Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-06-01 / 22. szám

A körös-tarcsaira nézve: az állam mint m der szabályozó, a hosszufoki öblözet, a Tisz Maros, és körösi érdekeltség, melyek területén hid fekssik, és a megye mint a közlekedés feni tartója, érdekeltek, és pedig a költség viselést i letőleg: az állam fele részben, a másik fe részben a többi megjelölt érdekeltek egyéni arányban ;

A mező-berényi hidat illetőleg érdekeltei nek : az állam a költség fele részének, mező-b( rény község, hosszufoki öblözet. Tisza maros körösi és érdekeltség pedig költségek másik fel részének egyenlő aránybani viselése mellett mór dattak ki.

34. Mezö-Berény községének a rendőr biz tosi állás megszüntetése iránt hozott határozat elutasításával a kérdéses állomás fenntartás; rendeltetett.

35. Gyula várossá, továbbá Nagy-Szénás, é Körös-Ladány községei által beterjesztett pót költségvetések elfogadtattak.

36. Jász-Nagykun Szolnok vármegyének i határjelek kiigazítása tárgyában a megye közönségéhez intézett átirata folytán, a karczag-füzes gyarmati határjelek kiigazításánál leendő resztvételre Dr. Papp József szeghalmi ügyvéd bizottsági tag elnöklete alatt a megyei tiszti ügyész a Szeghalmi szolgabiró ; kun-szent mártoni határjelzéshez pedig Mikolay Mihály elnöklete alatt Kuczkay János és Salacz Ferencz szolgabiró küldettek ki.

37. Az ártézi kutak létesítése tárgyában a megyei gazdasági egyesület áltál intézett átirat folytán 100 frt, összeg tűzetett ki jutalmul azon község vagy város részére, a mely ily müvet legközelebb készítteti, s bocsát közhasználatra.

38. A jövő évi országos kiállításra a házi ipar czikkeknek minél nagyobb mérvbeni beszerzéséhez a megye 100 frttal járult.

39. Felmerült indítvány folytán a megyei apróbb pénztáraknak azon czélból leendő tanulmányára, ha vajon ezek összesítése illetve tömegesítése eszközölhető-e, a megyei alispán elnöklete alatt egy hat tagú bizottság küldetett ki, jelentésüknek a jövő közgyűlésre leendő elvárása mellett.

40. Az orosház község képviselő testületé által a regalejognak nyilvános árverés mellőzésével történt bérbe adására vonatkozó közgyűlési határozata, az e tekintetben több oldalról benyújtott felebbezések elutasításával jóváhagyatott.

41. Gyula rendezett tanácsú városának, 1 közgyám és árvaszéki ülnök fizetéseik felemelései iránti határozata, jóváhagyás végett a Belügyminiszterhez felterjesztettek ; Csorvás községének egy irnoki állás szervezése valamint Gyoma község borbély fizetésének felemlitése tárgyában ho zott határozataik jóváhagyattak.

A megyebeli összes pénztárak számadási megvizsgáltattak, és adás vételi s egyátalán birtok visszonyokat tárgyszó határozatok több kevesebb módositással jóvágyatak.

Az őszi közgyűlés megtartását határidőül a f. 1884 évi Szeptember havának 15. és következő napjai tűzetett ki.

A.lispáni jelentés

Békésmegye bizottságának május 19-én tartott közgyűlésében.

(Vége.)

Minthogy pedig a Csohos érnek az 1881 évi LII. tcz. alapján nyilt csatornává történt át alakítása folytán az Flőviz-csátorna felső torkolata vagy teljesen elzáratik, vagy legfelebb csak annyi viznek bebocsátása engedtetik meg az elzáró töltésbe alkalmazandó zsilipes nyilason keresztül, a mennyi a csabai vasúti állomásnak vízzel leendő ellátása czéljából szükséges, s igy < csabai állomáson alul lévő mederszakasz csupái a belvizek levezetésére fog szolgálni; a régi Fe hér-Körös meder alsóé torkolatát elzáró, s a: alsó-fehér-körösi öblözeéjkeretébe tartozó árterü let védelme végett szükséges zárgátban, a bébi- zek levezetése czéljából alkalmazandó zsilip fel építése és fentartása az említett öblözet felada tául tűzetett ki.

