Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-08-24 / 34. szám
34-ik szám Gyula, 1884. augusztus 24-én III. évfolyam f------------^ Sz erkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre.........5 írt — kr. Fé lévre ............2 „ 50 „ Év negyedre .. .. 1 B 25 „ Egyes szám ára 10 kr. f f POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP, MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP, yr Kiadó hivatal: | Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttér tora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) lápót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési Dorottya utcza 11. sz. a.; hang irodáiban, a szokott előnyős árakon. Egy közintézetünkröl. Ha valamely köziatézethez kötött reményünk nem felel meg a várakozásnak, ha nincs meg abból az a hasznos eredmény, melynek meg kellene lenni, ha a czél nincs elérve felállítása által, melyet annak felállításakor kitűztek : mondhatjuk, hogy az ilyen intézet felesleges valami, luxus artikulus. Ilyennek látszik előttem e mi megyénk, központjában a muzeum, melyet messzekiható számítással a köz- czélnak átadott, soha meg nem hálálható jóindulatból jelen igazgatója, köznyelven Mogyoróssy urambátyánk! Ez igazi közkincsünk jelenben majdnem hasonló a víztelen partimalomhoz, épen a mi közkeletnek indítaná s a belehelyezett tőkét bő kamattal hasznosítaná, az hiányzik részére. Nincs meg a kellő tér elég széfen szaporodó s meglevő tárgyai számára. Mint egy keskeny boltba beszorított nagymennyiségű árúczikkhez nem férhetnek a vevők és a setétes terem miatt azok színe, jósága, becse nem tűnhetik elé a vevők szemébe, hogy azok méltó árt Ígérnének az egyes tárgyakért, hanem potom árt akarnak oda dobni ; épen igy van e mi múzeumunk jelenben. Az a két, valóban teremnek se mondható helyiség, melyben áll összezsúfolva, guzorítva minden tárgy, néhol összehalmozva, a legnagyobb mértékben lealázó s méltánytalan dologra mutat nemcsak; de mutatja az intéző körök negligálását, stagnáló ízlését s egy nemes erőnek parlagon tartását vagy czéltalan helyre fordítását. Sokszor megfordúltam részben magam, többször távolabbi vendégekkel, kiknek a legnemesebb indulattal dicsekedtem e mi közkincsünkről a múzeumról; hol mindannyiszor valódi hivatással magyarázgatá az én tisztelt urambátyám az egyes tárgyakat, tömérdekszer felejtetve velünk még az ebéd idejét is. Miudannyiszor elszomorodtam a felett, hogy nem könnyebben hozzáférhető, nem kényelmesebb s méltóbb hely az, hol meg kell fordulnunk gyakori alkalomból, mert hát én szeretem ez intézetet s emelésén tettel, szóval óhajtanék munkálkodni, ügy gondolom, hogy ha a közönség tömegesebben látogatná, talán több szem többet látván, a több száj hangosabban is tudna kiáltani érdekében. Ámde épen ez nem lehetséges, mert a helyiség szűk, czélszertttlen, az egyes nagybetű tárgyakra is káros, sőt teljesen rui- náló hatású, semmivé lesznek a legszebb tárgyak benne. Bizony ! majd azt gondoltam, hogj g/Yandékosan helyeztetett ide, hogy igy annál hamarabb yáboruljon a feledés fátyola. De hát nemcsak a közöhség nem használhatja, de iskolás növendékeinkre nézve is rejtett kincshalmaz ez a mi múzeumunk. Ezek sem vihetők oda, mert hiszen 5—6 egyén betölti már azon szűk helyiséget, a mely a múzeumi tárgyaktól némi kevés tér még fentmaradt. Maga az elég dús könyvtár ott bámészkodik a belépőre, mintha sóhajtaná: óh