Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-12-21 / 51. szám

51-ik szám. Gyula, 1884. deczember 21-én III« évfolyam f—:------------^ Sz erkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre 5 írt — kr. &d„-:::; $; POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Egyes szám ára 10 kr. _ __________________ _ \. / MEGJELENIK MINDÉIT VASARNAP. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyitttér tora 10 kr. Hirdetlek felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haosenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang IApót Dorottya utcza 8. sz. a.; Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Előfizetési felhívás A 1885-ik évi IV-ik évfolyamára. Lapunk uj évvel megyénkben mint politikai lap, a közjogi ellenzék pro­gramújának alapján IV-ik évfolyamába lép, s mint ilyen, folytatja a jövő évben is pályafutását. Létjogosultságát igazolja Békésmegye közönsége tekintélyes, sőt az utóbbi vá­lasztások óta határozott többségének poli­tikai meggy őződéze. De midőn ezt jelezzük, s midőn idő­ről-időre a szükségkivánta viszonyokhoz képpest ezt hangoztattuk, nem mulasztot­tuk el úgy megyénk, mint Gyulavárosa napi kérdéseivel és fontos eseményeivel foglalkozni, s e kérdéseket s eseményeket legjobb meggyőződésünk szerint tárgyalni. Ha e tekintetben volt fogyatkozás, azt olvasó és pártoló közönségünk hibául ne róvja fel nekünk, hanem róvja fel azoknak, a kik gáncsot és hibát keresni mindenben tudnak ágyán, de a hibák mellőzésén és a gáncsok eltávolításán sa­ját szellemi működésűkkel nem töre- kesznek. Nekünk a lap szerkesztés különösen spe­ciális megyei viszonyainkat tekintve, épen nem kenyerünk; — felszólaltunk, hogy vállalkozzék arra e téren más, nálunknál hivatottabb erő: felszólalásunk a múltban a pusztába kiáltónak szava maradt; — a jelenben ismét felszólalunk, hogy bármely hivatott erő is kezébe akarja venni az általunk 3 év óta fentartott lapot, mi kész­séggel bocsájtjuk át, akár “politikai — de ezesetben csak is az általunk vallott irány­ban — akár csak társadalmi tartalommal is. De mindaddig, mig erre jóakaratu és hivatásszerű egyént nem találunk, meg­tartjuk azt magunknak, fenntartjuk azt azon olvasóközönségnek megyénkben, mely eddigi irányunkkal, nézetünkkel rokon­szenvezett. A tér tehát e feltétel alatt szabad; nekünk csak egy akaratunk van: Békés­megye székhelyén egy minden irányban szabad, sem egyént, sem kasztot nem szol­gáló független lapnak fenntartása ha kell, csekély erőnkhöz mért anyagi áldozatok árán is. Ez nézetünk, s e nézet szülte prog­ramunk a jövő évben is ; — e nézettel kérjük fel mindazokat a kik a megye- székhelyén egy lap fenntartásának és pár­tolásának szükségét látják, hogy ezt úgy mint eddig a jövőben is pártfogolni szíves­kedjenek. A lap beosztása és iránya a jövő évben ts marad az, a mi eddig volt, s előfizetési ára — szintén a régi — a lap homlokán olvasható. Kérjük ennélfogva teljes bizalom­mal azokat kik eddig is támogatóink voltak jövő évi előfizetéseiknek mielőbbi szives megújítására. Kelt Gyulán 1884. deczember 20. Dobay János, a „U é k é felelős szerkesztője és kiadója. Gentry Bókésmegyben * ii. Az 1848-iki törvényhozás egyik leg­dicsőbb alkotása, amely a volt nemes és *U. a „Békés“ f. évi 49. számát. nem nemes közötti politikai válaszfalat lerombolta. Tagadhatlan ugyan, hogy politikai tekintetben a gentry