Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-05-25 / 21. szám
A teljesített bonczolási esetek száma 81, esek kőiül 41 öngyilkossági esetben. A megye területén létező gyógyszertárak ■zárna 22, melyek kivétel nélkül megvizsgáltattak, vissszásságok megszüntetése miatt hatósági beavatkozás szüksége fenn nem torgott. Az egészségre ártalmas tápszerek és italok, valamint az egészségre veszélyes egyéb tárgyak 1535 esetben vizsgáltattak meg; lefoglalás történt 22, elkobzás 110, vegyvizsgálat 14 esetben. A gyermekekre 62 esetben gyakoroltatott hatósági felügyelet. Az iskolákban 454 hatósági szemle teljesítetett s azok eredménye szerint zsúfoltság találtatott 13, hiányos szellőzés 6, tisztátlanság 1, járványos kór 13 esetben. A közhelyiségek, úgymint gyárak, műhelyek, fogházak, vágóhidak, vendéglők, korcsmák 651 esetben, az egészségtelen Inkások pedig 588 '.vizsgáltattak meg. A jelen év egészségi viszonyai eddigelé szintén megnyugtatók 8 a kondorost szelíd lefolyású kanyaró járvány teljes megszűnte után a megye tirületén ez idő szerint ragályos és járványos betegségek nem uralkodnak. II. Közbiztonság. A személybiztonság következő esetekben lön megzavarva. Múlt év szeptember havában Kocsis György tót-komlósi lakos házába, az ajtó felfeszitésével egy álarczos ismeretlen behatolván, a konyhában lévő szolgáló leányt fejszecsapásokkal leteritette a a mellettes szobában nyugvó háziasszonytól 305 Irt készpénzt elrabolt. A leány sebeiből felépült, a rabló azonban sikertelenül nyomoztatott. Körös-Tarcsa községben szintén a múlt év ‘ szeptember havában Bátori Mihály, Hajdú Lajos k.*tarcsai lakost saját háza előtt vasvillával agyonverte. A tettes illetékes bírája előtt van. Folyó évi márczius hó végén Szálkái Fe- rencz hód-mező-vásárhelyi lakos Nagy-Váradról Orosházán keresztül utaztában Nagy Péter orosházai lakost fuvarosául felfogadván, ez utóbbi Szálkáit éjjelre tanyájára csalta ki s oda vezető utjokbau Szálkáitól pénzt követelt. Ez futásra ♦ette a dolgot, de Nagy Péter öt utolérvén, egy bottal leütötte s 57 trt készpénz s egy, 29 frt értékű zsebóra elrablása után, Szálkáit vérben hagyva eltávozott. A tettes az orosházai őrs által elfogatott s a még nála volt rabolt tárgyakkal együtt az orosházai kir. járásbíróságnak átadatott. Valóságos vérengzés volt, mit három cs. és kir. huszár Orosházán ez év április bó 7-én elkövetett. fjjji 1 órakor ugyanis a község egyik ut- czájában Király János orosházai lakos lakatos legény, Kokovai Antal, Juhász Károly és Matlák György cs. és kir. 14-ik huszár ezredbeli katonákkal találkozván, ezek a miatt, mert nekik állítólag ki nem tért — megtámadták s meg kardlapozták. Király János a huszárok elől Dimák János közeli korcsmájába menekült, a hova 'őt a huszárok követték s újra bántalmazták. Ott lévén a bántalmazottnak Tamáskovics Imre és Pécsi Adolf nevű két lakatos segéd barátja, ezek társuk segítségére siettek; mire a huszárok mind háromjokat megvagdosták, s ezután a korcsmából távoztak. Távozásuk után a korcsraáros üzlethelyiségét bezárta; de a huszárok csakhamar visszatértek, s mivel a korcsmá- ros bebocsátásukat megtagadta, az ablakokat beverték 8 kivont karddal a korcsmába törve, az említett három lakatos legényt újból bántalmazták ; miközben Kokovai Antal huszár, Tamáskovics Imre lakatos legényt kardjával annyira összeszabdalta, hogy