Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-07-19 / 29. szám

fzlülviz«gáltatott a csabai piacztéren átveaetö s az élövizcsatorna és a régi postaház közötti útszakasz kikövezési munkálata.

A hidak közül a dobozi kettős-körösi hid elbontása vállalat alá bocsáttatott, az ártéri hidak felépítése pedig teljes folyamatban van. — A védtöltések állapota teljesen megnyugtató.

IV. V egyesek.

1. A megyei pénztárak és alapitvényok a törvény rendelkezéséhez képest a múlt hóban is megvizsgáltatván, azokban rendszeres kezelés mellett 425,225 frt 94 ke. készpénz és kötvénybeli érték találtatort.

2. Mint már jelentésem közegészségügyi részében jelentettem, a gyulai és szarvasi járásokban, valamint Gyula reudezett tanácsú városban a községi ügykezelést s ezúttal továbbá a szolga birót lakok felülvizsgálatára való kiküldetésem alkalmával az összes szolgabirói hivatalokat is felülvizsgálván, van szerencsém jelenteni, hogy kivéve egy megyei községet, az ügykezelésben mindenütt kielégítő rendet találtam, s tavalyi kör- Utam óta az egyes községeknél határozott haladást észleltem.

Ama hiányosságokról, melyeket e körutam alkalmával tapasztaltam, külön rendelkezéssel értesítettem a szolgabirákat s felhívtam őket azok orvoslására. Itt csak egyes, ily irányú rendelkezéseimet óhajtván jelezni, felemlítem, hogy Gyula- Váriban a szalma- és takarmányneraüeknek a bel- telkeken való tartását tűzbiztonsági szempontokból eltittottam s elrendeltem, hogy a község a meglevő egynél több tüzfecskendőt szerezzen be.

Doboz községben különösen a pénztári kezelésnél találtatván rendetlenségeket, e tekintetben, valamint a kölcsön kötvények kellő biztosítására utasítottam a község elöljáróit.

Kétegyházán felette nagy rendetlenséget találtam a községi ügyek összes ágaiban. Temérdek az elintézetlen ügydarab, s tavalyi vizsgálataim alkalmával tett rendeleteim legkevésbbé sem lettek foganatosítva, minélfogva szükségesnek láttam a községi jegyző, mint a községi ügyek vezetője ellen fegyelmi eljárást elrendelni, s ennek foganatosításával a járási szolgabirót bíztam meg.

Öcsöd és Szt.-András községeknek nem lóvén szegény-alapja, ily alapnak az 1871. XVIII. t. ez. értelmében leendő létesítésére nevezett községek elöljáróit utasítottam.

Szarvason leginkább a pénztári kezelés körül talültam rendetlenségeket. A hagyatéki lüggö tömegek pénzösszegei legtöbb községben magán kölcsönökül is adatnak ki, holott az árvaszéknek egy régibb rendelete eme tömegeknek mindenkori takarékpénztári kezelését rendeli el.

Megtekintvén a községi börtönöket is, azokat jó karban találtam. Gyulaváriban, Gyulán szemügyre vevőn a megye által községeknek rendelkezésére bocsátott csolnakokat, eme két községben jó állapotban találtam azokat; mig Dobozon tönkrement két megyei csolnakot a község mindekkoráig nem pótolta újakkal.

Megjegyzem továbbá, hogy Doboz községe teljesen uj jegyzői lakot épiltet, Öcsöd községe pedig uj községházának építtetését határozta el.

A szolgabirói hivataloknál leginkább a pénzkezelést tettem vizsgálatom tárgyává, s tapasztalván, hogy a központi alapokat illető járulékok nem rendesen fizettetnek be a községek által, s a befizetések nem rendesen tartatnak nyilván a szolgabirák által, azokat a pénzkezelési szabály- rendelet 102. §-a szigorúbb foganatosítására utasítottam.

Az utakat is megvizsgálván, azokat a szarvasi járásban kitűnő karban, Gyulaváros határában azonban az utkaparók által kevéssé gondozottnak, s igy meglehetős rósz állapotban találtam. A Gyulaváros határában beosztott utkaparók a gyulai szolgairó felügyelete alá lévén helyezve, utasítottam nevezett szolgabirót az utkaparók munkálatainak kellő figyelemmel leendő kisérésére.

