Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-07-06 / 27. szám

Kétegyháza, 1884. julius 4-én. — Örök béke lengjen a szerető nő, ritka jó anya és nemesszi- vü rokon porai felett! Eljegyzés. Török Károly Gyulára kö­zelebb áthelyezett kir. törvényszéki jegyző jegyet váltott Nagyváradon G o v r i k Erzsiké kisasz- szonynyal. Kinevezés. B e 1 i c z e y István főispán Dániel Lajost az orosházi járás, Nagy Emilt pedig a szeghalmi járás szolgabirái mellé közi­gazgatási gyakornoknak nevezte ki. Eljegyzés. Ifjabb Bleyer Jakab fiatal gaz­datiszt eljegyezte a szép, kedves és művelt Rozenberg Gizella kisaszonyt M.-Berénybon. Iparos kvalifikáczió. Az aradi kereske­delmi- és iparkamara — melynek hatósága alá Békésvármegye is tartozik — f. hó 24-én tartott ülésében előterjesztetett a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium leirata, melyben fel­hívja a kamarát, hogy miután szintén azon tes­tületek közé tartozik, melyek annak idején bizo­nyos kézműiparágak önálló üzéséhez a képesítés igazolását szükségesnek mondották, jelölje meg tehát azon iparágakat, melyeknél a képesítés iga­zolandó, a kézmüiparos osztály a következőket ajánlja megjelölni: fazekas, kálykás, kőfaragó, pipaégető és faragó, üveges, arany- és ezüst- müves, aranyozó, bádogos, lemezelö, rézöntő, hangszerkészítő, harangöntő, kardkészitő. késmü- ves, kerékgyártó, kocsifénymázoló, kovács, kö­szörűs, lakatos, órás, pipakupakoló, ráspoly- és reszelőkészitő, rézműves, sarkantyús, szegkovács, szitakötő, kőmives, czimfestő, enyvfőző, festő, gyertyamártó és szappanos, harisnyaszövő, kötél­gyártó, posztónyiró, ruhafestő, selyemfestő, szőr­éé szűrcsapó, takács, könyvkötő, asztalos, eszter­gályos, fésűs, kádár, kaptafakészitő, kefekötő, ko­sárkötő — amennyiben t. i. nem házi ipar — borbélyt, fodrász, czipész, csizmadia, hurkészitő, irhás, keztyűs, kordoványos, nyerges, szíjgyártó, szűcs, tímár, tobakos, varga, esernyő- és nap- ernyökészitő, férfi- és női szabó, gombkötő, kala­pos, paplanos, papucsos, paszományos, szőrszabó, ács, cserépfedő, kőműves, kövező, mázoló, pala- fedő, szobafestő, fényképész, kő- és könyvnyom­dász, vésnök, bábsütő, qzukrász, hentes, mészá­ros, molnár és végül pék. Az iparosztály javas­lata teljtartalmulag elfogadtatván, az igy megál­lapított lajstrom a minisztériumhoz felterjesztetni rendeltetett. Hazai hírek. Uj összeütközés. Az innsbrucki helytartó­ság nem rég rendeletet intézett egy tiroli taka­rékpénztárhoz, melyben megtiltja neki, hogy betéti pénzeket magyar záloglevelekbe helyezzen el. A magyar kormány e tapintatlan és időszerűt­len rendelet visszavonása végett az osztrák kor­mányhoz fordult. A tárgyalásokat még nem fejez­ték be. Temesvárott julius 2-án az a rémhír ter­jedt el, bogy a gyárkülvárosban kiütött a kolera. Azonnal elhívták dr. Bécsi kórházorvost, a ki kon­statálta, hogy a kérdéses eset nem más, mint erős kolerin. Délután a város összes orvosai érte­kezletet tartottak a polgármester elnöklete alatt és megállapították a szükséges óvintézkedéseket. Ormós alispán a megyei összes szolgabirákat és községi elöljárókat utasította a megfelelő rendsza­bályok megtételére. A Temes folyó Gattajánál átszakitotta a védtöltésekét és elöntötte az ottani szántófölde­ket, mi által sok kárt okozott. A szakadások be­töltésére a temes-bégavölgyi vizszabályozási tár­sulat katonaság kirendelését kérte, de a közleke­dési minisztérium az összes