Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-12-28 / 52. szám
kötött szabályrendelete, egész terjedelmében jóváhagyatott. 22. Az endrődi gyámpénztári tartalék alap terhére Gyuricza Jánost illető 246 frt 30 krnak kiutalványozása, a község képviselőtestületének e tekintetben hozandó határozatától feltételezetten megengedtetett. 23. Orosháza község képviselőtestületének a rendőrség szervezése és az elöljárók fizetésének felemelése tárgyában hozott határozata, az ennek folytán előállt pótköltségvetés 2138 frt kiadás, 768 frt bevétel és 1370 frt fedezetlen hiáoynyal helyben hagyatott, a mutatkozó hiány fedezésére a községi regale jövedelem fög szolgálni. 23. Gyula város képviselőtestületének népkert létesítése tárgyában hozott határozata és ezzel kapcsolatban 10,000 írt kölcsönnek 40 évi törlesztés mellett leendő felvétele iránt hozott határozata, helyben hagyatott. 25. Ugyancsak Gyula városának jővöévi költség- vetése 26404 frt 95 kr. bevétellel 57443 frt 72 kr. kiadással és 31018 frt 77 fedezetlen hiánynyal helyben hagyatott, s felhatalmaztatott a város tanácsa az I. csoportheli adónemek után 24'5°/0i a Il-ik és III-ik csoportbeli adónemek után pedig 8—8% pótadó kivetése és behajtására. 26. Csaba község pótköltségvetése 6650 frt bevétel és ugyanannyi kiadással helybenbegyatott. 27. A megyei állandó választmány véleményező jelentésének félretételével a B.-Csaba községében rendszeresített főrendőrbiztosi és rendőrbiztosi állomások eddigi javadalmazásukkal jövőben fentartatni határoztatott. 28. Szarvas község előjárósága és a szarvasi közbirtokosság között 61U00/i6oo hold földbirtok tulajdoni jogának a közbirtokosságra lett átruházása tárgyában kötött egyezség jóváhagyatott. 29. Szarvas község elöljárósága és Takács Ferencz szarvasi lakos között létrejött szerződés, mely szerint ez utóbbi különböző fekvőségekbő álló örökségi hányadrészét a község tulajdonába bocsájtja a részére a község szegény ápoló intézetében nyújtandó holtiglani ellátásért — szintén jóváhagyatott. 30. Gyula város tanácsa által beterjesztett a „pili“ földvételről szóló, a város és gróf Wenck- heim Rudolf birtokos mind eladó között kötött szerződés jóváhagyatott. Pusztaföldvár község képviselőtestületének azon határozata, hogy a községi jegyző részére eddig természetben kiszolgáltatott fa és szalma illetmény helyett jövőben 102 frt váltsági díjj fizettessék, — helybenbagyatott. 32. A megyei helyettes levéltárnok részére, a megyei levéltár rendezése körül felmerült készkiadásai megtérítéséül 150 frt utalványoztatott, a belügyminiszteri jóváhagyás fenntartásával. 33. Az időközben előfordult változásokhoz képest módosított közkórházi alapszabályzat helyben hagyatott és kinyomatni rendeltetett. A nehány község által beterjesztett pótköltségvetések letárgyalásával az ülés tárgyai kime- rittetvén, a négy napig tartó tanácskozás bere- kesztetett. a ki az államnak dolgozott vagy szállító. S mindez főbenjáró bűn volt akkor! Egy szegény asszonyt — és pedig a jobb családokból valót, azért vesszőztetett meg Urban, mert Szeben bevétele hirére a lengyel hős arczképét különösebben szép transzparent keretében helyezte el kivilágított ablakában. A kis káplár azon kezdte tevékenységét, hogy minden család, minden ház titkát kikémelte. Azután felkereste a család fejét, vagy az asz- szonyt s titkos beszélgetésre kérve fel, mint jó barátot mutatta be magát, a ki nagy szerencsétlenségtől akarja őt jó tanácsaival és