ez a szenvedett sérülések következtében a helyszinén halva maradt, mig a másik két egyén súlyos sebeket kapott. A tettes huszárok hadbiróság előtt vannak. A vagyonbiztonság ellen elkövetett kihágások, vétségek és bűntettek száma ez évben 49, melyek nagyobbára kiderítettek. A csendőrségi intézmény létesítése idejétől, 1883. január hó l-ső napja óta, a felmerült bűnesetek részletes jegyzéke hézagos lévén, az előző évek eredményeivel összehasonlításokat nem tehetek. A m. kir. belügyminiszter ur azon ujabbi intézkedése folytán azonban, melyszerint a csendőrkerületi parancsnokság a havi események pontos közlésére utasittatott, bizton feltehető, hogy a közbiztonsági állapotok tüzetes feltárása hasonló nehézségekbe nem fog ütközni. III. III. Közmunka és közlekedési ügyek. Védtöltések. A közmunkaalap múlt év összes bevétele 144,887 frt volt; mely bevételekben a közmunka- váltsági járulék 101,263 írttal szerepelt. — Az 1883. évben a közmunka-alapból kiadatott 116,338 frt, s igy rendelkezés alatt maradt 1884. év elején 28,549 frt készpénz, és 1274 frt hátralék követelés. A 116,338 frtnyi kiadás jelentékenyebb tételei következők : 1. Az utakra 60,499 frt adatott ki; még pedig a szarvasi vasúthoz vezető köutra 39,848 frt; a gyulai kápolna-utcza kikövezésére 11,212 frt. Ezenfelül elkészült a mező-berényi indóház- hoz vezető kőutnak az indóház és községháza közötti szakasza, melynek költségei azonban már a folyó évet terhelik. 2. A hidak fentartása 20,847 frtot igényelt, mely összegnek jelentékenyebb tételei: a 63-ik számú körösi átmetszésen lévő bid újonnan építése 10,975 H, és a gyula-sarkadi utón lévő fehérkörösi hid újonnan építése 9526 frt költséggel. 3. Békés város 1883. és 1884. évi köz- m un ka- vá 1 tságát igényelte a békés-földvár-békési helyi érdekű szárnyvasut segélyezése, mely vasút múlt év november havában adatott át a forgalomnak. A folyó évi közmunka-felosztási terv és költségvetés szerint őssszeiratott 1884-ik évre 35,326 kétfogatu igás, és 102,306 kézi napszám; ebből megváltatott 34,909 igás és 96,342 kézinapszám ; természetben leszolgáltatik 417 igás és 5964 kézi napszám. Ezen eredményt szembe állítva a múlt 1883. évi adatokkal, kitűnik, hogy a folyó évi közmunkaösszeirás több a tavalyinál 1049 igás és 2306 kézi napszámmal; a bejelentett váltságösszeg pedig a tavalyit 3617 írttal meghaladja. , ‘ , Az 1884-ik évi közmunka-alap fedezetenek főczimei ezek : a) múlt évi maradvány 28,549 frt 33 kr, b) előző évi hátralék 1274 s 66 n c) 1884-ik évi közmunkaváltsági járulók . . 100,534 n 50 „ d) Tőke-kamat. . _________500 „ — » Ös szesen 130,858 frt 49 kr Ezen fedezetet, 113,858 frt 49 krra előirányzott kiadások terhelik, melyek nevezetesebb tételeit következőkben ismertetem meg: a) A Gyulavároson átvonuló kőutra szűk- séges fedőanyag beszerzésére 5395 frt - kr b) a gyulai fehér-körösi hid végjárandóságaul . - • 3800 „ — » c) a békési nagy hid újonnan építése..............................• 21,300 „ » d) a szarvasi és mezöberényi indóházi utak gránit kőburkolattal való kiépítésének 1884. évre eső részlete s annak kamatai . . • • • • 22,311 „ » e) a csabai indóházi ut gránit kőburkolattal való kiépítéséből az 1884. evre eső törlesztési részlet . . • • ; 10.000 » » f) a gyulai fehér-körösi bid feljáróinak gránit kővel való kiépítése...................................... 