Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-05-25 / 21. szám
21-ik szám Gyula, 1884. május 25-én 111* évfolyam. T~ Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vittza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. Félévre ..........- 2 „ 50 „ Évnegyedre ..- I » 25 » Egyes szám ára 10 kr. J ^ ___________ __________A Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzletei hova a hirdetések és nyilt- téri közlemények küldendők. Hirdetések POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. megjelenik: minden vasárnap. Nyllttér aora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a; Lang IAyót Dorottya utcza 8. sz, a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. A választások. I. Három hét választ el bennünket a képviselő-választásoktól, három heti idejük van a választóknak meggondolni, hogy kire adják szavazataikat. A választási küzdelem 1872. óta nem volt oly heves és elkeseredett, mint a minő most Ígérkezik lenni az ország minden részében, kivéve talán Békésvármegyét, a hol viszont a választási mozgalmak talán soha sem voltak oly lanyhák, aluszéko- nyak, mint éppen ez alkalomból. De nem akarjuk ezt vád vagy szemrehányás gyanánt hangoztatni. Sző sincs róla, a mozgalmak vontatottsága meglehetős részben a közügyek iránti érdeklődés hiányra is vezethető vissza, s ez mindenesetre megrovandó hiba, de a főok inkább népünk temperamentumában rejlik, népönk békeszerető, konservativ hajlamában, a mely idegenkedik minden heveskedéstől, annálinkább hajszától vagy botrányoktól, a melyek annyi felé napirenden vannak s „törvényszéki csarnok“ helyett „választási mozgalmak“ rovatban méltatva kerülnek ki a sajtó festéke alól. Megyénkben mindez nem történt, s szeretjük hinni, sőt megvagyunk győződve, hogy a választások megejtéséig sem lesz okunk oly tényekről Írni, melyek a legfontosabb és legszebb polgári jog gyakorlására homályt vagy foltot vetnének. Hanem az, a ki az eddigi választási szélcsendből minden küzdelmet nélkülöző választásokra is következtetne: nagyon csalódni fogna. A tűz — noha nagy füsttel nem jár — élénken lobog; a döntő harcz — minden előcsatározás kizárásával — a választói urna előtt fog kifejlődni, s az eredmény két városban : Szarvason és Gyulán felette kétséges. A negyvennyolezas párt — Csaba kivételével — megyénk minden választó- kerületében állít fel képviselőjelöltet. Békésen : Irányi Dániel. Gyomán: Hoitsy Pál. Orosházán : Györy Elek, az országgyűlési közjogi ellenzéknek pártkülönbség nélkül tisztelt jeles tagjai, a kerületeknek különben volt képviselői mindezideig ellenjelölt nélkül állanak és megválasztatásuk minden körülmények közt biztos, sőt nagy valószínűség szerint egyhangúlag fog megtörténni. Szarvason a kormánypárt szintén a volt képviselőt, Móricz Pált jelölte, ennek ellenében pártunknak jelöltje : Haviár Dániel, szarvasi tekintélyes ügyvéd, a köz- ligyek egyik legtevékenyebb s tehetségesebb bajnoka. — A küzdelem Szarvason élénknek ígérkezik, mindenesetre élén- kebbnek, mint a megye bármely választó- kerületében. A 48-as párt mindenkor tekintélyes faktor volt ott a választások alatt s két cykluson keresztül csupán az állítólagos helyi érdekek előtérbe tolása s némi hivatalos pressió által sikerült a kormánypártnak többségre vergődnie. A többség akkor is igen kevéssel múlta felül az ellenzéki szavazatokat. Informá- tióink után — habái nem is biztosnak — de valószínűnek tartjuk, hogy pártunknak sikerülni fog ezúttal Szarvast meghódítani. Gyulán Göndöcs Benedek képviselő ur csak pünkösd másodnapján tartja beszámoló beszédjét. Gyulavárosa képviselő- választási mozgalmaival csak czikksoró- zatunk további folyamán fogunk