Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-09-28 / 39. szám

ceumbau | papnövendékeknek bölcsészet, meny- nyiségtan, természettan, és németnyelv tanára. Mint nyugalmazott pap sok év óta ő a gyulai esperest kerületi papságnak lelki gyakorlatok alkalmával szónoka és gyóntatója. Gyulán is volt az érdemekben gazdag aranymisés pap ezelőtt 47 évvel mint segédlelkész alkalmazásban. S azóta többször meglátogatta városunkat, s már a boldogult Neumann József apát plébános kedves barátját is felkereste, kivel kevés ideig együtt káplánkodtak itt, s igy igen bizalmas barátok is voltak. E hó 2-án is Göndöcs Bendek apát plébános ur látogatására jött ide az ünnepelt s előhozá, hogy aranymiséjét a legnagyobb csendben félrevonulva akarja valamely szegény faluban megtartani, de az apát ur kérte, hogy az általa igen tisztelt és szeretett elaggott áldozár álljon el ez elhatározásától, s e ritka szép ünnepélyt tartsa az ő plébániáján, hol 10,000 kath. hívőnek fog ez lelki öröméül szolgálni. így aztán a nagyváradi egyházmegye papjainak általános „Miska bácsi“-ja ráállott a jószivböl jövő ajánlatra, s megtartá itt nagyszámú diszes közönség lelkiépülésére aranymiséjét szept. 21-én 9 órakor Göndöcs Benedek apát, s helyi plébános manu- ductorsága (kézvezetése) mellett, számos paptársa segédkezése és ötven fehérbe öltözött koszorús leány kedves szép csoportja is emelvén az ünnepélyes szent mise díszét. A mise „Te Deum“- mal vette kezdetét, s a nagymisén a nép Haydn „óh Isten szent Fölségedet“ kezdetű örökbecsű müvét a rém. kath. egyház énekeinek legreme- kebbikét énekelte szívhez szólóan. Gradualéra Jantsovits Margit k. a. gróf Festetics Leo igen kedves dallamu „Ave Maria“-ját énekelte szépen szabatosan, tetszetős kedves szép hangjával, mindenkinek lelkiépülésére. Ezutén következett az ünnepélyes szónoklat, melyet főtiszt. Lehóczky József orosházi plébános tartott. A szívből szivhez szóló magvas beszéd s lelkes előadás nagy hatást idézett elő. Szónok szépen előadta az ötvenéves elaggott áldozár félszázados áldásos működésének üdvös eredményét, s hangsúlyozza paptársainak iránta nyilvánuló tisztelettel párosult szeretetét. A szónokot mindenki rokonszenvesen hallgatta s mindvégig élénk figyelemmel kisérte. Az ünnepeltről a mise felajánlási részére Bállá Mátyás egyházi író alkalmi költeményét Sziber Nándor kántororgonista gyönyörű bariton hangjával igen hatásosan énekelte Kautzky egyházi zeneszerző kitűnő szép dallama szerint. — Mindkét solo énekest S t a u- d y Lajos zenetanár s zongoraművész kisérte kitűnő szabatossággal, s a tőle megszokott művésziességgel. — Megható volt látni, midőn mise végeztével az aranymisés áldozár paptársait egyen- kint, a népet pedig egyetemlegesen megáldotta, kérvén a jó Istent: hogy a jelenlevőkre áraszsza malasztja forrásának bőséges áldását. Ezzel a szép ünűepély véget ért. — Göndöcs apát az ünnepelt iránti szeretete folytán 50 vendégel hitt ebédre. A lakoma nagyszerű volt, s a sok jóki- vánat tolmácsolása egymást érte. Az érdemekben és közbecsülésben megöregedett öreg pap, ki életének minden perczét a lelkipásztorkodás, az ifjú papi nemzedék nevelése és tanítása körül töltötte, ki volt emelve érdeméhez mérten fényesen. Az ünnepelt aggastyán is egész elérzéke- nyülve köszönte meg Göndöcs apát urnák iránta tanúsított szívességét s a tiszteletére rendezett díszebédet.

Egyik egyházi ünnepély a másik után. Alig hangzottak el a legközelebb múlt vasárnap d. e. 9 órakor a róm. kath. nagy templomban Frint Mihály nyugalmazott nagyvárad-egyházmegyei áldozár — papnöveldéi volt spirituális és szentszéki ülnök félszázados áldozársága alkalmából tartott isteni tisztelet alatt, az oly praecisi- tással előadott énekek, melyek a valláskülönbség nélkül egybegyült hallgatók szivét, lelkét, úgyszólván elfogták és az Űr házát valóságos paradicsommá, mennyországgá változtatták át — már is úgy sejtjük, hogy ehez hasonló nagy ünnepély fog a német városi búcsú alkalmával a németvárosi templomiján jövő vasárnap, október hó

5-én rendeztetui, a mikor is Niedermayer Szidi kisasszony kellemes, szép csengésű érez hangjával sólóban, Fridrich Mihály és Grems- perger János urak pedig kettősben fogják a templomi ájtatos hallgatókat gyönyörködtetni. Fogadják előre is gratulatiónkat és nemes elhatározásukért őszinte köszönetünket.

