Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-08-10 / 32. szám

tart&tik, ugyancsak a tanoda helyiségében, kere- pesi-út nemz. színház bérháza III. emelet. A felvételi kellékek: színpadias, csinos alak, tiszta kiejtésű csengő hang s kifejlett testi alkotás mellett, (melyről a fölv. vizsgálaton jelenlevő orvos ád véleményt) legalább 3,8 éves kor a férfiaknál, s betöltött 15 óv a leányoknál, mi hiteles okiratiak bizonyítandó. — Szükséges továbbá annyi műveltség és iskolai képzettségről szóló bizonyítvány, mennnyire a a megjelölt korban mindan művelt iQútól megvárhatni. Azok, kik nem szülőik vagy gyámjaik kíséretében jönnek, a szülők vagy gyámok írásbeli beleegyez ését tartoznak magukkal hozni. A jelentkező növendékek csak törvényes családi nevükön irathatják be magukat. Arra pedig előre is figyelmeztet az igazgatóság mindenkit, hogy a beiratási és fölvételi dij 6 frt, a beiratásnál azonnal lefizetendő, fölvétel esetén pedig az évi 30 frtnyi tandíj első részlete 10 frt, melynek fizetése alól első éves növendék föl nem mentetik. Végül szükséges megjegyeznünk, hogy az operai szakra csak oly jelentkezőket veszünk fel, kik s m. kir. zeneakademia magánénekének tanfolyamának elvégzéséről (legalább I. II. oszt.) bizonyítványt, vagy annyi készültséget mutathat fel. mennyi ezen osztályokban megkivántatik, mély esetben a m. kir. zeneakadémiában magáuvizsgá- latot tehet, s az ennek folytán nyert bizonyítvány alapján az orsz. szinészeti tanoda I. operai osztályába fölvétethetik.

Bpest, 1884. augusztus 1-én.

Dr. Váradi Antal,

az orsz. szinészeti tanoda titkára.

Küldöttség'i jelentés

a műszaki ártérfejlesztés tárgyában az alsó-fehér- körosi ármentesitö öblözet tekintetes igazgató választmányához B.-Gyulán.

A tekintetes igazgató választmánynak f. évi í. sz. a. kelt s a f. év ápril 29 ki közgyűlés 17. számú végzésén alapuló határozatával oda utasittattunk, hogy a műszaki ártérfejlesztést illetőleg a legközelebbi teendők, a beszerzendő adatok, s az ártérfejlesztés tulajdonképpeni művelete, valamint a házi kezelés olcsóbbsága és egyéb előnyei felől, a műszaki ártérfejlesztés mikéntjének és módozatainak megismertetésével és részletes számadatokkal indok? It javaslatot terjesszünk elő.

E meghagyás folytán véleményes jelentésünket és indokolt javaslatunkat a következőkben terjesztjük elő :

Az ártérfejlesztés czélja. Az ártér- fejlesztés czélja kijelölni és meghatározni azon területeket, amelyek egy bizonyos és meghatározott árvizmagasság felvétele mellett az árviz általi elbontás lehetőségének és veszélyének vannak kitéve.

Ezzel meg van határozva általánosságban az ártérfejlesztés fogalma is.

Hogy az ártórfejlesztés czéljának megfeleljen, és teljesen megbízható és igazságos alapokra legyeu fektetve, azt műszakilag kell keresztülvinni.

Teljesítendő munkálatok. E műszaki ártérfejlesztós miként leendő végrehajtására nézve a rendelkezésünkre álló adatok tekintetbe vételével szükségesnek tartjuk :

1- ör. Hogy azon területen, amelyre nézve a műszaki ártérfejlesztés foganato- sittatik, 50 öles négyzetben, párhuzamos vonalrendszer szerinti hálózat tűzessék ki és lejteztessék.

2- or. Hogy e hálózatba felvett pontok helyi fekvése a térképbe felrakassék és a pontok lejtezési függői beírassanak.

3- or. Hogy a hálózat adataiból bizonyos és meghatározandó magasságú árviz által borított ártér szélvonalai meghatá- roztassanak, és az árterület általános és egyénenkénti birtokrészlete kiszámit- tassék.

