Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-09-21 / 38. szám
megjegyeznünk, miszerint a közönség elég érzék* kel birt az előadástól elmaradni 8 a siláDy kompositio csaknem üres színkör előtt játszódott le. — Vasárnap „Tót leány“ ment, hétfőn (amint szerencsénk volt előre megjövendölni, ismét bérletfolyamos előadásban harmadszor) Gáspár o n | próba nélkül, gyarló előadásban, kedden búcsuelőadásúl: „A gascognei“ Souppe dallamos operettje, amely daczára annak, hogy pri- miora volt, és a társulat aránylag nagyon rövid idő alatt tanulta be, meglehetős, a kórustól pláne meglepő sikerrel adatott elő. Ezzel a két hónapos szini saison befejeződött; a társulat — mint fenebb említettük — másnap elútazott Orosházára hol terv szerint a hónap végéig szeretne a direktor tartózkodni, ha az ottani közönség pártfogása azt lehetővé tenné. Kivánjuk, hogy sikerüljön. — Szini rovatunk befejeztéül még annyit, hogy Tóth Béla színtársulata tagadhatlanul nem ütötte meg ama színvonalat, amelyet a gyulai közönség igényel, s aminő színvonalhoz az eddigi nyári színtársulatok hozzászoktattak, de azt is el kell ismernünk; amint referádánk során el is ismertük, hogy voltak kiváló tagok, akiknek nem tehetség hiányán, hanem melléit körülményeken s főleg a rendezés kritikán alóli voltában múlt, ha jobb előadásokat nem láttunk, azonkívül a díszletek és ruhatár csaknem teljes hiánya, kiállitásos daraboknál — és melyik darab nem az — igen sokat levont az illusióból. Feltétlen elismeréssel kell azonban megemlékeznünk a színtársulat tagjairól, akiktől — mint színpadon kivűli magánegyénektől s különösen nehány kiválóbb tagtól — igazán fájó szívvel lehetett megválnunk. Isten vezérelje őket pályájukon; szivünkből kivánjuk, hogy művészetük zenitjén üdvözölhessük őket mielőbb szerencsés viszontlátásra. Az állandóan szabadságolt tartalékos és póttartalékos katonák ellenőrzési szemléje — Gyula városára nézve f. évi október 11. és 12-én fog reggel 8 órakor a városháza udvarán megtartatni, és pedig: októbor 11-én az 1874. 1875 1876. és 1877. október 12-én az 1878. 1879. 1880. 1881. 1882. és 1883. sorozó évbeli katonák tartoznak megjelenni. — Az említett sorozasi évbeli összes e város területén lakó, avagy tartózkodó szabadságolt tartalékos ás póttartalékos katonák a kiszabott időben és helyen való pontos megjelenésre oly különös figyelmeztetéssel hivatnak fel, hogy a meg nem jelenők a későbben november 17-én B.-Csabán'tartandó utóellenőrzési szemlére fognak beidéztetni. — B.-Gyulán, 1884. szeptember 19-én. Popovits Jusztin, v. jegyző. Az alsó-fehér-körösi öblözet közgyűlése f. hó 18-ikán nem volt megtartható, miután az öblözeti tagok nem jöttek össze határozatképes számban. A közgyűlésre újabb határnap fog ki- tüzetni. A helybeli ipartarsulatok körében élénk mozgalom indult meg az ipartestület létesítése iránt. Az első és második ipartársulat tagjainak túlnyomó része hozzájárul az ipartestülethez, a tagok csaknem mindenike aláírta a kibocsátott ivet, — a czizmadia ipartársulat még e hét folyamán fog végleges határozatot hozni; igen sok függ utóbbi iparág magatartásától, mert legnagyobb számban vannak. De hisszük, hogy ők is felfogják ösmerni a helyes utat, amely első sorban önérdekük kielégítését czélozza, s ők is lehető tömeges számban fognak az ipartestület létesítése mellett sorakozni. Ez esetben biztos kilátás van rá, hogy a miniszteri utasitásban körülirt hatósági beavatkozás igénybe vétele nélkül sikerül az iparos osztály két harmadának nyilatkozatát megszerezni. A katonai ellenőrzési szemle utazási és működési tervezete megyénkben következőleg van megállapítva : Csabán október 