Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-02-25 / 8. szám
ft mi rendet parancsoljon közöttök. Nem kell a fék és zabola senkinek és semminek, csak a paripáinkra tesszük azokat. Valóban a szabadság szabadsággá lépett pt sok tekintetben, melyet megkereszteltünk korszerűségnek, ezt viselik oly sokan ékes köpenyül, de hát szabad ipar századát éljük. Szabad iparkodás lévén kinek- kinek — úgy vélik — szabad arra is iparkodni mi tilos volt régenten. Hiáha, szabadpolgári, czivilizált állam vagyunk! Barátkozunk elleneinkkel, a kik ravaszok, kétszinüek s túljárnak egyenes őszinteségünkön, melyet bárgyuságnak, szűklátkör- nek neveznek. Telepet adunk a vulkánnak, gondolva, hogy kihányta már égető láváit; pedig csak pihenője van, hogy annál nagyobb rombolást ejtsen közöttünk. Tinódi lantossal zenghetjük. Mi lesz ez a magyar nemzet, századok múltával? Alvó beteg eltakarva keble bánatával! Mi lesz ez a magyar nemzet, meghal vagy megépül? Fiuk 1 imádkozzunk érte szivünknek mélyibül. Rácz János. Megyei közügyek. A közigazgatási bizottság félévi jelentése 1882-ik év második feléről. (Folytatás.) d) A békési járásban Békés város a maguk fentartására képtelen szegényekről egy menedék-házban gondoskodik hol is a szegények lakást, ruházatot és élelmet nyernek s ingyen gyógykezeltetnek. E menedék- házban a múlt év folyamán 115 szegény volt elhelyezve. Ezeken kívül 33 fő részesült 859 írt 56 kr. havi segélyben; a szegény betegek számára kiszolgáltatott gyógyszerekért pedig a városnak 260 frt 33 kr. kiadása volt. MezőBerény község 347 frt 60 krt. K.-T arCi a község 370 frt59 krt adott ki szegényei segélyezésére. e) A gyomai járásban. Gy o m a község 15 egyént segélyezett szegény alapjának 402 frt 31 krnyi kamatjövedelméből. E n d r ő d község szegény alapja a 3000 frtot meghaladja; ezen alap azonban mindössze is 13 frt 60 kr. erejéig vétetett igénybe, minthogy a Kalmár Mihály-féle jótékony alapítvány kiosztott 200 frtnyi kamatjövedelme, a szükségletet fedezte. í) A szarvasi járásban. Szarvas község dicséretre méltó áldozat- készséggel gondoskodott szegényeiről ez idén is; amennyiben a 162 nyilvántartott szegény érdekében 4922 frt 44 kr. kiadást tett. Öcsöd községben menhelyben és táppénzben részesült 11. Csupán menhelyben 3, s csakis táppénzben 2 szegény ; 7 szegénynek pedig a magán könyörületesség enyhíti terheit. Szén t-A ndrás községben 17 szegény volt előjegyezve; kik a hatósági segélyt nélkülözve, egyesek jószívűségére voltak utalva. Kondoros községnek közsegélyre támaszkodó szegényei a lefolyt évben sem voltak. felé, azután átlépte a küszöböt, hogy örökre elzárja az érintkezést édesanyjával. Ki ne érezne benső rázkódtatást tudva, hogy I szülői ház ajtói bezáródnak mögötte, kit nem sújt le a kétségbeesés, midőn idegennek . . . ismeretlennek tekinti a kilincset, melyet alig nehány perczczel előbb bizalmasan érintett? Kinek nem válnak lábai ónná, ha magára utalva kell a szakadás után kilépni a göröngyökre, hogy azokat felszántsa, hogy azokat termő földdé alakítsa, s ez által anyja számára a mindennapi kenyeret biztosítsa? Egy meggondolatlan perez, melyben az indulat szava elnémul s helyet ad a szenvedélynek, midőn a jövő viruló tájnak képét kecsegteti eldorádói örömökkel, midőn a valóságot látszattá, hiú ábránddá varázsolja a phan- tasia, s szárnyain eljuttatja a mesék országába, megszűnik működni az ész s munkálkodik a szív, mely gyáva mestere minden jóságnak s terjesztője a legtöbb bűnnek. A jövő ködénél olajágat lát világitós fáklyaként tündökölni, s