A közmunka- és közlekedési miniszter u: ezen rendelkezéseiből, valamint az 1881. évi LII tcz. hatálya alá eső ármentesitett területekre vo natkozó uj törvény tárgy? lása alkalmával az or szággyülés képviselőházában tett kijelentéseibe alaposan következtethetjük tehát, hogy a csa torna kérdése akként fog megoldatni, hogy an nak mentén fekvő bárom nagy városunk bizton sága s belvizeinek levezetésével elválaszthatlanu összefüggő közegészségi helyzete s iparczélja kellő figyelemben részesülnek.

Ugyanezen miniszteri rendelet véget ve azon visszás helyzetnek is, mely abban nyilvá nult, hogy a kormánybiztosi felügyelet alá he lyezett védgátak és az alsó-fehérkőrösi öblöze kezdő illetőleg végső pontjai, mintegy 100 mé ternyi hosszban összekötve nem voltak. — Ezei hézag bekötése az említett öblözet kötelességév< tétetett.

A másik, nem kevésbé figyelmet érdemi mozzanat a Berettyót szabályozó és ármentesit öblözet azon megállapodása, melyei a „Kalló belvizeinek szabályozására nézve ama javaslaté fogadta el, hogy a Kálló, Konyár és Derecsk községektől kiindulva, a borzi hosszú vonal mel lózésével, Berettyó-Ujfalu közelében, a Berettyó

folvnha VAZAttARRÁIr 1a.

^ajopinn

Il Bj}B|T:3sztA|n[8j

hNNiűNiöNH H 0 CO ^ CO N vH

290

1 1

11 (iptiJKUl 11 "I9 l9;spzoJÓS T?

HCDr}IW05WOO

hCOiOCDhOJOI^

365

I II ^0)H)Z0J0Sdq 11| zeqS98p?Aiioq B

111 | | 1 i I

Tjí

iO

II

11 3 1 68 1 rŰ 1

1 1 V<X> II ^

1 -P

1 1 68 1

1 •*-*

1

P*

3j9jcj;pq

jfg 11 111 i

<N

SofWOJ

i i m i ii i

1

M°1

<M f- 00 CD iO © I ^

9JOA

9Pa*Wll?H

oa <35 QQ co lO l> iQ ^

CD

CD

fl

II; 08 1 1

I 12 1

r 3 1 ‘7*

N

II o 1H a P o

D P

n n <

pipi

Milliói

S319l9J

1 1 1 1 ! 1 1 1

1

111

HOOOOOJ^O^^

524

|P

P-COCOt^-OlOCOT*

co

<M

iO

A sorozó-járás neve

Gyulai

Csabai

Békési

Szarvasi

Szeghalmi

Orosházai

Gyomai

Gyulavárosi

Együtt

KO

TBZg

I.

II.

III.

IV. V.

V

I. VH

. 1 VIII. ||

I. és U. osztályú . 150,417 „ 30

II. és III. osztályú t. 89,213 | 65

Nyilvános számadásra

kötelezett vál-latok adója 17,335 I 23 Tőke-kamat és járadék-adó 25,932 | 53 Fegyver-adó .... 3,509 „ —

Hadmentességi-dij . . 46,877 „ —

Általános jövedelmi pótadó ..... 153,470 „ 56

Ezen adókra befizettetvén 1,348,881 frt 76 kr, — hátralékul átjött 1884. évre 40,347 frt 17 kr; vagyis daczára anuak, hogy az 1883. évi tar tozás, az 1882. évit 26,464 frt 81 krral meghaladta, a befizetés 61,083 frt 54 krral kedvezőbb, a hátralék meg épen 34,616 frt 72 krral fogyott. A foganatosított zálogolási esetek száma a községi elöljárók előtt szaporodott; ellenben az árverési esetek — csakis ingóságokra — lényegesen kevesbedtek. Olyan eset pedig, melyben ingatlan birtok került volna árverés alá adótartozásért, az egész év folyamán egy sem merült fel.