szánjatok meg emberek, rendezetlen szét hevernek sok tagjaim itt és ott. Hogy is lehessen bennök eligazodni, holott nem oda kell helyezni egyes darabokat, a hova tartoznak, hanem a hol hely szorítható nekik, a hova lehetséges. Igazán ki vannak tétetve pornak, ütődésnek, mindennek; el kell idő előtt pusztulniuk, mert megóvás végett nem tehetők üveg alá, a roszakarat károkat is okoz nem egyszer, alkalom szülvén a tolvajt. Egykor el fog a bár ritkán adakozó közönség is fordulni s azt mondja: miért adjak ezt, azt, holott nincs hely számára sehol. Lesz ez intézetünk álló malom, mely semmit se hoz a konyhára, a közmívelődés nagy kárára. Látogató vendégeink épen nem gyönyörködhetnek majd semminemű tárgyban; a madárcsop'ort is hozzáférhetlen, bonyolódott, sőt ha egy kezd hibás lenni, a baj az összezsúfolás mellett rohamosan terjed az egész állományon végig. Bizony! az én tisztelt ui’ambátyám nem könnyű útján megyen sorsának, mert naponként látnia kell nem a gyarapodást, de az enyészetet nagy hatalommal dúlni a gondjaira bizott egyes tárgyak felett. Kagyló-, kép-, kő-, pénz- s régi gyüjteményállományunk mind-mind elég gazdagok s méltathatok lennének egy díszes, a czélnak egészen megfelelő helyiségre és pedig mielébb — Mindennap egy nap múlik el tőlünk s a/, egy nap egykor a sír szélén állít meg bennünket s a múzeumot is. Azért legyen nekünk megengedve, hogy egészen nyiltan hívjuk fel megyénk fő- és alispánjának becses figyelmét ama kegyes intézkedésre, hogy felemelvén hathatós szavukat s erélyes kezöket, hatalmuknak egész súlyát, érdemökhöz egy uj és pedig hervadhatlan s talán a legfényesebb babért füzendők, eme tanintézetünket mentsék meg a további gyors pusztulástól, adják vissza annak az életerőt, a létjogot; újítsák meg tagjait abban és az által, hogy vállvetett működésre hiván fel az e részben csak legkisebb segélyt is nyújtható, legigénytelenebb közeget, eszközt és alkalmat, tegyék oly szerencséssé e mi községünket, illetve a látogató vendégek összegét, kik egy téresebb helyiségben bizony nagy örömmel látogatnák a múzeumot, hogy azok örök lekötelezettjei legyenek nekik még akkor is, midőn már ők nem, de unokáik még élnek és virágoznak késő korral. Hogy mennyi romlás érte már ed- digelé is ama hátrányos helyiségben az egyes tárgyakat, csak az tudhatja, ki minél gyakrabban megfordúl ama helyiségben, szeretne hosszasabban nézegetni, ha uem is minden egyes, de minél több tárgyat. Már kérdem, hogy lehessen azokat megtekinteni bárkinek is, ha egyszer hozzáférnünk nem lehet? Méltán megérde melné ősz, de örök ifjú kedélyű s valódi szakértő buzgalmu alapitó-rendezője s el- évülhetlen érdemű igazgatója ezen valódi ismeretterjesztő mívelődési intézetünknek, hogy mielőbb megérje a Simeoni örömet, uj tágas, száraz és rendeltetésének teljesen megfelelő helyiségbe áttételét a múzeumnak. így mególtatik munkaked.e úgy neki, mint elvész az adakozó és látogató közönségnek igazán fontos érdekeltsége. Én azért felemelem, hathatós intézkedést kérő szavaimat ezen közkincsünk érdekében, remélve, hogy ennyi sikere legalább megleszen, miszerint gondolkozást ébresztek egy időre az intéző körökben, hátha végre megmozdul az eddig sima tenger tükre, s jótékony hullámzás jő létre, mely elvégre a gyógyulás felé vezérel bennünket, mert „a gondolkozás a lélek földmivelése, méginkább bányászata.