Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1884-08-10 / 32. szám
32-ik szám Gyula, 1884. augusztus 10-én 111. évfolyam Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ..........| írt — kr. Fé lévre ..............^ , 50 „ Év negyedre .. .. 1 , 25 , Egyes szám ára 10 Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, .1 hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Nyilttér ion 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang IApót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. A polgári leányiskolákról. Kant Immanuel, az újkor legnagyobb bölcselője, paedagogiájában ezeket mondja: „Az ember csak nevelés által lehet emberré. — Nem egyéb ő, csak a mivé őt a nevelés tette.“ A nevelés nem más, mint szándékos és tervszerű behatása a nevelőnek a fejlődő emberre a végből, hogy annak mindennemű tehetségei a lehető legnagyobb tökéletességre emeltessenek. A szellemi tehetségek : az érzés, gondolkodás és vágyás; ezeket fejleszteni és tökéletesíteni a nevelés föladata. Az első nevelői intézet a szülői ház, az első nevelők a szülők s különösen az anya. Erkölcsvallásos érzelmeink, — úgyszintén gyakorlati cselekvésünk irányát a szülői ház, a szülői példa, intés, oktatás adja meg. Pestalozzi volt az, ki a nőnevelésre nagy befolyást gyakorolt, különösen az által, hogy a nép nevelését az anya gondos kezeire bizza. — A leányok életének czélja és feladata, Pestalozzi szerint, egyrészt a gyermekek helyes nevelésében áll, másrészt társadalmi tekintetben feladata a nőnek a család — és ezáltal az egész nép életének erkölcsi irányát meghatározni és megőrizni. így tehát nagyrészben a női műveltség fokától függvén a család, a nemzet, az emberiség jóléte, elkeriillietlenül szükséges, hogy a leendő anyák és nők e fon tos hivatás teljesítésére illendően előkészüljenek. Mert semmi sem boszulja meg magát jobban az életben, mint kísérletezés a nevelés terén. Erre nézve számos példát mutathatunk fel úgy egyesek, mint egész nemzetek és népek történetéből. Az állam, melyre a nőnevelés közvetlenül legnagyobb fontosságú, elkövetett mindent fejlődése érdekében, igy az 1868. évben kiadott XXXVIII. t.-czikk értelmében gondoskodnia kellett és gondoskodott is azon leányok továbbképzéséről, kik az elemi iskolákból kiléptek. Azon növendék, ki az elemi iskolából kikerülve, nem részesül serdültebb korában rendszeres nevelés- és oktatásban, csakhamar elfelejti az elemi iskolában tanultakat. Nem marad meg emlékezetében egyéb, mint legföljebb a gépies olvasás, a betűk írása és még a legegyszerűbb számolási alapműveletek egész számokkal. Értelmes és kellően hangsúlyozott olvasás, helyesírás, mely nélkül egy egyszerű levelet vagy számlát sem lehet kiállítani, egészen ismeretlen dolog előttük. Kárhoztatandó hibája a mai népiskolának, hogy sok lényeges és hasznos dolgot elhanyagol és sok lényegtelen, haszontalan dolgot magoltat, a minek a gyermek később nem veszi semmi hasznát. Pedig igaz ama régi latin mondás : Ne az iskolának, hanem az életnek tanuljunk. Vagyis csak olyat és úgy tanuljunk az iskolában, a minek majd hasznát vehetjük az életben. A tanítás, kivált a leányiskolákban, nem eléggé értelemfejlesztő, hanem áll a tantárgyaknak szószerinti magolásából; a növendékek betűket tanulnak, azokat úgy, a hogy, eldarálják az iskolában és a legtöbben a szépen elmondottakból semmit sem értenek; a tananyagot nem sajátíttatják el a növendékkel s az, mint meg nem emésztett szellemi táplálék üli meg a növendék szellemi gyomrát. Ebből származik azután az a baj is, hogy a gyermekek nem kedvvel járnak iskolába, s örülnek, ha ettől mielőbb megszabadulnak. Az elemi iskolák hasonlítanak egy oly épülethez, melyen sem tető, sem ajtók, ablakok nincsenek, ezek helye üres. Valamint az ily épület hamar enyészetnek, romlásnak indulna, épen úgy a pusztán elemi iskolát végzett gyermeknél is csakhamar elvész az elemi iskolában elsajátított csekély ismeret. A polgári iskolák azok a tanintézetek, melyekben az elemi iskola négy osztályát végzett növendékek a polgári élethez mért és arra mintegy előkészítő oktatásban részesülnek. Ezek az elemi iskolák kiegészítő, betetőző részei; czéljuk ; a nemzet nagy tömegét magasabb műveltségre emelni. A polgári leányiskolákban megszerezheti magának a leánynövendék mindazon ismereteket és ügyességekét, melyekre egyrészt mint művelt nőnek szüksége leend, és melyek másrészt egyszersmind