Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-12-14 / 50. szám
Megyei közügyek. Alispáni jelentés Békésmegye bizottságának decezmber hó 9-én tartott ülésében. Méltóságos Főispán ur: Tekintetes közigazgatási bizottság! A hatáskörömhöz tartozó közigazgatasi ágak f. évi november havi állapotáról szóló rendszerinti jelentésemet az 1876. évi VI. t. ez. alapján tisztelettel következőkben terjesztem elő. I. Közegészségügy. A közegészségi állapot a múlt hóban me- gyeszerte kedvező volt. Gyoma községben a roncsoló toroklob egy esete előfordult ugyan, mely halállal végződött, de a rögtön foganatosított rendőrorvosi intézkedésekkel a ragály tovább terjedésének eleje vétetett. A hasznos házi állatok között Szeghalom község kis gulyájában október hó folyamán felmerült vértályog (antrax) betegségben 39 darab boiju hullott el, melyből november hóra 15 db. esik. November hó 15-ike óta újabb betegedési és elhullási eset elő nem fordulván, a járvány megszűntnek tekinthető. B.-Csabán egy takonykor eset merült fel, továbbá ugyanott a sertések között az üszögös orbáncz 'szórványosan jelentkezeti II, Közbiztonság. A személybiztonság a múlt hóban egy Ízben sem lett megzavarva. A vagyonbiztonság ellen elkövetett egyes esetek következők : A szőlősi pusztai birtokon lévő majorból ismeretlen tettes áltat 72 kötél dohány tolvajolta- tott el. November hó 13-án Körmendi Ferencz sámsoni lakostól ismeretlen tettesek 3 db. sertést loptak el: november hó 16-án Góg Peter csorvasi lakos házfalának kibontásával 75 frt értékű agy- és ruhanemű, Dr. Haász Soma orosházai lakostol 8 db. pulyka, november 10-én Perei Dániel gyomai lakos kárára 1 db. ürü s 1 db. hízott liba tolvajoltatott el. A f. év október havában Bogár Dániel csabai lakosnál elkövetett betöréses lopás tettesei kiderittetvén : az ügy a csabai kir. járásbírósághoz áttéteteti Az előfordult tüzesetek ezek : November hó 1-én Csorváson Tar Ferenczné háza kigyuladt, de idejekorán észre vétet vén, a tűz eloltatott. A gyújtogatás gyanújával terhelt Kátai György a kir. járásbiróság elé állíttatott. November hó 18-án Takács Mihály 150 frtra biztosított színje elégett. November bó 26-án Francsek József csabai lakos gőzmalma a Jamina-szölőkben teljesen leégett. A kár mintegy 10,000 frtra tehető. öngyilkossággal vetettek véget élőtöknek perjámosi illetőségű Wolmann Anna Kétegyházán és Keller Bálint orosházai lakos. Valószínű, hogy pajkosság áldozata lett ifjú Arany Mihály 10 éves gyermek, ki egy lónyügre akasztotta fel magát. ül. Közutak. Védtöltések. A közutak, a kedvező időjárás folytán, me- gyeszerte jó karban vannak. A b.-csabai vasúti kőut a közforgalomnak átadatván, azon az engedélyezett vámdijak f. hó 1-től kezdve szedetnek. Felötlő, hogy a mező-berényi kőut után vámjövedék mindez ideig sem szállíttatott a közmunka-alapba, holott a vámszedés még f. évi augusztus hóban megkezdetett. A megyei közmunka-alapot érintő kamatveszteség elhárítása érdekéből kívánatos lenne, hogy a m. kir. államvasutak igazgatósága a vámjövedelem gyorsabb leszámolása iránt intézkednék. A jövő 1885. évi megyei közmunka megye- szerte összeiratván, az erről szóló kimutatások adatai, az elnökletem alatt álló szűkebb körű bizottság által a napokban vizsgáltattak meg. Az összesítés szerint összeiratott 35,958 lgás és 102,411 kézi napszám, vagyis az idei eredmény: az igás napszámoknál 200 napszám szaporodást, ellenben kézi napszámoknál 325 napszám fogyást tüntet fel. — A bejelentett váltságösszeg 120,391 frt 90 krt tévén ki, ezen eredmény az ideit 19,433 frt 25 krral felülhaladja. Mindezen kedvezőbb eredmények daczára, B.