Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-09-28 / 39. szám
szárnyvasut építési költségeinek fedezésére még szükséges 10,000 frt felvétele engedelyeztetett. 37. A megyei fatenyésztósi biztosi állás rendszeresítése, mint kivihetetlen, — elejtetett. 38. Mező-Beróny község képviselőtestületének a jegyzők 200, illetve 100 írttal leendő ja- vitása iránti határozata helybenhagyatott. 39 A Szarvason épült szolgabirói lak a jövő október hó 1-étöl a járási szolgabiró használatába átadatni, 1 a mennyiben a szükséges munkálatokra az előirányzott összeg elegendő nem volt, a még teljesítendő munkák után járó összegek utalványozásával a megye alispánja meg- bizatott. 40. A szarvasi járás szolgabirája utasitta- tott, hogy az Öcsöd község hatarában lévő s megrongált határjeleket a községgel állíttassa helyre. 40. A megye alispánja által a mnlt közgyűlés óta utalványozott s a megyei pénztári tisztség által kifizetett összegek megerősítettek és jóváhagyattak. 41. A megye közönsége a „Szabadság szobor* alapjára 500 frt adomány szavaztatott meg oly képen, hogy ez összeg 1885-ik évtől kezdve 5 éven át 100 frtos részletekben fizet tetik ki. 42. A múlt közgyűlés óta 5 Ízben teljesített pénztár vizsgálatról felvett jegyzőkönyvek bemu- tattatván — tudomásul vétettek. .Alispáni jelentés Békésmegye bizottságának szeptember hó 15-én tartott ülésében. (Vége.) A b.-csabai takarékpénztár által a b.-csabai kir. járásbíróság előtt 5500 frt iránt indított perben a törvényhatóság a kereseti töke, kamat és perköltségek s ítéleti illeték megfizetésére köte- leztetett* Ezen marasztaló ítélet ellen a tiszti ügyész felebbezéssel élt, a másodbiróság határozata azonban még meg nem hozatott. Ezen ügyből kifolyólag a b.-csabai takarékpénztár 5500 irt követelésének fedezésére a békésmegyei takarékpénztárnál letéteményezett összeg zár alá vétele iránt a szükséges lépések megtétettek, azonban eredménytelenül, a mennyi ben a zárlati kérvény a b.-gyulai kir. járásbiró • ságnak a kir. Ítélő tábla által is jóváhagyott hatá- rosatával elutasittatott.i A megye tiszti ügyésze Szeberényi István ellen szerződés teljesítése s illetőleg a szerződés ellenére bekebelezett tulajdonjog törlése iránt a pert a b.-gyulai kir. törvényszék előtt folyamatba tette, azonban Szeberényi István ügyvédnek a kereset nem lévén kézbesíthető, a per ez idő szerint irattárba tétetett. A meghagyás szerint a kártérítési perek a törvénykezési szünet miatt nem voltak folyamatba tehetők ez ideig, azonban a kárkövetelés a gyulai járásbíróság előtt folyamatban levő pereknél felszámittatott. 3. Állami adótartozás czimén az 1884. évi I. félévi kiróvás összege 685,701 frt 87 */„ kr. volt. Ehhez járulván az 1883. év Il-ik feléről feumaradt 40.397 frt 17 kr. hátralék, az adótartozás 726,099 frt 04'/a krt tett ki. Ebből fe- lebbezés folytán s behajthatlanság czimén töröltetett 10.669 frt 497a kr., befizettetett 654,262 frt 23Y4 kr, vagyis az 1881. évi második felére hátralékul 61.167 frt 37% kr. ment át. Ezen befizetési eredményt összehasonlítva 1883. évi hason időszaki eredméDynyel, kitűnik, hogy a befizetés a tavalyinál 28 277 írttal kedvezőbb, a hátralék pedig 82,267 írttal fogyott, vagyis a mérleg az idén jobb 110,544 frttal. 