Békés, 1884 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1884-06-29 / 26. szám

1034 volt, az ma 1146-ra rag, évenként tehát 100-al szaporodott. Van pedig ma alapítónk 127, 5 frtos 88, 2 frtos 931, kik ntán az idei tagdíj­bevétel 3000 frtra tehető. Hasonló folytonos javulását jelezhetem a tag­díjak befizetésének is; mert mig a hátralékok 1881 végén 2710 és 1882 végén 1584 frtot tet­tek, 1883 végén azok 1179 frtra szállottak le, mellyek nagyrészt felette kétes és behajtlan kö­vetelésekből állanak. A pénzügyi állapot az 1883 pénzt, év végén a számvizsgáló bízó ttságnak megállapítása szerint a következő volt: 1. Az 1883-évben alapított tartalék töke «lőtt . . .......................... . . 4025 írtból 2. Az egyletnek alapítvány tőkéi tesznek, a befizetettek 6655 frt, a benem fizetettek 6500, együtt ................................... 13155 frtot 3. A forgalmi pénztárnál a bevétel volt 10503 frt, 74 kr, a kiadás 9170 frt, 63 kr, és igy 1884-re átjött maradék . 1333 frt, 11 kr. 4. Hátralékul átment tagdijakban 1884 évre . . . -. . • • 1179 frt, 36 kr. Az igazgató választmánynak működéséről a már közétett értesítő kimerítő ismertetést nyújt, 1883-ban 4 ülést tartott. Ezenkívül rendszeresen működött a kerti bizottság, a kenderbizottság, az irodalmi pályázatok bírósága és a számvizsgáló bizottság 8 ezenkívül fontos tárgyak bizottságok által megérlelve kerültek a választmány elé. A titkári hivatal által Írásban elintézett ügyek száma 813-ra ment, 325-el többre, mint tavaly. A biztosítási ügy a szerződés értelmében ez évben is rendszeresen kezeltetett. A gazdaközön­ség úgy a templomok előtt, mint hírlapi közlemé­nyek, sőt közvetlen tagokhoz intézett körlevél ut­ján is buzdítva lett a biztosításra, és egyúttal figyelmeztetve lett, hogy sérelem esetén orvoslást az egyletnél keressen. Miután pedig utóbb tapasz­taltatok, hogy nem tagok is hasonló dijleengedés- ben részesülnek, mint a tagok, az igy előállott illusiónak megszüntetésére az „Első magyar álta­lános biztosító társasággal a tárgyalások megin- dittattak. Az egyletnek bevétele az őt megillető dijjutalékokból ez évben 444 frt, 08 krt tett, a múlt évi 340 frthoz képest tehát némi emelkedést mutat, még mindig nem éri el azonban azon évek fokát, a melyekben az „Első magyar általános“- nak újabb élelmes társaságokkal küzdenie még nem kellett. Mielőtt most az egylet beléletének részletes vázolására áttérnék, két általános érdekű ügyét egyletünknek kell érintenem : 1. Viszonyok a többi gazd. egyletekhez kifelé, és 2. szellemi éle­tének fokozata befelé. Ismeretes dolog a közgyűlés előtt, hogy ha­zánk gazdasági egyletei összemü ködösének régen érzett szüksége az 1879-ki sz.-fehérvári congres- suson egy általánosan üdvözölt szövetkezés lét­rejöttében nyert megoldást, mely szövetkezés azon­ban és az országos gazd. egyletnek a reá követ­kezett évben megindított centralisáló törekvése által megbonosittatott. Egyletünk ezen áldástalan uj irány ellen tiltakozva emelte fel szavát, s az nj szövetkezéstől távol maradott mindadig, mig 1883-ban a gazd. egyletek, és köztük az országos is, belátva a centralisálásnak sikertelenségét, és az alapot feladva, csekély eltéréssel visszatértek a sz.-fehérvári alapra, mely az egyes egyletek autonómiájának biztosítása mellett megadta a le­hetőséget az áldásos összemüködésre. Egyle­tünk még mindeddig nem lépett be ezen, egész­ségesebb alapon újra épült szövetkezetbe, s a je­len közgyűlés lesz hivatva nyilatkozni e nagyér- dekü kérdés felett. Egyletünk belső szellemi életének, anyagi ereje gyarapodtával lépést tartó fejlődése elé két­ségtelenül nagy akadályt gördit a megye közsé­gei nagyrészének távol fekvése a központtól, mi­nélfogva a távolabb lakó egyleti tagoknak rész­vétele az egylet szellemi életének mozgalmaiban felette meg van nehezitve. Ez akadályt aként kisérti meg egyletünk áthidalni, hogy egy körle­vélben felhívta az egyletnek tagjait, hogy ezen­túl meg nem jelenhetésük esetén írásban terjes-z szék be az egylet tevékenységére vonatkozó in­dítványokat. Ilyen indítvány, kevés ugyan, de máris érkezett be, és a közgyűlésnek lesz al­kalma velők megismerkedni. Megdöbbenéssel olvasta az egész hazai kö­zönség Trefort miniszternek egyletünkhöz inté­zett levelét, melyben ujjal mutat B.