Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-09-30 / 39. szám
39-ik szám Gyula, 1883. szeptember 30-án II« évfolyam r Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. Félévre .......... •• 2 „ 50 . Évnegyedre ... •• * » 25 ff Egyes szám ára 10 kr. J POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. MEG}JELENIK MINDEN VASÁEUAP. ^ Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, ' hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang I/ipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Előfizetési felhívás a politikai és társadalmi hetilap 1883-ik évi IV. negyedére. Az új évnegyed közeledtével feleslegesnek tartott ajánlkozások mellett utalunk eddigi működésünkre. Lapunk a személyes érdekeknek, vagy egyéni haszonlesésnek soha sem volt tere; igyekeztünk megyénk politikai, közgazdászaid- és társadalmi viszonyait — habár néha elkésve is, mert lapunk csak hetilap — hiven, elfogulatlanul közölni; — nem a perez meglepetésére, hanem a történelmi hűségnek jövőben felhasználandó anyagául szánva; — amit közöltünk, azért a felelősséget mindenkor elvállaljuk. Mint a megyei központban megjelenő lap, létjogosultságunk megyei többi lapjaink mellett indokolva van, s épp azért fordulunk megyénk közönségéhez az évnegyedek küszöbén felhívásunkkal. Előfizetési ár 3 hóra 1 írt 25 kr., mely összeg legczélszerübben a „Békés“ kiadóhivatalához Gyulán“ czimzetten mielébb beküldetni kéretik. Teljes tisztelettel Dobay János, a „Békés“ felelős szerkesztője és kiadó tulajdonosa. Megyei tisztviselők nyugdíjalapja. A szeptemberi megyei közgyűlésnek egyik föfontosságu kérdését képezte a megyei tisztviselők és ezek özvegyei valamint árvái számára létesitendő nyugdíjalapra vonatkozó szabályrendelet. Már az előző közgyűlés meghozta ßeliczey István főispán épannyira lelkes mint ékes felszólalásának engedve az elvileges határozatot, miszerint gyulai izr. imaház felava' - tási ünnepélye. A helybeli izraelita hitközség f. hó 25-én avatta fel. újonnan épített zsinagógáját. A zsinagóga a régi templom előtti szabad téren, a gróf Wenckheim család által ajándékozott területen fekvő négyszögü kupolás épület, homlokzattal az aradi országúira. Az aránylag olcsón, mintegy i4,ooo frtnyi árban előállított épület, fényes és czélszerü belső berendezésével, Ízléses külsejével becsületére válik úgy a vállalkozó Braun és Czinczár helybeli czégnek, mint Scheer Konrád építőmester, B e r n d t testvérek és Sál József helybeli asztalos mesterek, valamint W e i s z Lipót festőnek. Az uj templomban városunk egy diszes középülettel gazdagodott. Elismerés illeti a hitközséget, melynek tagjai a jövőre is kiható terhes kötelezettséget vállaltak magukra a nemes törekvés által vezetve, hogy bár kisszámú hívei vallásos áhítatuknak méltó helyet emeljenek. A felavatási ünnepélyre előlegesen alakult rendező bizottságnak sikerült dr. K o h u^t Sándor nagyváradi főrabbit a templomszentelésre megnyerni. A hírneves főpap 24-ikén az esti vonattal érkezett meg városunkba, és vagy két ölnél közelebb felszántani tilos, sok helyen meg nem tartatott, mely tilos áthágás megszüntetése iránt Aradmegye törvényhatósága utján intézkedtem. A kormány által elrendelt gátbeleb- bezések közül egyedül a székudvari hid meghosz- szabbitása következtében a balparti ’töltés 300 méter hosszban belebbeztetett. A többi belebbe- zések nem teljesítésének okául az öblözet képviselői a