Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-06-01 / 22. szám

22-ik giám.

Gyula, 1884, junius 1-én. f f

Hl. évfolyam.

&

Szerkesztőség:

1

Főtér, Prág-féle h&z, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Előfizetési díj:

Egész évre

...............5 irt — kr.

Fé

lévre ....................2 „ 50 „

‘Év

negyedre .. .. 1 „ 25 „

Egyes szám ára 10 kr.

ks.__________________A

r

Ki

adó hivatal:

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők.

Hirdetések

szabott áron fogadtatnak el Gyulán

a kiadó hivatalban.

Nyilttór sora 10 kr.

J

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11 sz. a.; Lang Lipőt Dorottya utcza 8. sz. a.; Bécsben: Oppélik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon.

Pünköst ünnepén.

A szent Lélek csodás közöltetésének, s ebből folyólag az első keresztyén egyház megalapításának, mint történelmi ténynek emlékünnepére viradtunk fel ismét a mai szent nappal.

Az isteni Mester nem hagyta magokra tanitványait. „Én — monda nekik búcsúzólag — kérem az Atyát, és más vigasztalót ád nektek, hogy veletek maradjon mindörökké: az igazságnak lelkét, melyet e világ be nem vehet, mert nem látja és nem, ismeri ötét; ti pedig ismeritek ötét: mert bennetek lakik és bennetek marad. Nem hagylak titeket árvákul; megtérek hozzátok . . . Azon a napon megtudjátok, hogy én az Atyával vagyok, és ti én bennem, én is ti bennetek. * (János ev. XIV. 16—20. v.)

S az Ígéret beváltatott. A tizenkét igénytelen, szegény ember, az addig jobbára halászok és vámszedők, a szent Lélek csodás áthatása és telkesítése következtében, egyszerre mint világot megrázó reformátorok lépnek fel. Szavaik bűvös erővel sugárzanak át a szivekbe, megnyerve, lefoglalva azokat a félreismert istenember tanainak, örök eszméinek. Előáll Péter a tizenegy apostollal, s az első pünköst napján magában Jeruzsálemben tartott, épen a közvetlenség magasztos egyszerűsége által páratlanul remek beszédével hirdeti a népnek a megfeszített, de feltámadott Krisztust! És szavaira elál- mélkodik a tömeg. Nem haboz, nem kételkedik többé. Oda borul az Idvezitő keresztje alá : hiszen és megkeresztelkedik. Még az nap, mindjárt a hely szinén, 3000- nél többen keresztelkednek meg, s megalakul az első keresztyén egyház abban a Jeruzsálemben, a mely az Idvezitő földi életének legtragikusabb s legmeghatóbb jeleneteit szinről-szinre látta és hallotta.

Ez a tény már fontos történelmi bizonysága annak, hogy mind azok, a kik az első pünköst napján Péter beszéde folytán megtértek s a kér. egyház tagjaivá lettek, lelkökben komolyan meg voltak győződve a nekik hirdetett hitigazságok tárgyilagossága felől. — A sz. Léleknek az apostolokkal lett közöltetésének módja előttünk most, és talán mindörökre csodás jelenség maradhat, de az első pünköst napja s a keresztyénségnek e naptól megindult hatalmas folyama, történelmi valóság, a mely, mint okozat, okfőt követel magának minden emberi bölcselkedés és bírálattal szemben. Ha akárhányszor volt és van reá példa, hogy a nagy embereket csak halálok után érti meg a világ, s midőn már nincsenek testileg az emberek között, — szellemükben akkor ismerik fel őket : mennyivel inkább el kell fogadnunk e példákban rejlő igazságot magára az Idvezitőre nézve, a kit a világ csakugyan netn értett, sőt egyenesen félreismert, mig testileg itt járt a földön.

Igen, az ő isteni lelke megmozdult, s hatni kezdett hirtelenül, váratlanul az első pünköst napján az apostolok és választottak sziveiben, s a világ rémülve vette észre, — mint egy mélyelmü iró mondja, — hogy az elköltözött Messiás még most sem ment el, még most is itt jár, körüllengve őt, mint a szél, melyről nem tudni, honnan jön és hova megy. Halad ellenállhatlanul; munkájának nincs akadály, ravaszság nem árt többé neki; fegyver nem járja. Pusztít, mint az enyészet angyala és épit, mint maga az Isten!

