Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-12-28 / 52. szám
52-ik szám Gyula, 1884. deczember 28-án III. évfolyam f—;— Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak visaza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. Félévre .............. •• 2 ,, 50 „ Évnegyedre .. » » 25 » Egyes szám ára 10 kr. i ______________A BÉKÉS. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. r rí Eiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttér tora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Mpót Dorottya utcza 8. sz. a.; - Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Előfizetési felhívás A v z> 1885-ik évi IWik évfolyamára. Lapunk uj évvel megyénkben mint politikai lap, a közjogi ellenzék programijának alapján IV-ik évfolyamába lép, s mint ilyen, folytatja a jövő évben is pályafutását. Létjogosultságát igazolja Békésmegye közönsége tekintélyes, sőt az ntöbbi választások óta határozott többségének politikai meggy őződéze. De midőn ezt jelezzük, s midőn idő- ről-idó're a szUkségkivánta viszonyokhoz képpest ezt hangoztattuk, nem mulasztottuk el úgy megyénk, mint Gyulavárosa napi kérdéseivel és fontos eseményeivel foglalkozni, s e kérdéseket s eseményeket legjobb meggyőződésünk szerint tárgyalni. Ha e tekintetben volt fogyatkozás, azt olvasó és pártoló közönségünk hibául ne róvja fel nekünk, hanem róvja fel azoknak, a kik gáncsot és hibát keresni mindenben tudnak ugyan, de a hibák mellőzésén és a gáncsok eltávolitásán saját szellemi működésükkel nem töre- kesznek. Nekünk a lap szerkesztés különösen speciális megyei viszonyainkat tekintve, épen nem kenyerünk; — felszólaltunk, hogy vállalkozzék arra e téren más, nálunknál hivatottabb erő: felszólalásunk a múltban a pusztába kiállónak szava maradt; — a Í 'elenben ismét felszólalunk, hogy bármely livatott erő is kezébe akarja venni az általunk 3 év óta fentartott lapot, mi készA számadó. Gerendási pipagyujtó' csárdába’ Megy az ivás, megy a nóta javába’: Gerendási számadónak nagy kedve — Szamara meg kinn búsúl a hidegbe’. Pipagyujtó csárdabeli szép asszony 1 Az asztalra száz üveg bort hozasson; Száz üveg bort, száz szál gyertyát mel' Hadd mulasson a számadó kedvére! Bort ide csak, bort ide a javából, Most jövök én egyenesen Gyuláról ; Falka birkát hajtottam a vásárra — Öt százasból kifutja a bor ára, Hideg szél fú, átalfáztam, de nagyon: Csókoljon meg csaplárosné csillagom; A zsebembe’ rongy bankónak a nagyj: Megfizetek, hogyha ingyen nem adja. Édes a csók — de törődött a testem ,. Ágyat nekem, csaplárosné, jót vessen Ölelő két karja legyen dunyhája, Havas keble fejem puha párnája. Te meg czigany húzd el az én nótán „Beszegödtem Tarnóczára bojtárnak“, Hat ökörért nem eladó a subám — Nesze czigány 1 de ríkassad azután. — Hajnali szél legyintget a határon .. Busan ballag számadó a szamáron; Oda a pénz ... oda van a suba is — Hej, az asszony — a szép asszony dehami Balog Istvc séggel bocsájtjuk át, akár politikai — de ezesetben csak is az általunk vallott irányban — akár csak társadalmi tartalommal is. De mindaddig, mig erre jóakaratu és hivatásszerű egyént nem találunk, megtartjuk azt magunknak, fenntartjuk azt azon olvasóközönségnek megyénkben, mely eddigi irányunkkal, nézetünkkel rokonszenvezett. A tér tehát e feltétel alatt szabad; nekünk csak egy akaratunk van: Békés- megye székhelyén egy minden irányban szabad, sem egyént, sem kasztot nem szolgáló független lapnak fenntartása ha kell csekély erőnkhöz mért anyagi áldozatok árán is. Ez nézetünk, s e nézet szülte programunk a jövő évben is ; — e nézettel kérjük fel mindazokat a kik a megye- székhelyén egy lap fenntartásának és pártolásának szükségét látják, hogy ezt úgy mint eddig a jövőben is pártfogolni szíveskedjenek. A lap beosztása és iránya a jövő évben ts marad az, a mi eddig volt, s előfizetési ára — szintén a régi — a lap homlokán olvasható. Kérjük ennélfogva teljes bizalommal azokat kik eddig is támogatóink voltak jövő évi előfizetéseiknek mielőbbi szives megújítására. Kelt Gyulán 1884. deczember 20. Dobay János, a „Bőké b“ felelős szerkesztője és kiadója. Az év végén. Szerény körben mozogva, nem bo- csájthatunk világgá hangzatos czikket, mely