A szüret mindenfelé kezdetét vette, helyenként már egy, sőt két héttel ezelőtt, amely körülmény még azokat is szüretelésre kényszeríti, akik különben szívesen várták volna be a szőlő tökéletes megérését. Oly betegség a korai szüretelés szőlősgazdáink nagy részénél, amelyet nem volt képes kigyógyitani a legszorgosabb tilalom és birság sem, amidőn még a városi hatóság állapította meg a szüret terminusát; addig fondorkodtak, mig valahogy kijátszották; amióta korlátlan szabadság van, azóta plane csupa egresnek szűrik le a szőlő nedűt. A termés egyébként határunkban jó középnek igazolódik; a

kedvező idő folytán nem rohadván el, igen sok úgynevezett „zzép szőlő“ kerül a puttonyokból padlásra és kamarákba.

Göndöcs Benedek apát ur, Gyulavárosa orsz. gyűl. képviselője f. hó 2l-én távozott e Gyuláról Budapestre a megnyitandó országgyűlésre a déli vonattal. Délelőtt 11 órakor a polgármester a városi tanácscsal búcsutisztelgést tévén, üdvözölte s kérvén őt, hogy valamint a múltban, úgy a jövőben is Gyulavárosa érdekeit felmerülhető szükség esetében illetékes helyen érvényesíteni sziveskednék, a mit tőle megszokott készséggel mégis ígért. — Ez alkalomból kedves kötelességet teljesitünk annak közlésével, hogy az apát ur elmenetele eiött 10 db. I. Gyulavárosi takarékpénztári részvényt küldött a polgármesterhez a következő levél kíséretében : „Tekintetes polgármester ur 1 I. Gyulavárosi takarék pénztári 100 osztrák értékű írtról szóló részvény- jegyekből 10 darabot és pedig a 178-, 179-, 180-. 181-, 182-, 183-. 184-, 185-, 186-, 187-ik szá- muakat itt küldöm tekintetes uraságodhoz, mint Gyula városa polgármesteréhez azon kéréssel, hogy az említett 10 darab 100 frtos kötvény melynek ára — mint az •/. alatti melléklet igazolja — 120 frt mint nevem alatti tőke marad jón a Gyula városi szegények részére, s annak pár év óta adni szokott 90 frt részvényjutaléka osztas9ek ki Gyula városa elszegényedett polgárai között. A 10 db. részvény és szelvény át- szolgáltatásáról szóló nyugtát tisztelettel kérem Honfiúi tisztelettel maradtam B.-Gyulán, 1884 szept. 22-én. Göndöcs Benedek, apát és lelkész Gyulaváros országgyűlési képviselője.“ A polgármester ezen nagylelkű adományért addig is, mig azt a városi képviselet elé terjesztendő hálás kö szünetet mondott a nagyrabecsült adományozónak a városi tanács neveben. — A vasúthoz a pol gárinester a városi tanács több tagjával kisérte ki a képviselőt, s a tanács tagjai közül többen őt Csabára kisérve, ottan vettek búcsút tőle. — Kisérje siker fáradozását.

Batik Elek az I. gyulavárosi takarékpénz tár pénztárnokát fájdalmas veszteség érte; édes anyja, özv. Batik Janosné őzül Kovácsié Borbála f. hó 25-én élte 8l-Lk évében végei gyengülésben elhunyt; temetésén a matrónát mindenkor gyermeki szeretettel becsült rokono kon kívül Gyula városa értelmiségéből számosán voltak jelen. — A családi gyászjelentés a követ kező : Batik Elek saját és az olhunytnak unó kái : Batik János, Batik Gizellsi férj. Mészáros Gusztávné, Batik Pál, Batik Ilka férj, László Sándorné és Batik Borbála, valamint számos rokonok nevében fájdalmas szívvel tudatja szere tett édes anyja, illetőleg kedves nagyanya özv. Batik Janosné szül. Kouacsics Borbálának, folyó hó 25-én, délután 3/4 1 órakor hosszas szenvedés után életének 81-ik évében végelgyengülésben történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak földi maradványai f. hó 26-án, d. u. »/a5 5 órakor fognak a helybeli nagy-m?»gyar-városi róm. kath. temetőben eltakarittatni; — lelke üdvéért az engesztelő szent mise-áldozat pedig f. hó 27-én reggeli 8 órakor a helybeli nagytemplomban bemutattatok — B.-Gyulán, szept. 25-én 1884. — Áldás és béke lengjen hamvai felett!

