Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-10-11 / 41. szám

41-ik szám IV. évfolyam Gyula, 1885. október 11-én. r--------------1 Sz erkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. Félévre .........- 2 „ 50 „ Évnegyedre ..- I „ 25 n Egyes szám ára 10 kr. J r 1 POLITIKAI, TÁRSADALMI ES KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Eladó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők­Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttér sora 10 ia Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger AvAZ^DoMttya utcza 6. sz. a.; Hamenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11 sz. a.; Lang IÁpót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik>; Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Felhívás a függetlenségi és 48-as párt tagjaihoz. Minél súlyosabbak az ország gazda­sági viszonyai, minél inkább meggyőződött a nemzet arról, hogy bajain a kormány és annak országgyűlési többsége lényegesen segiteni nem kiván, sőt a fennálló közjogi alapon azokat gyökeresen gyógyitani nem is képes: annál szorosabb kötelessége az ország polgárainak minden törvényes esz­közzel óda hatni, hogy ne csak a mostani kormány az azt támogató mesterkélt több­séggel megbuktattassék, hanem egyszer­smind a rosznak bizonyult alap is alkot­mányos utón megváltoztatván, a gyökeres javítás lehetősége biztosittassék. Ez czélja a függetlenségi és 48-as pártnak, erre irányul változatlanul legfőbb törekvése. De hogy ezt minél teljesebb mérték­ben s minél előbb elérhessük, nem elég csak a képviselő választások alkalmával tömörülni, hanem szükséges már időközben szervezkedni, részint megyénkint, részint választó-kerületek szerint, részint az egyes városokban és községekben pártköröket alakítva és összejöveteleket rendezve, aa ország ügyeinek, a párt dolgainak vagy bár helyi érdekeknek is tárgyalása végett. Ilyen szervezet már is létezik nem egy választókerületünkben s ilyen körök nagy számmal találtatnak országszerte. Azonban kívánatos, sőt szükséges, hogy a szervezet kibővittessék, hogy minden megyében, minden választókerületben, min­den községben a mi elveinket valló pol­gárok maguk között egyesüljenek és szer­vezkedjenek, s a hol csak lehet, pártkörö­ket alakítsanak. A mi elveinket valló polgárok, mond­juk, mert csakis ezeknek egymással való Hogy lett Mukiból Othello? Irta: Balázs Sándor. A budai órák kettőt vertek, és Szép Sámuel, a segédfogalmazó levetette irodai zubbonyát, felöltötte utczai kabátját, s gyors léptekkel odahagyta irodáját. Sietett haza és pedig két okból. Először azért, mert éhes volt, másod­szor azért, mert otthon szép, fiatal feleség várta, akivel alig volt túl a mézes heteken. Csakhamar haza is érkezett, de midőn gyors lépteiyel lakása bejárata elé ért, amely tulajdonképen a konyha küszöbe volt, hirtelen meghökkenve, mintegy hátratántorodva meg­állt, arcza halott-halvány lett egész testében megremegett. Nem csoda. Hallott valamit s amit hal­lott, a valóban olyan természetű dolog volt, ami a mézes heteken alig túl levő férjet meg is remegtethetett. Hallotta, midőn felesége, az ő imádott Gizikéje igy szólt a szakácsnőhöz j — Hanem aztán Mari, az urnák mit sem szabad tudni 1 — Hisz tudom kérem alázatosan. Én sem vagyok már gyermek s jól tudom, hogy az effélét el kell titkolni az ur