Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-08-17 / 33. szám

33-ik szám

Gyula, 1884. augusztus 17-én

Hl* évfolyam-----------------------------------^

Sz

erkesztőség:

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kéziratok nem adatnak vissza.

Előfizetési díj:

Egész évre..........5 írt — kr.

Fé

lévre .. ,........2 „ 50 „

Év

negyedre .. .. 1 „ 25 „

Egyes szám ára 10

f I

B

E

KI

CS

■

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP.

MEGJELENIK MINSEN VASÁRNAP.

f-----------------^

Ki

adó hivatal:

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők.

Hirdetések

szabott áron fogadtatnak el Gyulán

a kiadó hivatalban., Nyllttér tora 10 kr.

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Isipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelík A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon.

Viszhang az „utóhang“-ra.

„Egy „protestáns“ aláírással a „Békés“ 28-ik számában valaki az antisemi- tismus és protestantismusnak összeférhet- leuségét fejtegette, tekintettel az orosházai képviselőválasztásra; hol a mint köztudomású dolog, antisemita programmal Veres József ev. lelkész választatott meg a kétségtelenül kapacitás Dr. Győry Elek függetlenségi jelölt s volt képviselővel szemben.

Minthogy eszmemenete sok helyen sa játságos fordulatokat vesz, s minden áron előtüntetni látszik, hogy ő bizony radikális philosemita, nem lehet megállani, hogy válasz nélkül hagyassák közlése ; mert szerintem az antisemitaságtól rettegése hasztalan félelem. Én sem akarom védeni azt, megvédi az maga magát; hiszen már bölcsőjében leakarták gyűrni, de nem sikerült. A jövő igazat szolgáltat mindkét-, tőnkkel szemben.

Az antisemitismus — eng^djén meg, ha kijnoűtiom,’*•— igenis hivajteft arra, hogy évéivel hódítson: csakhogy az antisemitismus alá ne vonjuk, a mi nem oda való. ne kenjünk minden rosszat rá. Nem kevés merészség kell hozzá azt állítani, hogy elveikből egy szemernyit sem lehet megvalósítani. Ezt már ezen jelenség is meg- czáfolja, hogy a mig a múlt országgyűlésen alig 2—3 tagja volt, ma már 5—6- szor annyira nőtte ki magát, a talaj igen kedvező lévén a politikai terhek alatt roskadozó nemzetnél. Gyengül a magyarfaj befolyásban, birtokban, az antisemitismus az enyésző magyarfaj és föld pusztulása felett aggódó szeretet kifolyása, az hozta létre egyfelől a nemzetet védve, másrészről földét megtartandó azok számára, kiknek ősei életüket és véröket áldozták a vívott harczok küzdelmeiben. Kik az an- tisemitismust aljas felforgatással vádolják, gondolják meg, hogy bárminő párton s elv mellett szoktak közbejátszani szeny- nyes érdekek, foltok mindenen találtatnak, ruhán, elven, emberen, sőt még a napban is.

Az antisemitismus a magyarságot akarja növelni számban, erőben, elvben, hatalomban és birtokban s fájdalommal szemléli mindenkor ezeknek pusztulását. S fájdalma, méltó!

Ki a magyarföld termékeit eszi, levegőjét szívja, folyamaiból iszik, törvényeinek oltalma alatt él s itt élni-halni — becsülettel —i akar, az legyen magyar elvben, nyelvben, érzelemben.

Itt a föld mély sírjaiból,

Az elhunyt ősök lelke szól;

Munkát reá s szabad kezet,

Dicső kéz lesz a sir felett,

Virulni fog bérez és homok.

Mit a szorgalom, tudomány Csodásat üdvöst hágy nyomán,

Adjuk meg e hazának azt — A hervadhatlan szép tavaszt —

Múlt és jövő igy egybe nő.

Fut, fárad a sok idegen.

Miért? Hogy tápja meg-legyen.

S mi tőlük várjuk a csodát, —

Felékesitni e hazát?

E jog nekünk szent örökünk;

Kié e hon, ha nem miénk ? t Ha érte mindent megtevénk.

Ha tiszta kézzel áldozánk,

S lettünk, mi eddig nem valánk :

Nincs hatalom, mely visszanyom.