előjogokkal ma már nem dicsekedhetik, de másrész­ről tagadhatlan az is, hogy a válaszfalak, amelyek a középosztály tekintélyes ténye­zőjét képező úgynevezett polgári elemtől társadalmilag elkülönítik, még ma is nagy­részben, hogy ne mondjuk régi épségük­ben fenállanak, sőt — közéletünk utóbbi éveiben szerzett tapasztalatok igazolják — keletkezett oly reakczionárius áramlat is, amely a gentry és polgári osztály között mai viszonyainkban ép oly káros, aminő természetellenes válaszfalat mesterségesen magasítani s szilárdítani törekszik. „Mi részünkről imitt amott tiszteljük és mindenütt kíméljük a múltat — igy mond a század legnagyobb Írója Hugó Victor — mihelyt beleegyezik, hogy csakugyan meglegyen halva. Ha élni akar, megtámad­juk és iparkodunk megölni. A babona, a vakhit, az előítélet, a kisértetek, bármeny­nyire kisértetek, mégis ragaszkodnak az élethez ; vannak fogaik és körmeik s egyenként kell őket agyonzuzni ; küzdeni kell velők és harczolni irgalom nélkül, mert az emberiség balsorsa az, hogy örök küzdelemre van kárhoztatva a kisértetek ellen. Nehéz dolog torkon ragadni és el­tiporni az árnyékot.“ Mi elismerjük a gentrynek múltban szerzett honfiúi érdemeit, s tiszteljük is a gentryt mindaddig, mig a múltat múltnak hagyva, csupán oly jogczimen, hogy múlt­ban gyökerezik, múltból táplálkozik, nem aspirál magának akár politikai, akár tár­sadalmi kedvezményeket és előjogokat biztosítani. Es őszinte fájdalommal kell konsta­tálnunk, hogy a sajtó — s tegyük hozzá, hogy nagyrészben a magát ellenzékinek valló sajtó egy része — kisebb nagyobb körülírással, akarva vagy akaratlanul, talán csak pillanatnyi taktikából — mi az e téren mesterségesen képződött közvé­leményre okozott hatásából Ítélünk — oly nagy hibákat követett el, amelyeknek súlyos következményei már ma is érezhe­tők ugyan, de amelyekből — ha ez áram­lat még tovább tartana, avagy mint kilá­tás van rá épen fokozódnék — anélkül, hogy a gentry számára, amelynek állító­lag nevében és érdekében történik, érde­mileg legkisebb hasznot avagy előnyt produkálhatna, gyászos politikai rázkódás és még gyászosabb társadalmi válság kö­vetkeznék be. Mi, akik a negyvennyolczadiki tör­vényhozás demokrata szellemű alkotásai­nak álláspontján vagyunk, politikai párt­állásunkból kifolyólag, határozottan tilta­kozunk mindama retrograd szellemű aspi- ratiók ellen, amelyek — ismételjük — ha meggyőződésből vagy pillanatnyi értékű taktikából nemzeti álköntösbe öltöztetve is — tényleg és végeredményileg a negyven­nyolczadiki jogegyenlőség szellemét czé- lozzák meghamisítani. Czikkünk első részében igazoltuk, hogy Békés vármegyében számbavehető középbirtokos gentry soha sem volt, ma sin­csen. Nálunk gentry pusztulásáról vagy csak elszegényedéséről is szó sem lehet. Középbirtokok ma már nagy számban vannak, de ezek nem a gentry nemesi birtokai, hanem eldarabolt uradalmak és tagositott parasztbirtokok; tulajdonosaik — noha alig képes kozülök tiz ember kimu­tatni, hogy nagyapja már „tekintetes úr* és alig öt, hogy a tulajdonát képező föld nemesi birtokczimen nagyapjáé lett volna — azért mert esetleg nem nemes szárma­zásnak, tetőtül talpig magyar emberek, vannak is oly jó, ha nem jobb hazafiak, mint a -minő akárhány birtokát megtartott vagy elfecsérelt gentry ivadék, akikre a haza és a társadalom béke és veszély nap­jaiban mindig és biztosan számíthat az esetben