Békés, 1885 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1885-07-05 / 27. szám

37-ik szám Gyula, 1885. julius 5-én IV. évfolyam. f-----------------1 Sz erkesztőség: 1 Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. Félévre .......... •• 2 r 50 „ Évnegyedre ..- > > 25 » Egyes szám ____: ár a 10 kr. __________A r POLITIKAI, TÁRSADALMI ES KÖZGAZDASZATI HETILAP, MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. 1 Eiadé hivatal; Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyllttir tora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Saasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya uteza 11. sz. a.; Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Budolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Előfizetési felhívás DD« «i 1885. IV. évfolyamának II-dik felére. Az uj évnegyed küszöbén kötelessé­günknek ismerjük lapunk tisztelt olvasóit s barátait felkérni, bogy lapunkat, mint a közjogi ellenzék egyetlen megyei orgá­numát továbbra is becses támogatásban részesíteni, s lehetőleg minél szélesebb körben terjeszteni szíveskedjenek. Politikai irányunk — mint eddigelé — úgy ezentúl is önálló, független Magyar- ország, azon alapon, amelynek elveit az 1848-ki törvényhozás megállapította, s az országos negyvennyolczas és függetlenségi párt, programmjában magáénak vallja. Önálló és független Magyarország! — ez a mi politikai jelszavunk. Ennek követelését lógjuk hangoztatni ezután is épen úgy, mint ezelőtt. Köve­teljük közjogi viszonyaink függetlenségét mindattól, ami idegen, nem kívánkozunk beavatkozni senki belügyeibe, de a ma­gunkéba belenyúlni sem engedünk. Politikai ügyködésünkön kivül s ille­tőleg ügyködésünk fölött Békésvármegye érdekei azok, amiket első sorban szivün­kön hordunk, s ez irányban függetlenek vagyunk minden párt vagy egyéb köte­lék alul. A megye szellemi és közgazdá­szat! fejlődését előmozdítani, a megye szék­helyén tisztességes színvonalon álló lapot kiadni, ez adta meg lapunk keletkezési és létjogát s ezen tekintet az, mely jövőben működésünket is irányozni fogja. Gyula városa érdekei első sorban min­ket érdekelnek legjobban, azért megte­szünk mindent, hogy haladásában, fejlő­désében — amennyire lapunktól is telik — igy is közreműködjünk. Az elnök ur. (Karczolat,) Irta: Kacziíny Géza. Budapest főváros lakóinak egyik legkel­lemesebb foglalkozása a negyedévenkint meg­ejthető hurczolkodás. Kevés dolog van, mely a megalvásnak induló polgári vért oly fiatal pezsgésbe juttatná, mely a megromlott egész­séget oly hamar helyreállítaná, mint egy be­csületes hurczolkodás. Először is alkudozás a hordárokkal, kiknek erre nincs külön díjsza­bályzatuk, hanem minden negyedév elején nagyúri megvetéssel nézik le a hozzájuk fo­lyamodókat s hosszas alkudozás után kegyes­kednek hajlandóságot mutatni a leereszkedésre; azután jön az elhagyandó lakás házmesteré­vel a kellemes összeütközés, a kiköltözés ide­jét és mikéntjét illetőleg; természetesen a ház­mester ur többnyire azon iparkodik, hogy a gorombaságoknak ez alkalomra válogatott szótárából javított és bővített kiadású emlék- mondatokat véssen a távozó régi lakónak gyarló emlékezetébe, — ezzel párhuzamosan megkezdődnek a súrlódások az uj lakást el­hagyandó családdal, mely természetesen a mel­lett harczol, hogy az első három nap alatt még békén hagyassák, amig a költözés oly