alkalmassá teszik arra, hogy a társadalomban — ha a véletlen úgy hozná magával — önálló állást foglalhasson és kenyerét tisztességes módon megkereshesse. Rendes tantárgyai ezen iskoláknak : hit- és erkölcstan; magyar nyelv és irodalom, német nyelv, földrajz, történelem és alkotmáuyismeret; számtan, könyvviteltan ; természettudományi tárgyak : természetrajz, természettan, vegytan, konyhakertészet és háztartás,; női kézimunkák; művészeti tárgyak, rajzolás, szépírás, éneklés. Rendkiviili tantárgyak : franczia-, angol nyelv és zene. A hit- és erkölcstan fontos nevelési eszköz és kötelezett rendes tantárgya a polgári leányiskoláknak; osztályok szerinti felosztásának és terjedelmének meghatározása a felekezeti hatóságok jogköréhez tartozik. Gyert.yánffy I. a polg. iskola tanítóképző inté/et igazgatója helyesen mondja : Az egyházak a legelsőrendü kul turtényezőkhöz tartoznak, melyek sokképen és még ma is a leghatékonyabb módon nyúlnak be a polgári élet minden viszonyaiba. Meg kell győznünk az intéző főhatóságokat arról, hogy a felső nép- és polgári iskolában is Őszintén, minden utógondolat nélkül a legnagyobb fontosságot tulajdonítunk a valláserkölcsi nevelésnek. A magyar nyelv tanításának czélja a nyelvtan alapos ismerete és azon jártasság megszerzése, hogy a tanuló oly tárgyakról, melyek tapasztalata és tanulmányai körébe esnek, világosan és szabatosan tudjon szólni és stilaris ügyességgel tudjon irni. A művelt nőnek a nyelv törvényeit ismernie kell. E nélkül sem helyesen irni, sem jól olvasni, és az olvasottakat igazi érteményükben felfogni, megérteni nem lehet. A nyelvtan az ész és kedély képzésének legfontosabb eszköze és más képzési eszköz által nem helyettesíthető. — Nyelveink és irodalmunk a nemzeti szellem és jellem legtökéletesebb kinyomata; ez mintegy összeforrasztja a növendék gondolkodását a nemzeti gondolkodással és egész életére elha- tározó befolyást gyakorol nemzeti irányára. A német nyelv tanításának czélja nyelvtani ismereten alapuló megértése d német nyelvnek és abban annyi jártasság szerzése, hogy a tanuló helyesen tudjon németül szólni és irni. Igen fontos oktatási tárgy továbbá a földrajz, és nem is a legkönnyebben oktatható, ha azt akarjuk, hogy az eredmény több legyen, mint egy pár hegy-, folyó-, tó-, ország- és városnak keservesen bemagolt neve. Életünk, munkásságunk, tudásunk és műveltségünk a földhöz van kötve, a föld képezi a természetre vonatkozó összes ismereteinknek alapzatát. A földrajzi oktatást megköveteli még a történelem-oktatás sikere is. Czélja a föld természeti és állami viszonyainak ismerete, különös tekintettel hazánkra. A történelem tanításának czélja, hazánk művelődési történelme, a társadalmi viszonyok és a törvényhozás ismertetésével. Európa és Amerika történelme azon korszakainak ismerete, melyekből a művelt nepek jelen állása megérthető. — • A történelmi tanulmányok által az értelmi világról, a nyomozás és gondolkodás törvényeiről, az ember szellemi természetéről szerzünk tudomást. A történelem az emberi szellem fejlődésének tüköré; megmutatja az ember tetteiből hibáit és tévedéseit, erényeit, nemes és tökéletlen tulajdonságait. „Midőn minden idők nagy és jó embereinek leikeiben olvasunk, az elmúlt századok tapasztalataiból megtanuljuk, mikép kell a szenvedélyeket fékezni, a szív indulatait lecsendesiteni; azok a jelenkori ember ismeretére vezetnek, ki nek erkölcsi természete mindig ugyanaz marad; megtanítanak a religio-, igazság- és jog alapigazságait a legszebb alakba öltöztetni s ezáltal mások kedélyére annál mélyebb benyomást gyakorolhatni.“ (Liebig Justus). » A mennyiségtan tisztán értelemfejlesztő tudomány, czélja az értelem, szóval, a szigorú és alapos gondolkodási tevékenység fejlesztése. A polgári leányiskolákban elérendő czél I Biztosság és ügyesség a számolási műveletek végrehajtásában, jártasság a polgári életben előforduló mindenféle körülményekhez alkalmazott feladványok megfejtésében. Miután a műveltséget józan és helyes gondolkodás nélkül képzelni sem lehet miután a józan és Inlyes gondolkodást, vagyis az értelmet, azon tudomány fej leszti leginkább, mely a legegvsz'-rübb és legtisztább, mindenkire nézve érthető fogalmakból indul ki I ennélfogva a meny- nyiségtan, melynek fogalmai legegyszerűbbek és legtisztábbak, leginkább fej leszti az értelmet, és e tekiutetbeu egy más tárgytól sem éretik utói. A számolás