Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1885-08-30 / 35. szám
35-ik szám IV• évfolyam Gyula, 1885. augusztus 30-án. 1 r------------Sz erkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. Félévre ......... Évnegyedre .. •• i » 25 « Egyes szám ára 10 kr. i __u POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. MEG-JELENIK MINDEN VASÁRNAP. 1 f------------Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttér sora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Zárig IÁpót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. B.-Gyula, I885. augusztus 30. A nagyközséggé átalakulást megengedő belügyminiszteri rendelet végrehajtásának felfüggesztése visszaadta városunk jóllétét szivén viselő polgárainak felizgatott kedélynyugalmát, s a megye törvény- hatóságának az elrendelt nyomozás és vizsgálat mikénti foganatositását meghatározó intézkedésétől, s különösen az annak eszközlésével megbízott — a megye legkiválóbb férfiait magában ölelő — küldöttség működésétől a legjobbat: — küldetésük szigorú pontos és lelkiismeretes teljesítését várja s bizton reményű igaz ügyének diadalát. A megye törvényhatósága, mely sokszor adta élénk rokonszenvének tanujelét Gyula városa, mint a megye székhelye iránt, szívósan ragaszkodott ennek hagyományai és történelmi múltjához, s ha már szebb jövőről nem biztosíthatta, felhasználta mindig az alkalmakat jelenének támogatására; — hogy pedig a múltból következetesen folyandó jövő elérésére még csak remény sem lehet, ezt éppen a szerepre jutott hívatlan értelmetlenség nyűge, ennek a jó és üdvös dolgok iránti érzéketlen volta okozta, ezek közül csupán csak egyet említve fel, Gyula városának^a ti- szavidéki vasúthálózatiból való^kitnaracTá- sát, mely a haladás iránti hajlam hiányát a legszomorubban igazolta, megvetette a tespedés biztos alapját, megszülte azon áramlatot, mely felszínre vetette ama küzdelmes problémát, hogy szakítva a százados múlttal : a külvilág elől elzárkózó, a haladás apostolait elűző s igy virágzásra, előmenetelre nem hivatott város decoruma __ a megye székhely — vétessék el és vit essék oda, hol nem a rég eltűnt álmokat magyarázgatják, hanem a haladás, — a jó biztosítására való törekvés szövi képét a kitartás és igyekezettel megvalósítandó álomnak! Ekkor is, mint a közel múltban a megye törvényhatósága cselekedett a város kizárólagos érdekéken és rég tanúsított jóindulatának kitűnő jelét adta azzal, hogy midőn nem kivülről inspiráltak a város léte ellen hanem belső szu őrli — nem a haladás, csak a tűrhető jelen — oszlopát, azt elfojtandó, a rendezett tanácsú közigazgatási intézmény ellen izgató értelmetlen nyers tömeg in- tentiót, a tőle telhető eszközökkel megsemmisíteni igyekezett; de ez úttal is majdnem kihivólag, csupán a megye tudott jóindulatára provokált a város közönsége, s a maga részéről mit sem tett s tétlenségével majdnem diadalra jutatta a roszat a jó felett! Most azonban nem a jó barát támaszát várja a város mindenkori protektorá- ban, hanem birája előtt áll, s most nem jóindulatában bízunk, hanem megnynk- szunk kötelességévé tett kérlalhetlen szigorában. A város megmentésén fáradozó polgárok munkáját már most sem mondhatjuk sikertelennek, határozott vívmánynak kell tartanunk a m. kir. belügyminiszter ~ufhak~ínáf magában véve azon intézkeaeT séfc, hogy a nagyközséggé való átalakulást megengedő rendelete végrehajtásának felfüggesztésével módot és alkalmat adott arra, hogy eme sok tekintetben bizonytalan alapú határozat létjogosultsága meg- dönthető legyen, és nyílt—a való tényeknek megfelelő adatok alapján oly7 intézkedés legyen nyerhető, mely jogos oknél- kül nem taszít egy várost az örvénybe, nem sérti a jog és igazság érzetét, s nem Lehetnék még egyszer húsz éves!... Lehetnék meg egyszer húsz éves, Ábrándozó, magam’ csalói Csak álmom lássa rózsakertnek, Lehet szemétdomb a való. Csak leljem meg Dulcineámat S higyjem tündérlánynak, ki férjhez Sohase megy, kivéve hozzám. . . Lehetnék még egyszer húsz évesl Lehetnék még egyszer húsz éves, Tüzes, rajongó, hévteli! Tudnék hazáért lelkesedni És szélmalmokkal küzdeni. Hinném, hogy