Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-08-30 / 35. szám

írások, amelyek az átalakulás iránti kérvényhez gyUjtettek, azoktól származnak-e, kik az átalaku­lást óhajtják? - .1- -I A küldöttség ez irányú feladatának teljes - hetese végett hirdetést kocsát ki, melyben ré­szint falragaszok utján, részint pedig^ ogjeu in felhívja a nagyközségi szervezetet kérő s » °í‘ modványtis aláirt gyulai lakosokat és birto oso- kat, hogy az általuk kiállított aláirási-iven jegy­zett nevök aláírásának valódiságát személyesen, vagy kellő felhatalmazással ellátott megbízó által a küldöttség előtt igazolják; mit, ha a 1- tűzött záros határnapig nem teljesítenének, úgy tekintetnek, mint a kik a rendezett tanácsnak nagyközséggé leendő átalakítását sajat szem lyökre nézve, nem kívánják. Ugyaneaen nyomozó küldöttségnek e tául szolgál a nyomozatot az elégséges anyagi erők hiánya kérdésében is, a való tényállás derítésére kiterjesztem. :rntnk­Az e tekintetben szükséges hatósági ira nak s adatoknak a küldöttség használatara leendő bocsátása s a szükséges felvilágosítások készsé­ges megadása a városi hatóság ez iran ... Ldó minden egyes közege szigorú ko.elessegeul tétetik Az alakított küldöttség mellé, midőn ez a nyomozat teljesítésében eljár, mindkét fel részé­ről tehát úgy az átalakulást óhajtok, valamint az kő,ül Bég,-»6gJ biatoi ■“"S? B -Gyula város azon adófizető polgárai , kik a kérvényt aláiró lakosok személyazonossága mellett bizonyítani képesek. .„I A bizalmi férfiakat, a nyomozó k^o“ség elnökének felhívása folytán, a mindkét oldal, ér­dekeltség jelöli ki s azok neveit az elnökségnek bejelenti. .. , I Az ezek szerint teljesítendő nyomozati el­járással megbízott küldöttség elnökének, az ide tartozó ügyiratok kiadandók oly felhívással, hogy a nyomozat befejezéséről szóló iratokat a megyei törvényhatósági bizottság szeptember havi rendes közgyűlésére veteményes jelentése kiserete en mutassa be. „ I E határozat a küldöttség elnökének, a h- lyettes elnöknek s a megbízott tagoknak tudomás é. miheztartás - B.-Gyula város képviselő tes-. tületének pedig az érdekelt két fél képviselőinek értesítése végett kiadandó. Kelt mint fent. Kiadta; Márky Lajos, megyei főjegyző. I Bókésmegye törvényhatósági bizottságának f. hó 24-én hétfőn tartott rendkívüli közgyűlése. A középszámban (mintegy 60—70-en) összejött bizottsági tagokat délelőtt elnöklő főispán ur szívélyesen üdvözölvén, a közgyűlést megnyitja. A tárgysorozat szerint tárgyalás alá vétetik a m. I kir. belügyminiszter urnák rendelete B.-Gyulavá-I ros közigazgatási szervezete tárgyában. Az egész terjedelmében felolvasott miniszteri rendelet ér­telmében egy teljesen érdektelen egyénekből álló I — Köszönet, ezer köszönet, nagylelkűi férfiul I Két óra múlva Cserepy kiürítette a lakast. I Másnap Csömör ur, — kinek mellesleg I mondva, vagy tizenkét háza volt a városban! — reggeli sétája alkalmával észrevette, hogy! az egyik ház kapujáról eltűnt a lakást hir-| detö czédula. Bement a házmesterhez. — A negyedik emeleti lakás ki van adval Gáspár? I _ Igen is, Csömör ur, s azt hiszem, di-1 cs ekedhetem vele. — Úgy? __Nem emeltem sok nehézséget, amint I ön megparancsolta. — Nagyon helyes; a lakófél nem kívántI javításokat ? — Nem. — Úgy látszik, nem nagy igényei van-l nak. Mi ő tulajdonképen ? — Müasztalos. — Hm ? ... Nyíltan szólva, nem szere­tem az ily embereket. Mi a neve? — Ide adta névjegyét. Itt van. Cserepy Kálmán müasztalos. — Már megint? dörgött Csömör ur, Bibor-vörös arczczal sietett föl Csömör ur, egyszerre