El nem mulaszthatom végül megjegyezni, högy a múlt hó 29-én szerencsénk volt P. Szath- máry Károly ovodai kormánybiztos urat körünkben tisztelhetni, ki óvoda-bizottságnak szervezése s ez utón az óvodáknak kellő nagyobb számban való felállítása iránt kereste fel megyénket. A főispán ur által összehívott értekezleten a kormánybiztos ur előterjesztvén az óvodáknak történeti fejlődését, elragadó előadással tüntete fel az óvodáknak a kisdedek megóvása, értelmes és hazafias nevelése, s a gyermekek által okozni szokott károknak elkerülése tekintetéből való szükségességét. Beható eszmecsere után az értekezlet abban állapodott meg, hogy a legközelebbi m. közgyűlés m. ovodai bizottság alakítására kéj rendö fel, s az óvodák terjesztése s gondozása ezen bizottság feladatává lesz teendő.

3. A mei napon vettem a belügyminiszter ur azon rendeletét, melylyel a m. törvényhatósági bizottságnak B.-Gyulaváros szervezete ügyében előterjesztett véleméuye mellőzésével a városnak nagyközséggé való átalakítását megengedi s a rendezett tanácsú város f. évi junius hó 27-ón

újonnan alakított tisztikara megválasztatása tényét semmisnek jelentve ki; s a megye közönségét az átalakulás eszközlésére felhívja.

Minthogy a belügyminiszter urnák ezen rendeletét kivihetetlennek, s a város és megye érdekében károsnak tartom, a végrehajtás teljesítésére nézve magamat kötelezettnek nem érezhe- tem, ugyanazéitaz 1870. évi XLII. t,-cz. 58. §-a

d) pontja alapján megyei főispán urat a törvény 53-ik §-a értelmében leendő további lépések megtételére felkértem.

B.-Gyulán, 1885: julius 12-én.

Jancsovics Pál, alispán.

Levelezés.

Gyula, julius 16. 1886.

Tisztelt szerkesztő ur!

Azon szomorú esemény, mely városunkat rendezett tanácsú intézményünk megbukásával, és a községi elöljárói hatóság visszaállításával vdem együtt több polgártársunkat sújtotta, indított engem jelen soraim közzétételére, felkérem, szíveskedjék becses lapjában azoknak hely adni.

Ugyanis azon mozgalom, mely városunkban a rendezett tanács intézményének megbuktatásával, a hűbéri korra emlékeztető községi elöljárói kormányzatot behozni törekedő t, és igy szép haladásnak indult városunkat, lehet mondani több évtizedekre hátralökte, városunkat egyelőre ki nem számítható veszélynek, a megsemmisülés lehetőségének kitette, s ezzel oda sülyeztette, hogy „rendezett tanácsú városunkból lett egy közönséges falu“ habár is az oklevelesek, tisztviselők, kereskedők és iparosokból álló polgárságának osztálya, miveltségénél s ebből kifolyó igényeinél fogva, joggal megkövetelhette, hogy közügyéit müveit, értelmes férfiakból álló rendezett tanács, mely kellékek a mostani tanács és képviseletnél meg is vannak — intézze el.

Mint megdöbbentő fájdalommal értesültünk, ezen mozgalom a nagyméltóságu m. kir. belügy- miniszterinmnál meghallgatva lett, és kívánságára városunkban a 12 évig fentállott, dicséretes és közelismerést kiérdemelt buzgósággal eljárt rendezett tanácsot megszüntette, s helyébe a nagyközségi rondszert, a községi elöljáróságot állította vissza.

Fájdalommal vette ezen leverő hirt a városnak minden polgára, ki nem önérdekből, hanem városunk előhaladásáoak előmozdítására, minden tőle kitelhető erővel működni, polgári kötelességének ismerete.

Sajnos ! ez megtörtént, arait képzeletünkben soha de soha nem hittürk; — minden megtörténhetett volna, csak az nem, hogy városunk eme rendezett tanácsú intézménye 12 éves fennállása után felsőbb helyről beszüntettessék.

A nép és annak egyesei, kik ezen mozgalom tagjai valónak, jó, türelmes, rend- és békeszerető, munkás, szorgalmas, mint ezt egyátaljá- ban a megye községeinél is csak dicsérettel tapasztaljuk.