“ Rácz János. .Alispáni jelentés Békésmegye bizottságának augusztus hó 10-én tartott ülésében. (Vége.) A b.-gyulai kir. folyammérnöki hivatal az Élővíz-csatorna felső torkolatán a csohos-éri csatorna balparti töltésébe alkalmazandó szilárd szerkezetű vascsöves és vaskapus zsilipre vonatkozó vagylagos tervezetet a közmunka és közlekedési miniszter úrhoz még f. évi április hó elejéo felterjesztette. Ezen vagylagos tervek készítésénél a folyam- mérnöki hivatal nemcsak a csabai vasúti állomás naponkénti vízszükségletét vette tekintetbe hanem az Élőviz-csatorna menti lakosság és a különböző iparok vízszükségletét, valamint azon vízmennyiséget is, mely okvetlenül szükséges, hogy a 43.9 kmtr. hosszú és alsó szakaszán átlag 14—16. mtr. közép szélességű mederben lefolyásra kerülő víztömegénél és sebességénél fogva közczélokra használható s egészségi tekinteteknek megfelelő legyen. Ezen elv alapján a naponkinti vízszükséglet a csabai vasúti állomás Bzámára..................... 300 m3-ben a lakosság számára ivó vizűi és házi czélokra................................5120 m3-ben ip ar czélokra............................... 2625 m3-ben Összesen : 8045 m3-ben vétetett fel ; melyhez adatván az elpárolgásra és elszivárgásra számított harmadrész, vagyis 5364 m.3 ; a vízfogyasztáshoz megkivántató szükséglet 13419 kmtrt. tesz ki. Minthogy azonban ezen vizmenynyiség még korán sem elengedő a csatorna medrének felelevenítésére, hanem szükséges, hogy a nevezett csatornában, az említett viv.menynyiségnél négyszerte nagyobb vizmenynyiség nyerjen lefolyást, a tulajdonkép szükséges vizmenynyiség naponta 57.888 köb méterre megy, melyből a vasút számára szükséges 300 kmtr. levonása utáu 57.588 kmtr, vagyis 115, 176 akó viz marad naponta a közönség használatára. Az előidézett vizemésztés előidézésére elégségesnek látszik egy 1 meteres átmérője vascsöves zsilip alkalmazása, melynek költségei 10,905 frt 86 krban vannak előirányozva, mig az ugyan ily méretű vas kapus zsilip általi vízbevezetés költségei 18961 frtot tennének ki. Egyébiránt ezen felső torkolati zsilip ügyében Péch József középit. felügyelő elnöklete alatt B.-Csabán múlt hó végén tartatott meg az értekezlet, mely azon megállapodással oszlott szét, hogy ez ügyben az érdekeltség hivassák össze társulat szervezése végett; a szervezés megtör téntéig pedig a felső zsilipet a kormány készíttesse el s annak költségeit, a majdan alakulandó társulat terhére előlegezze. A szeghalmi járás szolgabirája indokolt panasz tárgyává teszi a Sebes-Körös, biharmegyei területen keresztül vonuló sárréti két gátjainak elhanyagolt állapotát. Szerinte ugyanis mintegy 8 kmtnyi hosszban jobbról és balról a gátak a f. évi julius hó 22—25-ike közötti árvíz idején annyira lesülyedtek, bogy a viz felett alig 50 cmtnyire emelkedtek ki, a gátak anyaga anynyira rostos, hogy az árviz emelkedésétől kezdve 24 óra alatt nemcsak hogy egész hosszban, mondhatni patakokba, szivárogtak, hanem gátcsuszara- lás is történt s a gátszakadást csakis teljes és gyors erőfeszítéssel lehetett megakadályozni: továbbá a gátak az említett hosszban az árviz magasságáig annyira átáztak, hogy a viz a mentett oldali rézsün minden lépes alatt felbugygyant s valóban sárban kellett járni. Alapos lévén az aggály, hogy az említetett gátszakasz egy hosszabb ideig tartó téli vagy tavaszi árvizuek ellen nem állhat : a védgátaknak még ez idén leendő teljes kiépítése iránt a szükséges lépések megtételét mellőzbetlennek tartom. IVv V e g y e s e k. 1. ,A megyei pénztárak és alapok a múlt hóban is megvizsgáltatván, azokban helyes kezelés mellett maradványkint találtatott. a) megyei alapokban készpénzben 205,715 frt, 68 kr. kötvényekben 51,540 frt, 37 kr. b) a központi gyámpéuztárban készpénzben 12,622 frt, 88 kr. kötvényekben 75,92 frt, 16 V„ kr. 2. A szolgabjrói hivatalok és a megyebeli községek ügykezelésének most is folyamatban lévő megvizsgálásánál többi között azt tapasztaltam, hogy B.