Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-09-21 / 38. szám

A központi árvapénztárban: kötvényekben j 75,296 frt 16 /„ kr. készpénzben . | 12.456 frt 96 /8 kr.

Összesen . 87,753 irt 13 kr.

Vagyis I pénztárban lévő összes maradványi összeg : 346,990 frt 71 krt tett ki.

2. A katonai és honvédségi elbelyezesi állomások a f. évi tavaszi közgyűlés óta nemi va- toztak. A cs. és kir. 14. számú huszárezredlOros- házán állomásozó egy századának elsza aso sí ideje 1885. év augusztus hava végén lejárván, elérkezettnek látom az időt, hogy ezen szazad elhelyezése iránt már most intézkedés tetessek.

Az annak idején eljárt vegyes bizottság áltál közelebbi elszállásolási állomásul: Benes község jelöltetett ki. — Tekintve, hogy

a békés-földvári szárnyvasut kiépítése folytan a

Békés városra nézve közlekedési nehézségekből eddigien emelt kifogásoknak most már alapjok nincs : a huszárszázad elhelyezési állomásául az 1885. év szeptember hó 1-töl 1887. évi augusztus hó 31-ig »erjedő két évi időszakra ezennel Békés városát javaslom kitűzni. . „

A Csabán létesítendő katonai laktanya epu- letterén eszközölt vizfurási kisérletek eredménye felett a cs. és kir. közős hadügyminisztérium egészségügyi osztálya a m. kir. honvédelmi miniszter úrral egyetértőleg közelebb fog határozni.

A májusi közgyűlésből nyert megbízatás folytán telterjesztést intéztem a honvédelmi miniszter úrhoz B.-Gyula és B.-Csaba varosok magasabb katonai lakbérosztályzatba való sorozása iránt. A kérelem teljesítését nevezett miniszter ur kilátásba helyezte az 1886-1891. évekre azon esetben, ha a f. évben megtartandó Pahat°la,81 munkálatok az előző öt évinél dragábh lakbér viszonyokat fognak feltüntetni. ' ■ : *.j

Békésmegye törvényhatósága és Szeberényi István budapesti lakos között a csabai b a d- szerkészlet elhelyezésére szolgaló epulet leépítésére, felszerelésére nézve kötött bérleti s illetőleg tulajdonszerzési jogügyletből felmerült s folyamatban levő peresügyek jelen állásáról jelentésemet van szerencsém következőkben elóter^ Szeberényi István által a törvényhatóság ellen következő perek tétettek folyamatba a

b.-gyulai kir. járásbíróság előtt: ;\ .

1. 550 irt hátralékos bérösszeg s járulekai

iránt, . . .

2. 1100 frt s járulékai iránt ugyanazonjogczimen.

3. 1100 frt s jár. iránt ugyanazon jogcsimen, , ,

Ezen perek részben letárgyalvak, részben tárgyalás alatt befejezéshez közel állanak.

A törvényhatóság és Szeberényi között kötött haszonbéri szerződés szerint f. évi július 1-ével esedékessé vált 1100 frt bérösszeg, miután Szeberényi jogait a bókésmegyéi takarékpénztárra ruházta át s daczára ennek, Szebé- rényi mégis perutján követelte azt a törvény- hatóságtól, a jogos igénynek bírói megállapításáig bírói letétbe' helyeztetett.

(Vége köv.)

Békésvármegye törvényhatósági bizottságának őszi közgyűlése.

(Gyulán, 1884. szept. 15-én.)

A megyei tisztikar választás utjáni kiegészítése, a jelen közgyűlés .egyik legfőbb tárgyát képezvén, a törvényhatóság bizottsági tagjai szép számban gyűltek egybe, kiknek szives üdvözlése után a megye főispánja, a gyűlést megnyitotta. Mielőtt a tárgyalásra kitűzött ügyel: előadása megkezdetett volna, a főispán — a múlt legutóbbi rendkívüli közgyűlés határozata folytán; a megye közönségének hüségi érzése és alattvalói hódolata kifejezésére, az Arad városában időzött király | felsége elé menesztett küldöttség legkegyelmesebb elfogadását tudatja a közgyűléssel, mi örvendetes tudomásul vétetvén; tárgyaltattak:

1. A megye alispánjának a megye állapotáról és az időközben tett nevezetesebb intézkedéseit öl szóló jelentése, minek folytán határoz- tatott:

a) hogy a mennyiben a kormánybiztosi felügyelet alá helyezett Körös balparti védvonal Körös-Tarcsa és Gyoma közötti része máig sincs tervszerüleg kiépítve, feliratilag kéressék fel a m. kir. közmunka- és közlekedésügyi miniszter, hogy a kormánybiztosságot ezen védvonalnak, a már e csélra engedélyezett kölcsönösszegből még ez évben leendő kiépitésére sürgősen utasitsa, s egyszersmind annak engedélyezése iránt is, hogy Békéstől Gyomáig, innen le Kunszentmártoni^ terjedő érdekeltség, az ez évben hozott XIV-ik t.-cz. értelmében társulattá alakulhasson ;

b) a jelenleg Orosházán állomásozó 14-ik huszár-ezred elszállásolási helyéül az 1885-ik évi szeptember 1-ét követő három évre Békés község jelöltetett ki;

c) a b.-csabai katonai hadszerkészlet raktár építése és illetőleg bérletéből kifolyólag a tulajdonos és bérbeadó által a megye közönsége

ellen inditott pert illetőleg — amennyiben a közgyűlés az eléje terjesztett adatokból teljesen tájékoztatva nem lett: az alispán elnöklete alatt Oláh György ügyész, Ladies György, Ormos János és Kertay Zsigmond bizottsági tagokból álló küldöttség alakíttatott, melynek hivatása leend a szerződési viszony és a folyamatban levő per tanulmányozása alapján, a megye közönségének kimerítő véleményes jelentést és javaslatot előterjeszteni ;

a) felhivatott a megye állandó választom nya, bogy a községi pénztári kezelésre s a számvitel- és ellenőrzés módjára nézve, a viszonyok helyes felismerése alapján szabályrendeleti tervezetet dolgozzon ki s terjessze a következő gyűlés elé.

Egyebekben tudomásul vetetett.

2. A megyei közigazgatasi bizottságnak a f. év I-ső feléről szóló jelentése, — tudomásul vétetett.

3. Eördögh Frigyes volt csabai járási szol- gabiró elhunyta feletti fájdalmas részvété a megye közönségének jegyzőkönyvbe igtattatott.

4. A megyei közigazgatási bizottság fegyelmi választmányának Endrefi Károly gyulai járási szolgabiróra vonatkozó határozatát mély megilletődéssel vette tudomásul a közgyűlés, s igaz részvétét a közpályán annyi éven át érdemesült férfiú balsorsa iránt jegyzőkönyvbe igtatta.

5. Az előző pontok szerint megürült két szolgabirói állás és az esetleg üresedéebe jövő állások betöltése végett kijelölő választmány alakíttatott és pedig Dr. Hajnal István, Tatay István és Ladies György választatott, Kertay Zsigmond, Ormos János és Szabó János, a főispán által kinevezett tagokból.

6. A kijelölő választmány ülésében a jelölések következően ejtettek meg :

a) a gyulai szolgabirói állásra Terényi Lajos és Kövér László, az utóbbi visszalépése folytán, Terényi Lajos mint egyedüli jelölt, egyhan gulag választatott meg;

b) a csabai járási szolgabirói állásra Sztraka György es Fejer Béla jelöltettek, az utóbbi áltál nyert 51 szó ellenében Sztraka György 132 szavazattal választatott meg.

c) a Terényi Lajos gyulai szolgabiróvá lett megválasztása folytán megürült szolgabirói állásra ifj. Jancsovics Pál és Nagy József jelöltettek, kinek visszalépése folytán, mint egyedüli jelölt, egyhangúlag választatott meg;

a) az ifj. Jancsovics Pál megválasztatása folytán üresedésbe jött árvaszéki t. ülnöki minőséggel összekötött jegyzői állásra képesített pályázók hiányából Chrisztó Miklós csabai szolgabirói közig, gyakornok, mint egyedül képesített jelentkező, egyhangúlag megválasztatott.

Mindannyian a tiszti esküt a közgyűlés szine előtt azonnal letették.

7. A hivatalok átadásával a gyulai szolgabirói hivatalra : Szigethy Lajos, a csabaira: Vi- dovszki János, a békésire: Dr. Hajnal István és az árvaszéki jegyzői hivatal átadásával e megyei árvaszéki elnök bízattak meg,

8. A központi gyámpénztári pénzkészleteknek, mely pénzintézetben leendő gyümölcsöztetés végetti elhelyezése czéljából megejtett névszerinti szavazás folytán 59 szavazattal elhatároztatott, hogy a központi gyámpénztár pénzkészletei az 1884.—1890-ik évig terjedő 6 évre ezentúl a B.-Gyulán székelő „békésmegyei takarékpénztári egyesület“ és az „I. gyulavárosi takarékpénztárnál helyeztessenek el.