igen drága, az uj lakó addig állitsa be a bú­torait valami raktárba s maga menjen ven­déglőbe lakni, ami igen jószivü tanács, mert legalább ott kipihenheti magát s mentt a kel­lemetlenségektől, végre aztán jön a tényló­Gondoskodtunk róla, hogy a megye különböző részeiből gyors, pontos és hű tu­dósításokkal szolgálhassunk, különös figyel­met fordítván a megyei községek közgaz­dasági fejlődésére. Ismételten ajánljuk lapunkat a köz­ségek elöljárói, Békésvármegye és Gyula városa értelmiségének szives pártfogásába. A szerkesztő. Előfizeted dij : julius—szeptember hóra . . 1 frt 25 kr. julius—deozember hóra . . 2 frt 50 kr. Felhívás Békásmegye közönségéhez! A már megnyitott budapesti kiállítás szá­mos szemtanú és az összes lapok tudósítása sze­rint oly nagyszerűen sikerült, hogy büszke öröm tölti el minden hazafinak kebelét! Hazánknak mezőgazdasága, ipara és tudo­mánya oly gazdag képben tárul ott elénk, mely ámulatba ejt bel- és külföldit egyaránt országunk­nak eddig eléggé nem ismert forrásai, iparának előhaladottsága, miveltségének emelkedettsége és lakosainak életképessége iránt. E kiállítás azonban, mint elért siker nem oly befejezett tény, a melybe a távolból a büsz­keségnek érzetével belenyugodnunk elég, hanem kezdet, melyből kiindulva még tökéletesebb felé kell törekednünk; a tanulmánynak nagy forrása, melyből tudást, ösztönt kell merítenünk, hogy ezentúl mindenki a maga szakjába még jobbat, még szebbet állítson elő, hogy mezőgazdasági terményeink, állattenyésztésünk eredményei még értékesebbek, iparunknak czikkei még kelendőb­bek legyenek. A kiállítást tehát meg is kell te­kintenünk ! A kiállítás megtekintése által nagy hasznot hajtanak hazánknak és ezzel önnönraagunknak is. Látni fogunk tömérdek jeles állatot és megtud­juk azoknak tenyészanyaga hol szerezhető be. Látni fogunk sok kitűnő iparczikket, hazai ké­ges hurczolkodás, mely alatt bútor törik, tü­kör pattan, kosár pottyan, szövet szakad, s az egészet bezárja a hordárokkal való vesze­kedés fináléja, melyben olykor Mihaszna An­drás viszi a primo violinót. Ah! falusi és vi­déki ember nem tud)a, mily édes élvezet Budapesten hurczolkodni 1 Ismerek háziurakat, kik mindig a mások házában laknak s a magukéba sohase költöznek be, csak azért, hogy a gyönyörűségtől és egészséges sport­gyakorlattól magukat valahogy meg ne fosz- szák. őszintén bevallom azon gyarlóságomat, hogy a sport-gyakorlatoknak nem vagyok lelkes bámulója s igy költözködni sem szere­tek. A budapesti háziurak azonban ismervén az athletika jótékony hatását, folytonos lak- béremeléssel kényszerítik lakóikat arra, hogy legalább a hurczolkodási sportot pártol­ják : ily módon magam is kénytelen voltam néhányszor tespedésnek indult véremet egész­séges költözködésí műveletekkel pezsgésre birni s akaratlanul résztvenni a szokatlan gyönyörűségekben. Különösén azóta jár ez nagyobb élvezettel rám nézve, mióta festői műtermemet berendeztem, a falakat képekkel rajzokkal, színvázlatokkal tele aggattam, ze- get-zugot szobrocskákkal s egyéb műtárgyak­kal megtöltöttem, nehány valódi chinai por- czellán-vázát s edényt, Pompéjiben talált ur­nát beszereztem, ócska, de valódi perzsa sző- nyeget vásároltam, miket egy valódi műte­rem berendezéséhez mind elengedhetetlen kel­lékeknek szokás tekinteni. Ezóta minden köl­tözködés már hettekkel előbb gyönyörrel tölt el, mert bő