négy lépcsőt is ugorva, a ne­gyedik emeletre. Cserepy ur nyájas mosoly- lyal fogadta. — Mily meglepetés, Csömör ur! Mily öröm, önt lakásomban üdvözölhetni 1 Midőn elváltunk, ön oly szomorúnak látszott, hogy föltettem, mikép kissé szórakoztatni fogom. A szerencsétlen háziúr félájultan rogyott egy székre. Ezúttal a müasztalos kiköltözte­tése 120 forintjába került. Alább nem akarta Cserepy megtenni. Mondja aztán valaki, hogy néha a gaz­dagság nem jár bajjal. bizottság alakítandó, melynek feladata leend, tü zetes és szigorú vizsgálatot tartani arra nézve, hogy Gyula rendezett tanácsú városnak,; nagyköz­séggé alakulását kérvényező folyamodványon a névaláírások mindannyian elfogadható jog alappal birnak-e, kétely nem fér-e hozzájolc, kimutatni az adóalapot úgy az rgy ik, mint a másik fél részé­ről, szóval a helyzet valódi állását feltüntetni. Az elrendelt küldöttség a következőkép alakíttatott meg: elnök : Karassiay István, helyettes elnök dr. Hajnal István, küldöttségi tagok : dr. Kiss István, Kuczkai János, Bartóky László és Beliczey Rezső ; póttagok Mikolay Mihály, (szarvasi) és Varságh Béla megyebizottsági tagok, a küldött bizottság jegyzőjéül pedig dr. Szemián Kálmán, helyettes jegyzőül Mezey Lajos biz. tag urak választattak be. A menyiben pedig a hivatkozott miniszteri ren­delet értelmében úgy a nagyközséggé alakulást kérelmezők, mint a rendezett tanácB fentartását óhajtók részéről 4—4 bizalmi férfiú szinte kiren­delő lesz; ez iránt a most megalakult bizottság elnöke lesz hivatva intézkedni illetőleg a két pár­tot felhívni, hogy kebeléből a vizsgálati tanácsko­zásokra 4—4 bizalmi férfiút küldjön ki. Az ekként megalakított vizsgáló bizottság kiküldetésének működése alatt, melynek idejét az elnök határozza meg, teszi közhírré — szükséges, hogy az elnökön ás jegyzőn kívül legalább 2 bizottsági tag jelen legyen, a nyomozási vizsgálat eredményéről pedig i f. é. szeptember hó 1-én kezdődő őszi közgyű­lésre az azt megelőző napon tüzetes jelentését Ugyancsak a m. kir. belügyminiszter urnák rendelete a megyei községi árvapénztárakról az 1884. évre számadások megvizsgálása tárgyában a szeutandrási, szeghalmi, körös-ladányi, vésztői, öcsödi, f.-gyarmati és gyulavárosi községi árvatárí 1884. évi számadások az állandó választmány véleményével egyezőleg mint helyesek elfogadtat­nak és felterjesztetnek, nem különben a vonatko­zass árvatárí mérlegek is, mig a Szarvas és Csaba községi árvatárí számadások és mérlegek a szeptemberi rendes közgyűlésen fognak tár­gyalás alá vétetni. A gyulai vasúti pályaházhoz vezető köut mentén eszközlendö kisajátítások tárgyában leér­kezett miniszteri rendelet tárgyaltatván, a kér­déses Konsiczki-féle ház kisajátítása czéljából már megkötött adás-vevési szerződés, az állandó vá­lasztmány véleményes javaslatával egyezőleg azon hozzáadással hagyatik jóvá, miszerint a Konsitzki- féle ház után folytatólagosan szükségesnek mu­tatkozó kisajátitást Gyula városa azonnal eszkö­zölni s annak költségeit viselni tartozik. Eme határozatnak a Gyula városát terbelő- leg érintő részére a jelentkező városi polgármes­ter oly kedvező nyilatkozatot tett, miszerint az irányban a tulajdonosok és a város közt az alku­dozások már folyamatban is vannak. Kóhner Adolf fiai és Brüll Henrik s fiai budapesti vállalkozó ezégek kérvényére nézve a megye törvényhatósága által, a tervezett bihar- békési vasutak számára megszavazott 140,000 forint megyei segélynek 280,000 forintra leendő felemelése iránti ügyben batároztatott, hogy ezen kellően nem támogatott és