Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-07-06 / 27. szám

ren kevés foganatja van : itt hatósági erelyre van szükség. Ezért egyletünk felhívta a megyét, hogy a befásitás érdekében egy állandó fatenyésztési biztosi állást szervezzen, és kilátás van reá, hogy ez üdvös intézmény nem sokara árasztani fogja régen várt áldását megyénkre. Az országos gazdasági-egyletnek a gyümöl- csészet emelésére irányzott törekvését, bizottsági munkálatok utján, erőnkhöz mértén támogattuk; egy állandó gyümölcscsarnoknak magánvállalko­zás utján B.-Csabán leendő felállítására buzdítást tettünk közzé. — Egyleti kertünk feladatát min­dig kiterjedtebb mérvben teljesíti. — A folyó ta­vasszal el lett adva 25,401 db, csemete, még pedig gyümölc.'oltvány 2513 db., a többi disz- és haszonfa; ezekért bejött összesen brutto 1550 frt 97 kr. Hogy pedig kertészkedő közönségünk számára kertészeket neveljünk s a csemetevá­sárló küzönséget jobban kielégíthessük, egyleti kertészeinkkel megállapodtunk a felett, hogy maga mellett ezentúl egy kertésznövendéket tart­son és képezzen, a miért öt az egylet külön 150 frttal javadalmazza. Egyleti házunk Csabán a város által bér­ben használtatok és évi 500 frtot jövedelmez. Az idei látványosságokat a választmány, jóváhagyás reményében a következőkben állapí­totta meg: A mai napon, ha az idő kedvez, B.-Csaba mellett a szokott lóverseny. Október 4—6-án Szarvason a rendszeres állatkiállitásoknak negyedik, kapcsolatban ter­mény-, gyümölcs-, házi- és gazdasági iparkiálli- tással és eke-versenynyel. Csabán, őszszel egy, még közelebb meg­állapítandó napon, termény- és gyümölcskiállitás. A szarvasi állatkiállitás a 9 évre megálla­pított rendszernek tervében fekszik, kibővítését termény- és iparkiállitással és ekeversenynyel a szarvasi tagok kérelmezték, kiknek óhaját telje­síteni a lelkesedés, melyei ez ügyet felkarolták, megérdemli. A csabai kiállítást szükségessé teszi azon körülmény, hogy az 1885-ik évben Buda­pesten tartandó országos kiállításra egyletünk gazdasági terményekből gyűjteményt küldeni je­lentett be, melynek előállításán egyletünknek egy állandó bizottsága működik, és a melyre a terményeket a csabai kiállításon fogja össze­válogatni. Az egyletünk iránt folyton növekedő érdek­lődés örvendetes mérvben szaporítja ugyanannak tagjait, de azok sorát a kérlelhetleu halál folyton ritkítja is. A lefolyt évben különösen súlyosak veszteségeink, mert olyanoktól kellett megvál­nunk, kik egyletünknek régtől fogva erős és hű­séges oszlopaiként tündöklöttek. Ezért áldásunk kísérte örök nyugalomre Szucsu Mózest, Siroay Kristófot, Félix Ákost, Asztalos Istvánt, Mudrony Sámuelt, Hárshegyi Istvánt, Közeli Vinczét, Torkos Imrét, Sváby Viktort, ör. Orodi Jánost, Csáky Benjámint, Petrovics Demetert és még többeket, kiket példás buzgalmukban és áldozatkészségben az újabb nemzedék van hivatva kipótolni! Kelt B.-Csabán, junius 2-án 1884. Beliczey István. rútabb nők Sevillában és Cadixban laknak. Igaz, végig mentem a gyáron és láttam az angyalok karának cherubin és szeráf arczaít, azokat a nefelejts-kék szín andalgó szemeket a tömött holló kékes fekete hajak alatt, apró gyöngyház fogsorokat, csillogva, mint hajnali harmatcsepp a piros rózsavirág levelén, klá- rizsszin ajkak megett; sugarakat lövellő fény bogárszemeket, szenvedélylyel nézve és szen­vedélyt gyújtva; gazella termeteket piskóta lábakon, s mikroszkopikus kezekkel a szi­vart csavarva; Van Dyk hitvesét, Raphael Fornarináját, Tizian Venussát és Sasso Fer­raro Madonnáit — elevenen. És láttam halszemü banyákat kóczos csepü hajakkal, sárgás fekete lófogakkal, gyér bajuszszal és szőrös szemölcsökkel, barázdára