5600 n » g) Békés község részére 3, földvári szárnyvasut építés száljaira megszavazott 1884. évi közmunka értéke . , • • • 11,229 » » Mindezeken felül tervbe van veve az oros- lázai és gyulai vasúthoz vezető utak kikövezese Az orosházai útra nézve a műszaki munka- atok már folyamatban vannak, s szintazon ve- pyes épitési rendszer szerint, a mely az eddigi ndóházi utaknál követtetett, lehetőleg meg ez dén ezen ut is létesittetni fog. A gyulai mdo- lázi ut kikövezése azonban a város indokolatlan onakodása miatt a folyó évről már alkalmasint Imarad. ' , Ezúttal megemlitendőnek tartom,^ hogy a zarvasi kőut a forgalomnak átadatván; azon ámdijak a helyi vasúti állomás főnöksége által zedetnek. Az összeszámolás az eddigi időre még lem ejtetett meg, s igy a vámjövedelem összegét latározott számokban nem jelezhetem. Egyébránt a vámdijjegyzéknek utólagosau szükségessé ált módosítása felett a tekintetes közgyűlés ez lkalommal lösz hivatva határozni, _ _ # A védtöltések a múlt óv őszen legyeszerte kiépíttettek. —- A szerencsés időjá- ás mellett egyáltalán nem nyílt alkalom arra ézve, hogy azok ellenállási képessége próba alá >gyen téve. Két mozzanatot kell itt felemlítsem, mely megyénk közönségének figyelmet ki- álóan érdekli. Egyik az élővíz-csatorna-társulat kérdésé. Köztudomású azon veszélyes helyzet, mely !.-Gyula, B.-Csaba és Békés városokat, az élö- izvezető-csatorna felső torkolatának gondozat- insága miatt évről-évre fenyegette, s különösen 881-ik évben ezen városok területét majdnem usztulásnak tette ki. Ezen veszélyek ismétlődéinek megelőzése tekintetéből a közigazgatási bi- ottság folyó évi január 7-én 12. sz. alatt kelt ^terjesztésében azon kérésnek adott kifejezést a özmunka- és közlekedési m. kir. miniszter ur lőtt, miszerint rendelné el, hogy az Élőviz-csa- )rna felső torkolata azonnal eltöltessék, vala- iint hogy a csatorna békési alsó torkolati zsi- pje biztonságot nyújtó módon megerősittessék. A nevezett miniszter ur e kérelem felett >lyó évi 6720. sz. alatt kelt rendeletében aként ítézkedett, hogy az Élöviz-csatorna felső torko itáuak áradás alkalmával leendő eltöltésére a .-gyulai kir. tolyammérnökséget utasította azon íegkötéssel, hogy a csatorna medrében csak 1 itr fenék szélességű nyílás hagyassák meg az ilőviz keresztülfolyására; mely megfelelő karóás és deszkázás által a további elmosás ellen iztositva legyen. Ezen, a balparti töltésrendszerben 1 mtr. jnék és 12 mtr. felső szélességgel bíró nyilas, eszélyes áradások alkalmával azonnal el fog tolatni, 8 ezen eltöltés biztonsága érdekében meg- ngedtetett, bogy az Élővíz felső torkolati zsi- pje, a csatorna mindkét partján ideiglenes véd - áttal a balparti töltésrendszerrel összeköttessék. Az élöviz alsó torkolatán lévő zsilip meg- rősitése iránti intézkedéseket a folyó évi május ó 7-én 15,887. számú miniszteri rendelet tártál- lazza. E miniszteri rendelet szerint ugyanis tekin- ettel arra, hogy Élöviz csatorna alsó torkolatán alenleg létező zsilip a viz Körös felőli nyomázá- ak ellent nem állhat úgy, hogy a folyó évben is nnak ideiglenes eltöltése vált szükségessé; te- intettel továbbá arra, hogy a Fehér-Körös régi ledre egy nagy vidék belvizeinek főbefogadója s levezetője lévén, annak alsó torkát elzárni era lehet, a miniszter ur is szükségét látja an- ak, hogy a szóban forgó meder alsó torkolatát lzáró töltésen mielőbb egy megfelelő méretű s zilárd szerkezetű zsilip építtessék. (Vége köv.) Újdonságok. A folyo évi májas 27-én délelőtt 9 órakor kezdetét veendő képviseleti közgyűlésnek tárgyai: 1. 