e remény zöld kecsegteti ábrándos lelkét még több ábránddal, melyek a sülyedés örvényét vékony szallag- kint szegélyezik. Mit keressz te balga ész anya iránti vonzalmat. I |. szeretetet ott, ho! a kebel szenvedélyének oltárán tömjént gyújt? miért alkotsz sziklavárt, mikor az kártya papírrá ros- kad össze? Ahol a szenvedély lappangó parázsa keresztülégeti a kötényt, napfényre jön s világosságot terjeszt. De e fény, e világ lopott fény, lopott világ. Lángja Önmagát emészti g) A szeghalmi járásban. Szeghalom községben a szegények az ottani uradalom által alapított s a 9000 frtot megközelítő szegényi pénztárból havonkint segélyeztelek, a betegek ingyen gyógyszert és gyógykezelést nyernek, gyermekeik díjmentesen iskoláztatnak s lehetőleg ruházattal is elláttatnak. Az elmúlt évben ily módon 54 egyén részesült segélyben. K. L a d á n y község szegény alapja a 6000 frtot meghaladja. Ennek jövedelméből a múlt évben 39 egyén részint pénzbeli segély, részint pedig élelmezést és ruházatot nyert. Füzes-Gyarmat község a 60 hold alapítványi föld jövedelméből létesített menedék-haz- ban és havonkinti segélylyel 41 egyént látott el Vésztő községben a gróf Wenckheim-csa- lád által adományozott 10Ó hold föld képezi a szegények segélyezési alapját, melynek évi haszonbér jövedelméből részint közvetlen kiosztás által, részint pedig az ezen alapból már létesített ápol- dában való ellátással 68 szegény elógité ki élet- fentartási szükségleteit. h) Az orosházi járásban. Orosháza község a 16798 frt 45 kr. tőkéjű szegény alap kamatjövedelméből a szegények házában 40 szegényt segélyezett. T ó t-K omlóson ugyanezen alap 2603 frtot tesz ki, melyből 16 szegény láttatott el élelemmel és ruházattal. A szegény alap továbbá P.-F ö 1 d v I r o n 451 frt 26 krral, Csorváson 1526 frt 66 krral, Bánfalván 327 írttal, Sámsonban 58 frttal, Szabad-Szent-Tornyán pedig 193 frt 74 krral rendelkezik ; azonban úgy ezen, mint a külön szegény alappal nem is biro N-Szénás és P.-S z t.-T o r n y a községekben közsegélyre utalt szegények nem léteznek s így a községeknek e czimen kiadásuk sem volt. 6. A megyei illetőségű 1 e I e n c z e k száma 1, s ez a bécsi országos lelencz-házban B.-Gyula város költségterhére ápöltatik. A tolonezozási ügy az 1851. évi már- czius hó 20-án kelt s jelenleg is érvényben lévő kormányrendelet szerint kezeltetik. Az e czimen felmerült költségekről szerkesztett számadások év- negyedenkint a m. kir. belügyminiszter úr számvevőségi osztályához felterjesztetnek. A megye területén engedélyezett lőpor- árulási helyiségek száma 9, melynek év- negyedenkint megvizsgáltatván, mindannyian biztonságot nyújtó állapotban találtattak. Létezett a megye területén 146 egyesület és társulat; és pedig tudományos irányú 1, jótékony- sági 6, társalgási-, olvasó- és önképző egyesület 54, tanképző és nevelési 6, közgazdasági-, pénz- és hitelegyesSlet 13, ipartársulat 40, a többi vegyes ezélzatu. 7. Az elmúlt 1882. év közbiztonsági viszonyainak feltüntetésére szolgálnak a következő adatok: Az 1882. év folyamán felmerült 299 bűnügy, 127 kihágási ügy, 1768 rendőri, 4 emberölés nyomozási, 24 öngyilkossági, 6 karhatalmi, 9 mezei rendőri, 66 rabkisérési, 23 tolonezozási és 3 egészség rendőri ügy. A megyei rendőrség által telje- sittetett 466 őrjárat; a letartóztatott egyének száma 474 volt. A személybiztonság ellen elkövetett bűneses a fényből ismét parázs, a parázsból hamu, s I szerető szívből jégkéreg lesz, melyet a sors csapásai még keményebbekké tesznek, mig végre az idő foga morzsolja össze, porrá.... hamuvá. A gyenge nádszál, melyhez legjobban hasonlíthatjuk Ilonka egész lényét — elámitva önmagát, meggondolatlanul taszítja magát az örvénybe, melyben ki tudja, fog-e felbugyogni a boldogság enyhadó forrása, az elfásulandó kebel felüditésére. Maga előtt képzeté a hir- s dicsőségszerzés ezer milliónyi számát. Az élet ösvényét a boldogság tövistelen utjának tekinté, s nem gondolja meg, hogy azon utón nagyon sokszor hivalkodva áll elő a nyegleség, nagyzás és önhittség, melyek keresztültörik a szelíd, nemes, de átgondolt érzelem vékony falát, mikor is a nyegleség, felfuvalkodottság, nagyzás és önhittség szedi a dézsmát a pásztori egyszerűség a szelíd, nemes és átgondolt érzelem révénél. Ilonka szerette anyját . . szerette a művészetet. Lelkében már gynrmekkora zsenge éveiben élt a vágy azzá lenni, a mire a természet talán alkotta. Csoda-e tehát, hogy elhagyá anyját Utolsó bucsúcsókot hintve felé, ki mély álmában talán épen róla álmodik. Minden feltűnés nélkül jutott az utczára, hol egy öreges ur nyujtá karját feléje. A helybeli szintársulat igazgatója volt. (Vége köv.) tek száma 6 volt, melyek közül azonban tulajdonkép csupán 1 rablási eset terheli a személybiztonságot, mivel a többi öt esetben a pillanatnyi elhatározás s nem előre megfontolt gonosz szándék vezette a tetteseket. A vagyonbiztonság ellen 225 eset követte- tett el 14,305 frt 77 kr. kár értékkel; a régibb keletű esetek ide számításával a rendőrség 12,068 frt 7 kr. kárértékkel 256 esetet derített föl, az év végén pedig 45 eset maradt nyomozás alatt 4891 frt 10 kr. kárértékkel, összehasonlitva ezen eredményt az 1881. évi adatokkal kitűnik, hogy 1- ör a folyó évben a vagyonbiztonság elleni esetek száma 19-el, a szenvedett kárérték 4246 frt 31 krral többre ment; ellenben 2- or az 1882. évben kiderített esetek száma az 1881. évieket 31-el meghaladta. A felmerült vagyonbiztonság elleni bűncselekményekből volt házbetörés 8, és pedig 4 kiderítve, 4 nyomozás alatt; szarvasmarha-lopás 1 eset kiderítve ; lólopási eset 11, 21 drb ló eltol- vajlásával, melyből kiderittetett 7 eset 14 lóval, nyomozás alatt maradt 4 eset 7 lóval; sertés-lopás 18 esetben 95 sertés elidegenítésével, ebből kiderittetett 14 eset 77 drb sertéssel, nyomoztatik 4 eset 28 drb sertéssel ; birka-lopás 5 eset 13 drbbal, mind az 5 eset kiderítve; végül egy kidé- ritett gyújtási eset. A többi esetek jobbára ruházat, élelem és takarmánynemüek, tehát az első szükségletek beszerzésére irányulván, enyhébb beszámítás alá jönnek. A közbiztonság leggyengébb lábon állott az orosházai járásban, hol a lopási esetek által okozott kár, a megye egész területén felmerült károk értékének felét tette ki. Általában a közbiztonság állapotáról a felsorolt adatokban nyújtott kép meggyőzhet arról, hogy a megyei rendőrség feladatát híven és sikerrel teljesítette, s a megszűnt intézmény jogos önérzettel fogadhatja el azon elismerést, melyet a megye közönsége működése iránt mindenkor nyilvánított. 8. A közegészségügyi állapot, az 1882. év folyamán általában kedvezőnek volt mondható. Valamely kárnemtő uralkodására következtetést engedő kóralak nem létezett. A legtöbb aggodalmat okozott roncsoló toroklob is nemcsak a megbetegedések szelidségét, hanem az elhaltak számát is tekintve enyhébb volt; mert még 1881. évben 321 volt az ezen betegségben elhaltak száma, a múlt 1882. évben az 287-re szállott alá. A tüdölob nagyobb terjedelemben mutatkozott a rendesnél, s 659-et tesz ki a benne elhaltak létszáma; azonban úgy a megbetegedések, mint a halálozások az év egyes hónapjaiban egyenletesen oszlottak el. Mint különösebb figyelemre méltó mozzanatot kell megemlítenünk, hogy az év folyamában 3 veszettségi eset fordult elő, egy B.-Csabán, egy Vésztön s egy Gyomán. Ez utóbbi helyen a veszettség gyógyítása körül paracarpimmal is kísérlet tétetett azon meglepő eredménynyel, hogy alkalmazása után megszűntek a betegség tünetei, azonban az élet megmenthető nem volt. A megyei közkórházban az 1882. év második felében 264 egyén ápoltatott 7519 ápolási napon át. Az egész évi eredmény pedig ez: ápolás alatt volt 14916 ápolási napon át 529 egyén. Vagyis az 1881. évi eredményeket az ápolási napok száma 986-tal, az ápolt betegek száma pedig 22 fővel meghaladta. Leggyakakoribb kóralak a bujakor ób elmezavar. A nyilvános betegápolási alap tökéje amint azt már fennebb említők 13675 frt 60 krt tett ki; vagyis az alap több mint 4000 frttal kevesbedett. Az alap pénztárából a lefolyt fél év alatt gyógykezelési költségek czimén 2562 frt 13 kr. előle- geztetétt; ebből az illető fizetés köteles rokonok által visszatérittetett 342 frt 30 kr; szegénységi bizonyítvány alapján, mint behajthatlan töröltetett 2024 frt 4 kr.; követelésben maradt 195 frt 79 kr. Tekintve az 1877. és 1878 évben az állami adók után 1—1°/0 arányában kivetett törvényhatósági pótadóból álló jelen alap ez ideig 28000 írtról, 13675 frlra szállott alá, ezen alap még az 1883., 1884. és 1885-ik években, a nyilvános betegápolási költségek fedezésére elégségesnek mutatkozik, mely után újabb pótadó kivetésének szüksége áll elő. 9. A megyei árvaügyek állapotát feltüntető kimutatásokat, úgy mint az árvapénztáraik önálló kezelésére jogosított községek részéről egybefoglalva, továbbá a megyei központosított árvapénztár részéről, végül B.-Gyula rendezett tanácsú város árvaszéke részéről az I. minta szerinti alakban tisztelettel ide csatoljuk. 10. A lefolyt félévben következő fegyelmi ügyek tárgyaltattak. a) Máriássy György ellen a m. kir. pénzügy- minister ur rendelete folytán megindított fegyelmi ügy, mely bűnügyi útra tereltetett. Minthogy azonban a büntető bíróság a vádbeli cselekményeket, nevezett adófelügyelő elmebeli fogyatkozásai miatt beszámithatóknak s így büntetendőknek nem találta, az újból megindított fegyelmi eljárás is ugyanazon indokokból megszüntettetett. b) Szilágyi József Gyula-Vári községi biró s, Bán Károly ugyanazon község jegyzője, a képviselő testületi közgyűlésen az elnöki tekintély köteles ientartásának elmulasztása miatt ellenük folyamatba tett ügyben megdorgálásra ítéltettek. (Folyt, köv.) Újdonságok. Gyula városa képviselő testületé folyó évi február hó 26-án, délelőtt 9 órakor a városháza nagytermében képviseleti közgyűlést tart, következő tárgysorozattal: 1. Polgármesteri jelentés s erre netán szükséglendő intézkedések. 2. A polgármester jelentése a szakosztályok megalakításáról. 3. Szigethy Lajos képviselő indítványa a vasúthoz vezető útnak a megyei utak sorába felvétele tárgyában. 4. Ormós János és számos képviselőnek indítványa a körösszabályozási költségek arányosabb kivetése, illetőleg a házaknak is bevonása tárgyában, és erre vonatkozólag szakosztályi vélemény. 5. A tanács jelentése az iparos tanoncziskola költségei tárgyában, és erre a köznevelési szakosztály véleménye. 6. Az 1871— 78-iki körösszabályozási költségekről jelentése az erre kinevezett küldöttségnek. 7. A laktanya pénztár leszámoló küldöttségnek jelentése a méltósá- gos uradalmakkal történt leszámolás jóváhagyása tárgyában. 8. A kiirtott városi hosszúerdő hasznosítására nézve tanácsi és szakosztályi vélemény. 9. A kisbirtokosok földhitelintézetének közgyűlésre meghívása, esetleg erre meghatalmazás kiállítása. 10. A folyó évi adókivető bizottsághoz két bizalmi férfiú választása. 11. Iskolai takarék- pénztárak felállítása végett átirata az országos gazdasági egyesületnek. 12. Időközben érkező ügyek. Gyulán, február 21. 1883. Dobay János, polgármester. A gyulai községi kataszteri bizottság folyó hó 22-én délelőtt 10 órakor Ambrus Lajos ur elnöklete alatt ülést tartott, a melyen a községre alkalmazott osztályok számára, az osztályonkénti tiszta jövedelemre és a fölállított mintaterekre vonatkozó észrevételeit formalázta. A tárgy közérdekénél fogva czélszerünek tartjuk az ülés megállapodásait egész terjedelemben reprodukálni. A szántóföldek osztályát illetőleg a bizottság a gyulai határban csupán öt osztálynak megfelelő talajt állapit meg, nevezetesen : másod-, harmad-, negyed-, ötöd- és hetedosztályt. Az ötödik osztályba sorozott mintaterek és szántóföldek, talajleirásuk, tiszta jövedelmük, termőképességük, becsértékük és specialis természetük után teljesen azonosak a hatodik osztályba sorozott mintaterekkel és szántóföldekkel; s miután igy az ötödik és hatodik osztályba sorozott mintaterek és földek között tényleg mi különbség sem forog fenn : a bizottság — esetleges felülvizsgálat után, amely alkalommal a helyszínelés eme állítását igazolni fogja — kéri az ötödik osztálynak megszüntetését és eme osztályba sorolt szántóföldeknek — mint különben is állandó vadvizekkel sújtott, folytonosan problematikus természetű s igen csekély termő rétegű földeknek a hatodik osztályba leendő áttételét. Megj egyeztetvén, hogy az ötödik osztályba kitűzött két mintatér teljesen megfelel a hatodik osztály talajleirásának és tiszta jövedelmének, s mint ilyen, hatodik osztályú szántóföld mintateréül aggály nélkül leend áttehető. A második osztályú szántóföld mintaterét illetőleg a bizottság — noha az egyéni reklaraatióknak praejudikálni nem akar — mind- azáltal tekintettel ama körülményre, hogy Gyula határából 3476 katastralis hold soroltatott második osztályba, szükségesnek tartja kiemelni, miszerint a kitűzött másodosztályú mintatér talajminőségének és tiszta jövedelmének megfelelő szántóföld elenyészően csekély mennyiségű van a határban (mindössze egy kis dűlő, nevezetesen kiirtott régi szülőföldek, a mintatér is ilyen kiirtott régi szőlöföld), s hogy a második osztályba sorozott szántóföldek túlnyomó része nem felel meg a mintatér talajleirásának, annál kevésbé tiszta jövedelmének, amennyiben annál egy-két osztálylyal gyengébb; s igy önkénytelenül merül fel a kérdés, ha vájjon alig 2—300 hold (maximum) területű második osztályú talaj leírásnak és tiszta jövedelemnek megfelelő szántóföldek iránti tekintetből fentartandó-e a második osztály, vagy pedig harmadik osztályúra lenne átváltoztatandó. A második osztály fenntartása esetében a bizottság a roppant nagyszámú egyéni reklamátiók jogosultságát már e helyen is szükségesnek tarja kiemelni. Az osztályok tiszta jövedelmét illetőleg a bizottság a másod-, harmad- és negyed- osztályú szántóföldek tiszta jövedelmét a kerületi reductió daczára is még mindég túlmagasnalc tartja. Magas a járásra, de speczialisnn véve túl- magas és sérelmes a gyulai határra, amelynek még ugyanazonos talajú földjei is jelentékenyen kevésbé termőképesek a járás többi községeiben basonosztályba sorozott szántóföldeknél. A marhatenyésztés a járás egyetlen községében sem
