Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-08-24 / 34. szám
Ezek kétfélék : a) Az ártérfejlesztésnél felmerülő oly költségek, melyeket az öblözet tartozik viselni, akár házi kezelés mellett, akár vállalat utján hajtassék az végre. Ezen költségek a következők : 1. A védtöltések mellett elhelyezett fixpontok 2-szeri szigorú belejtezése. A bel ejtőzendő vonalak hossza mintegy 60 kilometer, ennek kétszerese 120 kilometer. Naponként 4 kilométert számítva, szükséges 30 munkanapon át 2 mérnök a 10 frt — 20 frt. 4 napszámos ä 1 frt — 4 írt. 1 fuvar á 3 frt — 3 frt. Összesen : 30 nap a — 27 frt. 2. A kataszteri mérnökség által három- szögitett pontoknak leirása, alaplapjai és öszrendezői. Ilyen pont a fentjelzett árte rületre esik mintegy 350. Ebből kerül az első 20 pont á 4 frt — 80 frt. 21—50-ig 30 pont á 2 frt = 60 frt. 51—350 300 pont á 1 frt — 300 frt. összesen: 350 pont kerül 440 frt. 3. A kataszteri térkép másolatok be szerzése 2 példányban mintegy 80,000 úgynevezett holdrészletet véve számításba, kerül holdrészletenként és példányonként 1 krajczárba, ez tesz összesen: 1600 frt. 4. A mérnöki kataszteri telekkönyvek batárleirási jegyzőkönyvek stb. mennyisége előre meg határozható nem lévén, ezen czólra felvétetik átlag 400 frt. 5. Felügyelet és hitelesítési eljárásokra 1500 frt.d összesen : 4750 frt. b. Á tulajdonképeni ártérfejlesztési munkálat, mely magában foglalja a négy- szöghálozat kitűzését, lejtezését, a térképi munkákat és az ártértelekkönyvek, valamint a birtokivek készítését. Ezen munkák költségeire nézve a szomszédos társulatoktól a következő adatokat nyertük : A Békéstől Apátfalváig terjedő ártér fejlesztése árlejtés utján vállalkozónak adatott ki kataszteri holdanként 96 krért. A mesterszállási öblözet árterének fejlesztése holdanként 49 krért lett vállalkozónak kiadva. Végre a hosszufoki öblözet- hez nyujtatott be egy ajánlat, mely szerint egy kataszt. hold kerülne 58 krba. A fenti vállalati árak egymás közt annyira külömbözők, hogy azok szerént öblözetünk ártérfejlesztési költségeit még csak megközelítőleg sem lehet megállapítani. Szüségesnek láttuk azért biztosabb alapra fektetett számítást tenni arra nézve, hogy az ártérfejlesztési munkálatok menynyibe kerülnének e házi kezelés mellett. Számításunk alapjáúl felvettük azon mun- kamenyiséget, melyet ßgy szakképzett mér nők a hozzá adandó szükséges segédközegekkel naponként elvégezni képes. Ezen munkamennyiség meghatározásánál szintén figyelembe vettük az időjárás és egyéb előre nem látható körülmények által okozható hátráltatást is. Úgy hogy véleményünk szerint az alább kitüntetett ár mellett az ártérfejlesztési munka házi kezelés mellett minden körülmények közt végrehajtható. Az eként megállapított költségek a következők : 1. A fentebbi részletes műszaki leírás szerint 70,000 holdnál szükséges 84000 öl alapvonal háromszögméreti kitűzése. Naponként egy mérnök a hozzá tartozó segédszemélyzettel elvégez 2000 ölet; szükséges tehét 42 napon át 1 mérnök . . . 10 frt. 1 segédmérnök ... 3 frt. 4 napszámos á 1 frt = 4 frt. 1 fuvar .....................3 frt. Ös szesen : 42 nap á . . 20 frt. 840 frt. 2. A részletes 50 négyszögöles kitűzés. Naponként egy csoport elvégez 200 holdat, ez tesz 350 munka napot Egy csoporthoz kell 1 mérnök.....................................10 frt. 1 segédmérnök . . - . . . 