4- er. Az árterület különböző osztályokba lesz Sorozandó, és annálfogva szükséges, hogy az osztályozási műveletnél az osztályozás eredménye a térképekbe berajzoltassék és kiszámittassék.

5- ör. Szükséges egy részletes ártér- telekkönyv készítése, amelyben :

a) az egyeB birtokrészleteknek az illető ártérbe eső területe kimutattassék;

b) az ártéri birtokrészletek a megállapított osztálybaj Boroztassanak és erről egy kimutatás készíttessék.

6- or. Szükséges, hogy az ártértelek- könyvből betűsor szerinti birtokivek készíttessenek.

Alapul szolgáló munkálatok. A fent elősorolt műszaki munkálatok akár házikezelés mellett, akár vállalat utján hajtassanak végre, az azok alapjául szolgáló

következő munkálatok mindenesetre az öblözet által lesznek beszerzendők, u. m.:

1. a belejtezéshez a Körösök jobb- és balpartjain elhelyezett s meghatározott fixpontok kottái; a kitűzéshez a kataszteri mérnökség által háromszögitett pontoknak leírása, alaplapjai és összrendezői.

2. A térképi munkálatok alapjául az összes területre nézve 1 kát. mérnökség felmérésének V* — 40 öl léptek szerinti szelvényeinek másolata.

3. az ártér széleinek szerkesztéséhez szükséges árviz magasságok függői:

4. az ártértelekkönyvek készítéséhez használatra a mérnöki kát. telekkönyv másolata.

Részletes műszaki leírás.

I. A párhuzamos vonalrendszer szerinti hálózat kitűzése és lejtezése.

A vonalrendszer a csillagászati déliével, vagyis az országos háromszögités y tengelyével párhuzamosan fektetendő. Miért is :

1. A hálózat alapját egymástól 160 öl távolban kitűzendő, 50 öl távolokban ki- sarózott, a szélességi körökkel párhuzamos alapvonalak képezzék : mely alapvonalakra 150 öl távolokban merőleges vonalak, déllővonalak, hosszúsági körök luzatnak.

2. Ezen egymástól 150 öl távolban íuzott déllővonalak 50° távolban kitűzött pontok szerint belejtezendők, valamint ezen délvonalaktól jobbra, balra 50 öl távolban eső délvonalak megfelelő pontjai is ritüzendők és belejtezendők, úgy hogy minden 2000 négyszögölnyi négyzet terűét négyszögpontjára egy-egy pont essék.

Oly területeken, hol 50 ölnél kisebb távolságban szemmel észrevehető domborzati változások jönnek közbe : a domborzati viszonyt jellemző töréspontok is felveendők és be lejtmérezendők, az ily pontok mikénti összeköttetéséről a helyszínén vázrajz készítendő.

3. Az egymástól 1600° távolban fekvő alapvonalakra nézve megkivántatik I

a. hogy ezen alapvonalakban legalább 2000 ölben egy-egy háromszögi számítás által meghatározott pont legyen, s ezek úgy állandósittassanak, hogy a felülvizsgá-j hatkor könnyen megtalálhatók legyenek.

A jelrudak közti távolság 50° távo- okban pontosan megmérendő, s mindAi 500 ölben földszinig beásott 0'5 m. hosz- szu 0‘1 m. vastag keményfából készült, felső végükön gömbölyű fejű szöggel e- ; átott keresztes karókkal állandósittassanak. Minden ily keresztes karó mellé még egy 0-3 méterre kiálló, 1 m. hosszú 4/g cm. szelvényű, faragott, kellő számokká ellátott jelző karó helyezendő el, s ezen lontok még hancsikkal is megjelölendők.

b. Az alapvonalak kétszer pontosan meglejtezendők s e kétszeri lejtezés nem közvetlenül egymásután, hanem külömböző időben eszközlendők.

