Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-10-04 / 40. szám

körjegyzők állainfizetésben leendő részesítése tar* gyában küldött átirata, tudomásul vétetett. Zólyom vármegye átirata a kormány főfel­ügyeleti jogának szabályozása tárgyában az or­szággyűlés képviselő házához intézett felirata szintén tudomásul vétetett. Pozsony és Veszprém vármegyék átirataira az oláh czigányok nomád kóborló életmódjának megszüntetése és állandó megtelepitesük tárgyá­ban az országgyűlés képviselő házához támogató felirat rendeltetett intéztetni; — egyéb a tárgy- sorozatban kitüntetett törvényhatósági megkeresé­sek egyszerűen tudomásul vétettek. A megyei pénztári tisztségnek a házi pénz­tár állásáról és alispáni utalványok alapján idő­közben tett vegyes kiadásokról szóló jelentess az utalványozások utólagos megerősítésével jóváha gyatott. A megyei közmunka-váltsági pénztárról ve zetett számadás 181702 frt 33 kr bevétel és 178838 frt 61 kr kiadással — a megyei közigaz gatási bizottság és a megye alispánja által ren delt utalások megerősítése mellett, jóváhagyatott, s egyszersmind a künlévő hátralékok sürgős be hajtása elrendelteti. A megyei tiszti nyUgdij-alap irányában még fennálló 7778 frt 02 kr hátralék még a f. évi október hava 31-éig leendő behajtása szintén el rendeltetett. A megyei pénztárak megvizsgálásáról bemu tatott jegyzőkönyvek tudomásul vétettek. A megyei közigazgatási bizottság határozata folytán az államépitészeti hivatal által a békési indulóbázi köutkiépitése tárgyában Glaszner és Eibesütz társvállalkozókkal kötött szerződés jóvá­hagyatott s illetőleg megerősítés végett a m. kir. belügyminiszterhez felterjesztetni rendelletett. A közigazgatási bizottságnak a dobozi Ket­tős-Körös hídjának újból való felépítése tárgyá­ban hozott határozata folytán az összes ügy­iratok oly kéréssel rendeltettek a közmunka- és közlekedési m. kir. miniszterhez felterjesztetni, hogy a hídépítési költségek viselésétől a megyei közmunkaváltsági-alapot felmenteni szíveskednék. A megvei tiszti nyugdij-intézet alapsza­bálya 26-ik §-ának utolsó bekezdése oda módo­síttatott, hogy : „érvényes határozat hozatalra az elnökön kivül 4 tagnak jelenléte szükségeltetik, kik közzül legalább egy, megyei bizottsági tag legyen.* A megyei árvaszéki szabályrendelet 77-ik §-a, a megyei gyámpénztárak megvizsgálása tár­gyában rendelt nagy személyzetű küldöttség he­lyett, az ezek folytán felmerült kiadások leszállí­tása tekintetéből oda módosíttatott, hogy eme véletlenül eszközlendő vizsgálatokat jövőben az árvaszéki elnök vagy helyettese, a megyei tiszti ügyész, s az illető járás szolgabirájából álló küldöttség foganatosítsa. Gyoma község kérelme az ottani gyámpénz­tár megvizsgálásából felmerült 68 frt 54 kr. költ­ségnek fizetése alóli felmentés iránt — elutasit- tatott. Szarvas község képviselőtestületének a köz­ségi rendőrség szervezése tárgyában hozott sza­bályrendelete jóváhagyatott. Szeghalom község képviselőtestületének az ott engedélyezett országos vásár rendtartása tár­gyában alkotott szabályrendelete módosítás vé­gett visszaadatott. Az Endrőd községében rendszeresített köz­ségi főorvosi állás az eddigi községi orvossal ren­deltetett betöltetni, .mig az ekként megürült ál­lásra szabályszerű pályázat nyitása határoztatok Endrőd községének a kataszteri költségek­ből felmaradt 1000 frt felesleg összegnek a me­gyei tiszti nyugdíj tiszti nyugdij-intézet irányá­ban fennálló tartozása törlesztésére leendő fordí­tása megengedtetett. Endrőd község megbízottjai és a Tisza, Körös, Maros közti érdekeltség között a kisa­játított földterületek tárgyában létrejött egyezség törvényhatóságilag jóváhagyatott. Békés község és ifj. Jantyik György között létrejött adás-vételi-, és a község és K. Kovács Lajos közt létrejött csereszerződésnek törvény­hatóságilag jóváhagyattak. Sámson község képviselő testületének a köz­ségi rendőr eddigi 180 frt fizetésének 200 írtra lett felemelése tárgyában hozott határozata jóvá­hagyatott, jóváhagyatott nemkülönben Szarvas községének a községi állatorvos 250 frt fizetésé­nek évi 300 írtra lett felemelése tárgyában ho­zott határozata, — igy P.