Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-01-11 / 2. szám

nél, igy különösen Indiában és Chinában még ma is hassnálatban vannak. Á velenczei dogé palotának egyik legrégibb festményén más akkor dívott hangszerek mellett, egy a ozimbalomhos teljesen hasonló hangszer is látható. A londoni „Brittisch muzeu<n“-ban nyolcz szintén czimbalmunkhoz hasonló sokkal kisebb, rendkívül művészi, keleti modorban, pazar díszí­téssel készült és Indiából behozott régi hangszer látható § mig a párizi Laxenburg palota múze­umában egy XIV. Lajos idejében szintén Indi­ából hozott ily régi hangszer van kiállítva. A magyaroknál honosult meg és fejlődött ki e hangszer leginkább, sőt Mátyás király idejében még udvarképes is volt. — Mint Harpfner Fe- rencznek Münchenben megjelent „Egyetemes ze- netörté“-ből kitűnik, egy Willimen Tamás nevű az időbeli velenczei követ Mátyás udvaránál már elragadtatással nyilatkozott ezen hangszerről, melyet egy Márton mester nevű királyi művész kezelt. — Azóta mindjobban terjedt, de a valódi polgárjogot, a nagyobb elterjedést és tökéletes­séget, mely által szalonképessé lett, mindössze néhány éve, bogy elérte. Egy idegen hangzású névvel, de hazafias magyarérzelmü szívvel biró derék iparos: S c h u n d a V. J. budapesti udvari hangszerész volt az első, aki ez, addig elhanyagolt és külföldön teljesen i-s meretlen és akkor még Magyarországban is le­nézett hangszerben felismerte a benne rejlő erőt és szalonképességet. — ő volt az első, a ki ujji- tásaival lassan-lassan a magasabb körök és a külföld előtt is kedveltté tette e hangszert. — Először a bécsi, azután párási világtárlaton oko­zott javított pedál-czimbalmaival feltűnést, majd Alaga Géza jeles zenei szakktekintélyünkkel szö­vetkezve, áldozatok árán egy czimbalom iskolát adott ki, mely ma már több javított és bővített kiadást ért meg, melynek segítségével a czimba­lom kezelését bárki is könnyen elsajátíthatja, mely körülmény a czimbalom terjedését úgy hazánkban, mint a külföldön is lényegesen előmozdította. Ma már nemcsak hazánkban van kevés fő­úri szalon, ahol a pedal czimbalom hiányoznék de Ausztriában is nagyon el van terjedve, sőt Schunda már Angliába, Francziaországba, Orosz-, Olasz-, Spanyol- és Törökországba, sőt Ameri­kába is szállított számos ily pedál czimbalmot. Ha Magyar-utcza 26. sz. alatti üzletébe nyitunk, alig tudunk mozogni a sok elkészült és szállításra váró czimbalomtól és egyéb fúvó-, vonó- és verő hangszerektől. — Nagy, tágas mű- helyében egy egész gárda munkás dolgozik, de még több is elkelne, ha nálunk e szakmabeli elég ügyes munkás találkoznék, mert alig győzi a különféle hangszerekre, de különösen a czim- balomra érkező megrendeléseket effectuálni. Ha a pedál-czimbalom már oly tökéletes, hogy alig van rajta mit javítani és bizton hisszük, hogy a májusban megnyitandó országos kiállítás után, melyre Schunda bizonyára méltán lesz képviselve, és melyen mint értesülünk, ismét egy kitűnő újítást fog bemutatni, úgy nálunk mint a külföldön még jobban fog terjedni és lassan-lassaD el fogja foglalni a többi nagy ze­nekari és zeneköltészeti hangszerek közt az őt méltán megillető helyet. Orpheus. A biztosításügy az 1884. évben.*) A nemzetgazdaság egyik legfontosabb ága kétségkivül a biztosításügy és habár Magyaror­szágon még nem dicsekedhetik oly múlttal, mint a nyugoti államokban, annyira már nálunk is fejlődött, högy az uj év elején, mint közgazda­ságunk egyik kiváló tényezőjére visszapillantsunk és lássuk : mi jót és roszat hozott a biztosítási ügyre az elmúlt év. A biztosítási üzlet az elmúlt évben megle­hetős kielégítő eredményű volt és am< unyire a viszonyok már most áttekinthetők, a mérlegek általában nagyobb nyereségekkel lógnak lezá­ratni, mint 1883-ban. Ezt azonban csak általá­nosságban állíthatni, mert a valóságnak