Nem is hozzátok van szavam, hanem azokhoz intézem jelen soraimat, kik ezen eszme, t. i. hogy a városunkban a 12 évig fentállott rendezett tanács megbukásával a községi elöljáróság s ezzel a községi intézmény visszaállitassék — indítványozói, később intézői voltak.

Nem titkolódzóm, ha az intézők nevét elhallgatom, mert ha nevüket tudnám, nyilvánosságra hoznám, de hát el kell hallgatnom, mert névszerint őket megnevezni nem tudom.

Ezen intézőkhöz intézem tehát jelen soraimat : ugyanis, ha már lelkiismeretes dolognak tartották egy 20000 lélekböl álló városnak, mint Gyulavárosa — a rendezett tanácsú intézmény megbuktatásával — jövőjét koczkára tenni, ha nyugodtan nézhetik, hogy városunk egy nyomorult falu legyen, s vele minden szép, jó, hasznos megsemmisüljön: kérdem, számításba vették-e ama következményt, hogy tekintettel arra, miszerint a f. év julius 27-én megtartott tisztujitás alkalmával, a tisztviselők a törvény értelmében hat évre megválasztva lettek, lehet-e ezen tisztviselőket semmi nélkül, mint elcsépelt szalmát villa hegyére fogni, s állásukról eldobni, azért mert az intézőknek úgy tetszett, hogy városunkból falut csináljanak ?

Szerény nézetem szerint nem lehet.

Ugyanis az 1871. IS. t. ez. 70. §-a szerint a tisztviselők rendezett tanácsú városokban hat évre választatnak, — az 1876. 5. t. ez. 23. §. b) pontja szerint, a tisztviselő csak súlyosabb vétség esetén fegyelmi eljárás utján veszítheti el híva tálát.

A törvénynek ezen tiszta és bővebb magyarázatot nem igéuylő rendelkezése szerint tehát, a tisztviselőnek joga van hivatalának hat évig terjedő fizetését követelni, mert ötét, szolgálati évein belül, egy felülkerekedett mozgalom azért, mert a rendezett tanácsú intézmény megbuktatásával a községi elöljárókat állította vissza, —

ezen jogos fizetésének élvezetétől a törvény és az igazságszolgáltatásnak jogi elvei szerint meg nem foszthatja.

Ez igy áll. — Most kérdem, ki fogja ezen n rendezett tanácsú intézménynek, a falusi elöljáróság visszaállításával elbocsájtgndó tisztviselőknek hat évre járó fizetését, mely könnyű számítás szerint mintegy 50000 írtra is felhighat

_

kiszolgáltatni ?

A közvagyon nem, mert ezen városi közvagyon ép oly közös tulajdona azoknak, kik a rendezett tanácsú intézméuyt feutartaui és csakis ez utón a városi közjólétet előmozdítani hiszik és valják, — mint a rendezett tanácsot megbuktató mozgalom egyes tagjaié.

Adóalapon szinte jogtalan ezen tehernek fedezése, mert azok, kik nem okai a rendezett tanácsú intézmény megbuktatásának, fizetni nem kötelesek,

Fizetni fogják tehát azok, kik tényezői voltak az eddigi intézmény megbuktatásának, tényezői voltak a községi elölj árósági helyhatóság visz- szaállitásának.

Lelkem: mélyéből, teljes meggyőződésemből közlöm e sorokat minden érdek nélkül, hiszem jól tudják tisztelt városi képviselő társaim, hogy tanácskozásainkban engemet a közérdek, a közjó előmozdítása vezérelt, mindég az volt és síromig is az lesz jelszavam, — törpüljön el az aljas érdeka közérdek előtt, — „Salus reipublicae suprema lex esto.“

Szigethy Lajos, a város egyik polgára.

Újdonságok.