16 án Kígyós, 17- és 18-án Csaba; Gyulán október 10-én Doboz, Gyulavári, Kétegyháza és Gerla-Póstelek, október 12-én Gyula; Békésen: október 14- és 15-én Békés; Mez ő-B erényben október 16-án Mező-Berény és Körös-Tarcsa ; Gyomén október 18-án Gyoma, október 19-én Endröd; Szarvaso n: október 21- és 22-én Szarvas, október 23-dikán Öcsöd; október 24-dikén Szent-András és Kondoros ; Orosházán: október 10-dikcn Bánfalva és Tót-Komlós, október 11-ikén Sámson, Nagy-Szénás, Puszta- és Szabad Szent Tornya, október 12-én Csorvás, Puszta-Földvár, Szöllős, október 13-án Orosháza A honvédellen őrzési szemle október 31-én lesz Gyulán a 8-ik zászlóaljbeli laktanyában. Eljegyzés. S a 1 János szeghalmi kir. al- járásbiró, városunk szülötte, a múlt héten eljegyezte Csanádmegyében Battonyán az ottaui hölgykoszoru egyik kiválóan szép és kedves tagját, Fail Klementine kisasszonyt. — Az itju jegyesek fogadják legőszintébb szerencsekivána- tunkat I Meghívás. Az aradi kereskedelmi- és iparkamara f. évi szeptember hó 24-én, azaz szerdán d. u 5 órakor, Baját helyiségében teljes ülést tart, melyre a kamarai tag urak ezennel meghivatnak. A napirendre kitűzve vannak : 1. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium leirata, melyei az uj ipartörvény végrehajtása tárgyában kibocsátott általános rendeletét közli. 2. Ugyanazon minisztérium véle- ménytkérő leirata Uj-Sz.-Anna községnek vásár áthelyezés és egy uj vásár engedélyezése iránti kérelmére vonatkozólag. 3. Ugyanazon minisztérium leirata, melyben véleményt kér a Kisjenö mezővárosában tartatni szokott országos vásár napjának megváltoztatása tárgyában. 4. A közmunka- és közlekedésügyi-, valamint a földmive- lés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumok leiratai a hazai vasutak szükségleti czikkeinek beszerzésére vonatkozólag. 5. Az ó- pécskai iparosok kérvénye az uj ipartörvény 50. §-nak módosítása ügyében a földmivelés-, iparés kereskedelmi minisztériumhoz intézett folyamodványának pártoló felterjesztése iránt. 6. A kamara 1885. évi költségelőirányzatának megállapítása. 7. Császár Gyula b.-gyulai lakos panaszos feljelentése regáleügyben. Aradon, 1884. évi szeptember hó 18-án. A kamarai elnökség. Mezö-Berényben a mózesvallásu hívők áldozatkészsége folytán igen költséges és különösen külsőleg ízlésesen díszes uj templom épült, melynek felszentelési ünnepélye — mint lapunk múlt heti számában előre is jeleztük — f. hó 17-én délután történt. A megyebeli izraelita hitközségek mindenike küldöttségileg képviseltette magát az ünnepélyen, melynek fénypontja dr. K o b u t Sándor nagyváradi rabbinak gyönyörű felavató szónoki beszéde volt. Az uj templom egészen megtelt volt hitfelekezet különbözet nélküli közönséggel, ott voltak Szabó János körös- tarcsai ref. esperes-lelkész, a m.-herényi r. kath. református és ágostai hitvallású lelkészek, a m.- berényi intelligentia teljes számban. A magán dalkör szintén közreműködött a lélekemelő ünnepélyen a mennyiben elénekelte a hymnust és a szózatot. Este bankett volt, melyen a vidéki vendégek közül is sokan vettek részt és amely a leglelkesebb hangulatban iolyt le. Az orosházi szörnyű gyilkosság elkövetőjét — mint minden körülmény igazolja — a hatóságnak sikerült kézrekeritenie. A több mint valószínű tettes mindent makacsul tagad, noha sok ellenmodásba keveredik, és rendkívül terhelő dolgok merülnek fel ellenében. A folyamatban levő vizsgálat érdekében bővebb részletek még most nem közölhetők. Orosházán Patzauer Miksa, az „Alföld“ szálloda uj bérlője, annak elismeréséül, hogy a képviselő testület az árverést jóváhagyta, a községi kórház alap javára 500 frtot ajándékozott. Czettel J. jeles képzettségű és ügyeskezü budapesti fogorvos Gyulára érkezvén : figyelmeztetjük közönségünket, miszerint rövid ittlétét felhasználni iparkodjék, mert többen, kik már segélyét igénybe vették, műtétéivel igen megvannak elégedve. Irodalom és művészet. A Pesti Hírlapot, mely ez idő szerint a legelterjedtebb és legtartalmasabb magyar napi lap s mely a legkiválóbb publiczistikai és szép- irodalmi erőket egyesíti maga körül, melegen ajánljuk a magyar olvasó közönség pártfogásába, mint oly demokratikus lapot, mely nem szolgál egy pártot sem, csak a magyar állam és nemzet ügyét s eszerint mindenki pártkülönbség nélkül élvezheti. A Pesti Hírlap, tekintve nagy terjedd mót — mindennap 14—16, vasár- és ünnepnapokon húsz huszonnégy s hétfőn és ünnepek után is tizenkét oldalon jelenik meg — ma a legolcsóbb lap is. Negyedévre 3 frt 50 kr. ; egy hóra 1 frt 20 kr. ; tehát csak 20 krral drágább, mint a legkisebb néplapok, melyeket terjedelemre négyszeresen múl felül. Gazdag napirovatain kívül folyton egy vagy két jó regényt közöl; naponkint két-három sőt négy tárczát hoz , színházi, távirati és napihir rovata bővebb, mint a legnagyobb lapoké, melyekkel jól értesültség dolgában is kiállítja a versenyt. Benne a komoly politikus ép úgy megleli a neki való olvasmányt, mint a szépirodalmat kedvelő nők, kiknek divattudósitások- kal és hetenkint zene-melléklettel is kedveskedik. Vezércikket felváltva : Pulszky Ferencz, Inksice Gusztáv, Tors Kálmán, Eötvös Károly, Pesty Frigyes Írják ; tárcáéit, kaiczolatait : Mikszáth Kálmán (Öcarron), Bartók Lajos (Don Pedrö), dr. Kenedi Géza (fel. szerkesztő), Tábori Róbert (Columbus), Luby Sándor és Gyöngyösy László bel- munkatársak s a külmunkatársak közül : Ágai Adolf (Osicsen Bors), Kürthy Emil, dr. Váradi Antal, Tóth Béla, dr. Sziklai János, dr. Radó Antal, Györy Vilmos, Könyves Tóth Kálmán,. Sebők Zsigmond, Roboz István, Milkó Izidor, Csáktornyái Lajos, Gabányi Árpád s általán az öregebb és ifjabb Írók közül a kiválóbbak szolgáltatják. Szeptember elsejétől kezdve előfizetőinek azt a különös kedvezményt is nyujta, hogy ezek minden vasárnap külön négyoldalas zenemellékletet kapnak a laphoz, a legújabb és legjobb zongora-darabokkal, vastag, finom papírra nyomva, úgy hogy azok negyedévenkint egy-egy tartalmas zenealbumba lesznek köthetők, mely méltán foglalhat helyet müveit családjaink asztalán. A „tisztelt Házból“ és „méltsás Házból“ czim alatt a jeles tollú Mikszáth Kalman által irt s országszerte közkedveltségre kapott országgyűlési karczolatokat ezentúl időnkint apró^ művészi rajzok és karrikaturák fogják még érdekesebbé tenni. Valóban méltó a Pesti Hírlap a legnagyobb pártolásra. A kiadóhivatal (Budapest, V., Nádor-utcza 7., Légrády testvérek) levelező lapon nyilvánított óhajra mutatványszámokat egy hétig ingyen küle. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Kiállítás Szarvason. A békésmegyei gaz- dasági-egyl t Szarvason 1884 év okt. 4-, 5- és 6-án állat-, termény-, házi-, gazdasági iparki- állitást és ekeversanyt rendez a következő módozatok szerint: Rendező : Mázor József ur. Kiállíthat csak békésmegyei lakos, akár tagja a gazdasági egyletnek, akár nem, — megyén kívüli csak akkor, ha egyleti tag. A bíráló bizottságok minden osztályra külön a rendező és egyleti elnök által egyértelem- ben előre fognak megalakittatni. Kiállító azon osztályban bíráló nem lehet. A dijjazás a kiállítás tartama alatt a tárgyakra kifüggesztendő. Az osztályok jegyzői által indokoltan szerkesztendő bírálati jegyzőkönyvek a lapok és értesítő utján közhírré fognak tétetni. Eladható minden kiállított tárgy s e ez élből úgy