Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-03-02 / 9. szám

1 puló hatósági intézkedések, azoknál fognak ta­lálni legerősebb támogatásra, kik ezen intézke­déseknek érdekükben és javukra történt czélza- táról a meggyőződést már magukban hordják. Jelentés a fiumei küldöttségnek útjáról. (Folytatás és vége.) Ily körülmények között már Triesztnek ver­senyétől sem sokat tarthatunk. Biztos hajójárataiuk által függetlenítve lévén, igen fontos kereskedel­mi czikbek fő, csaknem kizárólagos irányukat Trieszttől megválva, Fiume felé vették. Ilyen a bevitelnél a kőolaj, melynek immár egész hazánkra való behozatali iránya Fiume felé biztosítva van, ilyenek a kiviteli czikkek közt a slavoniai és hor­vátországi donga fa, mindenféle gabona, főleg rep- cze, különösen pedig a liszt, a miből mig 1883. első 5 hónapjában Trieszt 82,000, addig ugyan­azon idő alatt Fiumo 400,000 mmázsát, tehát ötször annyit vitt a tengerentúli országokba. Kevésbé kedvező Fiúménak gyarmatáru ke­reskedelme 1 magyar anyaországgal, sőt ezt még egész fejletlen állapotban levőnek kell elismernünk. Oka ennek egyrészt az, hogy Fiúméban nagy ke­reskedelmi házak még mindig hiányoznak, mert a fiumei tőkepénzesekben a kereskedelmi vállal­kozás e téren még szunnyad, másrészt a német- országi vasutaknak e czikkekre szabott felette alacsony tarifái, minélfogva a magyarországi nagy és kiskereskedők gyarmatáruikat Hamburg felöl olcsóbban kapják, mint Fiume felől. Végre a mi a magyar Alföldnek áruforgal­mát, különösen gabona kivitelét Fiume felé illeti, azon kérdésünkre, nem lehetne-e az alföld fiumei vasutirányban a tarifák leszállítása által a gabona kivitelt Fiume felé terelni, válaszul azt nyertük, hogy ezt egyelőre két körülmény nehezíti, először az, hogy pl. B.-Csabától Fiúméig nem egy, de 4 vasuttársulatoak vonala fűződik egymásba, melyek függetlenül állapítják meg tarifáikat s köztük a déli vasútnak épen nem áll érdekébeu, hogy a ga­bonakivitelnek alföldi irányát dunántúli vonalai bevételének rovására megkönyitse, — másodszor pedig az e vasutak közt kötött kartel-szerződés, melynél fogva az alföldi áruk ugyanazon vitelbér­rel egyik héten Zombor-Eszéken át, a másik hé­ten Budapest-Nagy-Kanizsán át szállíttatnak Fi­ume felé. Fiúménak tengeri kereskedelmi forgalma a főbb árucziklcekben 1882-ben volt: h B ehozatal. Kávé 14411 méter mázsa. Déli gyümölcs 1040 „ 0 Tengeri 113066 0 Rizs 77988 „ » Faolaj 6203 „ 0 Bor 69457 r> Kőszén 188444 „ 0 Petroleum 219172 „ 0 Vas 48173 „ n Aczél 26580 „ » Az összes itt felsorolt és fel nem sorolt összege 1.134,692 méter mázsa. II. Kivitel. búza 97486 méter mázsa. Tengeri 64628 0 Árpa 177911 „ 0 Liszt 656901 n a virágokat, melyeket gyöngéd, játszi kacsók tűztek arra johb és szebb időkben. Szállj tehát magadba barátom, vagy ha uem bíznál meg az én tanácsomban, fordulj azon igézetteljes alakhoz, ki véghetlen szere- retreméltósággal oly buzgó figyelmére méltat, hogy bátran „tiszteletbeli mamának“ nevez­hetjük, ép ott ül a „bonne Compagnie“ sorá­ban a legjeájosabb mamák között, borulj női piedesztálja elé, kérd ki jóslatát, s ha sikerül azt kinyerned, bocsásd le bátran életed hor­gonyát azon helyen, melyet az ő szellemes válasza számodra megjelölend 1 A négyes után következett a csárdás, melynek andalító zenéjénél már nemcsak a lábak harmóniája tűnt fel, de itt-ott a szivek összhangzatos dobogása is, s már látszott, hogy nem lesz igazolva az aggály, mely sze­rint egy olyan bál, mely gargon ember szár­nyai alatt születik — terméketlen. A fesztelen jó kedv a souper alatt érté el délpontját. — Annyi