Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-09-28 / 39. szám
39-ik szám Gyula, 1884. szeptember 28-án III. évfolyam. f ^ Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ..........5 írt — kr. Fé lévre ..............2 „ 50 „ Év negyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 W W POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. megjelenik: minden vasárnap. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak él Gyulán a kiadó hivatalban. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a ■ Laríg IAyót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Előfizetési felhívás a 1884. évi IV. évnegyedére. A közeledő évnegyed leteltével tisztelettel kérjük fel azon előfizetőinket , kiknek előfizetése a folyó hó végével lejár, annak mielébbi szives megujitására. Előfizetési ár október—deczem- berre 1 írt 25 kr, mely összeg leg- czélszerűbben postautalványon küldhető be. A kataszteri sérelmek. Az uj kataszteri munkálatok — ta • Ián az egyetlen Csaba városa kivételével — megyénk minden községébe megérkeztek, s tegyük mindjárt hozzá, hogy mindenütt a legélénkebb megütközést és igen heves izgalmat keltettek. Békésmegye földadója az uj kataszteri munkálatok alapján csaknem 50 száz- tólival emelkedik ; vannak községek, melyeknek adója megkétszeresedett, egyes birtokosok, akiké két-három sőt négyszáz perczenttel emelkedett. Midőn az osztálybasorozás az egész ország térületén bevégződött, a kinyomozott évi jövedelem 181 millió frtot tett ki. Akkor történt, hogy a kormány a gyanakvó gazdaközönséget meg nyugtatandó, hogy az uj kataszteri munkálatok nem czélozzák a földadó emelését, törvénybe iktatta, hogy az uj földadó (föld- tehermentesitési pótlékkal együtt) nem haladhatja meg a negyven millió frtot. — A tiszta jövedelem 22 százaléka képezte volna a földadót, és mi már akkor kimutattuk, hogy Békésvármegye az uj kataszter alapján sokkal több földadót fog a réginél fizetni. Szomorú elégtételünkre szolgál, hogy az, amit két év előtt czikksorozatokban előre megjövendöltünk, s ami akkor az irányadó megyei körökben „rosszul informáltságunk“ iránt szánalmas mosolyt keltett — hogy ne ! hiszen az irányadó körök abban a szilárd hitben voltak, hogy „az uj kataszter nem czéloz adóemelést, csak arányosabb felosztást — most nagyon is keserves valósággá vált ; többet mondunk : irigykedve gondolunk vissza a munkálatok akkori stádiumára, pedig már akkor kimutattuk, hogy Békésvármegye tetemesen nagyobb földadót fog fizetni, és mégis, ha csak az akkori álláspontra visz- szahelyezkedhetnénk, ma azt mondanánk, hogy némuljon el -a panasz mindnyájunk ajakán.“ Bezzeg a többi vármegyék ugyancsak megszeppentek akkortájban, és hiába volt törvénybe iktatva, hogy a földadó nem fogja a 40 milliót meghaladni, nem ragadtak meg a szép ígéret lépvesszőjén, hanem mozgalmat keltettek, minden hivatalos és társadalmi befolyást latba vetettek, minden kerület igyekezett a reá eső tiszta jövedelmi tételeket jócskán leszállittatni. Mily sikerrel működtek a megyék és kerületek, tanúskodjék róla ama tény, hogy az eredetileg 181 millióra kinyomozott tiszta jövedelmi alap — folytonos ará- nyositási czimen — szép lassacskán leapadt 151 millióra. Békésvármegye hallgatott, Békésvármegye bízott a miniszter Ígéretében, hiszen törvényben van lekötve, hogy a földadót nem fogják emelni, mindössze helyesebben