Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-08-24 / 34. szám

Ezek kétfélék : a) Az ártérfejlesztésnél felmerülő oly költségek, melyeket az öblözet tartozik viselni, akár házi kezelés mellett, akár vállalat utján hajtassék az végre. Ezen költségek a következők : 1. A védtöltések mellett elhelyezett fixpontok 2-szeri szigorú belejtezése. A bel ejtőzendő vonalak hossza mintegy 60 kilometer, ennek kétszerese 120 kilometer. Naponként 4 kilométert számítva, szüksé­ges 30 munkanapon át 2 mérnök a 10 frt — 20 frt. 4 napszámos ä 1 frt — 4 írt. 1 fuvar á 3 frt — 3 frt. Összesen : 30 nap a — 27 frt. 2. A kataszteri mérnökség által három- szögitett pontoknak leirása, alaplapjai és öszrendezői. Ilyen pont a fentjelzett árte rületre esik mintegy 350. Ebből kerül az első 20 pont á 4 frt — 80 frt. 21—50-ig 30 pont á 2 frt = 60 frt. 51—350 300 pont á 1 frt — 300 frt. összesen: 350 pont kerül 440 frt. 3. A kataszteri térkép másolatok be szerzése 2 példányban mintegy 80,000 úgynevezett holdrészletet véve számításba, kerül holdrészletenként és példányonként 1 krajczárba, ez tesz összesen: 1600 frt. 4. A mérnöki kataszteri telekkönyvek batárleirási jegyzőkönyvek stb. mennyisége előre meg határozható nem lévén, ezen czólra felvétetik átlag 400 frt. 5. Felügyelet és hitelesítési eljárá­sokra 1500 frt.d összesen : 4750 frt. b. Á tulajdonképeni ártérfejlesztési munkálat, mely magában foglalja a négy- szöghálozat kitűzését, lejtezését, a térképi munkákat és az ártértelekkönyvek, vala­mint a birtokivek készítését. Ezen munkák költségeire nézve a szomszédos társulatoktól a következő ada­tokat nyertük : A Békéstől Apátfalváig terjedő ártér fejlesztése árlejtés utján vállalkozónak adatott ki kataszteri holdanként 96 krért. A mesterszállási öblözet árterének fejlesz­tése holdanként 49 krért lett vállalkozó­nak kiadva. Végre a hosszufoki öblözet- hez nyujtatott be egy ajánlat, mely szerint egy kataszt. hold kerülne 58 krba. A fenti vállalati árak egymás közt annyira külömbözők, hogy azok szerént öblözetünk ártérfejlesztési költségeit még csak megközelítőleg sem lehet megállapí­tani. Szüségesnek láttuk azért biztosabb alapra fektetett számítást tenni arra nézve, hogy az ártérfejlesztési munkálatok meny­nyibe kerülnének e házi kezelés mellett. Számításunk alapjáúl felvettük azon mun- kamenyiséget, melyet ßgy szakképzett mér nők a hozzá adandó szükséges segédköze­gekkel naponként elvégezni képes. Ezen munkamennyiség meghatározásánál szintén figyelembe vettük az időjárás és egyéb előre nem látható körülmények által okoz­ható hátráltatást is. Úgy hogy vélemé­nyünk szerint az alább kitüntetett ár mel­lett az ártérfejlesztési munka házi kezelés mellett minden körülmények közt végre­hajtható. Az eként megállapított költségek a következők : 1. A fentebbi részletes műszaki leírás szerint 70,000 holdnál szükséges 84000 öl alapvonal háromszögméreti kitűzése. Na­ponként egy mérnök a hozzá tartozó se­gédszemélyzettel elvégez 2000 ölet; szük­séges tehét 42 napon át 1 mérnök . . . 10 frt. 1 segédmérnök ... 3 frt. 4 napszámos á 1 frt = 4 frt. 1 fuvar .....................3 frt. Ös szesen : 42 nap á . . 20 frt. 840 frt. 2. A részletes 50 négyszögöles kitűzés. Naponként egy csoport elvégez 200 hol­dat, ez tesz 350 munka napot Egy csoporthoz kell 1 mérnök.....................................10 frt. 1 segédmérnök . . - . . . 