-Sz.-Tornya községé­nek a községi adószedő 125 frt fizetésének 150 írtra lett felemelésére vonatkozó határozata. Öcsöd községe és a Tisza Körös és Maros közti érdekeltség között létrejött kisajátítási egyezség jóváhagyatott. Bánfalva község határozata, melyszerint az albiró, adószedő és községi pénztárnok eddigi 40—40 frt fizetése 60—60 írtra emeltetik _ jó váhagyatott. Kétegyháza község és között a régi jegyzői lak létrejött szerződés jóváhagyatott Marczinyák István tárgyában Csaba községének a megyétől megvett ka­tonai lakok átíratására megkívántat« engedély megadatott. . . Puszta-Földvár községének szervezési sza­bályrendelete a megjelölt iránybani modos.tás es pótlás végett kiadatott, mig a Samson községéé helíTJZTk^al lőszerraktár épületének megvétele tárgyában eszközlendö felmérések és az adás-vételi ügylet megkötésével az allamepi- tészeti hivatal főnöke közbenjöttével a megye alispánja megbizatott. _ Öcsöd község képviselötestületenek egy uj községháza felépítése iránt benyújtott kérelme, miután a bemutatott terv oly gyarló és tökélet­len, hogy az sem a külcsín, sem a czélnak meg nem felel — elutasittatott és újabb szakértő áltál bemutatandó tervezet benyújtására utaltatott Gyula rendezett tanácsú városának a tfiz- rendőrség szervezése tárgyában hozott szabály­rendelete jóváhagyatott. N. Szabados Antal gyulai lakos mint eladó és Gyulaváros polgármestere mint vevő kozott létrejött adás vételi jogügylet jóváhagyást nyert. Szt.-Tornya községének az árvapénzek ön­álló kezelése iránti kérelme illetékes elintézés égett a megyei közigazgatási bizottsághoz uta­sitatott. A Kétegyháza községében rendszeresben czélzott Il-od jegyzői állás tárgyában hozott megyebizottsági határozat hatályon kívül helyez­tetett, s az egész ügy elejtetett. Orosháza községénék a járási telekonyvt hivatal részére adandó díjmentes lakhelyre vo­natkozólag hozott határozata helyben hagyatott M.-Berény községe és a Tisza, Körös, Maros, közti érdekeltség között kötött kisajátítási egyez­ség jóváhagyatott. Kondoros községének egy fiók gyógyszertár felállítása iránti kérelme a nagyméltóságu m. kir. belügyminiszterhez felterjesztetni rendeltetett. Orosháza községe és Mikolay István ottani lakos közöt létre jött adás-vételi jogügylet jóvá­hagyatott. A budapesti szegény beteg gyermek egye­sület támogatás iránti kérvénye oly utasítással adatott ki a megyei pénztári tisztségnek hogy a gélyezés mérve iránt a pénztári viszonyokhoz képest tegyen jelentést. Tárgyaltattak a megye összes községeinek jövő 1886. évre vonatkozó költségvetéseik: — megye törvényhatóságának jövö évi költségve­tése 70469 frt szükséglettel 70590 frt fedezettel és 12l frt maradványnyal elfogadtatott és jóvá­hagyatott. A-lispäni jelentés Békésmegye törvényhatósági bizottságának f. é. szeptemb. hó 21-én tartott közgyűlésében. Méltóságos főispán ur! Tekintetes törvényhatósági bizottság! A vármegye állapotáról és a folyó évi ta­vaszi közgyűléstől a mai napig közbeesett idő alatt tett nevezetesebb intézkedéseimről szoló rendszerinti jelentésemet, az 1870. évi XLII. t, ez. 58. §-a o) pontja értelmében, van szerencsém tisztelettel következőkben előterjeszteni. I. Közegészségügy A közegészség kedvező állapota a lefolyt négy hó alatt sem változott; s a helylyel közzel szórványosan felmerült ragályos kórok lefolyása szelíd s terjedelmére nézve korlátozott volt. Az egyes ragályozó kórok közül Öcsöd köz­ségben előfordult 77 himlő-betegedési esetből gyó­gyulással végzőgött 72, halállal 5. Ugyauezen betegség ^ a Körös Ladány községben felmerült 31 esetbőj ö esetben halálos lefolyású volt. Bé­kés községben 27 roncsoló toroklob eset merült fel, 15 esetben halálos kimenetellel. Ugyancsak roncsoló toroklob uralkodott Gyomáu, hol a meg- betegült 21 főből 8, s B.