annak, mint netaláni nagyobb mennyiségének ára kiteendő. Elvinni a kiállított tárgyat, akár adatott el, akár nem, csak a kiállítás befejezte után szabad, különben nem dijaztatik. A mely tárgy azonban október 7-ki esti 5 óráig a kiállítás helyiségéből el nem vitetett, az egylet javára adományozottnak tekintetik és a rendezőség által elárverez- tetik. Belépti dij kivétel nélkül személyenként 20 kr, a belépti-jegy azonban a kiállítás minden részére érvényes, mi végre szükség szerint a kellő szelvényekkel fog elláttatni, melyek azonban csak egyszeri belépésre jogositnak. Egyleti tagul aláírhatni a rendezőnél és az egyleti titkárnál. I. Áliatkiállitás. A jelen állatkiallitás negyediké a gazdasági-egylet által 1881-ben 9 évre megállapított és a megye járásaiban váltakozva megtartandó rendszeres állatkiállitásoknak és azért ezeknek előre meghatározott és kihirdetett teljes pro- grammja szerint fog megtartatni. Kiállítható : ló, szarvasmarha, juh, sertés és baromfi. Kiállítási helyiség: Ozv. Lusztig. Sá- muelné úrnőnek a városházával szemben fekvő beltelke. Kiállítás napja : október 4-ke reggeli 8 órától 5-ke esti 5 óráig. A bejelentésnek, a tulajdonos, annak lakása és kiállítandó állat megnevezésével Mázor Józse, rendező urnái szeptember 2ő-ig kell megtörténni az állatok azonban csak a kiállítás első napján reggel vezetendők fel. Takarmányról a kiállító gondoskodik. Dijat csak oly állat kaphat, a mely 3 hó óta a kiállítónak birtokában van, mit kétely ese tén igazolni tartozik. A bírálatnak az első nap estéjéig be kell fejeztetnie, mely idő alatt a közönség be nem bocsáttatik. Az Ítélet a második napnak délutánján az állatok mellé kifüggesztetik. A baromfi a kiállítónak saját ketreczeiben állítandó ki. A bíróságnak a kitűzött dijakon kívül minden állatfajnál díszoklevelek is állanak rendelkezésére a szükség szerinti mennyiségben. Uradalmak és nagybirtokosok érmekkel és díszoklevelekkel dijaztatnak. II. Termény-, házi-ipar- és gazgdasági iparművek kiállítása. A kiállítás helyisége helyszínén közhírré fog tétetni : Kezdődik október 5-én reggeli 8 órakor és végződik október 6 án esti 5 órakor. A bejelentésnek Mázor József rendező urnái szeptember 30-ig kell megtörténni, a tárgyak maguk október 2-ika esti 5 óráig beszálitandók, Mennyiség, iparczikkekböl egy-egy példány mindennemű gazdasági és nagyobb kerti magvakból 2 liter, iparnövéüy, kerti vetemény, fa és virágmagvakból kisebb mennyiség, a gyümölcs minden fajából legalább 2 db. szőlő minden fajából legalább 2 fürt, folyadék minden fajából 2 üveggel, étkekből 500 gramm, cserépvirágból egy- egy példány küldendő be. A tárgyak a kiállító nevével és lakásával ellátva, a magvak tiszta, fehérvászon zacskókban, folyadékok lepecsételt üvegekben a termelési évszámmal, a fajoknak lehetőleg egyenkénti megnevezésével, a gyümölcs egyenként papírba göngyölve és lehetőleg fajonként megnevezve küldendő be. A birálat a kiállítást megelőző napon, október 4-én reggeli 8 órakor kezdődik s az nap esti 5 óráig be kell akként végeztetnie, hogy az ítélet az egyes tárgyakra másnap reggel ki is függesztendő. IKUállitHató. A) A terményeknél 1. Gabona, 2. Olaj növény, 3. Takarmánymag, 4. Iparnövény, 5. Gyöknövény, 6. Tök, ugorka, dinnye és magvai, 7. Mindennemű gyümölcs, 8. Szőlő, 9. Zöldség, 10. Hüvelyesek, 11. Főzelék, 12. Virágok cserépben és szárítva esetleg magvaikkal. Azonkívül kitűnő gyűjteményért arany díszoklevelek. B) A házi iparczikkeknél. 