A folyó évi adóbefizetési eredmény következő; befolyt:

január hóban

. . . 52,236 frt

80 kr,

február |

. , . 259,771 1

76 1

márczius „

1 . . 29,482 *

71 „

április „

. . . 37,256 ,,

68 „

Összesen 378,747 frt

95 kr,

mely eredmény a tavalyi hason időszaki befizetésnél 4154 frt 9 krral kedvezőtlenebb.

3. A megye 188%-ik tanévi népoktatási viszonyainak megismertetésen! szolgáljanak a kővetkező adatok.

A népszámlálás adatai szerint a tankerületben az összes tankötelesek a lakosság 19-45°/0-át teszik. — Ennek majdnem teljesen megfelelőleg ényleg 45,552 tanköteles vétetett fel a kőzsé- genkinti helyesbítés alapján, mig a megyei ösz- szeirás csak 39,479-et mutat ki, mely különbség a lakosságnak a tanyákon mértföldekre terjedő területeken való szétszórtságából eredő nehézségekből magyarázható,

Az iskolák száma 2098-al több mint a megelőző evben. Ezek között községi 55, róm. kath. 32, gör. kel. 5, belv. hitv. 49, ágost. hitv. 44, mó- zes hitv. 14, magán 6, egyesületi 4.

A fentebb kimutatott 45,552 tanköteles közt volt 30,343 mindennapi és 15,209 ismétlő. Ezek közül tényleg járt nyilvános elemi iskolába 25,256, ismétlő iskolába 4900, polgári iskolába 231, elemi magán iskolába 105, középiskolába 522, összesen- 31,014. E szerint iskolába nem járt 14,538 százalékokban kifejezve átlag az összes tankötele) seknek 68.08°/o-a jár iskolába, mi a tavalyi (63,56.) számhoz képest 4yso/0-'nyi javulást mutat. Részletezve : a 6—12 éves (elemi, polgári és középiskolai) tanköteleseknek 84.64°/0-a jár (javulás 41/j%), az ismétlő tanköteleseknek pedig 35.03°/o-a járt, mi a tavalyi számhoz bépest (29.80°%) 5.23 °/„-nyi javulást mutat.

Az iskolába járók közt vallásra nézve van 3534 róm. katb., 768 gör. kel., 10,328 belv. hitv. 12,212 ag. hitv., 1172 móz. hitv., összesen : 31,014. Anyanyelvűk szerint volt 21,357 magyar, 797 német, 752 román, 8108 tót, összesen 31,014. A szorgalomidő megtartására nézve : télen-nyáron árt 26,134, csak télen 4880. Tankönyve van 29,964-nek, nincs 1050-nek.

Iskolamulasztásért megintetett 7872, pénzbírsággal büntettetek 191, fölmentetett 418,811. A befolyt pénzbírság tesz 110 friot.

A tanitók száma 294, — 15-tel több, mint a megelőző évben. A 294 tanító közt volt 248 képesített és 46 nem képesített; 244 rondes és 50 segéd; 271 férfi, 23 nő. Csupán a mindennapi nyilvános és magán elemi és polgári iskolákat tekintve, egy tanítóra 87 tanuló esik.

A 294 tanító között, állomásaik jellegét tekintve, van 49 községi, 43 róm. kath., 7 gör. kel., 78 belv. hitv., 64 ág. hitv., 26 mózes hitv.,

7 magán és 10 egyesületi tanító.

A 209 iskola között volt tanítási nyelvre nézve 150 magyar, 1 német, 1 román, 26 tót, 4 német-magyar, 3 román-magyar, 24 tót-magyar.

Az iskolák közül -saját házában volt elhelyezve 184, bérbázban 25

A tantermek száma 295.

Az iskolák évi jövedelme készpénzben 87,892 frt, terményekben 111,524, összesen 209,416 frt. Az iskolák ingatlan vagyonának értéke 841,820 frt, jövedelme 69,857 frt, kamatozó tőkepénze 27,597 frt, kamatjövedelme 1716 frt. E vagyon jövedelmein kívül befolyt az iskolák fentartásá- ra : tandíjból 21,660 frt, államsegélyből 5068 frt, községi segély 11,363 frt, egyházi segély 99,316 frt, vegyes forrásból 436 frt, összesen 209,416 frt.