-Csabán, hol a 27 bete- gülési esetből 15 halállal ért véget. Szintén ha­lált hozó volt a Kétegyházán 2 esetben jelent­kezett roncsoló toroklob. A magyar királyi belügyminiszter folyó évi 33511. szám alatt kelt rendelete alapján a Spa­nyolországban fellépett cholera elleni óvintézke­dések megtétele iránt f. évi 4713. szám alatt kelt rendeletemmel intézkedtem s mindazon rendeletek végrehajtását, melyek a múlt évben Dél-Francia- országterületén dühöngött colerajárvany alkalmá­ból kibocsáttattak, elrendeltem. A belügyminiszter ur Békés-Csabán egy har­madik gyógyszertár létesítését megengedte, úgy és azon feltételek mellett, melyeket a megyei közgyűlés feliratában kifejtett, s a gyógyszertár felállítása jogát, az 1876. évi XIV. t. ez. 134, §»<i alapján Südy István okleveles gyógyszerésznek adományozta. A hasznos házi és gazdasági'állatok között, az orosházi és szarvasi járás szarvasmarba állo­mányában a lépfene, Gerlapostelék, Gyoma és Bé­kés községek és a halásztelki puszta sertései kö­zött az üszögös orbáncz, a Bábocka pusztai juh nyájban a lépfene pusztított; a kőrös-ladányi lo­vakat pedig gyanús orrfolyás lepte meg. Egyébiránt mindezen ragályok áz alkalma­zott óv- és gyógyintézkedések folytán időközben megszűntek. II. Közbiztonság. A közbiztonságot zavaró egyes jelentékenyebb eseteket következőkben ismertetem meg. A személybiztonság, két Ízben lett megtá­madva ; úgymint: Szabó Lajos, mező-berényi lakos, nején, f. évi május hóban konyhakéssel oly oly erős szúrást ejtett, hogy a nő élete alig volt megmenthető. Bakos Sámuel f. évi augusztus hó 26 án ittas állapotában a házában lakó Balog Mihálylyal dulakodásba keveredvén, ez utóbbin, a kezében levő asztalkéssel oly végzetes szúrásokat okozott, hogy azok következtébeu a megtámadott nehány perez alatt elvérezve meghalt. A két bűneset, a békési kir. járásbíróság vizsgálata alatt van. A vagyonbiztonságot különösen a lólopások megszaporodott száma tette veszélyessé. Az e téren előfordult bűnesetek időszaki sorrendje ez. Dénes György orosházai lakos kárára 2 db lovat, a Gyula-Vári községhez tartozó „Paradi­csom* pusztáról Stahl János téglamestertől 300 forint értékű 2 db. lovat, Győri József orosházai lakos kárára 2 db. csíkot, Szilágyi Lajos gyomai lakostól 4 lovat, Szőke Mátyás gyulai lakostól a gyomai országos vásáron 2 lovat, Endrődön ugyan­akkor az Urbán Imre és Szujó István tulajdonát kepezett lovakat, Szabó Gábor békési tanyájáról 2 db. lovat, a Vésztői hetárban csikóstól 3 lovat, Kardos János Puszta-Földvári lakostól 200 forint értékű 1 db. lovat, Menyhért Mihály csorvási legelőjéről 200 forint értékű 2 db. lovat, Gróf Trautmausdorf Nándor orosházai majorjából 3 db. nemes fajú 4 éves csikót, Tót-Komlósról 2 db lovat, Csorvás község területéről 6 db. lovat, a. kondorosi pasztákról 4 db. lovat, Tót Antal oros­házai lakostól 3 db. lovat, végre a szarvasi ha­tárban 2 db. lovat loptak el, az összes esetekben ismeretlen tettesek. Minthogy jelen esetekben alapos a gyanú, miszerint a megyének Orosháza és Szarvas vidéki részén szervezett tolvajszövetség garázdálkodik, mely működését az alvidéktől fel, egész me­gyénk említett részei területére