arányosítják, s ez bagatell dolog; mindenki meg volt győződve róla, hogy az arányosítás legfeljebb meghagyja mostani nagy adóját, ha ugyan nem fogja apasztani. — amihez a vármegyének bizonyára elég igénye volna. Es a kormány megjutalmazta Békésvármegye gyermeki bizalmát, mert ^nemcsak beváltotta abbeli Ígéretét, hogy nem fogja a földadót emelni, többet is tett, le- szállittatta 3 millióval, úgy hogy az országra kivetett földadó ma csupán 37 millió. A kormányt nem vádolhatjuk igéret- szegéssel — igazságtalanok lennénk, ha ezt tennők — mindössze csak annyi bajunk van, hogy Békésmegye becslőjárásai ép oly összeggel járulnak a leapadt 151 millióhoz, mint a 181 millióhoz járultak, az ő jövedelmi tételösszegük nem apadt, de annál inkább felszökött az adó-kulcs, mely 181 milliónál csak 22°/o volt niég (és már akkor adóemelést vont Békésmegyére) 151 milliónál azonban 25 és fél százalékra emelkedett. A nagymérvű adóemelkedésnek itt rejlik titka, Békésvármegye — magyarán szólva — le van főzve, anélkül, hogy segíthetne magán, mert az országos bizottság végleg megállapította az egész oi'szágra szóló tiszta jövedelmi tételeket — ezek közt a békésmegyei három becslőjárásra vonatkozókat is, s ezeken nem hogy változtatni, de ellenök ma már felszóllalni sem lehet. Minden sérelemnek egyedüli orvoslási módja, ma már az egyéni felszólalásban rejlik, ez pedig normálisán véve nem oly csodaszer, amely a roppant adóemelés minden bajait gyógyítani hivatva volna. Okszerűen alkalmazva azonban az egyéni felszólamlás is igen sok visszásságot és sérelmet képes orvosolni, s hogy az egyéni felszólamlás kellő méltánylásra találjon, az attól függ, ha váljon a megye közönségének sikerül-e a felsőbb köröket meggyőződtetni a felől, hogy a kataszteri munkálatok Békésvármegyében specialis sérelmeket okoztak (ez ugyan felesleges, mert odafenn azt régebben és alaposabban tudták mint idelenn); a kormányköröket inkább arról kell meggyőződtetni, hogy a megyei közönség az adóemelkedést türhetlennek tartja, és e miatt annyira izgatott, hogy eme izgatottságot az egyéni felszólamlások alkalmából a legmesszebb terjedő méltányosság gyakorlása által csillapítani, nemcsak emberi, hanem kiváló államérdek is lett. Sikerül-e ezt a kormánykörökkel elhitetni, az a közönség türelmének titka; de mi — akik a kataszteri munkálatokat keletkezésüktől kezdve élénk figyelemmel kisértük, nem áltatjuk magunkat, hogy csak egyszerű feliratok — mint aminőt tudtunk- kal az október elsei megyei közgyűlésnek javasolnak — a körösi szentelt víz hatására számíthatnak és nem fognak semmi kézzel fogható vívmányt eredményezni. Hanem hogy mitől tarthatunk még : arról lapunk közelebbi számában! Megyei közügyek. Békésvármegye törvényhatósági bizottságának őszi közgyűlése. (Gyulán, 1884. szept. 15-én.) (Folytatás.) 13. A megyei segéd- és kezelőszemélyzet kérelmére, a múlt évi szervezkedés alkalmával a részükre a miniszteri tervezetben előirt lakbér- illetményből levont fejenkénti 50 frt, — 50 frt a jövő 1885-ik évi január hava 1-ső napjától fo- lyóvá tétetett; mig a megyei központi Írnokok — a részükre a miniszteri tervezet szerint már a f. évre esedékessé válandott 50—50 frtnak visz- szameleges kiutalványozása iránti kérelmükkel, valamint az árvaszéki levéltárnok 200 frt fizetés- emelés iránti kérelmével elutasittattak. A jövő 1885-ik évi költségvetés 69,679 frt 51 kr. szükséglettel, 70,610 frt fedezet és 1053 frt 49 kr. maradványnyal megállapittatott. 