9. Göndöcs Benedek megyebizottsági tag indítványára, az országgyűlés képviselőházához hazánk ezredéves fennállása emlékének méltó megörökítése végett felirat batároztatott intéz- tetni azon kérelemmel, hogy ennek költségeihez való hozzájárulás végett, a kir. kormányt országos mozgalom megindítására s a további teendők teljesítésére utasítani méltóztassék. A küldendő felirat az összes hazai törvényhatóságokkal és országgyűlési képviselőkkel támogatás végett közöltetni rendeltetett.

10. Beliczey Rezső megyebizottsági tag indítványa, hogy a földadó-kataszteri munkálat eredményének sérelmes volta miatt a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz felirat iniéztessék, mint' nagyon is időszerű indítvány elfogadtatott és a megye alispánja elnöklete alatt: Haviár Dániel, Zsilinszky Mihály, Szánthó Albert, Székács István, Fejér Béla, Megele Bertalan és Hutiray László m. biz. tagokból álló küldöttség alakíttatott, kiknek feladata leend a közelégületlenség és panasz okainak felismerésére törekedve, ennek orvoslása iránt még a f. évi október hó 1-ére összehívandó rendkívüli közgyűlésre tüzetesen indokolt javaslatot tegyen, hogy a felirat, az egyéni felszólamlások határidejének lejárta előtt {elküldhető legyen.

11. A megyei tiszti nyugdij-intézet szabályzatának átalakítása és módosítása tárgyában a múlt tavaszi közgyűlés által kinevezeti küldöttség jelentése tárgyaltatván, minthogy a nyugdíjintézet fennállása csakis újabb pótadó kivetése által lehetne biztosítható, s az ezzel járó teher

a tisztviselő és kezelőszemélyzet által elviselhető, ez indokból a megyei nyugdíj-intézetre vonatkozó megállapított szabályrendelet hatályon kivül helyeztetett s a már befizetett összegek visszafizettetni s a bevett kötvények kiadatni rendeltettek : amennyiben pedig a megye közönsége az önhibáján kivül munkaképtelenné lett, vagy választások alkalmával hivatalnélkül maradt tisztviselői gyámolitását kötelességének tartja, a megszavazott 3°/0 pótadót egy segélyezési pénztár létesítése és megteremtésére rendelte fordítani, s ezen segélyezési pénztár alapszabályainak kidolgozásával Jancsovics Pál alispán elnöklete alatt: Ambrus Lajos, Ladies György, Party Ferencz, Szombathely Gyula és Szemián Kálmán megyebizottsági tagokból álló bizottságot bízta meg, a legközelebbi rendkívüli közgyűlés elé javaslatul beterjesztendő.

12. Endrefi Károly volt gyulai járási szol- gabiró részére 12 havi egyenlő részletekben kiszolgáltatandó 1500 frt végkielégítési összeg kifizetése rendeltetett el.

(Folyt, köv.)

Tan/CLgryMeghivás.

A b.-gyulai alsó fokú iparos tanoncz-iskola 1884/5-ik tanévi ünnepélyes megnyitása ma délután 5 órakor fog a polg. fiúiskola épületében megtartatni.

E megnyitásra az ipartanodái bizottság ösz- szes tagjai, az ipartanügy iránt érdeklődő közönség és Gyula város iparosai ezennel tisztelettel megbivatnak.

B.-Gyulán 1884. szeptember hó 21-én.

Az elnökség megbízásából:

Pivér János s. k., ipariskola igazgató.

Újdonságok.