3 frt. 4 napszámos . ..............................4 frt. 1 fuvar ........................................3 frt. Ös szesen : 350 munka nap á . . . 20 frt. . . 7000 írt. 3. 84000 öl alapvonal 2-szeri lejtezése naponként 2000 ölet számítva tesz 84 napot. Naponként 2 mérnök á ... . 10 frt — 20 4 napszámos á . . . 1 frt ^ 4 1 fuvar ..... 3 frt — 3 Összesen : 84 nap á 27 frt. — 2268 frt. 10108 4. 70,000 hold részletes 50 öles négy- ly szöghálózat belejtezése, naponként 1ÖC ik holdat számítva, tesz 700, munkanapot, ír Naponként 1 mérnök ... 10 frt, >n 1 segédmérnök . . . 3 „ 4 napszámos . . . 4 „ tt 1 fuvar . . . . • 3 „ A összesen 700 nap á 20 frt, 10 14,000 frt. fe 5. Kitűzési anyagok, azok fuvarozása >• és elhelyezése : a) 280 db. 0-5 m. hosszú 10/i0 cm. | tölgyfából készült keresztes karó, felső végükön gömbölyű szeggel ellátva, darabja á 50 kr.......................................140 frt. t. b) 280 db. 1 ni. hosszú || cm. fa- - rágott, kellő számmal ellátott jelző karó s á 40 kr ..................................... H2 frt- j c) 50,000 db. 20 cm. hosszú ||l cm. vastag kisebb karó a részletes kitűzéshez á 2 kr. . . | | . J | 1000 frt A külső munka ossz. = 25,360 frt. 6. Térképezési munkák és árfértelek-1 könyv készítése, Az összes belső munkákra számítható I ■ a külső munka 25°/0-ka = . 6340 frt. I I 7. Irodai helyiség 2|| éven át , á 200 frt............................... 500 frt. 8. Mérnöki műszerekre . 800 frt. 9. Irodai felszerelések, nyomtatva-1 nyok stb......................... . . 250 frt. Ös szesen 33,250 frt. Ehhez hozzáadva az a) alatti ösz­szeget .................................... 4750 ftot. I Lesz az ártérfejlesztés összes költ-1 sége.................................... 38,000 frt. I Mely összegből a tulajdonképeni ár­térfejlesztési munkára esik 70,000 hold ártérre 33,250 frt, vagyis 1 holdra 471/2| krajezár. Összehasonlítva ezen eredménytl a fent kitüntetett vállalati árakkal, ki-1 i tűnik, hogy az ártérfejlesztés házilagos ke-1 í zelés mellett holdanként 1 ||| krajczárral I f kevesebbe kerül, mint az eddigi legolcsóbb t vállalati munka, ami az egész 70,000 hold-1 nál 1050 irtot tesz ki. Minthogy azonban ezen 1050 forint értéket képviselő pénzügyi előny nem I átszik arányban állani azon sokkal fonto-l sabb előnynyel, mely az öblözetre vállalati z munka esetében a vállalkozó vagyoni fe- 1 lelős8égéből háramlik, melynélfogva a vál-11 lalkozó az ellenőrzési bizottság által eset-11 leg hiányosnak tapasztalt munkálatoknak saját költségén leendő helyesbítésére szo-j ritható, s minthogy a munkálatnak az öb- ii lözeti mérnök által leendő folytonos ellen- e őrzése az öblözet érdekében felettébb ki-11. vánatos, de az öblözeti mérnök egyéb sí hivatalos teendői miatt az ártérfejlesztési fi munkálat házi keresztülvitelére physical a idővel sem rendelkeznék : mi a műszaki ártérfejlesztésnek vállalati munka utján j leendő keresztülvitelét véleményezzük, s e ezzel kapcsolatosan javaslatba hozzuk, mi- jj szerint ezen munkálatra, de az egységi I tI ár kiírása nélkül pályázat hirdettessék s ^ az öblözeti mérnök az árlejtés részletes L feltételeinek kidolgozására, valamint a fen- jj tebb felsorolt alapul szolgáló munkála­toknak a 17.