közbenjárásaival megóvni s figyelmezteti is erre, vagy arra, mert 6 is ember, neki is van szive, habár szolgálni kénytelen 1 ö a maga részére a világért sem követel semmit, a ir.it épen szán neki valaki, azt hálásan fogadja, de tetszik tudni ott. . ! benn .. . ott fenn I nem szólhat.. . í mert állásával, sőt szabadságával játszik igy is ... de tetszik tudni, az urak már többet várnak . . . mert bizony nyikorog a kerék, ha nem kenik .... és azután kinek-kinek a vagyoni körülményeihez mérten megnevezett egy összeget... és ez ellen nem volt appelláta, itt fizetni kellett! Némelyiknek ez az adója többre ment annál, mint a menynyit az államnak kellett fizetnie. — Szegény anyám, hogy a besorozás elől megmentsen, rendes havi io frtot fizetett a kis káplárnak s egyszer a midőn nem volt pénz, egy kedves gyémántos gyűrűjét húzta le az ujjáról. És jaj volt annak, a ki megtagadta a rája kivetett adót. Börtön, pénzbüntetés várt arra, ha olyan ártatlan volt is, mint a ma született gyerek Panaszra menni pedig épen nem lehetett, ki merte volna a hatalmas Urban kegyenczét bepanaszolni! De különben is óvatos volt a favasz mindig négy szem közt, tanú nélkül Gyula rendezett tanácsú város szervezeti szabályrendelete. (Folytatás.) 41 § Az árvaszéki ülnöki-, ügyészi-, számvevői és jegyzői személyzetről már fentebb 25. 26. 27. és 29-ik §-ok alatt lévén intézkedve, e helyen egyéb intézkedések szüksége fenn nem forog. V. Fejezet. A városi adóhivatal. 42. §. A városi adóhivatal áll: egy főpénztárnok, egy könyvvezető, egy adó- és birtoknyilvántartó egy alpénztárnok és 2 adóvégrehajtóból. És amennyiben az adóhivatal munkakörébe esik az összes adónemek kivetése, az adóhivatalnak | tekintet- beni segélyére van a számvevő is. 43. §. Az adóhivatal ügy- és hatáskörébe tartoznak : 1. Adó- és birtoknyilvántartás. 2. Az adózók összeírása. 3. I. és II. oszt. kereseti-, ház- jőv. pótadó kivetése. 4. Fegyveradózók összeírása és ezen adónem kivetése. 5. Hadmentességi-dijkötelesek összeírása. 6. Törvényhatósági és községi pótadók kivetése és beszedése. 7. Föld-adó előírás. 8. Fogyasztási-adó kivetése | beszedése. 9. Ipar- és kér. kamarai adó-kivetési lajstromok elkészítése és ezen adónem beszedése. 10. Adó-bevallási ivek gyűjtése. 11. Egyéb állami adónemek előírása. 12. Egyéb községi adónemek kivetése és beszedése. 13. Adóleirási munkálatok. 14. Adónemek beszedése és e körüli végrehajtás eszközlése. 15. Közpénztár, laktanya pénztár, Köröspénztár, ápoldai pénztár, szegények földje jövedelmének pénztára, szépészeti pénztár, tégla- pénztár és egyéb, még netán felmerülő községi pénztár kezelése. 16. Minden egyéb, a pénzügy körébe eső, — törvény- vagy hatósági intézkedés végrehajtása, megkeresések elintézése, kézbesítések, levelezés stb. 44. §. Az adóhivatali teendők következőleg osztatnak fel : A főpénztárnok beszedi az állami összes adónemeket, a községi- és törvényhatósági pótadót és ezeket elnaplózza. Összeírja a hadmen- tességi-dij kötelezetteket. Ezen adónemet boszedi. Elkészíti az ipar- és kereskedelmi kamara adózói lajstromát. Ezen adót beszedi. Beszedi és kezeli a fogyasztási adót. — Ezeken felül a főpénztár- noh, mint az adóhivatal főnöke, az összes hivatalos személyzet működését ellenőrzi s a hivatali ügymenetért első sorban felelős. A könyvvezető az állami-, községi-, törvényhatósági- és fegyver-adó főkönyveit vezeti. Továbbá valamennyi adónem végrehajtását veés kiadmányoz. Az előző §. 