győz még az igazság, I nem boldog más, csak az erényes; Biznám önzetlen hü szivekben Lehetnék még egyszer húsz éves! Lehetnék még egyszer húsz éves, Élnék tavaszba’, nyár előtti I járnám nem a kaszált, kiégett, De a még illatos mezőt l . !. Találkoznám egy kis leánynyal; Szeme sugárzó, ajka édes. És csókot kapna, csókot adna... Lehetnék még egfyszer húsz éves 1 Lehetnék még egyszer húsz éves! Ah, nem mivelnék egyebet, Mint üritgetném könnyű szívvel Kéj, a te habzó serleged! Pár korty, több úgy se jutná nékem . . Az ifjúság oly kurta, véges, S én meghervadnék, meghajolnék Lehetnék bár százszor húsz éves l Reviczky Gyula. A gazdagság is baj. — Fővárosi életkép. — Ozoray Árpádtól. Cserepy Kálmán nem az a szerencsés ember volt, ki müiparos létére valami eredményt mutathatott volna fel, a végzet szállt vele harczba s az egyenetlen küzdelemben mindig ő volt a legyőzött. Önök bizonynyal látták már t. olvasóink a kiállításon azt a furfangos szerkezetű alkotmányt, mely kivülről tekintve, egyszerű ládának tűnik föl, de ajtaját megnyitva látjuk hogy a rejtett fiókoknak tömkelegét képezi melyben még az avatott is csak igen nagy gonddal képes eligazodni. A különféle alakú kisebb-nagyobb fiókok zárai oly furfangos kiszámítással készültek, hogy ember legyen, aki fönnakadás nélkül megnyithatja, még ha min den kulcsot külön adnak is kezébe. Mert itt az asztalos és lakatos mesterség egymással mintegy vetélkedve remekelt. Évekig dolgozott Cserepy Kálmán ezen a szekrényen s annyi pénzt költött reá, hogy a házbér fizetésről már évek óta megfeledkezett. Most is, az évnegyed vége felé, egészen el volt merülve gondolataiba, melyekből egy napon házi urának, Csömör Béla urnák megjelenése riasztotta föl. — Jó reggelt Cserepy ur, ime az ön nyugtája. — Lehetséges volna, Csömör ur, ön valóban pénzt kíván tőlem. — Bizonyára 1 Ma épen három éve, hogy semmit sem kaptam öntől. — Három éve! Helyes!... Lám, lám, hogy múlik az idő! — Az idő múlik s én nem kapok semmit. — Mily szomorú év, Csömör ur, a három utolsó 1 — Tudom. Ön majd a felhőszakadást, majd a zágrábi földrengést hozta fel ürügyül... tiporja el egy város annyi köz- és magán érdekeit. A miniszteri rendelet s a megye törvény hatóságának erre vonatkozó határozata a jog, igazság és a törvény követelményeivel legösszevágobban részletesén intézkedik nemcsak a teendők, hanem azok mikénti foganatosításáról is, megvan adva az alkalom a tiszteletből — ellenzéknek nevezett tömegnek, hogy ezéljukat nyíltan éá tisztességes módon — nem ravasz alatto- uyjssággal mint tették eddig — biztosíthassák azt elérhessék, a legnagyobb óvatossággal kivan zárva a rájuk nézve ellenfélnek befolyása és bármi néven nevezendő közrehatása, önmaguk őrködhetnek oly egyénekből alakult küldöttség működése felett, a melyhez a kétely árnyalata nem férközhetik. Azt hiszük teljes megnyugvással fogadták eme mindentekintetben érdekeiket biztositó intézkedéseket, mely teljesen mellőzni hagyja ama következményeket is, amik egyeseket, az illető felek tudtán és akaratán kívüli tehát hamisan tett aláírásaik folytán méltán sújtana. Békésmegye közgyűlése folyó hó 24-én tartott ülésében a rendezett tanács fentartása vagy nagyközségi szervezetre megváltoztatása ügyében ki- küldendő vizsgáló bizottság megalakítására a következő határozatot hozta: Tárgyaltatott a m. kir. belügyminiszter ur I évi angusztus hó 4-én 42.590. IV. b) szám alatt kelt rendelete, melyben Békés-Gyula rendezett tanácsú városnak nagy községgé leendő átalakulását megengedő s folyó évi julius hó 5-éről 31.217. IV. b) szám alatt kibocsátott rendelete végrehajtását felfüggesztvén, utasítja a megye közönségét, hogy az állami egyenes adó nagyobb részét fizető gyalai lakosságnak és birtokosságnak a szervezet kérdésében való hova tartozását puhatolja ki, illetőleg a nagy községgé alakítást kérő gyulai lakosok aláírása valódiságának igazolása s egyátalán a való tényállás felderítése érdekében a szükséges nyomozási eljárást tartsa meg. Ezzel együtt tárgyaltatott a megyei állandó választmány ide vonatkozó előterjesztése. A m. kir. belügyminiszter ur tárgyalt rendeletének negyedik bekezdése értelmében, B.