Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-02-25 / 8. szám

redukálódott annyira, mint Gyulán: e miatt a földek alig trágyázhatók és nagyon kiéltek. A gazdálkodási rendszer is átalakulni kénytelen és nem alkalmazható rá a gazdálkodás rendszere alapján kiszámított tiszta jövedelem. Ugyanis — tudomás szerint — a szántóföld jövedelme a járásban hármas forgó (búza, árpa, kukuricza vetés) alapján számíttatott ki, holott a gyulai ha­tár egy részét — s közötte másod-osztályba so­rozott szántóföldeket is — már csak ugar után lehet búzával bevetni, a mi a tiszta jövedelmet tetemesen leszállítja. — A bizottság minden törvényes eszköz kimerítését kérelmezi, hogy a szántó négy első osztályának tiszta jövedelme le- szállittassék, ami ha nem sikerülne, a gyulai föl­dek sérelmeit azoknak alantasabb osztályba le­endő sorozása utján kéri orvosoltatni. Az erdő osztályok tiszta jövedelmei túlmagasak és a ne­vetségesen csekély összeget jövedelmező gyulai ritkás erdőre — amelyek rendesen árvízzel is vannak borítva — épen nem alkalmazhatók. A legjobb minőségű erdő annyi tiszta jövedelmet hoz, hogy a 3-ik osztályba (kát. holdanként 2 frt 80 kr. tiszta jövedelem) volna beosztandó. A községi bizottság vagy az osztályok tiszta jöve­delme leszállítását, vagy pedig a gyulai erdők mindeDÍkének két osztálylyal alantabb leendő so­rozását kérelmezi. A felállított minta­terek — kivéve az ötödik osztályú szántónak kijelölt két mintateret, amelyek hatodik osztályú szántó mintatereknek felelnek meg s ilyenekül átalakíttatni kéretnek — a községi bizottság ál­tal helyeseknek találtattak. — A kataszteri bi­zottság eme észrevételei a járási bizottság által leendő érdemleges tárgyalás czéljából az utazó küldöttség elnöke i Székács István úrhoz meg­küldettek. A csabai kataszteri becslöjárás bizott­sága folyó hó 26-án délelőtt 9 órakor Csabán ülést tart, melyen a községi földadóbizottságok által a felállított osztályok számára, tiszta jöve­delmi fokozatokra és mintaterekre tett észrevé­telek fognak tárgyaltatni. Véres kardpárbaj volt folyó hó 16-án V. és H. helybeli honvédhadnagyok közt. Noha a párbaj víképtelenségig folyt, s mindegyik több sebet is kapott, egyik seb sem oly természetű, hogy komolyabb következményeket vonjon maga után. Halálozás. Ifj. Jancsovics Pál megyei al­jegyző urat és kedves nejét fájdalmas súlyos csa­pás érte. LegidŐ8b gyermekük -a kis Ervin f: hó 23-an súlyos szenvedés után jobb létre szen- derült. A közrészvétet keltő gyászesetről követ­kező tudósítást vettük: „Ifjabb Jantsovits Pál és neje Vetsey Juliska a maguk, valamint kis fiók Jenő; szüleik: Jancsovics Pál és neje báró Was- mer Ida és özv. Vetsey Lászlóné szül. Fekete Etelka; úgy testvéreik és rokonaik nevében is a fájdalomtól megtört szívvel tudatják forrón sze­retett kis fióknak Ervinnek, f. 1883. évi február 23-án délben, élete ötödik évében rövid szenvedés után agyszélhűdésben történt elhunytét. Az örökkévalóság lényébe vitszatért ártatlan an­gyal hamvai f. 1883. évi február 24-ón d. u. 4 órakor fognak a helybeli református temetőben öröknyugalomra letétetni. — Gyulán, 1883. február 23-án. Béke poraira, áldás emlékezetére 1“ A szombat esti hangverseny úgy anyagi, mint külső és művészeti sikerét illetőleg teljes joggal illethető, kitűnő jelzővel. A megyeháza terme igazán beillett „dísztere m“-nek, dí­szessé tette azt a habár nem zsúfolásig, de meg­lehetősen betöltő v á 1 ogatott közönség, amelyben városunk bájos hölgykoszoruja szerény- ibolyától teljes pompában díszlő rózsáig csak­nem minden kedves virágjával képviselve volt. — Régóta nem láttuk együtt e m'e közönséget, tá­lán a régi jósikerü „társas estélyek“-ig kellene emlékezetünk tárában visszatekintenünk; bál, színház vagy egyéb látványosság nem alkalmas összegyűjtésére, csupán a zene múzsája ama de lej, mely a társadalom egészséges szervezetéhez szükségelt faktorokat — hacsak rövid időm is — közös találkára vonzani képes. Eme állításunkat elvitázhatlan ténynyé igazolja ama körülmény, hogy a bangversey ezúttal sem nyilvánosan, sóm nyílt titokként nem lévén tánczmulatsággal egy bekapcsolva, a közönséget megjelenéseiben tehát egészen a műélvezet iránti magasabb vágy vezé­relte. S nem műkedvelői konczerttel szemben kö- telességszerü reported elnézésből, avagy obliga- tiv bókul, de a szoros igazság iránti tekintetből is örömmel kell konstatálnunk, hogy a közönség valódi és magasabb műélvezetben ré. szesült. Ritka műkedvelőnő dicsekedhetik any nyira első nyilvános fellépésében megérdemelt lel­kes tapsokkal, mint Dömény Mariska kis­asszony, aki praecis zongorajátékáért azokhoz valódi jogosultságot is nyert. A raűdarab „Hu­nyadi László“ nyitánya amennyire kitűnő, oly- anynyira lekötelező választás' is vo't. Mert igen sok van abban, hogy ösmert műdarabot több animóval, több lelkesültséggel, több figyelemmel és több érdekkel hallgathat a nem szorosan vett zeneértő laikus közönség is. A darab végén ki­törő lelkes tapsok nemcsak elragadtatásról, ha­nem háláról is szóllottak. Kivaló piec-e volt a programúinak B u t z Lajosné úrnő éneke; az elragadtatás tapsai, melyet olasz tűzzel énekelt keringő végakkortjaira a szó szoros értelmében kitörtek, a meglepő szép coloraturája s nagyter- jedelmü hanggal dicsekvő bájos jelenségü műked- velönőt rábírták, hogy ujrául magyar népdallal még inkább lekötelezze elragadott hallgatóit. — Jancsovics Margit kisasszony Mendelssohn „Rondo capriccioso“ nehéz műdarabjának praecis előadá­sával uj babért szerzett ama díszes koszorúba, amelyet több ízben műkedvelői szereplése alkal­mából lelkes ovatiók szálaiból font számára a műismeret kritikája. A programm műsorozatának szereplőnői között utolsó helyen volt nevezve Blauhorn Irma kisassony, — noha a köl­temény választását nem mondhatjuk feltétlenül szerencsésnek, s inkább hallgattunk volna tőle valamely költeményt ezúttal is Aranytól — ami még alkalmi is lett volna megjelenésére és szavallatára bírálatul annyit, hogy a „Merengö“-t jobban szavalni nem lehet, s hogy a szavalat a raűsorozatnak egyik legértékesebb pieg-e volt. Staudy ur a szereplő hölgyek fellépte között is erős konczert darabokban csillogtatta szó szoros értelmében bevégzett játékát, de a művészi jelzőt első sorban sem az A-moll a Wagner-Liszt-féle nagy technikai képességet követelő fonó dalért, hanem a konczertet befejező népdalokért I kivá­lóan a Liszt-féle rhapsodiákért érdemli meg. A közönség körében levő több alapos zeneképzett- ségü egyénnek állítása, hogy magyar népdalokat zongorán jobban, szebben, művésziesebben előadni alig lehet, e téren Staudy ur ha nem is érte el, de igen megközelítette a tökély legmagasabb fo­kát. A közönség elismerő tapsai a kitűnő játéku zongoraművészt ép úgy megilletik mint a jeles si­kerű soká feledbetlen hangverseny ügybuzgó ren­dezőjét. Staudy urat e téren közönségünk mindig szívesen, mindig hálásan üdvözli: a viszont­látásra! A hangverseny tiszta jövedelméből Arany János szobrára Staudy Lajos ur 50 frtot, félülfizetésekből 12 frt 30 krt, összesen 62 frt 30 krt terjesztett be Jancsovics Pál alispán úr­hoz. A felülfizetéshez járultak : gr. Alraássy Emma 2 frt, id. Jancsovics Pálné 50 kr, Kis Armin 2 frt 40 kr, Csausz Lajos 2 frt, Braun Mór 1 frt 40 kr, Gyertyánffy Kálmán 1 frt, Kratocbvill Gyula 1 frt, Ács János 40 kr, Foltyn Imre 40 kr, Hóza János 40 kr, Bauer Lipót 40 kr, N. N. 40 kr. Noblesse-oblige. A sajtó legkellemetlenebb és legkínosabb, de egyúttal elhárithatlan köteles séget is teljesítjük, amidőn a jósikerü hangver­senynek oly árnyoldaláról is megemlékezünk, amely korántsem a rendezésre vagy szíves sze­replőkre, hanem a közönség egy töredéké­nek modorára vonatkozik. Provokálva va­gyunk az úgynevezett „jeunesse d’or“ egy részé­nek magaviseletét— szelid jelzővel élve — nem művelt emberekhez, nem művelt társaságba, leg­kevésbé pedig műkedvelői konczertbe illőnek nyilvánítani. Hölgyek gavallér emberektől igen keveset igényelnek akkor, amidőn elvárják tőlük, hogy lábdobbanásoktól, hangos diskursustól s egyeb zajjal járó „nobel passióktól“ legalább addig tartózkodjanak, amíg a műkedvelőnő zongorajátékát, énekét vagy szavallatát bevégzi. Nem akarunk részletekbe bocsátkozni, de a kon­czert közönség általános méltatlankodása köteles­ségünkül szabta ennyit elmondani. Gáspár Jenő színtársulata a költő szavai­val élve: megfogyva bár, de törve nem, végre eltávozott Gyuláról. A tagok nagy része megvált az igazgatótól, 1 mindössze egy töredék ment át Kisjenöre, ahol sikerült néhány bérletet sze­rezni, sőt — hallomás szerint — a társulat pár heti existentiája is biztosítva lenne. Gáspár példájá­ról okuljanak a tisztelt színigazgató urak, hogy Gyula nem alkalmas téli státiónak, s ne is for­szírozzanak a városi hatóságtól télire engedélyt, Gáspártól az idén már nem lehetett — humani­tási szempontból sem — megtagadni, de jövőre óhajtjuk, hogy a váro.si tanács még ily álhuma­nitási tekintetektől se engedje magát megveszte- gettetni, mert a következmény rendesen nem iga­zolja aj társulat reményteljes kilátásait, s csupán csak annyit értünk el, hogy a nyári évad kilátá­sát is koczkára tettük. Bűvészét. Felbinger Karolina német nevű, magyarajku nő mutatta be már ne­gyedévről ösmeretes büvészeti ügyességét a pol­gári kör és „Komló“ helyiségeiben. A polgári körben inkább hálás mint nagyszámú közönség élvezte végig a mutatványokat, amelyek közül sok csinosuak; egynéhány pedig egészen megle­pőnek is beválik. A büvészeti mutatványok él­veiben egyébként a közönségnek még lesz al­kalma részesülni, amennyiben mint értesültünk a Gáspár-féle színtársulatnak egy itt maradt tagja óhajtja