Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-07-19 / 29. szám

árán is hajlandók elérni, önző jelenségéül annak, hogy még önnön gyermekeik jövőjéről sem akarnak gyorsan és önállóan intézkedni. Jelszavuk az : „Csak én éljek, a kit utánnam hagyok, kínlódjon a hogy tud“, I ily felfogások mellett, vájjon nincs-e példa; hogy az apák hátrahagyott vagyona, az örökösök között elzüllődött s a jómódú apa örökösei földönfutók lettek.

És midőn saját városuk ügyét kiskorúságra kárhoztatják : váljon nem lebeg-e jövő szemeik előtt Jászberény és Karczag sorsa, a hol addig viszálkodtak, mig Szolnok nem érte el azt, a mely további fejlődésének ma létfeltétele.— E feltételek ná lünk ma megvannak, ki lesz felelős, ha « jövő azokat eljátsza ? — De ne gondoljunk ezzel, hisz ma nincs még holnap, a sült- galamb pedig a magyar embernek kedves madara, késő bánkódás, fülvakarás pedig nemzeti sajátsága.

Hát sajátságos helyzet ez a mi spe ciális gyulai helyzetünk. Uralkodni, pa rancsolni szeretünk valamennyien és őszintén elmondhatjuk, hogy önkénykedésre született nép vagyunk, — e sajátságos helyzet a lakosság egyveleges különféle Bégében leli fenállásának magyarázatát. Bé késmegye múlt századi, török hódoltság utáni ura és e megye újra alkotója, a te- lepedéseknél különös figyelmet fordított bölcs előrelátásánál fogva, arra: hogy | megye minden községének egy nemzeti sége s lehetőleg egy vallásfelekezete legyen az akkori kor vallási türelmetlensége előtte ismeretlen volt, vagy legalább nem hódolt nekie, s igy történt, hogy Békésmegye Haruckern birtoka, nemzetiség és vallás szerint elkülönítetten áll helyenként nagy részben ma is, és ez által minden községe sokkal inkább biztosítva van, az önereje általi fejlődés tekintetében egy érdekénél fogva, mint Gyulavárosa. — Gyula már az ujratelepülés korában is, megyeszékhely és az uradalom főhelye lévén, a birtokos törekvése úgy látszik odairányult, hogy itt, az e vidéken levő nemzetiségeket, sőt még külföldről hozottakat is, és vallásfelekezeteket, melyek az akkori fogalmak szerint, az egyedül üdvözítő hittel ellentétben állottak — megtelepitsen s megmutassa azt, hogy a kereszténység magasztos tanai mellett, minden ember, ha szorgalmas és munkás meg tud élni s e tekintetben a legnagyobb türelmességet fejtette ki; — és mert Gyulavárosa uradalmi főhelye, s mint ilyen megyeszékhelylyé tétetett, saját főispánsága alatt, különféle nemzetiségekből telepítéseket létesített, mintha csak terjedt birtokainak népét, saját székhelyén együtt akarta volna látni. Csakis igy történhetett, hogy Gynlán van kétféle magyar, — jelenleg már magyarul gondolkozó, de rokonsági tekintetben a magyartól idegenkedő, — separatisticus állást foglaló német, — és román, akire egyáltalán okunk nincs magyar nemzetiségi tekintetben panaszkodni; — de e vegyes nép, valamint saját egyéni felfogásához képest külön gondolkozásu, épen úgy elkülönítve magát nemcsak önnön Borsosaitól, de elkülöníti magát a vezérszerepre hivatott értelmiségtől is. Gondolkozik saját esze, saját felfogása szerint, egyes nép- tribun szerepekre vállalkozó egyének után indul, de ezek dicsősége, hitele pünkösdi királyság, •— változtatja — mint a ruhát.