Az iskolák kiadása mogoszlott: rendes tanitók fizetésére 174,696 frt, segédekre 16,447 frt, (ütés és tisztogatásra 13,062 frt, taneszközökre 1662 frt, szegény tanulók segélyezésére 798 frt, építkezésre 1620 frt, vegyes kiadásokra 1131 frt, összesen 209,416 frt.

A lefolyt tanévben éléi; eredmények megítélése czéljából, a megelőző 188‘/jj-ik éyi adatokat a most közölt adatokkal szembeállítom a következőkben.

Az iskolák száma szaporodott: uj iskolák alapítása által 13-rnal, uj beosztás által 6-tal összesen 19-eI; az iskolák száma csökkent: beszüntetés által 1-gyel, uj beosztás által 8-al, ösz- szesen 9-el. Levonva a csökkenést a szaporulatból marad 10 többletnek, a mennyiben pedig e számban benfoglaltatik a körös-tarcsai uj ülési és puszta-szent-tornyai tót tanyai iskola, melyek már az előtt is léteztek, s csak egy évi szünetelés után állíttattak fel újra, az iskolák tulajdonképi szaporodásának száma 8. — Ez uj iskolák között kiemelendő a csabai 2 ág. belv. ev.; a szarvasi 1 ág. b. ev., a sz.-andrási társulati leányiskola, s a tót-komlósi izr. iskola. A többiek magán- "és tanyai iskolák.

A tankötelesek száma a megelőző évi 45,108- ról 45,562-re emelkedett, vagyis 444-el szapotodott és megfelel a lakosság azon °/0 számának, melyet a népszámlálás adatai (19.45°/0) követelnek.

Az iskolába járók száma 28,678-ról 31,014-re emelkedett, tehát 3336-tál gyarapodott.

A tankötelesek iskoláztatásának általános °/0 száma 63.56%-ról 68.03 ra emelkedett. Ezen, még eléggé kedvezőtlen számot, mint azelőtt is, úgy a lefolyt tanévben is, főleg az ismétlők hiányos iskoláztatása eredményezi, mert ezektől eltekintve, a mindennapi tanköteleseknek 84.64 °/0-a jár iskolába. Az ezen számnál is mutatkozó 4*/a°/0-nyi javulás értékét kétség kívül emeli azon körülmény, hogy e megye gazdasági és területi . viszonyai úgy a mindennapi, mint az ismétlő tankötelesek iskoláztatása elé sok helyütt szinte le- győzhetlen akadályokat gördítenek.

A magyar nyelv kötelező tanításáról szóló 1879. évi 18. t.-cz. végrehajtását illetőleg, van szerencsém jelenteni, hogy oly tanító, ; ki a magyar nyelvet ne tudná, nincs többé e megyében. A mi az idegen ajkú tanulóknak az államnyelvre való taníttatását illeti, a megye iskolai hatóságai s különösen tanítósága e téren elismerést érdemlő buzgóságot fejtenek ki, b a siker mindenütt, de különösen Szarvason egyes tantárgyaknak magyar nyelven való tanítása által teljesen biztosittatik.

Az e téren való haladást szembetűnővé teszi azon körülmény, bogy magyar tannyelvű iskola ezelőtt 3 évvel voit 138, 2 évvel ezelőtt 143, s a lefolyt tanévben már 150, szintúgy a tót-magyar iskolák száma 10 ről 14-re, s 14-ről 24-re emelkedett, a 3 lefolyt évben mig ellenben a tót iekolák száma ugyanezen időszakban 37-ről 33-ra, és 33-ról 26-ra szállott alá.

Van még egy tér, melyben a haladás felette nehéz s azért lassúbb is, mint azt az ügy érdekében óhajtani kell, s ez az iskolai takarékpénztárak eszméje, azonban itt is mindamellett határozott haladás konstatálható. Ugyanis ezelőtt 3 évvel csak 2 iskolai takarékpénztár, volt, ezelőtt 2 évvel 3, a lefolyt tanévben pedig már 16, még pedig: Bánfalván 1, Csabán 2, F.-Gyarmaton 1, Gyomán 7, Öcsödön 1, Szarvason 2, Szeghalmon 1, T.-Komlóson 1; a betevők száma volt 713, a megtakarított összeg pedig 628 frt 97 ,kr.