-Csaba nagy halandóságára s az okok és gyógyszerek fürké- szésére fölszólít. Egyletünk szakértők tanulmánya folytán meggyőződött arról, hogy az említett vá­ros alföldünk nagy városainak azon hátrányos állapotában osztozik, melyszerint a lakosok élet­módja, a talaj, különösen pedig a víz az élőknek nagy százalékát szedi áldozatul, s midőn egy, megyénk főorvosa által szerkesztett remek fel­iratban minden bajt feltárt és orvoslási módot megingatott, egyúttal felhívta megyénk közönsé­gét is, hogy ártézi kutak furatása által a lakos­ság' számára egészséges ivóvízről gondoskodja­nak ; végre ez utóbbira nézve a megye törvény- hatóságának támogatását is kikérte, a minek eredménye ázon kimagasló elhatározás lön, hogy a megye 1000 frt dijat tűzött ki azon község számára, mely legelső fog lakosainak ártézi kut- vizet szolgáltatni. Közvetlen összeköttetésünk a tengerrel, még mindeddig nem látszik Alföldünk javára teljesen kihasználtnak, hogy e hátrányon részünkről is se- githessünk, egyletünk a múlt évben egy küldött­séget menesztett Fiumébe, hogy az akadályokat és elhárításának módját tanulmányozza. Az érte­sítőben közlütt jelentés e küldetésről meggyőzhet mindenkit arról, hogy mig Alföldünk forgalma növekedésének egyrészről a déli vasút magyar tarifája, másrészről a fiumei kereskedő világ vál­lalkozási hiánya képezi legfőbb akadályát, addig a m. kormány és törvényhozás óriási áldozatok­kal létesít folyton nagymérvű intézkedéseket, hogy hazánk áruforgalmait a külfölddel Fiume felé te­relje és megkönnyítse. Az állattenyésztés emelésére intézett sürü intézkedéseink közül kiemelendőnek tartom az eddig 4 Ízben eredménytelenül lefolyt irodalmi pályázatnak a „nyári istálózás“ felett 5 Ízben felemelt 100 db. arany dijjal s a folyó év decz. 31-ki határidővel történt újabb kihirdetését; — az állam által 1 éves korukban vett s Mezőhe­gyesen felnevelt mének községek szamara rész­letfizetési kedvezményért leendő átengedésének ajánló közzétételét; közreműködésünket a ma­gán fedező méneknek az allam altali jutalmazá­sában; — a katona pótlovak közvetlen vásárlá­sának és katonai csikotelepek letesitesenek elő­készítéseiben ; — végre a szarvasmarba és ser­tés-apaállatokra vonatkozó megyei szabályronde- let létesítésében. Mind nagy horderejű intézke­dések, melyek tetemesen lendíteni Ígérkeznek állattenyésztésünkön. E téren nem kevésbé magaslik ki rendsze­res állatkiállitásunk harmadikénak a múlt év május 12^13-án Csabán kapcsolatban az állami lótenyészdijak kiosztásával elért fényes eredmé­nye. — Kiállíttatott összesen 72 db. ló, 90 db. szarvasmarha, 46 db. juh, 72 db. sértés es 37 db. baromfi, a melyek között kiosztatott 54 db. arany, 20^ db. ezüst frt, 5 aranyérem, 22 ezüst- és 14 bronzérem és 39 db. díszoklevél. Rendsze­rünkben fekvén az állatnemek külön fajainak ta­nulmányozására és összehasonlítására nyitni e kiállítások utján alkalmat, örömmel jelenthetem, hogy a közönség mind a bel- és külföldi és ke­resztezett marha, mind a gyapjú- és husjuhok, mind a zsír- és hússertések remek példányaiban gyönyörködhetett. Ugyanekkor a szokott téren a lóverseny is óiiási közönségnek részvétele mellett szép ered­ménnyel folyt la. Futott a futamban összesen 15 ló