Az egyes 200 m. hosszú állomásokon a megengedhető maximalis lejtezési eltérés 5 m/m. A lejtezés kiindulásául a véd- gátak mellett minden 1000 méterre felál- . itott lejtmérési fixpontoknak az adriai tenger színe fölötti magasságai szolgálnak. Az alapvonalak kétszeres lejtezésén rivül ezen fixpontokhoz is lejtezést szükséges kapcsolni. E kapcsolásnál a megengedhető legnagyobb eltérés két egymásután következő fixpont között a hossz- nak loo.ooo részé.

4. A lejthálózatban minden belejtezett pontnál a földszintig legalább 20 cm. losszu 5 — 6 cm. szelvényű fűrészelt czö- vek verendő le, 1 ennek a teteje lejte- zendő be. A czövek mellé hancsik is teendő, hogy ezt könyebben fel lehessen ta- álni.

5. A munkába veendő területen elő- ’orduló vízzel borított helyek, kertek, szőlőskertek és erdők lejtmérezése nem a c élvonalak szerint haladva, hanem a ki- átást és mérést megengedő utakon esz- sözlendő. Ezen igy fektetendő hálózat áelyzeti fekvése felveendő s a felvételnek megíelelőleg rajzolandó be a térképbe. A belejtezett vonalakban a pontok egymástól szintén 50 ölre legyenek.

Az árterületbe eső, de körsánczok által védett beltelkekre, melyeknek tulajdonosai az 1884. XIV. t.-czikk 15. §-a értelmében külön megállapítandó kulcs szerint tartoznak az ármentesitési költségekhez hozzájárulni, az ártérfejlesztés ki nem terjesztetik, s az ily beltelkek a munkálatnál mellőzendők.

6. A belejtezendó terület 2 fő részre osztható :

a. A Fekete-Körös bal- és a Fehér- Körös jobb partja közti területre. Ennek határai éjszakon a Fekete-Körös balparti, nyugaton a Fehér-Körös jobb parti véd töltéseinek lábai, délen és keleten a Békés és Aradmegye közti határ.

b. A Fehér- és Kettős-Körös balpartján eső területre. Ennek határai éjszakon a Fehér- és Kettős-Körös balparti töltéseinek lábai, keleten a Békés és Arad megye közti határ, délen az ártérfejlesztési művelet által meghatározandó természetes magaslat. Oly magaslatokon, melyek az 1881 évi legmagasabb viz felett feküsznek, területi lejtmérést nem kell eszközölni. Nyugaton a Békéstől Apátfalváig terjedő árterület és az Alsó-Fehér-Körös ármen- tesitő öblözet közti eddig ismeretlen határt azon vízválasztó vonal képezheti leg- czélszerübben, mely cßak az ártérfejlesztés végrehajtása után fog majdan teljes pontossággal kiderülni. Egyelőre pedig alkalmazásul szolgál a Nagyméltóságu közm. és közi. minisztériumnak a körös-tisza- marosi ártérfejlesztőhivatalhoz 1884 évi ápril 11-ón 10087 sz. a. kelt rendelete, melylyel a Békéstől Apátfalváig terjedő ártér Békés felőli határát a következőleg határozza meg : „az ártérfejlesztésnek határa legczélszerübben azon vonal lesz, mely a kormánybiztosság által épített körösi töltés O pontjánál kezdődve, az élő- vizcsatorna mellett halad Békés város azon utczájáig, mely a nevezett csatornától a legrövidebb utón vezet a békési vasúti pályaházig, innen a békés-földvári vasút töltése a földvári pályaházig, onnan pedig a magyar államvasut töltése lenne a latár azon pontig, mely a bemutatott váz- atrajzon A) betűvel (a természetes magasat is a magyar államvasut töltésének metszés pontja) megjelöltetett.