14. A megyei legtöbb adót fizető törvény- hatósági bizottsági tagok névjegyzéke, Wodianer Albert gyomai nagybirtokos 26,323 frt 47 kr. adójával kezdve, a 213. sorszám alatt: Nagy József puszta-földvári lakos 257 frt 60 kr.-nyi adójával berekesztve, véglegesen megállapittatott s a belügyminiszterhez felterjesztetni reudeltetett. A gyulai I- választókerület 3-ik alkerületé- ben Shcriffert Ádám halálával .megürült 1889-ik évig választott bizottsági tag helyének választás utján leendő betöltésére, f. 1884. évi november hó 17-ik napjának délelőtt 8 órája tűzetett ki, ugyané határozat és ép igy intézkedik a szarvasi Il-ik választókerület 2-ik alkerületében Szlovák Soma halálával megürült m. biz. tagsági hely betöltésére nézve is, A megejtendő választások eluökeiül, a gyulai kerületben : Szigethy Lajos, alelnökül id. Oláh György ■ a szarvasi kerületben : Plavecz György, alelnökül; Kuczkay János választattak meg. Uj-Kigyós, Csorvás, Puszta-Sz.-Tornya és Sz.-Sz,-Tornya községek elöljárói ellen, a névjegyzékek kihirdetéséről szóló bizonyítványok beterjesztésének elmulasztása miatt a fegyelmi vizsgálat elrendeltetett. 15. A m. kir. közmunka- és közlekedés- ügyi miniszternek a megyében 2 éven belül létesítendő ártézi kút költségeihez a megyei közmunka-alapból adandó 1000 frt tárgyában érkezett azon értelmű leiratával szemben, hogy a közmunka-alap e czélra nem szolgálhat, újból is felkéretni határoztatok, hogy a megye a jelzett czélhoz az említett összeggel a közmuuka-alap- ból hozzájárulhasson. 16. Torontálvármegyének a czukor- és fogyasztási-adó kivetés módozatainak megváltoztatása és az 1883-ik évi X. t. ez. eltörlése tárgyában érkezett átiratai — tudomásul vétettek. 17. Békés-Csaba községe képviselőtestületének, a rozzant jegyzői lakok felépítése, utköve- zés és egy ártézi kút létesítése végett kötendő 100 ezer frtos kölcsönüzlotre vonatkozó határozata, 40% évi visszafizetés mellett 6'/4°/o kamat e,é töke törlesztéssel jóváhagyatott. 18. Ugyancsak B.-Csaba község képviselő testületének a községi Írnokok munkakörének szabályozása és fizetéseiknek 100—100 forinttal leendő felemelése tárgyában hozott határozata helybenhagyatott. 19. A b.-csabai árvapénztárra kivetett 1884. vi 198 frt 30 kr. országos és 71 frt 8*/„ kr. községi adónak a tartalék-alapból való kifizetése elrendeltetett. 20. Sámson község képviselőtestületének azon határozata, mely szerint a községi jegyző eddigi 700 frt fizetése 800 frtra, az albiró 60 frt fizetése 100 frtra, az esküdteké 15 írtról 25 frtra felemeltetik, helybenhagyatott. 21. Gyoroa község mint eladó és Máday Aladárné között a régi községi vámház adásvétele tárgyában létrejött szerződés jóváhagyatott. 22. Szeut-András községe mint vevő, és Bencsik Mihály mint eladó között egy, vámházul használandó beltelek adás-vétele tárgyában kötött jogügylet szintén jóváhagyatott. 23. P.-Földvár község képviselőtestületének egy, 600 frt javadalmazással összekötött községi orvosi állás rendszeresítésére -vonatkozó határozata helybenhagyatott. 24. Ugyancsak P.-Földvár község képviselőtestületének, a Vili. és IX. sz. düllö földek között fekvő községi útnak, a IX-ik düllö másik oldalára leendő áthelyezésére vonatkozó határozata is jóváhagyatott. 