előtt 1 Ezek a szavak villámként csaptak S2ép Sámuel szivébe, egy pillanat alatt fölébresztve benne azt a zöld szemű szörnyeteget, mit kö­zönséges nyelven a világféltékenységnek ne­vez. Nyugalma, boldogsága tova röppent s az alig nehány másodperczczel előbb még vidám és életkedvtől áradozó férfiú komor, életgyü- lölő emberré változott. állandó egyesülését óhajtjuk s csakis ezek­hez intézzük jelen felhívásunkat. Ám szervezkedjék a közjogi alapon álló vagyis mérsékelt ellenzék külön, ez ellen nincs és nem lehet kifogásunk, sőt a mennyiben a mostani kormány megbukta­tását tűzte ki czélul s elveinkkel egyező javításokat indítványoz,- rokonszenvünkkel találkozik s támogatásunkra számíthat. Ez oknál fogva, valamint eddig, úgy jövőre is, különösen az országgyűlési képviselő- választásoknál készek vagyunk a mérsé­kelt ellenzékkel a kormánypárt ellen oly formán kezet fogni, hogy egymás jelöltjeit támogatjuk, a kisebbségben levő párt a nagyobb számban levő ellenzéki párthoz a választás cselekményére, a körülményekhez képest csatlakozhatván. De időközben s állandó egyesülést oly párt tagjaival, mely közösüg}ms alapon áll s egyéb fontos kérdésekre nézve is eltérő utón halad, az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt a leghatározottabban ellenez. Az egyesülés ugyanis, azonkívül, hogy alapelveinknek bár csak időleges és hall­gatag mellőzésével járna, lassan lassan, kü­lönösen mérsékelt ellenzéki vezetés mellett, azoknak feladását vonná maga után. Mert előrelátható, hogy ily ellenkező alapon álló pártok gyűlésein és köreiben, a íüggetlen- ségi elvek bühgozlatása, fejtegetése s. azok­nak terjesztésére irányzott minden kisérlet, mint nem helyén való, nem czélszerü s az egyetértést zavaró mellőztetnék, sőt azok­ból száműzve lenne és csak a kormánynak és közegeinek törvénytelen tettei, a gaz­dasági bajok s más oly ügyek jönnének szóba és csakis oly javaslatok tétetnének fe fogadtatnának el, a melyek az azon gyü­lekezeteket szervezett mérsékelt ellenzék férfiainak is nézeteivel találkoznának. S igy a függetlenségi és 48-as elem különö­sen annak a politikában kevésbé jártas résza észrevétlenül beleolvadva a mérsé­kelt’ellenzékbe, a mely pedig a mienktől különböző s a kormányéval egyező ala­pon áll. : Ez ellen pedig pártunk tagjait óvni azért tartjuk szükségesnek, mert a mérsé­kelt^ ellenzék több helyt igy egyesülésre és közös szervezkedésre hívja fel elvtár­sainkat. Ily felszólításra részünkről nem lehet más felelet, minthogy mi szivesen fogadunk be magunk közé mindenkit, aki elveinket vallja, de nem egyesülünk oly párttal soha, amely közösügyes alapon áll, amely alap bajaink együk fő kutforrása s amelyen ezeket megszüntetni, a nemzet szellemi és anyagi erejét szabadon és hat­hatósan kifejteni s az ország jövőjét biz­tosítani nem lehet ! Nem ! ily párttal mi nemi egyesülhetünk ! I Hiába mondják azok az urak, hogy csak ily módon egyesülve győzhetjük le a kormánypártot. A kormánypárt nem azért győz a választásoknál, mert a két ellenzék nem képez egy testet, — hiszen a válasz' tásoknál a kormánypárt ellen rendszerint egyijtt szavazunk — hanem : mert nem riad vissza semmi eszköztől, hogv magának a többséget biztosítsa. Aztán meg nekünk nemi egyedüli és főczél'.mk, hogy a mostani kormányt megdöntsük, hanem, hogy győz ,vén^.elveinket életbe