Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-10-04 / 40. szám
4:0-ik szám. Gyula, 1885. október 4-én IV. évfolyam f-----------------1 Sz erkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre .. .. .. 5 frt — kr. Félévre .......... •• 2 „ 50 „ Évnegyedre 1 •• i 1. 25 „ Egyes szám ára 10 kr. i f------------Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetése k POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. „Békésmegyei kör.“ Lapunk múlt heti számának újdonság! rovatában jeleztük ama mozgalmat, mely az őszi közgyűlés folyama álhitt a megyebizottsági tagok egy része körében egy „békésmegyei kör“ létesitése iránt megindult. Eme közleményünkben jeleztük azt is, bogy a mozgalom meglehetős titokzatosság leple alatt keletkezett zárt körben, a nyilvánosság teljes kikerülése mellett; mely körülmény mig egyrészről hiányos informácziókat vetett felszínre a létesítendő körnek intencziója felől, másrészről bizalmatlanságot és ellenszenvet ébresztett a megye bizottsági tagoknak ama szám- szerint túlnyomó többséget képviselő körében, akik az alakulandó kör tényezői közé kombináczióba nem vétettek. Annyi mindamellett kiszivárgott a nyilvánosság elé, hogy a kör, vagyis inkább szövetkezet, „békésmegyei kör“ nevet venne fel, hogy mindössze harmincé tagja lenne, s ezek kiválasztott egyének volnának részben a megyei tisztikar, részben a törvényhatósági bizottság kebeléből, s hogy végre a körnek intenczióját képezné a megyei fontosabb közügyeket esetről-esetre beható eszmecsere és tárgyalás alá vonni, azok körül egyöntetű megállapodásra jutni és az ekénti megállapodásokat a közéletben s kiválólag megyei közgyűléseken diadalra juttatni. Eme mozgalom s illetőleg expediens által vélik a közügyek iránt mutatkozó nagyfokú közönyt eloszlatni s a szunnyadó megyei közélet iránt az érdeklődést felébreszteni. Midőn lapunk múlt heti számában a kombináczióba vett körről megemlékeztünk, közleményünk kapcsán szükségesnek tartottuk megjegyezni, hogy nem tarthatunk igényt a kör intencziója felőli „jól órtesültség“-re ; czélzatosan említettük ezt fel ama jó remény fejében, hogy az esetben, ha netalán a valóságnak meg nem felelőleg értesültünk volna, alkalom nyuj- tassék az érdekeltségnek s illetőleg kezdeményezőknek, bennünket tévedésünkkel szemben felvilágosítani s a kombináczión kívül hagyott bizottságot és tisztviselői kart a kör valódi intentiói iránt informálni s megnyugtatni. Miután azonban A fővárosból. Piroslik már a fákon a levél, süvölt köztök, süvölt az őszi szél . ! . Prózában folytatva azt jelenti ez minekünk boldog pestieknek, hogy: itt a szezon, itt van újra! Tisztelet, becsület az idei holt szezonnak, mely, bizony mondom, elevenebb volt — hála a kiállításnak 1 — egynémely nagy város téli évadjánál, de az igazándi fővárosi élet mégis csak most kezd hatalmasan nekilendülni, mióta az est árnyai hamarább szállnak alá és a ligetek zöld gyepszőnyege helyett a szürke aszfalt' lett a divó sétány, mióta aj kávéházak tündöklő ablakai mögött nyüzsgő embergomolyokat látunk és a színházakban — visszaszállingózván mind a szabadságolt jelesek — nemcsak „amugyosan,“ de istenigazában kezdenek játszani. Szóval, a budapesti ember, kit sorsa egész nyáron át itt tartott, csak most érzi tágulni tüdejét és lcönnyebbülten szakad ki a sóhaj kebléből : végre, végre elememben vagyok 1 . ! . Csak a vigadó előtti kioszkocska, a kedtöbbször hivatkozott közleményünkre sem-1 minemü észrevételt vagy czáfolatot nem kaptunk, a „qui täcet consentire videtur“- féle álláspontnál fogva most már jogosan lehet feltételeznünk, hogy fenti informá- cziónk a valóságnak s a kör kezdeményezői intenczióiának minden tekintetben megfelelő. S amennyiben igy volna, nem habozunk nézetünket kimondani, hogy az ily alapon létesülő kör — akarva nem akarva — ama csekély érdeklődést is elfojtaná s megölné, mely a megyei közügyek iránt még ma mutatkozik. A dolog természetében fekszik, hogy bármily független elemekből alakulna is a „harminczak“ köre, de ama ténynél fogva, hogy minden fontos kérdésben egyöntetű álláspontot foglal el és visz keresztül, ily hatalom birtokának öntudatában visszaéléssé kell fajulnia, mely visszaélés a közérdek .leplébe burkolódzva — habár egymás közötti kölcsönös konczessiók és compro- missumok árán — egyéni magánérdekek