szántott ránczos arczokat, bagoly orrokkal, s kikanyaruló állukkal majdnem összenőve; deszka lapos termetet lőcscsé görbülve, pa­rányi kezeket vak körmökkel a szivart csa­varva, Machbet boszorkányait, Angelo Mi­hály Párkáit, Van Ostad vén satrantyuit, Miss Pastranát elevenen. Azt mondták, ezek is szépek voltak 1 Sic transit gloria mundil * * * Hagyjuk a város kőhalmazait, s lássuk lakosait. A déli spanyol éjjel él; róluk el le­het mondani : éjét nappá tesznek. A piazza nouveun gyűl össze a város elő­kelősége ! ez óriás narancs- és czitromfákkal van körülültetve. A narancs- és czitromfá- nak az a sajátságos tulajdona, hogy egyidejű­leg virágzik, éretlen és érett gyümölcsöt hoz, Tara.-ü.g'3r. Az aradi m. kir. állami tanitóképezdé- ben az 1884/5 tanévi felvételi-és javitó-vizsgálat f. évi szeptember 1-jén fog megtartatni. A szabályrendeletek értelmében felvétetik minden oly ép testű finövendék ki a 15-ik évet már meghaladta s a magyar-nyelv-, számvetés-, földrajz-és történelemben legalább annyi jártasság­gal bir, a mennyit a gymnasium, reál, vagy pol­gári iskola négy alsó osztályában tanítanak. A belépni kivánó növendék erről vagy nyilvános is­kolai bizonyítványt köteles előmutatni, vagy fel­vételi vizsgálatnak kell magát alávetnie. Korát mindenki keresztlevéllel, testi épségét orvosi bi- zonyitványnyal köteles igazolni. Szegény, szorgalmas és jó magaviseletü nö­vendékek élelmezés, illetőleg pénzbeli segélyben is részesittetnek, ezen segélyezésért folyamodók kötelesek fenti okmányokon kívül szabályszerűen kiállított szegénységi bizonyítványt is mellékelni kérvényökhöz. Úgy a kérvény, mint a mellékletek — ame- nyiben a kérvényhez szegénységi bizonyítvány nem mellékeltetik — bélyeggel látandók el. A kellően felszerelt kérvények az „aradi ál­lami tanitóképezde igazgató tanácsához“ czimezve augusztus hó 28-ig alulirt igazgatónál nyújtan­dók be. Aradon, 1884. évi julius 3 án. Kerner Péter, állami tanitóképezdei igazgató. Hirdetmény. Gyula városa központi választmánya részé­ről ezennel közhírré tétetik, miszerint a választó kerület országgyűlési képviselőválasztóink az 1885. évre összeirt névjegyzéke f. évi julius 5-től 25-ig reggeli 8 órától déli 12 óráig a városi polgármes­ter irodájában közszemlére leend kitéve, mely idő alatt azokat a városi tanács egy tagjának jelen­létében mindenki megtekintheti és délután 2 órá­tól 6 óráig lemásolhatja. Ezenkívül jogában áll bárkinek, bármely jogtalan felvétel vagy kihagyás miatt a névjegy­zék ellen folyó 1884 évi julius 5-től 15-ig bezá­rólag felszóllalni, és eme felszólalásokra az ész­revételeket julius hó 16-tól 25-ig ugyanott be­nyújtani ; — úgy a felszólamlások, valamint az észrevételek írásban a Gyulavárosi közp. választ­mányhoz intézve a városi polgármesternél adan­dók be. Gyulavárosa központi választmánya : Gyulán, 1884. junius 30-án. Jantsovics Emil, Dobay János, közp. vál. jegyző. közp. vél. elnök. Újdonságok. A megyei közigazgatási bizottság julius havi rendes ülését f. hó 7-én tartja a megyeháza kis termében. Gyulavárosa tanácsa múlt hó 30-án tar­tott ülésében ö Nagyméltósága a Belügyminister ur által a Toulonban Francziországban felmerült Ázsiai kolera esetek alkalmából kibocsátott ren­deletére a következő intézkedéseket tette : a vá­rosi rendőrkapitány és városi orvos felhivattak hogy a nyilvánosabb épületekben, iskolákban, ven­virágainak illatával balzsamozza a levegőt, s ugyanakkor gyümölcseivel táplál. E piazza előszava és utójátéka a színháznak; télen, melyet nálunk nyár végének vehetnénk, elő­adás előtt tele van: mint a színházban, min­den családnak meg van saját páholya, úgy itt bírja saját padját, melyeken ülik