0 felsége a király jövő országgyűlést összehívó kegyelmes levelének felolvasása. 2. Néhai Miskucza György elhalálozása folytán a közp. választmányba egy tagnak választása. 13. A sugárút kövezésére vonatkozó bizottsági javaslat előterjesztése. 4. A megyei közigazgatási bizottság határozata, melylyel a nagyméltóságu m. kir. vallás és közoktatási minisztériumtól a gyulai ipariskolának segélyezésére 200 írtról szóló rendeletét küldi b felhívás az ipariskola segélyezése tárgyában. 5. -Fentivel kapcsolatban az országos iparegyesület felhívása az iparos szakiskolák részére ösztöndíj alapítása tárgyában. 6. Az újvárosi részben építendő járda szükségletére pólhi- tel végett tanács előterjesztés. 7. A körgát és 1881/4 évi közmunka számadások szakosztályi véleménynyel ellátott előterjesztése. 8. Időközben netán érkezendő közügyek. Kelt B.-Gyulán 1884 május 24. Dobay János m. k. polgármester. Zsilinszky Mihály, Csaba városa országgyűlési képviselője, ma délelőtt 11 órakor tartja az ottani városháza termében beszámoló beszédjét. A csabai kormánypárt áldozó csütörtökön délután a közbirtokossági színház teremben tartott gyűlést, amelyen a jövő választási cyklusra ismételten Zsilinszky Mihályt jelölte ki. — ügy tudjuk, hogy a képviselő ur ellen sem a mérsékelt ellenzék, sem a függetlenségi párt — amely utóbbinak noha nincsenek is győzelemre kedvező chanceai de tekintélyes számot képvisel — nem fognak jelöltet felléptetni. •ff Szarvason f.hó 18-án délelőtt a piacztő- ren a függetlenségi párt nagyszámú és diszes választóközönség élénk érdeklődése és lelkes részvéte mellett — gyűlést tartott. F ü- r i c h Dénes ügyvéd ur, a függetlenségi párt egyik lelkes vezértagja rendkívül nagyhatású beszédben a párt képviselőjelöltjéül H a v i á r Dani ügyvéd urat, az ottani függetlenségi pártnak közszeretetben álló elnökét ajánlotta. A nagyszámú közönség szűnni nem akaró lelkes éljenei híven tanúskodtak róla hogy a sikerült jelölés a legélénkebb viszhangra talált, s hogy a függetlenségi párt Szarvas városa és a megye köztiszteletben álló egyik legjelesebb fiának a közügyek nagytehetségü, kipróbált, lelkes bajnokának népszerű nevével a legkedvezőbb reményekkel nézhet elé a választási küzdelemnek. Eme reményét legkevésbé stm alkalmas alterálni ama inkább látványszerü mint lelkes fogadtatás, amelyben a kormánypárt f. hó 21-én Szarvason beszámolását tartó képviselőjét és újbóli jelöltjét Móricz Pált részesítette. Szó sincs róla, volt ott minden: kiváncsi közönség, lovas bandérium, kocsisor, virágcsokor, koszorú plusquam satis, magával is hordta mindez a mondva csinálás hamisithatlan jellegét, de lelkesedés azt nem lehet arrangirozni; aminthogy nem is volt. A beszámoló beszédet másnap délelőttre tűzték ki, a képviselő hosszasan unalmasan beszélt, a keltett hatassal — a függetlenségi párt tökéletesen meg van elégedve. Este megtartották a „Bárányában az 500 teritékü bankettet, s annyit konstatálhatunk, hogy az ételek, italok ép oly kitűnőek voltak aminő jutányosak. Haviár Dani a függetlenségi párt jelöltje m a fogja programm- beszédjét tartani. Az orosházi választókerület függetlenségi pártja