előtérbe tolására s dédelgetésére, egyéni érdekek érvényesülésére kell hogy vezessen. — A körön kívül álló megyebizottsági tagok pedig először hasztalan ki- sérlenék meg a harminczakkál szemben állást foglalni, mert azoknak előlegvs megállapodásával szemben okvetlen kisebbségben maradnának, később pedig már meg sem kisérlenék eltérő álláspontjukat kifejteni, sőt annak tudatában, hogy a „békésmegyei kör“ már álláspontot foglalt minden kérdésben, a kölcsönös kapa- czitálás és viták meddőségének tudatában, felé sem jönnének a megyei közgyűléseknek. Tegyük fel, hogy a „békésmegyei kör“ tagjai nem is akarnák ezt elérni, de ama ex- clusivitásnál fogva, amely már alakulásukat is jellemzi — akarva nem akarva — ezt az eredményt fognák előidézni. Mi több ízben sajnálatunkat fejeztük ki az iránt, hogy a közügyek kevés érdeklődést keltenek a megyebizottság körében, hogy közgyűléseink — hacsak tisztviselő választás nem forog fenn — de hogy még a választás sem tud nagyobb érdeklődést kelteni, arról a legutóbbi is tanúskodik — kevéssé látogatottak, csaknem néptelenek, a tanácskozás lanyha, unalmas, a határozatok nagy része az elhamarkodottság és tájékozatlanság köntösét viseli, s hogy őszintén üdvözlünk minden oly irányú mozgalmat, mely eme bajokon változtatni s segíteni tűzi ki czéljául s feladatául. Eme bajt azonban a „békésmegyei kör“ nem fogja orvosolni, hanem inkább fokozni. Mert nem arra van szükség, hogy egy éxclusiv kör állást foglaljon minden közkérdéssel szemben, mint ahogy azt a „békésmegyei kör“ tervezi,— ez nemcsak hogy nem költené fel a közügyek iránti érdeklődést, hanem a még ma meglevőt is elfojtaná ; — arra van szükség, hogy a megyei bizottság tagjai idejében és kimerítően értesülve legyenek a tanácskozási anyagról, mely a közgyűlések napirendjére kerül, hogy ne egyszeri felolvasás és hallás után legyenek kénytelenek a tanácskozási tárgyhoz hozzászólani. hanem már otthon tanulmányozhassák az ügyeket, s már otthon fel legyen keltve érdeklődésük egyik avagy másik kérdés iránt. A „békésmegyei kör“ harmincz tagja nem vindikálhatja magának ama privilégiumot, hogy csupán ők legyenek jogosítva a tárgysorozat anyagát behatóan tanulmányozni s oly kérdésekbe kompakt állást foglalni, mely kérdésekről a harminczak körén kívül álló, de tanácskozás és szavazásban hasonló jogú négyszáz egy nehány megyebizottsági tagnak még fogalma sincs, amely kérdésekről utóbbiak mondhatni az eldöntés pillanatában vehetnek csak tudomást. Arad vármegye legutóbbi megyei közgyűlésén történt, hogy Vásárhelyi László bizottsági tag indítványozta, miszerint az alispáni' jelentés a közgyűlést megelőzőleg nyomassék ki a osztassák ki a bizottság tagjai közt, hogy azok már jó eleve tanulmányozhassák az abban foglalt ügyeket s maguknak ez utón bővebb informácziót szerezhessenek. A közgyűlés az életre való indítványt — amelyet Tabajdy Károly főispán is támogatott — egyhangúlag határozattá emelte. Hisszük, hogy eme határozat által Arad vármegye közgyűlései oly érdeklődést fognak kelteni, amelyet eddig szintén sajnosán kelle nélkülözniük Ami Aradvárinegyében lehető, nincs kizáiva Békésben sem. Ha az alispáni, közigazgatási, egyéb bizottsági és küldöttségi jelentések a meghívó kapcsán jutnának a bizottság tagjainak birtokába, a közgyűlés tanácskozási tárgyai bizonyára felköltenék ama érdeklődést, amelyet a „békésmegyei kör“ egyöntetű állásfoglalásai felkölteni soha sem lesznek képesek. Ha akkor fog egy kör alakulni, mely magántársaságban megbeszéli a tanácskozási tárgyakat, sőt egyik-másik kérdésben megállapodásra is jut egymás között, abban senkinek sem lehet joga gán- csoskodni. De azt csupán harmincz ember szabadalmává tenni, a többieket pedig egyszerűen kizárni, eltévesztett dolog, mely bizonyára nem fog a közügyeknek hasznára válni. Hisszük, hogy a legközelebbi közgyűlésnek ily értelemben konkrét indítvány fölött lesz alkalma határozni. Megyei közügyek. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán 1885. szeptember hó 21. és folytatva tartott közgyűlés éböl. (Vége.) Csorvás községének egy 400 frttal javadalmazott segéd jegyzői állás rendszeresítése meg- engedtetett. “Csába községének Gerlai Dániel csabai' lakossal egy bel telkes ház birtok eladása tárgyában kötött adásvételi szerződése törvcnyhatóságilag jóváhagyatott.' Petrovics János megyei állatorvos kérelmére évi fizetése 50 Írttal felemeltetni határoztatott. Békés község képviselő testületének az ott építendő bérházra vonatkozó határozata 72340 frt 30 kr költségelőirányzattal helybenhagyatott. A szüretelés és legeltetés tárgyában alkotott megyei szabályrendelet, az annak módosítását tartalmazó belügyminiszteri rendelethez képest idomítva helybenhagyatott. A megyei közpouti kezelő személyzetnek, a múlt 1884. évi fejenkénti 50 frtnyi lakbér illetmény pótlása iránti kérelme, — minthogy annak kifizetése a még nem tudott f. évi megtakarítások terhére utaltatott, — mint időelőtti —- el- utasitatott. A megye tulajdonát képező egy db. kisorsolt 1000 frtos fóldtehermentési kötvénynek beváltása és a megyei tartalék alappénztár javára leendő bevételezése elrendeltetett. Sáros megye közönségének — a községi és veit „Hangli“ őrzi meg szívósan nyári képét daczára a sárguló akáczsoroknak. Reggelenként hiába zörrenti néha hüs szél a fák gyé- rülö lombozatát, hiába hallszik titkos, zizzenő hullanása a sáppadt leveleknek, csak össze- Ljyülemlik azért még mindig ugyanaz a választékos törzsvendég Sereg a vidám ugrókut magasba szökellő vizsugara előtt. Az utczákon a Bukova y-n á c z i ó aemzseg mostanában (ez az ő hónapja,) ki ,öregestül,“ ki pajtásostul bandukol város szerte. Zöld a remény szine, de azért a ,haza reménye“ bizony mordul ráförmedne irra az életunt filiszterre, aki őt „zöldnek“ i/akmerősködnék mondani, mert csak a vidékből most először felkerülő balek „zöld“, hiába Irett meg — amint arról testimoniuma lanuskodik, teszem azt a pataki avagy szen- ;esi zsenditő égalj alatt. . . . Különben künn az utczán nem egy ;arka képet pingál most olykor jókedvében a /■életlen. Jóképű alföldi parasztok czifrarojtos, íabfehér gyolcsgatyában . . . piros turbános, sárga kaftános napsütötte arczu ozmanlik smitt — széles kék bugyogóju, athletatermetü szerbek bojtos fezzel tar koponyájukon . . . »rémes ködmönös lengyel testvérek fekete ssalmával fejükön amott szivárványló csoportozatokba verődnek az őszi verőfényen sütkérező utczasoron 1 . . Ilyen, egészen katalóguson kívüli „emberészeti“ kiállítást varázsolt ide a mi országos kiállításunk ahol — notabene — még szüntelenül járja a „hegedüszó, furulyaszó, czimbalom“, mert biz ott még ek- korig sem fogytak ki a bufelejtő banket- tezésböl. A legutóbbi nagy eszem-iszom — ha nem csalódom — az volt, amit a kohászok és bányászok cselekedtek. Hja, jól esik változatosság kedvéért, rémledező bányaüreg helyett pezsgőtől habzó serleg fenekére pillogatni. ■Színházainkban nagy dolgok vannak készülőben. Kezdjük a Szikszay . . . pardon I a nemzetinél! Egybeny ílt újra a „jeles kompánia“, mely meglehetősen széjjelszóródott a rekkenő napokban. Jászay Mari, Helvey Laura a ködös Londonból, az örökifjú Prielle Cornélia a fenyvesekkel vadregényes Tátra- Füredről, jó Szigeti bácsink svábhegyi szőlejéből. ragyogó Csillag TeréZünk a Margitsziget susogó tölgyei alól és hős Nagy Imrénk a — nemzeti színház bérházából, mind, mind összetalálkoztak újra hatalmas munkakedvben.. . Jókai „arany embere“ arany szezont teremtett a nemzeti színháznak, adja Isten, hogy most gyémánt szezonná avanzsiroztassa legújabb, regényből gyúrt drámájával a „fekete gyémántok“-kal!.. Igaz ugyan, hogy valamint a politikai horizonon, úgy a nemzeti színház szemhatárán is egy sötét pont kezd mindinkább előtűnni, de tudom, hogy nyomban vidámabban lélekzenek t. olvasóim, ha megsúgom, hogy Csikynek egy uj drámája az a „Sötét pont.“ Ördögadta népszínháza, még mindig az ördög piruláival traktálja közönségét. Pedig már a kaczkiás menyecskévé lett Hfegyi Aranka is ott csicsereg benne 1 No de majd beköszönt már e napokban újra régi fészkébe valami parázs nótával a mi dicső Blahánénk, és tudom, hogy hamarosan véget vet az ördög uralmának az országhirü Angyal Liszka. j Politikáról mitsem írok. A Sándor- utcza tája ugyan nem néptelen már, összeültek a patres konscripti — de nem történt még semmi. Hiszen meg Csanády bácsi sem szólt oda „Tisza Kálmán urnák“, hogy; hiába rázogatja fejét a miniszterelnök url . . . Majd írok akkor, mikor felmordulnak a dörgedelmes szónoklatok, szerteczikázn ik a lobogó „pártvillámok“, kigyuladnak a honatyai arculatok . I . majd akkor, akkor. Fővárosi levelező.