alkalmam van találgatni, hogy mely drága tárgyamat mily állapotban fogom szituényeket, melyekért addig sok drága pénzünk vándorolt a külföldre, most látva megismerjük a hazai őzikéknek beszerzési forrásait és ezentúl azokból vásárolva, segítjük hazai iparunk felvi­rágzását. A kiállításnak megtekintése nem csupán kel­lemes időtöltés, hanem tanulásnak, okulásnak gaz­dag^ forrása, mely kiszámitbatlan hasznot áraszt­hat, úgy a mezőgazdákra, mint az iparosokra. Ezért a kiállítás meglátogatását elmulasztani min­denkire nézve, a kitől a felráodulás csekély költsé­gei kitelnek, önmaga és a közgyarapodás ellen elkövetett vétek! s Fel tehát Budapestre! — A kinek körül­ményei engedik menjen fel és tekintse meg a ki­állítást 1 ' A békésmegyei gazdasági egylet a felutazást, Budapesten az elhelyezkedést | a kiállításon a tanulmányozást megkönnyítendő, egy felrándulást tertrez, melynél ö lenne a rendező, kalauzoló I a melynél a felrándnlás . tömeges voltánál fogva a telutazóknak a költségei is jelentékenyen mérsé­kelhetők lennének. A felutazást szeptember 1—10-ike közt, a midőn egyúttal az időleges szarvasmarha és ser tés-kiállitás is nyitva leend, egy későbben minden résztvevőnek- levelezőlapon tudtára adandó napon történik. Az egylet igyekezni fog utazási díjmér­séklést 'és azoknak a kik kívánni fogják Bnda- .pa»hn, olcsóbb elhelyezést és.étkezést eszközölni magán a kiállításon pedig értelmes kalauzokról gondoskodni, a kik a hasznosat, az érdekeset megmutassák és megmagyarázzák. Az egylet vállalkozik tehát a felrándulás szervezésére és vezetésére, de anyagi terhet és koczkázatot nem vállalhat, minélfogva minden résztvevő a maga költségén utazik, sőt a társa ságban és az egylet vezetése által nyújtott elő uyökben csak az esetben vehet részt, ha egy ivén mely minden községben az egyletnek alább meg­nevezendő megbizottainál mától kezdve nyitva áll sajátkezű aláírásával jelentkezik és kimaradása esetén az egyletre háramló költséget a reáesendő aránylagos részben megtéríteni magát kötelezi. Ilyen jelentkezési iv nyitva áll: Csabán Lau viszontlátni az uj lakásban s i leendő átvál tozásban az újdonság ingere már ekkor ide­gessé tesz. Tavaly történt, hogy újból költöznöm kellett: hiszen a vándormadarak is kétszer költöznek évenkint, hát a művész, a madarak pajtása mért legyen kényelemszeretőbb ? Több jókedvűnek látszó hordár közbejöttével árlej­tést tartottam áthurczolkodtatásomra s a leg­többet Ígérőnek átengedtem a költöztetési jo­got. Roppant gonddal magam csomagoltam el drága műtárgyaimat s ládákba szegezve, át­adtam a kézi-kocsival és nehány lóerejü tót­tal megjelenő hordárnak a féltő kincseket; tömérdek utasítással egyetemben. S ezzel ma­gam az uj lakásra vonultam előre, hogy a ba­rátságos súrlódásokon a régi lakóval mielőbb átessem s mikorra holmim érkezik, már tiszta legyen a levegő s a lakás. Miután a régi lakónak a nyájas eszme­csere alatt kétszer Ígértem meg, hogy meg­botozom, s ő mindannyiszor a járásbiróságra hivatkozott, végre azon megállapodásra jutot­tunk, hogy kihurczolkodása lakásomból estére kilátásba helyeztetett, a mi viszont hordáro­mat birta azon elhatározásra, hogy délben megérkezvén az első szállítmányommal, azt a kapu alatt a mindenható gondviselésére bizta s maga tótjaival együtt elvonult a legköze­lebbi pálinka-csarnokba. Este aztán derült hangulatban fogtak hoizá a Kiszállításhoz. A második emelet lépcsőjének tetején azonban az erős ingadozás között Kiszállított ládák egyikét elejtették, azj aztán legurult az emelet aljába, csöröm­pölve hirdetvén útközben mindennemű töré­keny dolgoknak gyászos halálát. Mikor aztán ner Karoly, Gyulán Göndöcs Benedek, Gyula- Várin Szekér Gyula, Gerlán Dank Ferencz, Do­bozon Kéry Elek, Kétegyházáa Szekér Mihály, Kígyóson Salacz Géza, Békésen Lavatka József, M.