ábrándozásnak utána jól esett az elhanyagolt gyomor restaurálása; a hegy leve és Fehér Náczi konyhája uj erőt kölcsönzött a lankadó idegeknek. — R ez jó hatással is volt, mert most nagy sor követ­kezett. A souper csárdás. — Ki ne tudná méltányolni e táncz nagy jelentőségét. A naplóba vezetett díszhelyek recitálásának tán- cza ez az úgynevezett „kozmásoknáV“ — kik ekkor erősitik meg újra a netán megingatott hitet; s a vizsgálódás táncza a még szaba­doknál, kik a plátói ragaszkodás jeleit fürké­szik. S nem vehető rósz néven, ha e táncznál Bor 25558 0 n Szesz 4152 „ 0 Ásványvíz 11317 0 0 Papír 17670 n 0 Donga 2.634806 0 n Deszka 163959 0 0 Fatábla 299581 0 0 Parketta .171133 0 0 Szálfa 42547 0 0 Asztalos fa 30620 0 0 Összes kivitel 34.710782 0 0 Azon fiumei czégek, melyek a közvetlen ki vitelt és behozatalt űzik, a következők: Gaboua netnüekbeu : A magyar országos bank fiókja, Maylender József, Maderspach A. és társa, ßaccich Miklós, Keglevics A., Kremcsek & Po- schich, Minoch-Polich és társa. Lisztben : Conradi E., Blaz F. Gyarmatáruk, kőolaj és olajban : Steinacker és társa, a magyar országos bank fiókja, Verze- notti G., Rudan F., CoDradi E. Még ugyanaz napon Schulze Lloyd-inspector meghívására és vezetése mellett a kikötőben epen rakodó egy nagy és egy kisebb Lloyd tengeri ke­reskedelmi gőzöst és azoknak minden belső helyi­ségeit volt alkalmunk szemle alá venni, este pe­dig a kormányzó meghívására egy kikötő-tárház­nak villanyfénynyel megvilágított s kivitelre szánt borokkal szín ültig telt óriási pinczehelyiségeit te­kintettünk meg. Ott tartózkodásunknak harmadik napján a polgármester és kamaraelnök viszontlátogatása után Fiúménak papír és csontlisztgyárait, a közeli Tersató hegyi várát gyönyörű kilátásával, József főherczegnek közvetlen a város melletti hegyol­dalon pazar költséggel berendezett s nagy költ­séggel a Margitsziget módjára öntözött gyönyörű kertjét szemléltük meg. A rizshántoló és torpedó gyárat idő-hiány miátt meg nem tekinthettük. — Délután a kormányzónak azon figyelmes kitünte­tésében részesültünk, hogy a kormánynak kis gő­zösét rendelkezésünkre bocsátotta, melyen egy fél­órái tengeri utat téve, a közel Abazzia tengeri fürdőt tekintettük meg. És ezzel tőlünk telhetőleg betöltvén küldeté sünk feladatát és idejét, egy most ébredt s gyor­san növekvő magyar kikötő fejlődésének azon be­nyomásával hagytuk el magyar hazánknak e drága tengeri birtokát, hogy itt a magyar kormány és törvényhozás részéről a hazai érdekkel arányban álló áldozattal minden megtörténik, hogy a ten- geri ki és beviteli forgalom hazánkból Fiume felé irányittaBsék 1 Fiúménak kikötője a nagy mérvben fejlődő forgalomnak megfelelhessen s most már csak a magyar kereskedő osztálynak feladata, hogy e forgalom oly mérveket öltsön és megtartson, minőket reményleni a már tett és folyamatban lévő intézkedések feljogosítanak. Kelt junius 30-án 1883. Mokry Sámuel, a küldöttség jegyzője. Levelezés.*) Békés, 1883. február 23. A békési kereskedelmi ifjúság bálja f. hó én tartatott meg. A terem egészen uj díszítéssel láttatott el, bordó és krémé szin uralkodott mindenütt. Igazi jó ízlésről tanúskodott a fiatalság kifejtett igye­kezete. *) Múlt számunkból elkésett. észrevehetővé vált a némely gyulai szeladon- nál szokásos tánczrendszer, melyet az egy- tánczosnőiség rendszerének mondhaitai, A táncz monogámiája ez ; mindig ugyanegy nő­vel foglalkozni. — De hát lehet-e leküzdeni a szenvedélyt, mely elemi erővel ragad ma­gával. R' ha ez ferde irányba is terelt a tán- czost, nem szebb-e a táncznak e monogámiája