E meggyőződés vezérlé Gyulavárosa tekintélyes számú értelmiségét akkor, midőn az ily kétségeskedő, meg nem bizható hajlamoknak irányt szabott s vezérszerepét fenn is akarja tartani. — Hogy ezt fenn ne tartsa, hogy ennek fenntartását felsőbb helyen gátolják, arra okot nem látunk ; ha okot gondolnak, ám legyenek a következményekért lelelősek; az értelmiség a jövőben passiv magatartásával e felelősséget méltán háríthatja azokra, kik a viszonyok nem ismeréséből ezeket előidézték. — A rendezett tanács 12 évi kormányzata megtudta szüntetni, vagy leg alább akadályozni ama hullámok káros hatását, amelyek 1869. és 1872-ben e vá ros elhaladásának, polgárai békéjének zavarói voltak, — és tette azt többször egyes fiai egyéni meggyőződésének rová sára is, mert ezek az egyéni nagyzás hó bortját nem tekintették dicsőségnek s nem vallották azon elvet, hogy: a czél szente siti az eszközöket.

Sajnosán es fájdalommal tekintünk a miniszteri rendelet következményei elé, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a múlt hó 27-én megtartott tisztujitás a legnagyobb érdeklődés mellett, a legnagyobb rendben folyt fe, és hogy az az elem. a mely az értelmiséggal szembeu felszínre

mi

És ezek után vessük fel | kérdést: Gyulavárosa értelmiségének s az ezzel ro- Jcongondolkozásu elemnek teendője:

Először is az : hogy mielőbb népgyülést hívjon egybe, a melyen az éllenkérvényezök kérvénye pontonként tárgyalás alá vétessék és arra a czáfolat hivatalos adatok alapján be■*

szereztessék. I

Másodszor : hogy ez adatok alapján Békésmegye kormányzósága kéressék fel rendkívüli közgyűlés tartására, a melyen a kérvény^ tárgyalás alá vétessék és a jobban értesülendő miniszterhez újabb és indokolt félterjesztés tétessék.

Harmadszor: Addig is, mig ez megtörténnék, aláírások gyűjtése arra, hogy a nagy községet kérvényezők aláírásai részben válót lanok, részben pedig az aláírás czélját fél nem derítők voltak, mély áltál több aláíró félrevezetve lett; — de ezen aláírások teljes hitéit érdemlöleg nyilvánosan, tanuk előtt történjenek.

E három pontban foglaljuk össze röviden a mielőbbi teendők szükségességét; az ez érdemben megtartandó konferenczia literjeszkedhet többre is, ezt azonban addig is mulhatlanul, mielébb tenni szüksé-' gesnek tartjuk.

Ha önhittség és túlságos bizalom által, e város értelmisége és jövő fejlődésével törődő polgárai a biztos nyugalom márnáján szenderedtek — ideje, hogy most tettre ébredjenek.

kívánt vergődni, a megmásithatlan események fölött napirendre — saját foglalkozásához tért. — Ma, a kedélyek izgatottsága mellett, reménytelenül, a helyzet tarthatóságában, e váios értelmiségének állást foglalni kötelessége s hisszük, hogy ez állásfoglalásban e város, minden önérdek nélküli fia támogatni fogja;— és habár a költővel elmondhatjuk népünk hatalom után aspiráló részéről, hogy :

Elhamvadt a magzat hő szerelme,

Nincs magasra vívó szenvedelme Jégkebelben fásúlt szívet zár.

De egyúttal mondj’uk el azt is, miszerint nem óhajtjuk a jóslatnak ama teljesedését, a mit szintén a költő mondott, hogy jövőben :

Más faj állott a kihunyt helyére, Gyönge fővel romlott, szívtelen.

Megyei közügyek.

Békésmegye közigazgatási bizottságának .-Gyulán 1885. julius hó 13-án tartott ülése.

A megye alispánj a elnöklete alatt részt vettek Márki Lajos főjegyző, Nagy Károly árvaszéki elnök, Oláh György tiszti ügyész, Tarno- eczki Szilárd helyettes adófelügyelő, Thaly István kir. mérnök, Bánhegyi István kir. tanfelügyelő, Dr. Kovács István főorvos, Székács István köz.- gazdasági előadó, Galacz János kir. folyammérnök, Keller Imre erdőbizottsági elnök, Ladies György, Kalmár Mihály, Szticsu Béla és Or. Hajnal István bizottsági tagok.