az óv lefolyására különös fényt volna hivatva árasztani; egyszerű szavakkal registráljuk azt, amit a közügyek terén a haladás jelzőjével illethetünk, s ami hivatva van a szerény működést emlékben tartani. Megyénk már évekkel ezelőtt lépett munkálkodásba azon téren, a melyet mindenki örömmel üdvözölhet s a mely tért vajha a múltban régebben elfoglalt volna. Értjük ama figyelemre méltó munkálatokat, melyek a közlekedésügy terén fokozott, de nem haszontalan teherszapo- ritással történtek, Csaba, Mezőberény, Gyoma vasúthoz vezető utai télen js kövezés által a közönségnek járhatókká tétettek s ez által úgy gazdászati, valamint kereskedelmi s kényelmi tekintetben is határozott előbblépés történt. — Ez irányú működés a jövőben fokoztatui fog s megyénk minden fia őszintén üdvözli az e téren kifejtett tevékenységet; a mely tevékenység ha nem nyilvánul oly fokban, mint azt a vérmesebbek óhajtják, annak nem a megye élén álló férfiak az oka, hanem azon sokoldalú és sokféle, halasztást nem szenvedő melléképitkezés, s mely csak közlekedési utaink javításának terhére esik, s igy a legjobb akarat is megtörik néha a szükség parancsolta kényszerűség előtt. De nemcsak a megye tanúsított mint ösztönző példa kedvező előhaladást, hanem községeink is igyekeztek tanúsítani, melyeknek tevékenységén meglátszott az, hogy 3 év óta az áradásoktól biztonságban lévén, jól lehet e biztonság terhei alatt nyögnek még, mégis igyekeztek anyagilag oly helyzetbe jönni, mely csakis előnyükre válik s terheiket apasztja; Körösladány Tarosa, Szeghalom Mezőberény részint már megváltók az uradalmi regal jogot, részint a megváltás iránt oly lépéseket tettek, a melyek anyagi gyarapodásuk mellett a hűbériség utolsó maradványától is megszabaditák őket, felfogván helyzetüket, hogy ha szabad polgárok akarnak lenni, meg kell szerezniük mind ama kellékeket, a melyek a polgári szabadságra képesítik őket. Orosháza, eme legvagyonosabb községünk nagyobbszerű kincstári földvásárlás által nemcsak saját közjövedelmét gyarapító, hanem lakosai egyénenkénti va- gyonosodásának fokozásához is megemli- tendő buzgalommal járult. Valóban szép és követendő példa. Ujkigyós telepitvényes helyzetéből kibontakozva, önálló község lett, nagy I áldozatok árán ugyan, de azon öntudattal, hogy a rög, a melyet munkál, sajátja s jövője, boldogulása, önnön kezébe van letéve. Ha népének megrendített egyetértése vissza fog térni régi medrébe, s nem fog igyekezni mindenki sokszor áltanok hirdetésével egymás fölé kerekedni, hanem megválasztja a hivatást s anyagi érdektelenséget ügyei intézésénél : jövője biztosítva van. És Gyula, a történelmi múltra hivatkozó megyeszékhely? nem tette ugyan azt, mit tennie kellett és polgárainak egyetértésével tehetett volna, de mégis feltüntette a haladás vágya iránti fogékonyságát azzal, hogy földbirtokot szerzett, s a mire oly nagy szüksége van, népkertet létesített, és igyekezett a köznevelés terén is szerény bár, de anyagi erejéhez mérten fokozódó áldozatokat hozni. Hinni akarjuk hogy a megkezdett utón, nem áll meg s e reményben mondunk őszintén : Boldog uj évet ! Békésvármegye törvényhatósági bizottságának folyó évi deczember hava 16-ik és következő napjain tartott rendkívüli közgyűlése. (Folytatás.) 21. B.-Csaba községének a jegyzői segéd- széméiyzet munkakörének megállapítása iránt alKolozsvár karácsom krisztkindlije 1852-ben. 1851-től 1854—55-ig a kis káplár volt a legnagyobb ur szép Kolozsvár városában. — Félt és rettegett tőle az. egész lakosság. Még Urban ezredes sem keltett maga iránt akkora rémületet, pedig Urban teljhatalmú ur, élethalál ura volt. Azt akasztatta fel, a kit neki tetszett, azt csukatta be, a kinek az arcza iránt ellenszenvet érzett. Azt az asszonyt vesz- szöztette meg, a kinek a férjét és családját legjobban meg akarta gyalázni. — Szeszélye törvény volt; jó kedve életet, szabadságot adott, rósz éjszakája és haragja börtönt, akasztófát, és még sem félt és iszonyodott tőle a város oly mértékben, mint attól az oláh zsandár-káplártól, a kit törpe és alacsony termetéért mindenki csak kis káplárnak nevezett. — Volt ugyan más neve is bizonyára — gondolom Kovácsiu vagy Floresiu, de azt csak kevesen tudták