köz- és igás munka­erőt rendeltette ki a szakadásokhoz a szomszédos községekből. Unip, Ságh, Lázos és Bukovecz köz­ségeknél óriási erőfeszítéseket tettek az ár vissza­tartása és a szakadások betömésére, a mi részben sikerült is, kiöntések következtében minden állo­másról apadást jelentenek. Külföldi hírek. A Wiener Abendspost hivatalosan kon­statálta, hogy a Toulonban uralkodó járvány az ázsiai kolera. A khartumi katholikus miszsziónak egyik kiváló tagja érthetetlen illúziónak mondja azt a föl­tevést, hogy Törökország nemsokára végét szakítja a szudáni fölkelésnek. Ez a fölkelés nem közön­séges lázadás, hanem kihívás a keresztyén czivi- lizáczió ellen ; a mahdi maga megtestesülése a régi türelmetlenségnek s az izlamelv merevségének. Milán király augusztus vége felé Becsbe érkezik s orvosi konzultáczió után fürdőre megy. Az Afganisztán eroirje ellenséges magatar­tást követ Oroszországgal szemben s hadi készü­leteket tesz ellene. Összeütközéstől azonban nem lehet tartani, mert Oroszország semmibe sem veszi az emir fenyegetéseit s egyedül csak Angliával érintkezik Afganisztán dolgába. Irodalom és művészet. Vörösmarty Mihály munkáiból Gyulai Pál szerkesztésében, Méhner Vilmos kiadásában megjelent az előzőkhöz hasonló csínnal a 7. és 8. füzet. Ezzel befejeztetett az első kötet s már a 7. füzetben a második is kezdetét veszi. A kiadó úgy osztotta be a nyomott iveket, hogy a jelen füzetekhez is csatolta Gyulai Pál nagy érdekű magyarázatait, melyek az első kötetben levő költeményekre vonatkoznak s folytatni fogja azo­kat a következő füzetekben is. Ezzel eléri azt, hogy az időközben olvasók sem akadályoztatnak meg a nagy mü élvezetében. Az első kötet ma­gyarázó jegyzeteinek befejeztével egyidejűleg fog a füzetekhez csatoltatni Gyulai Pál tollából a nagy költő kimerítő és méltató életrajza, nemkülönben pompásan sikerült arczképe. (Egy füzet ára 35 kr. Megrendelhető a kiadónál s minden könyv - kereskedésben. Megemlítjük egyúttal, hogy a pom­pás műhöz az Ízléses könyvtáblák már szintén munkában vannak.) Ifj. Nagel Ottó kiadásában, Budapesten a nemzeti színház bérházábau. Megjelent a Ma­gyar általános levelező 15-ik füzete. Szer­keszti Knorr Alajos. A tizenötödik fűzet a köz­lekedési intézetek ismertetésével kezdődik. Szól a podgyász szállításról, halottak szállításáról, hin- tók, jármüvek szállításáról, élő állatok szállításá­ról, az áruszál'itásról; értekezik a hajózásról, is­merteti annak szabályait és az osztrák-magyar birodalomban létező három nagy gőzhajózási tár­sulat járatait. Azután áttér a pénz és pénzérté­kek ismertetésére, hozza a magyar és ausztriai pénzek leiratát, ismerteti a külföldi e-any és ezüst pénteket és pedig a világ mind az ö ré­széből ; azután szól a mértékekről és sulyokról, közli a régi és uj métermérték viszonyszámait, ez pedig a hosszmér .ékek, térmértékek, köomórté- kek, sulymértékek, és erőmértékekre nézve, is­merteti az uj mértékeket és súlyokat és ezt kö­vetve a külföldi mértékeket és súlyokat, végre ismerteti a magyar és osztrák állampapírokat és egyébb magyar és osztrák értékpapírokat. Ezen érdekes tartalmú tüzet ára 30 kr. Ugyan ezen kiadónál kapható az „Önügyvéd“ czimü közhasznú mű füzetekben, félkötetben és egész kötetben, fűzve vagy diszkötésben. A „Képes Családi Lapok“ 40-ik számának tar­talma: Keresztutnál; elbeszélés, irta Szarvasi Lajos, folyt köv.) — Nem tudjátok ; költemény Hortobágyi