Az alispáni rendszerinti havi jelentés tárgyalása és tudomásul vétele után, a megye alis- ánjának előterjesztéseire:

Bulla Imre endrödi, Földi János uj-kigyósi hadkötelezetteknek kivételes uősülési engedély iránt benyújtott kérelmük elutasittatott, elutasit- tattak továbbá Darók György bánfaival, Strincz ános orosházai, és Szabó Antal szintén orosházai illetőségű honvédek ideiglenes elbocsátás iránti kérelmükkel; mig Cservenák János m.-berényi, Horváth Mihály orosházai, Hodorán Péter kótegy- házai, Kiima Mátyás endróai, Szűcs Gábor gyulai, Weigertth Mihály m.-herényi, Nagy János uj kigyósi, Tóth János m.-berényi és Becsei Vendel uj-kigyósi illetőségű védkötelezett egyéneknek, kivételes nösülés iránt benyújtott kérvényük a nagyméltóságu m. kir. honvédelmi miniszter úrhoz ajánlólag lettek felterjesztve.

Az orosházai indalóházi kőut kiépítése folytán szükségessé vált s uj lejtmérezés alapján eszköz- lendő csatornázás kivitele iránt a község elöljárósága utasittatott.

Szent-András községében behajtlannak jelzett 28 írt közmunka-váltsági tartozásból 4 frt töröltetett, a fenmaradt 24 frt | teljes munka- képtelenség beigazolásáig fentartatott.

Thaly István kir. mérnök az Orosházán kijavított átereszekre utalványozott 66 frt 45 kr összeget elszámolván, a további felelősség terhe alól felmentetett.

A megyei árvaszék elnökének, az ügy forgalom és tevékenységről szóló jelentése tudomásul vétetett, előterjesztéseire :

Nagy Emilia békési illetőségű kiskorú ügyében ennek gondnoka által benyújtott felebbezé | folytán, az arvaszék uj határozat hozatalára utasittatott.

Csáki Pálné gyámoltját érdeklő 800 frt kölcsön ügyében hozott árvaszéki határozat ellen benyújtott felebbezésének elutasításával, az árvaszék határozata hagyatott helyben. Tiszti ügyészi előadások folytán:

A szarvasi kir. járásbirósági hivatali személyzet fizetése után kirótt községi pótadók leírását tárgyszó közig, bizottsági határozat jogerőre emelkedvén az összes ügyiratok a m. kir. belügyminiszter úrhoz terjesztettek fel.

Vidovich József orosházai lakosnak Eördögh Lajos járási szolgabiró elleni panaszos ügyében benyújtott felebbezése a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetni rendeltetett; — s egyideüleg az abban használt sértő kifejezésekért a megyei közmivelödési alappénztár javára 50 frt birságnak 15 nap alatti lefizetésére köteleztetett.

Frank Vilmos öosödi lakos felebbezése, az első és másod fokú határozatok megegyezése alapján vissza utasittatott. Papp Józsefnek a békési vásárállási sorrend elleni ügyében benyújtott felebbezése a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetett.

A kir. ügyésznek a felügyelete alá rendelt fogház junius havi állapotáról szoló jelentése, melyszerint a létszám 109 ezek közül 99 férfi és 10 nő volt, járvány elő nem fordult, tudomásul vétetett.

A kir. tanfelügyelő, a részére iskolai jutalom dijakra kiadott összegekről szóló számadását bemutatván felülvizsgálat végett a számvevői tisztségnek adatott ki.

A szent-andrási izraelita hitközségnek iskola megnyithatás iránti kérvénye, a pénzbeli források kimutatása, — továbbá az iskolának minő jelleggel kívánt felállítása iránti nyilatkozat és a tanítói dijjlevél bemutatása végett vissza adatott.

A dobozmegyeri iskola 1883/4 évi számadása megvizsgálás és véleményezés végett a számvevőségnek kiadatott.

Schröder Istvánná óvónőnek Frőbel-féle gyermekkert engedélyezés iránti kérelme pártolóig és végleges engedély megadására terjesztetett fel. Csaba és Doboz községek határában 2 rendszeres tanyai iskolának még e hó 31-éig leendő felállítása rendelteit el.

A gyulai polg. leányiskola részére az 1884—5 tanévre 250 frt államsegély utalványoztatok a

miniszter által. '

A tanítói nyugdijintézeti illetékek jövőben nem közvetlenül a tanítóktól, hanem az iskolát fentartók pénztárából minden év elején és egyszerre szedetnek be.