folyó hó 31-én d. u. 5 órakor az „Alföld“ szálloda nagytermében tartja nagygyűlését. — Az orosházi függetlenségi párti gyűlés már előbb egyhangúlag mostani képviselő, G y ő r y Elek jelöltetése mellett nyilatkozott, s a vidékről hasontartalmu nyilatkozatok történtek. Ezzel szemben csakis antisemita mozgalom észlelhető, mely aligha ver nagyobb hullámokat, miután az óhajtott jelölt a jelöltséget határozottan visszautasította. — Képviselőnk junius 1-én a délutáni vonattal jön Orosházára, s beszámoló beszédjét ugyanakkor a községháza előtti téren tartja. — Fogadtatására nagyobb mérvű előkészületek történnek, tehát az fényesnek Ígérkezik Innen másnap képviselőnk T ó t-K omlós községébe megy beszámoló beszédjét 'tartani, s a kerület nagyobb községeibe körútját megteszi. — Nyugodtan elmondhatjuk a választás eredményét is: „Éljen Györy Elek képviselőnk!“ A királyi meghivó-levél f. hó 21-én érkezett meg a megye közönségéhez, úgyszintén Gyulavárosához A meghívó a megyei közgyűlésen tegnapelőtt olvastatott fel, s ezzel kapcsolatban a választás a gyomai és orosházai választókerületeket illetőleg junius hó 16-ra tűzetett ki. Gyula városa képviselőtestülete f. hó 27-én tart közgyűlést, s ezen fog a királyi meghívó előterjesztetni, a központi választmány pedig f. hó 28-ra van összehiva. A választás Gyulán — valószínűleg — junius hó 14-én fog megejtetni. A békésmegyei gazdasági-egylet gyulai tagjai f. hó 22-éu délelőtt 11 órakor a városháza termében értekezletet tartottak, amelyen tekintettel arra, hogy a választmány tagjainak felét a községi gazdakörök választják, a gazdasági-egylet választmányába kebelükből D ö m é n y Lajos, Sz. K i 8 s Mátyás és Wieland Károly urakat választották meg. — A gazdasági-egylet állandó vízügyi bizottságába pedig Lukács Károly urat választották meg. Az értekezlet ezen kívül hosszas beható eszmeeserébe bocsátkozott, hogy mily utón és minő eszközökkel lehetne Gyuláról különösen a földműves osztály köréből a gazdasági-egyletbe tagokat toborzani; megállapodás történt, hogy a helybeli földész- társulatok kebelében fog nagyobbmérvü agitátió kifejtetni, melynek kapcsán a legszélesebb körben tudomásra hozatnak ama tekintélyes anyagi kedvezmények, melyek a tűz- és jégbiztosítás alkalmából a gazdasági-egylet tagjaira háramolnak, s amelyek messze felülmúlják az egylet pénztárába fizetendő tagsági dij-összegeket. Kinevezések. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter a megyei államépitészeti és folyammérnöki hivatalok létszámában N á n d o r y Nándor kir. mérnököt kir. főmérnökké, Szarvassy Arzén és Steinecker Gábor kir. segédmérnököket kir. mérnökökké, J ó z s a Pál ösztöndíjas kir. mérnökgyakornokot pedig ideiglenes minőségű kir. segédmérnökké nevezte ki. — László Sándor államépitészeti kir. Begédmér- nök pedig hasonminőségben Nyitrára lett áthelyezve. Yizbefúlt. Tóth Lászlőné nevű nagykárolyi illetőségű asszony jelentést tett a kapitányi hivatalban, hogy a gyulai vásárra jövet, Nagyvárad alatt egy fiatal ember kérezkedett fel kocsijára, mint akinek szintén Gyulára volt szándéka eljönni. El is hozta a remetei csárdáig, ahol a lovakat etették, s ezalatt az -idegen ember a kocsitulajdonosnak 15 éves fiával lement a Fekete-Körösbe fürdeni. Az idegen — fürdés közben — valószínűleg mélyebb kubikgödörbe esett és nyomtalanúl eltűnt. A híd körül levő