Az igazságnak lelke, melyet ő e napon tanítványaival közölt, s mely azokat oly csodásán átalakította, hat és izgat azóta is szüntelenül. Tizenkilencz százada már, hogy ez égi tűz perzseli a megrögzött babonát és előítéleteket; tisztítja az emberiség körül az önzés és hamislelküség által koronként fojtóvá telitett levegőt. De az igazságnak eme lelkét ma sem akarja ismerni s befogadni a világ. Ma is sokszor gúnynyal, megvetéssel, kővel és keresztfával fogadják az emberek azokat, a kikből az igazság lelke szól.

Mostoha időket élünk kétségtelenül. Az emberi szivek nagyon elhidegültek. Mások könnye, baja, szenvedése ma már nem sok embernek fáj. Élni akarunk, de csak magunkért és magunknak, a mások érdekeivel keveset törődve. Szeretetlenek, igaztalanok vagyunk embertestvéreink iránt, s az emberi ész furfangja, az ámitás és képmutatás ezer változatai felburjánoztak közöttünk.

De azért ne essünk kétségbe ! A pün- kösti Lélek bizonyára előhozza újra az idó'k méhéből a maga választottait, a kik majd igazságot szólnák és igazságot tesznek, mert az Urnák lelke lakozik ő bennök. Az igazság nem halhat meg soha, mert az igazság az Istennek lelke!

Vajha a pünkösti Lélek megszállana azért közelebbről mindnyájunkat s meg- szállaná e mi nemzetünket is!

Homolya István.

Követválasztás.

Letelt a három év s ismét uj választások küszöbén állunk; a kortesvilág szó kott élénksége megint beköszöntött, lármás vitáival töltve be a levegőt, a szom- jazók torkát bőségesen folyó nedűvel ön- tögetve s a politikai elvcsaták pelotontü- zével téve idegessé a gyengébbeket.

S valóban a politikai „elvek“ egymáselleni tusája-e ez? A tiszta meggyőződés szent heve lelkesiti-e a küzdők kebelét; a meggyőződés, melynek erőt az ihletett hazaszeretet ad; a meggyőződés, melynek fonása a higgadt megfontolás, s melynek követése s kifejezésre juttatása lelkiszilárdságot és önzetlenséget feltételez ?

Fájdalom, hogy e kérdések egyáltalán feltehetők. Miként feleljünk reájuk?

Akként, hogy leplezetlenül, őszintén elmondjuk azt, a mit már sok választás, s főleg az újabb időkbe esők alkalmával, tapasztalni alkalmunk nyílt, és a mely tapasztalatok igazságát egy részrehajlatlan olvasó sem fogja kétségbe vonni.

Voltak idők, midőn az országgyűlési képviselők választásának ténye a hazafi és polgár legszentebb tényének tekintetett, s ehez képest gyakoroltatott is. Úgy járult a szavazó az urnához, mintha az Ur asztalához járult volna : lelke legszentebb érzelmeinek áldozott. Tudta, érezte, hogy akkor, a midőn szavazatával a kérdés eldöntéséhez járul, egy nagy felelősséggel járó cselekmény részeseként szerepel : hazája, polgártársai s övéi sorsa felett segit dönteni. Voltak idők, mondjuk, mikor a választások nagyban s általánosságban a politikai meggyőződés hamisítatlan kifejezései voltak.

Mit tapasztalunk ma, mit láttunk az újabb idők választásai alkalmával? A valódi meggyőződés nem egy választó kebelében hátrál meg, s érdeksugalta utakon látunk járni olyanokat is, kiknek az önzetlenség nemes példájával kellene elől haladniok. Sokan nem tekintik a követválasztást egyébnek, mint. a körülményekkel való megalkuvásra kínálkozó alkalomnak; itt a

rokon deferál a rokonnak, amott valamely fensőbb hatalom parancsszava téríti le útjáról a gyenge szavazót, mig a harmadikat ismét a húsos fazekakból áradozó illat kábítja el. Bizonyos czynismus jellemzi választásainkat: a bátortalanság, az önzés és haszonlesés czyuismusa, mely teljes megsemmisüléssel fenyegeti a kü lönben is meglazult politikai erkölcsöket.