És akkor még virulni fog e hon,

Ragyogva hírben, büszkén, szabadon.

Azonban az antisemitismus ellenei és szövetségesei jól tudják, hogy kéz kezet mos. Nagyon sokójokba sémita érdekek folytán beléjök fújnak mintegy s ezek

üvöltenek együtt a farkasokkal. Engemet fajgyűlölet nem mozgat; csakhogy ha én e haza törvényeit tisztelem, mint e haza polgára, megkövetelhetem viszont, hogy minden, e hazában lakók előtt szent legyen e haza érdeke s törvénye; kifelé ne gravitáljon senki. íme, ha magyarfajt látunk gyarapodni, vele szemben nincs meg antipositiónk; mert hát nem veszett el a föld a fajra, e hazára nézve; de a sémiták rohamos vagyon-hódítása, melynek minden tagja gyűlöletes kereseti ágakkal rokonszenvez rendesen s a köuyebb végét nézi a dolognak, nem ismer a rebachnál egyebet, jellem, becsület csak olyan, mint egy értékét vesztett váltó : ne csodálkozzék senki rajta, ha e hazának törzsnépe erősen hódol az- autisemitismusnak. Megérik erre Tassankint az egész haza népe. Igenis, van jövője az antisemitismusnak; miért a vele szemben álló faj semmit sem tesz arra, hogy a vádat magáról elhárítani szeretné, akarná; hogy kiván élni, áldozni, küzdeni, munkálkodni s becsületes honpolgárként itt meghalni.

Nem mutatja magát méltónak e haza földén lakásra s az itt lakó törzsnemzet szeretetére. Évszázadok óta megmaradt merev polgári és vallási rendszerével kapzsi, kényelmes, áldozattól rettegő, titkos elvű fajnak, melynek nagyon kevés kivétellel mind egoisták a tagjai: sarkalatos alapelveik a keresztyén államok keretébe semmiképen nem illenek bele s azok alapelveivel ma is homlokegyenest ellenkeznek.

De halljuk tovább. Azt mondja az „egy protestáns“, hogy az antisemitismus jogosultságát nem akarja támadni avagy vitatni, (nem is lehet azt) s alább mégis határozottan állítja, hogy elveikből misem valósítható. Ez nem támadás lenne? Akkor határozott elitélés, azt hitte, hogy ezzel földig sújtotta; de a lesújtott kétszeres erővel támad; mert az anyaföld adja az erőt hozzá. Elitéli és kárhoztatja V. J, ev. lelkészt, hogy antisemita képviselő lett (ezen nem is ütközünk meg) mert — úgymond — a prot. vallás szelleme kizárja az emberi jogok megtagadását. Ez nem áll. Az emberi jogok itt általa megtámadva úgy vannak, mint a fizetni nem akaróé, s bizony az illetőnek mindenét elárverezik, Szándékosan ne állítsuk a fehéret feketének. Hát egy kath. papban nem látja ezeket? Vagy azokkal szemben más értelme van az emberi jogoknak?

Kath. és prot. egyén, habár pap és antisemita képviselő is, mint ilyenek, egy ítélet alá kell, hogy essenek. (Mit is mond a biblia: ne legyen neked kétféle mértéked?) Ne vonjuk ide a vallást, mint a sémiták szoktak tenni, hogy csak a vallást hangoztatják mindegyre; igaz, hogy a prot. egyházközségek múltja különbözik a kathol. egyház múltjától; de tekintve az antisemitismust, annak érdekében vállvetve kell működniök a közős ellenség, a föld és hatalom foglaló faj túlkapásai ellenében, ez mindegyiknek elsőrendű kötelessége. A logika szálait] pedig ne vigyük oly mélyre, mint már e lapban történt régebben s elhangzott szépen; hogy t. i. a protestemtismus örökre lelkisebekkel verte meg ez országot s újabban ismét azon badar állítás hangzott el (lásd a „Békés“ ez évi 24. számot) hogy Magyarországon a protestánsok ma is csak türetnek. (Ezt bezzeg egyiket se igyekezett megczáfolni az „egy protestáns“, hanem V. J.-et megtámadni jobban kifizeti). Hát minő állítás ez ? Jó lenne az antisemitismus ellen való küzdelemben is megtartani a mérséklet és történelmi igazság határát.