Általánosságban megjegyezni kívánom még, hogy a befolyt jelentések szerint az iskolák külső ügyei körül oly lényeges hiányok és mulasztások, melyek hatósági közbelépés utján való orvoslást igényeltek volna, ezen nj tanévben sem merültek fel.

4) A múlt 1883. évi deczember havi közgyűlés azon határozata, melylyel a megye területén lévő.s árvatulajdout képező épületeknek az első magy. ált. biztosító-társulatnál tűzkár ellen való tömeges biztosítása elrendeltetett, a m kir. belügyminiszter ur által jóváhagyatván, intézkedésem folytán, a megyei áryaszéknek e részben megbízott közege ifjú Jantsovits Pál tiszteletbeli ülnök a biztosítási uj felvételeket következőkben eszközölte:

Folyó szám

Tű

zkár elleni biztosítás

alá vétetett:

Járásban

Községben

Épület

Fo

rint

értékben

L

Gyula

Doboz

23

3331

n

Gy.-Vári

3

1540

V

Kétegyháza

14

2880

H.

Csaba

B.-Csaba

89

36,090

„

Uj-Kigyós

7

4070

III.

Békés

Békés

41

11,248

»

M.-BeréDy

23

8625

n

K.-Tarcsa

14

4437

IV.

Szarvas

Szarvas

69

28,250

71

Sz.-András

19

6875

n

Öcsöd

37

8274

'V.

Szeghalom

Szeghalom

36

7660

ff

F.-Gyarmat

18

3725

ff

K.-Ladány

17

2623

ff

Vésztő

8

2000

VI.

Orosháza

Orosháza

10

3660

ff

Csorvás

13

6630

ff

Bánfalva

12

2080

ff

T.-Komlós

4

1250

ff

P.-Földvár

2

700

ff

Sz.-Sz.-Tornya

4

1250

VII.

Gyoma

Gyoma

57

18,390

ff

Endréd

43

8150

1

Összesen

565

172,738

Ezen épületek évi biztosítási dija 1533 frt 38 kr., Gerla-póstelek, Nagy-Szénás, Puszta- Szont-Toroya és Sámson községekben részben nincsenek gyámi kezelés alatt álló épületek, részben pedig az ilyenek már előzőleg biztosítva voltak. B.-Gyula város az összeírás eredményét ez ideig nem jelentette be.

5) A tenyészni ének megvizsgálásánál évről- évre nehézségeket okozott a tekintetes bizottságnak azon intézkedése, hogy ezen vizsgálatok teljesítését, az 1873. évi XX. t.-cz. alapján működő lóavatási bizottságok elnökeire bizta. Ez utóbbi bizottságok száma évről-évre változik és soha sincs arányban a járások számával. így történik aztán, hogy az avatási bizottságok elnökei a járásuk területén kívül eső tenyészmének megvizsgálásától vonakodván : az eljárás teljesítésére felkérésem folytán utólagosan vállalkozó jnegyebi- zottsági tagok az igazolványok kiszolgáltatásával akaratlanul is elkésnek.

Ennélfogva tisztelettel indítványozom : mél- tóztassék a jelen közgyűlés folyamán minden egyes szolgabirói járásra nézve (B.-Gyula városra nézve a gyulai járással együttesen) egy elnökből s 2 tagból álló lótenyésztési bizottságot alakítani, mely bizottságok az 1873. évi XX. t.-cz. 8. §-ában megszabott teendőket évenként oly időben teljesítsék, bogy az állami kisajátítás alól mentes mének és kanczák, a lóosztályozás idejét előzőleg már a szükséges igazolványokkal el legyenek látva.

6) A tekintetes törvényhatóságnak az utmasok ez idő szerint változás alatt nincsenek; vagyis a cs. és kir. 101. számú gyalogezred had- i kiegészítési kerületi parancsnoksága és 3-ik zászló- I alja B.-Csabán, a cs. es kir. 14-ik számú huszár- ' ezred 6-ik százada Orosházán, a m. kir. 7— és 8-ik számú honvédzászlóaljak, es a m. kir. Il-ik i számú honvédhuszárezred 1- es 2-ik százada i B.-Gyulán szállásolnák most is.