tertuliá- jokat: fogadnak a szabad ég alatt, s látogá- tásokat tesznek künn a szabadban. Előadás után is vacsoráinak, mely fagylaltból, sorbet- ből, meleg vagy jeges csokoládéból és czuk- ros tésztákból áll. Helvécziából, az olasz can- tonokból ide telepedett czukrászok látják el, s kiki a Svicerótól, mely egyértelmű a czuk- rászszal, hozatja vacsoráját. Itt gyártják a város pletykáit, itt szól­ják meg felebarátjukat, itt magasztalják a nemrég meghaltakat. A friss hant alatt több­nyire jó ember nyugszik, a sir gyepje alól nő ki az elnéző megbocsátás, mert a halott sor­sát nagyon kevesen irigylik. Itt készülnek a pronunciamentók, itt szabják a politikát, itt terjed a hír a csevegés drótján, e hely a nagy város óriás malom-alattja. A mai hir — esemény, Petin párisi lég­hajós Sevillába érkezett, a napokban tartja első mutatványait: mint Sancho Pansa, sza­máron ülve fog felemelkedni a fellegek közé, Gambetta még akkor nem tett kéjutazást Toursba s Nadar Grant-jának hire-hamva sem v°lt. — A dolog hihetetlennek látszott, s a kétkedés általános volt. (Vége köv.) déglőkben a desinfektiót rendeljék el s végrehaj­tását a tulajdonosok által ellenőrizzék ; a tized- beli tanácsosok tizedeikben házról házra járva a lakosságnak szigorúan hagyják meg, bogy a ga- nét s tárgyát az udvarokból, vagy földjeikre hord­ják, vagy pedig az e czélra kijelölt az ország úttól távollevő tégla égető gödrökbe vigyék ; ugyancsak a tizedbeli tanácsosok utasittactak, hogy tizedeikben összegyülemlett pocsolyákat lebocaás- sák esetleg elföldeljék ; a rendőrség utasittatott az élelmiszereknek a piaczon naponkénti vizsgá­latára 8 a gyanús s egészségtelen élelmiszereknek azonnali lefoglalására. A kender áztatás tilalmára a város közelében is különösen felhivatott a ren­dőrség figyelme, hogy azt semmi képen ne en­gedje ; amennyiben pedig jelenleg az egészség­ügyi viszonyok kitűnők, a fentebb jelzeteken kívül egyéb óvintézkedésekuek még eddig szükségé'1 nem látja, de a városi rendőrkapitányt és orvost felhívja, hogy előzetesen is tudakozódjanak alkat - más helyiségről, mely szükség esetén járvány kór­házzá volna átalakítható. A klérus ama tentendiája folytán, hogy a rom. kath. hitvallású tanítók országszerte fele­kezeti jellegű egyletekbe lépjenek a Gyula és vi- dékebeli kath. tanítók f. hó 1-én délelőtt 10 órára voltak alakuló közgyűlésre összehiva a nagy iskola helyiségébe. Az előmunkálatok teljesítésé­vel a püspök részéről Schiffner Ede apát és endrődi lelkész ur volt megbízva, aki az alakuló gyűlésen elnökölt is. A vidéki tanítók száma min­tegy negyvenre tehető, akiket gyulai kollegáik szives figyelme ingyen elszállásolásban részesített. Az alapszabály tervezet egészben elfogadtatott megejtették a tisztujitást is, melynek alapján G ö n d ö c s Benedek apát és gyulai lelkész vá­lasztatott meg túlnyomó szavazattöbbséggel elnök­nek, Plauk Alajos alelnöknek, Scherer Benedek könyvtárnoknak, Bekker Endre jegyzőnek , mind­egy hangulag; — megalakittatott továbbá a vá­lasztmány is. Délben a vendégek tiszteletére Göndöcs Benedek apát és lelkész ur elöleges in­tézkedése folytán, miután ö Budapestre utazott fel diszebéd volt a parochián. Tóth Béla színigazgató — aki társula­tával Orosházán tartózkodik — tegnap délelőtt kérvényt adott be a városi tanácshoz, melyben Gyulán előadások engedélyezésért folyamodik. A társulat számos tagból áll, van néhány úgyneve­zett „erő“ is benne, egyébként egyetlen egy sem emelkedik a középszerűség színvonalán felül. Ott vannak: Pajor Ágnes caloratura énekesnő, Ber- zsényi Julia és Egriné énekesnők, Berzsényi Mar­git szende, Nagy Vilma naiv, Beczkóiné és Je- lenfy Jolán