indokolt ajánlat el nem fogadása mellett a megye közönsége ez ügy­ben a segélyezett illetőleg már előbb meghozott határozatát fenntartja. A puszta-földvári községi iskola építése 2050 frtnyi költségeinek miként leendő fedezése tárgyában, a kért kölcsön felvétele a községnek engedélyeztetik, mi a kivetendő községi pót­adóból lesz visszafizetendő, I egyszersmind a me­gye alispánja felhatalmaztatik, hogy a pénztári és számvevői tisztség véleményezési alapján, va ­lamelyik megyei pénztáralapból, a telmerülendő szükségletek fedezésére, addig is, mig a most engedélyezett kölcsön felvéve lesz, kiutalványo­zásokat tehessen, nehogy az építkezés körül fenn­akadás történjék. B.-Gyula város képviselőtestületének a va­dászati jog 10 évre terjedő haszonbérbe adása iránt hozott határozata, — Rozsos Ferencz és társai részéről benyújtott fellebbezés félretételé- vel jóváhagyatik. A megyei tiszti- és községjegyzői nyugdíj­intézet igazgató-választmányában Ambrus Lajos vál. tag elhalálozása folytán megüresedett, mind­két helyre Kertay Zsigmond biz. tag lett bevá­lasztva. A szeghalmi szolgabirói lakház és mellék- épületeinek kisajátítására vonatkozólag bemuta­tott költségelőirányzat (1800 frt) nem fogadtatik el, hanem e helyett megbizatik az illető járási szolgabiró, hogy a kőmives munkán kívül, — melynek foganatosítása a jövő év tavaszára ha- lasztatolt, egyéb szükséglendő javításokra nézve ottani szakértő iparosokkal igyekeztek egy oIcbó költségvetést készíttetni, azt az alispánhoz beter­jeszteni, jóváhagyás végett a miniszter urnák fel fog terjeszteni. Ezzel a közgyűlés V412 órakor végződött, másnap d. e. 9 órakor hitelesítés volt. Elnöki beszéd! Melylyel a „b.-gynlavidéki r. le. néptanító-egylet“ f. hó 27-én tartott közgyűlését Göndöes Benedek megnyitotta. Tisztelt közgyűlés! Szívből üdvözlöm önöket — mint szent hi­tünk és a világosság terjesztőit. Önök vannak hivatva, hogy azon községekben, hova önöket a Gondviselés helyezte a róm. kath. népnek és az ifjúságnak alkotói legyenek. Nem anyagi jutalo­mért küzdenek önök, mert hiszen abból kevés jutott önöknek osztályrészül, hanem küzdenek önök, hogy minél jobb keresztényeket neveljenek, mert a keresztény vallás a valódi civilisatio lét­rehozója. A jó keresztények áldozatra kész hoo- polgárok leszuek, kik kötelességeiket minden irányban biven fogják teljesíteni. Önök tebát hazafisághól is küzdenek. A mai kor a társulás kora, az egy czélra törekvők szövetkeznek, egye­sülnek és egyleteket alakítanak — így a r. kath. tanítók is arra vannak utalva, hogyha mostoha sorsukon javítani akarnak, szövetkezzenek és pedig; 1- ör. Ö n k é p z ő-e gyletekbe lép­jenek. Ezen egyletnek czélja : hogy a legjobb szakkönyveket beszerezhessék az egylet pénzén és azt saját képezésökre felhasználják. Önerejük­ből azon drága munkákat beszerezni képesek nem lennének — ezen czél eléréséhez a rendes tagok évenként csak 1 forintot fizetnek, az ala- pi'.ó tagok egyszer s minnenkorra 20 frtot, a pártolók amit akarnak, 2- or. Szövetkeznek a r. kath. tanítók azért is, hogy tőkét gyűjtsenek a s e- g é 1 y-a lapra, melynek kama&iból a tanítók gyermekei ösztöndijat — továbbá özeegyeik és árváik, valamint önmaguk is idővel, ha munka- képtelenekké lesznek, segélyt nyernek, miért is, hogy az egyesület áldásait minden tanitó élvez­hesse, évenkint mint rendes tag, 50 kr. befizeté­sére köteleztetik: a pártoló fizethet, mennyit akar, az alapító 50 frtot fizetni tartozik. Tisztelt tanitó urak! A czél szent 1 Örök javára kezdeményezte ezt a püspöki kar, midőn 