16. pontjában felsorolt teendőkben eljár. Az adóhivatal kiadmányait a pénztárnok vagy nyilvántartóval együt aláírja. Az adó- és birtoknyilvántartó vezeti a birtokiveket. Teljesiti az adózók összeírását. Előírja egyénenként a földadót, kiveti az I. II. oszt. kereseti adót és az általános jövedelmi pótadót. Összeírja a fegyveradó köteleseket, és ezen adónemet kiveti. Az adóleiráshoz szükségelt munkálatokat elkészíti. Az alpénztárnok kezeli az előző §. 15-ik pontjában megjelölt pénztárakat, I tekintve eme hatáskör által igényelt képességi fokozatot, könyvvezetővé csak az választható, ki az államháztartási vizsga letételét igazolja, vagy pedig e téren való tényleges gyakorlottsága köztudomású. A számvevő, mint adóhivatali közeg, a 28. 6-ban érintett kivetéseket eszközli. 45. §. Az adóvégrehajtók a könyvvezető rendelkezése álatt állanak s a végrehajtást eszközük. E mellett a könyvvezető által irodai munkára is alkalmazhatók. Az adóvégrehajtókat a könyvvezető meghallgatása után a polgármester nevezi ki ás bocsátja ol. 46. §. A föpénztárnok, alpénztárnok, és árvatári pónztárnok egy évi fizetésök kétszerese erejéig terjedő összeget készpénzben, vagy értékpapírokban letenni, avagy ezen összeget tkkvi bekebelezés, vagy elfogadható kezesssg által biztosítani kötelesek. VI. Fejezet. A pénztári kezelés és számvitel módja. 47. §. Minden pénztárról külön napló és főkönyv vezetendő. A naplók minden hó végével lezáran- dók. A bevétel és kiadás közötti különbözet a hó végével mint maradvány kitüntetendő. 48. §. Az állami, — községi, — törvényhatósági __ fegyver — és általános jövedelmi pótadó beszedése következőleg eszközöltetik : Az egyes adófizetőtől a könyvvezető az adókönyvecskót átveszi, kiszámítja a törvényes szabályok szerint a fizetendő összegből az állami, községi és megyei pótadóra, valamint késedelmi kamatokra és költségekre eső tételeket. Ezen tételeket a kelet bejegyzése mellett az adókönyvecskébe bejegyzi, és ugyanezen tételeket a főkönyvek illető lapjára bevezeti. A pénztárnok az adókönyvecskét a könyvvezetőtől nyomban átvévén, a fizetendő Összeget a féltől átveszi, az adókönyvecskében az átvételt elismeri, i a fizetett tételeket a napló megfelelő rovataiba bevezeti, egyszersmind, a napló tétel számát az adókönyvecskébe bejegyzi. Ezen adófizetésekről az adókönyvecske rovatainak megfelelő napló vezetendő. Az adóhivatalban kezelt valamenyi pénztárak egy szekrényben őriztetvén : ezen szekrény egyik kulcsa a pénztárnok, másik az alpénztárnok által őriztetnek, kik a pénztári vagyonokra szorosan felügyelni, és egymással szemben is ellen őrzést gyakorolni tartoznak. A pénztárhoz tartozó pénzek, kötvények, takarékpénztári könyveoskék, értékpapírok az illető pénztárnok által keltük és számjuk megjegyzésével kezelendők, és pedig: a készpénz pénznemek szerént, az értékpapírok pedig a napló és főkönyv lapszámával megjegyezve külön csomagolandók. A számadási okmányok a naplók száma szerint rakatnak össze és zár alatt tartatnak. Mindennemű pénzek felvételére csak az illető pénztárnok lévén feljogosítva, ő hozzá érkeznek az árlejtési, árverelési s egyéb ajánlatok is, ki azokat a letéti naplóba bevezeti s az átadó polgármesteri naplóba az átvételt elismeri; — a be- és kiotalványozási okmányokat a napló szerént őrzi. Ezeken felül a pénztárak kezelésére nézve még a következők állapíttatnak meg : 1. A pénztári vizsgálat alkalmával a naplók a polgármester által vezetendő utalványozási napló- és számadási testtel egyeztetendök. A pénztári készlet megvizsgálandó s a vizsgálat eredménye a naplóba bevezetendő; a netán találandó feleslegek a pénztár javára esnek. 