is, mint az, melyet boros üvegek társaságá­ban egész egyedül jár a felgyújtott agyú hős, épugy mint a rézbőrü indiánok teszik, kiknél a férfi mindig nők nélkül kerekedik tánczra. Még csak az utolsó négyes érdemel meg­említést. A farsangnak is utolsó négyese mely két uj alakot ismertetett meg egymás­sal. — Az ifjú először találkozott a szép sző­ke leánynyal, akkor midőn ennek lelke már megtelt a báli éj izgalmaival. Képzelmei szín­padát már benépesiték az eddigi tánczos Ró­meók, — s szivének csendesen patakzó érzeT lemforrását az udvarlók raja által egy hosszú éjen át baléöntött vadvizek és záporeső szilaj áradattá növelek. Ifjúnk elfogadja-e Othello szerepét, vállalkozik-e úrrá lenni e rohanó patakon, a jövő mutatja meg. Bizta­tóul annyit megsúgok neki, hogy választottja e bállal kezdte meg nagyleánykorszakát, s történelem előtti leletekre amasziv kérgén alig­ha fog találni. Virradatkor végét érte a táncz s általá­nos szomorúság vett erőt a kedélyeken, mert ütött az elválás órája. Viszontlátásra, — a jövő farsangon! ___________ Armand. A Lady patroness-e részére a terem nyugot- északi oldalán, középen, emelvényen egy menye- zetes ülőhely készíttetett, virágok es fenyő zöld gályákkal övezve. Elszórtan egyes helyeken szép leanderek öltöztettek bordóba. A terem fényesen volt világítva. Kevéssel 9 óra után érkezett meg a lady patronesse, ifj. Lavatka Ágostonná. A rendezőség két sorfalat képezve a legnagyobb fe­szültség között várta érkezését. A belépés alkal­mával az udvarias üdvözlések .után a Rákóczi in­duló lelkesítő hangja mellett vonult a lady helyére ahol egy igazán csinos s mindenkit bámulatra ra­gadó szép virágcsokor várt reá; s ugyanaz alka­lommal egy könyvalaku, rózsaszínű, bársony kö­tésű, arany zsinórral átfőzött s ezüst alapra arany nyomással illesztett krreskedői jelvény (horgony és láncz) ábrázoló tánczrend nyujtatott neki át. A lady helyet foglalván, a zene elhangzott, s tör­téntek a bemutatások, mely után kezdetét vette a táncz. A csokor Budapestről, az első udvari szállí­tótól rendeltetett meg. A csokor közepén gyönyörű fehér és sárgás színbe átmenő thea rózsák fog­laltak helyet és Ízléses rendben szélesittetek ki fehér cameliák, jáczintok, fehér violák, primulák és dupla ibolyákkal. A Lady öltözéke fekete saten merveliő, hosZ' szú uszálylyal, dudoros fodrokkal, lilaszin panse diszszel s orgona virággal, mell és hajókét ugyan ily virágok képezték, A hölgyek medaillon alakú selyem szallag bronz kampó és irónnal e'látott különböző színű selyem zsinórral átfüzött tánczrendet kaptak. A férfiak egyszerű kártya papírra aranyozott nyo­másút. A négyeseket 32—36 pár tánczolta I fesz­telen kedélyű mulatság reggeli 5 óráig tartott, da­czára, hogy a csabai szomszéd fiatal kollegák ígé­retüket be nem váltották — mit ők sajnálhatnak legjobban. A bál igen jól sikerültnek mondható ő nélkülük is. A bevétel a 200 frtot haladja s valószínű, sőt bizonyos, hogy a nemes czélra is fog jelenté­keny összeg maradni. A mulatságban részt vettek közzül a hölgye­ket illetőleg a következőket jegyezhettük fel: Belenta Vilma, Bleuer Mariska, Bleiberger Irma (Esztergom) Bleiberger Etelka, Engelhardt Róza és Herminka (Aradról), Fuchs Emma (Kon­doros) Frisch Johanna, Grünvald Emma, Kohn Jetta (Dévaványa), Lampel Szidi, Julcsa, Lampel Johanna, Lövi Berta, Nemes Irén (Csaba), Oblatt Etelka (H.-M.