-Berényben Horváth János, K.-Ladányban Szi­lágyi Antal, Szeghalmon- Vittman Ignácz, F.-Gyar- maton Horváth Gyula, Vésztőn Kreuchel Sámuel, K.-Tárcsán Fábián Gábor, Gyomán Debreczeni Endre, Endrődön Bállá Mátyás, Szarvason Miko- ay Mihály, Szt.-Andráson Hutirny László, Öcsö­dön Oláh Antal, Csorváson Grócz Béla, Kondo- 'oson Zlinszky István és T.-Komlóson Csörföly Lajos uraknál. Részt vehet a felrándulásban minden békés­megyei lakos, akár tagja a békésmegyei egylet­nek, akár neiq.t; t Miután az egylet a szervezést csak a jelent­kezők számának ismerete után kezdheti, beirat­kozás csak augusztus 1-ig fogadtathatik el. A tennevezett urak szívesek lesznek a jelentkezési iveket aug. 5-ig az egylet elnökének B.-Csabára beküldeni, minek megtörténté ntán az egylet a vasúti díjmérséklés, Budapesten olcsó elhelyezés, étkezés és a kiállításon kalauzolás' iránt gondos­kodik és a felutazásnak, mely Csaba, Berény, Gyoma és Túr állomásoknál történhetik, szept. 1—10-ike közé eső napjáról minden résztvevőt közvetlenül pósta utján értesít. Használjak fel a kínálkozó atkáimat, minél tömegesebb jelentkezésre! Kelt- B.-Csabán junius 15-én. A békésmegye! gazd. egylet. Az aratás. A takarás megyeszerte folyamatban van; búza és árpa — fekete szurkos ta­lajba vetett késői vetésektől eltekintve — mindenütt megérve, meglehetős részben le is takarítva, keresztek és vontatók naponta százezrével szaporodnak; az aratási mun­kálatok oly stádiuma állott be, amidőn a termés sorsa már nincs annyi eshetőség­újra felhozták a makacs ládát s én kinyitot­tam, siralmas látvány terült elém. Miloi Vé- nus-omnak gyönyörű alabástrom feje letört és darabokra vált. Pompéjiból szerzett hamv­vedrem hamuvá lön, chinai porczellánaimból csak a cserepeket szedhettem össze. Amig mint Márius Carthago romjain, búsan tűnődtem e láda tartalmán, az egyik tót vigyorogva lépett elém s megelégedetten mutogatta, hogy egy gyönyörű Rembrandt- mázoiaton keresztül ment a kefeseprő rudja s a vásznat épen az alak szeménél döfte keresz­tül. Kezdettem érezni, hogy elhágy a birkák erénye, a dicső türelem, midőn végre a földre lehajigált halmok között mepillantottam leg- nagyobbik perzsaszönyegemet a legsiralma­sabb állapotban. — Mi történt ezzel ? — kérdem a hor­dártól haraggal. — Hát a kötél kidörzsölte, válaszolt hi­deg vérrel a lóerejü tótok vezére. — De hogy jut a kötél ehhez, hisz az az ágynemű közé volt bekötözve? — kérdén? újra. — Hát kellett valamit a kötél alá tenni, hogy a bútort ne karczolja össze, — szólt is­mét hordárom, — aztán kihúztam azt az ócska szőnyeget az ágynemű közül, e?-ért legkisebb kár, mondok. — Tudja maga, hogy ennek ára 84 frt volt? — kiáltám elkeseredve. — Hm j — szólt amaz újra, — azt tetszik hinni, hogy részeg vagyok s elhiszem, hogy az ilyen ócska rongy annyit ér? S ezzel tót segédmunkásához fordulva, hirtelen megmagyarázta nekik a vita tárgyát,

Next

/
Thumbnails
Contents