A megyei közgyűlés pénteken fejeződött be. Lefolyásáról, s illetőleg a hozott határozatokról lapunk „megyei közügyek“ rovatában hozunk terjedelmos tudósitást, e helyen is azonban megemlítjük, hogy a közgyűlésnek két első napja, s különösen a második nap volt látogatott, amidőn az üresedésben volt és a választás folyamán üresedésbe jött tiszti állások töltettek be. A gyulai szolgabirói állásra Kövér László szolgabirói segéd visszalépése folytán egyhangúlag Terényi Lajos békési szolgabiró választatott meg, a békési szolgabiróságra Nagy József kir. aljárásbirónak szintén előzetes visszalépése folytán Jancsovics Pál árvaszéki jegyző ugyancsak egyhangúlag, — az árvaszéki jegyzői állásra a pályázók közül egyedül Christo Miklós volt kandidálva s ennek folytán ö is egyhangúlag választatott meg. Szavazás csupán a csabai szolgabirói állásra történt, a töbség — 132 szavazat — Sztraka Györgyre esett, mig ellenjelöltje Fejér Béla ügyvéd és földbirtokos — akinek érdekében semmiféle eló- mozgalom avagy korteskedés nem történt — ötvenegy szavazatot nyert. A választások meg- ejtése után a nagyterem csaknem egészen kiüre- sült, és a tárgysorozat többi — köztük nagyér- dekü és fontosságú pontjai, különösen negyed és ötöd napon alig tiz-tizenöt egyén előtt tárgyaltatott. A közgyűlés tartama alatt élénkebb, sőt egynémelyike csaknem szenvedélyes vitát provokáltak: a gyulai szolgabirónak a törvény rideg betűinek alkalmazása folytán fegyelmi utón — sokak szerint a törvény formáinak kellő megtartása nélkül — kimondott hivatalvesztése; meg kell említenünk, hogy a felszólaló megyei bizottsági tagok mindenike egymással versenyezve emelte ki a szerencsétlen betegség folytán munkaképtelenné vált ügybuzgó tisztviselő Endrefi Károly iránti részvétét és kegyeletét s bogy a közgyűlés elhatározta miszerint egy évi fizetését végkielégítésül kiutalványozza és hogy esetleg egy év lefolyása után is állandó segélyben fogja részesíteni. Nagyobb diskussiót keltett Göndöcs Benedek apát és lelkész hazafias indítványa az ezredéves honalapitás emlékére a Gellérthegyen építendő Pantheon tárgyában, továbbá a nyugdíj bizottságnak lapunk múlt .számában közölt előterjesztése, amelyben a megye közönségére a következő években folytatólagosan l°/0 adópétlékot indítványoztak kivetni s a szabályozatot gyökeresen átdolgozni. Az előterjesztésnek eredménye az lett, hogy a nyugdíj intézvény egészen elejtetett s igy a tisztviselők eddig teljesített fizetéseiket visszafogják kapni. A 3°/0-ból befolyó negyvenezer forint azonban be fog szedetni és tisztviselők végkielégítésére és kegydijaira fordittatni. Úgy hallottuk, hogy a közgyűlésnek a nyugdíj intézet megszüntetésére vonatkozó eme határozata a belügyminisztériumhoz meg fog fellebbeztetni. Megemlítjük, hogy a közgyűlésen állandóan Beliczey István főispán elnökölt, aki maga is élénk részt vett a tanácskozásokban.

Megyei tisztviselők, a választást megelőzőleg az alispán felhívására értekezletet tartottak, melyen a tisztikar különösen a gyulai szzolgabirói állás betöltését illetőleg hoszasabb eszmecserébe bocsájtkozott. Az alispán előterjesztette, hogy a gyulai szolgabirói állásra a tisztikar két tagja Terényi Lajos békési szolgabiró és Kövér László gyulai s. szolgabiró urak pályáznak, s kívánatosnak jelezte a tisztikar között levő egyetértés fentartása s a küzdelem kikerülése tekintetéből, ha Kövér László úr a pályázattól visszalépne. A tisztikar ezen előterjesztésre megállapodott abban, hogy KövérLászlóuravisszalépésre felkéressék azon biztosítás mellett, hogy a legközelebb felmerülhető pályázatnál jogos igényeit a tisztikar egész súlyával támogatandja. Kövér László us meghatottan köszönte meg a tisztikar jóindulatát s a személye iránt nyilvánuló rokon- szenvet s örömmel teljesítő a tisztikarnak az egyetértés s a küzdelem kellemetlenségeinek elkerülésére irányuló szives kérését. — A magunk részéről üdvözöljük a tisztikarnak magatartását, s valóban kívánatosnak találjuk, bogy a tisztviselők a kebelükben felmerülhető éles s a nagy közönségnél mindenesetre visszatetszést is szülő küzdelmek kellemetlenségeit ily békés egyetértéssel eloszlatni törekedtek.