-Vásárhelyről), Senkei Anna, Valter Róza (Arad), Vég Mariska, Veisz Betti, Zverencz Ilonka és Herminka kisasszonyokat. A menyecskék közül pedig Bulla Sándorné, Bolics Béláné, Frisch Dávidné, Hirscbl Fülöpné, Hirschl Mártonné, Téván Gézáné és Schvarcz Mérné úrnőket. Újdonságok. A közigazgatási bizottság márczius havi rendes ülését f. hó 3-án tartja a megyeháza kis termében. Az ujonczjutalék a f. évi fősorozás alkal­mából megyénkre nézve következőleg lett meg­állapítva : a gyulai járás ad 17 ujonczot és 2 pót tartalékost; a csabai járás 85 ujonczot és 9 póttartalékost; a békési járás 81 ujonczot és 8 póttartalékost; a szarvasi járás 92 ujonczot és 9 póttartalékost, a szeghalmi járás 51 ujon­czot es 5 póttartalékost; az orosházi járás 103 ujonczot és 10 póttartalékost; a gyomai járás 48 ujonczot és 5 póttartalékost, végül Gyu­la v á r o s a (mint önálló sorozó járás) 42 ujon­czot és 4 póttartalékost. Az ujonczállitás a gyulai járást illetőleg f. hó 1-én kezdetett meg a városháza termében. Tegnap tárgyalták a reklamácziókat és vizsgálták az I. korosztályú hadköteleseket, f. hó 3-án a má­sod és harmad korosztály kerül sor alá; 4-én (kedden) a Gyulavárosi első korosztályú hadköte­lesek vizsgáltatnak, ez megelőzőleg azonban a csa­ládi tekintetekből ideiglenes felmentésért folyamo­dók kérvényei tárgyaltatnak, 5-én (szerdán) a má­sodik és harmadik korosztály jön sor alá, 6 án (cBÖtörtökön) a felmentési czimvesztettek és vidéki illetőségű hadkötelesek vizgáltatnak. Eljegyzés. Bele zna y Gábor jászberényi fiatal tanító a napokban eljegyezte Gyulán H e- g y i Róza kisasszonyt. Ilaszonötévcs jubileum. — M i k 1 ó s y Gyula színigazgató f. hó 8-án — szombaton — este tartja huszonötéves színészi pályája jubileumát. Ez alkalomból színre kerül „Don Caesar de Bazán“ jeles színmű, czimszerepet a jubiláló igazgató fogja játszani. Katonának háborúban töltött évei szol­gálati idejébe kétszeresen tudatnak be, színésznek igazgatói minőségben töltött éveit szinészeti pá­lyájába akár háromszorosan lehet betudni; a szín­igazgató is állandóan háborúban van, mert a lét­ért való harczot küzdi önmaga és első sorban sor­sukat kezébe tett tagjai kenyerének biztosításáért és Miklósy eme a színészet száz meg százféle el­lenségei miatt nagyon is egyenlőtlennek mondható harczot huszonkét óv óta pihenés nélkü folytatja; huszonkét éve hogy színigazgató, szép vagyon birtokosa is volt már, a 70-es évek elején az országnak első direktora lóvén, akkortájban a fővárosban saját költségén felépítette az Istvánté- ren a nevéről nevezett „Miklósy“ szinházat, azon felül a városligetben egy óriási nyári színkört emelt — mindkettőt a magyar színészet emelésére. Azon­ban a 73-iki krach és a tűz csaknem koldussá tette, de ha ő meg is bukott, czélját még is el­érte, annyit mindenki elismer, hogy a mai pesti népszínház közvetve neki köszönheti létezését, mert habár 10 éven keresztül folytonosan írtak róla, mily jó volna Pesten egy népszínház, nem mertek hozzáfogni, mig csak Miklósy be nem bi­zonyította, hogy a népszínháznak Pesten jövője van; a népszínház jelesb tagjai is túlnyomó számban az ö társulatából kerültek ki. — Azóta Miklósy ismét a vidéken működik jobban mondva küzködikaz idők mostohaságával. Szivünkből óhajtanánk tehát, ha közönségünk a jubiláns előadáson tömeges megjelenéssel igazolná, hogy oly bokros érdemek aminőket Miklósy szer­zett a hazai színművészet emelése körül Gyulán is méltánylásra találnak, a rokonszenv legekkla- tánsabbul nyilvánuland zsúfolt házban, melyet a jubiláló színművész megérdemel és a mostoha vi­szonyok közt levő 11 tagból álló család feje ma talán inkább igényel mint valaha. Ismételten és legmelegebben ajánljnk tehát ajubiláris előadást közönségünk legjobb pártfogásába. Színészet. F. hó 1-én, tegnap este