s még azok is csak kis káplárnak nevezték, mert e néven tette magát félelem és gyűlölet tárgyává. Mert kém, feladó, végrehajtó, zsaroló és bakó volt egy személyben. O volt Urban ezredes besúgója, kéme s legbizalmasabb és legmeg- hittebb embere. — Mind a ketten oláhok voltak, engesztelhetetlen, égő gyűlölettel eltelve nemzetünk iránt, s korlát nélküli teljhatalommal zsarnokoskodtak a város és környéke felett. — Deák Ferencz fátyola nem törölhette le, de ne is törölje le azon rémítő idők emlékezetét, — megbocsáthattunk, de nem feledtük el, s bár lemondtunk megboszulásáról, de nem arról, hogy tanulságait meg ne őrizzük, s krónikáinkban utódainknak fel ne jegyezzük. — Én is azért beszélem el viselt dolgait, s bár akadna minden vidéken valaki azon idők élő tanúi közül, a ki a krónika iró munkáját elvégezné s feljegyezné átélt éleményeit, szenvedéseit s a kis és nagy zsarnokok viselt dolgait, mielőtt még ki nem halunk mindnyájan, a kik szemtanúk voltunk! — E krónikái feljegyzésekre szüksége van a történelemnek, szüksége van unokáinknak. — A kis káplár, a kis zsarnok különben nem volt olyan zord és ijesztőképü ember, mint a minőknek a zsarnokokat rajzolják. Ellenkezőleg jóképű, mosolygó arczu ember volt. Szerette a tréfát s mindig enyelgő, édeskés hangon beszélt mindenkivel, még akkor1 is, mikor börtönbe vezetett valakit, vagy azt az általa kivetett adót szedte be, a mivel maga-magát a káplári fizetés szerénységéért kárpótolni indíttatva érezte. — Körültekintő és okos ember volt, ki azonnal felismerte a helyzetet s annak sokoldalú előnyeit. Hollah 1 — igy szólt magában — itt most pénzt lehet csinálni, sok pénzt 1 Hát csináljuk pénzt, sok pénzt 1 — És ez elhatározásának megfelelöleg járt el. Azon kezdte, hogy behízelegte, szükségessé, nélkülözhetetlenné tette magát a hatalmas úr : Urban ezredes előtt. — Ravasz és éles elméjével azonnal felismerte gyöngeségeit, hajlamait, szenvedélyeit, s ezzel egészen hatalmába kerítette a rettegett zsarnokot. Valóságos kegyenezévé vált, mint Potemkin Nagy Péternek. Értesítette öt mindarról, a mi a városban történt, a' mit az emberek gondoltak, beszéltek. Szórakoztatta őt és mulattatta urát, a ki magas állása daczára oly egyedüli és elhagyatott állapotban élt Semmiféle társaság nem fogadta ötét, ő maga pedig sokkal dölyfösebb volt, semhogy alantas tisztjeivel a szolgálat szigorú korlátain túl érintkezett volna. — Büszke és követelő volt, mint minden parvenü s mert minden törekvése daczára nem sikerült betolakodhatnia a főurak köreibe, kínzani és megalázni igyekezett őket. Legfőbb, mondhatni egyedüli szórakozását és mulatságát kegyen- ezének, a kis káplárnak köszönhette. Ez plety- kázott, hazudozott neki, s élete ellen szőtt oly titkos összeesküvésekkel rémítgette mindig, hogy utoljára a ház előtt álló s a folyosók kanyarulataira állitott örök mellett még hálószobája előfülkéjében is fegyveres embert há- latott. Ez a fegyveres ember a kis káplár volt, a ki urának föltétien bizalmát bírta s számára kémül szolgált nemcsak a lakossággal szemben, hanem még saját alantas közegeinél s a rendőrségnél is. Ez természetesen módot nyújtott neki, hogy a rendőrség legtitkosabb ügyeivel is megismerkedhessék. Mindig tudta, mikoa hol lesz házmotozás, elfogatás, razzia a honvédek ellen, — kiket hol, mely oldalról fenyeget veszedelem, s kiről mily jelentések s vádak érkeztek a rendőrség kezébe. Ebbe volt hatalma, s ezt zsákmányolta ki a mennyire csak kizsákmányolható volt 1 Az egész várost adófizetőjévé tette, mert ezen rendőr hatalommal szemben mindenkinek volt valami gyengéje, valami rettegni, félni valója, a melynek czimén nem volt bátorsága a. zsarolásnak ellentállania. — Az anyák, kiknek honvédfiúk volt, a nők, kik férjeikért rettegtek, a ház ura, ki tudta, hogy fegyver, vagy Kossuth bankó van házában elrejtve. E mellett az egész város lakossága oly odaadással csüngött az önvédelmi harcz alatt a nemzet ügyén, hogy talán egyetlen ember sem volt a városban, a ki többé kevésbé ne érezhette volna magát kompromittáltnak az önkény uralommal szemben. Vagy honvéd, vagy nemzetőr, vagy népfelkelő volt minden ember, vagy képviselő vagy közigazgatási hivatalnok, vagy iparos.
