintja után csak 14 kr, — 1884-ben már 30 kr. volt fizetendő. 1885- ben is enoyi lesz. Viszont a betáblázott kamat- tartozás is nagyobb arányban apasztja a pótadót: 1883-ban 100 frt kamat 3 frt 50 krral apasztotta a pótadót, ezután 10 frttal fogja apasztani. Az adózó közönségnek érdekében áll eme kedvezményt minden kr. betáblázott adósságára igénybe venni.

A róm. kath. olvasó-kör f. hó 6-án tartotta tisztnjitó évi közgyűlését, mely alkalommal elnöknek : Szabados József; alelnöknek : Kopasz Ferenci, pénztárnoknak : id. M o- gyoróssy Sándor, könyvtárnoknak : Szénás s y György; jegyzőnek-: D u n d 1 e r István választattak meg egyhangúlag. Ugyanekkor indítvány folytán elhatároztatott, hogy f. hó 8-tól kezdve, Sziber Nándor, Sztarill Lajos és Dundler István urak szives ígérete folytán minden vasárnap a kör helyiségeiben népszerű felolvasás lesz.

A r. kath. egyháztanács f. hó 4-én délután tartotta a r. kath. iskolában alakuló gyűlését, melyen egyháztanácsi és iskolaszéki elnöknek Z ö 1 d y János; a gazdasági szakosztály elnökének : Szénáéi József; gondnoknak : Dióéi Jjázsef; pénztárnoknak : Mondák György; egyházi ügyésznek : Hoffmann Mihály; egyháztanácsi és ÍBkolaszéki jegyzőnek : Dundler István választattak meg mindnyájan egyhangúlag, egyszersmind ez utóbbi mindenben érvényes szavazati joggal is ruháztatok fel. Az iskolaszéki gazdasági szakosztályi számvizsgáló bizottsági tagok megválasztása után tárgyaltatott a hitközség 1885-ik évi költség- vetése, mely 3647 frt 47 kr. bevétel, 11,347 frt 47 kr. kiadás és 7700 frt kivetés utján fedezendő biánynyal elfogadtatván, mindeu adóforint után 12 kr. lesz a folyó évben egyházi adó fizetendő.

Farsang. A gyulai tánczvignlmak sorozatát a kath. kör által rendezett bál vezeti be ma este a „Koronádban. Szombaton, f. hó 17-én a méhész-egylet bálja lesz, mely — tekintve, hogy a rendezőség nagy buzgalmat fejt ki — sikerültnek ígérkezik. Február 1-én — vasárnap — az iparos ifjúsági egylet tánezvi- galmára — mint mindig — az idén is nagyban készülnek városunk polgári köreiben. Az iparos ifjúsági egyletnek azonban félelmes versenytársa keletkezett ez évben : a kereskedő ifjak társulata, melynek tánczvígalma február hó , 7-ére van kitűzve. Mindkét egylet a szépek ugyanazon társadalmi osztályából toboroz tánczQsnő- ket, akik nek hogy ne essék nehezen a választás a két egylet között, nem tanácsolhatunk jobbat és azt hisszük kellemesebbet sem, mint hogy menjenek el egyikbe is, másikba is. A két egylet báli meghívóit most hordják ki. A megyeháza díszes nagyterme — úgy látszik — nem fog a farsang alatt Terpsychore csarnokává átváltozni ; az irányadó „arany ifjúság“ úgy látszik, a „Katalin“-bál babérain nyugszik, s nincs kedve frisebb koszorút kiérdemelni. Az úgynevezett „elit“ bálákra különben megyeszerte rósz idő jár, itt is ott Is nagyon bajos dolog még rendezőséget is toborzani, a leányos papáknak pedig pláDe borsózik a hátuk az elit-báluak puszta nevétől is. Az elit-bálakat helyettesítő czikória a „piknik“, mely — szabad lévén a nőknek házi ruhábau megjelenni — sokkal jutányosabb és egyúttal kedélyes is, mig a fényes bálákat a kedélyesség fesztelenséggel egyaránt gondosan kerüli. — Ilyen piknik volt tegnap este Orosházán is, amelynek ezuttali lefolyása több érdekkel bir, mint más alkalommal már azért is, mert Orosházán a szerencsétlen választás óta az intelligenczia annyira meg van egymás között hasonolva, hogy azóta nem hogy mulatságról, de még társas összejövetelről sem lehetett szó ; s ez ugyanazon Orosházán történik, amelynek társadalmi harmóniájára irigykedve s mintegy példányt épre néztek megyénk többi naÚjdonságok.

Kinevezés. Beliczey István főispán Lukács Endre volt törvényszéki joggyakornokot a esimai szolgabiró mellé közigazgatási gyakórnok- r nak nevezte ki.

, Az újvárosi olvasókör ma délután 3 órakor tartja tisztujitó évi közgyűlését helyiségeiben, melyre a kör tagjai figyelmét e helyen is íelhivjuk.

Értesítés. Van szerencsém a gyulai sportclub tisztelt tagjait s az érdeklődő közönséget értesíteni, hogy a club jégpályája a vasút mellett levő tavon rendelkezésükre áll. — A club körén t kivül álló korcsolyázók az egész évadra személyenként 2 írt o. é. befizetése mellett vehetik a . korcsolyapályát s annak szerelvényeit igénybe.

Gyulán, 1885. január 4. Jantsovits Emil, igazgató.

, A gyulai kereskedő ifjúság önképző és , segélyző egylete, mely — mint annak idejében jeleztük — csak pár hóval ezelőtt alakult, már t is annyira gyarapodott, hogy mostani helyisége szűknek bizonyul. H a n n e r Gusztáv az egyleti . helyiség ez időszerinti tulajdonosa udvartelkén az egylet részére egy pavillonszerü nagy és tágas , helyiséget épittet és újonnan rendez be. Az épü- let mártius hóban elkészül, s az egylet némi ün- 5 nepély ességgel szándékozza felavatni.

; A homokgödör tava néhány nap óta ineg- 3 lehetős víg életnek örvend. Az elég sima és a . sport-klub által eléggé gondozott jégen majdnem r mindig van közönség és pedig díszes közönség, i A hölgyvilág ez évben is érdeklődik e sikamlós í sport iránt és nem egy szép piros arczot látni i ott, amelynek tulajdonosai vagy egyedül sikamla- nak elég merészséggel, vagy pedig egy oktató ur , kísérete mellett tanulják az első lépéseket azon- a veszedelmes talajon. A nők iránti udvarias , figyelem egyébként nem mondható a jégpálya

férfi látogatói közös vonásának, mert az is • megtörtént, hogy a hölgyek kénytelenek ,, a korcsolya felkötésben egymás segédkezésére lenni. f — öt-hat fiatal ember szemeláttára. t Jótékony hagyomány. Özv. Márkus Ist- vánné Álb Perszida gyulai földmivesnő végrende- letileg 100 forintot hagyományozott a megyei köz- z kórháznak, mely összeg az örökösök részéről a e napokban lett a kórházi pénztár részére befizetve. 3 Serly Béla rom. cath, magyar káplán, ki j csak négy hónapig működött Gyulán s e rövid z idő alatt is a hívek osztatlan szeretetét kiérde- >1 melte, gyöngélkedő egészségi állapottá miatt — Y saját kérelme folytán — nagyváradi székesegy