-Gyula városnak nagy községgé leendő átalakítása iránt Gerléin Mihály és társai részéröl benyújtott folyamodványhoz gyűjtött aláírások hitelessége, és valódisága, továbbá a rendezett tanácsi szervezet fentartása esetén az elégséges anyagi erők vitatott hiánya kérdésében küldöttségi eljárás utján foganatosítandó nyomozás lévén eszközlendő : ezen küldöttség, — a miniszteri rendeletben is hangsúlyozott teljes érdektelenség szem előtt tartása mellett, — akként Bzerveztetik, hogy abban, a gyulai lakosok és birtokosok kizárásával, oly más községekből való megyebizottsági tagok vegyenek részt, kik e kérdésben közvetlenül érdekelve nincsenek. E küldöttség következőleg alakittatik meg, elnök: Karassiay István, helyettes elnök: Or. Hajnal István, rendes tagok: Beliczey Rezső, Bartóky László, Dr. Kiss István, Kuczkay János bizott- sági tagok, póttagok: Mikolay Mihály, Varságh Béla, jegyző: Dr. Szemián Kálmán s Mezey Lajos megyebizottsági tagok, kik közöl a működés érvényessége érdekében legalább is I elnök és 2 bizottsági tag folytonos együttléte kívántatik. A nyomozó bizottság feladata: vizsgálat tárgyává tenni azon körülményt, vájjon a lakosságnak és birtokosságnak az összes egyenes állami adó felénél nagyobb részt fizető része, a nagy községgé átalakulást óhajtók vagy az azt ellenzők részén van-e, illetőleg, vájjon azon alá— Valóban meg vagyok lepetve, hogy önt oly könnyelműen hallom beszélni ezekről a borzasztó szerencsétlenségekről. — Az ördögbe is, itt a legfőbb ideje, hogy ennek vége legyen. i— Teljesen osztom nézetét, valóban itt a legfőbb ideje, hogy az ilyesmi megszűnjék. Magyarország lejtőre jutott, a kereskedelem pang, az ipar . . . — Az nekem mindegy, Ön nekem 6oo forinttal tartozik. — 6oo forinttal ? Hihetetlen 1 — Igenis, hihetetlen 1 Fájdalom, gyön- geségem lehetővé tette. — Az istenért, Csömör ur, ne nevezze gyengeségnek a legnemesebb önzéstelenséget 1 — Pénzre van szükségem, 6oo forintot nem talál az ember az utczán. — Fájdalom, önnek igaza van. — Tán azt hiszi ön, hogy gyönyör az emberre, pénzt nem látni ? — Kinek mondja ön ezt ? De: a bölcs azért nem lázad föl a végzet ellen. A gyö nyör az élet kivételei közé tartozik. — Egészen eltekintve ettől a 6oo forinttól ... — A bölcs tehát. .. — ... mindenek előtt fizesse ki a házbért. — Mily tévedési Mennyi csalódás vár azokra, kik erre az álláspontra helyezkednek 1 Ellenkezőleg, a bölcs a nélkülözésekhez szokjon, vesse meg a világnak hiú élvezeteit . !. — Az általam követelt 6oo forint. . . — ... semmi a lelki élvezethez képest, melyeket ön oly kevésre látszik becsülni. Az igazi boldogság a világ javairól való lemondásban áll. Kövesse példámat Csömör ur, mondjon le . . . ■— Mit? 6oo forintomról? — Első sorban 6oo forintjáról. — Jól van 1 Beleegyezem l — Komolyan ? — Komolyan. De !.. — De? . .. — Ön azonnal ki fog költözni. — Kiköltözni ? ... Én ? ..! De miért ? Hiszen igen meg vagyok elégedve, s önnel szemben nem is panaszkodom soha. — Ah, ez sok 1 — ... Bár a lépcsőzet roszul van világítva. A konyhában vízvezeték nincs. Ezenkívül nagyon kevés a lakó. I. — Mióta ön itt lakik I — Ez nem nagyon hízelgő reám nézve. — Ön még engem is meg akar szöktetni házamból. — Ön ki akar a házból tuszkolni? Épen akkor, midőn egy müdarabot vagyok bevég- zendő, mely bizonyára megnyeri a müértők tetszését. Mit szól ön hozzá? — Hogy két órai időt engedek a lakás kiürítésére. Bútorait elviheti ön. Tehát két óra alatt ki legyen a lakás ürítve, különben bepörlöm önt. — De gondolja meg, Csömör ur ..! — 6oo forint nem sok, hogy öntől szabaduljak. — Ez, a személyemre nézve kicsinylő megjegyzés nem nélkülöz bizonyos észszerü- séget, sőt arra bátorít, hogy öntől 25 forintot kérjek kölcsön. — Megbolondult ön ? — Épen nem. Legalább 25 forintra van szükségem, hogy kiköltözhessem. Gondolja meg ön : bútor-kocsik, hordárok, borravalók stb. nekem pedig nincs egy garasom se. — Igaz az? — Meglepi önt? Nézze meg alkotásaimat s kérdezze, mily folytonos igazságtalanságok a végzet részéről... — Megkapja még a 25 forintot is. Minden áldozatot meghozok, hogy szabaduljak,