pénzhiányt hozták fel, mely bajt csak állami segély által vélnek orvosolhatónak. A töltés felemelés és szabályszerű méretekben való' kiépítés a talpasi határban eszközöltetnek. •1 Ezen felül a Fehér-Körös balpartján 11700 szelvénytől 20000 szelvényig az egész töltés rendszeresen felemeltetett 1 méterrel az 1881. évi nagy viz felett négy méter korona szélességgel és 3 méter széles padkával. Felemeltetett továbbá a töltés a Fehér-Körös jobb partján a 161C0 szelvénytől 19800 szelvényig az 1881. évi nagy viz feletti 1 méter magasságra, hol a padka is nagy- részben' helyreállittatott. Hasonló karba helyeztetett a jojjjb parti töltés más helyeken is, valamint a Fekete-Kőrisnél is a töltés 9800 szelvénytől 13600’:sí*§lyényi^9c&óletes jókarba és magasságba helyeztetett. A Leveles jobb partján 0 szelvénytől 5300 szelvényig és a. Leveles összekötő töltése 750 f. méter, hosszban újra kiépíttetett. Ezenfelül végleges 4 méteres töltés és padka épült 22000 szelvénytől 22300 ig és N.-Zetrindnél 3348-tól 5100-ig! A padka a székudvari erdőben és a pap laposban rendesen kiépíttetett. Ezenfelül a múlt évi gátszakadások rendesen betöltettek és mindenütt padkával megerősittettek. Mcgemlitendünek tartom továbbá, hogy az öblözet mindazon helyeken, hol a viz a partokat nagyon rongálta, sőt már a töltést is veszélyeztette, szilárd parterődi- téseket létesített. A hullámtér még mindenütt füzessel és más növényzettel van elborítva, mely akadály azonban, valamint évenként, úgy jelenleg is a jövő hóban el fog távolittatni. A kellő meny- uyiségü védanyag készletben tartatik ugyan, melyből azonban a vonalokra kevés van kiszállítva, ihanern a községekben és egyes majorokban van elhelyezve. Az örházak kellő mennyiségben felál- itva még nincsenek, mely körülmény a gátak foly- t( nos felügyeletét hátrányosan nehezíti. IV. Vegyesek. 1. A megyei pénztárak a tekintetes közgyűlés elé ezúttal bemutatott jegyzőkönyvek szerint hovonta megvizsgáltatván, azok mindannyiszor kifogástalan rendben levőknek találtattak. A havi- ki, a mely módon befolyandó összeg mint v a a nyugdíjalap tőkeösszege érintetlenül fentartandó. E töke gyarapítására szolgálnak 8- annak évenkénti — fel nem használt — j. ,- kamatai; a tisztviselők és kis hivatalnokok s e előléptetésével járó fizetés emelkedési ősz- t- szegek 10°/o-a, mely 12 havi egyenlő rész- 2 3 * * * *- letekben lesz befizetendő; megyei bármily 8- rendű hivatalnokra kirovandó birságpénk zek ; az egyes tagok által, bármily czimen t ■- teendő önkénytes járulékok, és végre az t- esetleges adományok, a mely czimeken s z befolyandó összegeket a megye pénztári * z tisztsége elkülönítve fogja kezelni. :- A segélyalap létesitési módját körvo- ! 1 nalokban adván, a seg^ly^zés módozataira ^ g| vonatkozó szabályokat: jövő szamunkban | it fogjuk észrevételeink 'kapcsán ismertetni, i g —i---------------------------* ^ v '-----------------i , M egyei kozügyek. 3, ■' . v ' a -A-lispámi jelentés. g * ,<£ég£) v * * Éz öblözet részéről tefyesjtett .munkálatról átalában elmondhatni, hogy a körülményekhez a képest rendesen, pontosan és elég eredménynyel hajtattak végr-e. Aziegész gátrendszernek védké- I- pessége lónyesen megjavult és tekintetbe véve, ti hogy a munka most is serényen folyik és még • nagyobb erővel folytattatni fog, ha a munkára kiI zárólagos jó őszi időszak beáll — megnyugvással lehet a legközelebbi árvizek elébe nézni a nélkül, hogy nagyobb válságtól tartani kellene. A gátak k tökéletes védképessége eléréséhez még sok kívánni r- való van ugyan, de miután a teljesített munkának s- nagyrésze épen ott hajtatott végre, hol a gátak megerősítése legszükségesebb volt, ha az öblözet az elkezdett munkát hasonló erélj és tevékenységgel folytatja és bevégzi, bizton remélhető, hogy a gátak állandó védképessége nem soká beköII vetkezik. it, A részletekre átmenve megjegyezhetem, hogy )S az összes gátak — egyes csekélyebb részleteket g. kivéve — mindenütt tisztán tartva és gondozva találtattak; nem hagyhatom azonban észrevétel nélkül, bogy a g-átrendőrségröl szóló 1871. XL. ^ t.-cz. 14. §-a d) pontjának azon rendelkezése, mi- ** szerint az árinentesitett oldalon a gát aljától tiz el ölnél csekélyebb távolságra árkot vagy földet ásni, „A viznek megvan a maga ereje, köveket átvájó, elmosó, megpuhitó hatalma, kezdetben alig észlelhető az ereje, mig végre átfúrja a legerősebb gránitkövet.“ „ Ismered-e ájtatos hallgatóm a patak vizénél még erősebb folyadékot, mely még a kőnél is áthatlanabb, szilárdabb dolgokat is felolvasztani képes. Hogyne ismernéd. Ez az embernek oly szelíd és mégis oly nagy hatalommal működő könnyje, mely a szemből veszi forrását és Isten oltára előtt az imában kiontva, a kőnél erősebb emberi szívet, a bűnös szívét megpuhitani képes. A köny az isteni áldások legnagyobbika, balzsam hatalma, a dúló-fuló fájdalom fulánkját elveszi és a tátongó szívsebeket gyógyítja. Nagy a köny- nyek birodalma. Messzebb terjed a tengert határoló partoknál. Vannak az üldözöttek és megsértettek könnyei, melyeket egész népfajok, vagy egyes népcsaládok, vagy magányos emberek ontanak, mert vérig megsértve, lealázva, nincs ki vigasztalná őket, vannak testi és lelki szenvedések facsarta könnyek, melyekben fekhelyünket fürösztjük, melyekhez szegezve sínylődünk fájdalmainkban. Vannak a reménytelenség és kétségbeesés fakasztotta könyek, ha szemeink könypatakokat hullasztanak az élet számtalan sors csapásaiért. Vannak a szégyen és megbánás kö- nyei, melyeket az ártatlanság paradicsomából kiesettek ontanak, mely könyekkel táplálkoznak a lelki furdalásoktól gyötrőttek. Van- emelvényről mondta el az ünnepély fénypont- i ját képező felavató beszédét. A szónok pa- f triarchalis, fenkölt alakja, átszellemült arcza, . elegikus érzelmeket keltő érczes hangja mind- 1 járt a beszéd elején áhítatra ragadta, lebilin- cselte a közönséget. V alóban erőnket túlhaladó : feladatra vállalkoznánk, ha eme az egyházi r hitszónoklatok remekét képező magas röptű,- ép oly eszme, mint költői szépségekben gazdag- zamatos magyarságu beszédet csak főbb kör- , vonalaiban is fogyatkozás nélkül visszaadni és- méltatni akarnók, de még ha erre képesek . lennénk is, az olvasó az elhangzott beszédnek- teljes élvezetében csak úgy részesülhetne, ha í lehetséges lenne papírra varázsolni az előadás- i nak ama leirbatlan báját, mely a szónok jeles r egyéni tulajdonai által jutván közvetlen kife- 3 jezéshez az egész hallgatóságot felemelte, el- bűvölte. Ennek tudatában is azonban nem áll- , hatunk ellen a kisértésnek, hogy egyes meg- kapó részleteket ne ismertessünk. i A szónok felvetvén az alapigét: miért hasonlatainak Izrael templomai a folyamhoz kér- dik már bölcseink ? lássuk — úgymond — fele- létük meg világítását állításuk tükrében : „Négyen kötelesek a hálaköszönetre: a- tengerjárók, a kik a pusztában utaznak, a , felgyógyult beteg, s végül a tömlöczből kiszabadult rab. Az élet mindezen 4 veszélyen t megy keresztül és mindannyitól megmenthet bennünket az Isten háza. Ide jöjj gyarló em? hpr A.rli hrííát az Urnák.** az 1883. XV. t,-cz. 9. §-ában engedélyezett 3°/0-nyi pótadókivetési joggal élve, a törvényhatóság tiszti nyugdíjalapot teremt. Mi tagadás benne, úgy akkor, mint a legközelebb lefolyt közgyűlés alkalmával számos titkos ellenzőre talált ez eszme, de hála az áldozatkész hazafiak és emberbarátok többségének mégis győzött. A lelkesek örömmel, a közönyösek megnyugvással, az ellenzők önmegadással fogják viselni a közterhek megszaporitott pár porszemét, — melyekből azonban a köztisztviselő függetlenségének menedékhelye, az önzetlen munkában elaggott embernek, az özvegyen és árván maradt nő és gyermeknek biztos hajléka és meleg tűzhelye épül fel. A hosszas tanulmányokon alapuló szakszerű, állandó és hasznos munka jutalmat érdemel, és nem utalandó akár a király bőkezűsége, akár a társadalom könyörülete elé, melyek esetről esetre nyilvánulván, sem a bizonyosság, sem a helyes osztó igazság biztosítékait nem bírják, s önérzetes emberre sújtó, szégyenitő hatásúak. — De a köztisztviselő, teljes, joggal igényel heti | is az alig számba vehető áldozatot azon polgárságtól, melynek életét, nyugalmát, házi békéjét őrzi, tulajdonát védi s úgy szellemi mint anyagi előhaladásának eszközeit szolgáltatja és feutartja. A modern közigazgatás végczélja nem egyéb, mint a polgárok jólétének megteremtése, s a jól< t nyomorral, fájdalommal, boldogtalansággal fizessen ? ! Ez rút viszonzás lenne, melytől mindenha irtózott a magyar nagylelkűségéről ismert nemzeti szelleme. A nyugdíjalapot a megye első sorban • önmegadóztatás utján teremti elő akként, : hogy a föld, ház, keresetadó, nyilvános l számadásra kötelezett vállalatok és egyle- i tek adója, tőkekamat és járadékadó cziinén i fizetett egyenes államadók után a törvény- . hatósági közgyűlés által egyszer s mindenkorra megszavazott 3°/o-nyi pótadót vei itt tartózkodása alatt Bak Gusztáv hitközségi alelnöknek volt vendége. Megérkezése után Deutsch Mór a rendező bizottság elnöke adott tiszteletére szükebb körű estélyt. A másnapi felavatási ünnepély rendkívül nagyszámú, hitfelekezeti különbség nélküli dii szes közönség előtt folyt le. Jelen voltak: Göndöcs Benedek apát, Pap Mihály ■ helv. hitvallású lelkész és a helybeli protes- l tans egyház presbyteriumánark több tagú kül- döttsége, BibereaPéter gör. kel. parochus, . a békési, csabai, m.-berényi, sarkadi szomszé- dós izraelita hitközségek nagyszámú küldöttei. > A hatóságok élén Peliczey István főis- : pán, J ancsovicsPál alispán, Herberth r A n t a 1 kir. törvényszéki alelnök, Bánhegyi 1 István kir. tanfelügyelő, Kaczvinczky 1 Kálmán kir. adófelügyelö, Dobay János t polgármester, báró CordonGyula honvédhuszárőrnagy. A megyei, kir. törvényszéki, 3 pénzügyi és honvéd tisztikar úgy szintén a vá- i rosi tanács számos tagja. A karzatokon festő* 1 > szépségű hölgykoszorú. i Az ünnepély a thóráknak az uj temp- lomba való áthozatalával és az uj frigyszek- t rénybe történt elhelyezésével vette kezdetét. A hitközség kántora a hálaadó zsolozsmát el■ énekelvén, a helybeli magándalkör tagjai, t Sziber Nándor helybeli rom. kath. ma- • gyár éneklész ur vezetése alatt a hymnust i énekelték szépen, szabatosan. > Kohu tSándor főrabbi az oltár előtti