s kiosztatott 47 db. arany. Ide vág végre azon intézkedésünk is, mely szerint az állam által a folyó év elején Gyulán megnyitott patkolási tanfolyamban való részvé­telre nemcsak megyeszerte buzdítottuk az illető iparosokat, de egy 20 és egy 10 frtos ösztöndijat is tűztünk ki, végre a kormányt felkértük, hogy a lótartásndl nem csekély fontosságú ily tanfolya­mot jövőre megyénkben necsak Gyulán, hanem más helyeken is tartasson, a hol lovas katonaság van elhelyezve. (Vége köv.) Az 1884. évi hadmentességi add lajstrom számvevöileg megvizsgáltatván, a tettes kir. addfelügyelífség által jóváha­gyási záradékkal ellátva helyben hagya­tott — s az 1883. évi XLIV. t. ez. 18 §-a értelmében f. évi junius hó 29-től egész julius hó 6-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik — a hol is — mindazon dijkötelesek, kik talán a kirovás ellen jogorvoslattal élni kí­vánnak az e tárgybani felszólamlásukat és pedig azok, kik a múlt évben már megróva voltak f. é. julius 1-ig; azok kik e folyó évben először kerültek dij alá, a dijnak az adókönyvecskébe tör­tént bejegyzését követő 15 nap alatt alólirottnál beadhatják. B.-Gyulán 1884. junius hó 27-én. Dobay János, polgármester. Újdonságok. Lapunk mai száma az első félévben utolsó lévén, tisztelettel felkérjük olvasó közön­ségünket, előfizetéseiket e hét folyamán megújí­tani, hogy a lappéldányok kellő számú nyoma- tásáról idejében tájékozva legyünk. Egyúttal fel­hívjuk tisztelt olvasóinkat, hogy lapunkat, mely Békésmegyének egyetlen negyvennyolezas párti orgánuma, mely a politikai kérdések mellett első sorban a mqgye helyi érdekeinek hű képviselője es tolmacsolója, a legszélesebb körben terjesz­teni szíveskedjenek. A’„Békés“ előfizetési dija a julius—szeptemberi évnegyedre 1 frt 25 kr, julius—deczemberi félévre 2 frt 50 kr. Vidékről előfizetések legczélszerübbeu póstautalványon kül­dendők be. Q-yulavárosa választóinak az 1885. évre érvényes névsora elkészült és julius 5-től 15-ig leend közszemlére kitéve, melyről a közönség a netáni kihagyás vagy téves felvételek végett fal­ragaszok által értesittetni fog. — Az összeirott választók száma 1151, minélfogva a folyó évihez képest 14 fogyatékot tüntet fel. Az ev. ref. egyház elemi fi- és leányiskolái- iban a szokott évzáró közvizsgálatok ma és hol­nap tartatnak meg következő rendben a templom­ban : Vasárnap délelőtti templom után a nagyobb fi-Í8kolai vagyis a rektori, délután a központi leányiskolái; hétfőn délelőtt a kisebb fiu-iskolai, délután pedig a vegyes iskolai. A helybeli polgári fiúiskola évzáró vizs­gái az előre megállapított sorrendben folyó hó 26—28-ik napjain tartattak meg. Ambrus Lajos iskolaszéki elnök ur folytonos és fáradhatlan pra- sideálása, továbbá néhány iskolaszéki tag, a kir. tanfelügyelő, néhány tanügybarát és az érdekelt szülék jelenléte mellett. Az érdeklődés a közön­ség részéről — úgy láttuk — nem volt oly ele­ven, mint az előző években. Hogy mi lehet en­nek oka, most nem kutatjuk. Az eredményről is csak vázlatosan, minden bővebb commentár nél­kül akarunk reporteri kötelességünk és felada­tunkhoz képest ezúttal referálni. — Reményünk van, hogy a legközelebbi számban talán vezér- czikkileg is szólhat erről lapunk, mert bizony rá­férne már ez egyetlen magasabb városi taninté­zetünkre is, 10 éves fenállása után a bővobb méltatás, az egyenes és szigorú de igazságos bí­rálat. A vizsgát f. hó 26-án a polg. iskolai ének­kar alkalmi éneke nyitotta meg az intézet tágas rajztermében reggeli fél kilenczkor. — E délelőtt az első osztály vizsgája tartatott meg. Sok fejletlen, indolens gyermek volt ez osztály­ban, akiken most is erősen meglátszott azon emésztési zavar, melyet még az elemi iskola tár­gyainak elsajátításánál kaptak. A magyar és latin nyelvből azonban jobbára igen szép ered­ményt mutattak fel s egyesek közülök teljesen meglepték készültségükkel a szakértőket is. Gra­tulálunk hozzá az illető tanár urnák. A máso­dik osztály vizsgája e nap délutánján 3 órakor kezdődött. Ez osztály már tetemesen kü­lönbözött az elsőtől. Négy-öt gyenge növendék kivételével megállta helyét emberül. A latin és magyar nyelvből ez osztály valósággal remekelt, kivált Erdélyi Sándor nevű tanuló a latin nyelv­ből, negyedik osztálybeli növendéknek is becsü­letére válható kitűnő biztossága által tüntette ki magát, a számtanból is teljesen kielégítő, sőt mond­hatni szép eredményt mutattak fel. Általában ez osz­tály a többi tárgyakban sem maradt bátra, kivéve talán a földrajzot. 27 ikén délelőtt a barma- d i k, délután a negyedik osztály vizsgázott. Az eredmény ezekben jóval gyengébb volt, sőt mögötte maradt annak a kívánalomnak, melyet az előző évek után hajlandók voltunk magunk­ban táplálni. Nem keressük most ennek az okát, mi csak tudósítók akarunk lenni; de annyit már itt ki kell mondanunk, hogy — kivált a negyedik osztályban — igen sok tájékozatlan növendék ta­lálkozott. A német nyelvben pedig — kivéve egy pár növendéket — sem a harmadik sem a negyedik osztály nem volt képes kielégítő niveau- ig felemelkedni, de a többi tárgyakban is bá­gyadt, erőtelen feleleteket hallottunk. Aligha nem a levegőben van valami, ami e bágyadtságot okozta ! Az ének, — torna, — rajz és irás vizsgálat í. hó 28-án d. u. 3 órától 5-ig tartott. A rajz, irás mutatványok most is szépek voltak. Térképrajzo­kat is csinosokat láttunk. N o v á k Ferencz 4-ik oszt. tanuló rajkészitményei igazi non plus ultrák; ezeknél szebbeket soha nem láttunk. El lehet rá- jok mondani, hogy sok egy 14 éves fiútól. A ju­talmak kiosztása után az elnök emelkedett be­széddel berekesztette az iskolai évet. Most már itt a vakáczió, élvezzék békességben azok, akik azt jól megérdemelték. A takarás. A követválasztási napok után még melegebb napol: következnek, Péter és Pál napjára virradtunk, küszöbön áll a taka­rás. Két hét időjárásától függ már az idei búza termés sorsa; ba két hét alatt nem lesznek kö­dök, tikkasztó forró napok, azesetben mindenütt jó közép, helyenként kitűnő termést ád a búza úgy minőségileg valamint menyiségileg; másrész­ről netaláni eső, s ezt követőleg hirtelen forróság az egész termést képes volna tönkretenni. Rozsda kisebb mértékben mutatkozik megyénkben, mint az ország más vidékein, ahol van is, inkább a kalászt támadta meg, a szár mondhatni egészen rozsdamentes. A búzát szikes és iszapos talajú helyeken már e hét elején vágják, jövő héten a későbbi buzavetések és árpa is letakarittatnak. A repeze takarás már be van fejezve, az eredmény gyenge közép, sőt helyenként egészen silány. A kapás növények a korábbi károkat már kiheverni kezdték, de az utóbbi hidegek újra hátráltatták fejlődésüket. A később kaszált takarmányban az utóbbi gyakori esők nagyobb károkat okoztak. A vadászat kedvellöket figyelmeztetjük, miszerint vadászfegyvereiket még a holnapi napon jelentsék be és a vadászati jegyek váltása végett intézkedjenek, nehogy feledékenységből történt mulasztás végett megbirságoltassanak. A törvényszéki szünidő alatt — tehát julius és augusztus havakban — a kir. törvény- széki bírák közűi N o g á 1 1 László,' U r b á n Adoli, Kirileszku Gyula, Húsz ka Mi­hály és Miskovics Száva lesznek szabad­ságon, alkalmazásban maradnak N o v á k Ka­mill elnök, Herberth Alajos és D o b o sff y Alajos bírák. A jegyzői kar és kezelő személy­zet julius és augusztus hóban felváltva megy legtöbbnél önkéntelén szabadságot — átkínlódni. Házasság. L i p ó c z y István kir. tör­vényszéki jegyző, ma délután vezeti oltárhoz a csermői kath. templomban bájos menyasszonyát, L a c z a y Anna kisasszonyt. Az ifjú pár ősme- rősei, jóbarátai legjobb kivánatukkal járulnak a szivkötötte szent frigyhez. Értesítés. Az „Első magyar általános biz­tosító-társaság“ folyó hó 11-én tudatta a békés­megyei gazdasági-egylettel, hogy ezen egylet tag­jainak számára a szerződősileg biztosított dijleen- gedésen kívül, tűzbiztosítás alkalmával a fen ma­radó fizetendő dijnak további 10%-át elengedi, miről a tagok azon felhívással értesittetnek, hogy a midőn ezentúl a nevezett társaságnál tűz ellen biztosítanak, a fenebbi njabb engedményt is igénybe venni el ne mulasszák. Mokry Sámuel, egyl. titkár. Az iparos ifjúsági egylet szombati bálja folyó hó 21-én — az egylet jóhirnevü tánezvi- galmaihoz viszonyítva — nem mondható sikerült­nek. A kedvezőtlen hideg időjárás nem bátori* tóttá a rendezőséget, hogy a mulatságot, mint a meghívókban jelezve volt — szinkörben tartassa meg, a teremben mindössze huszonkét pár tán- czolta a négyeseket. A mulatság — eltekintve attól, hogy anyagilag deficzittel járt — igen ke­délyes lefolyású volt, a közönség csupán reggel tél 5 órakor oszlott szét. Az iparos ifjúsági egylet f. hó 21-iki tánczvigalma alkalmából felülfizettek: Gróf Wenck- heim Frigyes 10 frt, Göndöcs Benedek 4 frt, Löffler János 20 kr, Sál József 50 kr, Kóhn Dá­vid 50 kr, Wertheim Simon 1 frt, Féhn István 50 kr, Hoffmann István 50 kr, és ifj. Huszka János 1 frt. Összesen 18 frt 20 kr. Fogadják a szives felölfizetök az egylet nevében forró böszö- netünket. Gyulán, junius 27-én 1884. A rende­zőség. Meghívó. A b.-csabai kereskedők által szombaton, 1884. évi julius hó 5-én a „Széché­nyi“ ligetben rendezendő jótékonyczélu zártkörű tánczvigalomra Belépti dij: Személyjegy 1 frt. Családjegy 2 frt 50 kr. Felülfizetésék köszönettel fogadtatnak, s hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók : Gärtner Adolf és Podhradszky Károly urak üzletében. Kezdete 8 órakor. Christó Miklós csabai szolgabirói joggya­kornok a honvédség sza*baldságolt állományába hadnagynak lett kinevezve. Szivünkbül gra­tulálunk. Kinevezés. Salatz Dezső szarvasi vasúti állomási tiszteletbeli gyakornok a budapest uj- szőnyi vasút vonalhoz, üzlet gyakornokká lett kinevezve. Szarvason az evangélikusok templomában f. hó 24-én esküdött örökhüséget Mocskonyi Ágos­ton zombori vasúti állomási hivatalnok Marosok Erzsébet k'saszonynak Marcsek István szarvasi kereskedő kedves és müveit leányának. Sok sze­rencsét kívánunk. Eljegyzés. Oá József szarvasi m. kir. posta segédtiszt a napokban váltott jegyet Kuczbay Ida kisaszonynyal, Kuczkay János szarvasi tekinté­lyes ügyvéd, bájos müveit és szeretetre méltó lá­nyával. Őszintén gratulálunk. Szarvason a város alatt folyó „Hármas­körös“ a gyakori esőzések folytán annyira meg­áradt, hogy a város séta és nyári mulató helyéül szolgáló, úgynevezett „kiserdőt“ a viz már csak­nem elborította. Sz. Prielle Kornélia, úrnő, hazánk első művésznője, a békési közönséget is szerencsél­tette 4 vendégjátékra. A művésznő f. hó 20-án érkezett Békésre, ahol Miklósy társulata küzd pár hét óta a közönség részvétbiányával, amit csak galvanizálás utján lehetett megtörni. Sajná­lattal kell constatálnunk, hogy még Prielle Kor-* nélia neve és művészi egyénisége Bem bírt elég varázserővel ahoz, bogy a színkör egészen meg­teljék, s úgy az előadások művészi sikere mesz­ese felülszárnyalja az elért anyagi eredményt. A kedves művésznő négy szerepében lépett fel, 22-én „47-ik czikk“-ben Corát játszta, 24-én „Pro le táró k“-ban Szederváry Kamillát, 26-án „Holt szí v“-ben Matildot; a hatás — melyet minden felléptével keltett — rendkivüli, a közönség el volt ragadtatva és eme elragadta­tását s háláját a páratlan művészet nyújtotta

Next

/
Thumbnails
Contents