megíelelő alapon, a legtöbb biztositó intézet nem lenne képes az 1883-iki nyereségnél nagyobbat felmu­tatni. A mérleg-készítés, illetőleg szépítés azonban nem nagy mesterség és igy már ma megjósolhat­juk, hogy valamennyi intézet fog nagyobb nyere­séget felmutatni, természetes, hogy egyesek az említett reális a'ap mellőzésével. így ha például visszaidézzük emlékezetünkbe a Magyar-Franczia biztosító társulat elmúlt évi üzlet-kötéseit és le­vonjuk az intézetet ért nagy veszteségeket, ter­mészetes, hogy arra a következtetésre kell jut­nunk, hogy ez az intézet épenséggel nem képes az 1883-ikinál nagyobb nyereséget felmutatni. Ez intézetnek tőkéi nagy részben erősen fluktuáló rész vénypapírokban vannak fektetve és miután *) Felhívjuk olvasóink figyelmét a „Magyar Pénz­ügy“ ezen czikkére, a mely a biztosítási ügygyei fog­lalkozva, e tekintetben gyakorlati útmutatásokat ád. — A „Magyar Pénzügy“ szerkesztője Eormos Alfréd Bu­dapest, Bálvány-utcza 11. szám és előfizetési ára egy évre 10 fit. úgy a véletlen, valamint szándékos puszirozás következtében a legtöbb részvénypapir 1884. végén magasabban jegyeztetett, mint 1883. végén, könnyű lesz az 1884. évi mérlegben kimutatni a gyarapodást. Ámde most nem az a feladatunk, hogy bíráljuk az üzlet-eredmények felállítását, végezzék azt az intézetek belátásuk és tetszésük szerint ; — lesz még időnk birálni, ha megjelen­nek a mérlegek. Ezúttal csupán magaval, az elmúlt év biztosítási üzletével akarunk fog­lalkozni. ' ; A tüzbiztositási üzlet a lefolyj évben isu ét nyert kiterjedésben és igen csekély kivétellel, e brancheban magasabbak voltak a díjbevételek, mint az elmúlt évben. Az év első felében károk igen mérsékelt arányban fordultak elő és még I kielégítőbb lett volna az eredmény, ha a második félévben nem fordulnak elő nagyobb tűzkárok, különösen gyárégósek. — Oly károk, mint a minő például a nagysurányi czukorgyárnál érdekelt J társulatokat érte, lényegesen alászállitják az egyes intézetek nyereségét, de általánosságban kielégítő volt a tüzbiztositási üzlet, mert a kisebb károk teljes kiegyenlítést találtak, a tűzbiztosítás nagyobb kiterjedéséből származó díjbevéte­lek által. A jégbiztosítás is az elmúlt évben, ha nem is jó, minden esetre jobb eredményű volt, mint az elmúlt években. Az állandó és jelentékeny veszteségek, melyek a biztositó társulatokat az utolsó években e brancheban érték, közös érte­kezleteket és tarifa-reformokat tettek szüksé­gessé, melyek ba véglegesen nem állapíttattak is még meg, legalább azt eredményezték, hogy a díjtételek a jógveszélyességről hírhedt vidékeken, jobb ös8zhangzatba hozattak a rizikó nagyságá­val. Az uj rendszabályok, melyek részben a díjtételek felemelésében állottak, mindenesetre megnehezítették a jégbiztositási aquiziciiókat; de a biztositó társulatoknak nem állott érdeké­ben a nagy üzleti forgalom ezen, a számításos kombinálás alól magát egészen kivonó branche­ban. Vájjon az eszköz ésszerü-e és az óvatos üzleti forgalom szempontjából helyeslendő-e, annak fejtegetésébe ezúttal nem bocsátkozunk. Az 1884-ik esztendőben jónak bizonyult, mert bála az elmúlt nyár időjárási viszonyainak, ke­vesebb intenzív jégeső volt, mint a megelőző években és a kárszázalék tétele meglepően ked­vezően alakult, úgy hogy a társulatok e bian- cheban is haszonnal zárhatják le az 1884-iki mérleget. A harmadik elemi branche, a szállitás- biztositást alig kultiválják szolid társulatainrf.c-6 azért bővebb megjegyzésekre nem is nyújt alkal­mat. Az üzletre vonatkozólag közlik velünk, hogy annak lefolyása normális volt és a forga­lom mérsékelt hasznot hozott. Midőn végre az életbiztosításra fordit- uk figyelmünket, elégtétollel konstatálhatjuk, hogy az uj üzletek aquicziója igen jelentékeny volt és a halálozási viszonyok is általában kedvezően alakultak. A kolerától