1. Selyem gubóban és gombolyítva, 2. Len szálakban, fonva és szőve, 3. Kender szálakban, fonva és szőve, 4. Pokrócz, 5. Fonadékok és kötések, vesszőből, szalmából, gyékényből, csirók-. bol stb. 6. Tésztafélék, nyersen, 7. Sütemények, 8. Szeszes italok és eczet, 9, Befőttek (főzelék és gyümölcs), ízek, aszalványok, 10. Sajt, vaj, túró, 11. Méz és viasz, 12. Házi szappany, 13. Női kézimunka. Dij 13 ezüst és 13 bronz érem. C) A gazdasági iparmüveknél. 1. őrlemények, 2. Kötélverö munkák 3. Kerékgyártó munkák, 4. Kovács munkák, 5. Lakatosmunkák, 6. Szíjgyártó munkák, 7. Építési anyagok, u. m. tégla, cserép, minták és rajzok, 8. Fazekas munkák, 9. Megyebeliek vagy egyleti tagok által készített kisebb gazdasági eszközök és gépek. 12 ezüst és 12 bronz érem. III. Ekeverseny. Tartatik a város mellett egy e czélra előre beborozdotandó téren. Versenyez, bárki által készített: 1. Egyes. 2. Kettős. 3. Hármas és 4. Mélyítő eke. Vonó jószágról, mely kizárólag csak ökör lehet, a rendezőség gondoskodik. A bírálati szempontokat és érdemszámokat a bíráló bizottság állapítja meg, mi végre egy erőmérő is rendelkezésére álland. Dijakul minden osztályban egy ezüst- és egy bronz díszoklevél osztatik ki. Mokry Sámuel, Beliczey István, egyleti titkár. egyleti elnök. Hetlpiaozl Arab: Gyulán. 1884 szept. 19. frt kr. Búza legjobb 100 kilogramm ........................ 7 „ közép » „ ....................... 6 50 K étszeres legjobb 100 „ ...... 6 „ közép „ „ ........................ 6 80 Á rpa legjobb „ „ ...... 6 — Zab n j» » ••»••• 6 — Tengeri „ „ „ ........................ 6 20 Szinl iszt v n ................... 20 — Zsem lyeliszt » # ........................ 15 — K enyérliszt * „ ........................ 12 —4 20 Szil- vagy gyertyánfa köb-méter ................... S 45 Tölgy fa • .............................. 3 — Ma rhahús 1 kilogramm ........................ — 48 Ser téshús „ • . . . . — 64 Szalonna „ ................... 80 Disznózsír „ ...... — 90 2v£ixid.exil£it érdélnél. Midőn a természet hosszú téli álma után aj életre ébred, erdőn, mezőn duzzad a fák nedve s a zöld bimbók a bájos tavasz közeledtét hirdetik, akkor egy komoly intő szózat azt súgja nekünk is, hogy a természetnek ezen örökös körforgását, melynek mi is, mint minden egyéb teremtmény alá vagyunk vetve, ne hagyjuk figyelem nélkül. Egész éven át a vér folyvást használhatatlan anyagokat választ ki, a melyek, ha idejekorán nem távolittat- nak el a testből, különféle súlyos betegségeket okozhatnak. Tavaszkor és őszszel van az arra való idő, hogy az év folytán testünkben lerakodott fölösleges és az egyes szerek működését akadályozó anyagokat nedveket (epe és nyalka) egy szabályszerű, a testet nem rongáló, tisztitó gyógymóddal eltávolitsuk, és ez által más súlyos bejoknak elejét vegyük. Nemcsak azoknak, kik emésztési zavarokban, székrekerésben, kólikában, bőrkiütésekben, vértorlódásokban, szédülésben, a tagok elzsibbadásában, hysteri- ában, aranyeres bántalmakban, gyomor-, máj-, bél stb. bajokban szenvednek, hanem az egészségeseknek, vagy a magokat egészségeseknek tartóknak is sürgősen ajánlanunk kell, hogy azt a drága piros életnedvet, mely ereinkben kering, igyekezzenek a maga teljes tisztaságában és működésének erejében czélszerü és óvatos gyógymóddá föntartani. Erre nézve mint legjelesebb szert, a Brandt R.-íéle Bvájezi labdacsokat, melyeket legtekintélyesebb orvosok is, úgy kitűnő hatásuk, mint teljesen ártalmatlan voltuknál fogva, melegen ajánlanak — legjobb meggyőződéssel ajánljuk. Kaphatók a gyógyszertárakban 70 krért; mellékelt utasitáB az orvosi bizonylatokkal együtt adatik. I Az ezen rovat alatt közlöttekért a szerkesztő nem vállal felelősséget. KLEIN IGNÁCZ xiöszatoó, Végh József úr házában volt lakását, a városház közvetlen szomszédságában a Silberstein-féle házba helyezte át. 130) 1—3.