20000 irtot alapul letett és a gyűjtést az egész országban a kath. hivekBközött elrendelte. Kérem azért önöket, gyűjtsenek mentői többet, hogy minél nagyobb legyen az alap — hogy igy annak kamataiból minél többét lehessen a szükségben szenvedő tanitó családja javára tenni. Kedves Paptársaim! Kik iskolák igazgatói és hitoktatók vagytok — titeket is szerettei kér­lek, hogy a tanítók segély alapjának ügyét tegyük saját ügyünkké, hiszen a templom leánya az is­kola a tanitó — ami testvérünk. Czélunk egy — vallásos, erényes, munkás, becsületes, jó népet nevelni Isten és emberiségnek — és ezzel van szerencsém a gyűlést megnyitottnak nyilvánítani. Tan.TJLgT3T­A b.-gyulai rom. kath. népiskolában a beí­rások a f. évi tanévre aug. 31 tői szept. 6-ig tartatnak szeptember 7-én lesz az ünnepélyes „Veni sancte“, — s a rendes előadások szeptember 9-én megkezdetnek. Az igazgatósig. Iskolai értesítés. A b. gyulai elsőfokú ipariskolában az 1885/e-iki tanévre szóló beírások folyó évi szeptember hó 6-án, 13-án, és 20-án, d. u. 3—5 óráig eszközöltettnek a polg. fiúiskola igazától irodájában. Az újonnan belépő tanonezok felvételi vizsgálat alapján, a többiek pedig a múlt évben feltüntetett taneredmény szerint Boroztatnak a képzettségüknek megfelelő osztályba. Tanszerdij czimén minden tanuló 1 frtot tartozik fizetni a beirás alkalmával. Az iparos tanonezok gazdái ezennel felhi­vatnak, miszerint tanonczaikat a fent kitett időben beíratni eine mulasszák, mert ellenkező esetben az 1884. évi XVII. t. ez. 157. §-a értelmében 20 frttól 200 frtig terjedhető pénzbírsággal bün­tethetők. B. Gyulán, 1885. aug. hó 29-én, Az igazgatósig. Azon tisztelt szülök, a kik leánygyer­mekeiket női kézimunkára oktattatni óhajtják, felkéretnek ez iránt velem értekezni. Bacsícs Etelka, oki. munkatanitónő. A szarvasi gymnasium körében az 1885/e-ki tanév f. év szeptember 3-án megnyit- tatik. Ezt megelőzik a beiratások, melyek aug. 30-, 31. és szept. 1. 2-án tartatnak. Megkésett magántanulók vizsgára megjelenni köteleztetnek aug. 29-én. A javító-vizsgálatra utasított tanulók aug. 30- és 31-én megfelelő osztályaikban pró­bálkozhatnak. A megkésök, ha vizsgálatra vol­nának kötelezve, a díjtalan vizsgálat előnyétől elesnek s felvételüket nehezítik. Benka Gyula, gymn. igazgató-tanár. Újdonságok. Személyi hirek. Göndöes Benedek apát és Gyulaváros országgyűlési képviselője, Marién- badból — hova megszokott asceticus kúrájának használása végett évenként ellátogat — haza ér­kezett. — Dobay János Gyulaváros polgármestere s e lapok felelős szerkesztője, a magyar országos kiállitás megtekintése végett Budapestre uinzott. Békésvármegye törvényhatósági bizottsá­gának f. 1885. évi augusztus hó 24-ik napján tartott rendkívüli közgyűléséről szóló vázlatos tudósításunkat szokott módon közöljük, az annak legfőbb tárgyát képező: Gyulaváros közigazga­tási szervezetére vonatkozó m. kir. belügyminisz­teri rendelet folytán hozott megyebizottsági ha­tározatot pedig egész terjedelmében, melyei kap­csolatosan megemlítjük, miszerint a rendezett ta­nácsú közigazgatási szervezetet fenntartani óhajtó polgárokból alakult bizottság, Keller Imre és Szigethy Lajos bizottsági elnökök meahivására f. bó 24-én délután a „Magyar király“ vendéglő­ben a megye által választott küldöttség mellé négy bizalmi férfiú választása végett egybegyűl­tek, amikor is : Hoffmann Mihály ügyvéd, Yégh József birtokos, ifj. Sál Jóssef iparos és Sebestény István földész lettek egyhangúlag megválasztva illetőleg felkérve. A választás emez eredménye Karassiay