kiterjeszti, jelen­tésem folytán, a megyei közigazgatási bizottság f. évi szeptember hó 14-én tartott üléséből 1204. kb. száma feliratot intézett a. m. kir. belügy­miniszter úrhoz azon kérelemmel, hogy a m. kir. csendőr kerületi parancsnokságot a ló lopások szervezett kutatása iránt rendkívüli intézkedések tételére utasítani s egyúttal a megye területén rendszeresített, de benem töltött csendőrségi lét­szám kiegészítése iránt rendelkezni méltóztassék. Egyébiránt a m. kir. belügyminiszter ren­delkezése leérkeztéig is, a magam részéről szük­ségesnek találtam a járási szolgabirák és B.-Gyula város polgármestere utján figyelmeztetni a gazda közönséget, hogy az éji legeltetés alkalmával a lábas jószág őrzéséről gondoskodjék s hogy a községi elöljárók a közbiztonsági közegekkel a vándor czigányokra, barangoló idegen s a hely­beli gyunus egyénekre figyeltessenek : továbbá megkerestem a m. kir. III. számú csendőrparancs- nokságot, hogy a megyében elharapódzott ló lo­pások, az Alföldön elhelyezett őrsök összhangzó együttes' közreműködése mellett lehetőleg meg- akadályoztaesanak Az imént felsorolt lo lopási eseteken kivül a vagyonbiztonság következő bűntettekkel zavartatott Szemenyei Janos orosházai lakos, ismeretlen tettesek áltál elkövetett betöréses lopás követ­keztében 50. frt. értékű kárt szenvedett; B.-Csaba a junius havi országos vásár alkalmával, a sátrak­ban elhelyezett aruk három esetben meglopattak. A tettesek a községi rendőrség által kézrekeritve, a kir. járásbíróságnak át lettek szolgáltatva; kiraboltatott továbbá a puszta-földvári r. kath. templom, honnan a tettesek 191 frt értékű tárgya­kat vittek el; Hacker Zsigmondtól a békési júni­usi vásáron 129 frt készpénzt loptak el eddig ki nem derített tettesek; özvegy Szabó Istvánná orosházai lakostól betöréses tolvajlás utján 300 frt értékű ruhanemüeket vittek el. Eltolvajoltatott to­vábbá a Békés községhez tartozó soványháti le­gelőről 4 db. és Vésztőn Tót Miklós kárára 2 db. sertés, melyek kinyomozott tetteseiknél megtalál­tattak. A rendészet egyéb, ágaiban : a) Öngyilkos módon vétettek véget életük­nek Debreczeni József sarkadi illetőségű csizma­dia tanoncz, Kovács Pál szarvasi lakos, Vincze Julianna b.-gyulai lakos, M. Beréoyben Márton Sándor napszámos, Békésen Kerepeczki Lajos, Zima Mihály és özv. Hricsovinyi Józsefné, Zele- nyanszki K. János, csabai m. kir. cseDdőrségi örsparancsnok, Bokor Imre gymnasiumi tanár, Sárga Simon gyulavárosi tanácsos, Bájer János m.-herényi esztergályos, Nagy Pál János b.-gyulai lakosok. b) Tűzveszély történt Orosházán 5, Tót- Komlóson 2, B.-Gyulán 5, Mezö-Berenyben 1, Gyoma községben 2. B.-Csabáu 2, Sámsonban 1, Puszta-Földváron 1, Gyulavári községben 1 Nagy-Szénáson 1, összesen 21 esetben. III. Közmunka- és közlekedésügye le. V édtöltések. A lefolyt négy hónapi idő alatt a köutak épitése körül következő eredmények érettek el. Az orosházai vasúti indóházhoz vezető kő- ut és a csabai vasúti indóházi útnak a piacz- téren keresztülvonuló része, valamint ugyanezen útnak az Élöviz-csatornahidtól a régi postaházig terjedő szakasza, az elfogadott építési rendszer szerint kiköveztetett s a forgalomnak átadatott. A gyulai vasúti ut kiépítése befejezését csupán azon körülmény akadályozza, hogy a közmunka- és közlekedési m. kir. miniszter ur az útvonalba eső Konsiczki-féle ház kisajátítása felott még ez ideig nem határozott. A jövő évre tervbe van véve a békési vasúti indóházi ut fci- kövezese, s ez iránt, a műszaki előmunkálatok a közigazgatási bizottság által már tárgyaltattak s a vállalati szerződés a jelen közgyűlés jóvá­hagyása ala be is van terjesztve. A körös-ladányi, mezö-berényi és körös- tarcsai ártéri