bővebben foglalkozni, annyit azonban már ezúttal is jelezhetünk, hogy a negvven nyolezas párt, mely — nagygyűlését ünnep első napján taitja — jelöltet léptet s komoly actiót szándékozik kifejteni. Csabán a volt képviselő, Zsilinszky Mihály ellenjelölt nélkül áll, s ha a kormánypárt sem a gyomai, sem az orosházi választókerületben nem íejtend ki komolyabb actiót, az esetben Zsilinszky ellen az ellenzék senkit sem fog felléptetni; ez ugyan nem lenne paktum következménye — hiszen consiituált politikai pártok aminő megyei szabadelvű avagy megyei negyvennyolezas párt nincs is Békésmegyében : — egyszerű hallgatag revanche és figyelem volna a kormánypárt egy kitűnőségével szemben viszonzásul ama figyelemért, amelyben a szabadelvű párt a mi pártunk kitűnőségeit esetleg részeltetni fogja- _______ Me gyei közügyek. Békésmegye törvényhatósági bizottságának tavaszi közgyűlése. (Május 19—25) I. A csekélyebb számban összegyűlt bizottsági tagok szives üdvözlése mellett B e li c z e y István főispán a közgyűlést megnyitván a kővetkező fontosabb ügyek tárgyaltattak és nyertek elintézést: 1. A megye alispánjának a múlt közgyűléstől a jelen közgyűlés napjáig a vármegye állapotáról, és tett nevezetesebb intézkedé seiröl szóló rendszerinti jelentése alapján a) mindenek előtt az Élőviz csatorna ügye képezte a nagyobb vita tárgyát, s a közmunka és közlekedési miniszternek f. 1884. május hava 7-én 15,887. sz. a. kelt azon rendelete ellenében, — mely szerint a Csábos érnek nyílt csatornává történt átalakítása folytán az Elővizcsatorna ügyének rendezése akként czéloztatik, hogy felső torkolata vagy bezárassák teljesen vagy legfelebb annyi élőviz lebocsátása engedtetik meg, amenyi a csabai vasúti állomás szükségletét fedezi, — a többi meder szakasz .csupán belvizek levezetésére fog szolgálni, — a megye alispánja megbizalott, hogy e csatorna ügyét kiváló figyelme tárgyává tévén, a közmunka és közlekedésügyi miniszternél odahatni igyekezzék, hogy ez ügy elintézésénél ne a csabai vasúti állomás vízszükségletének biztosítása, hanem a csatorna menténi bárom városnak ennél mindenesetre sokkal fontosabb kö- zegésségi érdekei szolgájának irány adóul. b) A megye alispánjának a lótenyésztés ügyében tett indítványát, a megye közönsége helyesléssel elfogadta, s egyszersmind megbízta, hogy minden szolgabirói járásra a megyei gazdasági egyesület és a megyei lótenyésztési bizottság elnökeivel egyetértőleg, egy elnök és két tagból álló bizottságokat alakítson, kik az 1873. XX. t. ez. 8. §-ában megszabott teendőket azon időben teljesítsék, amikor az állami kisajátítás alól mentes állatok fedeztetési igazolványai bírnak. c) Ugyanezen jelentésnek a községiül- czák lejtmérezétére vonatkozó javaslata folytán ; a községek helyzeti tekvésének tanulmányozása rendeltetett el olyczélból, bogy ennek alapján a jövő közgyűlés elé javaslat terjesztessék, hogy mely községek menthetők- fel ezen rájok határozati lag rótt kötelességek teljesítése alól; azon községek pedig amelyek az idevonatkozó tervezeteket beterjesztették azok pontos keresztül vitelére utasittattak. Egyebekben az AJispáni jelentés tudomásul vétetett. 2. A megye közigazgátási bizottságának az 1883 évi II-ik feléről szóló rendszerinti jelentése, — tudomásul vétetett. 3. A megyei árvaszéknek a lefolyt évről szóló jeh-ntese szintén tudomásul szolgált. 4. Azadófelszólamlási bizottság tagjaiul az 1884—1886. evekre terjedő megbízással Szigethy Lajos és Székács István póttagokul pedig Z ö 1 d y János és J a n c s o v i c 8 Emil választattak meg. 5. A tisztujjitások befejezése alkalmával kibocsátott belügyminiszteri körrendelet tudomásul vétetett. 