A rendezett tanács intézményének megszüntetésével a nagyközségi szervezet életbeléptetését elrendelő 31217. számú belügyminiszteri leirat, julius 12-én érkezett le a megyéhez s a leirat tartalma oly megdöbbenést, izgalmat, sőt elkeseredést keltett az intelligentia körében, mely élénken tanúskodik róla, hogy Gyulán nem csupán kulturális, hanem a szó szoros értelmében veendő lételkérdési érdekek követelik a rendezett tanács további íentartását. Sok okunk van feltételezni, hogy a belügyminiszter — épen a kormány s különösen a kormánypárti hírlapirodalomnak a városok fejlődése iránt táplált felfogásával homlokegyenes ellentétben — nagyon elhirtelenkedve döntött e kérdésben, s hogy az alispánnak az 1870. évi XLII. t. ez. 58. §-a alapján tett felirata, amelylyel a leiratot törvénybe ütközőnek 1 a helyi viszonyokra nézve felette károsnak tartja, úgyszintén a városunkban megindult ellenagitáczió — melylyel lapunk más helyén foglalkozunk — nem fognak czéltalan kísérletül maradni, s hogy lakostársaink egy részének exaltált örömérzete, melylyel a leiratot fogadták, nemkülönben Csaba városa kárérzetét tolmácsoló csabai laptársunk abbeli enuntiatiója, hogy „Csaba használja fel a helyzetet és mutassa meg, hogy minden tekintetben külömb város Gyulánál“ talán kissé korai volt.

Küldöttség a főispánnál. Gyula városa rendezett tanácsát megszüntető s Gyulát nagyközséggé alakitó miniszteri rendelet alkalmából, a rendezett tanácsot pártoló gyulai polgároknak uagyszámból álló küldöttsége jelent mog e hó 13-én Békésmegye főispánjánál. A küldöttség szónoka, Keller Imre ügyvédnek, a rendezett tanács szüksége s ezzel kapcsolatos gyulai, különösen culturalis érdekektől áthatott beszédére, a főispán ő méltósága által adott, ugyíGyula városa jelen és jövője iránti meleg érdeklődés — mint a rendezett tanács intézménye iránti rokonszenves nyilatkozatokkal telt — válaszból a jó hangúlatban távezott küldöttség, joggal azon reményét meríti, hogy a rendezett tanács, az ezen ügyben teendő újabb felterjesztés alapján, a minisztérium által fentartatm fog. — Mert különben sem tehető fel, hogy az ál- és megbízás nélküli aláírásokkal telt s Gyulavárosa helyzetét hamis szinekbeo feltüntető, részben községi bíróságra és egyéb állásokra aspiráló, részben sértett hiúságuknak hizelgő egyének felbujtásából, végre legnagyobb részben a viszonyok ismeretlen voltából keletkezett folyamodvány oly alapot képezzen, hogy a kellőleg felvilágosítandó miniszter, a gyulai összes intelligenczia, a műveltebb polgári és földműves osztály sérelmére hozott határozatát fentartsa. Könnyű a fennálló intézményeket kivált úgy sub rosa, a mint azt a folyamodók tették, lerombolni, — de nehéz, igen nehéz azok helyébe újakat, jobbakat alkotni; mi határozottan állíthatjuk, hogy ha akár a megye, akár a minisztérium a folyamodóknak, hiteles egyének előtti aláírását kívánta volna — a mi egyedüli helyes út — a folyamodvány egy harmadrészben sem talál aláírókra.

A közmunka- és közlekedésügyi miniszter Öcsöd község és Báboczka puszta határában elfoglalt földterületekre nézve a kisajátítási eljárást elrendelte.

„Békésvármegye szervezete és szabályrendeletei“ czimü 114 oldalra terjedő füzetet állított össze a törvényhatósági bizottság meghagyásából M á r k y Lajos megyei főjegyző. A füzet következő szabályrendeleteket tartalmazza : Szervezési-, árvaügyi-, a tisztviselők-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet és a megyebizottsági tagok napdijairól és utazási költségeiről! — Békésvármegye tisztviselői s kezelő személyzete, ezek özvegyei és árvái nyugdíjazása és segélyezése tárgyában, — a megyei tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet részére engedélyezhető fizetési előlegek kiszolgáltatása körül követendő eljárásról, — a fegyelmi utón kiszabandó bírságpénzek hovaforditása és kezelése tárgyáén, — az országos vásártartási joggal felruházott békésmegyei községek vásári rendtartása tárgyában, — a hernyók és kártékony rovarok kiirtása tárgyában, — a szerbtövis kiirtása tárgyában, — a korcsmái zárórákról, az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló \883-ík évi XXV. t. ez. 4-ik fejezetében foglalt rendelkezések alapján a korcsmái hitel tárgyában, — a kihágásokról és azok büntetéséről, — a gőzkazánok ellen-1 ői zéséről, — a kéjelgési ügy tárgyában, — az építkezésekről, — a húskimérés tárgyában, — az 1883. XV. t. ez. alapján igénybe vehető megyei pótadó kivetéséről, behajtásáról és kezeléséről,-. ;

_

a katona-elszállásolás terhének-arányosabb megosztása czéljából, az 1879. évi XXXVII. t. ez. alapján az 1885-ib évre kivetett törvényhatósági pót-adóról, annak kezeléséről és a katona-elszál- lásolási-alap gyarapításáról, — a községi háztartásról, s végül a békésm'egyei községi jegyzők s ezek özvegyei és árvái sorsának biztosításáról.