4. Szabályrendeletileg meghatározott kötelességemnél fogva a I év augusztus havában a közigazgatási és pénzkezelést a szolgabirói hivataloknál és a községeknél, kivéve az orosházi járást és Kigyós községét megvizsgáltam, — ezen vizsgálataim alkalmából jelenthetem a tek. közgyűlésnek, hogy, habár a közigazgatási kezelés tekintetében 1877-ben kiadott szabályzati utasítási kezelés tekintetében 1877-ben kiadott szabályzati utasításomnak nem mindenütt tétetik mindenben elég, s a községeknél különösen a pénztári és a gyámi kezelés körül nagyobb rendellenességeket tapasztaltam, eltekintve eme az egész mellett elenyésző csekély hiányoktól, - a közigazgatást Békésmegyében általában véve kielégítő rendben találtam. A tapasztalt hiányok orvoslása es pótlása tekinteteben a helyszínén szóval, majd később írásbeli rendelkezéseimmel intézkedtem. Eme kőrutam, s vizsgálataim alkalmával tett megfigyeléseimet a következőkben terjesztem a tek. közgyűlés elé : Az igazgatás ellenőrzése, mint meggyőződtem a szolgabirák által úgy iktató könyvek felülvizsgálása, mint a pénztárak megvizsgálása által is rendesen foganatosíttatott. A községi pénzkezelésnél találtam általában véve a legnagyobb rendellenességeket, s a kezelésbe való bizonytalanságot. így például: a pénztári naplók i legtöbb községben nincsenek átfűzve, lepecsételve és hitelesítve. A pénztári készletek több helyütt, külön naplók szerint ugyan, de tömegesen összesítve kezeltetnek, mely kezelés mellett gyakran a csupán kamatozásra szánt alap készlete jogtalanul más pénztár folyo kiadásainak fedezésére fordittatik. Egyes kisebb folyó kiadások nem jegyeztetnek be azonnal elég szabálytalanul a naplókba, hanem külön jegyzékbe vétetvén, csak hosszabb időközökben nagyobb összegekként Íratván át azok a naplók kiadási rovataiba. — A legtöbb községnél fizetési előlegezések történnek, néhol minden utalvány nélkül a pénztáruok szabad kényétől függöleg, holott fizetési előlegeknek a községi tisztviselők részére való nyugtara sem a megyei sem a községi szabályrendeletek áltál engedó lyezve nincs. A szükségos naplók nincsenek minden pénztárnál meg. Mindeme általánosságban a legtöbb községnél tapasztalt szabályellenességek arra engednek következtetni, hogy a községeknél pénztári kezelés tekintetében némi bizonytalanság uralkodik, miért is szükségesnek tartanám, hogy a községek pénztári kezelésre vonatkozólag a számvitel, s ellenőrzés, a pénzkezelés stb. módjaira nezve szabályrendeletek alkotasara, illetve szervezési szabályrendeleteiknek e tekintetben leendő egyöntetű kiegészítésére utasittassanak. S a mennyiben az állami és megyei tisztviselők hasonnemű jogai mellett nem tarthatom indokoltnak, hogy a községi tisztviselők fizetési előlegekben bizonyos körülmények közt ne részesülhessenek, utasitandóknak tartanám a községeket, hogy e részben is a megye törvényhatósága által felülvizsgálandó szabályrendeleteket alkossanak. Gyula városánál tapasztaltam, hogy a m közmunka pénzeket egy tanácsos szedi be, nyugtatja és kezeli. Miután más mint pénztáruok pénzeket egyáltalán nem kezelhet, a szabályellenes eljárás megszüntetése iránt azonnal intézkedtem s a megfigyelésemből kifolyólag a nagyméltóságú belügyminiszter ur m. év 37167. száma rendeletével kiadott szabályrendelet 107-ik pontjához képest is gondoskodtam, hogy a m. alapokat állandó jogezimen illető tartozásoknak Gyula rendezett tanácsú városnál, miként leendő kezelése tekintetében a m állandó választmány által, már ezen közgyűlésen tárgyalandó, m. szabályrendelet alkottassák. Némely községben a pénzkészlet nem felelt meg a naplók által meghatározott összegeknek, így például: Gyomán a közpénztárban 56 frt 15 kr. többletet, a töke pénztárban 49 frt 20 kr. hiányt találtam. Szent-Andráson a in. közmunka pénztárban 30 frtnyi hiány volt. Öcsödön az összesítve tartott pénztárban 178 frt, M.-Berény- ben 46 frt s F.