mestersége szigorú formákhoz köti magát, ezen formáktól eltérni nem enged, s épen ezért nagyban előmozditja a rendszerete- tet, pontosságot, kitartást, szilárdságot és következetességet. A természettudományok feladata : a jelen homályát felderíteni. A XIX. század a felvilágosodás kora, de ez nem annyit tesz, hogy felvilágosodottak vagyunk. Az emberiség nagy többsége még folyvást homályban sínlik. Némelyik, magát a művelt osztályhoz számitó embernél még ma is azon téves nézet uralkodik, hogy a tudomány a népnek nem való, mert annak ártalmára van. Még ma is látunk kártyát vetni, ólmot önteni, dióhajat úsztatni, hagymát metélni stb. A polgári leányiskolákban e tantárgy méltó helyet foglal el, a tantervben kitűzött czélja az ásvány-, növény-, állatvilág fontosabb csoportjainak szemlélésén és összehasonlításán alapuló ismerete, kap csolatban a növényi és állati szervezet működésének ismertetésével. — A természeti tünemények törvényeinek kísérletek utján való ismeretére vezetés, tekintettel a kosmikus tüneményekre. — Az elemeknek s azon vegyületeknek ismerete, melyek a mezei gazdaságban és az iparban fontos- sággal bírnak. Gondos kezelést igényel a vegytan, mert ez a leendő háziasszonyra nézve a házban és konyhábau fontos szolgálatokat tehet. A természettudományok a szemlélő tehetségnek, a szellemi élet alaptehetségének fejlesztői, továbbá a képzerőt s kedélyt is képezik, tehát általános és összhangzó műveltséget nyújtanak. A természetvizsgálat megtanít a mindenség, a tökéletesség, a végtelen bölcseség történetét a legmagasabb, legfönségesebb lény műveiből megismerni; ezen történet nélkül az emberi szellem tökéletesítése nem képzelhető, nélküle halhatatlan lelke méltóságának és rangjának, melyet a világegyetemben elfoglal, tudatára nem juthst. A pogány vallások lényegükben a természet tökéletlen s álismeretén alapszanak, a po- gányok szeme, lelke nem látta a természeti változások legközelebbi okait; imáik* ban nyers természeti tárgyakhoz fordultak. Minden babonás hit szintén a pogánysághoz vezet vissza. S épen abban rejlik a természetismeret nagy becse és fonsége, hogy az igazi kereszténységet előmozditja. A női kézimunkák fontosságát, szükségességét fejtegetni, úgy hiszem, fölösleges. A polgári leányiskolákban a növendékek ügyességet, biztosságot szereznek : a kötés- és bélyegezésben, horgolás-, hurkolás- (slingelés)- és fehérhimzésben (stickelés), a fehérnemű varrásban, a felső öltöny és fehérnemű szabása- és varrásában. Az eddig elmondottakból láthatjuk, hogy a polgári leányiskolák csakugyan képesítik növendékeiket majdani feladatuk teljesítésére. Az azokból kikerült növendékek nem fognak unatkozni, főfoglalkozásuk nem a pipereasztal, rém- és erkölcsrontó regények olvasása lesz. Városunkban is van egy ilyen polgári leányiskola; «gy társulat, alakult, mely ezen szép és magasztos czélt tűzte feladatául. — Tám'grassnk ezen társulatot anyagilag és erkölcsileg, hogy czélját annál biztosahlian elérhes-e. Adjuk oda leányainkat, hogy belőlük jó családanyák, igazi honleány"k váljanak ! Ez által a haza sorsát jobbra változtatjuk. ügy legyen! k. j. Tstn-Tj.gr3r_ Pályázati A b.-gyulai első fokú ipariskolánál az ipartanodái bizottság | évi augusztus hó 3-án tartott gyűlésének 50. számú végzése értelmében két új osztály fog az 1883/4-iki tanév elején szerveztetni minélfogva két tanítói állomás, egyenkint 200 frt fizetéssel egybekötve lesz betöltendő. Ez állomásokra pályázhatnak azon tanítók, kik a nmlt. vallás- és közokt. m. kir. miniszter 1882. évi augusztus hó 16-án 23439. sz. a. kelt rendeletével kiadott „Iparos iskolák szervezete“ IV. fej I. §-ának megfelelöleg a szám- és mértan, természet- és vegytan, különösen, pedig a rajzolás tanítására képességgel bírnak. Felhivatnak ennélfogva mindazok, kik ezen állomások valamelyikét elnyerni óhajtják, miszerint kellőleg felszerelt, az ipartanodái bizottsághoz cziinzett kérvényeiket f. évi augusztus ho 20-ig nagyságos Göndöcs Benedek ipart, bizottsági elnök úrhoz beterjeszszék. B.-Gyulán, 1884. augusztus hó 6-án. Az ipartanodái bizottság megbízásából; Pivár János, ipariskolai igazgató. Az or8Z. szinészeti tanodában a beiratkozások f. évi szeptember hó 6-án, szembaton d. u. 3 órakor kezdődnek, s három napon át, minden délutén 3—5-ig bezárólag szeptember 8-án fejeztetnek be. A jelentkező növendékek fölvételi vizsgálata szept. 9-én, kedden d. u. 3 órakor
