Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-03-02 / 9. szám
9-ik szám. III. évfolyam Gyula, 1884. márczius 2-án. r~ Szerkesztőség: 1 Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ..........5 frt — kr. Fé lévre ..........I | | 5° £ Évnegyedre 1 1 i | 25 „ Egyes szám ára 10 kr. # L___________ r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP, MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. 1 Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttér sora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang IApót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. A nagy halandóság okai Békés-Csabán. Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter, a ki egyszersmind a békésmegyei gazdasági egyesület fagja, m. évi november elején annak idejében lapunkban is közölt levelet intézett Beliczey Istvánhoz, a békésmegyei gazdasági egyesület elnökéhez, melyben közli vele a központi statisztikai hivatal kimutatásaiból vett azon megdöbbentő adatot, mely szerint Békés- Csabán a halálozás aránya csaknem kétszer akkora, mint a nagy halálozási arányról ismeretes Budapesten. E levélre a békésmegyei gazdasági egyesület hosszabb nyilatkozatban válaszol. Lapunknak elégtételül szolgál, hogy az egylet felterjesztésében mindama argumentumokat felhasználja, melyeket mi e kérdésben Írott czikkünk- ben elősoroltunk. Az egyesület elnöke mindenekelőtt köszönetét mond a miniszternek azért, hogy levelével a megye iránti kiváló érdeklődésének adott kifejezést, aztán az ügy érdemére térve, jelezi azon akadályokat, a melyek a népesség szaporodását országszerte csökkentik, és a melyekre nézve az egyes vidékeket illetőleg a különbség csak a bban rejlik, hogy ezen akadályok nem mindenütt állanak fenn egyenlő mértékben. 4 Italában lö év óta Békésmegyére és különösen B.-Csabára nézve alig volt év, mely a járványos elterjedésre hajlandó valamely kór alaktól ment lett volna. 1869 óta folyton meg volt Csaba területén, habár nem mint kiterjedt járvány a hagymáz és gyermekek között a hár- tyás torokgyík; 1870., 1871. és 1872. kiterjedt váltóláz-járványok korszaka volt és 1871-ben 28,950-et tett a megye területén azon váltólázas betegek létszáma, kik orvosi gyógykezelés alatt állottak; 1872-ben pedig ugyanazok létszáma 18,750 volt. Ez óriási kiterjedésű váltóláz-jár vány nagy mérvben tokozta a reá következő 1873-ik évben a kholerajárványhozi előkészült- séget s ezen előkészítő befolyásnak volt tulajdonítható az, hogy maga Csaba községe a kholera- járvány áldozatainak 2104 főnyi létszámát volt kénytelen följegyezni évkönyvébe. A vérhas és vörheny 1870. év óta állandó kóralakja volt a községnek, s az utóbbi 1871- és 1881-ben való ságos járványnyá emelkedett : majd 1876-ban a gyermekek bélhurutja lépett fel, a mely járvány tetőpontját 1879. és 1880-ban érte el, de még jelenleg sem szűnt meg egészen, általában pedig 15 év alatt a járványos elterjedésre hajlandósággal bíró egyes kórokban 7918 egyén halt el. Úgy hogy ennélfogva Csaba község halandóságának kérdése azon kérdéssé módosul, hogy hol rejlik annak oka, hogy e községben a járványos kőralakok oly nagy terjedelmet képesek nyerni- Ha I halálozási átlagot tekintjük 1869-től 1883-ig; akkor a halálozásokból esik évenkint Csaba területére 100C lakos után 38.6 eset, a születésekből 1000 lakos után 48.6 eset, tohát a szaporodás évenkint 1000 lakos után 10. Habár tehát a jelzett 15 éves időszakban kizárólag járványos évek is voltak a község területén, a szaporulat ellensúlyozza a veszteséget. Vannak azonban tényezők, a melyek kétségkívül befolynak a vidék nagy halandóságára. Ilyen tényező a megyére, különösen pedig Csaba, Csorvás, Orosháza és Tót-Komlós községekre nézve maga a talaj, melynek kórinditó tényező befolyását a tudomány az újabb időben megczá- folhatlan adatokkal világította meg. A megye talaja korhadó humusban gazdag, s igy a nedvesség megőrzésére majd a talajvíz alább szállásával ártalmas gázok kipárologtatására s igy az úgynevezett fertőző kóroknál oly fontos szerepet játszó miazmák táplálására felette alkalmas. E tekintetben pedig Csaba a megyebeli községek közt annyival kedvezőtlenebb helyzetben van, mert nemcsak bel-, hanem külterülete is homokos vegyületü, s igy még fokozottabb mérvben bir azon sajátsággal, hogy a fertőző kórokat termeli és fenntartja. E sajátsága a talajnak konstatálható volt az 1872-ki kolerajárvány idejében, a mikor a járvány statisztikája azt mutatta, hogy mig a megye többi községeiben a megbetegedési százalék 192 és 7-9 közt ingadozott, addig az említett községekben s köztük B.-Csabán a százalék 12-6 és 16'7 közt váltakozott ; a halálozási százalék is a megye többi községeiben 0'8 és 4'2 közt mozgott, az eml.tett községekben pedig 6'1 és 8'5 között. Fokozta a községek belterületén a veszélyt az, hogy az állati hulladékok korhadási folyamatának az el távolítás idejéig a községek területén kelle végbemenni. A megye kormányzata ezen káros hatás paralizálása végett elrendelte, hogy a korhadó állati hulladékokat az egyes udvarok területéről rövid idöközönkint kell eltávolitani. A talajviszonyokban rejlő ezen bajjal kapcsolatos egy másik tényező és ez a nép alsó osztályánál ez ideig dívott építkezési rendszer. A nép építkezéseinél nem számolt a talajjal, nem gondolt arra, hogy háza talajának ártalmát okszerű építkezési rendszerrel zárja el; figyelmen Hívül hagyta bizonyos méretek gondos megfigyelését, melyek lakháza egyes osztályainak berendezésénél, ajtók és ablakok beállításánál követendők lettek volna; nem tekintett a család es- hetőleges szaporulatára s távol volt tőle azon gondosság, mely az egyes lakosztályok méretei s az azokban lakókra utaltak számának megállapításánál kellett, hogy vezérelte volna. Ezen építkezési rendszernek káros következménye mutatkozott, sőt mutatkozik még ma is a különben egészségi szempontból czélszerü- letlen lakok túlzsúfoltságában, mely túlzsúfoltság házi járványok esetén a járványos betegségek- ' ! ben történő halálozásoknak igen erős tényezője s nem egyszer volt alkalom láthatni, hogy ugyanazon egy szűk szobácskábán élők, beteg és járványban elhalt hullája voltak együtt. Ezen felette fontos, ngy kórnemző, mint kórterjesztő tényező elhárítását az által vélte a hatóság esz- közölhetőnek, hogy az egészségügyi törvények alapján építkezési rendszabályokat alkotott. Ezen építkezési rendszabályok azonban csak a jövőnek szólanak, igy a jövőtől kell várnunk mig § rendszer hiányában emelt épületeket el 8epri az idő hatalma, hogy helyükön egészsége sebb lakok emelkedjenek. Ez építkezési rendszerrel együtt jár még egy másik fontos mozzanat, mely különösen Csabán mint fennálló szokás divatos. Ha a c s a ád újabb családot alkotni képes, titagja házasságra lép, rendesen a szülei háznál m ara d s igy a hely e 11, hogy egyes családok mint egy külön tüzhelylyel biró raj bocsátanának, mindnyájan az ős tűzhelynél maradnak, hogy ott fo kozzák a zsúfoltságot.. így válik aztán a talaj kedvezőtlen volta mellett az építkezési rendszer s a jelzett fenn álló szokás a járványok terjesztőjévé és nagy mérvű halálozás tényezőjévé. Az Altöldön divatozó tanyarendszer szintén nagy előmozdítója a halálozások szaporodásának Csaba község 33-266 főnyi lakosságából mintegy X Á.RCZ A Közművelődési bál. (Gyulán, febr. 23-án.) Ugyan honnan a komor és kedélyes értelmű szavak e bizarr párosítása ? Az elsőnek hallatára ki gondolna egyébre avult folian- soknál, melyek forgatása közben porfelleg árnyába vész az ember, szive pedig elalszik. A második