3 frt. 4 napszámos . ..............................4 frt. 1 fuvar ........................................3 frt. Ös szesen : 350 munka nap á . . . 20 frt. . . 7000 írt. 3. 84000 öl alapvonal 2-szeri lejtezése naponként 2000 ölet számítva tesz 84 napot. Naponként 2 mérnök á ... . 10 frt — 20 4 napszámos á . . . 1 frt ^ 4 1 fuvar ..... 3 frt — 3 Összesen : 84 nap á 27 frt. — 2268 frt. 10108 4. 70,000 hold részletes 50 öles négy- ly szöghálózat belejtezése, naponként 1ÖC ik holdat számítva, tesz 700, munkanapot, ír Naponként 1 mérnök ... 10 frt, >n 1 segédmérnök . . . 3 „ 4 napszámos . . . 4 „ tt 1 fuvar . . . . • 3 „ A összesen 700 nap á 20 frt, 10 14,000 frt. fe 5. Kitűzési anyagok, azok fuvarozása >• és elhelyezése : a) 280 db. 0-5 m. hosszú 10/i0 cm. | tölgyfából készült keresztes karó, felső végükön gömbölyű szeggel ellátva, darabja á 50 kr.......................................140 frt. t. b) 280 db. 1 ni. hosszú || cm. fa- - rágott, kellő számmal ellátott jelző karó s á 40 kr ..................................... H2 frt- j c) 50,000 db. 20 cm. hosszú ||l cm. vastag kisebb karó a részletes kitűzéshez á 2 kr. . . | | . J | 1000 frt A külső munka ossz. = 25,360 frt. 6. Térképezési munkák és árfértelek-1 könyv készítése, Az összes belső munkákra számítható I ■ a külső munka 25°/0-ka = . 6340 frt. I I 7. Irodai helyiség 2|| éven át , á 200 frt............................... 500 frt. 8. Mérnöki műszerekre . 800 frt. 9. Irodai felszerelések, nyomtatva-1 nyok stb......................... . . 250 frt. Ös szesen 33,250 frt. Ehhez hozzáadva az a) alatti öszszeget .................................... 4750 ftot. I Lesz az ártérfejlesztés összes költ-1 sége.................................... 38,000 frt. I Mely összegből a tulajdonképeni ártérfejlesztési munkára esik 70,000 hold ártérre 33,250 frt, vagyis 1 holdra 471/2| krajezár. Összehasonlítva ezen eredménytl a fent kitüntetett vállalati árakkal, ki-1 i tűnik, hogy az ártérfejlesztés házilagos ke-1 í zelés mellett holdanként 1 ||| krajczárral I f kevesebbe kerül, mint az eddigi legolcsóbb t vállalati munka, ami az egész 70,000 hold-1 nál 1050 irtot tesz ki. Minthogy azonban ezen 1050 forint értéket képviselő pénzügyi előny nem I átszik arányban állani azon sokkal fonto-l sabb előnynyel, mely az öblözetre vállalati z munka esetében a vállalkozó vagyoni fe- 1 lelős8égéből háramlik, melynélfogva a vál-11 lalkozó az ellenőrzési bizottság által eset-11 leg hiányosnak tapasztalt munkálatoknak saját költségén leendő helyesbítésére szo-j ritható, s minthogy a munkálatnak az öb- ii lözeti mérnök által leendő folytonos ellen- e őrzése az öblözet érdekében felettébb ki-11. vánatos, de az öblözeti mérnök egyéb sí hivatalos teendői miatt az ártérfejlesztési fi munkálat házi keresztülvitelére physical a idővel sem rendelkeznék : mi a műszaki ártérfejlesztésnek vállalati munka utján j leendő keresztülvitelét véleményezzük, s e ezzel kapcsolatosan javaslatba hozzuk, mi- jj szerint ezen munkálatra, de az egységi I tI ár kiírása nélkül pályázat hirdettessék s ^ az öblözeti mérnök az árlejtés részletes L feltételeinek kidolgozására, valamint a fen- jj tebb felsorolt alapul szolgáló munkálatoknak a 17.