végre a „Kornevilli harangok“ is megcsendültek a szín­házban, Mátrayné Nagy Linda operette primadonna első fellépteül; a társulat másik primadonnája Peterdiné asszony — hallomás szerint — a napok­ban szintén megérkezik, s az esetben, ba az ope­rettelőadások élvezhetők lesznek — a farsang le­járván — remény van hozzá, hogy közönségünk »haute crerae“-je is sűrűbben látogatja a szinhá­zat; s ez bizony nagyon is raférna a direktorra és társulatra egyaránt, mert a múlt hót előadásai — igaz hogy bérletszünetlen játszták — hanem vajmi gyéren voltak látogatva. Kedden farsangi darabul „Zsidó honvéd“ került színre, a mi nem is lett volna rósz választás, hanem ekkor este a farsangi házi mulatságokon kívül az igazán kelle­metlen esős idő is visszatartotta a közönséget. _ Sz erdán és csütörtökön a kis Franki Mór a birlapokból is már eléggé ösmert csodagyermek Gyulán átutazólag kétszer lépett fel s mutatta be ama mesés isteni adománynak mondható rendkí­vüli képességet, melylyel s legnehezebb számtani problémákat fejből számítva alig néhány másod- percz alatt fejt meg. A tiz éves rokonszenves kül­sejű fiúcska képessége különösen a másod és harmadgyök úgyszintén hatványok megfejtésében kulminál. Első este „Angolosan“ ösmert jó víg­játékot játszta a társulat oly kitűnő előadásban — mely a kis Franki fiú nélkül is zsúfolt házat érdemelt volna. P e t e r d y (Gibbon) alakítása minden tekintetben sikerült, az ő egyéni tempe­ramentuma egyébként mintegy inklinálva látszik a phlegmatikus szerepekre, s eme szerepekben bátran odaállítanék elsőrangú színpadokra. Móóri (Ippelberger,) és Róza (Lipcseyné) elóg diskréten játszták. Ács Irmának Adél szintén jobb szerepei közé tartozik, Bányai az angol szolgát pompásan adta és csupán azért nem kapott tapsvihart, mert a nézőterén alig volt 25 ember, akik kisebbségük érzetében kínosan nézték végig a kitűnő előadást. „A tündérhaj“ mely csütörtökön került színre egyike a legpezsgőbb bohózatoknak, mely állandó derültségben képes a közönséget tartani s ezzel a bohózat főczélját el is éri. Peterdy ismét jósze­rephez jutott, a melyben folytonosan sikerült a közönség figyelmét lebilincselni, de noha a fősze­rep az övé volt is, az est dicsőségében méltó osz­tályrészt igényelhetnek az ő bájos nemtői : Váray Mariska (Mariska) Réthy Fáni (Marosa) és Ács Irma (Irma) s különösen nagytudományu profes- sora Móóri ; aki Vaksi szerepében valóságosan excellált alakítása és játéka egyaránt pompás volt. Jók voltak Bányay Piócza) és Sziklay (Czi- rok) Lipcsey Judith — Sexerlinéje tökéletesen bázmesteries volt. — Tegnap este „Kornevilli ha­rangok“ volt, (a karmester betegsége miatt Stau- dy Lajos ur szívességből elvállalta a zongora kíséretet) ma este szinre kerül. „A falu rossza“ A „gyulai kör“-nek“ (úri kaszinó) f. hó 23-án a megye székház termeiben rendezett elite bálja, a szó szoros értelmében különösen si­került. A „kitűnő“ epbitetonnal, nem szokásból hanem közvetlen tapasztalat és a közvélemény itéiete alapján ruháztuk fel a bált, mely, ba né­pesség tekintetében nem is versenyezhetett a szomszéd v ároséval, a kifejtett Ízléses fény és kedély tekintetében azenban a megyében rende­zett minden bálát túlszárnyalt. Mint fentebb emlí­tőnk, a bálra nem nagy ugyan, de a legdisting- váltabb közönség gyűlt egybe. Kár, hogy azok a szép menyecskék és lányok a sima parquette helyett arra a forró karzatra vonultak, s nem engedtek az őket lehivő rendezők kérelmének. A táncz */,10 órakor vette kezdetét b hatványozott jó kedvben reggeli 6 óráig tartott. A négyeseket

Next

/
Thumbnails
Contents