A kir. adófelügyelö jelentése, melyszerint a letolyt junius havában egyenes adóban 60879 frt 60 kr hadmentességi díjban 414 frt folyt be, mely eredmény az egyenes adóknak 30897 frt 49 krral kedvezőbb, a hadmentességi díjnál 79 frt 90/* krral kedvezőtlenebb a múlt évi hason havi állapothoz, tudomásul vétetett.

A kir. mérnök havi jelentése tudomásul vetele mellett, előadmányaira : ; _

A csabai köut folytatólagos kiépítéséről felvett felülvizsgálati jegyzőkönyv jóváhagyása folytán, I vállalkozók részére 3533 frt 14 kr vállalati hátralékos összeg kiutalványoztatott. Grosz testvérek békési birtokosok terhére előirt közmunka váltsági összegből 63 frt töröltetett.

A közlekedési m. kir. miniszter ur rendelete, melyben a bizottságot értesíti hogy Gyula és Csaba közt kért vegyes vonat közlekedés életbe léptetése iránt intézkedett — örvendetes tudomásul

szolgált. ' ' : :

A gyulai Konsitzky-féle sugár-uti háznak 5200 írton lett megvétele helybenhagyatott,

A m.-berényi hullámtéri hídnak megbosz- szabbitása és a hídfeljárónak 82 5 méter hosszban és 3 méter szélességben leendő kiépítése iránt előterjesztett javaslat elfogadtatott.

A 15. esetben eszközölt gőzkazán-próbáról felvett jegyzőkönyv a használati engedely kiadasa végett felterjesztetni s a már beérkezett 18 gőzkazán básználati engedélyek kiadatni rendeltettek.

Alispáni jelentés

Békésmegye bizottságának f. ó. julius hó 12-ón tartott ülésén.

Méltóságos Főispán ur 1

Tekintetes közigazgatási bizottsági

A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak f. évi junius havi állapotáról szóló rendszerint; jelentésemet az 1876. évi VI. t.-cz. alapján tisztelettel következőkben terjesztem elő;

I. Közegészségügy.

A közegészségi állapot incgyeszerte megnyugtató volt, kivéve azon községeket, hol egyes ragályos kóralakok szórványosan jelentkeztek.

így Békés községben juoius hó 12-ke óta a roncsoló toroklob 23 esete merült fel, mélyből 11 eset halállal végződött. A kór legnagyobb részt a még iskolába nem járó négy éven alóli gyér

mokek között fordul elő. Hasonló ragályos kór merült fel Kétegyházán két esetben, melyek mindegyike halállal végződött. Az alkalmaztatott óvintézkedésekkel a kór miudkét helyen el van szigetelve s tovább terjedése lehetőleg gátoltatik.

Mezö-Beréuyben 9 himlő- és 1 roncsoló toroklob ezet, Vésztő községben pedig a vörheny- kór szelíd lefolyású nehány esete merült fel. A csabai tanyák egyikén mutatkozott szemcsés köt- hártyalob teljesen mulóban van.

A nagyméltóságu belügyminiszter urnák f. évi 33,511. számú körrendeletével felhivatván a Spanyolországban fellépett cholera alkalmából a cholera elleni óvintézkedések megtételére f. évi 4713, sz. rendeletemmel utasítottam a járási szol- gabirákat és Gyulaváros polgármesterét, hogy miudama randeleteket, melyek tavaly a déli Francziaországban dúló cholera alkalmával bocsáttattak ki, vegyék ujounan foganatba s az azokban megszabott óvintézkedéseket léptessék újonnan élotba. — Felhívtam különösen a szolga- bírákat, s illetve a polgármestert az utczák és lakházak kitisztittatására, a ebbeli rendelkezéseik mikénti foganatosításának zzemélyes ellenőrzésére, elrendeltem a közhelyek kellő fertőtlenítését s a minden oldala előkészületeknek mint a járványbizottságok megalakítása, járványkerületek felosztása, járványkórházak és hullaházak kijelölésének stb. megtételét.