—1884. k. gy. sz. határozattal előirányzott 10,000 frt terhére leendő beszerzésére elutasittassék. A mennyiben pályázat utján elfogad- g ható olcsó ajánlat be nem érkeznék, ak- U kor is módjában álland az öblözetnek atj kérdéses munkálat házilagos keresztül- a vitelét elhatározni. ,j Kelt Gyulán, 1884. julius 29-én. L Zöldy János s. k. Iá öblözeti elnök. I Keller Imre s. k. Ladies György s. k. Szekér Gyula s. k. I 5 küldöttség! tagok. Erkel János s. k. Jantsovits Emil s. k. I j( öbl. mérnök. öbl. titkár. I Ta,n.-ü.g:3r. U ___ I r Hi rdetés. A b.-gyulai áll. segélyzett polg. fiúiskolában a jövő 1884/5-ik tanév szeptember hó 8; 1-én veendi kezdetét, és pedig szept. 1-, 2-, 3- és 4-ik napjain történnek a beírások, 5-én ja- t vitó , magán- és felvételi-vizsgálatok, 6-án a ta- r< nitások kezdete. k Tandíj egész évre — a latint is tanulóktól — t: mindennel együtt véve : 8 frt 70 kr, a latint nem lj tanulóktól 7 frt 70 kr, mely összeg egyszerre is g lefizethető, de felsőbb utasítás folytán már a be- h iratkozásnál a latint tanulóktól legalább 6 frt n 20 kr, a latint nem tanulóktól 5 irt 20 kr. ok- t< vetlen fizetendő. v A vidéki tanulók szülei értesittetnek, hogy e: a beiratkozásnál bejelentendő lészeu, miszerint n gyermekeik részére hol szándékoznak lakást fo- z< gadni. Valamint a szállást, kosztol adni óhajt« gazdák személyesen vagy Írásban sziveskedjenel jelentkezni a tanári testületnél e tárgyban. B.-Gyulán, 1884. augusztus 17-én. Az iskoluszék megbízásából : Finta Ignácz, igazgató-tanár. Iskolai értesítés. A társulati polgári leányiskolánál a beírások folyó hó 27—31-ig a polgári fiúiskola igazg. irodában naponkint délelőtt 10—12 óra közt történnek. A felvétetni kívánó növendék a felvételre személyesen szülői, gyámja vagy ezek megbízottja kíséretében jelentkezzék az igazgatónál. Szeptember 3-án d. u. 2 órakor felvételi rizsgálat, mely díjmentes. Szeptember 6-án d. e. II órakor az iskolai év megnyitása. A felvett növendékek részéről következő diák fizetendők : beirásdij 1 frt; tandíj hónapon- :int 4 frt. Ha valamely szülő egyidejűleg több [yermekét akarja a társulat iskolájában tanit- atui, egy gyermek után az egész, a többiekórt ledig fóltandijat tartozik fizetni. Féltandijon vagy gész díjtalanul is vétethetnek fel az iskolába íánygyermekek, ha szüleik kellően igazolt anyagi örülményei a teljes vagy részleges dijak fizetőét nem engedik. A tankönyvekre, tantárgyak terjedelmére stb. onatkozó felvilágosításokkal a beiratás alknlmá- al készségesen szolgál alulirt. B.-Gyulán, 1884. aug. 22-én. Kovalszky József, igazgató. Értesítés. A helybeli izr. nyilvános fi- és leányiskoláit az 1884/85-ik tanévi beírások f. hó 31-én, :az vasárnap délelőtt 9—12, és délután 3—5-ig gnak megtartatni, miről a t. szülők és gyámok sztelettel értesittetnek. Gyulán, 1884. augusztus 21-én. Az iskolai igazgatóság. Btldjács Andorné helybeli nönevelö intó- tében a jövő iskolai évre a beiratások szep- mber 1-ón veszik kezdetüket; — felkéretnek kát a t. ez. szülők — kik gyermekeiket ez in- zetbe járatni óhajtják — mondott napon a be- j itást foganatosíttatni szíveskedjenek. Özv. Sieger Mátyásné gyulai nőnevelő :ézetében az évi zárvizsga foiyó bó 28 án dél- ; itt 9 órakor és folytatva fog megtartatni; mi a ; szülőkkel oly hozzáadással közöltetik, hogy a | äptember 1-sö napjaiban megkezdendő uj tan- | yamra a beiratások a befejezett vizsgák után ónnal folyamatba vétetnek. I Értesítés. A szarvasi tőgymnasiumban az 1 8%-ik tanév szeptember 4-én megnyittatik s 1 sei a tanítás kezdődik. Ezt előzőleg szeptember 1 , 2- és 3-án