-Gyula város, Gyula-Vári, Kétegyháza, Uj-Kigyós, Békés, Mezö- Berény, Sz.-András, Szeghalom, F-.rGyamat, Tót- Komlós, P.-Földvár község összeírása adatainak helyességéhez kétely férvén: ezen községek kimutatásai a való tényeknek megfelelő kiigazítás végett visszaadattak. A békési nagy csatorna felső, úgynevezett szanazugi torkolatánál a jobb part belebbezési munkálatai a múlt nó folyamán jelentékeny erővel megindittattak. A Sebes-Körös védgátjainak Biharmegyében lévő szakaszai erősítésén is kellő számú munkás foglalkozott mindaddig, mig a bekövetkezett kedvezőtlen időjárás miatt a munka folytatása felfüggesztendő volt. A hosszufoki öblözet a Sebes-Körös ó-medrének alsó torkolatán a zsilip építését a legjobb sikerrel befejezte. IV. Vegyesek. I. A f. évi november hó 24-én megtartott vizsgálat eredménye szerint a megyei pénztárakban és alapokban készpénzben és takarékpénztári könyvecskében 208,157 frt 60 kr., kötvényekben 50,174 „ — „ összesen 258,331 frt 60 kr. a megyei központi gyámpénztárban készpénzben és takarékpénztári könyvecskében II, 960 frt 67*/a kr. /kötvényekben, 82,188 frt 15V2 kr, összesen 94,148 frt 83 kr. s igy főösszegben 352,480 frt 43 kr. találtatott. 2. Tisztelettel bejelentem végül a tek. bizottságvak, hogy a gyulai járás szolgabirája, Nagy Ferencz dobozi segédjegyzőt, az adóügyek kezelése körűi tanúsított hanyag eljárás miatt, a csabai járás szolgabirája pedig Oláh Jáuos uj- kigyósi bírót és Salacz Géza ugyanottani jegyzőt a legtöbb adót fizető megyebizottsági togok névjegyzékének közszemlére volt kitételéről szóló hirdetési bizonyítvány késedelmes beterjesztése miatt az 1876. évi V. t.-cz. 23. §. a) pontja értelmében fegyelmi utón dorgálásra ítélte, mely két rendbeli ítélet jogerőre emelkedett. B.-Gyulán, 1884. deczember 8. Jancsovics Pál, e. k. alispán. Gyula rendezett tanácsú város szervezeti szabályrendelete. (Folytatás.) A hat másodosztályú tanácsnok eljár és segédkezik az adóvégrehajtások körül, különösen a polgármestertől vett e tekintetbeni rendelet folytán a másodfokú adóvégrehajtást foganatosítják, s ezen felül a részökre kiosztott akár a polgármester, akár a tanács, akár a képviselő- testülettől vett megbízatásokat elintézni kötelesek. Az összes tanácsnokok a tizedekben közrendészeti és közbiztonsági tekintetekből felügyele- tett lévén kötelesek gyakorolni, hogy a tizedek e tekintetbeni érdeke megóva legyen, a tanácsnokok a megállapított 6 kerületro való tekintettel, a kerületek nagyságához arányitva választatnak meg. 24. §. A jegyzői tisztségről. A jegyzői tisztség áll: egy főjegyző és egy rendes jegyzőből, ki egyszersmind árvaszéki ülnök. A főjegyző a polgármester akadályoztatása esetében gyakorolja mindazon jogokat, s teljesíti mindama teendőket, a melyek jelen szabályrendelet értelmében a polgármester hatásköréhez utasitvák. — Ezenfelül a főjegyző vezeti a közgyűlések jegyzőkönyvét, elintézi a közigazgatás ügykörébe eső rendeleteket és megkereséseket s az azokra vonatkozó jelentéseket és átiratokat szerkeszti; a városi tanácsüléseken a szorosan vett közigazgatási, valamint az iparügyek és előadási engedélyek rendszerénti előadója; az iroda vezetője és felügyel a levéltár rendben tartására. A tőjegyző az ujonezozási munkálatokat végzi, eljár a szabadságoltak, tartalékosok, póttartalékosok és honvédek nyilvántartása körül s a