így van ez általánosságban; igaz azonban, hogy az üdvös kivételekben nincs hiány. Már magában megyénk szükebb körében is a sivár politikai élet nem egy üditő oázisa nyújt vigaszt; a politikai bátorság s önzetlenség számos felemelő példáit látjuk magunk előtt; halljuk a meggyőződés férfiszavát felhangzani a küzdelem zajában, jeléül annak, hogy van még mit remélnünk.

S reméljünk is. Az idő int; maholnap az urna előtt állva, kell meggyőződésünk újabb bizonyítványát adnunk, s ha tiszta meggyőződésünk sugallatát követjük, reményeinkben csalódni nem fogunk. Szivünkre tett kézzel közeledjünk az urnához s tegyünk ott igaz hitvallást arról, a mit keblünk érez és remél: hogy szeretjük hazánkat, s hogy szabadok akarunk lenni.

Megyei közügyek.

Békésmegye törvényhatósági bizottságának tavaszi közgyűlése.

(Május 19—27)

II.

(Folytatás.)

16. A megye közigazgatási bizottságának f. évi April hava 7-én 418 sz. a. beterjesztett határozata alapján az igás közmunka napszámok jelenlegi 1 irt, 50 kr, váltság dija, az 1885-ik évtől kezdve 2 frtra felemeltetett, mig a kézi közmunka napszámok ez időszerinti 50 kr, váltság dija jövőre nézve is érintetlenül hagyatott.

17. A megyei házi, valamint a közmunka váltsági pénztár állásáról beterjesztett jelentések tudomásul vételével, az időközben tett kiadások utólagosan megerősittettek és jóváhagyattak.

18. A „szabadság szobor“ alapja javára nyújtandó adomány tárgyában beterjesztett kül- döttségi jelentés, a megyei pénztári tisztségnek azon utasítással adatott ki, hogy a házi tartalék alappénztár viszonyaihoz képest, az adományozandó összeg fedezési alapja és módja iránt a szeptemberi közgyűlésig tegyen jelentést.

19. A „kék kalló“ szabályozására vonatkozó tervek tanulmányozása végett kiküldött bizottság jelentése folytán minthogy a „kalló“ vizének a Berettyóba B.-Ujfalu közelében leendő levezetése által vizbőség idéztetnék elő, 1 az ebből származó veszély Békésvármegyére fokoztatnék, meg- bizatott a megye alispánja, bogy a megye közönsége nevében az 1871 évi XXXIX. t. ez. 12. §-a alapján, a káros tervezet ellen Biharmegye alispánjához felszólamlást nyújtson be, 1 hogy e felszólamlás sikere még inkább biztosíttassák, a me- gye alispánja elnöklete alatt: Keller Imre bizottsági tag, Kovács Mihály szeghalmi járás szolga- biró, és ezen tervezett levezetési munkálat által érdekelt Szeghalom, K.-Ladány, Körös-Tarcsa és Gyoma községek bírái és egy-egy községi képviselőből álló küldöttség alakíttatott, melynek feladata leend úgy a m. kir. közmunka és közlekedési, mint a m. kir. miniszter elnök ur előtt a helyzet veszélyeinek feltüntetésével a megyei érdekeknek érvényt szerezni.

20. A megyei épületek 1884-ik évi fenntartási költségei a m. kir. építészeti hivatal főnöke által beterjesztett költség vetések alapján 1709 frt. 35 krban, állapíttatott meg, s utalványoztatok a házi tartalék pénztár terhére.

21. Nagy-Szénás község képviselő testületének az elsikkasztott 6453 frt. 43 kr, egyenes állami adó, hadmentességi s illeték dijak visszatérítése tárgyában hozott határozata elfogadtatott, s a m. k. Pénzügyminiszter úrhoz pártolólag felterjesztetni rendeltetett, telkéretvén. arra is, hogy ezen összeg erejéig a m. kir. adófelügyelö által elrendelt végrehajtást függessze fel.