25. Gyula városa mint vevő, és Ruttner Lőrinczné mint Hadé között, egy legelő járandóság adás-vétele tárgyában kötött szerződés helybenhagyatott. 26. A megye alispánja megbizalott, hogy Uj-Kigyós községe által kötendő 540 ezer frtos kölcsönre vonatkozó szerződéseket a törvényhatóság nevében vizsgálja felül, s azt megfelelőnek találván : jóváhagyási záradékkal lássa el. ' 27. A jövő 1885. évi tavaszi közgyűlés határidejéül május hó második felének első hétfője és következő napjai tűzetett ki, minek szabályszerű közzététele rendeltetett. 28. A községek által kezelt árvatárak, köz- pénztárak, szegéDy-pénztárak, fogyasztási-adópénztárak, regale pénztárakra vonatkozó számadások, valamint a községi gazdai és egyéb kü- önféle alapokról vezetett számadások helyeseknek találtatván helybenhagyatnak és a számadók a felelősség terhe alól felmentettek s a felmentési okmányul szolgáló közgyűlési határozat ré- lzükre mindenesetben kiadatni rendeltettek. Több község elöljárósága az aránytalanul magas ösz- szegü befizetetlen tartozások és hátralékoknak még ez evbeni behajtására felelősség terhe mellett utasittattak. 29. Békés-Csaba község képviselőtestülete által a marhavizsgálat és az állatorvosi állás hatásköre, valamint annak javadalmazásá tárgyában alkotott szabályrendelet, több nevezetesebb módosítással helybenhagyatott. 30. A megye közigazgatási bizottságának az alispán utján az állandó választmányhoz intézett megkeresésére a tanyai kutyák kolonczczal leendő tartása iránt szabályrendelet alkotását, minthogy e tekintetben az 1883. évi XX. t.-cz. intézkedik — a megye törvényhatósága szükségesnek nem találta. 31. A megye bizottsága által „az épitkezó" sekről alkotott szabályrendelete tárgyában a belügyminiszter leiratával kívánt módosítások egész terjedelmében elfogadtattak, s az ekként módosított szabályrendelet jóváhagyási záradékkal leendő ellátás végett felterjesztetni rendeltetett. 32. A m. kir. belügyminiszternek a némely mezőgazdasági teendők határidejének szabályren- deletileg leendő megállapítása tárgyában kelt leirata folytán oly értelmű szabályrendelet alkottatott, hogy a szüretelés és azon községekben hol az ugarrendszer dívik, a legeltetés idejét a község képviselőtestületének határozata alapján a szolgabiró állapítja meg, melynek áthágói 50 forintig terjedő pénzbüntetéssel lesznek megró- vandók. 33. A kéjelgési ügy tárgyában már a múlt ülésen alkotott megyei szabályrendelet a leérke- zett belügyminiszteri rendelet kívánalmaihoz képest módosíttatott s egyszersmind a megyei szabályrendelet oly utasítással rendeltetett B.-Gyula város polgármesterének kiadatni, hogy a városnak e tekintetben érvényben levő szabályrendeletét azzal hozassa öszhangba s ekként módosítva, terjessze be a megye alispánjához, felsőbb jóváhagyás kieszközlése végett: 34. Körös-Tarcsa községének a kisebb kir. haszonvételek megvétele, valamint 30,000 frtnak 40«/. év alatt 6V4°|0 kamat és tőketörlesztés mellett felveendő kölcsön tárgyában hozott képviselőtestületi határozata jóváhagyatott. 35. A megye közönsége által, B.-Csaba községének egy földmives iskola létesítése iránt pár- tolólag felterjesztett kérvényre, a töldmivelés-, ipar- s kereskedelmi miniszternek azon leirata, hogy az ily czélokra szánt alapok máris mértéken túl terhelve lévén : egyelőre tárgyalásába nem is bocsájtkozik — tudomásul vétetett. 36. Békés községének a békés-tőldvári