Dr. Grünwald Ede. Nem volt váratlan, nem volt meglepő, mégis élénk megdöbbenést s még élénkebb fájdalmat s részvétet keltett halálának hire mindazokban, akik öt éltében ösmer- ték, s ami ezzel egyértelmű volt: akik éltében tisztelték, és szerették. Alig pár hónapja költözött vissza Gyulára, de már akkor, vagy talán azelőtt is régebben a halál csiráját hordta nemes keblében | ösmerősei, jóbarátai nem tudták megdöbbenésüket eltitkolni amidőn először találkoztak vele | a viszontlátás örömét megkeserítette és elrontotta a több mint valószínű tudat, hogy nem soká fog körünkben lenni, nem sokáig fogjuk magunkénak mondhatni. És a sorsnak mily iróniája volt a kiváló szakképzetségü, hivatásán rajongással csüggö, ambitiosus fiatal orvostudorra nézve, aki önmaga is tisztában volt azzal, hogy az ö földi napjai meg vannak számláivá, hogy testi szenvedéseitől csak a halál fogja őt — nem soká — megváltani. A halál eme biztos tudata hónapokra terjedő haldoklássá változtatta még fennmaradt napjait és inkább hozzátartozóit, bálványozásig szeretett kedves fiatal nejét — ki őt később hosszas súlyos betegsége alatt az önfeláldozás határain tullépőleg gyöngéd szeretettel, ápolta — megnyugtatandó ment a nyáron Glei- chenbergbe, de ö érezte és tisztában volt vele, hogy késő, hogy hasztalan. Az orvosi tudomány, amelynek ő oly szép reményekre jogosító alapos ösmerője volt, nem talált még mentséget a rohamos lefolyású tüdővész ellenében, amelynek ó is oly sokak által megsiratott áldozatul esett. A közrészvét imposánsan nyilvánult temetésén, ravatalát a szebbnél szebb szalagos koszorúk egészen elárasztották, az. aradi ősz főrabbi dr. Steinhardt Mór, aki az elhunytnak lelki atyja volt, meghatottságtól érezhetőn elfogulva szép gyászbeszédet mondott fölötte, a fogatok hosszú sora s ig'm nagyszámú közönség kisérte

ki örök nyugalma helyére. Nyugodjanak békén porai, béke hamvaira, áldás emlékére. A megrendítő halálesetről a gyászjelentés következő: Grün- wald Edáné szül. Schwarcz Jenni saját és fia Lajos, valamint alólirott rokonok nevében fájdalomtelt szívvel tudatja szeretett férje, gondos apa és jó rokon Dr. G r ü n w a 1 d Ede gyakorló orvosnak f. hó 21-én éjjeli ll1/, órakor, élte 30-ik, boldog házassága 3 ik éveben, Hosz- szas szenvedés után bekövetkezett gyászos el- unytát. A jobblétre szenderültnek maradványai hó 23 án d. u. 4 órakor tétettek örök nyuga- omra a helybeli izr. temetőbe. B.-Gyulán, szept, 22. 1884. Béke lengjen hamvai felett 1

Említettük, hogy Trippa Péter házánál keletkezett tűzvész alkalmával Dulácska Fe- rencz csizmadia mesternek szomszéd háza is a lángok martaléka lett. A ház nem volt bizto sitva, s a hajlék nélkül maradt nagy családú i

hozzá beteges ember véginségnek néz eléje.

_A

városi t

anács e hó 19-én tartott ülésében 50 fo rintot szavazott meg részére a szegények pénz tárából, azonkívül elhatározta, hogy a tanácso sok tizedeikben gyűjtsenek számára.

Házasság. Kulik Dezső volt hon rédhadnagy, jelenleg a kisjenei takarékpénztár könyvvezetője, f. hó 25-én vezette oltárhoz róm. kath. főtemplomban Herodek Id kisasszonyt, Herodek Lipót vendéglős ur kedves leányát. Az ifjú pár fogadja legőszintébb sze rencsekivánatunkat.

Tűz volt folyó hó 24-én este hét óra előtt a vasúton túli uj telepen, K. Kiss István háza oádfödele lett a lángok martaléka. — A tűz ke letkezésének oka ismeretlen, a ház nem volt biztosítva.