A csabai katonai laktanya építése iránti 1 tárgyalások fonala, a jekn közgyűlés befejezte után fog ismét felvétetni, midőn is az első feladatot a kijelölt építési téren alkalmas ivóvíz 1 keresése fogja képezni.

Addig is, inig a laktanya felépittetik, a 1 honvédelmi miniszter ur intézkedése következté- ! ben, a katonaság által jelenleg elfoglalt épületek ; közül négy fióklaktanyául osztályoztatok, mi áital • az elszállásolás terhe magasabb térítési dijak fizetése által könnyittetik.

Ugyancsak B.-Csabán a napokban fejeztetett be a tárgyalás egy katonai lőszerraktár építése iránt.

A vegyes bizottság munkálata a jelen közgyűlés tanácskozásának egyik tárgyául van kitűzve.

Hosszasabb s eddig sikerre nem vezetett tárgyalásokkal járt a csabai katonai hadszerkész- ' let raktár ügye. A szerződés szerint vállalkozó tartozott volna ezen raktárt az építési terv szerint létesítve 1883. szeptember ho 1-ig tehermentesen a megye számára 25 óven keresztül fize tendő évi 2200 frt járadék biztosítása mellett átadni. Minthogy azonban vállalkozó szerződésbeli kötelezettsége ellenére az épületre 33.000 irtot meghaladott ös'bzeg erejeig terjedő zálogjogot kebeleztetek be, melynek törlését mindezideig sem eszközölte, i amennyiben ugyanő az építési terv ellenére teljesített hiányos munkálatokból származó értékkűlönbzet megtérítésétől, valamint a még hiányzó munkálatok teljesítésétől is vonakodik : az annyiszor megkisérlett, a barátságos kiegyezés meghiúsítása után, megbíztam a megye tiszti ügyészét, hogy a megye jogait vállalkozó ellenében, törvényes utón érvényesítse.

2. Állami egyenes adók czimén 1883. évbeli a leírások eszközlése után, a valódi tartozás 1.389,228 frt 93 krt tett ki, mely összeg adó- nemenkint következőleg oszlik el :

föld-adó .... 822,036 frt 50 kr,

ház-adó . . . . 80,437 . 16 .

Kereseti-adó:

Minthogy a Kálló vizének a Berettyóba tei vezett levezetése a vizbőséget s az abból foly veszélyt megyénk területén fokozni fogja, eze. tervezet ellen fenforgó észrevételeimet s tiltako zásomat 1883. évi deczember hó 8-án 8026. ikl ss. a. az illető ármentositd társulattal közölt nem késtem. Habár a társulat, ezen óvásom mel lőzésével az öblözet tervét elfogadta is, anny eredménye mégis lett közbelépésemnek, hogy közmunka- és közlekedési miniszter ur, a tár sulat határozatát felfüggesztette, s a tervek köz .szemlére kitételét az 1871. évi XXXIX. t.-cz lii-ik tj-a alapján elrendelte.

Intézkedésem folytán a kir. építészeti hiva cal főnöke s a szeghalmi járás szolgabiraja ezei terveket a megye képviseletében Biharmegye al ispánjánál megszemlélvén : véleménye^ jelentésűt felett a tekintetes megyei közönség, jelen köz jyülésén lesz hivatva határozatot hozni.

IV. Vegyesek.

1. A megyei pénztárak a tekintetes köz- jyülés elé ezúttal bemutatott jegyzőkönyvek sze- ■int havonta rendszeresen megvizsgáltatván, azok niudannyiszor rendben levőknek találtattak. Az itolsó vizsgálat eredménye szerint volt a pénzárban kötvényekben 52,711 fi't 12 kr. készpénz- ien, és takarékpénztári könyvecskében 218,307 rt 74 kr, összesen 271,018 frt 86 kr.

2. Az idei ujonezozás és pedig a gyulai,

zarvasi, szeghalmi, gyomai és B.-Gyula városi orozó járásokkan elnökletem, a békési, csabai s orosházai járásokban pedig a megyei főjegyző Inöklete alatt következő eradméunyel hajtatott ógre : ____________________