is, ha soha sem fogja őket sem­minemű politikai vagy egyéb természetű előjogokban részesiteni. Ezernyolczszáznegyvennyolcz előtt, a midőn a nép nem volt az alkotmány sán- czai közé felvéve, a midőn a nemzetet kizárólag Verbőczy nemessége alkotfa, Békés vármegye nagyon megsínylette a középbirtokos gentry hiányát, a megyében nem volt politikai, nem volt társadalmi élet pezsgés; semmi sem tanúskodik oly fényesen a Degyvennyolczadiki jogegyen­lőség elméletének üdvösségéről, mint ama tény, hogy a gentry hiánya folytán nem­zeti aspirácziókkal folyton ellentétben álló vármegyében — épen a ma sokak által megtámadtatni czélzott jogegyenlőség ré­vén — gentry nélkül — alig két-három év­tized után oly hatalmas középosztály tudott keletkezni, amely ma — vegyük bár a legchauvinistikusabb szempontból — oly hatalmas tényezővé vált, hogy hatalmasabb akkor sem volna, ha eme középosztály s illetőleg középbirtokosság minden tagja föld­jét nemesi birtok gyanánt gentry őseitől örö­költe volna, sőt igazságosan és szorosan véve: hatalmasabb azért, mert birtokát Isten áldásán kívül önön szorgalmának, mun­kásságának és takarékosságának köszön­hetvén, sokkal jobban megtudja becsülni, sokkal jobban fentudja tartani, mint az esetben, ha birtoka — tétlenül — egy­szerű örökség gyanánt maradt volna reája. Legkevésbé sincs okunk sajnálkozni — ellenkezőleg sok tekintetben gratulál­hatunk magunknak — hogy nincs gentry Békésmegyében. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának folyó évi deczember hava 16-ik és következő napjain tartott rendkívüli közgyűlése. A népes közgyűlés az elnöklő főispán üd­vözlő szavaival megnyittatván, a tanácskozás ered­ményei következők : 1. A megyei közigazgatási bizottságból ez év végén kilépő tagjai : Dr. Hajnal István, Fejér Béla, Göndöcs Benedek és Warságh Béla újra megválasztattak, az elhunyt Ormos János helyett pedig Ladies György gyulai ügyvéd lett megvá­lasztva, általános szótöbbséggel. 2. Az 1885-ik óv tartamára, az 1876. évi VI. t. ez. 55-ik §-ában foglalt ügyekre nézve, megyei tiszti ügyész helyettesnek Jancsovics Emil gyulai hites ügyvéd közfelkiáltással megvá­lasztatott. 3. A megyei igazolási választmány a jövő 1885-ik évre következően alakíttatott meg : Gön­döcs Benedek elnöklete alatt, Keller Imre, Szi- gethy Lajos és Party Ferencz megyebizottBági tagok a főispán kinevezése folytán ; a törvény- hatóság részéről pedig : Ladies György, Kertay Zsigmoud, Zöldy János és Forentzy Alajos megye­bizottsági tagok és Oláh György t ügyész köz- felkiáltással választattak meg. 4. A m. kir. belügyminiszternek a község jegyzői szigorlat tárgyában kiadott rendelete folytán, a szigorlati bizottságba a törvényhatóság részéröl választandó két bizottsági tagul : Ladies György és Kalmár Mihály gyulai ügyvédek köz- felkiáltással választattak meg. 5. Báró Fejérváry Géza m. kir. honvédelmi miniszter körlevelére. A megye közönsége az ujjonan kinevezett minisztert üdvözölni határozta azon kijelentéssel, hogy a honvédelmi ügyek vezetése körül kifej­tendő mindenuemü törvényes intézkedésében és működésében tőle tellhető módon hazafiui és törvényhatósági állásából kifolyó kötelességének ismeri. 6. A megye 1885. évi költségvetését jóvá­hagyó miniszteri rendelet a megye alispánjának végrehajtás végett kiadatott. 