hősnők, Berzsényiné komika, a férfiak közül Nagy Pista tenorista, Juhász bariton, Kendi Guszti komikus és buffó, Dancz Lajos komikus, Bérczy Endre szerelmes, Egri Géza, hösszerelmes, Szepessy Gusztáv jellem és apa, Aranyossy József segédszinész, stb. Balog Gusztáv karmester és 6 zenész, mint látható Gyulán csaknem egészen ismeretlen nevek. A repertoir eléggé változatos, felöleli az újabb darabokat csaknem teljes szám­ban. Úgy halljuk, hogy a társulat esetleg már a hét végén Gyulán játszanék, ha ugyan a direktor nem tartaná czélszerűbbnek előbb Csabán ját­szani az arénában és csak augusztus hóban jönni át Gyulára. Megemlítjük még, hogy Soly- mosi pár a népszínháztól nyert szünidejét egé­szen a Tóth Béla társulatánál fogj a vendégszerep­léseivel eltölteni, erre hallomás szerint szerződés- szerüleg kötelezte magát. Miklósy Gyula színtársulatánál Béké sen a hét második felében F á y Szeréna, a nem­zeti színház tehetséges fiatal művésznője vendég­szerepeit. Fáy Szeréna kitűnő szerepeiben lépett fel négy ízben — kevés számú közönség előtt. — A békési közönséget Prielle Kornélia vendégsze­replése is kimerítette, s így nem mondható sze­rencsés gondolatnak, különösen nem mondható szerencsés sorrendnek Fáy Szeréna utószerepel­tetése. Badé Pista, helybeli jónevü zenekara he­tenként egyszer, minden szombaton a kis p i- acztéren a ezukrászda előtt térzenét tart, s igy a közönségnek hetenként kétszer van szó­rakozása. Térzene volt f. hó 3-án este a Reinhardt előtti kis piacztéren. Jancsiék játszottak két gyertya világította asztal körül jó darabokat szé­pen, érzéssel; közönség nagyobb lett volna, ha a térzenétől tudomása van. A pénzügyminiszter Nagy Tamás pénzügyi fogalmazó gyakornokot a békésmegyei kir. adófelügyelö mellé U. osztályú pénzügyi fo galmazóvá ideiglenes — minőségben — kinevezte. Ezzel kapcsolatban megemlítjük, bogy P r i n d 1 Kálmán fogalmazó ur Gyuláról saját kérelmére Nyitrára helyeztetett át. Prindl ur Gyulán tar­tózkodása alatt mint lelkiismeretes, ügyes tiszt­viselő közbecsülésnek örvendett s áthelyezését bizonyára társadalmi veszteségnek is lehethe te­kintenünk, ha mai viszonyaink között társa­dalmi életről 8 társadalmi érvényesülésről egy­általán is lehetne szó. Közelebbi ösmerősei s tisz­telői sajnálattal veszik körünkből távozását s leg­jobb kivánatunk kisérik őt és kedves nejét az uj állomásra, Nyitrára. Az árvaházból megszökött f. hó 3-án R á c z István nevű kigyósi illetőségű 7—8 éves fiúcska; a rendőrkapitány, akihez a fiú szökésé­ről jelentés tétetett, átirt nyomozás végett a ki­gyósi elöljárósághoz. Halálozás. E ö r d ö g h Frigyes, csabai járási 8Zolgabiró junius hó 29-én délben meghalt. A gyászeset hirtelen elterjedt a közönség közt s mindenkiben fájdalmas részvétet keltett. Gyulára a táviró délután hozta meg a szomorú hirt, mi­nek következtében rögtön kitették a megyeház erkélyére a fekete lobogót. A boldogult már ré­góta betegeskedett súlyosbította baját ama vesz­teségérzet, mely kedves nejének halálával érte, az öreg ur azóta nagyon elhagyottnak érezte ma­gát, s eme kedélybangulata bizonyára csak siet­tette halálát. Temetése kedvezőtlen időben hétfőn d. u. 5 órakor volt; Szeberényi G. superintondens magasröptű gyászbeszédben méltatta a boldogultnak érdemeit. A megyei tisztikar tagjai — kik egy gyönyörű koszorút is helyeztek a rovataira — te­kintélyes számban gyűltek össze, ott volt a teme­tésen Csaba városa és Uj-Kigyós község elöljá­rósága, testületileg kivonultak a csabai iparos if­júsági egylet, továbbá a betegsegélyző egylet és a boldogultnak tisztelői és nagyszámú résztvevő közönség. A halálozásról következő két gyászje­lentés adatott ki. A