hatósógoktól ez érdemben vett megkereséseket mint a polgármester helyettese és az összes katonai ügy ügyvezetője elintézi. A városi rendes jegyző, ki egyszersmind árvaszéki ülnök is, a főjegyző akadályoztatása esetében azt helyettesíti, ezenkívül vezeti a ta- nácsülési jegyzőkönyveket, szerkeszti az egyes tanácsnokok által beadandó, ezek ügykörébe eső jelentéseket s azokra nézve a tanácsülésre elő- admányt készít, kölcsönt kérő folyamodványokban a tanács rendes előadójaként működik. — Mint árvaszéki ülnök pedig az e czélból neki kiosztott ügydarabokban szabályszerűen eljár, az árvaszéki üléseken szavazattal bir, arról jegyzőkönyvet vezet s a halálesetek és leltározások rendes felvételére felügyel. Általában a jegyzők végzik mindazon fogalmazási és küldöttségi jegyzői munkálatokat, melyekkel a közgyűlés, a tanács vagy a polgár- mester által megbizatnak; a tanácsüléseken nekik kiosztott ügydarabokban mint előadók működnek, végre pedig kezelik a ló és marha levelek kiadását. 25. §. Az árvaszéki ülnök ki egyszersmint községi biró, minden részére kiosztott árvaszéki ügynek — az árvaszámadásokat kivéve rendszerénti előadója. — Ezenfelül gyakorolja a községi bíráskodást s e tekintetben a törvény és szabályok értelmében eljár. 26. §. A városi mérnök a város védtöltései, csatornázásai feletti felügyeletet gyakorolja s ezektekintetében terveket készít; a városi építkezések, közlekedési utak, hidak, járdák, pallók műszaki irányzatát és költségvetését elkészíti és vezeti s azokat a tanács, illetőleg a közgyűlés helybenhagyása alá terjeszti. A mérnök úgy a természetben mint a pénzen eszközölt közmunka végrehajtása felett a közvetlen felügyelet gyakorolja. Ezenfelül a mérnök a jelen szabályrende- deletben megállapított dijak mellett egyes városi lakosok felhívására, azoknak magán munkálatokat is teljesíthet; végül az építkezési ügyekben a tanács állandó előadója. 27. §. A számvevő az árvatári számadást, a közpénztári, gazdasági, és közmunka számadásokat s általában a városnál előforduló számadásokat megvizsgálja és észrevételezi; — kiveti a községi, megyei pótadót, s általában mindazon pótadó nemeket, melyek az állami közegek felügyelete alatt nem állanak ; ezenkívül a polgár- mester rendelete folytán az államiadó kivetések körül segédkezik, elkészíti a költségvetés alaptervét, kiutalványozásokat a tanács, illetve a polgármester elé terjeszti. A költségvetés állapotát nyilvántartja, számvevői ügyekről minden tanácsülésre jelentéseket tesz s azokról előadmányt készit. — A város összes javairól rendszeres leltárt vezet s annak segélyével az azok feletti ellenőrzést gyakorolja s év végével a javak szaporulását vagy fogyatékát a polgármesternek a végből jelenti be, hogy az a leltár kiigazítása iránt intézkedjék. 28. §. A városi orvosról. Az egészségügy folytonosan az orvos felügyelete alatt áll s erről minden rendes közgyűlésre jelentést tesz, rendkívüli kór-esotekben a kiadott utasításokat követni köteles. A törvényszékileg és rendőrileg megrendelt bonezmunkálatokat teljesiti, a szabadszemélyek vizsgálását, agy a halottak vizsgálását is végzi. Végre a szegények ápoldáját ellátja és arra felügyel, a szegény sorsunkat pedig ingyen gyógykezelésbe részesíteni tartozik. 29. §. A városi ügyészről. A városi ügyész képviseli a várost s a kiskorúakat az árvaszék megbízása folytán a bíróságok előtt — a tiszti keresetet midőn ezzel megbizatik, ő indítja meg s azt vezeti; őt illetik a megítélt perköltségek, de pervesztése esetében a város ellen, a tettleges bélyeg és más kiadásain kívül egyéb munkadijat nem követelhet. Véleményez az e végből neki kiadott ügyekben. Ezenkívül magánügyvédi gyakorlatot is folytathat. 