-Qyula, M.-Beróny, K.-Tarcsa, Szeghalom, B.-Csaba, Szent-András, Bánfalva, Ké- tegyháza, Gyoma, Szt.-Tornya s Endrőd községek katasteri munkálatai még most sem érkeztek meg az illető községekhez, mi miatt az adókivetési munkálat s különösen a földadó és általános jövedelmi pótadó kivetése fenekadást szenved. Megkeresésemre a debreczeni m. kir. katasteri igazgatóságtól azon értesítést vettem, hogy az adómunkálatok eredménye után kivetett földadó B.-Gyula I-rész, Szt.-András, Gyoma és Bánfalva — Puszta — Szt.-Tornyával egyesitett adóközségekre nézve már érvényesíttetett ; Endrőd és Kétegyháza községeknek f. hó első felóbeu M.-Be- rény községeknek f. hó 2-ik telében, B.-Csaba és Szeghalom községeknek Szeptember hó folyama alatt, K.-Tarcsa községnek pedig mihelyt adómunkálata a Budapesten eszközölt rectificatio és adókivetés alól megérkezik az adómunkálatok meg fognak küldetni. B.-Gyulán, 1884. augsztus 10. Ja&csovict Pál, s. k. alispán. Knldöttségfi jelentés a műszaki ártérfejlesztés tárgyában az alsó-fehér- körosi ármentesitö öblözet tekintetes igazgató választmányához B.-Gyulán. (Vége.) 3. Az ártértelekkönyv egyes községek határai szerint külön állítandó össze. Az igy összeállított telekkönyvek végösszege külön kimutatásban összegezendő, úgy hogy ezen kimutatás az összes területeket egyes osztályok szerint elkülönítve tüntesse elő. 4. Az ártértelekkönyvből határonkint birtokivek készítendők, mely birtokivek betüsorrendben az egyes birtokos minden ártéri birtokát részletenkint és ösz- szegezve az ártér telekkönyvi minta szerint külön ivén kell, hogy előtüntesse. A birtokivek végösszege külön summárium- ban összegezendő. V. A munka ellenőrzése. Hogy a fenntebb részletesen körülirt munkálatok helyesen hajtassanak végre, az ellenőrzés gyakorlására egy ártérfej- lesztő bizottság volna alakítandó, melynek egyik tagjául a gyulai m. kir. folyammérnöki hivatal volna felkérendő. Ezen bizottság feladata úgy a külső, mint belső munkákat bizonyos részletekben megvizsgálni és hitelesíteni. Hogy ezen vizsgálat megkönyittessék, szükséges a megvizsgálandó területről legalább 1 : 10,000 léptékű térrajzot készíteni, mely kicsinyített lépték szerint 50 öles négyzetben bevonalozott papíron a pontok mellé a függők beíratnak, s nehány pontnál a külső munkakor használt számozás számai feliratnak. Ily vázrajzot és a terület részletes felmérését tartalmazó valamennyi eredeti mérési jegyzőkönyv is a vizsgálatkor a bizottságnak bemutatandó. YI. Az ártérfejlesztés költségei. 1. Az ártér elöleges számítás szerinti területe. A föntebb I. 6. pont alatt előlegesen megállapított határok szerint az ártér terület következőleg állapítható meg : a) A Fehér-Körös jobb és Fekete- Körös balpartja közti terület 14000 ka- taszt. hold. b) A Kettős és Fehér-Körös balpartján eső terület . j 56000 'kataszt. hold. Összesen: 70,000 kataszt. hold. 2. Költségek.