megindittatnak a beiratá6ok, kik * igán- és javító-vizsgára köteleztettek ez intézet ^ rében, azok augusztus 31-én és szeptember 1-én ^ stálytanáraiknál jelentkezzenek. A megkésök vételüket nehezítik, sőt kétségessé teszik. —------------------------------------------------------------------------------>------------- | Új donságok. I * i A király születésnapját, úgyszintén j st. István első magyar király névnapját ez ( ben is fényesen ünnepelték meg városunkban. . dkét alkalomból ünnepélyes isteni tisztelet volt f rom. cath. főtemplomban, a szent misét G ö n- . öcs Benedek apát és lelkész tartotta fényes ^ gédlettel. A hatósági tisztviselők és a helyben ^ omásozó honvédség tisztikara testületileg jelen - s. meg. A zászlóaljak azonban csak a király iiletésnapján vonultak ki. A tisztikar hagyomá- j os szokás szerint Göndöcs Benedek apát és kész urnái volt diszebéden, . Kinevezés. D o b a y Lajos, városunk lgármesterének fia a bécs-ujhelyi katonai akarnia végzett növendéke a 9-ik cs. kir. huszárez° i ibe hadnagynak neveztetett ki. A megyei állandó választmány f. hó 30 án ist tart a megyeháza termében. | A sámsoni olvasó és gazda kör alap- i ibályait a belügyminiszter helyben hagyta. ( Az arad békésmegyei egyesített ármcu- i tesitö és belvíz levezető társulat augusztus 23-án I rendkívüli közgyűlést tartott, melynek tárgya a r közmunka és közlekedési minisztériumnak leira- g tavai elrendelt újra szervezkedés, s az alapszabá- h lyoknak 1884. évi XIV. t. ez. értelmében átdol- n gozása volt; a közgyűlés tekintve, hogy a társu- J lat a békés-gyomai öblözettel még kiegészítve r nincsen, s kérdés, váljon ki tog-e egészittetni; D továbbá tekintettel az aradmegyei öblözet kér- t vényére, melyszerint elválását óhajtja, és mert a ezen elválás esetleges bekövetkeztével, figyelem- t mel a fent idézett törvény kívánalmaira az öblő- ( zetek határai természetszerűen máskép fognak I alakulni : Králitz Gyula, Zöldy János és 8zekér Gyula urasból küldöttséget menesztett ki, mely — figyelemmel a törvény kívánalmaira — mielőbb javaslatot készítsen arra nézve, hogy és mint volna jövőben a társulat alakítható, az esetre, ha az aradmegéei társulat kérvénye felsőbb helyen figyelembe vétetnék. — Titkárul : Hoffmann Mihály ügyvéd választatott meg, s néhány öblözeti ügynek elintézése ntán a gyűlés eloszlott. Az uj ipartörvény tárgyában — mely tudvalevőleg ez év október elsején fog életbe lépni — D o b a y János polgármester közös értekezletre bivta össze Szent István király napján délelőtt 11-órára Gyula városa összes iparosait és kereskedőit. A városház nagy terme zsúfolásig megtelt, s az egybegyült túlnyomó részben iparosság uagy figyelemmel hallgatta a D o b a y János polgármester és K ó h n Dávid iparos ifjúsági egyleti titkár által felváltva előolvasott és kellő rövid kommentárral fűszerezett ipartörvényt különösen a régi és uj törvény között fenforgó lényeges különbözetet. Miután a törvény szerint ipartestületek csak ott létesítendők, ahol azokat az iparos osztály kétharmada kívánja, elhatároztatott, hogy fölhívások illetőleg aláírási ivek fognak kibocsáttatni, amelyeket a még ma fennálló ipartársulatok illetőleg a szakosztályok elnökei iparáganként osztatnak ki, úgy hogy minden bejegyzett iparos fel fog szóllittatni, ha váljon óhajtja e vagy nem az ipartestület létesítését. Az aláírási Ívnek rovata lesz az igenleges és nemleges