—1884. k. gy. sz. határozat­tal előirányzott 10,000 frt terhére leendő beszerzésére elutasittassék. A mennyiben pályázat utján elfogad- g ható olcsó ajánlat be nem érkeznék, ak- U kor is módjában álland az öblözetnek atj kérdéses munkálat házilagos keresztül- a vitelét elhatározni. ,j Kelt Gyulán, 1884. julius 29-én. L Zöldy János s. k. Iá öblözeti elnök. I Keller Imre s. k. Ladies György s. k. Szekér Gyula s. k. I 5 küldöttség! tagok. Erkel János s. k. Jantsovits Emil s. k. I j( öbl. mérnök. öbl. titkár. I Ta,n.-ü.g:3r. U ___ I r Hi rdetés. ­A b.-gyulai áll. segélyzett polg. fiú­iskolában a jövő 1884/5-ik tanév szeptember hó 8; 1-én veendi kezdetét, és pedig szept. 1-, 2-, 3- és 4-ik napjain történnek a beírások, 5-én ja- t vitó , magán- és felvételi-vizsgálatok, 6-án a ta- r< nitások kezdete. k Tandíj egész évre — a latint is tanulóktól — t: mindennel együtt véve : 8 frt 70 kr, a latint nem lj tanulóktól 7 frt 70 kr, mely összeg egyszerre is g lefizethető, de felsőbb utasítás folytán már a be- h iratkozásnál a latint tanulóktól legalább 6 frt n 20 kr, a latint nem tanulóktól 5 irt 20 kr. ok- t< vetlen fizetendő. v A vidéki tanulók szülei értesittetnek, hogy e: a beiratkozásnál bejelentendő lészeu, miszerint n gyermekeik részére hol szándékoznak lakást fo- z< gadni. Valamint a szállást, kosztol adni óhajt« gazdák személyesen vagy Írásban sziveskedjenel jelentkezni a tanári testületnél e tárgyban. B.-Gyulán, 1884. augusztus 17-én. Az iskoluszék megbízásából : Finta Ignácz, igazgató-tanár. Iskolai értesítés. A társulati polgári leányiskolánál a beírá­sok folyó hó 27—31-ig a polgári fiúiskola igazg. irodában naponkint délelőtt 10—12 óra közt tör­ténnek. A felvétetni kívánó növendék a felvételre személyesen szülői, gyámja vagy ezek megbízottja kíséretében jelentkezzék az igazgatónál. Szeptember 3-án d. u. 2 órakor felvételi rizsgálat, mely díjmentes. Szeptember 6-án d. e. II órakor az iskolai év megnyitása. A felvett növendékek részéről következő di­ák fizetendők : beirásdij 1 frt; tandíj hónapon- :int 4 frt. Ha valamely szülő egyidejűleg több [yermekét akarja a társulat iskolájában tanit- atui, egy gyermek után az egész, a többiekórt ledig fóltandijat tartozik fizetni. Féltandijon vagy gész díjtalanul is vétethetnek fel az iskolába íánygyermekek, ha szüleik kellően igazolt anyagi örülményei a teljes vagy részleges dijak fizető­ét nem engedik. A tankönyvekre, tantárgyak terjedelmére stb. onatkozó felvilágosításokkal a beiratás alknlmá- al készségesen szolgál alulirt. B.-Gyulán, 1884. aug. 22-én. Kovalszky József, igazgató. Értesítés. A helybeli izr. nyilvános fi- és leányiskolá­it az 1884/85-ik tanévi beírások f. hó 31-én, :az vasárnap délelőtt 9—12, és délután 3—5-ig gnak megtartatni, miről a t. szülők és gyámok sztelettel értesittetnek. Gyulán, 1884. augusztus 21-én. Az iskolai igazgatóság. Btldjács Andorné helybeli nönevelö intó- tében a jövő iskolai évre a beiratások szep- mber 1-ón veszik kezdetüket; — felkéretnek kát a t. ez. szülők — kik gyermekeiket ez in- zetbe járatni óhajtják — mondott napon a be- j itást foganatosíttatni szíveskedjenek. Özv. Sieger Mátyásné gyulai nőnevelő :ézetében az évi zárvizsga foiyó bó 28 án dél- ; itt 9 órakor és folytatva fog megtartatni; mi a ; szülőkkel oly hozzáadással közöltetik, hogy a | äptember 1-sö napjaiban megkezdendő uj tan- | yamra a beiratások a befejezett vizsgák után ónnal folyamatba vétetnek. I Értesítés. A szarvasi tőgymnasiumban az 1 8%-ik tanév szeptember 4-én megnyittatik s 1 sei a tanítás kezdődik. Ezt előzőleg szeptember 1 , 2- és 3-án megindittatnak a beiratá6ok, kik * igán- és javító-vizsgára köteleztettek ez intézet ^ rében, azok augusztus 31-én és szeptember 1-én ^ stálytanáraiknál jelentkezzenek. A megkésök vételüket nehezítik, sőt kétségessé teszik. —------------------------------------------------------------------------------>------------- | Új donságok. I * i A király születésnapját, úgyszintén j st. István első magyar király névnapját ez ( ben is fényesen ünnepelték meg városunkban. . dkét alkalomból ünnepélyes isteni tisztelet volt f rom. cath. főtemplomban, a szent misét G ö n- . öcs Benedek apát és lelkész tartotta fényes ^ gédlettel. A hatósági tisztviselők és a helyben ^ omásozó honvédség tisztikara testületileg jelen - s. meg. A zászlóaljak azonban csak a király iiletésnapján vonultak ki. A tisztikar hagyomá- j os szokás szerint Göndöcs Benedek apát és kész urnái volt diszebéden, . Kinevezés. D o b a y Lajos, városunk lgármesterének fia a bécs-ujhelyi katonai aka­rnia végzett növendéke a 9-ik cs. kir. huszárez­° i ibe hadnagynak neveztetett ki. A megyei állandó választmány f. hó 30 án ist tart a megyeháza termében. | A sámsoni olvasó és gazda kör alap- i ibályait a belügyminiszter helyben hagyta. ( Az arad békésmegyei egyesített ármcu- i tesitö és belvíz levezető társulat augusztus 23-án I rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgya a r közmunka és közlekedési minisztériumnak leira- g tavai elrendelt újra szervezkedés, s az alapszabá- h lyoknak 1884. évi XIV. t. ez. értelmében átdol- n gozása volt; a közgyűlés tekintve, hogy a társu- J lat a békés-gyomai öblözettel még kiegészítve r nincsen, s kérdés, váljon ki tog-e egészittetni; D továbbá tekintettel az aradmegyei öblözet kér- t vényére, melyszerint elválását óhajtja, és mert a ezen elválás esetleges bekövetkeztével, figyelem- t mel a fent idézett törvény kívánalmaira az öblő- ( zetek határai természetszerűen máskép fognak I alakulni : Králitz Gyula, Zöldy János és 8zekér Gyula urasból küldöttséget menesztett ki, mely — figyelemmel a törvény kívánalmaira — mielőbb javaslatot készítsen arra nézve, hogy és mint volna jövőben a társulat alakítható, az esetre, ha az aradmegéei társulat kérvénye felsőbb he­lyen figyelembe vétetnék. — Titkárul : Hoffmann Mihály ügyvéd választatott meg, s néhány öblö­zeti ügynek elintézése ntán a gyűlés eloszlott. Az uj ipartörvény tárgyában — mely tudvalevőleg ez év október elsején fog életbe lépni — D o b a y János polgármester közös ér­tekezletre bivta össze Szent István király napján délelőtt 11-órára Gyula városa összes iparosait és kereskedőit. A városház nagy terme zsúfolásig megtelt, s az egybegyült túlnyomó részben ipa­rosság uagy figyelemmel hallgatta a D o b a y János polgármester és K ó h n Dávid iparos ifjú­sági egyleti titkár által felváltva előolvasott és kellő rövid kommentárral fűszerezett ipartörvényt különösen a régi és uj törvény között fenforgó lényeges különbözetet. Miután a törvény szerint ipartestületek csak ott létesítendők, ahol azokat az iparos osztály kétharmada kívánja, elhatároztatott, hogy fölhívások illetőleg aláírási ivek fognak kibocsáttatni, amelyeket a még ma fennálló ipartársulatok illetőleg a szakosztályok elnökei iparáganként osztatnak ki, úgy hogy minden bejegyzett iparos fel fog szóllittatni, ha váljon óhajtja e vagy nem az ipartestület létesí­tését. Az aláírási Ívnek rovata lesz az igenleges és nemleges aláírásokra is. Az aláírási