6. Tárgyaltatott a tn. kir. belügyminiszternek a Békésmegye törvényhatósága által alkoto t s 1883. évi Decz. 10 -én tartott közgyűlésen megállapított — szabályrendeletek módosítása tárgyában t. 1884. évi február 7-én kelt rendelete, minek folytán az állandó válasz'mány véleményéhez képest a kérdéses szabályreud"|et több apróbb módosítás és rendelkezéssel egészíthetett ki. 7. A megyei tisztviselői azemélyzet részére engedélyezhető fizetési előlegek kiszolgáltatása tárgyában, az állandó választmány javaslata, s illetőleg az ezzel bemutatott tervezet, a belügyminiszternek f. évi Január 20-án kelt rendeletében lefektetett elveknek megfelelvén: megerősítés és jóváhagyás végett felterjesztetni rendeltetett. E szabályrendelet főbb alapjai; fizetési előlegek kivételes és méltányos tekintetekből engedélyeztetnek rendszerint az évi fizetés — bele nem értve a mellékjárulékokat — 10%-áig, ezen felül csakis a belügyminiszter előleges jóváhagyás után, s a mely évben engedélyezteték, még az évben rátánként visszafizetendő a megyei házipénztárból, melyből az előlegezések csakis akkor és úgy történhetnek, ha elégséges és annyi pénzkészlettel rendelkezik, hogy ez által a háztartásban fennakadás nem idéztetik elő ; már nyert előleg teljes törlesztéséig újabb fizetési előleg nem engedélyezhető. 8. A tisztviselők, kezelő és szolga személyzet valamint a megyebizottsági tagok n a p d i- jai és utazási költségei tárgyában alkotott megyei szabályrendelet belügymin'szteri rendelet folytán akként módositatott, hogy a napi dijakat illetőleg négy fokozat állapitatott meg ; és pedig: I. fokozat alá: az alispán 5 frt. Il-ik fokozat alá: főjegyző, árvaszéki elnök, tiszti ügyész, főpénztárnok, föszámvevő, főorvos, szolga- birák és megye bizottsági tagok 4 frt. III-ik fokozat alá : árvaszéki ülnökök, aljegyzők, alpénz- tárnok, könyvvezető, alszámvevők, levéltárnok, alorvos, szolgabirói segédek és állatorvos 3 frt. A IV-ik fokozat alá: a forgalmazó gyakornokok és kezelő személyzet tagjai 2 frt, állapitatott meg. 9. A csabai kataszteri becslő bizottság csabai eljárásában Vilim János elhalálozása folytán megürült tagsági helyre Kocziszky János csabai ügyvéd választatott meg. 10. A megye nyugdíjjintézeti szabályzat 10-ik §a rendeletéhez képest a munka képtelenség megállapítására hivatott szakbizottságba, Dr. Kovács István megyei főorvoson kívül Dr. Hajnal István és Dr. T é 1 e s s y József megyei tiszteletbeli t. főorvosok választattak meg. 11. A belügyminiszternek az 1883. évi XV. t. ez. 10-ik §-a értelmében igénybevehető törvényhatósági pótadónak kivetése, behajtása és kezelése, tárgyában, a megye törvény hatóságához f. évi január 5-én intézett rendelete értelmében, a megyei nyugdijjiniézet javára megszavazott s már miniszterialiter jóváhagyott 3°/0-nyi törvényhatósági pótadó kivetése, behajtása és kezelése tárgyában, a megyei szabályrendelet, az ál'andó választmány javaslatának némi kiegészítésével megalkottatott s jóváhagyás végett felterjesztetni rendeltetett. 12. A kihágásokról és azok büntetéséről alkotott szabályrendelet a belügyminiszteri rendeletben foglalt észrevételek szerint módosíttattak, és megerősités végett felterjesztetni rendeltettek, s egyszersmind a bivatolt számú miniszteri rendelet másolata Gyulaváros -képviselő testületének, az általa felterjesztett felszólamlást kérvény elintézéseként kiadatni határoztatok. 13. Tárgyaltatott a belügyminiszternek az árvatőke pénzeknek föld hitelint.