szerencsére megvoltunk óva és a biztosító társulatok, a fenyegető ragály­ból elég hasznot húzhattak, anélkül, hogy követ­kezményeit is viselniük .kellett volna. Az összes tényezők hozzájárultak tehát, hogy az üzleti eredményeket e fontos brancheban kedvezően be­folyásolják. Nem leone teljes e szemlénk, ha meg nem említenék a lapunk által annak idejé­ben közölt reformokat, melyeket az El^pnagyaf általános biztosító társulat életbe léptetett. Huszonhat éve mull, hogy e leghatalmasabb és legmagyarabb társulat fenn áll, s ma is bü azon eligéhez, melyet alapitói zászlajára írlak, s a mely hazánk anyagi jólétének a biztosítási üzlet meghonosítása és terjesztése által való fejleszté sét tűzte ki feladatául. A társaság megelégedés­sel tekinthet vissza múltjára. Hivatásának min­denkor becsülettel megfelelt s működésében nemcsak a jelennel számolt, hanem éber figye­lemmel kisérve a társadalmi élet igényeit, és fejlődéseit, folyton tekintettel volt a jövőre is ; már eieve lerakván az alapköveket, melyekre később, a viszonyok változtával is bizton épít­het. S valóban, senki sem vetheti szemére, hogy az aratott sikerrel beéri, hogy a biztosítási üzlet elméleti vagy gyakorlati terén előforduló újításokat figyelmen kívül hagyja. De viszont a másik szélsőzégbe sem esett át, s nem alkal­maz feltétlenül mindent, a mi uj. óvakodva, érett megfontolással cselekszik és az üzlet fej­lesztése érdekében csak oly intézkedéseket tesz, melyek üdvösségéről meg van győződve. Mindent összevéve, az 1884-iki év, a biz­tosító társulatok üzleti viszonyainak alakulására, kedvezőnek mondható és szeretnők remélni, hogy hasonlót fogunk mondhatni a most megindult 1885-iki évről is. Sajnos azonban, hogy a kilátá­sok nem igen nyújtanak erre nézve elég tám­pontot. A különböző válságoknak okvetlenül lesz kisebb-nagyobb befolyásuk a biztosítási üzletre is, és ekkor ismét be fog bizonyulni — persze nagyon kellemetlen alkalomból — hogy mily szoros összefüggésben áll a biztosítási ügy, az összes gazdasági élettel. Még egy veszélyről kell megemlékeznünk, a mely a biztosítás ügy üdvös fejlődését gátolhatja. Ausztriában már importáltak egyes eszméket Bismarck herczeg állambiztositási elméleteiből és a munkások bal­eset elleni biztosítása, még ez évben törvényerőre fog emelkedni. Az állami biztositás áramlata könnyen jöhet át a Lajtán, és bogy a magyar kormányban is van hajlandóság beavatkozni a biztosítási ügybe, mutatja az a — különben helyes — rendelet, melyet a tűz túlbiztosításokra vonatkozólag a múlt évben kibocsátott. Es mig Németország államosítja a biztosí­tási ügyet, addig nálunk az elmúlt évben „nem- zetesitették.“ Az 1884-ik évben két nemzetiségi eszmében gyökerező biztosító társulat alakult Magyarországon, illetőleg Horvátországban. A „Tátra“ Turócz-Szent-Mártonban és a „Croatia“ Zágrábban. Mindkettő gyenge hajtás és utóbbi­nál nagyon kérdéses, vájjon nyereség-e a bizto­sítási ügyre. A „Tátra“ azonban még csak ala­kulóban van és igy nem szaporítja meg a magyar biztositó társulatok számában beállott csökke­nést. — A tőrz8gyökeres magyar „Tisza“ bizto­sító társulat hosszú küzdés után az elmúlt év elején határozta el a liquidálást és néhány hó­nappal reá csődbe került. Levelezés. Békés, Január 5. J885. Tekintetes Szerkesztő ur! Tudván azt, hogy tek. szerkesztő ur becses lapjában egyéb közérdekű ügyek közlésén kívül a tanitás-nevelés ügye érdekében forgolódott ér­demes emberek elhunyta közlésére tért nyújtani szíveskedik: kérem közelebbi számú lapjában az alábbi közleményt felvenni: Folyó évi január 4-én hunyt el városunkban Szabados Sándor hel. hitv. tanító, ki 76 élet évé­ből 53 évet a tanitás-nevelés terén töltött el s s közvetlen működése közben halt el. — A te­metés nagy részvét mellett történt A templom­ban megható imát nagytiszteletü Szegedy Károly lelkipásztor ur mondott. A simái pedig Bányai Imre tanító ur tartott szép siri beszédet. — A gyászjelentést s temetés rendezését, gyászkoszoru beszerzését a tanítói kar intézte el. Az egyház is szép koszorút tett le a szeretve tisztelt nestora koporsójára. Béke és áldás hamvaira. A reménylett közlésért szives érdeklődését megköszönve: maradok tekintetes szerkesztő urnák alázatos szolgája M. N. B. m. k. mint az elhunytnak egykori tanítványa. házi káplánná tétetett át. Az egyenes jellemű, kedves modorú derék fiatal pap távozását őszin­tén sajnáljuk. Helyébe a megyés püspök Kozma Gusztáv szilágysoínlyói káplánt rendelte ide. Adófizetők figyelmébe. A föld- és ház­birtokra esedékes általános jövedelmi pótadóbői az 1883. évi XLVI. tcz. 13. §-a értelmében 1 e- vonandó a ház- és földbirtokra betáblázott és még tényleg is fennálló tartozás kamatjainak 10 százaléka. Példával élve : ha valakinek 1000 frt árvapénztári adóssága van, mely után éven­ként 60 frt kamatot fizet, akkor adójából levo- natik 6 frt. A békésmegyei, gyulavárosi, vagy egyéb takarékpéoztároál fenlevő, betáblázott 1000 forint adósság után évenkéot fizetendő 80 forint kamat után az adóelengedés 8 forint. Minden forint kamat a pótadót tiz krajczárral kevesiti. Az adófizető azonban csak akkor részesül eme adóelengedési kedvezményben, ha a megfelelő pótadó-vallomási ívet január h ó 20-á ig a községi elöljáróság­nál benyújtja. *— Felhívjuk rá olvazéink figyelmét, hagy eme bejelentést ne mulaszszák el. A pótadó anélkül is erősen növekedett, mert mig 1883-ban a föladó 1 forintja után csak 14 kr, — 1884-ben már 30 kr. volt fizetendő. 1885- ben is enoyi lesz. Viszont a betáblázott kamat- tartozás is nagyobb arányban apasztja a pót­adót: 1883-ban 100 frt kamat 3 frt 50 krral apasztotta a pótadót, ezután 10 frttal fogja apasz­tani. Az adózó közönségnek érdekében áll eme kedvezményt minden kr. betáblázott adósságára igénybe venni. A róm. kath. olvasó-kör f. hó 6-án tar­totta tisztnjitó évi közgyűlését, mely alkalommal elnöknek : Szabados József; alelnöknek : Kopasz Ferenci, pénztárnoknak : id. M o- gyoróssy Sándor, könyvtárnoknak : Szé­nás s y György; jegyzőnek-: D u n d 1 e r István választattak meg egyhangúlag. Ugyanekkor in­dítvány folytán elhatároztatott, hogy f. hó 8-tól kezdve, Sziber Nándor, Sztarill Lajos és Dundler István urak szives ígérete folytán minden vasár­nap a kör helyiségeiben népszerű felolvasás lesz. A r. kath. egyháztanács f. hó 4-én dél­után tartotta a r. kath. iskolában alakuló gyűlé­sét, melyen egyháztanácsi és iskolaszéki elnök­nek Z ö 1 d y János; a gazdasági szakosztály elnökének : Szénáéi József; gondnoknak : Dióéi Jjázsef; pénztárnoknak : Mondák György; egyházi ügyésznek : Hoffmann Mihály; egyháztanácsi és ÍBkolaszéki jegyzőnek : Dundler István választattak meg mind­nyájan egyhangúlag, egyszersmind ez utóbbi mindenben érvényes szavazati joggal is ruház­tatok fel. Az iskolaszéki gazdasági szakosztályi számvizsgáló bizottsági tagok megválasztása után tárgyaltatott a hitközség 1885-ik évi költség- vetése, mely 3647 frt 47 kr. bevétel, 11,347 frt 47 kr. kiadás és 7700 frt kivetés utján fede­zendő biánynyal elfogadtatván, mindeu adóforint után 12 kr. lesz a folyó évben egyházi adó fize­tendő. Farsang. A gyulai tánczvignlmak sorozatát a kath. kör által rendezett bál vezeti be ma este a „Koronádban. Szombaton, f. hó 17-én a méhész-egylet bálja lesz, mely — tekintve, hogy a rendezőség nagy buzgalmat fejt ki — si­kerültnek ígérkezik. Február 1-én — vasárnap — az iparos ifjúsági egylet tánezvi- galmára — mint mindig — az idén is nagyban készülnek városunk polgári köreiben. Az iparos ifjúsági egyletnek azonban félelmes versenytársa keletkezett ez évben : a kereskedő ifjak tár­sulata, melynek tánczvígalma február hó , 7-ére van kitűzve. Mindkét