Csák János békési református lelkész, aki nek választása annak idején messze vidéken élénk beszédtárgyát képezte, — mint őszinte és igaz részvéttel értesülünk — f. hó 22-én meghalt Vésztőn szülei házában. A boldogult még papi hivatalát — noha végérvényesen meg lett benne erősítve — betegsége miatt el sem foglalhatta, diszes temetésén a békési egyház küldöttségileg volt képviselve. A reformált egyház a boldogult- ban a legképzettebb fiatal papok egyikét veszítette el, kiválóan tudományos képzettségét e lapok hasábjain már akkor kiemeltük, amidőn választását jeleztük, pedig a fenforgott körülmények között akkor azzal nem érthettünk egyet. A békési egyház az akkor mellőzött jeles férfiun kívül méltóbb választást nem tehetett volna; fájdalmas, hogy I hozzákapcsolt jogos várakozások kielégítésében a halál időnek előtte megakadályozta. Áldás és béke hamvaira I

Az alföldi vasút államosítása. A közlekedési miniszter elrendelte, hogy az alföld- fiiuneí yasut üzeme ä társulattal már több hónap előtt kötött szerződés értelmében legkésőbb § évi dcczember ihó i-jével az államvasutak által átvétessék.

Szarvason fi, hő 22-én esküdött örök hűséget Horváth Ab tál nagy-körösi városi tanácsos Pouyiczky Julia kisasszonynak, néh. Ponyiczky Pál kedves leányának.

Szarvason f. hó 19-én a városi képviselő- testület, a vasúti garanczia megváltására szükséges kölcsön felvétele tárgyában ülést tartott; mely alkalommal 140,000 frt jelzálog-kölcsön fel vétele és annak 10 év alatt leendő törlesztése határoztatott el. Egyébiránt a közgyűlés a kölcsönnek megkötésével Móricz Pál volt ország- gyül. képviselőt, Tepliczky János városi bírót, Salacz Ferencz szolgafoirót, Póhl Dániel főjegyzőt és Haviár Dániel ügyvéd és orsz. gyűl. képviselőt bízta meg.

Szarvason Sághy Zsigmond színtársulata által következő darabok adattak elő, u. m. szeptember 13-án i „A bámulni patkányfogó.“ 14-én : a kitűzött „CsicBÓné“ Erdei Berta gyengélkedése folytán elmaradt, helyette adatott: „A yé.u pzi gány.“ 16-én Tikorny Lóránd jutalomjátékául „Utolsó levél.“ 17-én : „Rang és mód,“ 18-an Nyíregyházi Vilmos jutalomjátékául : „Koldusdiák.“ 20-án : „A furcsa háború." 21-én : „Túr Borosa.“ 22-én : Erdei Berta jut&lomjátékául: „Csókon szerzett vőlegény.“ 23-án Miklósy Gyula, a székes-fehérvári színház művezetőjének első fellépteül : „Bánk-bán,“ 24-én ugyanannak 2-ik felléptével : „Don Caesar de Bazaa.“ 25-én ugyanannak 3-ik felléptével : „Stemn Jzsák, a házaló zsidó, vagy : „Egy a mi népünkből.“ — Eltekintve attól, miszerint a társulatnak most már saját zenészei is vannak, és hogy az igazgatónak sikerült Miklósy Gyulát is nehány vendégszereplésre megnyerhetni, mindazonáltal Szarvas városa közönsége rendkívül és meg nem érdemelt hidegséggel viseltetik a társulat iránt. — Különben az elmúlt szombat óta a közönség mindig tömegesebben látogatja a színi előadásokat, ami arra enged következtetni, hogy Sághy társulatával az itt tartandó kiállításig maradni fog.

Szarvason folyó hó 22-én tették örök nyugalomra Medveczky Adolf nyugalmazott uradalmi ispán és közbirtokossági ;pénztárnokot, ki egyike volt Szarvason a legvigabb >és barátságos embereknek Ugyannyira, hogy áltáljában indenki által „Dolli bácsi“-nak neveztetett. — Temetésén az elhunytnak rokonain kívül, számos jó barát és ismerős volt jelen; hátrahagyott neje és hat gyermeke fájdalma iránt a közrészvét általános.

Hymen. Török Károly kir. törvényszéki jegyző a múlt heten vezette oltárhoz Nagyváradon bájos menyasszonyát G o v ri k Erzsébet kisasszonyt. Az ifjú férj esküvőt követő napon kedves fiatal nejet haza hozta Gyulára. Szent frigyükre kívánunk hosszantartó zavartalan boldogságot.