léptethessük. Mi néni csak más kormányt, mi más rendszert, más alkotmányos alapot is akarunk De belátván a saját pártunk szerve' zetének még hézagos voltát, az országgyü lési függetlenségi és 48 as párt már is komolyan foglalkozik ama feladattal, hogy a pártszervezetet kiegészítse s lehetőleg az egész országra kiterjeszsze, evégre terve zetet dolgozván ki, amelyet rövid időn közzé tenni s annak központból kiküldendő tagjai által is leendő életbeléptetáse iránt intézkedni kiván. — Addig is egyébiránt De összeszedte erejét s fagyos nyugal­mat színlelő arczczal belépett. De felesége, a kecses Giziké mégis azon­nal észrevette, hogy kedves Samukájának. vagy, mint enyelegve nevezni szokta őt j Mukijának valami baja van. Észrevette hideg köszönéséről, felindulás­tól remegő hangjáról, de még jobban észre­vette arról, hogy férje, ki azt eddig érkezése­kor és távozásakor sohasem mulasztotta el, most nem csókolta meg a homlokát. — Mi lelt Samukám ? kérdé Giziké cso­dálkozva. — Semmi, felelte zordonan Samu és oly nagyot s oly mélyet sóhajtott, hogy Giziké egészen megijedt tőle. — Téged valami kellemetlenség ért. Hasztalan titkolod, látom az arczodról. Szép Sámuel erre a megjegyzésre dara­big mitsem felelt, hanem gépiesen levetette kabátját, pongyolát öltött s visszafojtott só­hajtással csak annyit mondott: Kérlek, tá­laltass. — Nem előbb, feleié enyelegve felesége, mig nem tudatod velem, hogy miféle kelle­metlenség ért, mert, hogy valami ért, azt lá­tom. Beteg vagy, Mukikám ? — Hah, kígyó! — gondolta magában Szép Sámuel s elfordult, hogy előtörni készülő könyeit visszafojthassa. E pillanatban tekin­tete véletlenül az ablak párkányára esett, melyen pohárban egy szál rózsa állott. — Mi ez itt ? — kérdé, mint egy tigris az ablakhoz ugorva és oly mohón, kezébe ra­gadva a virágot őrző poharat, hogy a viz be­lőle mind a nadrágára ömlött. — Mi ez itt ? — Hisz’ láthatod, hogy mi, feleié Giziké ijedten, mert már valóban megijedt férje dúlt arczától — hát- egy rózsaszál. hazafiui bizalommal felhívja a vidék elv­társait, hogy miként sok helyen már eddig is történt, megyék és választókerületek szeriut, sőt egyes városok és községekben is öuállóau szervezkedjenek, köröket ala­kítsanak s ily utón elveinket terjeszteni s alkalomadtán érvényre juttatni iparkodja­nak. Az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt kedves kötelességének fogja ismerni vidéki elvbarátjait e törekvésükben, ha kell, tanácsosai, útmutatással ellátni, ahol szükséges egyik-másik kiküldendő tagja által támogatni, az alakulni kivánó körök­nek alapszabály mintákat küldeni, az alap- szabályoknak a szokott bemutatási zára­dékkal való ellátását a belügyminisztérium­nál sürgetni, szóval mindennemű erkölcsi támogatásban részesíteni, egyúttal felkérvén tisztelt elvbarátainkat, hogy ily irányban teendő lépéseikről az országgyűlési és 48-as párt elnökségét (kecskeméti-utcza 1. sz.) értesíteni méltóztassanak. Állhatatosság, erély és bizalom, ez le­gyen és maradjon jelszavunk, ez a siker, ez<a győzelem feltétele i egyszersmind záloga. Az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt ókt. 3-án tartott üléséből. Megyei közügyek. — FTisy. Iptnm. hnorv IAn keserű gúnynyal Szép Sámuel, de azt kér­dem : hogy került ide ? — kitől kaptad ? — Hát a Mari hozta a piaczról, mert tudja, hogy nagyon