hajós emberek az asszony lármájára utána mentek hajóval, de a legszorgosabb kutatás daczára sem bírták feltalálni. A vizbefultnak ruháit az asszony a körösparton összeszedte és felhozta a kapitányi hivatalhoz, irományai közt levő nem régi keletű igazolvány tanúsága szerint a vizbe- fult G r ó s z Seileib nevű szathmármegyei kis— náményi illetőségű napszámos. Hulláját még az napon — folyó hó 21-én — kifogták a Fekete- Körösből és következő napon temették el. Hatezerliáromszázuyolczvannyolcz forintot loptak el R e i d e r Mihály nevű belényesi kereskedőtől folyó hó 22-én éjjel. Reider a gyulai vásárra jött és Kohán János kisvárosi ácsiparoshoz szállt két jó ösmerős társával. Csütörtökön éjjel lefeküdtek, s a házigazda biztatására, hogy az ö házában semmitől sem tarthatnak, mert ő a konyhaajtóban alszik és senki se jöhet a házba be, a szoba ajtaját sem csukták magukra. Éjfél után egy óra tájban Reider felébredt s a feje alatt levő párna alá' nyúlt a hova lefekvés alkalmából a házigazda szeme láttára a nagy összeg pénzt tartalmazó fekete bőr- tárczát tette volt, de rendkívüli ijedelmére a pénz tározóstul együtt eltűnt. Két laktársa mélyen aludt, s amidőn azokat felköltötte, a gazda — ki ígérete ellenére nem a konyhaajtóban feküdt — hanem attól oldalt pár lépésnyi távolságra, az okozott zajra rögtön bejött azzal a kérdéssel, hogy talán hiányzik valami. A káros még az éj folyama alatt jelentést tett a helybeli csendőrállomáson, ahonnan reggel 5 órakor jöttek csendőrök, ugyanakkor — miután káros hajnalban a rendőrkapitányi hivatalnál is jelentkezett — városi rendőrök is jöttek és beható szorgos házkutatást tartottak, amely azonban nem vezetett a pénz nyomára. — A szoba ablakai be voltak csukva, az utczaajtó belső részén egy gyenge szerkezetű lakat volt, mely le volt törve. Miután a megejtett vizsgálat után csaknem kizártnak tekinthető ama feltevés, hogy a 6388 frtot a laktársak — károsnak különben is kipróbált régi jó ösmerősei — tulajdonították volna el a lopás gyanúja a házigazdára nehezül, akinek egész viselkedése és modora a károsnak is különbeni hiedelmét nagyon megerősíti. A házigazda — aki különben rovott előéletű egyén — a rendőrkapitány által le lett tartóztatva, kihallgatták őt és feleségét is, de egyik sem akar tudni a pénz hollétéről, s a belül letörött lakatra utalva azt állítják, hogy betörő tolvaj követte el a lopást. Kohán Jánost a rendőrkapitány átadta a kir. ügyészségnek. Reider Mihályt a lopás büntette annyival inkább sújtja, mert a nagy- összegű pénz nem az ő tulajdona, hanem kölcsön van kérve, s ha a tettes nem kerül kézre, egész vagyonát el fogja veszíteni. A megyei közgyűlés — áldozó csütörtök napja kivételével — egész héten át tartott, s még e héten is fog folytatódni. A közgyűlés már első napon is gyöngén volt látogatva, harmadnaptól kezdve csaknem kizárólag a tisztviselői kar tanácskozott a tárgysorozat fölött. Nagyobb vitát keltő ügyek voltak az alispáni jelentéssel kapcsolatban az „Élővíz csatorna“ kérdése, a megyei tiszti nyugdijszabályzat és az orosházai regale-ügy. A közgyűlésen állandóan Beliczey István főispán ur elnökölt, aki önmaga is élénk részt vett a tárgyalásokban. A tanácskozások eredményéről egyébként lapunk más helyén adunk részletes tudósítást. Meghívás. A békésmegyei gazdasági egylet igazgató-választánya Csabán f. évi május