7. Herberth Alajos a megyei sokszorosító gépkezelőjének drágasági pótlék czimén — a belügyminiszter jóváhagyásának fentartásával — 50 frt szavaztatott meg a házi pénztár remélt megtakarításai terhére. 8. A megye árvaügyi szabályrendelete, azon módosítással, hogy: „a gyámpénztárak vizsgá- lás óból felmerülendő költségek, az illető községek közpénztárai által fedezendők, amennyiben pedig a község, eme költségek fedezésére jövedelem hiányából képtelen lenne a községi gyámpénztári tartalék alap is igénybe vehető, ha annak idő­közi állása azt megengedi“ — jóváhagyás végett a belügyminiszterhez újból felterjesztetett. 9. A belügyminiszternek — a megyei tiszti nyugdíjintézet megszüntetése és kielégítési alap alkotása iránt hozott közgyűlési határozat felol­dása tárgyában — leküldött rendelete folytán az e tárgyban hozott közgyűlési határozat hatályon kívül helyeztetett és felhivatott a nyugdíj intézet választmánya, hogy a nyugdijj hátralékok utóla­gos behajtása iránt intézkedjék. 10. A belügáminiszter által módosíttatni rendelt megyei kihágási szabályrendelet, oly fel­hívással adatott ki a megye alispánjának, hogy annak a pénzbüntetések hová fordításáról intéz­kedő szakaszát akként módositassa, hogy azok a községi szegény pénztárakat illessék. 11. §. A húskimérésről alkotott megyei sza­bályrendelet szintén a belügyminiszter rendeleté bői a megjelölt irányban módosíttatott. 12 §. A b.-csabai dohány-beváltási állo­másra, közigazgatási biztosul Fejér Béla m. bi­zottsági tag küldetett ki. 13. A közmunka és közlekedési miniszteri nek a csabai kőűton szedendő vám dijjtételeket megállapító rendelete — tudomásul vétetett. 14. A kir. közm. és közi. miniszter, a megye közönsége által ártezi kutak létesítése, a megyei közmunkaváltsági pénztárból fizetendő 1000 frt jutalomdíj tárgyában hozott határozatnak jóváha­gyását újból megragadván; az e tárgyban hozott határozatát fenntartotta s az ily művet két éven belül létesítő község részére a már 1000 frttal megállapított segélyt bázitartalék alapjából fogja fedezni. 15. A különféle tárgyú törvényhatósági át­iratok' tudomásul vétettek. 16. A b.-csabai katonai hadszerkészlet rak­tár ügyében kiküldött bizottság véleményes je­lentése folytán, a peressé vált ügynek lehetőleg egyezség utján való elintézése czéljából Ladies Gyögy elnöklzte alatt: Keller Imre, Terónyi Lajos, Száutó Albert, Schröder Kornél. Szucsu Béla és Szigeti Latos bizottsági tagok küldettek ki. 17. A pénztári ügyekről beterjesztett jelenté­sek tudomásul vétettek. 18. Finta Ignácz, Gyulán, — Praznovszky Ferencz, Szarvason, — ifj. Uhrin József Eudrő- dön, — Parthy Ferencz Szarvason, újonnan be­választott megyebizottsági tagok, az igazoló vá­lasztmány véloményes jelentéséhez képest iga­zoltattak. 19. Kapriórai Wodiáner Albert gyomai és eudrödi nagybirtokos által alapított „gyomai ár­vaház“ 65,000 irt alapítványi tőkéjének kezelése és a nevezett árvabáz feletti felügyelet elvállalása iránti kérvénye tárgyában a megye közönsége a belehelyezett bizalomnak készséggel engedett, 1 midőn az emberbaráti szeretőiének, ily kitűnő — ■örök fénynyel visszasugárzó — jelét adó birto­kosnak, páratlan nagylelkűségéért, a szerencsét­len gyámol nélkül maradt árvák nevében köszö­netét és elismerést szavaz, egyszersmind a megye részére oly czélból felajánlott 2000 frtot, hogy ennnek kamatai az árvabáz évenkénti mégvizsgá- lásából eredő költségekre lordittassék, az őszinte

Next

/
Thumbnails
Contents