De menjünk tovább. Azt is mondja

még, hogy a prot. hitfelekezet az egyenlőség jogalapján állott. Nagyon igaz. Ott állott s áll ma is, de nem ismerték el soha őszinteségét s becsületes törekvését. A prot. felekezet hej! de sokszor adott hitelt a magasból jövő őszintének (?) mondott szavaknak. Mondjuk ki azt, hogy jogalapon állott, de hát szeretné, ha a semitismussal szemben lelépne s pártjára mozdúlna, közelednék feléje egy piczi kis lépéssel. Ne készítsünk erőszakosan faj- harezot, a fajt nem bántja senki, mint fajt; de az elvet bennök reformálni volna jó. (De sokan kiáltják : nem lehet!)

Szóval, bármeddig vitassuk a dolgot, a protestantismus áll most is a jogalapon, a békési ev. esperesség átlátott a szitán, keresztülvágott az ügyön a gyűlésen, igen helyesen; mert a vessprémi (szegény tatár) egyházmegye lépveszőjére nem ment rá. Hiába akarták némelyek elitéltetni az antisemita képviselőt, a gyűlés egyszerűen napirendre tért felette. Bölcs vezére lehetett a.f gyűlésnek.

Én részemről nem félek, hogy folt éri általa a prot. egyházat, ha eltűri, hogy van antisemita — pap — képviselője. Létkérdése, jogegyenlősége fenyegetve nincsen az antisemitismushoz haj- lás.a által. Az antisemitismus jogot nem vesz a sémitáktól, sőt ad nekikjmondván: térjetek meg és szeressétek e hazát, mely ápol s egykor hantjaival eltakar. Alakuljatok át a ti leikeitekben és testeitekben, vetkezzétek le az ó embert s öltözzétek fel az uj embert ; nyelvvel, elvvel, szellemmel áldozzatok érdekében s ezekkel ruházzátok fel magatokat. Alakuljatok, simuljatok úgy e nemzethez, hogy ennek ne felette, de vele egy színvonalon álljatok s minden harangkondulásra ne kiáltsátok : tűz van ! Lehet, hogy csak 12- Őt ver az óra !

Tovább nem folytatom. Ezeket is azért mondottam itt el, hogy ne hangozzék el annyi sok téves állítása „egy protestánsának közöttünk megczáfolatlauul.

Rácz János.*)

Megyei közügyek. Torvenyhatbsagi rendkívüli közgyűlés.

(Gyula 1884. aug. 12.

A folyamatban lévő szorgos mezei munka és a csupán két község érdekeltsége daczára is szép számmal jöttek össze a megye bizottsági tagok.

A főispán távoliévén a közgyűlésen Jancso- vics Pál alispán kir. tanácsos elnökölt.

Tárgyaltattak :

1. Körös-Ladány község képviselő testületének a regale jog megvásárlása folytán szükségessé vált 65 ezer forint kölcsön felvételének engedélyezése iránti kérvénye, az állandó választmánynak erre vonatkozólag adott véleményével : megengedtetett hogy a 60,000 frtnyi vételár s a vétel és pénz szerzés körül felmerülendő egyéb költségek fedezésére nevezett község elöljárósága 40 és ya év alatt 6 V* % kamat és tőke törlesztéssel vagy előnyösebb módon lefizetendő 65,000 frtnyi kölcsönt vehessen fel, s azt ingatlanaira bekebeleztethesse.

2. Orosháza község képviselő testületének a puszta földvári kincstári földek vételárának

* Nem ugyan az naudiatur et altera pare" elvénél fogva, hanem kizárólag t. munkatársunk iránti figyelemből közöljük eme „viszhang“-ot, annak megjegyzésével, hogy fejtegetésével nem értünk egyet; e mellett konstatáljuk, hogy a viszhang“ a megtámadott ,utóhang*-ból semmit sem czáfol. Hí az utóhang tisztelt írója e támadásra replikázni óhaltana, kijelentjük, hogy lapunk erre legnagyobb készséggel rendelkezésére áll. Sterk.

fedezésére 150—500,000 frtig terjedő kölcsön felvétele engedélyezése iránti kérvénye, az állandó választmány véleményével együtt i