-Gyarmatou 59 frt 80 kr. többlet találtatott. A vizsgálat alkalmával szóval, majd később Írásbeli rendelkezéssel utasítottam az illető szol- gabirákat, hogy az e részben megtartandó vizsgálat alapján a jelzett hiányok és többletek keletkezését és miben létét derítsék ki, ahhoz képest járjanak el, s az eredményről jelentést tegyenek. Áttérve a közigazgatási ügyvezetés körül tett megfigyeléseimre, azt általában véve kielégítőnek jelezhetem. Mulasztások és szabályellenségek leginkább a katonai nyilvántartások vezetésénél fordultak elő, hátralékok pedig az elöljáróságokra bízott hagyatéki tárgyalásoknál. Tapasztaltam, hogy a marhás és lólevelek kiadására nézve nem követtetik egyöntetű eljárás, néhol a marhás könyvbe iktattatnak be, másut azon felül a bizonylatokat a jegyző is mind külön folyó szám alatt és külön jegyzőkönyv alapján szolgáltatja ki. A levágott marhák leveleinek mikénti megsemmisítése tekintetében sincs egyátalán megállapodott eljárás. Szükséges volna, hogy mind eme körülményekre vonatkozólag egyöntetű és szabályozott eljárás czéljából a megye törvényhatósága szabályrendeletileg intézkedjék. Tapasztalván, hogy a községeknél a toloncz ügyek ellátása tekintetében is bizonytalanság uralkodik, az ezen ügyet szabályozó 1851-iki helytartótanácsi s az azt módosító miniszteri rendeleteket a szolgabiráknak a községek tájékozása végett másolatban kiadattam. Endrődön a hatalommal való visszaélés némi nyomaira akadtam, ugyanis az elöljáróság egyes kihágási és hatásköréhez nem tartozó rendészeti ügyekben ázabadon intézkedik. Az elöljáróság ezen eljárástól jövendőre szigorúan el- tiltatott. Felkeli emlitenem, hogy Békésen és F.-Gyarmaton a folyó évre községi közmunka nem lett kivetve, pedig a községi utak közel sincsenek oly jó karban, hogy azok gondozása egyátalán ne lett volna szükséges. — Békésen ezen hibás eljárásnak következménye azon helytelen körülmény, hogy a megye törvényhatósága által, a békési vasút költségeire felajánlott megyei közmunka jövedelmekből gondoztattak a megyei utak, holott azok épen a községi közmunkából lettek volna javítandók. Mint a megyei közmunka pénztár megvizsgálása alkalmával tapasztaltam, a vasutat illető eme közmunka pénzekből 856 frt fordittatott eddigelé a megye bizottságának- czél- zatával ellenkezőleg a megyei utakra. Intézkedtem, hogy az igy igénybe vett m. közmunka pénztár ebbeli kiadásai a'kiveteudö községi közmunka jövedelméből pótoltassanak. Körutamat kocsin tevén meg megvizsgáltam a megyei utakat is, s azokat mind, de különösen a szeghalmi járásban igen jó karban találtam. Az általam érintett községi közlekedési utak közül csupán egy ellen van alapos kifogásom és észrevételem s ez az endrőd-szarvasi közlekedési ut. Ezen ut nemcsak hogy rongált állapotban, általában véve rossz karban van, de még legnagyobbrészt kihasítva sincs. — Utasítottam a gyomai és szarvasi szolgabirákat, hogy eme közlekedési útnak teljes kihasitása és jó karba hozatala iránt együttesen sürgősen intézkedjenek. A községi körgátak is viszgálataim tárgyát képezték. Meggyőződtem, hogy azok gondoztatnak és jó állapotban vannak. Gy.-Váriban a körgát keleti, az uradalom által kiépítendő része, s Dobozon annak egy kis része még szintén nincs kiépítve. Kötelességemnek tartom még jelentésemet a közgyámi kezelésnél tapasztalt hiányosságokra is kiterjeszteni. Általánosságban tapasztaltam, hogy a hagyatéki még lenem tárgyalt függő tömegek a legnagyobb részben magán kölcsönökül adatnak a gyámok által ki, holott eme letét jellegével bíró tömegeknek takarékpénztári kamatoztatását az 1879-ben 4929. sz. a. kiadott árvatári utasítás X-ik pontja határozottan elő írja. Tapasztaltam, hogy minden kölcsön még mindég nincs jelzálo- gilag biztosítva. így Szeghalmon az árvatári kölcsönök, fele K.-Tárcsán, Gyomán és K.