család részéről: Eördögh Lajos, Eördögh Teréz férj. Badics Elekné, mint' gyermekek, Badics Elek mint vő, Badics Hona, Margit, Elek, József és Gizela mint unokák, Eördögb Ferencz mint testvér és számos rokonok szomorú szívvel tudatják édes atyjuk, ipja, nagy­atyjuk, testvére és rokonuk Eördögh Frigyesnek, a csabai járás szolgabirájának, f. hó 29-én déli fél 12 órakor, 67 éves korában szivszélbüdés kö­vetkeztében történt gyászos elhunytét. A boldo­gultnak földi maradványai junius 30-án d. u. 5 órakor fognak az ág. evang egyház szertartása szerint, a körösöntuli temetőbe, örök nyugalomra kísértetni. Békés-Csaba, 1884. junius 29. Béke hamvaira I“ — A megyei tisztikar következő gyászjelentést bocsájtotta ki : „Békésvármegye tisztikara lájdalmas részvéttel tudatja felejthetet­len tiszttársának Eördögh Frigyes csabai járási szolgabirónak folyó évi junius hó 29-én történt gyászos kimultát. B.-Gyulán, 1884. évi junius hó 30-án. Béke lengjen az elhunyt hamvain ! „Le roi est mórt ..." A kegyelet, tisz­telet, s tisztességérzékkel szemben elkövetett sze­mérmetlen vétségül kell megbélyegeznünk ama tényt, hogy alig hunyta be Eördögh Frigyes örök álomra szemeit — a végtiszteség előtt — con- ferentiák tartattak Csabán — talán a temetési szer­tartás fényének emelését megbeszélendő ? korán sem, hanem a megüresedett helynek ki által leendő betöltése érdekében; deputácziók is kerültek, amelyek keblük választottja részére megkisérlet- ték irányadó körnek támogatását kieszközölni. Ez a, szelíden szólva tisztesség látszatát is fu- migáló cynismus mély megbotránkozást keltett minden correct érzületü egyénben, mely megbot­ránkozást hírlapiról kötelességünknek tartjuk e helyen annyival is inkább tolmácsolni, mert abban magunk is teljes mértékben osztozunk. Eördögh Frigyes elhalálozása folytán üre­sedésbe jött 8ZoIgabirói állás a szeptemberi ren­des megyei közgyűlésen fog betöltetni, addig a szolgabirói teendőket — miután a főispán az ál­lásnak helyetesités utján való ideiglenes betölté­sét nem találta szükségesnek — a megyei szer­vezési szabály értelmében Seiler Elek szolga­birói segéd fogja végezni. Szekér Mihály kétegyházi urad. tiszttar­tót fájdalmas csapás érte. Szerető neje t. bő 4-én hajnalban hosszas szenvedés után meghalt, és tegnap délután 4 órakor nagy részvét mellett kí­sértetett kétegyházán örök nyugalomra. A boldo­gult nő, mint hitvestárs és édesanya a nők min­taképe volt, s halálát hozzátartozói mint a vesz­teség sajgó érzetét sokáig fogják szivükben hor­dani. A család által kiadott gyászjelentés követ­kező : Szekér Mihály maga, úgy gyermekei : Mária, özvegy Kiss Antalné, gyermekei ; Ilona, férjezett Vozáb Kálmáuné, Piroska, Judith, Emma, László ; Gyula, ennek neje szül. Márky Juliánná, gyermekeik : Gyula, Jenő, Audor, Sarolta, Béla ; Károly, ennek neje szül. Szentes Kornélia, gyer­mekeik: Pál, Francziska; Lajos, ennek neje szül. Bobus Jolán, gyermekeik: Ernő, Erzébet ; Etelka férjezett Böhm Miklósné, továbbá Szekér József, Willand Anna, férjezett Wajler Istvánné s számos rokonok nevében lesújtott bánatos szivvel tudatja szeretett neje, illetve anyjuk, nagyanyjuk anyó­suk, testvére, sógora és rokonuk: Szekér Mihátyná szül. Willand Francziskának, f. év julius hó 4-én, reggel '/2 1 órakor élte 65-ik, boldog házassága 43-ik évében hosszas szenvendés és az utolsó ke­net szentségének ájtatos felvétele után történt gyászos kimultát. A boldogult földi maradványai f. hó 5-én d. u. 4 órakor fognak a kétegyházi rom. kath. sirkertben örök nyugalomra tétetni; az engesztelő szent mise áldozat pedig f. hó 7-én reggeli9 órakor fog a mindenhatónak bemutat tatni.

Next

/
Thumbnails
Contents