A vétel kedvező vagy kedvezőtlen voltának, megítélhess végett utasittatott Orosháza község elöljárósága, hogy a megkötendő adásvételi szerződést felülvizsgálás es végleges jóváhagyás végett a legközelebbi megyei közgyűlés elé terjesé- sze be ; azonban minthogy a község elöljáróságának előterjesztése szerint a vétel csak úgy létesülhet, ha annak első törlesztés részlete, mely körülbelül 150 egész 500000 frtot tesz ki, — a vétel megkötéseket azonnal, de mindenesetre f. évi szept. bó 1-éig lefizettetik ; ezen határozatból folyólag megengedtetik, hogy Orosháza községe a hazai első takarék pénztár egyesülettől 40 és % év alatt 6 1/t °/0 kamat és tőketörlesztéssel teljesen lefizetendő 150—50000O frtig terjedhető kölcsönt azon világos feltétel mellett vehessen fel, hogy az kizárólag eme kincstári földek megvételére fordittassék.

3. Arad szabad kir. város polgármesterének időközben érkezett átirata, melyben ö cs. kir. Apostoli Felségének az ott tartandó gyakorlatokra f. évi augusztus hó 31-én leendő megérkezését tudatja, mely alkalommal Arad sz. kir várost legmagasabb látogatásával szerencséltetni elhatározta, és ez úttal a tisztelegni kivánó küldöttségeket legkegyelmesebben fogandandja :

A megye közönsége örvendve a kedvező alkalomnak hogy 0 cs. kir. Apostoli Felsége és felséges Uralkodó háza iránt mindig érzett alattvalói hódolatát és hűségét kifejezheti, ennek tolmácsolásával a megye főispánja Bajczai Beliczey István a Lipót rend lovag keresztesének vezetése alatt: Jancsovics Pál kir. tanácsos alispán, Dr. Szeberényi Gusztáv kir. tanácsos superinten- dens, Göndöcs Benedek apát 8 Gyulaváros országgyűlési képviselője, Szabó János k. tárcsái ref. lelkész esperes, Kirileszku Péter, kétegy- házai gör. kel. lelkész és esperes, Haan Lajos b.-csabai evang. lelkész, akadémiai tag s a Fe- rencz József rend lovagkcresztese, Zsilinszky Mihály akadémiai tag B,-Csaha áros orsz. képviselője, Haviár Dániel Szarvas váró' orsz. képviselője, Oláh György tiszti ügyész, Terényi Lajos békési szolgabiró és Dubay János Gyulaváros polgármesteréből álló küldöttség bízatott meg azon utasítással, hogy fogadtatásáról a legközelebbi közgyűlés elé tegyen jelentést.

Ezzel a közgyűlés még a délelőtti órákbah véget ért.

Békés vármegye közigazgatási bizottságának f. e. augusztus hó ll-én tartott üléséből.

Távol levő megyei főispán helyett, a tanácskozást a jelenlevők szokásos üdvözlése mellett a megye alispánja megnyitván : a meg nem jelent bizottsági tagok elmaradásaik igazoltattak, minek megtörténtével tárgyaltattak:

1. A megye alispánjának a lefolyt julius hóban a megye állapotáról szóló jelentése, melynek alapján határozatba ment:

a) A járási szolgabiráknak a kenderázta, ásra nézve fennálló törvény és szabályrendeletek pontos megtartása iránti útasitása, és az iránt leendő felhívásuk, hogy saját hatáskörükben intézkedjenek, hogy az élővizekbe ürülékek és egyéb piszkok be ne vezettessenek; továbbá a csaba- békési út mellett kenderáztatóúl szolgáló árok helyett a szolgabiró a község egyetértésével más alkalmas helyett jelöljön ki;

b) és végre a Sebes-Kőrös bibarmegyei területen keresztül vonuló elhanyagolt és megrongált sárréti védgátak sürgős helyreállitása iránt a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium szinte ielkérendőnek határoztatott. Egyebekben helyeslő tudomásul vétetett; úgyszintén az ülésen kívül előadott ügyek elintézése.

Az előadott kivételes nősülésék és katonaelbocsátások iránti kérvények az előadói javaslat szerint intéztettek el,