hidak, valamint a Sebes-Körösön, Szeghalom község mellett, a fokközön emelendő kettős jaratu, egészen uj hid épitése befejezé­séhez közeleg. A dobozi hid elbontása s újra építése fo- lyamszabalyozasi érdekekből a közmunka- és közlekedési m. kir. miniszter ur által elrendel­tetvén, ezen hid elbontási és helyreállítási költ­ségeit az állam által kilátásba helyezett segély- lyel a megyei közmunka alap terhére utalta a nevezett miniszter ur. Minthogy azonban a köz- igazgatási bizottság folyó évi 965. sz. a. tett el­lenfelterjesztése indokaiból, a költségeknek a köz­munka alapra történt háritásábau megnem nyug- hatik : az iratok a jelen közgyűlés elé azon ké­relemmel mutattatnak be, hogy a tekintetes me­gyei közgyűlés a közigazgatási bizottság álláspont­jára helyezkedve a nevezett miniszter ur sérelmes rendelete ellen, törvényszerű felhívási jogával élni méltóztassék. Az élővíz csatorna ügye még most sincs véglegesen megoldva, mivel a megalakulást ki­mondó határozatom ellen egyesek felszólalással éltek. Ezen ügyben megemlitendőnek találom, hogy az élővíz-csatorna felső lorkolatán a zsilip mun­kálatok serényen haladnak s ugyan e csatornán a „dugogáti* és „paradicsomi* hidak már teljesen elkészültek s a forgalomnak átadattak. Az arad-békési ármentesitő- és belvizlevezető társulat keretébe tartozó aradmegyei öblözet gát­rendszerét, a Békésmegyére ruházott felügyelet és ellenőrködés alapján a b.-gyulai kir. folyammér- nöki hivatal főnökének társaságában f. hó 9., 10 s 11-ik napjain megszemlélvén, a szemle eredmé­nyét következőkben terjesztem elő : A Fekete-Körösnél a végleges méretekben vagyis 4 mtr korona szélességű 3 mtr széles pad­kával való töltés épités kielégítő eredménynyel folytattatik. A munka alá még nem vett töltés­szakaszok 3 mtr korona szélességgel bírnak és legnagyobbára 3 mtres padkával megerősitvék. A múlt évben sürgősen kiépíttetni rendelt balparti töltés a Csohos-értől Bókésmegye határáig 6 mtr korona szélességben kiépíttetett. Az őrházak nem­csak rendesen és czélszerüen kiépíttettek, de a törvény által előirt kellő mennyiség és minőségű szerszámmal íelszerelvék. Meg kell jegyeznem, hogy az ezen védgátak körül már a múlt években is észlelt szabályellenességek közül a gyula-var sándi határban létező törvényellenes árok a do­hányos! pusztán a balparti töltésbe épített fazsilip még eltávolitva nincs, valamint a somosi hid alatti jobbparti hullámtérben lévő fenyőfa erdőnek a főtől a folyó felé terjedő része még ki nem vá­gatott, mely a víz lefolyást akadályozza ; de nem hagyhatom érszrevétel nélkül azt sem, hogy a gyulavarsandi és nagy- péli határban a hullámtér sűrű szerb tövissel van elborítva, mely szabályel­lenességek elhárítása iránt intézkedni fogok. A Fekete-körösnél a végleges méretekben u. m. 4 mtr. korona széliességben egyelőre padka nélkül a töltésépítés folyamatban van, sőt jelen­tékeny hosszban már teljesen bevégeztetett. A többi három méter korona szélességű töl­tések jó karban léteznek és legnagyob- bára 3 méteres padkával ellátvák. A gátőrlakok e folyónál is helyesen kiépíttettek és a szüksé­ges kellékekkel gondosan elláttattak, nemkülön­ben jó ka'baa léteznek a veszélyessé válható alámosások meggátlására létesített parterődit- mények. Atalában véve megelégedéssel jelent­hetem, hogy az alsó érdekeltségre hajdan ve­szélyesnek bebizonyult gátrendszer az öblözet ügyeit vezető és intéző közegek ernyedetlen te­vékenysége és lelkiismeretes ügybuzgósaga foly­tán előbbi veszélyes jellegét elvesztette és kellő óvintézkedések mellett védképesnek mutatkozik. IY. Vegyesok. 1, A megyei pénztárak és al-.pok az 1870. évi XLII. törvéoyczikk 58. § a alapján havont

Next

/
Thumbnails
Contents