Halálozások. B e k k e r Antalné szül. Birg- mayer Katalin asszony e hó 12-én délután élte 75-ik évében rövid betegség után meghalt i 13-án nagy részvét mellett kisértetett örök nyugalomra.

A boldogult nő elhalálozását gyászoló férjén kivül gyermekei, unokái és nagyszámú rokonai is fájlalják. — Özv. Királyi Ferencznó szül Miorno Katalin, nyugalmazott urodalmi kaszuárné, f. hó 14-én éjfélben végelgyengülésben meghalt. Az elhunyt Gyula városa egyik legidősebb asszonya volt. kilenczven évét élt, de már az utóbbi évtizedben nagyon elvolt gyengülve. Férje még néhai Wenckheim Feretcz grófnak volt uradalmi tisztje. Az elhunyt nőnek nem maradtak gyermekei; meglehetős vagyonát oldalági távolabbi rokonok öröklik. — Béke hamvaikra 1

A sugárutat a hét végéu kezdték kövezni. A kövezési munka nagy serónységgel indult meg, I a jövő hó végéig hihetőleg he is fog fejeztetni. A Konsiczky-féle ház szétrombolását a munka végére halasztják.

Kreesányi Ignácz színtársulata Egerből — ahol mára van az utolsó előadás hirdetve — kedden délután érkezik Gyulára s f. hó 23-án, vagyis csütörtökön tartja első előadását. A bérletjegyek az olőadásokat megelőzőleg szerdán lógnak szétosztatni a bérlő közönség körében.

A nyomtatás és cséplésre kedvező időnk volt a lefolyt héten, melyet földmiveseink siettek is megragadni és a munka mindenütt legnagyobb serónységgel folyik. Cséplés feltűnő kisebb meny- nyiségben történik mint a múlt évben, mely körülmény a tavaszi szárazságban s az ennek kifolyását képező takarmány szükségben találja magyarázatát ; — földmiveseink a szalma kedvéért térnek ez idén a nyomtatáshoz vissza. A búza és árpa termés minősége .az' egész megyében egyaránt jó középnek mondható.

Szerencse fia. H a r s á n y i Kálmán orosházi iparos, a budai lotto legutóbbi húzásán 7200 frtot nyert.

Orosházán Szabó János földmivésnék háza falát ismeretlen tettesek f. hó 11-én virradóra kiásták s a házból mintegy 400 frt értékű ágy- és ruhaneműt vittek el.

Mérgezés döghussal. B o n u i s z József szarvasi lakos egy Török-Szent-Miklós mellett fekvő pusztán volt arató. A múlt héten csütörtökön egy elhullott ürü nyúzása közben a késsel megvágta a balkezén levő sebét. Kevés vártatva iszonyú fájdalmat érzett a megvágott ujján olyannyira, hogy munkaképtelenné vált és haza kellett szállíttatni. Az orvosok karját amputálni akarták, de ő nem egyezett bele. így aztán karja, melle, utóbb pedig az egész teste megfeketedett, mig végre f. hó 14-én reggel 4 órakor a szegény ember iszonyú kínok között halt meg. A többi arató, kik az ürü húsból ettek, szintén megbetegedtek, de a gyors orvosi segélynek sikerült a beadott hánytató segélyével a nagyobb szerencsétlenségnek elejét venni.

Szarvason G a z s ó András nevű csendes tébolyban szenvedő egyén f. hó 8-án rokonai házától nyomtalanul eltűnt.

Mitrovszky Vladimir gróf halásztelki majorjában a sertések közt az orbáncz kiütött.

Popovics Elek kétegyházi jegyző f. hó 11-én élete 47-ik évében agybántalom okozta súlyos szenvedések után meghalt. Családját, nevezetesen özvegyét és négy kiskorú gyermekét nyomasztó viszonyok közt hagyta vissza maga után. Béke hamvaira!