-Ladányban a kölcsönök nagy része. Egyes osztatlan tömegek évek hosszú sora óta várják a letárgyalást, 1867-ből 1872-ből találtam letárgyalatlan hagyatéki tömegeket. Mindeme itt felsorolt hiányokra oly felhívással hívtam fel a megyei árvaszék figyelmét, hogy azok orvoslása tekintetében saját hatáskörében sürgősen intézkedni ne késlekedjék. Megvizsgáltam a községi szegények ápoló intézeteit, s a kórházakat. Tapasztalván, hogy Gyulán az ápoldának a férfiak befogadására szánt része szűk a lakások bővítése iránt, s az ápolda udvarán lévő életveszélyes dülékeny épület lebontása iránt intézkedtem. Békésen, Csabán, Szarvason az ápoldát teljesen jó rendben találtam. A kórházak körül egyátalán kielégítő rend uralkodik. — A cholera ellen a Dél-Franczior- szágba mutatkozó járvány alkalmából miniszteri- leg előirt óvintézkedések megtétettek, e részben különben a m. tek. főorvos ur tartotta meg me- gyeszerte részletekbe menő vizsgálatait. Kiterjesztettem figyelmemet a községi börtönökre s tapasztaltam, hogy azok használatban vaunak, csupán Kétegyházán oly nedves, egészségtelen a börtön, hogy különösen a miatt is mert ablak vagy szelelőlyuk a helyiségen nincsen, s a foglyok a megfuladhatás veszélyének vannak kitéve, átalakításokat kelett elrendelnem. A községek tűz fecskendőkkel kivétel nélkül el vannak látva. A községek épületei tűz elleD, Kétegyháza község házának kivételével biztosítva vannak. A községi rendőrök oldal fegyverrel el vannak látva, Kondorost és Kétegyházát kivéve, mely községek elöljáróit e tekintetbe teendő felszerelésre utasítottam. Öcsödön tapasztalván, hogy a község Láza oly rozzant állapotban van, hogy az sötét alacsony volta miatt hivatali helyiségül alkalmatlan, felhívtam Öcsöd község elöljáróságát, hogy aI egészségre is ártalmas, s a beéghetés veszélyeinek is kitett ódon épület helyébe újat emelni igyekezzék. Es végül nem mulaszthatom el tek. közgyűlés, hogy említést ne tegyek azon megye- szerte általában sajnosán tapasztalt keserű panaszos hangulatról, melylyel a földbirtokosság a minden vissza tetszést szülő uj kataszteri felméréseknek állítólagos hibás voltát, s a becslések és kivetések helytelenségét tulcsigázott magasságát fogadta. 8 nem hihetvén magam sem, hogy az 50—80 sőt 100 perczenttel is felszökellő földadó helyesen alkotott kataszteri műveleteken alapulhasson s nem tekinthetvén a katasztert szándékosan ezélzatba vett adó csavarnak, véleményem volna, hogy azon általános a kataszteri fölmérések és becslések hibás volta ellen irányuló panaszos hangulatra, mely a megyében uralkodik, — fordítsa a megye törvényhatósága is figyelmét, s minderről a kataszteri igazgatóságot oly megkereséssel értesítse, hogy a műveleteket felülvizsgálui, s a felszólamlásokat különös figyelmében részesíteni szíveskedjék. B.-Gyulán, 1884. szeptember 14. Jancsovict Pál, s. k., alispán. A hadmentességi díj fizetésére kötelezett adózók értesittetnek, hogy az 1884. évre terhűkre kirótt hadmentességi és I-sö osztályú kereseti adó, f. évi október hó I- én esedékessé válik s november hó 16-án pedig: már a hátralékosok ellenében a II- od fokú végrehajtás fog alkalmaztatni. B.-Gyulán, 1884. szept. hó 27-én, Dobay János, polgármester. Újdonságok. Békésvármegye törvényhatósági bizottsága folyó évi október hó 1-ón délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést fog tartani, melyre a tek. megyei bizottság tagjai tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgya leend : Küldöttségi jelentés, a kataszteri ügyből származott sérelmek orvoslása iránt. Megyénk legkiválóbb főrangú családjában súlyos gyászeset fordult elő. Wenckheim István gróf (bold. Wenckheim Antal gróf fia) királyi kamarás és a 4-ik dragonyosezred tartalékos hadnagyának fiatal kedves neje, szül. K olio n i c h Huberta grófnő, csillagkeresztes