22. A Csabán építendő lőszerraktár ügyében a vegyes bizottság által készített munkálat a m. kir. honvédelmi miniszter úrhoz jóváhagyás végett feltörjesztetni rendeltetett; minek megtörténte után, a megye alispánja az építési tervezetek és költség vetésnek elkésztitetésével megbi- zatott.

23. B.-Gyula város, és B.-Csaba községének magasabb katonai lakbér osztályba való sorozása iránt, a m. kir. honvédelmi miniszter úrhoz indokolt felterjesztés intézése rendeltetett el.

24. A tiszti ügyészi hivatalnak Oláh György

e. i. tiszti ügyésznek történt átadásáról szóló jelentés tudomásul vétetvén : a megye közönsége Kertay Zsigmond volt megyei tiszti ügyésznek hoszas és hasznos szolgálatai viszonzásául jegyzőkönyvi elismerését nyilvánította.

25. A megye törvényhatóságának a gőzkazánok vizsgálása közül követendő eljárások tárgyában 399/88S bgy. sz. a. alkotott szabályrendelet, a 30411/884. sz. belügyminiszteri leirattal elrendelt módositásokkal pótoltatván, jóváhagyás végett felterjesztetni rendeltetett.

26. A megye főispánja által Kövér László gyulai szolgabirói segéd tiszteletbeli szolgabiróvá neveztetett ki.

27. Uj-Kigyós községének a Wenckheim grófi uradalommal 1854-ik évben kötött telepit- vényi haszonbérlete lejárván : nevezett községnek a 2500 hold földterület megvételéhez szükséges 540000 frt, kölcsön felvételére 6% °/„ töke és kamat törleszlesztéssel, 40 és fél év alatti lefizetéssel — az engedély megadatott.

28. Olvastatott a f. 1884 évi Pünkösd hava 20-án kelt s a f. évi Szent-Mihá'y hava 25-ére kitűzött országgyűlés végett szükséges intézkedések eszközlését meghagyó, kegyelmes királyi leírás, mi alattvalói hódolattal tudomásul vétetvén, — további törvény szerű eljárás végett a központi választmány ntasitattott.

28. Szarvas községének a mezőtúr-szarvasi szárnyvasut kamatbiztositási kötelezettsége egy- szersmindenkorra leendő megváltása iránt a magas kormánynyal kötendő szerződés jóváhagyatott, s e jóváhagyással ellátott szerződés meg erősítés végett a Belügyminiszterhez felterjesztetett.

29. A temesvári szinügy gyámolitó egyesület segélyezés iránti megkérését a megye közönsége a pénztári alap csekélysége folytán anyagilag nem támogatta.

30. A csabai, szarvasi, gyomai és mező-be- rényi induló házakhoz vezető kő utakon szedendő váradijj szabályzatok jóváhagyás végett, a közmunka és közlekedési miniszterhez felterjesztettek.

31. Az árva vagyonok tömeges biztosítása tárgyában alkotott megyei szabályrendelet (409/883 b. gy. c) pontja) az 5501. és 7774. sz. belügy- miszteri rendeletek folytán akként módosíttatott, hogy a közgyámok ellen a biztosítási és kezelési dijak erejéig a m. árvaszék szükség esetén a végrehajtást elrendelheti, s az ily határozatok az 1877. XX. t. ez. 191. §-a szorint hajtandó végre.

32. A megyei fatenyésztési biztosi állomás szervezésének tárgyalása a jövő közgyűlésre ha- lasztatott el.

33. A folyam szabályozás érdekében a közmunka és közlekedési miniszter által felépitetni rendelt uj ártéri hidak tárgyában az eddig teljesített eljárásokról szóló jelentés beterjesztetvén, az az állandó választmány véleményével együtt tárgyaltatván, a következők határoztattak :

A körös-ladányi ártéri hidat illetőleg: a megye, az Ivánfenék és bosszufoki öblözetek mondattak ki érdekelteknek, a költségeknek egyenlő aránybani vi elése mellett;