2. A kifizetések a kiutalványozás sorrendje szerint teljesitendők. 3. A naplók és főkönyvek a fentebbi eltéréssel az eddigi minta szerint vezettetnek. 4. A közpénzfárt illető városi pótadó julius hó végéig kivettetik s az adókönyvecskékbe bei- ratik; — ezen adó a város minden egyéb jövedelmével együtes számadással kezeltetik. 5. A községi adó hetenként a közpénztárba az alpénztárnoknak átszámolandó. 6. A számadási testbe mindeneknek előtt a pénztári maradvány bevezettetvén, a f. évi jövedelmek és kiadások a költségvetés tételei és a várható bevételei bejegyzésekhez mért elegendő űrre bejegyeztetnek. — A bevétel és kiadásnál az illetmény róvatba azon összeg írandó b mely a bevétel, vagy kiadásra előirányozva van — a többi rovatok czimükben adják az uta- itást. 7. Minden előleg beírandó s a visszatérítés esetén mint ilyen külömben pedig mint folyvást fennálló követelés számadásra keresztül viendő. 8. Év végén a számadásitest lezárandó | a főösszegek a tisztán hagyott első lapokra kiiran- dók s a számvevőnek átadandók; — ki azt megvizsgálván, az illető szakosztály elnökéhez felülvizsgálat végett átteszi. 9. A városi pótadó behajtása az állami adóval egyenlő módon és egyidejűleg történik. (Vége köv.) Fővárosi levél. — Egy irodalmi eseményről. — Elborítva sugaraitól a népszerűségnek : egy alak áll előttem; egy elbeszélő író alakja a százszor kigúnyolt s ezerszer megóbajtott talapzaton : az olvasó közönaég tengerén. — Jó' kedvvel mosolyog le a magasságból s füstöt bocsájt a verőfényes légben . . . Azaz hogy látom Mikszáth Kálmánt végigmenni az utczán. Látom és hallom, amint neve a járó-kelők ajkáról ellebben : „Ni Mikszáth, ... Mikszáth ... 1“ Hölgyek és hölgyecskék félretéve az etikettet, utána néznek a legnépszerűbb tár- czairónak. — Képviselők köszöntik messziről. (0 írja a „t. házból“-t a „Pesti Hirlap“-ban.) Valóságos excellenciás urak kerülnek elébe, fogják karon s nem szégyelnek vele (a magyar hlrlap- róval) végig menni az utczán. — Hát csakugyan omlik a világ ! Az iró pedig mosolyog s fújja a füstöt az utcza fagyos levegőjébe. Telt, széles arczát ki- pirositja a hideg, szöszke haját s bajuszát meg- ősziti a zurmara jegecze. S a tömzsi, igénytelen, nagyon is magyaros alak lassan-lassan központja lesz az utczának, eseménye a járdának, hőse a kirakatoknak, s mint harczi jelszó, el- és visszahangzik neve : „Mikszáth . . . Mikszáth.. Vájjon mit gondolhat az iró, midőn füleihez megerősödve jut el saját neve ? Én magam arra gondolok, arra az időre eszmélek vissza, midőn egy pár év előtt Jókai nagyobbszabásu regényekbe kezdve, abban hagyta a novella irást, midőn Porzó dicsősége alábbhagyott, s nem volt egyetlen egy beszély- s tárcza- iró. ki a magyar közönség osztatlan hajlamát birta volna. Egy könyv jelent meg ekkor. „A tót atyafiak." A munka röviden, melegen, - szellemmel Írott elbeszéléseket tartalmazott a magyar tótságról; tehát specialitás volt irodalmunkban. — És Mikszáth Kálmán egy csapásra hódította meg a sajtót s egyszerre elfoglalta méltó helyét a nemzet szeretetében. És ezen közben megjelentek — sürü egymás utánban — novellái, apróságai s egy regénye is; és a hírlapokban felmerült egy magyar hirlapiró a Jókai anekdotázó kedvével s magyaros humorával, a modern iró aktuális tollával s az ö maga sajátos, eredeti érdekes