Antaltól. — A házasság gátja; elbeszélés, irta Rosenthal-Bonin Hugó, fordította Senger János, (folyt, köv.) — A gyu­fák ; Jacpues Normand után Tóbei Gyula. — Az utolsó Helviotte leány ; elbeszélés, irta Kovács Laura, (vége köv.) — Heti tarcza. A fővárosi színkör ; irta — kg. — Párisi történet; Ginisty Páltól. — Adamné Magyarország­ról. — Látogatás ; költemény Baráti Lajostól — Képma- gyarazat. t- Mindenféle. — Képeink : Szánba fogott iram­szarvasok Szibériában. — Harcz a medvével. — Az uj országbáz. Melléklet: A „Hellen vagy egy év' czimü re­gény 209—224 oldala. — Mai számunkhoz fél iv rend­kívüli melléklet van csatolva. A borítékon : Heti naptár. — Sakk talány. — Szám-rejtvény. — Talányok megfej­tése. — Megfejtők névsora. — Kérdések. — Feleletek. — A kis lutri húzásai. — Hirdetések. — Előfizethetni Méhner Vilmosnál, Budapest. IV. kér. papnövelde utcza 8 sz. Egész évre 6 frt, fél évre 3 írt, negyedévre 1 frt 60 kr. A „Magyar Ifjúság“ czimü folyóiratnak újabban megjelent 4 füzetét (8—11.) küldöttek be hozzánk Révai testvérek, a lap kiadói. Ajánlatunk e jelesen szerkesztett, választékos, kifogástalan tartalmú ifjúsági folyóirat tekin­tetében talán sohasem időszerűbb, mint most. Ifjaink az iskolai év fáradalmait készülnek kipihenni, de szellemük­nek azért csak úgy szüksége van szórakozásra, mint tes-l tünknek. Erre pedig nincs hathatósabb eszköz, mint a jó olvasmány. Nos, ily olvasmánynak legbővebb tárházát nyújtja a „Magyar Ifjnság“, melynek elsőrangú, az iro­dalom legjelesebjei közül toborzott munkatársai átértve a nemes feladatot, mely munkálkodásukhoz kiválóan e lap hasábjain fűződik, oly müvekkel gazdagítják á számról Szákira dusabb és valóban meglepő tartalmat, hogy ezek­nek nemcsak múló becsük, de állandó értékük is van. A „Magyar Ifjúság“ az ifjak neveltetése iránt leggondosabb éberséggel őrködő szülők, tanítók, nevelők legnagyobb igényeit is kielégítheti és az egyes füzetek megszerzésé­vel nemcsak egyszeri elolvasásra Bzánt füzetet adunk if­jaink kezébe, hanem valóságos könyvtárt gyűjtünk szá­mukra, mely mindenkor élvezetet, mulatságot, nemes szó­rakozást szerez és nyújt nekik. Csiky Gergely, K. Tóth Kálmán, P. Szatmáry Károly, Mikszáth Kálmán, Mayer Miksa és még sokan a jók és legjobbak közül azok, kiket a lelkiismeretes és tapintatos szerkesztő, Kürthy Emil maga köré gyűjtött és állandóan magához köt. Az iskolai szünidők alatt szívesen látott vendége legyen a „Magyar Ifjúság“ a magyar ifjúságnak. — A füzetek minden má­sodik vasárnap jelennek meg. Előfizetési ára negyedévre 1 frt 60 kr. Az előfizetési pénzek legczélszerübben Révai testvérekhez intézendők. (Budapest, váczi utcza H. sz.) A »Magyar Háziasszony“ Az e czim alatt Bu­dapesten megjelenő háztartási, és szépirodalmi hetilapnak, mely a magyar gazdasszouyok országos egyletének hiva­talos közlönye, — előfizetési ára egy évre 6 frt fél évre 3 frt, negyedévre I frt 60 kr. Előfizethetni legczélszerüb­ben postautalvány által a „Magyar Háziasszony' kiadóhi­vatalához Budapesten,, váczi körút 20. — Mutatványszá­mok ingyen küldetnek mindazoknak, kik a kiadóhivatal­hoz ezekért — legczélszerübben levelező lappal — fordul­nak. A legujabbi szám kővetkező változatos tartalom­mal jelent, meg Tartalom : A magyar háziasszonyokhoz. — Női jel­lem. Teles Jankától. — A háztartás lelke. Komáromy Lászlónétól. — Kertészet. A gyümölcsfák termékenységé­nek emelése. — Hivat. Párisi