30. §. A rendőrségről. A reudőrség a rendőrkapitány felügyelete és rendelkezése alatt, egy rendőrbiztos, hat gyalogrendőr és a tanyai, valamint a város külterületén való kézbesítéseket teljesítő két lovas rendőr által gyakoroltatik. A rendőrkapitány felügyel a tűzoltó szerek jó karban tartására, kezeli a bel és külrendésze- tet s ebből folyólag az országos- heti-vásár napi- piacz, mezei-, szőllőhegyi- és közbiztonsági rendőrséget, az utlevéladási, kóbor koldusok és bitang jószágok ügyében eljár; vezeti továbbá a tolon- ezok, lőpor utalványozás, piaczi árjegyzék, bordély és kéjhölgyek, cseléd- és idegenek nyilvántartásáról, körözések, igazolási jegyek, dobolási dijak, hitang jószágok és bírságokról szóló rovatos könyveket. Bűnügyek és kibágási esetekben a ténylei- rást felvenni, előnyomozásokat tenni s mindezekről az illető hatósághoz jelentést tenni tartozik. A rendőrkapitány a neki kiosztott s általa megvizsgált rendőri ügyekben a tanács előadója; s különösen a tanács megbízottjaként eljár a regale csonkitási ügyekben; az iparos, segédje és tanoncza közötti panaszos ügyekben a vizsgálatot megtartja, s arról a tanácsülésre előadmányt készit. Végre az 1876. évi XIII. t.-czikk értelmében cselédügyekben, valamint tekintettel az 1880. évi XXXVII. t. ez. 42. §-ára, kihási ügyekben az első fokú bíróságot gyakorolja s az 1876. évi XIV. t. ez. 141 -ik §-ában meghatározott közegészségi rendőri teendőkben eljár. Általában véve pedig a rendőrkapitány a tanács, a polgármester vagy helyettesétől vett meghagyásokban eljárni s eljárásáról jelentést tenni köteles. A kapitány mellett a ménékhitelesitö mint rendőrbiztos segédkezik. 12. § A kapitányi hivatalban egy külön iktatói jegyzőkönyv vezettetik, melybe a hozzá érkezett ügydarabok beiktattatnak. A rendőrkapitány minden hó végével, tett intézkedéséről a tanácsnak tüzetes jelentést tenni köteles, a polgármesterternek pedig minden ügyben telvilágositást adni tartozik; — a szabály- rendelet által hozzáutasitott ügyekben levelezéseit közvetlenül intézi a batósógokhoz, felettes hatóságokhoz azonban mindenkor a polgármesteri hivatal, — illetőleg a tanács utján terjeszti be jelentéseit. 33. §. Az állatorvos általában felügyel az állatok egészségi állapotára s kór-eset mutatkozása esetében 24 óra alatt a polgármesterhez jelentést tenni köteles; felügyel, hogy a vágó-marhák épek és egészségesek legyenek, díjtalanul gyógykezeli a város összes jószágait, kezeli a vágóhid jövedelmét s a levágott marhákról jegyzőkönyvet vezet, végre a polgármester, vagy a városi hatóság rendeleit felelősség terhe mellett teljesíti. (Folyt, köv.) Rövid válasz a „Békésmegyei Közlöny“ f. év 95-ik számában „Védelmül“ közlött gyulai levélre. Sajnálattal kell jeleznünk, kegy fenti czim alatt laptársunk a „Békésmegyei Közlöny“-ben B.