szeretem a rózsát. — Igenis, kérem alássan, — mondá Mari, — ki ép e pillanatban lépett be a leveses tállal — én hoztam, csak két krajczár volt az ára,. mert a rendes kofánéktól vettem. Másnál három, sőt négy krajczár az ára. Szép Sámael megvárta, mig Mari kiment a szobából és behúzta maga után az ajtót, azután pokoli gúnynyal felkaczagott | A Maritól kaptad? A Maritól? Ha, ha, ha! Most már értem, tökéletesen értem. — De Muki, mi lelt téged, hogy ilyen különös vagy ! Csak nem ketkedel sza­vaimban ?! — Óh, dehogy ! . . . dehogy kétkedem 1 Már ugyan hogy kétkedném! Jerünk enni! — Enni! Igen, ha lehetett volna! Ha nem lett volna olyan epés s olyan keserű minden. Pedig Giziké makedvencz ételeivel várta férjét. Gyönge májas gombóczot főzött a levesbe, s főzelékül parajt borjú lábbal, amit Muki teg­nap még imádott, ma azonban alig érintett, A kis asszonyka darabig próbálgatta ki- nálgatni férjét, de midőn tapasztalta, hogy minden szavára még mogorvábba válik, maga is elhallgatott és duzzogni kezdett és ő sem evett. Ez volt az e!sö vihar, mely a kis me­leg fészket megriasztotta. Néma és szompru ebéd volt, melytől mind a ketten éhesen keltek föl. Arról, hogy mint máskor,1 megcsókolták volna egymást, természetesen szó sem volt. .Szép Sámuel hidegen fölkelt, levetette Álisp&ni jelentéi Békésmegye törvényhatósági bizottságának f. é. szeptemb. hó 21-én tartott közgyűlésében. (Folytatás.) Méltóságos főispán ur! Tekintetes törvényhatósági bizottság 1 b) Nagy rendetlenségre találtam az ügy kezelés körül Kétegyháza községben. Temérdek a régibb keletű elintézetlen ügy darabok száma Az ármzéktöl még a múlt évben vett megha­gyások most sem intézteitek el; — az illetékek behajtása körül nagymérvű hanyagság észlelhető, __„iája*. vette kalapját. Felesége mindezt bámulva és szomorúan nézte. — De hát nem kávézol itthon? kérdé remegve. — Nem 1 felelte mogorván és daczosan Szép Sámuel. Találkoznom kell valakivel, kávéházba megyek. — De délután hazajösz. Hisz megígérted, hogy a Margitszigetre megyünk. — Meglehet, hogy hazajövök, meglehet, hogy nem jövök, ahogy a dolgomat végzem. Szólt mogorván Szép Sámuel és gyorsan el­sietett, természetesen a nélkül, hogy a fele­ségének a homlokát megcsókolta volna. A kis asszonyka pedig leült egy karos székbe s pityeré gni kezdett. — Miért sir nagyságos asszonyom ? kérdé Mari, midőn az asztalt elszedte. — No bizony, érdemes is azért sirni. Ki tudja mily kellemetlensége volt a hivatalban ? A férfiak az efféléket mind otthon éreztetik. Vagy talán féltékeny, s ezért bizony épen nincs miért sírnia egy okos asszonynak. Marinak ez a szava világot gyújtott a kis menyecske fejében. Igen, igen, ő félté­keny 1 — gondolá magában és erre a gondo­latra rögtön felszáradtak a könyei, sőt még mosolygott is és pedig hamiskásan. Az asszonyok szeretik, ha férjeik félté­kenyek, különösen ha semmi okuk nincs rá, mert ez biztosítja felettük hatalmukat. Amig ez otthon történt, addig Szép Sá­muel az utczákon bolyongott és szivét gyötrő kételyek és gyanúk dúlták. Folyvást azon törte a fejét, hogy ki lehet az, aki a felesé­gének rózsát küldözget, mert, hogy ez volt az a titok, melyet neki nem szabad tudnia, arról mélyen meg volt győződve. Rendre vct‘e minden ismerősét és fele­sége leánykori udvarlóit, de midőn egyet sem,

Next

/
Thumbnails
Contents