divatlevél. Mademoiselle Guillomettetől. — Konyhászat. (Heti étlap.) Hogyan főz­zünk, süssünk ? — Hasznos tudnivalók. — Különfélék. _ Iro dalom és művészet. — Színház és zene _ Gondola­tok. — Eljegyzések. — Esküvők. — Kérdések. _Fele­letek . — Kettős sakk-talány. Schleitheimi Keller Róbert- nétől. — Megfejtések. — Mi újság a piaczon ? Harmos Zsófiától. — Heti naptár. — Kiadóhivatal postája. — Hirdetések. — Tarcza : Aludj’ csak ... Költemény. Peré- nyi Kálmántól. — Budapesti élet. (Fővárosi krónika.) Vértess Józseftől. —j A krinolin története. Műveltség-és erkölcstörténeti rajz. Beniczky K. Irmától. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. A Gyümölcsfáink közt nem találunk egyhamar olyant, mely a gyümölcsei által nyújtott hasznot a disz-ta tulajdonságával annyira egyesítené, mint épen a diófa. — Lombozata pompás s sok vidé­ken gyönyörű, diófák által képezett fasorokkal találkozuuk. De nem épen a gyümölcse az, mely miatt a diófát ültetjük, hanem azért is, mivel fá­jának oly kitűnő tulajdonságai vaunak, melyeket más fánál egyhamar nem találunk. A régi tör­zsek fája, különösen a gyökerek közelében, vé­kony rétegekre fűrészeivé, a legfinomabb bútor számára a legjobb furnir-fát szolgáltatja. De nem díszítésre szolgál a diófa, hanem puska-agyakat is készítenek belőle, mert könnyű és felette tar­tós, úgy hogy a puska zárának beillesztésére a legkisebb mélyedéseket csinálhatjuk, a nélkül hogy a fa repedéstől tartani kellene. A diófát nem szükséges nemesíteni, mivel akármilyen dió, melyet mint magot ültetünk, — mindig csak ugyanogy fajta gyümölcsöt szolgál- pl “ lg** ugyan, hogy a helytől, a hová diót ültetjük sok függ, i ezért a gyümölcse is kisebb vagy nagyobb lesz, de egyenlő talajviszonyok mellett minden dió, mint fa, egyforma gyümöl­csöt hoz. Akármilyen csirából kikelt fát nem kellene ültetni, mert a fák sikerdus fejlődése ama gyü­mölcsök minőségétől függ, melyből eredtek. Ezért szükséges, hogy egy jó minőségű gyümölcsöt vá­lasszunk. A legnagyobb dió mindig a legjobb, s ezt legjobban fizetik. A mag és a héj közt levő részek igen kifejlődve és fásak lehetnek 8 akkor a magot csak nehezen vehetjük ki, vagy pedig ezek a részek puhák és kicsinyek s ekkor a mog kényen kiválik. A héj vastagsága azért fontos, mivel a dió nagyobbrészt ételül szolgál s ily esetben ^ oly diót kérnek, melynek héja vékony. Ha a diót olajelőállitására használjuk, akkor nem tulajdonságra nem kell ügyelnünk. A legnagyobb diófaj az úgynevezett olasz dió ; a fa gyorsan nő, de könnyen megfagy ; ho­zadéka csekély, nőig gyümölcsének ára a legdrá­gább, néha 2 krajezárjávat fizetik a darabját. A „papirdio“ kisebb, héja finom. A kemény héjjal^ biró kisebb diók közt rendkívül nagy kü­lönbség van, sőt közelebbről vizsgálva a dolgot, épugy, mint a többi gyümölcsfánál, a diófánál is száz meg több fajt megkülönböztethetnénk, de ennek semmiféle gyakorlati értéke nincs s ele­gendő a föntnevezett fajtát megkülönböztetni. Országutakon diófákat kellene ültetni, mivel ezek kevésbbé előnyös talaj- és nedvességi viszo­nyok mellett sokkal jobban fejlődnek, mint a körte vagy almafák, melyek nyilt helyeken nagyon las­san és rosszul fejlődnek A diófa gyümölcsének ellopása ellen pedig épugy védhetjük magunkat, mint a körtefa gyümölcsénél; azt is éretlen álla­potban leszedhetjük és eladhatjuk a ezukrá- szoknak. Gyümölcsfáink száraz időjárás mellett ren­desen rovarok által nagyon sokat szenvednek s ez állatok támadásai következtében a gyümölcs legnagyobb része kimarad, — ettől a diófánál nem kell tartanunk, lombozata mindig tiszta és sűrű s rossz termés oka mindig csak egy már- czíubí fagy lehet. „Egyetértés.