7. A munka sorrendje. Miután a ejthálózat fektetése a kataszteri háromszögités alapján háromszögméretileg esz- közlendő, és a háromszögités adatai iránt a m. kir. háromszögméreti hivataltól azon redvező felvilágosítást nyertük, hogy ezen adatok az egész belejtezendő területre azonnal megkaphatok: e tekintetben a citüzési és lejtezési munka bármely sorrendben végrehajtható lenne. Figyelembe veendő azonban azon körülmény, hogy az ármentesitö társulatok újjászervezése a egközelebbi időben várható és hogy ezen újjá szervezés folytán öblözetünk határai is változást szenvedhetnek; nehogy tehát a munkálat oly területekre is kiterjesztessék, melyek az újjászervezés által öblö- zetünktől esetleg elszakittatnának, szükséges, hogy először csak azon területek vétessenek munkálat alá, melyek a legnagyobb valószínűség szerint az újjászervezés után is öblözetünk keretében megfognak hagyatni. Ilyeneknek tekinthető a Kettős és Fehér-Körös balparti területek Békéstől felfelé azaradmegyei határig. Ellenben a Fehér-Körös jobb és a Fekete-Körös balpartja közti terület lejtezése csak akkor volna foganatba veendő, ha ezen terület az újjá szervezés után az öblözet keretében meghagyatik.

((Folyt, köv.)

Újdonságok.

Rendkívüli megyei közgyűlés lösz folyó hó 12-én délelőtt 9 órakor, a melyre mindössze két tanácskozási tárgy van kitűzve, nevezetesen Kőrös-Ladány képviselő-testületének kérvénye, a regale-jog megvásárlása lolytán szükségessé vált 65 ezer forint kölcsön felvételének engedélyezése iránt, továbbá Orosháza község képviselő- testületének folyamodványa, melyben a puszta- földvari kir. kincstári földek vételárának fedezésére 150 ezer forinttól 500 ezer forintig terjedhető kölcsön felvételét engedélyezni kéri. Az állandó választmány tegnap tartott ülésében mindkét kérvényt beható tárgyalás alá vette s minde- niket ajánlólag terjeszti a közgyűlés elé.

A vármegye számvevő tisztsége már kivetette a megyei tiszti nyugdíjintézet alaptőkéjére fordítandó törvényhatósági pótadót. A kivetés a szabályrendelet értelmében községenként történt; a kivetett összeg 40015 frt 59 kr, mely a megye által fizetett 1,333,853 frt 04 kr, államadó alapnak három százaléka.

A csabai becslöjárás utazó küldöttsége e hét folyamán és pedig f. hó 11 — 14-ig Csorvás, f. hó 16-ikától 19-ig Doboz megyer kataszteri osztálybasorozási munkálatai ellen beadott reklamácziókat fogja a helyszínén megvizsgálni.

Jancsovics Pál alispán a községi ügykezelések megvizsgálása végett megyei körútra indult ; eddigelé vizsgálta Gyula városát és a gyulai

járás községeit. Az alispánt hivatalos kőrútjában F á b ry Sándor, megyei közig, aljegyző kiséri.

A gyulai kataszteri munkálatok, illetőleg uj birtokivek a napokban küldettek le a debre- czeni kataszteri igazgatóságtól a városi tanácshoz. Gyulavarosa földadója összesen 4477 frt 75 krajczárral szaporodott. — A szaporodás tehát mintegy 93/,0 százalékra rúg. A munkálatok alaki része minden kritikán alól áll; a birtokrészek összevissza vannak zavarva, egy ugyanazon tulajdonosnak birtokai öt-hat külön birtok- ivbe vannak felvéve, mig viszont egyes tulajdonosok nevére annyi és oly birtokokat vettek fel, amelyekkel az sohasem rendelkezett. A háromezerre terjedő birtokosok közt alig egy harmada, akiknek birtokai helyesen volnának csoportositva. A birtokivek tisztába hozatala rendkívüli fáradságot és tevékenységet igényel, mely csak úgy teljesíthető, ha minden egyes tulajdonos megnézi az őt illető birtokivet, ha vájjon nem íratott-e rá idegen birtokrész, vagy viszont nem hagyatott-e ki és Íratott másra oly parczella, amely az ő tulajdonát képezi. A munkálatok lényegi része is valószínűleg rendkívül sok reklamácziét fog maga után vonDÍ, különösen nagy az adó- emelkedés a roszabb minőségű szántóföldeknél: egyes parczelláknál ez adóemelkedés a volt kataszterhez képest 100—I50°/o-nyi különbözetet képvisel. A reklamácziók tömeges jelentkezésének elkerülése végett a tanács aként intézkedett, hogy házsorszámban minden egyes tulajdonos külön fel fog hivatni birtokivének megtekintése végett, s a munkálatok alaki része elleni felszól- lamlásokkal egyideüleg a netaláni sérelmes osz- tálybasorozás elleni reklamácziók is fel fognak vétetni. A kataszteri birtokivek a városház nagytermében vannak hatvan napi közszemlére kitéve, a felszólamlások ugyanott K ó h n Dávid városi birtoknyilvántartónal eszközölhetők.