ivek össze­gyűjtése után általános nagy iparos értekezlet fog tartatni, amelyen — ba az aláírások, mint remél­hető kedvező eredményre fognak vezetni — az partestület megalakításának előmunkálatai ke­rülnek tanácskozás alá. Óhajtandó volna, hogy ez alkalomból az országos iparegyesület egy neve­sebb tagja is résztvenne az értekezleten, az ipar­testület megalakításának tagadhatlan nehézségei igy könnyebben lennének elháríthatok. Úgy tud­juk, hogy az országos iparegyesület e czélból meg is fog kerestetni. Sajnálattal kell konstatálnunk, hogy a megye nagyobb városaiban, nevezetesen Csabán, Békésen, Szarvason és Orosházán hire- harnva sincs semmi mozgalomnak, pedig nagyon kívánatos lenne, ba mindeme helyeken lehetne ipartestületeket alakítani. A megyei közpouti iktatók és kiadók a legközelebbi megyei közgyűlés elé kérvényt in­téztek, amelyben jelenlegi fizetésüket — a mi­niszteri szervezeti javaslathoz képest — ötven __ öt ven forinttal emeltetni kérik. A csabai kataszteri becslőjárás utazó küldöttsége e bét folyamán és pedig f. hó 27. és 28-án Sámson, f. hó 29-étől — szeptember káig P u s z t a-F ö 1 d v á r községek osztály- basorozási munkálatai ellen beadott felszólamláso­kat fogja elintézni. A bouvédgyakorlatok e hét folyamán kezdődnek ; a 8-ik zászlóalj legénysége a kápolna tezai kaszárnyában helyeztetik el, a 7-ik zászló­alj pedig az újvárosi tizedben fog elszálásoltatni; huszárokat a nagy magyarvárosi tizedben szállá­solják el. Eljegyzés. Dr. Kovács Károly városi orvos f. hó 12-én eljegyezte Fáb ry János fiatal vaskereskedö kedves húgát F á b r y Janka kis­asszonyt. Fogadják szerencse kivánatunkat. Tolvaj búcsúsok. Veres Istvánná hely­beli parasztasszouy az augusztus 15-iki ünnep alkalmából a radnai búcsúra ment és a szülök beleegyezése nélkül magával csalt két tíz éves leánykát, névszeriut Oláh Rózát és Sas Erzsébe­tet. A fiatal leányokat kecsegtető ígéretekkel arra bírta, hogy a radnai búcsúsoktól nagymennyi­ségű különféle tárgyakat, löleg játékszereket lop- anak, ami a búcsú alkalmával kifejlődő nagy­mérvű tolongásban — az árusok nagyon elfog­lalva lóvén — meglehetősen sikerül. A lopott tárgyak nagy részét még Radnán elárusította az asszony, de Gyulára is jókora mennyiséget hozp-1' haza. Itthon feljelentés folytán azonban bűnös cselekvény, a lopott tárgyakat a^^dőr- kapitány elkoboztam ü' tp'eáj aszony vizsgálat alatt áll. A földnrívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter Által múlt évi deczemberben szerve­zett lópatkolási tanfolyam zárvizsgái folyó hó 18- és l9-én tartattak meg a helybeli honvéd- laktaoyában; első nap az elméletiek, második nap pedig a gyakorlatiak. Mindkettő kitünően sikerült. A vizsgákon jelenvolt, mint a miniszté­rium kiküldötte : Tormay Béla kir. tanácsos és Prepeliozay Károly őrnagy, mint a honvédelmi minisztérium, továbbá Dobay János gyulai pol­gármester, mint a békósmegyei gazdasági-egylet kiküldötte. A tanfolyamba 36-an iratkoztak be, még pádig Gyuláról 7, Csabáról 21, Sarkadról, .-Berényböl 2, és Szalontáról 5; — a vizsgán résztvett 19, a többiek időközben kimaradtak, még pedig Gyuláról 5, Csabáról 10, M.-Beróny- ből 1, és Szalontárói 3. — A minisztérium által adott 10 aranyos első dijat Tóth Lajos Szalon­tárói, a második 5 aranyos dijat Kozsuch György Csabáról, a harmadik patkoló szerszám dijat Lindenberger István Gyuláról; a békésmegyei

Next

/
Thumbnails
Contents