viszont felvillanyoz; az avult lapok foszlányai helyébe tüli, moll, tárlatán s más modern néven nevezett fodrok idres bod- ros hullámait tárja képzelmiink elé, mely hullámok közzü.1 bájos, ifjú szirének csengő szavát halljuk, s mi oda sietünk hozzájuk, hogy megforgassuk őket, miközben körültünk fény árad, s szivünk lángra lobban. A közművelődési bál furcsa elnevezése, talán e mulatság szellemében találja magyarázatát? Valószínűleg, mert nagy közmivelő- dési vívmányt tüntet fel : hódítást a f é r fi- emancipatio terén. A bálákban ugyanis meg- forditott világrend divatozott eddigelé a bálanyai intézmény alakjában. Ezúttal a fejedelmi uralmat visszaszerezték a férfiak, a bálanya trónjára a bál atyát léptetvén. E bálnak csak atyja volt. S még az is legényember 1 — S ép ez volt szerencséje, mert a gargon az anya, a feleség és a felnőtt , leány- gyermeknek kimért teendőket önmaga végezvén a háztartás női feladatai teljesítésében való ságos virtuozitásra tesz szert. A mi gargon bálatyánkat a sors busásan kárpótolta ez estén, mikor is egyszerre egy díszes á száz tagot számláló család „czimzetes“ atyjaként üdvözölhettük. De térjünk át a gyermekekre. Ezek a zene szilaj harsogása mellett lej tettéi a kör- tánczot, midőn beléptem a megyeház nagy- termébé. A csillárok lángját, áz álló tükrök fényét tündéri csapongásba hozták a lebegő párok, kiket szelíd gyönyörködéssel kisért a szülők tekintete, mely szelid lelki gyönyö rüségben aligha osztozott zavartalanul, csendes szívvel a karzat önkénytes számüzöttjei- nek telepe. A terem Gyula színe-javát egyesité. De ime idegen női jelenségek tűnnek fel. Szaporán lejtik a tánczot gyulai szeladonjaink oldalán. S ennek daczára is csupa derű, csupa mosoly minden leányarcz. Jertek hát ti rosz- lelkü hirkovácsok s nézzetek széjjel. Győződjetek meg, mily gálád ráfogás az, melyei e várost Ausztrália vadonjainak hírébe hoztátok, hova idegen be ne tegye lábát, mert ott csak bennszülötteknek van joguk s kedvező alkalmuk meríteni az élvezetek forrásából, a jövevénynek pedig tiltva van részesülnie a vigalom áldásaiban, s nem talál, kivel megkoczczinthassa az öröm serle' gét. Győződjetek meg, hogy ezek a bennszülöttek sem emberevők; — a buffet nem meg-- gyötrött leánysziveket, kigúnyolt szülői re ményeket, elfojtott sóhajokat s kárba veszett toilettkontókat szolgáltat ki a még oly jó ét 10,000-et) laknak a külterületen. Tudva van, hogy az év őszi és tavaszi hónapjaiban a közlekedés az Alföldön igen nehéz, s igy a tanyával a város alig érintkezik. így aztán, ha a tanyán beteg van, azt nehéz gyógyítani. E bajon ;y lehetne segíteni, ha ambuláns tanyaorvosi állomások létesittetnének. Az ivóvíz szintén igen fontos tényező a közegészségügy méltatásánál. Csaba és vidékének ivóvizét részint a községek mellett folyó Körösök, részint a kutak szolgáltatják. A Körö” sök vizét az áradások annyira megrontják, hogy ez jobbára nemcsak élvezhetetlen, de káros is. A kutak vize ritkán jön oly mélységből, hogy az ártalmatlan lenne. Az egészséges ivóviz hiánya különösen járványok idején és a gyermekek ha- andóságánál mutatkozik megdöbbentően. 1873- ban a kizárólag vízzel élő tiz éven aluli gyermeksereg adta a betegek és halottak számának egy negyedét. A törvényhatóság a kholera után figyelmeztette a községeket, hogy magukat a mélyebb rétegek ereinek tiszta s igy élvezhető vizéből táplálkozó fúrt kutakkal ellátni törekedjenek. E figyelmeztetés folytán a fúrt kutak száma bár lassan, de gyarapszik. Végre még egy igen fontos módozatot említ föl a gazdasági egyesület elnökének nagyér- dekü nyilatkozata és ez a lakosság értelmisége szinvonálának emelése. Nem a szorosan vett iskoláztatást, a mely tekintetben nincsen ok panaszra, hanem a népnek a közegészségügyi viszonyok javítására irányuló elvekkel való megismertetését tartja a nyilatkozat első sorban szükségesnek, hogy megszűnjék a népben az a hit., mely miuden bajt a végzetszerüségnek hajlandó betudni. A megyei statisztikából vett adatok is bizonyítják azt az ismert tényt, hogy a gyógykezelésben részesült s igy felépült betegek száma aránylag legnagyobb volt az értelmesebbeknél s a balálozaok száma pedig legnagyobb az alacsonyabb néposztályoknál. A köznépei az egészségtan elemei fogalmával meg kell ismertetni és e végre ezt a népiskolákban kötelező tantárgyként szükséges behozni. „Meggyőződésünk, — igy végződik a nyilatkozat — hogy csak akkor, ha ezen ismeretek a népnek vérébe mintegy átmennok, ha azok oly dogmaszerü tudatává válnak, mint vallásának tantételoi, várható, hogy úgy maguk a törvény által élátbe léptetett, valamint a törvényen alavágyhoz is jutott közönségnek, ámde az „álta íános magyarhoni polgári szakácskönyv“ sze rint készített étkeket s az „európai nemzetközi előírás“ szerint összeállított csemegét hűsítőket, melyek mind époly édesek mint (a mi ezzel nem mindig jár együtt!) ártalmat lánok. A czigány négyeshez adja a jelt. A por- tyázva szerte járó csoportok csatarendbe sót rakoznak. Csatarendbe, — mert az első négyes alatt indul meg tulajdonképen az a vi- askodás, melyet társalgásnak nevez a diplomáciái műnyelv, a mely azonban valójában nem egyéb, mint megostromlása ama mindenki által bevenni vágyott várnak, mit prózai nyelven úgy hívunk, hogy leányszív. Az egyik küzdő szerelme, a másik becsvágya, a harmadik tüntető bosszúérzete által űzve száll e harezba, s ott annyi szellemsziporkát szóra levegőbe, annyi löveggel tüzeli a várfalakat, mint a mennyi puskapora éppen van. Én madártávlatból szemléltem e csatát s igy ne várja tőlem senki, hogy leírjam a megsebesültek kitörő sóhajait, a létrejött békekötések szigorúbb vagy enyhébb feltételeit, melyek közzül azonban egyet még sem fojthatok magamba, s mely aként hangzott, hogy nem a győztes ostromló, de a legyőzött fél ül a diadalszekérre. így jár, ki nővel kél csatára 1 — A harezosok közt láttuk az ifjú Caesar levente alakját is, ki hetedhét vár- megyén keresztül viselt báli hadjáratot, min denünnen győztesen tért vissza hazájába s dás; jött, látott és győzött. Vájjon Gyulán is? fogja kérdezni bájos olvasó nagysám. Nem értek ugyan az ondit-szerü krónikairáshoz, de mert oly mohó kíváncsisággal néz reám, elárulom, mit hallottak Caesar ajkairól az első négyes után. Jöttem — igy szólt — láttam és — legyőzettem; $ e kijelentésnek nagy ideje is volt már. Ez volt az évad utolsó bálja, a farsangi hév végső fellobbanása, Carneval herczeg hattyúdala. Ki eme bálról is üres szívvel tért haza ismét egy évet dobott el a családi élvek örömeiből, s egy unott esztendő ösztövér napjaival jegyezte el iQu életét Borzadj én jó barátom, ki államférfiul magaslatodról csevegsz, csattogsz alá Gyula virágos kertében, s ki előtt maholnap a 28-ik tavasz viránya fog megnyílni s még mindig nem választottál. — Pedig ha választanai, hazatérve édes női szózat fogadna, kedves gyermekek repülnének öledbe stb, stb., mig igy szobádban csak az óra gépies ketyegése tesz idegessé s más élő lény nincs körülted mint a légy, mely arezodra száll I S ha meghalsz, ember, — mert halandó vagy ám te is, lesz-e, a ki koporsódra boruljon, megköny- nyezzen ? Igaz, hogy Nérót is eltemették dajkái, akad egy vén asszonycseléd, a ki téged is elsirat majd, s te hálából reá hagyod frakkod s klacquodat. Ámde midőn megtennéd végső rendelésedet, e frakk meg fogja mérgezni utolsó perczeidet, mert erőt veend lelbármerre megfordult, ráillett a caesari m on-keden az önvád, miért is hagytad elhervadni Mai számunkhoz „Egy millió bolondság4 előfizetési felhívása van mellékelve.