tollával — vonásaival. A nemzet végre-valahára megtalálta novellistáját, s a novellista nemzetét. Most pedig ölelkeznek s ha e szeretkezést nézem; nem tudom az irót 8 közönséget egymástól elválasztani; egyek s ugyanazok ők . .. Ez ölelkezés legújabb s legméltóbb torméke Mikszáth Kálmán „A tekintetes v á r m e g y é“-je, mely Révai testvérek kiadásában a napokban hagyta el a sajtót s most dominálja a könyvárusok kirakatait. Diszességre nézve nem jelent még meg ilyen kötet a magyar könyvpiaczon. Finom Velinen finom s találó ilusztrácziók — a jónevü festő, Mannheimer Ágost tollából; — s ami a legkellemesebb : a remek külsővel, a legélénkebb s legigazibb harmóniában áll a belső. „A tekintetes vármegye“ Mikszáth kitűnő művei között is a legkitűnőbb. Teljesen kiforrva, igazi s állandó egyéniségében ál előttünk a „falu Írója“, amint őt Tolnai Lajos rendkívül dicsérő kritikájában a „Pesti Napló “- ban elnevezte; — s teljes erejében áll előttünk a tekintetes vármegye művészi krónikusa, amely czimre az iró joggal tarthat igényt. A főváros izgalommal s gőzzel teli levegőjében — úgy érzi az ember, ha e könyvet olvassa — mintha kellemes üde lég, a rontatlan vidék szűzi levegője csapná meg arczát. S a léha dibdáb alakok, melyek ellepik a főváros utczáit s koket- tiroznak a kirakatok nagy üvegtábláiban megjelenő képmásaikkal: eltűnnek szemeink elől s megjelennek a könyv életből vett alakjai: Molnár Andrásné a szegedi kosztadó asszonyság termetes élete párjával, ki régi magyar szokás szerint virtust csinál ott, hol pénzt lehetne keresni; s előterem a vén Filceik, a roszszáju Filcsik. s a csupasziv Filcsik. — A szigorú alispán előttünk diktálja le — fejből — és szórul-szóra a tiszteletbeli esküdt által elvesztett jegyzőkönyveket s még csak egy szót se ejt miatta. Látjuk, amint kolera pusztít végig a vidéken s a Húrtya gyevégezte üzletét. Képzelhetni hát a város elkeseredését a szemtelen és kielégíthetetlen ssarolások felett! Ha a magyar ember orgyilkos tudna lenni, hizonyára százszor is agyonütötték volna! — De egyszer mégis megkapta s magáét, és pedig épen karácsony estéjén [852-ben. — Valami elkeseredett emberek, kik — azt még ma sem tudja senki — módot találtak kicsalni őt a város sétányára. Itt megragadták, száját betömték s azután lekapva lábáról, olyan olvasatlan huszonötöt mértek rá, riogy hetekig sántikálva járt az utczákon. _ És csodálatos, ennek az exekutiónak mily gyors hire futamodott a városban. Másnap reggel már minden ember tudta és mindenki megelégedve, örömmel vette hirét! Az emberek, ha találkoztak, csak úgy kacsintottak egymásnak a szemébe, mert szólni s a dologról beszélni nagyon veszedelmes lett volna. De azért mindenki tudta, hogy mit jelent ez a kacsintás 1 Úgy örült neki mindenki, hogy egy napra felderült a szomorú város. — Ez volt Kolozsvár krisztkindlije 1852-ben, ez az olvasatlan huszonöt. — És a legkomikusabb az volt a dologban, hogy a kis káplár úgy viselte magát, mintha semmi sem történt volna. Hallgatott mint a nyúl, nem panaszolta és nem fürkészte a dolgot; viselte békében a mit kapott! — Hogy mi lett később belőle, azt biztosan senki sem tudja. __ A le genda azt regéli, hogy mikor már jól tele- sziva magát, Kolozsvárt oda hagyta, rablók támadták meg s elszedték tőle az össsezsa- rolt pénzt, amely 40—50 ezer forintra rúgott. Azt is beszélik, hogy e feletti kétségbeeséséin még az nap felkötötte magát. Meglehet nert azóta nem látta többé senki! Balázs Sándor,