hölgy meghalt N a g y-L övön. A még csak 22 éves fiatal asszony korai gyászos halála mindenütt nagy részvétet keltett. Béke hamvaira ! Az ipartestület alakítása Gyulán — noha nem oly alakban, amint óhajtottuk és bizonyára előnyösebb is lett volna — a valósulás stádiumában áll. Az első és második ipartársulat ugyanis a létesítés mellett, a csizmadia ipartársulat azonban múlt héten tartott közgyűlésében ellene nyilatkozott. Meg kell említenünk azonban, hogy a czizmadia ipartársulat kebelében is sokan voltak az ipartestület mellett, s ha a nagy többség ellene nyilatkozott is, ezt kizárólag ama körülménynek kell tulajdonítanunk, hogy az ipartestület czéljával és előnyeivel nem ösmerő- sök, azonkívül sokat különösen a csizmadia ipartársulatnak megtakarított pár száz frtDyi vagyona befolyásolta, amidőn a testület ellen nyilatkozott; azt hiszik ugyanis, hogy az ipartestület saját kénye kedve szerint jogosítva lesz eme nehány száz forintot elkölteni, holott az uj ipartörvény 125-ik §-a világosan kimondja, hogy „ha valamely oly szak ipartársulat olvad egy általáuos ipartestületbe, melynek külön czélokra rendelt vagyona van, az a testület által az illető külön iparágat üzőkczéljairake- zelendő.“ A törvény eme intézkedése kellő biztosítékot nyújt a csizmadiáknak, hogy megtakarított pénzük ép úgy mint a többi eddig fen- álló ipartársulatoké is kizárólag az ő czél- jukra fog kezeltetni s esetleg iordittatni. Készíthetnek rajta áru csaruokot, felhasználhatják nyers anyag vásárlási alaptőkére, vagy kezelhetik tovább takarékpénztárban, amint előnyösebbnek gondolják, de semmi esetre sem szabad azt idegen czélokra fordítani. Megvagyunk győződve, hogy a csizmadia ipartársulat szintén az ipartestület mellett nyilatkozott volna, ha annak kézzelfogható előnyeiről és a fenti körülményről megnyugtató felvilágositásban részesültek volna. Ez ugyan nem volna késő most sem, és őszintén szólva, szívesebben is vennénk, ha az ipartestület mellett nyilatkozók már előlegesen kiadnák az iparos osztály tagjainak kétharmadát hatósági beavatkozás nélkül is, de ha a csizmadia ipartársulat tagjai ezután is megmaradnának az ellenzés terén, az ipartestület létesítése most már, amidőn az iparosok százan felül nyilatkoztak mellette, biztosítottnak mondható a miniszteri utasítás 43 ik §-a alapján, mely szerint: „ha a városi tanács úgy találja, hogy húsz iparos nyilatkozott az ipartestület létesítése mellett (a mi megtörtént) ezesetbeu a tanács ezt közhírré teszi azzal, hogy mindazok, akik kívánják, ép úgy mindazok is, akik ellenzik, egy hónap le- folyása alatt jelentsék ezt be szóval, avagy írásban, s ha az ellenzők nem képezik az iparosok egyharmadát, azesetben a Tanács intézkedik az ipartestület létesítése iránt * Hisszük, hogy az ipartestület létesítése ily alapon biztosítva van. A Tanács e tekintetben legközelebb megteszi az intézkedéseket. A gyulai róm. katli. főtemplom ritka lélekemelő ünnepélynek jrolt színhelye folyó hő 21-én, mert köztudomás szerint Gyulán aranymise emberemlékezet óta soha sem tartatott. Főtiszt. F r i n t Mihály szentszéki üloök N.-Várad egyházmegyei nyugalmazott pap mutatta be e nap 50 éves áldozárságának emlékéül aranymiséjét, hálát adva az egek urának, hogy neki e szép napot megérni engedé. Az elaggott öreg ál- dozár 76 éves, de még most is jó egészségnek örvend, jóllehet teljes életét folytonos fárasztó munka közt töltötte. Volt ő fiatal éveiben több éven keresztül a lelki pásztorság terén alkalmazva mint káplán, administrator, majd aztán táborilelkész, később a nagyváradi papnöveldében mint lelkiatya, s a boldogemlékü Szaniszló Fe- rencz megyei püspök által felállított püspöki ly-