-Csabán megjelent levelet mai lapunkban tér- szüke miatt nem közölhetjük; de őszintén sajnáljuk a „Többen“ aláírással ellátott eme czikk- nek megrendelőit és mondvacsináló- j á t, hogy ha lapunkkal bajuk volt, e baj ellen nem helyben, hanem a szomszédban szólaltak fel ügyük, nézetük védelmére; pedig hát a mit helyben el tudunk végezni, bizony kár azzal a szomszédba menni. A védelmi czikk elégtételünkre szolgál, mert abban önmaguk elismerik, hogy daczára annak, miszerint az ipartestület létesítése elleni agitatióban egyhangú határozatot hoztak, támadó czikkünk ellen tartózkodtak az egész társulat nevében szólani, s igy mi is elismerjük, hogy a gyulai csizmadiáknak csak egy töredéke az, amely az ipartestület létesítése ellen agitált; töredéknek mondjuk azért,{mert a „nem akarjuk“ aláírók száma a „Többen“ saját bevallása szerint felét sem teszi ki az ipartársulatban levők számának. Ha talán élesebben szólaltunk fel csikkünkben, ennek két oka volt; először az, hogy önnönmaguk a csizmadiák mint számra nézve Gyulán legtöbb iparos voltak kiválóan azok, a kik az 1872 ik évi ipartörvény, mint ügyükre nézve sérelmes ellen, legjobban agitáltak s annak megváltoztatását iparos gyűléseken és országos congressuson sürgették; ők voltak azok, akik éppen a vásározás ügyét Iegbathatósabban kívánták reformálni és az ipartársulást mindenkire nézve kötelezően kimondatni. Ha az ipartársulás helyett az iparlestület lett részben kőtelezővé kimondva, ezt mint részükre hatósági jogokat és ez által saját körűkbe rendet biztosítót két kézzel kellett volna megragadniok, ha a rend alatt nem egyesek túlkapásait, hanem az összesben a testületi szellem fejlesztését s mindenkire, legszegényebb társukra is, egyenlő jogot kívánnak érvényesíteni. — Második oka volt felszólalásunknak ama terrorizáló modor, a melyei az ipartestület létesithetésének egyenesen frontot csináltak, elhatározva gyűléseiken, hogy semmi szín alatt, mint ipartestület más iparosokkal szövetkezni nem fognak; pedig hát az aláirás megmutatta, hogy az ipartársulatban levők fele sem rokonszenvezett határozatukkal; de az aláirottak között is tudunk többeket, a kik a gyűlési határozat kényszer hatása alatt nézetük és jobb meggyőződésük ellenére írták alá az ipartestület létesitének nem akarását, hol marad az alkotmányos polgárt megillető szabad vélemény nyilvánításának joga, ha e szabadvélemény nyilvánítására gyülésileg nyomást gyakorolunk; ezt tűrni nekünk, mint a sajtó közegének és iparosnak nem lehetett, nem volt szabad, hacsak nem akartuk volna megtagadni ama működés helyességét, melyet éppen iparosaink bizalmából eddig tehetségűnkhöz képest kifejtettünk. Azon kijelentést, hogy várakozó állást kívánnak elfoglalni, részünkről nem helyeselhetjük mert ha a törvény meghozatott meg kell ragadni mindazon előnyöket, melyeket a törvény nyújt; már pedig hogy előnyöket nyújt az kétségtelen, ha csak azon egyet tekintjük is, hogy a kontárkodásnak a tisztességes iparos rovására véget vet 8 ez ügyben önnön maguk választottai vannak birákul téve. Azon aggály, mely az eddigi szerzeménynek közczélra fordítását gondolja, nem áH; mert minden ipartársulat mint társulat ha megmarad, szabadon rendelkezik eddigi szerzeménye fölött ; azt pedig hogy egyedül nekiek van vagyonuk melyre féltékenyek, szintén nem áll, mert minden ipartársulatnak, tagjai arányához képest vagyona van; s azt alig hisszük hogy hajlandó lenne valaki a közös ipái testületnek átengedni. Az ipartestületnek önmagából kell alakulni, fejlődni, önnönmagából kell tőkét szerezni hogy törvénykivánta hatáskörének megfeleljen; az ipartestületnek nem a múltra hanem a jelenben megalakulva a jelen s jövőre kell támaszkodni; — ha más nézetet követ, elhibázott alakulása, elhibázott létjogosultsága. Az esetleges terhektől visszariadni nem szabad, mert a terhek nem oly nagyok hogy azok által valaki anyagilag érezhető csorbát szenvedne; azon legfeljebb 2 fr+ra évenként tehető tagsági