Szándékom rendes megyei körutam alkalmával eme rendelkezésem végrehajtását ellenőrizni, s a szarvasi és gyulai járásban, valamint Gyulavárosában eddig megejtett vizsgálataim alkalmával felkeresvén a kórházakat és ápoldákat is, s kiterjesztvén figyelmemet ‘általában az egészség- ügyi intézményekre, eme járásokban az egészségügy állását személyes meggyőződésem alapján is a legjobbnak jelezhetam.

A m. kir. belügyminiszter ur B.-Csabán egy harmadik gyógyszertár létesítését egy és azon feltételek mellett, melyeket a megyei közgyűlés vonatkozó felterjesztésében kifejtett, megengedvén : a gyógyszertár felállítása jogát az 1876. évi XIV. t, ez. 134. §-a alapján Südy István okleveles gyógyszerésznek adományoztaA hasznos házi- és gazdasági állatok állományában a tehenek közül 6 darab lépfenében hullott el; s ugyancsak lépfene pusziit Pap Lajos báboczkai tanyáján a juhnyájban. Az óvintézkedések mindenütt megtéve — s az utóbbi esetről a szomszédoz törvényhatóságok is értesítve vannak. A Gerla-Póstelek község sertésállományában uralkodott üszögös orbáncz időközben megszűnt ; ellenben ugyanazon állatbetegség járványosán lépett fel a Szarvas község határában lerő Halásztelek pusztán,

II. Közbiztonság.

A személybiztonság a múlt hó folyamán egy ízben sem zavartatott meg. A vagyonbiztonság ellen elkövetett bűnesetek pedig ezek I B.-Csabán a közelebbi vásár alkalmával a sátrakban elhelyezett árúk három esetben meglopattak. A tettesek a községi rendőrség áltál kézrekerittetvén, a kir. járásbíróságnak átadattak Bakos József malmos-majori lakos kárára 4 darab, Bánki Horváth János szenási haszonbérlő kárára pedig 2 db. kas-méhet loptak el ismeretlen tettesek. Továbbá kiraboltatott a puszta-földvári r. katb. templom, honnan a tettesek 191 frt értékű tárgyakat vittek el; Wolfinger Lipót sámsoni bérlőtől 2 db. 90 irt értékű ló, a békési országos vásár alkalmával Szász Gábor békési lakostól egy, 10 frt értékű zsebóra, Hacker Zsigmondtól 129 frt készpénz és 2 db. marha-járlat, s a gyulavári községhez tartozó „Paradicsom pusztán“ Stáhl János téglamestertől 2 db. 300 frt értékű lovat loptak el eddig ki uem derített tettesek.

Tüzesetek különös nagy számban fordultak elő Orosháza községben, mely körülmény a község elöljáróságát az éjjeli őrködés fokozására s nagyobb mennyiségű tüzoltószerek beszerzésére indította. — Ezenkívül M.-Berény és Gyoma községekben történt 1—1 tüzeset; az előbbi ismeretlen okból, az utóbbi eset pedig villámgyujtás- ból keletkezve. — B.-Gyula városban két gyuj- togatási kísérlet merült fel; a nyomozásnak eddig eredménye nincs.

Véletlen szerencsétlenségnek estek áldoztául Túsz Károly k.-tarosai 17 éves fia, Virág Erzsébet, békési 8 éves leány, Károlyi István, békési 12 énee fiú, s B. Szabó Rébék, békési 18 éves hajadon, kik fürdés közben a folyóba fúltak.

Jelentékeny az öngyilkosságok száma is. Ugyanis B.-Gyulán Vincze Julianna 14 éves leány, M.-Borónyben Marton Sándor, 35 éves napszámos, Békésen Kerepeczky Lajos és Zima Mihály, felakasztották magukat, öav. Hricsovinyi Józsefné kútba ugrással, Zelenyánszki Sz. János, csabai m. kir. csendőreégi őrsparancsnok, s Békésen Bokor Imre gymnasiumi tanár, golyóval vetettek véget életüknek.

III. Utak. Hidak. Védtöltések.

A közutak az egész hó folyamén járható állapotbau voltak. Az útkaparók szakaszaik jó karba helyezése után aratási szünidőre bocsáttattak. A múlt hó 15-én kedvező oredménnyel