“ III. Árverési hirdetményi kivonat. A békési kir. jbiróság mint telekkönyvi ha­tóság közhírré teszi Szlabur Géza vésztői lakos és érdektársai kérelme folytán a b.-gyulai kir, tör­vényszék (a szeghalmi kir. jbiróság) területén lévő vésztői 524. sz. tjkvben fekvő s Szlabur Géza nagykorú Szlabur Béla és Kreuchel Gyula kiskorúak tulajdonát képező 993 hz. sz. szőllőre a végrehajtási joghatállyal biró önkéntes árverést 319 forintban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fentebb megje • lóit ingatlan az 1884. évi augusztus hó 16. nap­ján délelőtt 9 órakor Vésztő község házánál meg- jtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át vagyis 31 frt 90 krt kész­pénzben, vagy az 1881. LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügy­miniszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánat­pénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről ki­állított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kir. jbiróság mint tkkvi 'hatóság Békés, 1884. ju^us 12. Pallay Jenő, 96—1—1 ]p'r. aljbiró. Meghívó. Az arad-békési egyesitett ármentesitö- és belvizlevezető társulat alsó-fehér-körösi öblözete f. év julius hó 14-én B.-Gyulán a városháza nagytermében rendkívüli közgyű­lést tart, melyre az érdekeltség tisztelettel meghivatik. Tárgysorozat: 1. Az igazgató választmány javaslata a m. kir. közmunka- és közlekedési mi­nisztériumnak 15,887. és 23,165/1884. sz. rendeletéi folytán az élöviz alsó torkola­tán építendő zsilip és erre vonatkozó 40,000 frtos költségvetés tárgyában. 2. Folyó ügyek és netáni iuditványok. Kelt B.-Gyulán, 1884. julius 5-én. Zőldy János, 96—1—1 öblözeti elnök. Egy jő házbői yalő flu tanonczul felvétetik Fchn János özvegye fűszer-, anyag-, festék- és rövidáru üz­letében B.-Gyulán. 97—1—3 Az egyesült gazdasági ezelőtt Sonthofen, Wels-ben éa Bécs XI. Praterstrasae 50 ajánlják elismert kitűnő minőségű gyártmányaikat mint: Mindenféle járgány fekvő, oszlopos, szállítható Közvetítők szijkerékkel, homlok- vagy kúp-kerekekkel. Kézlcséplők vas- és fa­állványon. Járgány cséplők szalma- rázóval és rostával. Tisztító cséplőgépek Járgány hajtásra. Gőzcséplőgépek szeges­és sines dobbal. Gőzmozgonyok fekvő- és álló kazánnal. Catalogusok és árjegyzékek Ingyen Közvetítőknek jutalék. Szecskavágok .Bentall), kuko- ricza morzsolók, daráló malmok, répavágók, sor- és szórva-vető- gépek, Tigris szénagyüjtök, Perry szénaforgatók, Baker és Baker-féle rosták, Trieurök, szivattyúk, stb. stb. legjobb és tartós kiállításban jutányos árak mellett. és bérmentve. HIRDETÉS. PB Van szerencsém a n. érd. közönséggel teljes tisztelettel tudatai, lg miszerint átutazásom alkalmával nehány hétig itt szándékozván tartózkodni, | j fag“ fénykép-felvételeket ^Pl minden nagyságban a legjobb kivitel szerint esóközlök életnagyságban is. Fényképeim hűsége és tisztaságáért kezeskedem, előleget nem foga­dok el, s először is egy mintaképpel szolgálok. Fényképészeti műtermem a főutezán Bauer Márton bádogos ur házában. A mélyen t. közönség pártfogását és látogatását tisztelettel kérem Crévay Béla, 88—2—3 fényképész; ZBucLapestről. 89-20—2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents