Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-04-08 / 14. szám
14-ik szám Gyula, 1883. április 8-án II« évfolyam r Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .........| írt — kr. Fé lévre ............I „ 50 | Év negyedre .... 1 | 25 „ Eg>es szám ára 10 kr. ks________ -A PO LITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP, MEGJELENIK MINDEST VASÁRNAP. Kiadó hivatal; Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Bukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. (Sárréti vasút. Kohner és Brlill budapesti czégek a megyéhez folyamodványt adtak be aziránt, hogy Cavallier Edmund által 1880- évben tervezett Sebes-Körös és berettyó-menti vasutak nagyvárad-szeghalom-simacsárdai vonalának létesithetése czéljából az érdekelt községek részéről 10 éven át már megszavazott subventiókon kívül a megyei közmunka-alapból a vasút befejezése és megnyitása után 15 nap alatt fizetendő 140,000 forintnyi segélyösszeg engedélyeztessék. A kiépítésre tervezett vasút Nagy- Váradról kiindulva, a sebes-körösi balparti gát padkáján haladva, Békésmegye területébe az úgynevezett „Hármas“ határnál átjön, „Vidra“ környékén a Sebes-Körös, és Szeghalomnál a Berettyó áthidalása után utóbbi község mellett elvonni, mig Déva- ványa és Póhalom-puszta érintésével a „simái“ csárdánál a tiszavidéki vasúthoz csatlakozik. Ezen vasút mentén először Vésztő község indőháza 5l/2 kltuter távolságban az úgynevezett „ Vidrádnál, Szeghalom vasúti állomása a szőllőkertekben li|2 kmre Körös-Ladány megállóhelye „Pakacz“-nál 8 klmtr távolságban, Dévaványa állomása közvetlen a község alatt és végre Póhalom-puszta megállóhelye az uradalmi majornál terveztetik létesíteni. Miután ezen vasút kérdése e hó 9-ére összehívott rendkívüli megyei közgyűlésen tog tárgyaltatni, érdekesnek tartjuk az építészeti hivatal erre vonatkozó szakvéleményéből egyes fontosabb adatokat közölni. A szóban levő és szabványos nyomtávra épitendő vasút hossza Nagy-Váradtól Szeghalomig 69 klmtrt és Szeghalomtól a simái csárdáig 35 klmtrt tesz ; a vasút iránya ellen a szeghalom-dévaványai szakaszra nézve azon észrevétel tétetik, miszerint úgy a megye, mint különösen A „viharmadár“ hajótörése. (Vége.) Az idő a következő I nap alatt mérsékelt maradt, kedvező széllel haladtunk a jó- reményfoka előhegyéhez. Most 5 nap óta folyton útban voltunk; a nap meleggé lett, a kapitány velem beszélgetett fent a fedélzeten, az özvegy közel hozzánk ült s úgy látszott, hogy vígabb mint máskor. Hirtelen setét lett, távolról délnyugoton a villám nyomában dörejlett, hol fekete felhők gyűltek össze sü- rübbé-sürübbé lett, a láthatár teljesen elbo- rúlt, hajónk fentakadni látszott, a szél, mely eddig északnyugatról fújt, egészen megszűnt. A kapitány felugrott, láthatólag megrettent, a kezében levő -távcsövet fel- és letette. Egy szempillantásban megtelt a fedélzet emberekkel s az elébbi csendet, nyugalmat merő sürgés-forgás váltotta fel. A matrózok, kik a hajókötelekbe fogództak, kiabáltak, a kik a fedélzeten dolgoztak, feleltek nekik; a kötelek pattogtak, a csüngő vitorlák súlyosan verődtek az árbocához. A kapitány le nem vette szemét azon oldalról, hol a kitörő veszély jelei láthatók valának és minden pillanat, úgy látszott, felette igénybe veszi minden gondját. Hirtelen mutatkozott is egy barnaveres vasút létesítése folytán csak szállítási költségek czimén 193,649 frt 48 krnyi megtakarítás érhető el. A mi végre a kért 140,000 frtnyi segélyezési összeg beszerzését illeti, arra nézve javasoltatik, hogy miután ez csak kölcsön felvétele utján eszközölhető — ezen subventio elvi megszavazása mellett úgy erre mint az avval kapcsolatos útépítési kérdésre nézve megfelelő javaslattételre a közmunka-alap kezelésével megbizott megyei közig, bizottság hivassák fel. Z. Megyei közügyek. Békésmegye közigazgatási bizottságának folyó hó 2-án tartott rendes havi gyűlése a szokottnál gyorsabban folyt le, az előterjesztett tárgyak csekély discussiót provocáltak. — Az alispáni jelentés egész terjedelmében tudomásul vétetett. — Az adófelügyelö jelenti, hogy a folyó évi adókivetési munkálatok az egész megyében készen vannak, az adóbefizetésekről, minthogy a gyűlés már 2-án tartatott, az egész megyéből nem jöhettek be az adatok, s igy jelentést nem tehet. — A királyi főmérnök Glasner és Eiben- schíitz vállalkozók kérvényét mutatja be, melyben a vállalkozók a készpénzovadék helyett sebesi kőbányáikra betáblázást kérnek; e kérelmük azonban figyelembe nem vétetett. — A közlekedési miniszter tudatja, hogy a békés-földvári vasútra az engedélyokmányt kiadta. — A gyula- sarkadi út gránit kövezetére a szerződés megkötése elhatároztatott, s ez útnak még ez év folytán készen kell lenni. — Szafvas város felebbe- zése az alispáni határozat ellen, hogy az egyházi adókat kötelesek végrehajtás utján beszedni, a felebbezésben használt irály végett rendreutasítást vout maga után, utas;ttatván az elöljáróság a végrehajtás foganatosítására; — ugyszinte Csaba város felebbezése is elveitetett, melyben a teheneknek csordára hajtását továbbra is a főutezá- kon akarják az eddigi szokás szerint hagyatni. — Megtartatván továbbá egy küldöttség által a bőr tönvizsgálat is, a hol a rendet és tisztaságot példásnak találták. ingott, a hajó meglöködv n, oldalra dőlt, ismét felemelkedett és a tengerbe bukott. Dél volt épen, napfeljött óta erősen úsztunk egy tömegben a vizen és töredékhez kötöztük magunkat erősen s némi tartalékot kerestünk. Az özvegy közelemben ült, kezével megölelte halvány gyermekét, a másik kezével egy vas karikába fogódzott, szép hosszú haja vadúl aláfolyt arczára, nyakára és fehérruhája lenyúlván a vízbe, ködalakhoz hasonlított, A tenger rettenetes kíméletlenséggel bánt a hajóval. A főárbocztól már elvált, ott feküdt a víz alatt nagy részben; mivel a kormányrúd maradt meg csak nehány lépéssel a víz felett, minden pillanat a veszélyből menekvést parancsolt. A mentő csolnak csak keveseknek látszott szabadulást nyújtani. Leeresztetett és egy pillanat alatt megtelt 20 emberrel. A kapitány és még mások nem akarták a hajót elhagyni. A csolnak tele van I kiáltának az emberek, — én Istenre bízom sorsomat, de a szerenesétlen nőt kell megszabadítani, ha lehet. A gyermek elvéietett az ájúlt anya kezéből és a csolnakba vitetett, egy bátor su- hancz a nőt felvette karjaira és épen a csolnakba akart lépni, midőn egy nehéz hullám a hajó túlsó részéről lesodorta egy másik követte ezt, egy szívrepesztő kiáltás lett hallható, látszott a küzdés a dühös hullámokkal, azután elsüllyedtek. Békésvármegye tekintetes törvényhatósági bizottsága a folyó évi ápril hava 9-én délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést fog tartáni, melynek tárgyai a következők : 1. A m. kir. belügyminiszter ur f. évi 18,231. szám alatt kelt rendelete a megye háztartásának az 1883. évi XV. t. ez. alapelveinek figyelembe vétele mellett leendő berendezése, illetőleg a megye újjászervezése tárgyában. 2. A m. kir. belügyminiszter ur rendelete, a megye 1883. évi költségvetése tárgyában, illetve a központi lovasliajdu és a szolgabirói hivatalszolgák rendszeresítése iránt. 3. Kohner Adolf és fiai, és Brüll Henrik és fiai budapesti ezég folyamodványa a Sárréten keresztülvonuló másodrendű vasút kiépithetésére 140,000 frt segélyösszegnek megadása iránt, 8 ezzel kapcsolatosan Biharmegye alispánjának a jelzett vasútvonal terveit megküldő átirata. 4. A m. kir. belügyminiszter ur folyó évi márczius 22-én 18,344. sz. alatt az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló törvényjavaslat tárgyában kibocsátott körrendeleté. B.-Gyulán, 1883. márczius 30. Jancsovics Pál, alispán. AlispAni jelentés. Békésmegye közigazgatási bizottságának 1863. évi ápril 2-án tartott ülésén. Méltóságos Főispán url Tekintetes közigazgatási bizottság! A saját hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ág múlt havi állapotáról szóló jelentésemet az 1876. évi VI. t. ez. értelmében következőkben terjesztem elő : I. Közegészségügy és népmozgalmi viszonyok. Annak megjegyzése mellett, hogy Békés városában márczius 16-tói 30 ig egy vörheny kóreset sem mutatkozott, ellenben mig 7 roncsok toroklob, Sz.-Andráson pedig mig 19 vörhenj kóreset állott gyógykezelés alatt, a többi járásokból beérkezett jelentések szerint a közegész ségügyi viszonyok a múlt hóban kedvezők voltak A hasznos házi- és gazdasági állatok között Két- egyházán 1, Békésen pedig 3 takony kóreset me rült fel. A szegény özvegynek elég volt a tudat, hogy gyermeke sorsát biztosnak látta. Gyermekem! gyermekem! kiálta és küzdött, de hiába; elmerült a habokba; ez pedig megfor- dúlt, mintha játszana, sokáig nézett a hullámokra, azután mindörökre elszakadt tőle. Én egy kissé vártam még arra, a mi egyedül fent maradt, a csendes halálra. Egy ember mellettünk már kimerült, mintsem tovább tarthatta volna magát, haldoklóként fordáit egyik oldaláról'a másikra s kezeit hasztalan nyujtá mentésre; arcza zöld színt öltött, én is lezártam szemeimet örökre — a mint hittem. Arról, a mi ezután történt, csak hiányos képzetem van, valatm súly volt rajtam, nyomott, kinyitván szemeimet, egy hulla volt az a vértől elcsúfított arcz hozzám érti Próbáltam elfordúlni, de hiába! 1 küzdelmem alati felhangzott az örömkiáltás: hajó! hajó! D( nem vala elég erőm felemelkedni. Majd éreztem, miként kötelékemet, melylyel a fedélhe; kötém magamat, elvágta valaki és felemelt Öntudatomon kívül valék. A Kadmus hajó, mely Jávából Liverpoolba ment, észrevett minket és még alkal más időben jött, engemet negyedmagamma megszabadítni. Egy negyedóra múlva a „Viha madár“ teljesen eltűnt. Németből: Rácz János. Körös-Ladány község érdekéből kivána tos, hogy e vonal Ladányhoz lehetőleg közel hajlitassék, mely kívánság teljesítése annál kevésbé ütközhetik nehézségekbe, mivel az építészeti hivatal által javaslatba hozott átalakítás mellett a vasúti vonal csak 350 méterrel hosszabbittatnék meg, ellenben a ladányi indóház a község széléhez 3 klmterrel közelebb esne. A tervezett vasút építési költsége — az átlagos költségvetés szerint — kilométerenként 29,640 frtra irányoztatok elő, mely ösz- szeg — ha figyelembe vétetik, hogy abban két nagy hid építésének és a forgalmi eszközök beszerzésének költségei is foglaltatnak — nem mondható túlságosnak. Mintán ezen vasút kérdése a megvei bizottság részéről 1881. évi január havában Cavallier Edmond beadványa alapján érdemlegesen egyszer már tárgyaltatott, az építészeti hivatal alig tartja szükségesnek a tervezett és most már valósulás- hoz közel álló vasút fontosságát külön kiemelni. Ennek létesítése az elszigeteli sárréti járás és ennek folytán a megy« közlekedési viszonyaira igen örvendetes á'alakitást idézne elő, a mennyiben a vasúti forgalom mellett a sárréti járás utai nak kiépítésére szükséges kőanyagnak olcsóbb beszerzése ezen utak jutányosak! kiépítését eredményezné; de fontossággá bir azon vasút vízvédelem tekintetéből is a mennyiben a sebes-körösi balparti gá padkáján elvoulva, ezen gát folytonos felü gyelete és könyebb védekezése árvíz al kelmával gátszakadások ellen a lehető leg nagyobb biztonságot nyújtaná. Az utak olcsóbb kiépithetésére nézve ezen vasút mielébbi létesítése legkivána tosabb annál inkább, miután az építészet hivatal igen érdekes adataiból kitűnik hogy a sárréti utak, a gyoma-endrődi é, a szarvas-szentandrás-öcsödi ut kiépítésé hez szükséges kőanyag szállításánál ezei felhő, sűrűn a hullámok telett; kozelebb-koze- lebb jött, a szél erősen sípolt, a tenger for rótt. Kevesen voltak még a kötéltartó helyen, előhívta őket, hogy siessenek. Mindenki látta a félelmes veszélyt, mely a hajó felé nyomúlt. Most elért bennünket a felhő, a villám, dörgés, esöár, a szörnyű hullám, az árbocz- recsegés, utolsó óránkat látszott elhozni. A hajó körb.ínforgott, a deszkák recsegtek, az árbocz meghajlott, mint egy vessző. Egy lökés a túloldalon, egy roppanás, — egy jaj-kiáltás, az első árbocz el vala törve s nehány matróz ■leütve. Az özvegy rohant, gyermekével karján, a szobából, átfogá a kapitány térdeit s kétségbeesve sírt, hogy gyermekét szabadítsa meg. Fáradsággal sikerült lecsendesíteni. Nem sokára feljött a nap és a mi hajónk reménytelen állapota csak most vala látható a legnagyobb mértékben. A rósz idő elmúll de a szél még nagyobb erővel fújt, a hajó a vihar áldozata lett, mindenfelől nyomúlt a víj befelé, a szivatytyúk használhatlanokká lőnek a legénység kimerült, siketen megmerevedett Kiki mentő hajó után nézett, de nem volt más látható, mint víz és víz. A közép- és evező; árboczot le! kiáltott a kapitány most és indult, de senki sem engedelmeskedett vágj nem volt ereje engedelmeskedni; példája néhányat kissé erősített, a közép árbocz levétetett, mely most tartalék nélkül recsegett í