Békésmegye alispánjához a szatmárme- gyei árvízkárosultak javára a szolgabirói járásokból eddigelé következő könyöradományok folytak be : gyulai járás 19 frt 60 kr. Gyula városa 60 frt 11 kr. gyomai járás 25 frt 96 kr, orosházi járás 84 frt 91 kr, csabai járás 82 frt 40 kr, szarvasi járás 323 frt 28 kr, szeghalmi járás 263 frt 59 kr, és békési járás 23 frt. Összesen : 882 frt és 85 kr.

Békésvármegye törvényhatósági köz- igazgatási bizottságának erdőügyi albizottsága, Keller Imre elnöklete alatt, Osterlamm Ármin debreczeni kir. kerületi erdőfelügyelő, Haviár Lajos kir. segédmérnök mint bizottsági tagok, Náj- man Béla közig, alispáni joggyakornok mint jegyző, és szép számú közönség jelenlétében, f. évi szeptember hó 14-én B.-Gyulán ülést tartott. Az ülés főbb tárgyai : a hitbizományi-, a közős magántulajdont képező s hatósági felügyelet alá rendelt erdőbirtokokban alkalmazott erdőtisztek megesketése, a gazdasági üzemtervek megállapítása, a megye területén létező erdők nyilvántartási törzskönyvinek összeállítása és az üzemtervek elkészítése iránt halasztásért benyújtott kérvények. Az erdőtörvényben megállapitott hivatali esküt a következő, mindnyájan szolgálati egyenruhába öltözött erdőtisztek tették le, u. m: Januschkovetz Mór gyulavárosi főerdész; Szlavik Ferdinánd főerdész, Stirling Ferencz és Raák Mihály dobozi uradalmi erdészek; Maár Imre Békés község főerdésze; Zeller Yincze főerdész, Novák Ferencz, Kafka Béla és Waczek Rudolf erdészek a gerla-pósteleki uradalomból; Tanka Gusztáv és Hyros Béla gyulavári uradalmi erdészek. Az eskü letétele után Keller Imre bizottsági elnök ünnepélyes szavakban figyelmeztette őket hivatásuk fontosságára, mint akik egy nagy nemzeti kincs megőrzése és ápolására hi- vatvák, eléjök tárva röviden ama jogokat és kötelességeket, mi őket esküjök alapján a törvény értelmében megilleti, és amit a törvény ugyancsak esküjüknél fogva tőlük megkövetel.

A békésmegyei régészeti- és müvelö- déstörténelmi-társulat folyó hó 15-én délután a megyeház dísztermében tartá ez évi — nyilvános felolvasással egybekötött — közgyűlését, egyszersmind jubileumát. 10 évi fennállásának. A gyűlés a szép számmal egybegyült közönség és társulati tagok részvéte s meleg érdeklődése mellett folyt le. — Göndöcs Benedek elnök megnyitó beszédében vázolá a társulatnak a lefolyt 10 óv alatti sikeres működését, fejlődését és megszilárdulását, úgyszintén anyagi gyarapodását. — Az elnöki beszéd után Karácsony János tartá felolvasását Szana és Szer elpusztult békésmegyei helységekről, Szana történetét különösen érdekesen is kikerekitve. — Ezután következett a főtitkári jelentés, végül az elnöki zárszó. A társulat, mely megyénk múltjának felderítése és közművelődésének előmozdítása érdekében oly kitartással buzgólkodik, 10 évi fennállása óta valóban bebizonyította, hogy a legnagyobb dicséretre és pártolásra móltóAz ágostai hitv. evang. esperesség f. hó 23-án tartja közgyűlését Tót-Komlóson. Zsilinszky Mihály világi felügyelőt ez alkalomból fogják állásába iktatni.

A színtársulat f. hó 17-én délben útazott el Gyuláról Orosházára, ahol még azon este „Kanári he rezeg nő“ operettet játszta. — Múlt heti referádánk kiegészítéséül jeleznünk kell, hogy szombaton „Petőfi“ életkép került színre; nem említhetjük megrovás nélkül, hogy a láng- lelkü halhatatlan költő emlékét ily kritikán alóli silánysággal profanizálja magyar színtársulat, a melynek legalább Petőfi iránt kellene annyi kegyelettel viseltetnie, hogy ily silányság alakjában még azon esetben se hozza színre, ba biztosan telt színkört vonzana is; de talán először vagyunk oly helyzetben, hogy elismeréssel kell