egylet a szépek ugyan­azon társadalmi osztályából toboroz tánczQsnő- ket, akik nek hogy ne essék nehezen a választás a két egylet között, nem tanácsolhatunk jobbat és azt hisszük kellemesebbet sem, mint hogy menjenek el egyikbe is, másikba is. A két egy­let báli meghívóit most hordják ki. A megye­háza díszes nagyterme — úgy látszik — nem fog a farsang alatt Terpsychore csarnokává át­változni ; az irányadó „arany ifjúság“ úgy lát­szik, a „Katalin“-bál babérain nyugszik, s nincs kedve frisebb koszorút kiérdemelni. Az úgyne­vezett „elit“ bálákra különben megyeszerte rósz idő jár, itt is ott Is nagyon bajos dolog még rendezőséget is toborzani, a leányos papáknak pedig pláDe borsózik a hátuk az elit-báluak puszta nevétől is. Az elit-bálakat helyettesítő czikória a „piknik“, mely — szabad lévén a nők­nek házi ruhábau megjelenni — sokkal jutányo­sabb és egyúttal kedélyes is, mig a fényes bálá­kat a kedélyesség fesztelenséggel egyaránt gon­dosan kerüli. — Ilyen piknik volt tegnap este Orosházán is, amelynek ezuttali lefolyása több érdekkel bir, mint más alkalommal már azért is, mert Orosházán a szerencsétlen válasz­tás óta az intelligenczia annyira meg van egy­más között hasonolva, hogy azóta nem hogy mu­latságról, de még társas összejövetelről sem le­hetett szó ; s ez ugyanazon Orosházán történik, amelynek társadalmi harmóniájára irigykedve s mintegy példányt épre néztek megyénk többi na­Újdonságok. Kinevezés. Beliczey István főispán Lu­kács Endre volt törvényszéki joggyakornokot a esimai szolgabiró mellé közigazgatási gyakórnok- r nak nevezte ki. , Az újvárosi olvasókör ma délután 3 órakor tartja tisztujitó évi közgyűlését helyiségei­ben, melyre a kör tagjai figyelmét e helyen is íelhivjuk. Értesítés. Van szerencsém a gyulai sport­club tisztelt tagjait s az érdeklődő közönséget ér­tesíteni, hogy a club jégpályája a vasút mellett levő tavon rendelkezésükre áll. — A club körén t kivül álló korcsolyázók az egész évadra szemé­lyenként 2 írt o. é. befizetése mellett vehetik a . korcsolyapályát s annak szerelvényeit igénybe. Gyulán, 1885. január 4. Jantsovits Emil, igazgató. , A gyulai kereskedő ifjúság önképző és , segélyző egylete, mely — mint annak idejében jeleztük — csak pár hóval ezelőtt alakult, már t is annyira gyarapodott, hogy mostani helyisége szűknek bizonyul. H a n n e r Gusztáv az egyleti . helyiség ez időszerinti tulajdonosa udvartelkén az egylet részére egy pavillonszerü nagy és tágas , helyiséget épittet és újonnan rendez be. Az épü- let mártius hóban elkészül, s az egylet némi ün- 5 nepély ességgel szándékozza felavatni. ; A homokgödör tava néhány nap óta ineg- 3 lehetős víg életnek örvend. Az elég sima és a . sport-klub által eléggé gondozott jégen majdnem r mindig van közönség és pedig díszes közönség, i A hölgyvilág ez évben is érdeklődik e sikamlós í sport iránt és nem egy szép piros arczot látni i ott, amelynek tulajdonosai vagy egyedül sikamla­- nak elég merészséggel, vagy pedig egy oktató ur , kísérete mellett tanulják az első lépéseket azon- a veszedelmes talajon. A nők iránti udvarias , figyelem egyébként nem mondható a jégpálya férfi látogatói közös vonásának, mert az is • megtörtént, hogy a hölgyek kénytelenek ,, a korcsolya felkötésben egymás segédkezésére lenni. f — öt-hat fiatal ember szemeláttára. t Jótékony hagyomány. Özv. Márkus Ist­- vánné Álb Perszida gyulai földmivesnő végrende­- letileg 100 forintot hagyományozott a megyei köz- z kórháznak, mely összeg az örökösök részéről a e napokban lett a kórházi pénztár részére befizetve. 3 Serly Béla rom. cath, magyar káplán, ki j csak négy hónapig működött Gyulán s e rövid z idő alatt is a hívek osztatlan szeretetét kiérde- >1 melte, gyöngélkedő egészségi állapottá miatt — Y saját kérelme folytán — nagyváradi székesegy­

Next

/
Thumbnails
Contents