e téren való kiváló ügyességét ma és eset­leg holnap este a „Koronádban bebizonyítani. Országgyűlés. A megyék háztartásáról szólló törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, következett: Február 17. Első sorban a középiskoládról szólló törvényjavaslat tárgyalása, mely az osztályok mellőzésével a napirendre kitüzetik. Következett a mentelmi bizottság jelentése Ugrón Gábor kiadatása ügyében ; az előadó Iva- no vies István véleménye oda terjed, miszerint uta sittassék az igazságügyminister, hogy a mentelmi jog szabályozásáról törvényjavaslatot nyújtson be, ^ddig pedig tegyen intézkedést, hogy a megvá­lasztott képviselő ellen a ház beleegyezése nélkül ne indíthassanak feuyitő eljárást a bíróságok. Eme javaslatot a ház elfogadta. Végül a közlekedési minister két ihterpel- latiora felel és pedig Zámorynak, hogy a csalló­közi árvíz aggodalmak megszüntetése iránt meg tette a kellő intézkedéseket; Móritz Pálnak pedig feleletül benyújtja a vajda-hunyad-piski és besz- terczei vasutakra vonatkozó szerződéseket. A fe­leletek tudomásul vétetnek. Ugrón Gábor a berlini szerződésre hivat­kozva kérdést tesz a ministerelnökhöz, hogy miért nincsenek lerombolva még a bolgárországi dunai várak, u. m. Viddin, Rustsuk, Sumla és Silistria; ez interpelláló közöltetik a ministerelnökkel. Február 19. A főrendiház az uzsoráról szólló törvényjavaslatot tárgyalta s azt a szöveg előnyös változtatásával elfogadta. Február 20. A gyógyithatlan közveszélyes elmebetegek elhelyezésére szánt ápoló háznak felszerelésére a törvényjavaslat elfogadtatott, úgy szinte a társas-kocsi üzlet gyakorlásáról szólló tör- véhyjavaslat is, melyre a fővárosnak van szüksége, tehát csak annak szóll. Utánna a filloxeratörvény vétetett tárgyalás alá, melyet az ellenzék filloxera búvárai is pártoltak, csak Göndöcs Benedek kép­viselőnk nem, ő azt óhajtja, hogy ott, ahol vész nincs, onnan a szállítás lehető legyen, s különö­sen a homokos talaj plántáltassék be szöllővel, mert e talajt a filloxera nem tűri ; beszéde végén negyon is igazat mond — és ezt elismerjük — „A hol a tőke egészséges, a gerezdek, a levelek egészségesek, ott betegség nincs; ha azt mondja valaki, hogy én beteg vagyok, senki sem hiszi el. És ez úgy van a szöllővel is.“ Ugyané napon a főrendiház elfogadta az 1885-ben Budapesten tartandó kiállításról szólló törvényjavaslatot, s a vadászati törvény módosí­tását is. Február 21. és 22. Tárgyalva lett a va­dászati törvény kiegészítését képező azon javas­lat, mely a fegyveradót érinti. Eme kérdésnél a pénzügyminister kijelentette, hogy előterjesztésé­nek elfogadásához állását köti, minthogy ő a mai viszonyok között adóleszállitást nem engedhet meg. A középiskolai törvényjavaslat tárgyalása márczius 5-re tűzetett ki. Hazai hírek. Az aradi színház múlt vasárnap f. hó 18-án, leégett, | vészhir járta be városunkat még az nap az esj| órákban, de eleinte a hírnek senki sem akart hitelt adni, mig csak Aradon volt gyulaiak távirati tudósitásaiból nem kelle meggyőződnünk a megdöbbentő valóságról. Arad városa polgárai­nak 'méltó büszkesége, a művelődés oltáráni áldo­zatkészségnek tanúja egy időre megszűnt leniü, — egyidőre csak — mert a másnap tartott köz­gyűlés kimondta, hogy lenni kell. És ott, hol nem a magánérdek, hanem a közügy iránti szeretet beszél, ott a‘romokban heverő épület gyorsan fog felemelkedni; — erről meg vagyunk győződve. A tűz délutáD 2 óra táján ütött ki valószinüleg a színpad alatti pinezében elhelyezett, fűtőkészülék­ből kiinduló csövekből a melyek a' színpad alatt fagerendák mellett vonulnak el, vagy pedig a szín­pad alatti kutépitésből, mely a bérházakkal köt­tetett össze, a hol a szinpadi sülyesztőkbe csöve­ket forrasztottak előtte való nap. A színház maga egészen leégett úgy belül mint kivül, de a bérház a tűzoltók fáradozása által megmentetett. A szín­ház l7000Ö,frt erejéig biztosítva volt. Csauádinegye f. bó 18-án impozáns köz­gyűlést tartott, a melyen a megye bizottsági tagjai majdnem teljes számban jelentek meg, hogy til­takozást nyújtsanak be a szándékba vett merény­let ellen, hogy Csanádmegyéből valahogy „Szöged vármegyét“ ne csináljanak. Gróf Degenfeld-Schoinburg Imre, a ma­gyar arisztocratia egyik legkiválóbb tagja, f. hó 19-én Budapesten meghalt élte 73-ik évében. A boldogult politikai ügyekkel nem szeretett fog­lalkozni, de annál nagyobb előszeretettel állott résen a protestáns egyház autonómiája mellett mindenkor, mikor kellett; kitűnő gazda volt, s jószágait mintaszerűen kezelte. — A debreczeni kollégium legbuzgóbb pártfogóját gyászolja az elhunytban. — Gyermekei: gr. Degenfeld Gusztáv, Dégenfeld Anna, Odeschalchy Gyula herczeg neje, Ilona, Tisza Kálmán neje, Bertha báró Podma- niczky Géza neje, és Emma. gróf Károlyi Tibor neje. Hült tetemei f. hó 21-én vitettek Budapest­ről a gyászisteni tisztelet után Téglásra, a csa­ládi sírboltba. Pazmándy Dénes országgyűlési képviselőt párbajra hívta ki Radó Kálmán, Vasmegye fő­ispánja azon adások végett, melyeket Páz-- mándy a vasmegyii függetlenségi lapban közzé­tett. — A párbaj következménye, hogy Pázmándy megsebesült, s I sebében jelenleg is fekszik. Az országgyűlési tüggetleuségi párt válságát a folyó hó 13-án tartott pártértekezlet kiegyenlítette, elfogadve azon álláspontot, a me­lyen a párt eddig is állott. — A Frobner szállo­dában e hó 19-én politikai bankett rendeztetett, a melyen 60-an vettek részt, s a melyre még az ősz Gubody Sándor, a képviselőháznak 8 év előtti korelnöke is Nagy-Kőrösről megjelent. — A ban­kett, mint az egyetértés hőn óhajtott ünnepélye folyt le, reményt nyújtva a párt jó egyetértéssel párosult szilárdulására. Külföldi hírek. Fraucziaországbau a miniszterválság vé­get ért Az uj minisztérium következőleg alakult meg : miniszterelnök és közoktatásügyi miniszter Jules Ferry, külügyminiszter Challemet Latour, belügyminiszter Waldeck Rousseau, igazságügy­miniszter Martin Feuillée, közmunkaminiszter Raynal Tivadar, tengerészeti miniszter Charles Marie Bonn, földmivelési miniszter Jules Meline, kereskedelmi miniszter Charles Hérison, hadügy­miniszter Thibaudin tábornok, posta- és távirda- miniszter Cochéry, pénzügyminiszter pedig Tirard. A Duuabizottság konferencziájában Né­metország támogatni fogja Ausztria-Magyarorszá­got Románia ama követelésével szemben, hogy a Dunának roman területre eső részén kizárólag Románia gyakorolja a rendőri felügyeletet. — Az értekezlet valószinüleg a jövő bét közepén fe­jezi be munkálatait. Chambord gróf huszonhárom birtokot vásárolt Galicziában, Magyarország határához kö­zel, a hol papír- és naftagyárakat szándékozik építeni. — A birtokok ára 600,000 frt volt. Pétervárott megtudták, hogy bizonyos Hartmann elmenekült nihilista, ki Angolországba szándékozik utazni, több magasrangu orosz tiszt­tel összeköttetésbe lépett oly czélból, hogy a koronázás alkalmával merényletet kövessen el a czár élete ellen, minek folytán udvari körökben nagyon nyomott hangulat uralkedik. Bulgáriába tömegesen utaznak orosz tisz­tek Bukaresten át, akik ott nem vendéglőkbe, de bolgár ügynökökhöz szállásoltatnak; maga Niko- lics, az orosz katonai rendőrség főnöke is, Buka­restben volt. Irodalom és művészet. Az „Ország-Világ“ febr. 17-iki száma gazdag tar­talommal, művészi képekkel, melyek közül a „Kettős la­koma“ czimű fametszet valóban műremek, megjelent. Közli Erdélyi Gyula „Noé bárkája“ czimű eredeti elbeszélésének folytatását, a jeles lengyel beszólyiró Sienkievicz Henriktől kezd egy beszélyt „A falu jegyzőjét“ és „Bájos tolvajnő“ czimű amerikai rajzot. Ifj. Ábrányi Kornél Dante fordítá­sából mutat be egy kitüuő részletet: Az „Ugolinot“. Ér­dekes czikk Scossa Dezsőiől „A zsidók a költészetben“ czimű dolgozata, a „Via Polorosa Jeruzsálemben“, mely­hez egy szép fametszet és egy csinos vignetta is van. Re­viczky Gyula Irodalmi tárczájábau sok érdekes dolgot említ fel, valamint Relle Iván a -Hét történetében11 sok ügyességgel ir a lefolyt hét mozgalmairól. A most elhunyt nagy zeneköltő Wagner Richard élete és működése jel­lemző sorokban van méltatva s kitűnő arczképe is be van mutatva. Szép képek a „Budapesti uj városház lépcsőháza11 és „Nap leon herczeg elfogatása“. Ára azen kitüuő képes lapnak: egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizethetni Wilkens és Waídl kiadóhivatalában, Koronaherczeg utcza 3. sz. A „Képes C aládi Lapok“ 21-ik számának tar­talma: Mikor a rózsr’ rabó kinyílik; beszély (folyt, köv.) irta Márkus József, — Késő órán; költemény, irta -Jékey Aladár. — Kettőtől szeretve; beszély, (folyt. köv.) irta Horváth Árpád. — Habarékos rokonság; humoreszk, irta Cziklay Lajos. — Szilveszteréji kaland; beszély, (folyt, köv.) közli Gámán József. — Heti tárcza (A nőkről a nők­nek), irta Heti Klio. — Az odvas fa titka; beszély, (vége köv.; irta Vajai István. — Az ország koldusa; rajz, irta Muzslay K. János. — Képmagyarázat. — Mindenféle. — Képeink: Foglyok szállítása Szibériába. —-Muzsafiak a jé­gen. — Galambra vadászó sas. — Melléklet: A „Titokza­tos vendég“ czimű regény 97—112. oldala. — A boríté­kon : Heti naptár. — Sakk-talány. — Mágikus pont-talány. — Talányok megfejtései. — A számtani talány. — Meg­fejtők névsora. — Kérdések. — A szerkesztő postája — A kis lottó húzásai. — Hirdetések. — Előfizethetni: Meh­ner Vilmosnál, Budapest. IV. kér. papnövelde utcza 8. s£. Egész évre 6 frt, félévre 3 :rt, negyedévre 1 frt 50 kr. Törvénykezési csarnok. Pályázati hirdetmény. A b.-csabai kir. járásbíróságnál 300 írt évi segélydij élvezetével egybekapcsolt egy joggyakornoki állomás ürese­désbe jövéu, annak betöltése tekintetéből pálya-

Next

/
Thumbnails
Contents