Sziber Nándor róm. kath. kántor urat és kedves nejét súlyos csapás érte. Másfél éves kis fiúgyermekük Pál, fogzásban f. hó 22-én meghalt. Az angyal testvéreihez szállott ártatlan kisdednek végtisztességén diszes nagyszámú közönség jelent meg, mely velünk együtt élénk részvéttel osztozik a szülők mély gyászában.

Csabán következetesen kérik a harmadik gyógyszertar felállításának engedélyezését; hiába tagadja meg vármegye, minisztérium, mindig csak akad uj kéryényező; e hót folyamán b u d y István makói okleveles gyógyszerész kérvénye jött le megtagadó leirat kapcsán a belügyminisztériumtól.

Kettős esküvő volt Orosházán f. hó 20-án. Sass István evangélikus tanító leánya Emilia E r ő s s Samu orosházi tanítónak, másik leánya Jolán pedig Gottstag Sándor szt.-tornyai jegyzőnek esküdött házastársi örök hűséget. A kettős frigyre kívánjuk Isten áldását.

A békési ág. ev. egyház tót-komlósi közgyűléséről vett tudósításunkat — térszüke miatt — lapunk jövő számában közöljük.

Külföldi hírek.

Kairóból jelentik, hogy Gordon tábornoktól két távirat érkezett, melyben ismételten a mellett nyilatkozik, hogy Szudánt török csapatok szállják meg.

Belgium szabadelvű köreiben az izgatottság az uj iskolatörvény miatt folyton növekedik; republikánus röpiratok forognak közkézen, katonaság és rendőrség őrködik az ország nyugalma felett.

Közgazdászat, ipar, kereskedelem.

A téli gyümölcs legjobb eltevési módja.

A téli gyümölcs legjobb eltevési módját megállapítandó, dr. Sorauer, a növényi betegségeket ismtrtetö kézikönyv ismert írója érdekes kisérleteket tett, melyeket következőkép ir le : Az elievés czélját a gyümölcs friss állapotának megtartása vagy a raktári érés késleltetését legjobban tudvalevőleg az által lehet elérni, ha a gyümölcstől a levegőt és a melegséget lehetőleg távol tartjuk, A nedves vagy száraz levegőnek hatását illetőleg azonban a nézetek még nagyon különbözők. E sorok irőja ennélfogva különféle almát, különösen téli arany parmén- almákat egy közönséges gyümölcsös pinezébeu úgy a nedvességgel telitett levegőben egyszerűen kiterítve, valamint üveg harangok alá helyezett, melyek levegője egy részüknél chlorkalium által lehetőleg száraz, más részüknél pedig vizes edények behelyezése által lehetőleg túl nedves állapotban tartatott. E kísérletek mellett a suly- veszteség 100 grammonkint tett: 1. a szabadon kiterített almáknál 042 százalékot, 2. a száraz levegőben levőknél 7‘9 százalékot, és a nedvességgel telitett levegőben levőknél 0*6 százalékot.

Azt, hogy a levegőnek mesterséges módon előidézett nagyobb szárazsága által valami előnyt lehetne elérni, nem tapasztalta. — Igaz ugyan, hogy a penészedés a későbbi hónapokban nem volt oly általános, mint azoknál az almáknál, melyeket a nedves levegőben tartott, a helyett azonban a gyümölcs jobban összefonnyadt és gyorsabban érett, minek következtében később jó izükből is sokat vészítettek, valamint nagyobb arányban rohadtak. A szabadon fekvő almáknál az érési állapotra és a szár jelenlétére is figyelemmel volt. a zöld almákból több nedvesség szabadult ki, mint a pirosakból, molyek gyorsabban értek s feltűnő volt, hogy az oly almák kipárolgása nagyobb volt, melyekről a szár nem hiányzott és sértetlen maradt. A szárak letörése tehát nem mutatkozott károsnak a gyümölcs eltartására nézve. Ezzel egyidejűleg az iránt is tett kisérleteket, vájjon a gyümölcs természetes viaszburkának van-e valami befolyása áz eltartásra. Az almák egy részét e czélhól alcohol és netherkeverékkel bedörzsölte és azutan higitott kaliluggal és vízzel lemosta. A viaszburkokból ilymódon megfosztott almák- 5 százalékot veszítettek párolgás által súlyúkból, tehát sokkal többet, mint sértetlen állapotban.

Bőtermés ntán elegendő hely hiányában gyakrao az almákat egymásra kell rakni, mire szalma és homok közé helyeztetnek. Erre vonatkozólag is tett Sorauer kisérleteket amennyiben négyféle almát üvegharangok alá részint száraz homokba, részint szalmába rakott. E kísérlet