ézefi záloglevelekbe leendő elhelyezése tárgyiban kelt rendelete, melylyel szemben, mint hogy a fóldhite- lintézeti záloglevelek csak 4°/0 jövedelmeznek, a a helybeli takarékpénztárakban teljes biztosíték mellett 5°/0-ot gyümölcsöznek az elhelyezésére továbbra is a helybeli péuzintézetek jelöltettek ki. 14. A mód<sitott árv a ügyi szabáfy- rendelet, a belügyminiszteri rendeletben kívánt kiegészítések eszközlésénél, az árvsszéki el nők inditványá"ak mellőzésével, az Alisodé választmány javaslata tárgy altatott s fogadtatott el, és a községi jegyzőket illető leltározá*-) jutalom dijjak 1 frt 50, krtól vagyis 200 frt, értékű hagyatéktól 20000 frt, és ezeo‘telüj terjedő yeriefe erejéig — 5. Írtig terjedő és semmi esetben .»--m fokozható általány dijjak állapíttattak meg» Továbbá kölcsön utalványozásoknál — a nyilván- könyvi kivonattal igazolt bekebelezés után — mindig kiteendö, hogy az a tiszti ügyész meghallgatásával eszközöltetik. Az ekként kiegészített szabályrendelet jóváhagyás végett felterjesztotni rendeltetett. 15. A megye főispánja felhívta a közönség figyelmét azon körülményre, hogy a megyei Ít9z- ponti gyámpénztár pénzkészletének a helybeli ta- katékpénztárakban leendő elhelyezése tárgyában alkotott szabályrendelet ez előtt 6 évvel alkottatván, s minthogy a bizottsági tagok között ez idő alatt több rendbeli változás történt, szükségesnek látja eme határozat újbóli megerősítését, — mely nézetében a főispánnak a megye közönsége teljesen osztozván, ezen ügynek a jövő közgyűlés tárgysorozatába leendő felvételére a megyei főjegyző utasittatott. (Vége köv.) jAlispáni jelentés Békésmegye bizottságának májúé 19-én tartott közgyűlésében. Tekintetes törvényhatósági bizottság !* 1 A vármegye állapotáról és a múlt 1883-jk évi őszi közgyűléstől a mai napig közbeesett idő alatt tett nevezetesebb intézkedéseimről szóló rendszerinti jelentésemet az 1870. évi XLII, tcz. 58. §. o) pontja értelmében van szerencsém tisztelettel következőkben előterjeszteni. I. Népmozgalmi viszonyok, közegészség! állapot. A megye területén 1883-ik évben született 12503 egyén, és pedig 6503 fi és 6000 nő, meghalt 7031, ezek között 3604 fi és. 3427 nő, tehát 2254 fővel kevesebb, mint 1882-ik évben, vagyis a tiszta szaporulat 5472 fő lévén, megyénk népessége az év végén 240,548 főre emelkedett. A szülöttekből törvénytelen származású volt 259 fi s 253 nő, együtt 512 egyén, vagyis az összes szülötteknek 4‘09°/o-a Az összes halálozási esetekből az öt éves korig elhaltakra esik 37*57, vagyis több mint 53%- A hét éven alól elhalt 3972 egyén köpül orvosi gyógykezelésben nem részesült 1263, vagyis 31*%* Az e körüli mulasztások miatt bírságolás 97 esetben alkalmaztatott. Az elősorolt adatokból nyilván kitűnik, hogy habár a születések és halálozások közötti arány eléggé kedvező volt, mindazonáltal a szülöttek megtartása körüli köteles gondozás kiváltképen az öt éven alóli gyermekeknél s azok orvoslásánál az országszerte szomorú átlagos viszonyokon felül alig emelkedik. Eltekintve azon ténytől, hogy az 1883. évi halálozási esetek száma az 1882. évi halálozásoknál, mint már emlittetett, lényegesen kevesebb volt, a múlt 1883-ik év közegészségi állapota általában is igen kedvezőnek mondható; amennyiben járványos elterjedésre hajlammal bíró ragályos vagy fertőző kórok csak ritkán Szarvas, Vésztő. Kondoros | Bánfalva községekben is felette szelíd alakban mutatkoztak, A kórállapotra nézve említést egyedül az év utolsó hónapjaiban a gyermekek között jelentkezett kanyaró érdemel, mely lehető enyhe lefolyással uralkodott. A bélhurut, mely az 1882-ik évben nagyterjedelemben mutatkozott, jelentékeny mérvben alászállt épen igy a tü'lőlob is.A közegészségügy ■ és a közegészségi rendészet állapotára vonatkoznak még a következő adatok: Beolta'ott a megye területén 8760 gyermek; 48 al kevesebb mint az előző évben. Uj'ra oltás szüksége felmerült. 220 eset'-en.