A kataszteri munkálatok ellen minden birtokos felszólalással élhet; a) ha oly földrészlet, mely földadó tárgyát nem képezi (például gazdasági épület vagy állandó vízállás) mint adóköte-. les sorozeatott, vagy ha adóköteles földrészlet kihagyatott ; b) ha a tulajdonos hibásan van bejegyezve ; c) ha a térfogat hibás; d) ha a földrészlet nem a megfelelő mívelési ág alá foglaltatott (például, ha legelő szántóföldnek van felvéve, vagy megfordítva); e) ha a földrészlet nem a megfelelő osztályba soroztatott. A felszólamlások személyesen vagy meghatalmazott utján érvényesíthetők akár élő szóval, akár Írásban.

A kataszteri osztálybasorozási új munkálatokat megyénknek következő községeibe nem küldötte még ki a debreczeni kataszteri igazgatóság: Mező-Berény, Kőrös-Tarcsa, Szeghalom, Bánfalva, Csaba, Gyoma, Endrőd és Kétegyháza. A munkálatok késedelmezése folytán a földadó 1884-ik évre nem lévén kivethető, e miatt nem készülhet el törvényszabta időben a megyei legtöbb adót fizetők névjegyzéke sem.

A Sebes-Körös és Berettyó balparti töltéseknek egyelőre ideiglenes vonalon leendő összeköttetése tárgyában Nagy-Yáradon szeptember hó 15-ikén Békés- és Biharmegye közönségének érdekeltsége között tárgyalás fog tartatni.

A ménló fedeztetési helyek megállapítása végett tegnap délután a megyeházán értekezlet tartatott, amelyen a mezö-hegyesi kir. méntelep egy kiküldöttje is részt vett.

Az úri kaszinó kerthelyiségében múlt szombaton este tartották meg azt a tánczvigal- mat, amely még múlt hó 26-ikára volt ugyan kitűzve, de az akkori kedvezőtlen idő folytán egy héttel elhalasztatott. Újdondászunkat az a „baleset“ érte, hogy hallván azt, kik készülnek, és hogy különösen kik nem készülnek a kaszinói mulatságra, szombat délután a nyomdában lévén több újdonsággal egy füst alatt rizikóra megírta, hogy „a mulatság ezúttal is igen szük- körü volt, egyébként azonban eléggé kedélyesen folyt le“. Ez e negyedfél soros közlemény napvilágot is látott a „Békés“ más napi számában ; a szombat esti hirtelen zápor — amikor a lap már ki volt nyomva, s igy a bálra vonatkozó négy sort többé nem lehetett kidobni — újdondászunknak kedvét ép úgy megrontotta, mint a bálba készülőkét. Folyó hó 2-án azután megtar tották a mulatságot, s újdondászunk igazolásául szolgáljon, hogy amit egy héttel előbb „fait accompl i“-ul irt, noha csak jövendölésül volt betudható, egészen úgy történt amint kinyomtatták s referádául post factum most is C9ak azt kell írnia, amit két hét előtt előlegezett, ugyanis „tánczmulatság volt, mely — szokás szerint — ezúttal is erősen szükkörü volt, egyébként azonban eléggé kedélyesen folyt le.“

Több napi tikkasztó hőség után hosszas, heves zivatar vonult el városunk fölött f. hó 6 án a délutáni órákban. A hirtelen zápor valóságos tengeráradatot képezett az utczákban, a csatornák alig tudták a nagymennyiségű vizet levezetni. A villám a külső határban több ízben csapott le, de kárt ezúttal sehol sem okozott. A csabai és kétegyházi határban, úgyszintén a gyű-