aláírásokra is. Az aláírási ivek összegyűjtése után általános nagy iparos értekezlet fog tartatni, amelyen — ba az aláírások, mint remélhető kedvező eredményre fognak vezetni — az partestület megalakításának előmunkálatai kerülnek tanácskozás alá. Óhajtandó volna, hogy ez alkalomból az országos iparegyesület egy nevesebb tagja is résztvenne az értekezleten, az ipartestület megalakításának tagadhatlan nehézségei igy könnyebben lennének elháríthatok. Úgy tudjuk, hogy az országos iparegyesület e czélból meg is fog kerestetni. Sajnálattal kell konstatálnunk, hogy a megye nagyobb városaiban, nevezetesen Csabán, Békésen, Szarvason és Orosházán hire- harnva sincs semmi mozgalomnak, pedig nagyon kívánatos lenne, ba mindeme helyeken lehetne ipartestületeket alakítani. A megyei közpouti iktatók és kiadók a legközelebbi megyei közgyűlés elé kérvényt intéztek, amelyben jelenlegi fizetésüket — a miniszteri szervezeti javaslathoz képest — ötven __ öt ven forinttal emeltetni kérik. A csabai kataszteri becslőjárás utazó küldöttsége e bét folyamán és pedig f. hó 27. és 28-án Sámson, f. hó 29-étől — szeptember káig P u s z t a-F ö 1 d v á r községek osztály- basorozási munkálatai ellen beadott felszólamlásokat fogja elintézni. A bouvédgyakorlatok e hét folyamán kezdődnek ; a 8-ik zászlóalj legénysége a kápolna tezai kaszárnyában helyeztetik el, a 7-ik zászlóalj pedig az újvárosi tizedben fog elszálásoltatni; huszárokat a nagy magyarvárosi tizedben szállásolják el. Eljegyzés. Dr. Kovács Károly városi orvos f. hó 12-én eljegyezte Fáb ry János fiatal vaskereskedö kedves húgát F á b r y Janka kisasszonyt. Fogadják szerencse kivánatunkat. Tolvaj búcsúsok. Veres Istvánná helybeli parasztasszouy az augusztus 15-iki ünnep alkalmából a radnai búcsúra ment és a szülök beleegyezése nélkül magával csalt két tíz éves leánykát, névszeriut Oláh Rózát és Sas Erzsébetet. A fiatal leányokat kecsegtető ígéretekkel arra bírta, hogy a radnai búcsúsoktól nagymennyiségű különféle tárgyakat, löleg játékszereket lop- anak, ami a búcsú alkalmával kifejlődő nagymérvű tolongásban — az árusok nagyon elfoglalva lóvén — meglehetősen sikerül. A lopott tárgyak nagy részét még Radnán elárusította az asszony, de Gyulára is jókora mennyiséget hozp-1' haza. Itthon feljelentés folytán azonban bűnös cselekvény, a lopott tárgyakat a^^dőr- kapitány elkoboztam ü' tp'eáj aszony vizsgálat alatt áll. A földnrívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter Által múlt évi deczemberben szervezett lópatkolási tanfolyam zárvizsgái folyó hó 18- és l9-én tartattak meg a helybeli honvéd- laktaoyában; első nap az elméletiek, második nap pedig a gyakorlatiak. Mindkettő kitünően sikerült. A vizsgákon jelenvolt, mint a minisztérium kiküldötte : Tormay Béla kir. tanácsos és Prepeliozay Károly őrnagy, mint a honvédelmi minisztérium, továbbá Dobay János gyulai polgármester, mint a békósmegyei gazdasági-egylet kiküldötte. A tanfolyamba 36-an iratkoztak be, még pádig Gyuláról 7, Csabáról 21, Sarkadról, .-Berényböl 2, és Szalontáról 5; — a vizsgán résztvett 19, a többiek időközben kimaradtak, még pedig Gyuláról 5, Csabáról 10, M.-Beróny- ből 1, és Szalontárói 3. — A minisztérium által adott 10 aranyos első dijat Tóth Lajos Szalontárói, a második 5 aranyos dijat Kozsuch György Csabáról, a harmadik patkoló szerszám dijat Lindenberger István Gyuláról; a békésmegyei