István küldöttségi elnökhöz bejelen­tetett. A m. kir. közmunka- és közlekedés­ügyi miniszter az arad-békésmegyei élő- és belvizlevezető-társulat megalakulását tudomásul vette, alapszabályait azonban — minthogy annak a hozzájárulási arányt megállapító szakasza el­len felszólamlások történtek — illetékes elintézés végett a megye alispánjának leküldötte. A vallás- és közoktatási m. kir. mi­niszter a középiskolai egészségtani oktatás ter­vezetét az összes törvényhatóságoknak megkül- dötte. A földmivelés ipar- és kereskedelmi m. kir. miniszter rendeletéből a hazai lóte­nyésztés érdekében pótlónak bevásárlása fog esz­közöltetni megyénk területén, és pedig f. 1885. évben október hó 17-én Csabán, október 18-án pedig Orosházán. Névváltoztatás. Scheiben József és Mária szeghalmi lakosok vezeték nevüknek „Petri“ re leendő változtatása a m. kir. belügyminiszter által megengedtetett. Schröder Istvánná gyulai óvónőnek „Frö- bel“-féle gyermekkert felállítása a m. kir, vallás- és közoktatási miniszter által véglegesen megen­gedtetett. Figyelmeztetés. Folyó évi szeptember hó 1-től kezdve csak oly sertések adhatók el, a melyek rendes igazolványnyal vannak ellátva. — E helyen is figyelmeztetnek, hogy az igazolványt mindenki igyekezzen beszerezni, nehogy jószága hatóságilag lefoglaltassék. A b. gyulavidéki r. k. néptanító egy­let f. hó 27-én tartott közgyűlése az egyleti ta­gok és több tanügybarát részvéte és meleg érdek­lődése mellett folyt le. Göndöes Benedek elnök, megnyitó beszédében vázolja az egyesület egy évi működését, továbbá az egyház és iskola közötti ügyrokonságot s az ebből következő köteles együtt­működés hasznait fejtegeti. Ezután Sztarill Lajos, gyulai, és Szamborovszky Rezső, endrődi tanítók tartották gyakorlati előadásaikat a közgyűlés nagy tetszése és elismerése mellett. Az előadások befe­jezése után a választmány beterjesztett javaslata­inak tárgyalása következett. — Jegyzőkönyvi ha­tározatul hozatott, hogy az alapszabályok 5. és 14. §§-nak az elmúlt évi közgyűlésen' javaslatba hozott bővítése az alapszabályok 17. §. értelmé­ben eszközlendö. (a bővítés ez lenne 5. §, Az is­kolák igazgatói is rendes tagok lehessenek. 14. §. Minden rendes tag 1 f. évi tagdíjat fizet.) Kidol­gozásra a legutóbb kijelölt pályakérdósek isme telve kitüzettek, ugyanazon föltételek s ugyanazon pályadij (Göndöes féle 10 arany) fentantása mellett; — a pályamunkák 1886. év már 31-ig az elnök­séghez boterjesztendők. — Amenyiben az egyleti tagdijak beszedésének egyszerűsítése kívánatos közgyülésileg felkérendők lesznek a főtiszt, espe­resek, bogy kőrútjaik alkalmával a lelkészek és tanítóktól ezek tagjait a tanitó egyletre és segély­alapra beszedni 8 B.-Gyulára Sziber-hez beküldeni szíveskedjenek. — A jövő közgyűlésen gyakori, előadást tartani Sztankó Géza és Scherer Bene­dek kérettek fel. — A számvizsgáló bizottság jelentése tudomásul vétetvén, abból kitűnik, hogy a „B. Gyulavidéki r. k. tanitó egyletnek vagyona tesz 107 ft. 4 krt. a tanitói „Segély alap“ eddig gyűjtött vagyona pedig 1090 ft. 67 krt. Több kevésbbé érdekek határozat hozatala után a gyűlés véget ért s a Göndöes Benedek által a közgyűlés tagjai számára adott szívélyes ebéd követte. — Délután méhészeti vándortanitást s gyümölcsószeti előadást tartottak az egybegyült tanítók részére a méhészetből Göndöes Benedek és Nagy Zsigmond, a gyümölcsészetböl pedig Domonkos János. A sugárút kikövezési munkálatai seré­nyen folynak, a héten már megkezdik a városban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents